Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)
1956-11-04 / 4. szám
1M6. november 4. NÓGRÁD népe 2 Szenet adjatok! IffV kiált most az ország. Boltozzatok! Nem sztrájktörő, hanem becsületes hazafi, aki most munkába áll. Ha nincs szén, nincs élet. Ezt az igazságot könnyű megérteni. Akik most nem így gondolkodnak, azok gyengítik a forradalom erejét, hiszen a kórházak, az izemek és az egész ország várja a szenet! Ezt a kiáltást meg kell hallani minden becsületes magyarnak. Ha nem dolgozunk, miből élünk? Mivel tudjuk biztosítani a forradalom eredményeit? Ezt nekünk kell megvédeni. Már pedig a lét alapja a munka. Helyes a sztrájk addig, amíg van készletünk. De most már muszáj termelni, mert élni akarunk! Bányáinkban még nem megy rendesen a munka. Nagyban hátráltatja a megindulást az autóhiány. A vidékiek nem tudnak munkahelyükre menni és így csak a helybeliek dolgoznak. Sok helyen csak a fenntartást végzik. Nézzük most a részletes jelentést. Kazárnak csaknem minden bányája dolgozik. A munkás- tanács határozata alapján főleg ott termelnek, ahol jó szén van. Ha a vidékiek bejönnek, megindult a rendes termelés, Zagyván is megindult a munka mindhárom műszakban, csak még nem teljes a létszám. Kisterenyén a szombati naptól kezdve dolgoznak. Hétfőn már a vidékiekre is számítanak. Mátranovákon és Rónán is megindult a munka, csak még nem dolgoznak minden műszakban. Szorospatakon pénteken megkezdték a munkát, de csak egy műszakban. Mizserfán is megindult a termelés, de éjjel és délután még nem tudnak dolgozni. Nagy- bátonyban, Ménkesen. Kánya- són és Tiribesen még csak a fenntartást végzik a helybeliekkel. A hétfői napon viszont valószínűleg már minden bánya rendes kapacitással fog termelni. A Magyar Vasötvösetgyár Munkástanácsának felhívása A Zagyvarónai Magyar Vas- ötvözetgyár Munkástanácsa 1956. november 3-án ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy csatlakozva a Salgótarjáni Acélárugyár, valamint a többi gyárak és üzemek munkástanácsainak felhívásához, november 5-én megindítja a gyárat. Egyben közli, az érdekelt szervekkel, hogy a gyár teljes megindításának feltételei a következők: 1. Az energiaellátás biztosítása. 2. A szénelektródák folyamatos beérkezése. 3. Az alapanyagszállításhoz szükséges kisvasúti szállítás megindítása és egy teherautó rendelkezésre bocsátása. 4. A munkásszállító autók elindítása. A gyár Munkástanácsa javasolja a Megyei Nemzeti Bizottságnak, hogy szervezzen a nógrádi iparvidék békés munkájának védelmére munkászászlóaljat. A Munkástanács arról is határozott, hogy haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a Budapesten megalakult Kohászati Szervező Bizottsággal. Végezetül a Munkástanács felhívja a gyár munkásainak figyelmét, hogy november 5-én ki-ki műszakjában kezdje meg a munkát.-------------Na gy István: INDUL A PESTI TÜNTETÉS A Petőfi-szobor felől Kossuth utcáján özönöl Három szín oltalma alatt Az ifjú, magyar áradat. Szívekből kinyilatkozó Egység ez itt, mindenható, Felülről nem hazudható, Parancsra nem mozdítható, Nem oldható, nem rontható, Októberi tavaszt hozó. A Kossuth-nóta dallama Szilajul-szebb, mint valaha. Nyomul a háromszínű sor, Egy ember-fürtös balkonon Zászló merészkedik elő, Könnyet ejt a járókelő. Feltámadási körmenet Vonul: hívő magyar sereg Millió résből fényre jő Egész országnyi tüntető Óh, forradalmi honfiság, Ősz harmatán kinyílt virág, Te félelem és csalatás Alól kivillanó parázs, Te csipkerózsa-álmú