Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-02 / 3. szám

2 NÓGRÁD NÉPE 1956 november 2. Forradalmi Karhatalmi Bizottság alakult A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Budapesti Kar­hatalmi Parancsnokság közle­ménye: A győzelmes nemzeti de­mokratikus forradalom har­caiban résztvett fegyveres ala­kulatok, az alakuló üzemi őr­ségek, a honvédség és a ren­dőrség képviselőiből megala­kult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság abból a célból, hogy összehangolja a karhatalmi erők működését győzelmes nemzeti demokratikus forra­dalmunk vívmányainak védel­me érdekében. E bizottság az általános titkos választásokkal létrehozandó új kormány hi­vatalba lépéséig működik. 1956. október 31-én a nem honvédségi és nem rendőrségi fegyveres alakulatok képvise­lői elhatározták, hogy nemze­tünk új, a honvédséggel és a rendőrséggel egyenjogú nem­zetőrségévé egyesülnek. A honvédség és a rendőrség tag­jain kívül csakis a nemzetőr­ség tagjai jogosultak fegyver­viselésre. A nemzetőrök az 1848-as dicső forradalom és a szabadságharc hős nemzetőr­ségének utódai. Utódai és kö­vetői tehát azoknak a hős nemzetőröknek, akik a győ­zelmes ozorai, pákozdi csaták­ban és a győzelmes 1849-es tavaszi hadjáratban összezúz­ták az agresszorok erőit. Ezen hős elődök dicsőségéhez most a győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalmunk hőstetteit csatolták és kivívták ezzel nemzetünk és a világ közvéle­ményének tiszteletét. A nem­zetőrség alakulatai és tagjai minden erővel különítsék el fnagukat a szórványéban fellé­pő rendzavaróktól. E cél elérésére a mai napon számukra külön nemzetőrségi fegyverviselési igazolványokat adunk ki, a mai naptól a nem­zetőrök a nemzetőrség jelvé­nyét viselik és fokozatosan a honvédség rendfokozataival azonos csapatzászlókat kap­nak, amelyekre ünnepélyesen felesküsznek. Felhívom a nemzetőr-alaku­latokat, hogy igazolványaikért, működési felhatalmazásukért és mindennemű más támoga­tásukért forduljanak a Forra­dalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottságához. A Honvédelmi Minisztériumot és az illetékes belügyi szerve­ket felkérem, hogy a honvéd­ségnek és a rendőrségnek a győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalom vívmányai mellett kitartó személyeit a személyazonossági igazolvány­hoz csatolt betétlapokkal lás­sák el, hogy ezzel elkülönít­hetők legyenek a forradalom ellenségeitől, valamint a fegy­veres testületek egyenruhájá­ban esetleg rejtőző gonosz­tevőktől. Nemzetőr, honvéd, rendőr bajtársak! Erősítsétek harcra- készültségeteket szent hazánk és dicsőséges nemzeti demok­ratikus forradalmunk vívmá­nyainak védelmére. A forra­dalmi rend teljes megszilárdí­tására, fegyelmezett magatar­tásotokkal öregbítsétek az ed­dig is kivívott tekintélyeket. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Budapesti Kar­hatalmi Parancsnokság nevé­ben Király Béla vezérőrnagy Megyeszer te alakulnak a kisgazdapárt szervezetei Tildy Zoltán felhívása után Nógrád megye községeiben a volt kisgazdapárti vezetők azonnal hozzáfogtak, hogy új­raszervezzék az évekkel ez­előtt beszüntetett pártjukat. Csütörtökön már több község­ből jelentették, hogy megtar­tották az alakuló gyűléseket, megválasztották az ideiglenes vezetőséget, sőt megbeszélték a legelső feladatokat is. A nagyoroszi kisgazdapárt alakuló gyűlésén például mint­egy háromszázan jelentek meg. Elnöküknek Faibert Mártont, a falu legtekintélye­sebb gazdáját választották meg, aki valamikor tizenkét évig viselte a bírói tisztet. Szécsényben, Nógrád megye legnagyobb kisgazdapárti köz­ségében, a tegnap esti meg­beszélésen kilencven régi tag vett részt, közöttük a gépállo­más és az állami gazdaság dolgozói, valamint a II. Rákó­czi Ferenc tsz tagjai. Elnök­nek Horváth Jánost, a Füg­getlen Kisgazdapárt volt já­rási képviselőjét választották meg. A szécsényiek megbe­szélték már az első teendőket is. Elhatározták, hogy vasár­nap nagy alakuló közgyűlést tartanak, rövidesen berende­zik a párthelyiségüket, ma és holnap pedig gyászünnepséget szerveznek a két világháború és az októberi forradalom hősi halottainak tiszteletére.