Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-24 / 2. szám

1956. november 24.

NteitÁBI NÉP6JSÁ«

2

As Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a munkástanácsokról

(Folytatás az első oldalról)

V.

1 A megválasztott munkás- tanács a választást követően, legkésőbb 24 órán belül ösz- szeül és tagjai sorából megválasztja az 5—15 tagú elnökséget, elnökét és elnökhelyettesét, valamint titkárát.

2. A munkástanács ülésén tanácskozási joggal résztvehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője, az illetékes állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője.

VI.

A munkástanács tagjait első alkalommal egy évi időtartamra válasszák. A munkástanács elnökét egymásután legfeljebb két esetben lehet megválasztani.

2. A munkástanács tagja az egy évi időtartam lejárta előtt is visszahívható, visszahívásához az őt megválasztó dolgozók kétharmadának szavazati többsége szükséges.

VII.

1. Az elnökség a munkástanácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a munkástanács elnöke, a dolgozók véleményének meghallgatásával tesz javaslatot.

2. Az elnökség ülésein az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője és a vállalat igazgatója résztvesz, de arra a munkástanács elnöke a vállalat főmérnökét és főkönyvelőjét meghívhatja tanácskozási joggal.

VIII.

A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt. Irányítja a vállalat egész tevékenységét, ennek keretében:

1. biztosítja a termelőmunka folyamatosságát, a vállalat leggazdaságosabb működését;

2. gondoskodik a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről;

3. biztosítja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését:

4. gondoskodik a szakszervezetek bevonásával készült és a dolgozók által elfogadott kollektív szerződésben előírt kötelezettségek teljesítéséről. Támogatja az igazgatót a munkafegyelem biztosításában:

5. megállapítja a vállalat terveit és a dolgozók létszámát;

6. meghatározza a vállalat szervezeti felépítését és az egyes vállalati, üzemi, igazgatási szervek működését;

7. a törvényes rendelkezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét. Jóváhagyja a dolgozók, alkalmazottak besorolását és meghatározza az üzemen belüli bérezési formákat, azok alkalmazási területét;

8. az elért nyereségből, a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint,. az államnak befizetendő részen felül a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfelelően meghatározza a vállalat nyereség termelési, szociális és kulturális beruházásra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérítés címén egyéb célokra fordítandó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez;

.9. javaslatot tesz a kormánynak export-, importüzletek vállalat által történő közvetlen lebonyolításának engedélyezésére;

10. irányítja a vállalat pénz gazdálkodását:

a) a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül rendelkezik a vállalat álló és forgó eszközeivel;

b) engedélyezi hitel felvételét;

c) jóváhagyja a vállalat

mérlegbeszámolóit;

11. A munkástanács jogosult a számára biztosított jogok bármelyikét — beszámolási kötelezettség mellett — az elnökségre, vagy az igazgatóra átruházni.

IX.

1. Az elnökség a munkástanács határozatainak megfelelően működik és megszabja

az üzem igazgatójának feladatait.

2. A munkástanács két ülésének időpontja között dönt a vállalat olyan ügyeiben, amelyek a munkástanács kizárólagos hatáskörébe utalva nincsenek.

3. A vállalat vezető beosztású dolgozóinaK alkalmazásához, vagy elbocsátásához az elnökség jóváhagyása szükséges.

4. A munkástanács engedélye alapján hitelt vehet fel.

5. Az elnökség a dolgozók élet- és munkakörülményeit közvetlenül érintő kérdésekben — bérezés, szociális, kulturális kérdésekben, stb. — határozatot hoz, de a határozat meghozatalánál köteles az üzemi szakszervezeti bizottság véleményét figyelembe venni. Ha ezt elmulasztja, úgy az ügyet döntés céljából a munkástanács elé kell terjeszteni.

6. A munkástanács által meghozott határozatok végrehajtását ellenőrzi.

7. A vállalat igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét rendszeresen beszámoltatja.

X.

1. A munkástanács és az elnökség határozatait az igazgató hajtsa végre. Abban az esetben, ha a munkástanácsnak, vagy az elnökségnek határozata törvénybe, törvény- erejű rendeletbe, vagy kormányrendeletbe ütközik, annak végrehajtását az igazgató megtagadja és a határozatról a közvetlenül felettes szervnek jelentést tenni köteles.