nő, . Ily virradásra serkenő, Te földalatti szenvedély, így bujtogass: „Magyar, ne félj!” Hírrel híreszteld szerteszét A szabadság jövetelét! MI ELESTÜNK, DE ÉL AZ ESZME Mindszentek délutánján hosszú évek után, a 25. losonci honvéd gyalogezred hősi halottainak emlékére Salgótarjánban emelt dombormű párkányán újra meggyújtották a gyertyákat. Az őszi szél gyakran kioltotta a lángokat, de azok, amíg ember járt az utcán, újra kigyulladtak és hirdették a nemzet minden hősi halottjának örök emlékét. Azokét is, akik egykor idegen földön hullatták vérüket a; hazáért és azokét is, akiknek drága vére a forradalom nap- • jaiban a pesti utcán ömlött a nemzet szabadságának megváltásáért. Ne felejtsünk! A domborművön ez a felírás volt olvasható: „Mi elestünk, de él az eszme. A feltámadás nincs már messze”. E felírást a Rá- kosi-önkény időszakában barbár parancsra leverték, de most eljött az ideje, hogy azt újra visszavéssék a domborműre, hogy ez is hirdesse a múlt és a ma magyarjainak feltámadását. Kovács János fl Magyar Népköztársaság népe semleges Nem ma vetődött fel először ez a gondolat. Latolgatták ezt már régen, egyszerű emberek a maguk naivságával és poli- kusok csavaros észjárásukkal. Tárgyaltak róla nyíltan és burkoltan. Interpelláltak a parlamentben, de nem volt fontos, hogy valóság legyen belőle. Miért? Mert az idegen érdekeknek nem felelt meg a semleges Magyarország Kézzel-lábbal kellett tiltakozni, egy olyan ország semlegessége ellen, amelynek annyi természetes értéke van és oly gazdag, mint Magyarország. És van néhány, idegen kézzel bármikor kinyitható „Csap”-ja. Ma már jól látjuk, hogy a megszervezett belső ellenség, az idegen érdekeket kiszolgáló klikk ezt nem engedhette létre jönni. Az idegen érdeket magyar akaratnak «feltüntetve bebizonyították, milyen káros lett volna a semlegesség. Ez volt a helyzet 1946—47-ben. Pedig akkor már „igaz békáról”, „tartós békéről”, a Szovjetunió vezette „béketáborról” beszéltek. Igazi, nyugodt béke pedig kis állam részére semlegesség nélkül el sem képzelhető, mert ez a szabadság és függetlenség koronája. A terminológiába becsúszott olyan szó is, amely nem tette kétségessé az effajta béke ellenkezőjét. Ez a „békeharc” szó volt. Magyarázgatták is évekig, de széliek, valójában harc volt. Eleinte tettekben is megnyilvánuló kisebb-nagyobb ellenállás. Majd a lélek legbelse- jében húzódó forrongás. Később már csak a szemek tűzé- ben összpontosult megvetés és fejlehajtásban megnyilvánuló elkeseredés. Az egyénnek és a nemzetnek ez a megaláztatása és kiszipolyozása robbantotta ki a dicsőséges szabadság- harcot. A követelések között pedig a nemzet semlegességének követelését. Amiről évekkel azelőtt komolyan nem is tárgyaltak, azt ma már az egész nemzet követelte. A miniszterelnök szózata szerint: „A magyar kormány... a magyar népmilliók akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét.” Tudjuk azt is, hogy ma már nem akadhatnak Andics Er- zsébet-féle kardcsörtető amazonok, akik népünk ezen megmásíthatatlan elhatározása ellen akárcsak szót is emelnének. Hazánk semlegessége értéket és patinát ad régi vágyunknak, a hőn óhajtott, valódi szabadságnak és igazi függetlenségnek. Bátran küzdött az egész magyar nép ezért az eredményért, de még bátrabban kell semlegességünk védelmére kelni. Csengjen fülünkben a költő szava: csak kevesekkel sikerült elhitetni, hog’f ez a két szó: béke és harc, összeírható. Az a béke, amelyről akkor