---------------------------------------­Á Magyar Paraszt Szövetség közleménye A Magyar Paraszt Szövet­séget, amelyet 1947 elején el­sőnek zúzott szét a Rákosi- féle diktatúra, ismét megkezd­te működését. Az ideiglenes vezetést a szövetség volt igaz­gatója, Kiss Sándor vette át. A szövetség ideiglenes szék­helye: Budapest, V., Semmel­weis utca 1. Az Ideiglenes Országos Vezetőség felhívja a parasztvezetőség volt helyi szervezeteinek vezetőit, hogy a szervezési munkát haladék­talanul indítsák meg. A szövetség az 1945-ös föld­reform, a paraszti termelés szabadsága és mindennemű szövetkezés teljes önkéntessé­gének elve alapján áll. Célja az egyetemes magyar paraszt­ság erőinek tömörítése, a pa­rasztság gazdasági és kultu­rális felemelkedésének elő­mozdítása. Az újonnan alakuló helyi szervek vegyenek részt a he­lyi forradalmi bizottságok munkájában és őrködjenek azon, hogy az utóbbi évek igazságtalanságainak felszá­molása során mindenkor ér­vényesüljenek a paraszti ér­dekek. A közlemény végül követeli a parasztokat meg­segítő országos bizottság azon­nali felállítását. Kik nem tekinthetők sztrájktörőknek Egyesek kifogásolják, hogy a Zagyvapálfalvai Üveggyár most, az általános sztrájk ide­jén is dolgozik. A Megyei Nem- Nemzeti Bizottság' helyesli, hogy az üveggyáriak dolgoz­nak és kéri őket, hogy tovább­ra se hagyják abba a munkát. Ez nem sztrájktörési Gondol­junk arra, hogy Budapesten a harcok során rengeteg ablak tönkrement, s ha ezeket nem tudnánk hamarosan pótolni, a tél hidegétől éppen azok szen­vednének, akik elsőnek száll­tak síkra a független Magyar- országért és vérüket is ontot­ták érte. A Borsodi Vasutasok Nemzeti bizottsága kéri a dol­gozókat, hogy azokat a vasuta­sokat, akik élelmiszert és más létfontosságú cikkeket szállí­tanak a lakosságnak, senki ne tekintse sztrájktörőknek! A Megyei Nemzeti Bizottság felkéri a Köztisztasági Válla­lat munkástanácsát, hasson oda, hogy a vállalat dolgozói biztosítsák Salgótarján köztisz­taságát. Ez sem tekinthető sztrájktörésnek, hiszen a fel­gyülemlő szemét járványokat idézhet elő, ezért mindenkinek érdeke, hogy a város tiszta le­gyen. A Daily Telegraph vezércikke Magyarországról London (MTI) A Daily The- legraph csütörtöki vezércikké­ben azt írja, hogy ha Magyar- ország valóban teljes függet­lenséget nyer, akkor első cse­lekedete előreláthatólag a szo­cialista országok közösségének elhagyása lesz. A szovjetunió vezetői pedig egy ilyenfajta szövetség alakítását tervezik. A lap szerint a Szovjetunió a jelek szerint sokkal nagyobb szabadságot akar biztosítani polgárainak és a tervezet szö­vetségen belül függetlenséget a csatlós államoknak. Ez az1 elhatározás alakult ki a bizo­nyára igen heves vitákon, amelyek Kremlben a ma- gyaroszági és lengyelországi eseményeket követték, de való­színűleg még Moszkvában sem tudják, hogy pontosan mekko­ra függetlenséget engedélyez­nek. Magyarország esetében egy különleges körülmény fo­rog fenn: Magyarországnak csak a Szovjetunió az ellen­sége és semmiféle külpolitikai meggondolás nem láncolja a Szovjetunióhoz — írja befeje­zésül a Daily Thelegraph. Rendkívüli segélyszállítmány az USÁ-ból Washington (AP) Az ameri­kai légierő közölte, hogy szer­dán este egy C—124. Glombe- master típusú óriás-szállítógép indult útnak Magyarországra rendkívüli segélyszállítmány­nyal a fedélzetén. A repülőgép Bécsbe repült, ahol további intézkedéseket tesznek a rend­kívüli segélyszállítmánynak