2. Az üzem igazgatója egy- személyileg szervezi a termelési folyamatokat és a jogszabályok előírásai alapján, az elnökség határozatai alapján irányítja az üzem terveinek, valamint a felsőbb szervek utasításainak végrehajtását.

3. Az üzem azon dolgozóit, akik beosztásuknak megfelelő munkát nem, vagy hanyagul végzik, az igazgató vonja felelősségre.

4. Amennyiben az elnökség az üzem folyamatos munkájá- va! és a terv végrehajtásának biztosításával kapcsolatban intézkedést tenni elmulasztott, úgy azt az igazgató saját hatáskörében pótolja. Erről az elnökség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.

5. Amennyiben nincs egyetértés az igazgató és a munkástanács között, úgy a vitás kérdéseket a felettes szervnek, szükség esetén közvetlenül

XII.

1. A munkástanács általában havonta, lehetőleg munkaidőn kívül tartja ülését, amelyen a tanács tagjainak részvétele kötelező. Indokolt esetben a munkástanács elnöke engedélyezheti a távolmaradást.

2. Az ülés összehívásáról és annak napirendjéről az elnök gondoskodik és arról az üzem dolgozóit is értesíteni kell. A tanács tagjai a napirendi pontok tekintetében ülés előtt kikérik a dolgozók véleményét.

3. A munkástanács előre meghatározott napirendi pontokat tárgyal, azonban a tanács bármely tagjának javaslatára a tanács döntése alapján, előre meg nem határozott kérdés is felvehető az ülés napirendjére.

XIII.

1. A munkástanács érvényes határozatot akkor hozhat, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

2. A munkástanács határozatát szótöbbséggel hozza.

XIV.

1. A munkástanács elnöke ülésre — szükség esetén — szakembereket is (munkásokat, tisztviselőket, stb.) meghívhat.

2. A munkástanács elnöke minden ülésen köteles beszámolni az üzemnek az utolsó ülés óta végzett munkájáról Ezt a beszámolót az elnök helyett a vállalat igazgatója is megteheti.

3. Az egész üzemet érintő, nagyjelentőségű ügyeket a munkástanács döntés céljából az üzem dolgozóinak ülése elé terjesztheti.

XV.

1. Az elnökség üléseire a

12-es, 14-es § rendelkezéseit

értelemszerűen kell alkalmazni.

2. Az elnökség üléseit általában hetenként tartja.

3. Az elnökség negyedévenként jelentést ad munkájáról a munkástanácsnak.

XVI.

1. A munkástanács tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, nem függetlenítettek.

2. A munkástanács megválasztott tagja mindaddig, amíg e tisztet betölti, nem bocsátható el.

XVII.

1 A munkástanács és az elnökség ülését a tanács elnöke minden esetben köteles összehívni, ha azt tagjainak egy- harmadrésze, az igazgató,

R szakszervezetek megyei elnökségének

közleménye

minisztériumhoz kell felter- 1 va^ az üzemi szakszervezeti

jesztést tenni.

XI.

Az üzem igazatóját a jogszabályban meghatározott felettes állami szerv nevezi ki és menti fel. Az igazgató felmentéséhez, vagy kinevezéséhez a munkástanács előzetes hozzájárulása szükséges. Az igazgató felmenését, vagy kinevezését az illetékes felettes állami szerv felé a munkástanács is kezdeményezheti.

bizottság kívánja.

2. A munkástanács és az elnökség ülésein a tagok egy- harmadáriak kívánsága, az üzem dolgozóinak teljes ülésén pedig minden esetben titkosan történik a szavazás.

XVIII.

E törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Dobi István

Az Elnöki Tanács elnöke

A Magyar Szabad Szakszervezetek Nógrád- megyei Szövetségének Ideiglenes Elnöksége 1956. november 19-én ülést tartott, amelyen foglalkozott a békés termelés megindításának kérdésével.

