Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)
1956-11-30 / 4. szám
4 nógrádi népújság 1956. november 30. II szénbányászai és aknamélyítés dolgozói bérezésének irányelvei (Befejező rész) Jutalmazás A trösztigazgató — ha azt a termelés érdeke megkívánja — a csapatok számára jutalmat tűzhet ki. A jutalom mértéke a meghatározott teljesítmény felül minden forint alapkeresetre 0.25 — 0.50 forintig terjedhet. Ilyen jutalmat lehet kitűzni és fizetni: A szénmunkahelyeknél a szakmánybán előírt szénmennyiségen felül adott szénre. Elővájási és feltárási munkahelyeknél a szakmánybán meghatározott fm-en felül elért mennyiségre. Fenti célokért kifizetett jutalom a béralapot terheli és alapkeresetnek számít. Az igazgató a fent meghatározott jutalmazáson felül ugyancsak jutalmazhatja a béralap terhére az előírt minőségnél jobb szenet szállító csapatokat is. Pótlékok és kiegészítő fizetések elszámolási alapja. Ha alapkereset alapján számolandó el: Földalatti pótlék, csapatvezetői (csoportvezetői: pótlék. Éjszakai pótlék, túlórapótlék, munkaközi szünet díjazása és a heti pihenőnapon végzett munka pótléka. Átlagkereset (esedékesség előtti 3 hónap átlaga) alapján számolandó el: fizetett szabadság, munkaszünnap, díjazása, törvényben biztosított munkaidő megtérítés, (sorozás, idézés, stb). Megjegyzés: Fizetett munkaszüneti napon végzett munkáért nem csak a munkaszüneti nap díjazása, hanem a végzett munka és annak 100 százalékos pótléka is fizetendő. Jubileumi jutalom elszámolási alapja: A dolgozók előző 3 havi átlagkeresete, de legalább az üzemi átlagkereset (vájároknak vájárátlag, csilléseknél csillésátlag, stb). Megjegyzés: Továbbra is fenn kell tartani azt az elvet, hogy pótlékra pótlékot elszámolni nem szabad. Elszámolás A keresetek elszámolásánál trösztönként egységes bérdokumentációt kell kialakítani, használni. A csapatok keresetét a havi ellenőrző munkaátvétel alapján kell elszámolni, melynek alapján a rakodóról visz- szajelentett (elszállított szén) illetve a mérnökségi felméréssel megállapított fm. Kiszolgálók alapbére és besorolása A kiszolgáló munkásszakmák bértételei az alábbiak: I. Szakmunkások (iparosok) 38—64 Ft/műszak II. Szállítók és anyagmozgatók 34—42 Ft/műszak ül. Betanított és segédmunkások 30—36 Ft/műszak Az egyes bérkategóriákhoz tartozó munkaköröket az igazgató határozza meg és üzemi munkarendben rögzíti. A kiszolgáló munkakörben foglalkoztatott dolgozók I. II. III. kategóriában meghatározott bérére földalatti munka esetén egységesen 20, azaz húsz százalék földalatti pótlékot kell külön elszámolni. Földalatti munkának kell minősíteni azokat a műszakokat, amelyekben a dolgozó legalább 4 órán keresztül földalatti munkát végez, bányabeli műszakokat bányajárási naplóban rögzíteni kell. A kiszolgáló munkásszakmákban foglalkoztatott dolgozók személyi besorolását a tói — ig — on (értékhatáron) belül az üzemvezető hagyja jóvá. Kiszolgáló munkásszakmák dolgozóinak órabérét a munkához tartozó bérkategóriá ból kell képezni, (pl. anyag- mozgatók darabbérét 34—42 Ft-ból, ipari szakmunkások darabbérét pedig 38—64 Ft közötti bérből kell képezni). Az ismétlődő (gyakrabban előforduló munkára fix darabárakat kell képezni és azt a munkahelyen kifüggeszteni. Olyan kiemelkedő szaktudású szakmunkások részére, kiknek folyamatos darabbéres munkát biztosítani nem tudnak, az igazgató 12 forintos órabérig a béralap terhére személyi fizetést állapíthat meg. Rokkant vájárok elszámolása A rokkant vájárokat 42 Ft/műszakbérrel kell elszámolni. Ha a rokkant vájárt olyan munkakörben foglalkoztatják melynek munkabére a 42 forintot meghaladja, számára a munkakör szerinti bértételt kell elszámolni. Földalatti beosztása esetén a rokkant vájárok számára 30, azaz harminc százalékos földalatti pótlékot kell külön elszámolni. Kiszolgáló munkásszakmak jutalmazási rendszere. A kiszolgáló munkásszakmákban eddig alkalmazott valamennyi prémiumrendszert