Magyarországra való továbbí­tására. Az Egyesült Államok 2000 tonna élelmiszert ajánlott fel M agyarországnak A Nemzetközi Együttműkö­dési Hivatal közölte, hogy azt az élelmiszeradományt, amely­ben többek között tejpor, sajt, vaj ás olaj is van, az Egyesült Államok bécsi nagykövetsége már a Vöröskereszt-Társaság Ligájának rendelkezésére bo­csátotta szétosztás végett. A magyarmezőgazdasági szakemberek kiáltványa A mezőgazdasági Szakembe­rek Országos Szövetsége nyolc évi kényszerű hallgatás után 1956. október 29-én megalakí­totta forradalmi bizottságát, amely ülésén az alábbiakat határozta el: 1. Teljes együttérzéssel üd­vözöljük a dicsőséges nemzeti forradalmat, s az abban rész­vevő agrárifjúságot. 2. Mezőgazdasági termelé­sünk, egész mezőgazdasági életünk megújhodása nemzeti létünk alapvető feltétele, ezért hívunk minden mezőgazdasági szakembert, sorakozzék fel a ránk való nagy feladatok mi­előbbi végrehajtására. Hazánk sorsa azon áll, vagy bukik, hogy a kisgazdák, a termelő- szövetkezetek és az állami gaz­daságok szakszerű gazdálko­dást folytassanak. 3. Mezőgazdasági termelé­sünk zavartalanságának biz­tosítására azonnal meg kell szüntetni az önállóan gazdál­kodó parasztság zaklatását. Kormánynyilatkozattal kell biztosítani a parasztság gazdálkodásának teljes szabad­ságát és a földtulajdonhoz való jogát. Adózását felül kell vizs­gálni és ugyanazokhoz az elő­nyökhöz juttatni, mint a ter­melőszövetkezeteket. 4. A parasztság részére ön­álló érdekképviseletet, minden faluban gazdakört kell létesí­teni. Sürgősen meg kell szer­vezni a falu fiai részére az alsófokú mezőgazdasági szak­oktatást. 5. A legsürgősebben felül kell vizsgálni a termelőszövet­kezetek gazdálkodását, a rosz- szul működő termelőszövetke­zetek feloszlatását lehetővé kell tenni. Valamint módot kell adni a termelőszövetkeze­tekből való kiválásra. Uj ter­melőszövetkezetek létesítését csak helyi kezdeményezésre, önkéntes belépéssel szabad en­gedélyezni. 6. Az idegen munkaterülete­ken foglalkoztatott mezőgaz­dasági szakembereket sürgő­sen vissza kell irányítani a mezőgazdaságba. A mezőgaz­dasági élet egész területén mind az állami gazdaságok­ban, mind a mezőgazdasági közigazgatásban az irányító munkaköröket képzett szak­emberekre kell bízni. 7. A mezőgazdaságban állan­dó jelleggel foglalkoztatottakat helyhez kell kötni, lakás és egyéb szociális igényük kielé­gítésével. 8. Az állami gazdaságokban nagyobb szakmai szabadságot kell biztosítani. A tervgazdál­kodás jelenlegi sematikus módját felül kell vizsgálni a helyi viszonyoknak megfelelő­en és azt tájegységek szerint megszervezni. 9. Az ipari mintára készült bonyolult és a mezőgazdasági munkát gátló normarendszerű bérezést sürgősen el kell tö­rölni, helyébe az igazságosabb és bevált szakmány-időbért kell állítani. 10. Követeljük az összes po­litikai perek, köztük az 1948-as koholt vádakra épített föld­művelésügyi minisztérium per fe'ülvizsgálását, a teljes reha­bilitációt. Nem tűrhető tovább, hogy a magyar föld kontár ke­zekben politikai előítéletből rablógazdálkodás áldozata le­gyen. Ezért azonnali tettekre, cselekvésre van szükség. „LENNI, NEMCSAK LÁTSZANI!“ Széchenyi István harsogta ezt a múlt század magyar­ságának. Miért? Mert felelősséget érzett a nemzet jövője fölött. Ma is időszerű elgondolkodni a múlt század forradalmi magyarjaihoz címzett mondáson. Ma is meg kell fontolnia a kormányfőnek, a Forradalmi Bizottságok, a Munkástaná­csok vezetőinek, a kormány tagjainak, de minden hazáját szerető magyarnak is. Mert mit jelent az „látszani”? Hazug­ságot! Az egész bűnös múltat, a hamis statisztikán alapuló életszínvonalemelkedést; a munkás idegen érdekeken ala­puló kiszipolyozását, az ütemes-tapsos, irányított és erősza­kolt tüntetést, az ellenségnek lovaggá ütését és baráttá