be„Legkülönb ember, aki bátor, s csak egy különb van, aki bátrabb.” Dr. Horváth Gyula A közellátátás helyzete Változások st kormányban Megkezdődött az iskolai oktatás forradalmi átszervezése Az Oktatásügyi Minisztérium Forradalmi Bizottságának közlése az iskolai oktat ás forradalmi átszervezésével kapcsolatos első intézkedésekről. Az általános iskolák és valamennyi középiskola történelem tankönyvét kivonja a minisztérium az iskolai oktatásból. A magyar irodalom oktatását illetően az általános iskolákban a tanárok a könyveknek csak a magyar irodalmat tartalmazó szemelvényeit használják fel. A szovjet irodalommal foglalkozó részeket ki kell hagyni. A magyar nyelvtanból a középiskolákban csak a leíró anyagát kell tanítani, minden nyelvelmélet nélkül. , Az általános iskolai földrajztanításban a Szovjetunió földrajzát ugyanolyan mértékben kell tanítani, mint bármely más állam földrajzát. Az összes középiskolai földrajzkönyveket az iskolai tanításból kivonja a minisztérium. A középiskolák IV. osztályaiban az általános biológiai tankönyveket ugyancsak kivonja a használatból. Az általános iskola VIII. osztályában az alkotmánytan oktatását megszünteti. Biztosítani kell valamennyi általános és középiskolában a szabad vallásoktatást. A hitoktatásra vonatkozó külön beiratkozást megszünteti a minisztérium. Akik a júniusi beiratkozáskor hitoktatásra nem jelentkeztek, de abban részt kívánnak venni, az órákat külön jelentkezés nélkül is látogathatják. Az orosz nyelv kötelező oktatása az ország valamennyi általános és középiskolájában megszűnik. Az általános iskolák felső tagozataiban egy élő idegen nyelv oktatása kötelező, de a megválasztás fakultatív.. Az idegen nyelvek megválasztásánál az általános és középiskolákban a szülők és diákok igényét és a szakoktatás lehetőségét kell figyelembe venni. Az orosz tagozatú általános iskolák megszűnnek. Az orosz tagozatú gimnáziumi osztályokat humán tagozatú osztályokká kell azonnal átszervezni. A Maxim Gorgij magyarorosz iskola megszűnik. A középiskolákat érintő változtatásoknak megfelelően az érettségi vizsgák módosításáról gondoskodás történik. A légoltalmi ismeretek oktatása minden iskolában megszűnik. Ez a nehéz időszak próbára teszi kereskedelmi dolgozóinkat is. Annak ellenére, hogy élelmiszer van bőven, a lakosság szédületes vásárlásba fogott. Dicséret illeti a kereskedelem dolgozóit, akik valamennyien fölvették a munkát, állták a vásárlók rohamát. Élelemből nem lesz hiány, van tartalék bőven, viszont megcsappantak a ruházati és iparcikkek. Ha a közlekedés megindul, lehetőség nyílik ezek pótlására is. Felhívás a tanítás megkezdésére Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzeti Forradalmi Bizottsága felhívással fordult a helyi forradalmi szervekhez, az általános és középiskolák igazgatóihoz és pedagógusaihoz, hogy ahol a feltételek megvannak, november 5-én, holnap kezdjék meg a rendszeres iskolai oktatást. fl MAGYAR ANYÁK FELHÍVÁSA A Külkereskedelmi Minisztérium dolgozó anyái a következő felhívást intézték a világ anyáihoz: Mi, a Külkereskedelmi Minisztérium dolgozó anyái, nem akarjuk, hogy több vérontás legyen. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a világ anyáihoz, segítsenek a véráldozatok árán kivívott szabadságharc ereményekért kért semlegességünk megszervezésében. Világ anyái, hozzátok szólunk! Ne engedjétek, hogy hazánk újból hadszíntér legyen! Álljatok mellénk és segítsetek, hogy a mi gyermekeink is szabadságban és békében élhessenek! Soha nem volt nagyobb szükségünk a Ti segít- ségtekre, mint most, ezekben a sorsdöntő órákban. Gyors segítségre van szükség. Egy percig se habozzatok! Kérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét is, támogassa felhívásunkat. Aki manapság rádiót hallgat, az egymás után magyar állomásokra bukkan a rövidhullámon. Miskolc, Eger, Győr és Pécs után megszólalt a salgótarjáni adóállomás is. A hírek, amelyek szétfutnak az ország különböző pontjairól, gyakran ellentétesek. Itt -ott már megkezdték a munkát. Pest egyes üzemeiben szintén dolgoznak. Máshol viszont még ragaszkodnak a sztrájkhoz. Hiányzik az egység. A kéz már cselekszik, a testet viszi a láb, de a fej még nem képes irányítani. Legalábbis nem úgy, ahogyan kellene. És a sok kéz, meg a sok láb gyakran azt teszi, amit nem akar a fej. Vicclapokban látni azt a csolnakot, amelynek evezősei egymással szemben ülve, tel-r jes erővel húzzák a lapátot, még sem jutnak előre. Gyak- ; ran így vagyunk mi is. Nem j egy irányban lépünk, nem I egyformán látjuk a legfonto- í sabb kérdéseket, pedig az egy- , ség felesleges ülésezésektől, erőpazarlástól mentesítene valamennyiünket. Ugyanaz a vér fussa át a testet, ugyanazok az eszmék és tettek vezessék az ország mindegyik megyéjét! Ez ma a győzelem kulcsa. Egyszer már megnyertük a csatát, nem szabad, hogy most veszítsük el a teljes győzelem küszöbén. Ezért jött létre a dunántúli szövetség, és ezért ült össze november 2-án Miskolcon az északkelet- magyarországi megyék tanácskozása. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy Heves, Szolnok, Nógrád, Borsod és Miskolc megyei jogú város egyesítse erejét katonai, közigazgatási és erkölcsi értelemben egyaránt. Heves vita folyt. Kicsit taA Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekében Kéthly Annát államminiszterré, Kelemen Gyulát államminiszterré, Fischer Józsefet államminiszterré, Bi- bó István államminiszterré, Maiéter Pált honvédelmi miniszterré megválasztja. A külügyi és honvédelmi minisztériumokon kívül a többi felelős miniszteri tisztséget az Elnöki Tanács nem tölti be. Ehelyett a minisztériumok vezetésére a nemzeti kormány miniszterhelyetteseket nevez ki azzal a feladattal, hogy a nemzeti kormány döntése és rendelkezése szerint lássák el a minisztériumok működésének államigazgatási és gazdasági tevékenységének irányítását. E határozatok alapján a nemzeti kormány összetétele a következő: Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és külügyminiszter, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Kéthly Anna, Kelemen Gyula,. Fischer Jó«nwnmncma—bm AKCIÓEGYSÉGET! Ián már sok is a szó, az érv és ellenérv; sokszor talán csak az eddig visszafojtott vágy, az érvek csatájának szépsége vezeti a feleket, amikor hevesen magyarázva próbálják meggyőzni egymást arról, amiben lényegében egyetértenek. így volt ez itt is. Heves szóharc után létrejött az egység. Jelentőségét érzékelteti, ha felsorolom, miről is volt szó: — Létrehozni a Nemzeti Tanácsot, amely lényegében a legfelső ideiglenes államhatalmi szerv. — Menedékjogot adni a forradalomhoz csatlakozott szovjet katonáknak. — Az ENSz-szel kinyilváníttatni Magyarország teljes függetlenségét és semlegességét és záros határidőn belül ki vonni a szovjet csapatokat. — Visszaszorítani az újonnan létesült pártok közötti harcot mindaddig, amíg hazánk ilyen súlyos helyzetben van. — Felvenni a munkát, a sztrájkjog