Az ülésen résztvevők egyhangúlag egyetértettek a kormány és a megyei Nemzeti Forradalmi Bizottság munkára való felhívásával. Ezt szükségesnek látjuk azért, hogy a sokat szenvedett magyar nép, különösen a budapestiek életének jobbá tételét elősegítsük. Hogy a kórházak betegei és gyermekeink semmiben ne szenvedjenek hiányt az elkövetkezendő időben. Tudjuk azt, hogy gazdasági téren külföldről is kapunk segítséget, de látnunk kell, hogy elsősorban saját magunkra, a magyar népre támaszkodhatunk. A további sztrájk csak fokozná gazdasági nehézségeinket, és gyengítené a munka- és harckészségünket. Ezért is fontosnak tartjuk a munka megindítását. Egy esetleges infláció teljesen tönkre tehéti hazánkat, népünket, s ezt csak a munka felvételével tudjuk megakadályozni. Éppen ezért határozott a szak- szervezetek ideiglenes elnöksége, hogy a sztrájk további folytatását nem támogatjuk.

Fentiek rögzítése mellett azonban szükségesnek látjuk az alábbiak eihatározását;

1. A termelés megindításának támogatása mellett abban az esetben, ha a kormány a programjában foglaltakat és a munkások egyöntetű követelését nem hajtja végre, magunk fogjuk — mint a dolgozók érdekvédelmi szerve — az általános sztrájkot megindítani és folytatni mindaddig, amíg azok megoldásának biztosítékát nem látjuk.

2. A dolgozók egyöntetű véleménye alapján követeljük, hogy a kormány helyi szervei

adjanak bővebb tájékoztatást — mint amit eddig adott arra vonatkozólag —, hogy mi igaz a magyarok deportálásának kérdésében. Követeljük, hogy fennállása esetén azonnal szüntessék azt be. Gondoskodjanak a kiszállított magyar hazafiak azonnali visszakozásáról — amennyiben ez megtörtént volna — és a továbbiakban szüntessék be letartóztatásukat. A tényleges bűnözőket a magyar hatóságok vegyék őrizetbe és ítélkezzenek felettük. Dolgozóink a fentiekkel kapcsolatban legyenek éberek. Amennyiben tapasztalják, hogy soraikból valakit hazafiságáért őrizetbe vesznek, azonnal lépjenek fel és egységesen követeljék szabadonbocsátásukat. Ezt mi is egyöntetűen támogatjuk.

3. Nem értünk és a továbbiakban sem érthetünk egyet azzal, hogy a munkára fenyegetésekkel kényszerítsék dolgozóinkat, amit egyes területeken már tapasztaltunk. A békés munkát minden magyar hazafi egyem- berként felveszi, ha a kormány a fennálló akadályokat megszünteti, melyekre már az előbbiekben is hivatkoztunk. A fontos feladatunk nekünk is az, hogy segítsük minden erőnkkel ezek elhárítását.'

A Magyar Szabad Szakszervezetek Nógrád- megyei Szövetségének Ideiglenes Elnöksége kérik a szakmák területi és üzemi bizottságát, továbbá az összes munkástanácsokat, hogy a fentiek szellemében intézkedjenek a békés termelő munka felvételéről és a gátló körülmények elhárításáról. Biztosítsák, hogy a magyar szervezett dolgozók egységesen álljanak helyt a munkában hazánk népének boldogulása érdekében.

A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK NÓGRADMEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK Ideiglenes Elnöksége

A forradalmi bizottságok hatásköréről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nemrégiben ‘rendelettel szabályozta a minisztériumokban és más hivatalokban működő forradalmi bizottságok hatáskörét. Eszerint a forradalmi bizottságoknak javaslattevő, és tanácsadó hatáskörük van. Sok helyen azonban olyan intézkedéseket akarnak tenni, amelyek nem tartoznak a

forradalmi bizottságok hatáskörébe, így például dolgozók elbocsátása, stb.

A kormány felhívja a minisztériumok és hivatalok vezetőit, hogy a forradalmi bizottságok tanácsadó és javas- lattevő hatáskörét vegyék figyelembe és egyben használják fel, illetve terjesszék azokat a Minisztertanács elé.

GYUJTOGATÓK!

Egyes garázdálkodó csoportok még mindig zavartalanul folytatják tevékenységeiket megyénkben is. Legutóbb Hé- nyelpusztán gyújtottak fel

egy 40 vagont kitevő takar- mányasztagot. Ez a takarmánymennyiség hosszú időre fedezte volna a rászoruló gazdaságok szükségleteit.

A sertésvágásokrél

Az utóbbi időben alaposan megszaporodott a sertésvágások száma. A hajnali órákban sokfelé töri meg a csendet a pusztulásra ítélt disznók si- valkodása. . .

Helyes-e ez így? Nem minden esetbem. Köztudomású, hogy a sertések ellá'tisa ma nem könnyű feladat. De a legtöbb helyen a különböző rémhírek hatására ölték meg a hízni kívánó sertéseket. A tények mutatják, hogy a zavar'keltőknek nem lett igazuk. Nem akarunk mi a vágásra ítélt sertések védelmére kelni, de érdemes meggondolni ahol mód van rá, miért ne hízhatnának a disznók még 20—30 kilótS

Megalakult a megyei munkástanács

1956. november 21-én a megyei tanács nagytermében jöttek össze Nógrád megye bányáinak, ipari üzemeinek és nagyobb' vállalatainak képviselői, hogy megválasszák a megyei munkástanácsot.

A megválasztott elnökség a következő határozatokat hozta és a küldöttség elé terjesztette :

A megyei munkástanács feladata:

Hangolja össze a megye bányáinak, üzemeinek, nagyobb vállalatainak érdekeit az üzemeltetés és bérezés kérdéséAz Alföldön, úgy a közepe táján van egy szép város. Mellette kanyarog a Tisza, s ugyancsak nem messze, rostokol holt ága. Szemet gyönyörködtető a vidék, itt-ott még gé- meskút is akad. De csak azért, hogy jellegzetességét a táj ne veszítse cl. Ebben a városban történt.

Az újjáéledés szele, mint mindenütt, itt is keresztül suhant. Nem volt ez fergeteg, de éppen elég ahhoz, hogy friss levegőt, új légkört teremtsen. S az emberek is beálltak, új irányba. Halkan, finoman forrongott minden, újat. jobbat, szebbet, értelmesebbet kért, követelt a tömeg. Harcukat állták becsülettel. Tüntettek, rendben, fegyelmezetten. Sztrájkoltak, mert jogukban állt. A sokaságból az egyik, a leghangosabb, fennhangon szónokolt:

— Addig sztrájkolunk, amíg nem lesznek új vezetők. Nem dolgozunk addig, amíg követeléseinket maradéktalanul nem teljesítik!

— Ügy van! — helyeselt mindenki.

A sztrájk rendíthetetlen volt, néma, tüntető. Azonban teltek-múltak a napok. Űj kormány, új emberek vették át a vezetést. Felesküdtek, majd határozatot hoztak. Aztán sor került az első követelés teljesítésére. Hazánk címere a Kossuth-címer lett. Mihályi legyintett. Várjunk még — mondogatta —, ez nem jelent semmit. Nem így az asszony.

— Ha ezek így kezdik, biztosan lesz folytatás. Menj dolgozni, Mátyás, mert lassan nem tudok enni adni — perelt urával az asszonyka.

— Ne avatkozz a politikába, asszony, nem értesz hozzá —, feddte férje, komótosan.

ALFÖLDI RÁPSZÓIMÁ

— Hogy nem-e? No majd meglátjuk — szájait Mihályiné és olyan erővel dagasztotta tovább a kenyértésztát, mintha férjét akarná megöklözni.

Egyik este, nem sokkal ezután, együtt ült a család. Az asszony varrt, az ember olvasott. Recsegett, ropogott a kis rádió, majd megszólalt a bemondó:

— Kossuth-rádió, Budapest. Kedves hallgatóink, híreket és közérdekű közleményeket olvasunk fel. Felolvassuk a Szabad Szakszervezetek közleményét, a munkabérezések rendezésével kapcsolatban . . .

Mihályi érdeklődve bámulta a készüléket.

S az sorolta, hogy mennyi órabért kapnak a segédmunkások, a betanítottak, a szakmunkások, meg milyen természetbeni juttatás jár.

A bemondó befejezte közlését, a rádió muzsikát sugárzott. Feszült csend volt a szobában, majd rekedtes hangon megszólalt az ember:

Erzsiké, te, hallod-é?

— No, mi van, mit akarsz? — nézett rá izgatottan az asszony.

— Egy gomb le van szakadva a vasutas mundéromról. Varrd fel, oszt ... — nagyot nyelt — ... oszt készítsd ki, reggelre.

Az asszony, az Erzsiké, csillogó szemmel nézett urára, majd felkelt, odasompolygott hozzá, az ölébe ült. Két kezével átkulcsolta Mátyás nyakát, ügyetlenül csókot cuppantott a szájára és duruzsolva suttogta:

— Mátyás, édes lelkem.

— No, ne izélj, te —, de látszott rajta, hogy jólesett neki.

HIMER ZOLTÁN

ben. Hozza közös nevezőre álláspontjaikat a legfontosabb gazdasági és politikai kérdésekben. A megyei munkástanács legyen koordináló szerv. Tárgyaljon Nógrád megye munkássága nevében a kormánnyal és döntsön a szak- szervezettel közösen a sztrájk ügyében. A megyei munkás- tanács dolgozzon együtt a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályaival, ellenőrizze azok munkáját és tegyen javaslatokat. A megyei munkás- tanács tegyen meg mindent, hogy a sajtó és a rádió a munkásság érdekeinek megfelelően működjön.

A megyei munkástanács elnöksége előtt álló legfontosabb feladatok:

— Dolgozza ki a nemzeti bizottsággal közösen a megyei politikai irányvonalát.

— Vegye fel a kapcsolatot a kormány küldötteivel, azoknak a leváltása ügyében, akik a gazdasági és közigazgatási életben ma is a helyükön vannak, holott magatartásuk és képzettlenségük erre nem teszi őket alkalmassá.

— Tegyen javaslatot a termelés teljes megindítása érdekében és hárítsa el a termelés útjában álló gazdasági és egyéb akadályokat.

— A megyei tanács megfelelő osztályaival közösen oldja meg a bányák és üzemek élelmezését.

— Legyen rajta, hogy a munkástanácsokból mindenféle szélsőséges elem és demagóg (akár jobboldali, akár baloldali) távozzon el. Ne engedje ezeket a sajtóban sem szóhoz jutni.

— Szorosan működjön együtt a Megyei Nemzeti Bizottsággal.

— A program kidolgozása után hozzák azt nyilvánosságra a rádión és a megyei újságon keresztül.

— Lépjen érintkezésbe a szomszédos megyék és Nagy- Budapest munkástanácsaival.

— Azonnal kezdjen munkához, hogy a bányákban és üzemekben folyamatosan szélesedjen a munka felvétele.

— A program kidolgozása és a konkrét intézkedések megtétele érdekében a megyei munkástanács elnöksége és a nemzeti bizottság 1956. november 23-án délelőtt 9 órakor tartson megbeszélést.

Salgótarján, 1956. nov. 21. MEGYEI MUNKÄSTANÄCS ELNÖKSÉGE

A küldöttek a határozatokat elfogadták.

A sportkörök képviselői

a napokban üléseztek az OTSB-ben, ahol javaslatot tettek arra a megjelentek, hogy labdarúgó NB I-et tekintsék befejezettnek. Kieső ne legyen az NB I-ből, s a létszámot kettővel emeljék fel. Az NB II. elmaradt mérkőzéseit a tavaszi szezonban vívják meg és a két csoport első helyezettje kerüljön fel az NB I-be.

A bajnokságok során állítsák vissza az őszi és tavaszi évet. Valamint több javaslat hangzott el az átigazolások, a

válogatott és más nemzetközi mérkőzésekkel kapcsolatban is. Hogy az itt elhangzott javaslatokból milyen határozatok születnek, arról majd a közel jövőben számolunk be lapunk hasábjain.

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Szerkeszti a szerkesztőbizottság.

Salgótarján, Damjanich u. 2. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezető: Topa György