kiál­tását. Ma már látjuk, hogy ez csak látszatmagyarság volt. A szovjet-címeres magyarság sem nem magyar, sem nem szovjet. Mint ahogy az öszvér se ló, se nem szamár. Ennek elsöprésére kel fel a „tenger”, a tengernyi keserűséget szen­vedett nép. A Rákosi-magyarság csak hóhér-magyarság volt. A börtön-magyarság csak rab-magyarság volt. De az igaz magyarok szívében élt az igazság a „lenni”. Magyarnak lenni szent, nemzeti jelvényeinkben, zászlóinkban és címe­rünkben. Az ősök szellemében való mindenekfeletti ragasz- sodásban, a függetlenség és szabadság ismételt oltárra eme­lésében. Merjünk tehát igaz, felelősséget vállaló, a jelent és jövőt minden vonatkozásában átérző magyarok lenni! Merjünk tántoríthatatlan magyar' vezetők és beosztottak lenni! Az elmúlt forradalmi erővel kirobbanó szabadság- harc. az igazság, magyar leendő és jövő elemi erővel való felszínrehozása volt. Ne engedjük látszattal, igazságnak ál­cázott hazugsággal, félmegoldásokkal tönkretenni az első napok igazi eredményeit. Vaslogikával, kérlelhetetlen követ­kezetességgel ragaszkodjunk mind szilárdabban, mind na­gyobb lelkesedéssel a magyarnak csúfolt látszat helyett, a kivívott magyar igazsághoz. Szuronyok élén nem lehet sokáig ülni, ma már napnál világosabban látjuk e mondás igazságát. Lehet egy népet sanyargatni, lehet egy nemzetet gúzsba kötni, lehet lelkét méreggel átitatni, de ha betelt a pohár, a pohár kicsordul. Ez történt hazánkban is az elmúlt napok dicsőséges szabad­ságharcában. Betelt a sanyarúság kelyhe, már-már ész­bontó fájdalmat jelentett a nemzeti önérzet gúzsbakötése. A méreg-dózis pedig már olyan volt, hogy a nemzet agó­niája nem volt kétséges. De ekkor felkelt a nép! Petőfi népe! Kossuth népe! 1848 márciusának népe! Az egész ma­gyar nép! Bebizonyosodott, hogy sem a szellemi szuronyosok, sem a testi szuronyosok uralma nem lehet tartós. A szuro­nyok pedig még itt vannak! Farkasszemet néz vele a nép, a szabadságvívó magvar nép. A hivatalos szoviet maga­tartás a varsói _ szerződés tagállamainak összehívását emle­geti. Hát a Rákosi—Gerő—Hegedüs-féle varsói szerződés még kötelez? Nem söoörte-e el a szabadságharc első éjsza­kája? Nem a nép kötötte, hanem gálád vezetői. Nem is a népet védte, mint azt az események igazolták. Nem is kö­telezhet semmire. És reméljük, végül a szuronyosok is le­szűrik a megmásíthatatlan igazságot: szuronyok élén nem lehet sokáig ülni! Igazságtalanság? vagy bosszú? Így kérdezik so­kan, keresve az okot, amiért el kellett hagyniok munkahe­lyüket. A munkástanácsok ha­tároztak így. Keserűség tölti meg szívün­ket. Vádlón kiáltanak: ugyan­az mint régen! Mi változott? Utcára dobják az embert? Ki törődik velünk? — És ha vala­ki ellenvetést tesz, ezt vágják rá: hát tehetünk mi róla? Jószándékkal tettük! Láthat­tuk előre? Ti se szóltatok! Nincs szörnyűbb érzés, mint égő házban riadtan állni, tehe­tetlenül kapkodva a szikrák után. Nincs szörnyűbb érzés, mint belső lángokban égni és tudni, hogy az összeomló ge­rendák a hazugság vasából ko- vácsolódtak. Nem azokról szólok én, akik­nek milliméterekre mért és dekára adagolt véleményét a pillanatnyi siker, a jellem bű­nös torzulása szabta meg, ha nem azokról, akik éjszakáju­kat áldozták, akik sárban sűrű esőben ázva az eszmére gon I doltak. Lemondtak családról, belső életükről és akkor ma­radtak hátra, amikor az ügye­sebbek két létrán kapaszkod­tak egyszerre. Még tanulásra sem volt ide­jük. „A párt kívánja!