fenntartásával, mert a továbbiakban már csak magunkat gyöngítjük vele. — Megteremteni az északkelet magyarorsági megyéit akcióegységét. Ezenkívül még sok egyéb, jelenleg mellékesnek látszó, valójában azonban szintén fontos kérdés jött elő, amelynek megvalósítására azonban csak később lesz időnk. Nagy vita folyt az új pártok alakulásáról és szervezkedéséről. Elmondották a küldöttek hogy néhol civakodás folyik a bútorok és felszerelési tárgyak körül. Szekrényt, íróasztalt, és sok minden mást követelnek vissza, kétségkívül jogosan, de nem megfelelő formában. Erőteljesen indult meg nem egy helyen a tagok toborzása is. Aki ma képes elfelejteni, hogy fegyverben az ország, s hogy szovjet páncélosok veszik körül városainkat, aki ma nem arra összpontosítja erejét, amivel egyetértünk, hanem azokra a fontos, de pillanatnyilag mégis csak mellékes különbségekre, amelyek a társadalmi rétegződés következményei, — az nem a forradamért dolgozik. Sokan tették fel a kérdést, mi legyen az üzemi, hivatali párthelyiségekkel? — Fordítsuk hasznosabbra! Kell a hely zsúfolt gyárainkban, kell a hely az irodákban is. Egyébként is megszűnik a pártoknak az a tevékenysége, amelyet a MDP pártirányítás címén kisajátított magának. Sok kárt okozott eddig is, hogy hozzá nem értők közvetlenül avatkozhattak bele a műszaki, közigazgatási, tudományos és művészeti kérdésekbe csak azért, mert valahogyan érvényesülnie kellett a párt vezető szerepének. Ha most aztán hat párt csinálná ugyanazt, tönkremenne bele az ország. — Ott lesznek a munkástanácsok. Jogkörükbe tartozik, hogy megvizsgálják és irányítsák a termelést. Egyelőre azonban még tart a sztrájk. Üzemeinkben csak a legszükségesebb karbantartó munkálatokat végzik. A gyárakban áll a munka, az zsef, Bibó István, Farkas Ferenc, Losonczi Géza és Kádár János államminiszterek, valamint Maiéter Pál honvédelmi miniszter. A nemzeti kormány tagjai, mint államminiszterek, a nemzeti kormány által meghatározandó csoportosítás szerint látják el az egyes minisztériumok irányítását a nemzeti kormány által kinevezendő miniszter- helyetteseken keresztül. (MTI) üzletekből meg egyre fogy az áru, mert a nép inflációtól tart. Elvásárolja a pénzét, mert azt hiszi, hogy elértéktelenedik. Erről persze még nincsen szó, de azt meg kell mondani, hogy ez a két ellentétes irányú folyamat aligha tartható sokáig. Lehet, hogy nemsokára éppen azok méltatlankodnának, ha pénzükért nem kapnának árut, akik ma hangosan tiltakoznak és sztrájktörést emlegetnek, amikor munkára hívják őket. ,,Ez a fegyverünk” — mondogatják. És ez igaz. Csakhogy ki ellen? Magunktól vesszük el az árut, a mi üzleteinkből fogy a hús, cipő. — „És ha mindent felpakol a szovjet hadsereg?” — Jogos a félelem, de mégsem annyira, mint ezt sokan hiszik. Aligha képzelhető, hogy összeszedik lakásainkból a szenet, ami nagyon is kellene télire, hogy kiszedik ablakainkból az üveget, vagy elszállítják a házakat, melyek az új téglából készülnek. — Az ENSZ már tárgyalja ügyünket, képviselői hazánkban vannak. A hírek azt mutatják, hogy a szovjet csapatok általában már tartózkodnak az erőszaktól. Ezért döntött az öt megyéből álló testület a munka megindítása mellett. Ha minden ujjunk másba kapaszkodik, hiába erős a kar. Az öt ujjnak együtt kell markolnia, hogy bírja a terhet. Ha nem vagyunk egységesek, ha másként tesz Zala mint Nógrád, ha a nagy feladatokban nem ugyanaz a gondolat vezérel mindannyiunkat, az ország látja kárát. Mlinárik