hatályon kívül helyezem és helyette az alábbi irányelveket adom: A kiszolgáló munkások közül az igazgató bármely munkakörben foglalkoztatott munkást jutalmazásban (prémiumban) részesíthet, a termelésben elfoglalt helyezetének figyelembevételével. Rendszeres jutalmat lehet fizetni a tröszt (üzem, üzemrész) termelési feladatának 100 százalékos, vagy e feletti teljesítéséért. A tervteljesítésért fizethető jutalom (prémium) mértékét az igazgató 0—10 százalék között határozza meg.. A túlteljesítésért fizethető jutalmat a túlteljesítés minden százalékára az igazgató 0—1 százalékig határozhatja meg. A jutalom kifizetését, csökkentését, vagy megvonás esetén a dolgozóval írásban kell az okot is közölni. Rendelkezések A Pécsi és komlói Szénbányászati Tröszt munkásai számára az eddigi mértékben megfelelő liaszpótlékot továbbra is alkalmazni kell. A liaszpótlék az alapbérre jár és arra földalatti pótlékot elszámolni nem szabad. A nem bányászati iparágú jellegű munkák bérezését a trösztigazgató beazonosítás alapján állapítsa meg. Más iparágra (nem bányászati iparág) kiadott darabárakat irányelvül lehet felhasználni. Jelen utasítás nem foglalt irányelveket az Aknaménylí- tő Tröszt és üzemeire is értelemszerűen kell alkalmazni. A béralapmérés és ellenőrzés jelenleg alkalmazott módszerét utasításom hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezem. A trösztök és üzemek — további intézkedésig — negyedévre bontott bérhányaddal gazdálkodjanak és ellenőrzési módszerüket is erre építsék fel. A bérhányadnál külön kell meghatározni az ipari és külön az építőipari hányadot. Az irányelvekben nem érintett iparági jellegű kérdések szabályozásának jogát magamnak tartom fenn. Az utasításban tételesen nem szerelő dolgozók (alkalmazottak) bérkérdéseit későbbiekben fogom szabályozni. Jelen utasításom hatálybalépésével az utasításban foglaltakkal ellentétes rendelkezések hatályukat vesztik. Utasításom 1956. november 1-i hatállyal lép érvénybe és rendelkezéseimet 1956. november 1-e után végzett munkák bérezésénél kell elsőízben figyelembevenni. Budapest, 1956. november 12. Blaha Béla sk. Bányamunkások Szabad Szakszervezetének elnöke Czottner Sándor sk. Bánya- és Energiaügyi Minisztérium vezetője A tanácsok feladatairól A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956 november 21-i ülésén elemezte azokat az eseményeket, amelyek hazánkban az elmúlt hetekben lezajlottak. A Végrehajtó Bizottság teljes egészében > egyetért az október 23-án megindult népmozgalom jogos követeléseivel. Ugyanakkor elitéli azokat a cselekményeket, amelyek a népmozgalmat felhasználva, népi demokratikus rendszerünk megdöntésére, a régi rend visszaállítására irányultak. A Végrehajtó Bizottság egyértelműen állást foglalt a Kádár-kormány és annak politikája mellett, kijelentette, hogy legfőbb feladatának a kormány programjának végrehajtását tartja. A Végrehajtó Bizottság küzdeni fog a Rákosi és Gerő-politikáját visszaállítani kívánók ellen, de határozottan síkraszáll a Horthy-rendszer restaurációs kísérleteivel szemben. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a népmozgalom ideje alatt mind a megyei, mind a járási, városi és községi végrehajtó bizottságok nem működtek. Ez abból adódott, hogy a legtöbb helyen a nemzeti, illetve forradalmi bizottságok a végrehajtó bizottságok hatáskörébe tartozó feladatokat láttak el. Ennek következtében mindaddig, amíg a kormány nem rendezte a forradalmi bizottságok hatáskörét, a végrehajtó bizottságok tevékenysége bizonytalanná vált. A végrehajtó bizottságok megválasztásuk óta sokat tettek a lakosság anyagi-, kultú- rális-, szociális igényeinek kielégítése terén. A végrehajtó bizottságok munkája sem volt azonban a hibáktól mentes, amelyek döntő mértékben a tanácsok gazdasági gúzsbakö- töttségében, egyes személyek önkényeskedésében jelentkeztek. A Végrehajtó Bizottságnak a hibák ellenére is van erkölcsi alapja ahhoz, hogy az állami élet helyi Rendelet a termelőszövetkezetekről NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezető: Topa György A földművelésügyi miniszter 65/1956. számú utasítása az egyes tsz. tagoknak a tsz- ből való kilépésről, valamint a feloszlásnál követendő eljárásról. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja a mezőgazdasági termelés általános fejlesztéséneik anyagi támogatásán túl kinyilvánította, hogy a jövőben is helyesli és anyagilag nagymértékben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdálkodást. A begyűjtési rendszer és a bürokratikus tervezés megszüntetésével most már kizárólag a tsz. tagságának van joga a termelés és érékesítés megszervezésére, a termelőszövetkezetek életének irányítására, így a jövőben a tsz, jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye. A múltban a termelőszövetkezetek szervezésében elkövetett erőszakosságok és az elmúlt évek gazdálkodásának hibái miatt most a tsz-ek egyes tagjai kiakarnak lépni a tsz-ből és esetenként egyes tsz-ek tagsága a teljes feloszlás mellett dönt. Az egyes tsz-tagoknak a tsz-ből való kilépésnél, illetve a tsz-ek feloszlásánál az alábbi irányelveket kell betartani: 1. A termelőszövetkezeteknek javasolni kell. hogy az 1956. évi gazdálkodásról a zárszámadást szabályszerűen készítsék el. 2. A zárszámadást a tagok közgyűlésen tárgyalják meg. A közgyűlésen a zárszámadáson túl ismertessék a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a parasztság szövetkezeti gazdálkodásának anyagi támogatásával kapcsolatos álláspontját. A termelőszövetkezetek tagsága ennek alapján döntsön a tsz további sorsáról, 3. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság, vagy annak egy része továbbra is szövetkezeti alapon kíván gazdálkodni, gondoskodjanak a szövetkezeti gazdálkodás jövő évi feltételeiről. Ezek a tsz-ek biztosítsák a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot, a közös állatállomány takarmányát és a szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat. 4. Amennyiben a termelő- szövetkezet egyes tagjai a termelőszövetkezetből való kilépés mellett döntenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alapján a közgyűlés dönt. A kilépő tagoknak a földet, jószágot és felszerelést kizárólag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni. Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, hogy helyette azonos értékben más jószágot, vagy felszerelést ad ki, vagy pedig az ellenértéket készpénzben megtéríti. Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésért az ellenértéket már megkapta, annak összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a belépéskor bevitt földdel azonos értékű földet, elsősorban a tsz. tagosítatlan földterületé^ bői, ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimérni. Tehát a termelőszövetkezet ösz- szefüggő tábláit megbontani nem szabad. 5. Feloszlottnak csak az a szövetkezet tekinthető, ahol a tagság egésze a feloszlás mellett van. Ha valamelyik szövetkezet feloszlik a közös nagyüzemi épületeket és nagy gépeket (daráló, traktor, vontató, teherautó, szeszfőzde stb). lebontani, vagy széthurcolni nem lehet. Ezeket a nagy gépeket, berendezéseket, épületeket át kell adni a községi tanácsnak megőrzésre és hasznosításra. Az átadott épületeket és gépeket terhelő beruházási hitelek kifizetése alól a termelőszövetkezeteket, illetve a kilépő tagokat az állam mentesíti. A feloszlott termelőszövetkezet az egyéb állami kötelezettségeiért a tagok egyetem- legesen felelősek. Ezeket a kötelezettségeket (üzemi, hivatali, középlejáratú, állatvásárlási, munkaegység hitelek, középlejáratú hitelek, biztosítás, irányítását továbbra végezze, is gépi munkadíj, stb) a feloszlott termelőszövetkezet a rendelkezésre álló vagyonból kö' teles rendezni. A tsz. kötelezettségeinek rendezésénél termelőszövetkezet egész tehermentes vagyonát — beleértve az államnak átadott épületeket és nagygépek tehermentes részét is — fedezetként figyelembe kell venni Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló vágyán erre nem elegendő, a még fennmaradó tartozásokkal -a tagokat egyénileg meg kell terhelni, amelynek módjáról és kifizetési idejéről a kormány külön intézkedik. A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok által bevit állatokat és felszereléseket kiadja. A bevitt állatok s jószágok ellenértékeként a termelőszövetkezet által már megtérített összegeket az egyes tagok tartoznak a tsz-nek visz- szafizetni. Az állam iránti kötelezett- * ségek teljesítése után fenn-* maradó vagyon felosztásának * módjáról és mértékéről a köz- ^ gyűlés dönt. A feloszlott tér-5 melőszövetkezet kezelésében (j vtftt földből a termelőszövetke- ^ zeti tagoknak annyi, illetve í olyan értékű földet kell kiad- * ni, mint amennyit az egyes ta- í gok a belépéskor bevittek. A * tagok jogos földigényének ki-* adása után megmaradó föld- * területet elsősorban a közös * épületek körül kell meghagy-* ni, amelyek állami tartalék- * területként kell kezelni és * hasznosításáról rövidesen in- * tézkedem. * Jelen utasítás végrehajtása-* ért a megyei tanács VB. me- Jj zőgazdasági igazgatóságának, 2 valamint a megyei, városi ta- * nács VB mezőgazdasági ősz- * tályának vezetőjét teszem fe- * lelő-ssé. * 1956. évi * kilépésekre * vonatkozik. mivel a végrehajtó bizottságok hazánkban legdemokra- tikusabban, titkosan választott szervek, amelyek a mun kás, paraszt, értelmiségi dolgozókból tevődik össze. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja ezért az alsóbb fokú végrehajtó bizottságokat, hogy a legszélesebb tömegekre támaszkodva kezdjék meg a kormány programjában megjelölt feladatok végrehajtását.. Kísérjék figyelemmel a kormány intézkedéseivel kapcsolatban a dolgozók részéről elhangzott véleményeket, javaslatokat, s ezeket hozzák a kormány tudomására. A végrehajtó bizottságok legfontosabb feladatát képezze a termelő munka megindítása, a dogozók közel I át ásán.ak megszervezése, a közbiztonság megteremtésének elősegítése. Munkájukban küzdjenek a régi hibák ellen, erősítsék kapcsolataikat a dolgozókkal, határozottan lépjenek fel azok ellen, akik népi demokratikus rendünk megdöntésére törekednek. A Végrehajtó Bizottság teljes mértékben tiltakozik az ellen, hogy egyes községekben még mindig hivatali funkciójukban üljenek a begyűjtési megbízottak, akik kétségessé tehetik a kormány őszinte programját a dolgozó parasztok előtt. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye gazdasági helyzetét elemezve megállapította, hogy az elmúlt hetek üzemi termelésének kiesése súlyos helyzetet idézett elő. Szénbányászatunknál körülbelül 22 millió forint, az Acélárugyárban 25 millió forint, a helyiipari vállalatainknál mintegy 18 millió forint értékű termelés kiesés mutatkozik. Hasonló a helyzet a többi iparágban is. Ebből a súlyos helyzetből egyedüli kivezető út a termelő munka megindítása. Ezért a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívással fordul valamennyi üzemi dolgozó felé, hogy sokat szenvedett hazánk sebeinek begyógyítása, a forradalom vívmányainak megvalósítása érdekében valamennyien vegyék fel a munkát. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága működési területén minden feltételt biztosít a termelő munha megindításához. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a népmozgalom ideje alatt legfontosabb feladatának tartotta a közellátás bizosítását. Az élelmiszeripar és a kereskedelem dolgozóinak önfeláldozó munkája tette lehetővé, hogy eddig zavartalanul biztosítottuk a közellátást. Ezért a Végrehajtó Bizottság a kereskedelem és élelmiszer- ipar dolgozóinak elismerését fejezi ki és bízik abban, hogy a Végrehajtó Bizottság tevékenységét a közellátás terén továbbra is támogatják. Nagy feladatott jelentett az élelmiszerszállítás, valamint a munkásszállító gépkocsik részére az üzemanyag biztosítása. Ezt nagymértékben elősegítette a szomszédos Csehszlovákia baráti támogatása. A Végrehajtó Bizottság kéri a forradalmi bizottságokat, mint politikai tanácskozó szerveket, hogy javaslataikkal, tevékenységükkel segítsék elő a tanácsi végrehajtó bizottságok munkáját. Szükségesnek látta a Végrehajtó Bizottság tagjai számának növelését, ezért elhatározta, hogy a Megyei Tanács tagjainak sorából 17 főre bővíti ki a VB. létszámát ugyanakkor javaslatot tesz a tanácsülés felé a Végrehajtó Bizottság egyes tagjainak visz- szahívésára. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal a Végrehajtó Bizottság tagjai üzemekbe, falvakba, intézményekbe látogatnak el és ott a helyszínen ismerjék meg a dolgozók problémáit. Ez lehetőséget ad arra, hogy a dolgozókkal közvetlenebb kapcsolatot teremtsünk- ami a Végrehajtó Bizottság munkájának megjavításéhoz vezet. A Végrehajtó Bizottság harcol a széleskörű demokratizmus kifejlesztésével, a dolgozók bevonásával, a népi hatalom megszilárdításáért, amely egyedüli feltétele annak, hogy a széles néptömegek kívánságát, a nemzeti függetlenséget, a jobb életet és a nép érdekeit megvalósító államrendszert kialakíthassuk. Nógrádmegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága.---------------------------------------Ed dig 17 lakás szabadult fel Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Tanács összehívta több hivatal és szervezet vezetőjét, hogy megbeszélje velük, miként lehetne a régebben hivatali helyiségnek lefoglalt lakásokat ismét átadni eredeti rendeltetésüknek. Több értékes javaslat hangzót el a hivatalok összeköltöztetésével kapcsolatban és a megbeszélés eredménye, hogy volt hivatali helyiségekből máris 17 lakást lehet kialakítani. Rövidesen várható, hogy az MSZMP megyei intézőbizottságával, a megyei tűzoltóparancsnoksággal, a trösztbizottsággal és más megyei szervekkel folytatandó megbeszélés eredményeként még több hivatali helyiség szabadul fel lakások céljára. A sürgős lakásproblémák megoldásához azonban arra is nagy szükség lenne, hogy a befejezés előtt álló vásártéri lakások minél előbb elkészüljenek. AAAAAAAAAAAAAAAAA CENZÚRA? AúAAAAAAAAAAAAA Ezen utasítás az feloszlásokra és Dögéi Imre s. k. „És ha olyan cikk jelenik meg, amely népellenes? Emlékszel? Ezt mondtad érvelésül felénk fordulva, amikor felháborodva tiltakoztunk a cenzúra új módszere ellen, melyet az elmúlt napokban „ajánlottatok” nekünk. Erre akkor nem tudtam volna mit felelni és még most sem tudok. Egyedüli, amit tenni tudok: csodálkozom. „Népellenes!” Te vigyáznál rám, hogy ne írjak népeilenes cikket? Mit tartasz te népellenesnek? Nyugodt lehetsz: legalább annyi közöm van a néphez, mint Neked. Legalább úgy féltem a népet, mint Te. Szeretem úgy a hazámat, mint Te. Szabad, független akarok lenni, legalább annyira, mint Te. Elhiszed-e ezeket? Cenzúra. Ugy-e, milyen hideg, gyűlöletes szó? Tudom, Neked sem tetszett. Tiltakoztál ellene. Azt mondtad, ez nem cenzúra. De akkor mi? Nevezhetjük bárminek. /.Ellenőrzést”, „vizsgálat”. Szebb szavak nem jutnak eszembe. Azt hiszem, nem is baj. Bármilyen szép szavat is találnánk, az árnyéka csak így rajzolódna ki: cenzúra. EI- hiszed-e ezt? Nem bízol az újságíróban. Kétségtelen, hogy mi is sokszor hibáztunk már. De ne csak ezt lássad. Vannak azért olyan emberek is, akik szeretettel gondolnak ránk. Bizonyára olvasni szoktad a mi újágunkat is, hiszen ezért mersz ítélkezni. Emlékezned kell. hogy bányászok, üzemi munkások, parasztok gond- ját-baját, véleményét hallattuk. Hogy nem ment úgy minden, ahogy szerettük volna, az nem a mi hibánk. A népért akarunk írni. Azt akarjuk, hogy szabadon éljen mindenki. Mi is szabadon akarunk írni. Ebhez pedig nem kell a cenzúra. Elhiszed-e ezt? — sk — földművelésügyi miniszter 'f’rvyrrvwf’TvrvTWfVTrmwTVWTV'rvTTVTVvvTVVTTT^TvvTvrríTVVTr */WWVWVWVWTVVy TTTTTTTTT7YTT7TYTTTVVTyT7TT?T77TTT77TTTT7VT7”TTTT» ‘