“ — és lemondtak a csöndes délutá­nok öröméről, a tanulás, a tu­dás gazdagodásának szépségei­ről. Mennyi mindent dobtak el, ott hagyták az úton az emberi kultúra gyöngyeit. És most vakítja szemüket, nem tudják hová kapjanak. Belefogóznak hát az első kis göröngybe. Az élet mindennapos eseményei­nek első adódó szalmaszálába. De nem gyógyítanak vele. Nem a káros, a testtől idegen anyagnak vágnak utat, hogy megszabaduljanak tőle. Be­felé folyik a méreg. Forradal­munk tiszta ruhájára freccsen a sár. Egy mérlegre teszik a kiontott vért azzal a késsel, amely megnyitotta a sebet! Forradalom nincs áldozatok nélkül. De hogy kisebb patak­ban folyjon a vér. el kell hen- geríteni útunkból a köveket. Fzt kívánja tőlünk az ország érdeke. Olyan férfiak kellenek A MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEI Felhívjuk azokat; akik tud­nak a hajdani Államvédelmi Hatóság fegyvereinek hollété­ről, közöljék észrevételeiket a rendőrkapitánysággal. Közöl­jük azt is, hogy a volt Állam- védelmi Hatóság gépjárműveit már a forradalmi karhatalom és közigazatás vette át, ezért az egykor rettegett kocsiktól senki ne idegenkedjék. A Megyei Forradalmi Nem­zeti Bizottság értesíti az üze­meket, vállalatokat, intézmé­nyeket, hivatalokat, hogy a volt pártbizottságok (megyei, járási, városi) és a szakszerve­zetek megyei tanácsa semmi­féle utasításokat nem adhat ki! Ilyen utasításokat tehát mindenki csakis a saját fele­lősségére hajthat végre. A Csehszlovákiába szökött volt ÁVH-ok és más ha­zánkhoz hűtlen, ellenséges elemek nagy példányszámban csempésztek át megyénk te­rületére olyan magyarnyelvű sajtótermékeket, amelyek rá­galmazzák, gyalázzák, ellen- forradalomnak bélyegzik szent nemzeti ügyünket. Aki becsü­letes hazafinak érzi magát, sárba tapossa a szennyes írá­sokat. A Megyei Nemzeti Bizottság saját kezelésébe vette át a volt megyei, járási és városi pártbizottság épületeit, továb­bá az egykori pártiskolát. A megyei pártbizottság épületé­be a Szénbányászati Tröszt költözik majd. A tröszt jelen­legi székházát lakásokká ala­Szociáldemokraták figyelem! Megyénkben is megalakult a Szociáldemokrata Párt. El­nöke Krayer Ferenc. A párt a szervezés idejére 9 tagú ideig­lenes intézőbizottságot alakí­tott. A pártszervezet Salgótar­jánban a Hazafias Népfront volt székházában (a déli plé­bánia templommal szemben) kapott helyet. Az ideiglenes vezetők a napokban fel kíván­ják keresni a Szociáldemok­rata Párt Országos Központját, hogy megbeszélést folytassa­nak a további teendőkről. kítják át; ugyancsak lakások lesznek majd a tröszt épülő­félben lévő székházában is. Az egykori pártiskolában je­lenleg azok a rétsági honvé­dek állomásoznak, akik forra­dalmunk vívmányainak meg­védésére érkeztek Salgótar­jánba. Később ez az épület is a lakosság céljait szolgálja ugyanúgy, mint a járási és a városi pártbizottság épülete. Az együttérzés szép példája A János kórház I. számú bélosztályának betegei gyűjtést kezdeményeztek a nemzeti sza­badságharc hősi halottai hoz­zátartozóinak megsegítésére. Ha már fegyvert nem foghat­tunk, összegyűjtött forintja­inkkal kívánjuk kifejezésre juttatni együttérzésünket a forradalom hőseivel és célkitű- seivel — írják levelükben. — ma, akik tiszta szemükkel vi­lágosan látják az utat. És aki most eszmél, aki csak most kezdi feszegetni szeméről a há­lyogot, az álljon félre. Ezt kí­vánja a becsület magukkal szemben, meg a néppel szem­ben is! Álljanak, félre! Ne lép­jenek le teljesen az útról, hi­szen elég széles az, van ott minden jószándékú ember szá­mára hely, De legalább ne áll­ják el az útat. És ha mégis, ha ottrekedtek, ha mégsem akarnak félreállni, nem választhatunk. Sürget az idő. Határozottság és tettek kellenek. Mlinárik István TTTTTTTTTTTVTTTVVTVTTVTVVVVT V nógrAd népe A Nógrád megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság lapja. Felelős kiadó: Mlinárik István. Szerkeszti: a Szerkesztőbizott­ság. — Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Salgótarján, Damja­nich út 2. Telefon: 18-74, 19-74, 16-83. Salgótarjáni Nyomda­ipari Vállalat. Felelős vezető: Topa György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents