Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)

1956-11-22 / 1. szám

1956. november it. NÖORÄDI NCPŰJSA« Részletek Tito elvtárs pulai beszédéből Gerő újra megmutatta igazi arculatát Laukó Györgynek a Megyei Tanács elnökének nyilatkozata II tanácsok és a Forradalmi Bizottságok kapcsolatáról, — a tanácsok és az üzemi munkástanácson viszonyáról, — a tanácsok müködÉséröl, a kormány-programmal kapcsolatos anasloglalásaról és feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) Ami Kor a magyar Küldött­ség Gerővel az eien visszatért hazájába, Gerő — mivel sú­lyos helyzetbe jutott — újból megmutatta előbbi arculatát. Azt a százezernyi tüntetőt- akik akkor meg tüntetők vol­tak, csőcseléknek nevezte és megsértette majdnem az egesz népét. Képzeljétek el, mennyire vak volt ez az em­ber és milyen vezető lehetett. Egy ilyen válságos pillanat­ban, amikor minden forr és amikor az egész nép elégedet­len, csőcseieknek meri nevez­ni azt a népet, amely között óriási számban, sőt talán több­ségében kommunisták és if­jak vannak. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a lőporos hordó A reakciós elemek be­avatkoztak ebbe a felke­lésbe és kihasználták azt a saját szamukra. l’alán nincs ott eleg horthys­ta? Valamennyien tudjuk, hogy Horthynak nagy nyugat­barát erői voltak Magyaror­szágon, azonkívül ott voitak a nyilaskeresztesek, különféle más reakciós e.emek. Nagy Ferenc hívei és így tovább. Egyszóval volt ott igen sok ember, aki nem volt híve a kommunizmusnak, aki nem­csak Kakosi-etienes, hanem el­lenzi a szocializmust is. És mindezek az elemek belekeve­redtek a forradalomba. Ezek a reakciós erők nem merték felemelni fejüket, habár sok­szor szólították fel őket kül­földről felkelésre, és külföld­ről segítséget is kaptak. Nem volt sem erejük sem bátorsá­guk felkelni mindaddig, amíg azt hitték, hogy a párt egysé­ges és sziklaszilárd. Mihelyt azonban látták, hogy a párt kettészakadt és hogy a párt­tagság óriási része felkel a Rákosi-klikk és a múlt ma­radványai ellen, rögtön bele­avatkoztak ők is. Ezek a reakciós erők na­gyon gyorsan/ két-három nap alatt megmutatták igazi arcukat, amikor a nép felháborodott minden ellen, ami a múltban tör­tént. Az akkori vezetőség azonban nem mutatta meg, hogy el akarja távolítani azokat az elemeket, akik felháborították a magyar népet és nem mu­tatott nagy hajlandóságot ar­ra, hogy a szocializmus fejlő­désének egy valóban magyar útjára lépjen, tekintetbe vé­ve ennek az útnak minden belső sajátosságát. így a dol­gok gyorsan más irányt vet­tek és a reakció egyre erőseb­ben uralkodni kezdett, Egy klikk elleni indokolt felhábo­rodás és felkelés volt ez, amely átalakult az egész nép felkelésévé a szocializmus, a Szovjetúnió ellen. A kommu­nisták, akik pedig a felkelők soraiban voltak, mielőtt a reakció vette kezébe a dolgo­kat, akarva, nem akarva, vé­gül harcban találták magukat nem a szocializmusért, hanem a régire való visszatérésért. A kommunisták akaratuk el­lenére kerültek ilyen hely­zetbe. Meg lehetett-e ' ezt most akadályozni? Úgy látszik, ké­ső vo.t már. Ha a kormány erélyesebb lett volna, ha nem ingado­zott volna ide-oda, ha el­szántan fellépett volna az anarchia és a kommunis­táknak a reakciós elemek részéről történő öldöklé­se ellen, ha elszánt ellen­állást tanúsított volna a reakcióval szemben, a dol­gok talán helyesebb útra kerültek volna, talán nem került volna sor, a Szovjet Hadsereg közbelé­pésére. És mit tett Nagy? Fegyverbe szólította a népet a Szovjet Hadsereg ellen és kérte a nyugati országokat, hogy avatkozzanak be, Nyu­gaton ezt a beavatkozást óriási mértékben kihasználták. Az imperialisták használták ki. akik alig várták, hogy meg­támadják Egyiptomot. Egyip­tomot éppen a magyar tra­gédiának ebben a fázisában támadták meg, remélve, hogy a Szovjetunió nagyon el lesz foglalva és nem lesz képes beavatkozni az agresszió el­len Magyarországon így került sor az újabb harcokra. A szov­jet csapatokat megerősítették, Nagy megszökött és új kar­meggyulladjon és felrobban­jon. Most nem arról van szó, hogy azt vizsgáljuk, ki sütötte el az első puskát. . . Végzetes hiba volt a szov­jet haderők behívása ab­ban az időben, amikor meg fegyverben voltak a tömegek, más ország ka­tonaságát hívni, hogy lec­két adjon az illető or­szág népének még akkor is, ha lövöldözés előfordult. Nagy hiba volt. Ez még jobban felbőszítette a né­pet és így került sor a spon­tán felkelésre, amelyben a kommunisták akaratukon kí­vül is együtt találták magu­kat a különféle reakciós ele­mekkel. mányit alakítottak. Mondha­tom, élvtársák, hogy ezeket az embereket az új kormányban személyesen ismerem és véleményem szerint azt képviselik, ami Magyarországon a legbe­csületesebb. Még mielőtt a második szov­jet beavatkozásról szólnék, el kell mondanom, hogy a ma­gyarországi helyzet olyan lett — és erről bizonyára ti is so­kat olvastatok — ,hogy már világosan látszott, milyen bor­zalmas gyilkolások következ­nek majd be, milyen borzal­mas polgárháború van kilá­tásban Magyarországon, ahol a szocializmus alapjait- meg­lehet, teljesen aláásták és ami miatt egy harmadik világháborúra is sor ke­rülhetett volna, A szovjet kormány ugyanis nem tűrhette volna el a Nyu­gat beavatkozását, a horthys- ták, a régi reakciósok uralom- rajutását. De mit is csináltak ezek a reakciós elemek? Már az imént elmondottam, hogy ezek az elemek egy-kettőre megmutatták valódi arcula­tukat. Világos volt, hogy ezek az elemek egyre nagyobb te­ret hódítottak maguknak, mert hiszen elrendelték, hogy többé nem szabad használni az elv­társ szót, elrendelték, hogy le kell tépni a vörös csillagot. Világosan látszott ez abból is, hogy a kommunista nem mer­te többé azt mondani, hogy kommunista, mert ellenkező esetben végeztek volna vele. Látszott ez abból is, hogy kommunistákat felakasztot­Sokan teszik fel a kérdést, miért került sor a második szovjet beavatkozásra. Vilá­gos, hogy eddig is mondottuk és a jövőben is mindig han­goztatni fogjuk, hogy ellenezzük a beavatkozást és az idegen fegyveres erők igénybevételét. De mi volt a biztatóbb: pol­gárháború ellenforradalom, egy új világháború, vagy pe­dig a szovjet csapatok beavat­kozása. akik már egyébként is ott voltak. Az említettek egy része katasztrófa, az utób­bi pedig, vagyis a szovjet csa­patok beavatkozása, hiba. Tel­jesen érthető, elvtársak, hogy ha ez megmenti a szoci­alizmust Magyarországon, akkor bár ellenezzük a beavatkozást, elmondhat­juk majd, hogy a szovjet intervenció szükséges volt. De ha ők előbb megtették vol­na a szükséges intézkedéseket, nem ikerült volna sor semmi­féle katonai intervencióra. Ez a hiba azért következett be, mert ők még. sajnos, mindig azt hiszik, hogy a fegyveres erő — minden. A fegyveres erő azonban nem oldhat meg mindent. íme, nézzétek csak, hogy egy gyengén felfegyver­A jelenlegi magyarországi események fejlődését szemlél­ve, mégpedig abból a szem­pontból, hogy szocializmus van-e vagy ellenforradalom, nekünk Kádár mostani kormányát kell támogatni, segítenünk kell rajta, mert nagyon nehéz hely­zetben van. Meg kell fékeznünk mind­azokat az elemeket, amelyek most felelőtlenül az oroszokat Szenvedtek Rákosi alatt, bör­tönökben voltak és őszintén egy új fejlődés hívei. Ezt mutatja a program, amit Kádár kihirdetett és amit ti is olvastatok. De a szovje. közbelépés gyeng ti az egesz programot es a kor­mány nagyon súlyos helyzet­ben van. Felmerült most a kérdés, szükséges volt-e a szovjet közbelépés? Az első közbelépés nem volt szükség. Az első közbelépés, amelyre Gerő felhívásá­ra került sor, teljesen hi­bás volt. A másik hiba abban rejlett, hogy a felelős emberek ahe­lyett, hogy a második közbe­lépésre vártak volna, nem tették meg rögtön azt, amit később megtettek, amikor a második szovjet beavatkozás­ra került sor. vagyis nem ad­ták ki a deklarációt. Ha előbb alakítottak volna új kormányt és deklarációt adtak volna ki, a munkás és kommunista erők valószínűleg elkülönül­tek volna a reakciós elemek­től és könnyebb leit volna kilábalni ebből a válságos helyzetből. tak. Ha mindez csak egy esetben fordult volna elő, ha csak akkor nem lett volna oly borzalmas, egy csoportnyi ember végezte volna, de ez általános mészárlás volt. Sop­ronban 20 kommunistát akasz­tottak fel. Az utcákon fog- dosták és gyilkolták meg az embereket, csupán azért, mert sárga cipőt hordtak, azért, mert sárga cipőt leggyakrab­ban a rendőrség tagjai visel­tek. Behatoltak a házakba, és öldösték a kommunistákat. Ezt cselekedte a szabadjára engedett fasiszta reakciós cső­cselék. Nagy Imre kormánya sem­mit sem tett. hogy ezt megakadályozza. Szüntelenül siránkozott a rá­dión keresztül, segítséget hí­vogatott, ahelyett, hogy har­colt volna az ilyesmi ellen és valami úton-módon akaratát nyilvánította volna arra, hogy útjáit állja a kommunisták és a haladó szellemű emberek legyilkolásának. Ehelyett ki­áltványt adott ki, azaz szóza­tot. amellyel lemondott a var­sói egyezményről, hogy ki­nyilvánítsa az ország függet­lenségét stb. Mintha az adott pillanatban ez lett volna a legfontosabb! Mintha a var­sói egyezményből való kilépés jelentett volna valamit! zett, úgyszólván pusztakezű nemzet milyen elkeseredett ellenállást tanúsít akkor,, ami­kor van egy célja, az a cél, hogy felszabaduljon és füg­getlen legyen. Ezt a népet töb­bé az sem érdekli, hogy mi­lyen lesz ez a függetlensége, nem érdekli, hogy az ország­ban restaurálódik-e a burzso­ázia és a reakciós rendszer, csak az a célja, hogy kivívja nemzeti függetlenségét. Ez ju­tott túlsúlyba a nemzet gondo­latában. érthető, hogy megint csak azt mondhatom, hogy az az első beavatkozás a legrosz- szabbi ez a második pedig, vagyis a szovjet csapatok in­tervenciója szintén rossz. De ha ahhoz vezet, hogy megóv­ja a szocializmust Magyaror­szágon, azaz, ha biztosítja a szocializmus további építését ebben az országban, és a bé­két a világban, akkor egy na­pon ez is pozitívvá válik, de csak úgy, ha a szovjet csapa­tok kötelességszerűen kivo­nulnak abban a pillanatban, mihelyt a helyzet rendeződik és elcsendesedik. Ezt meg is mondtuk a szovjet elvtársak­nak. Semmit sem titkolunk előttük. hibáztatják. Igen, a szovjet elvtársak felelősek azért, mert nem látták előbb és nem javították ki a Rákosi-uralom hibáit, s mert nem tették le­hetővé, hogy előbb jöjjenek azok az emberek, akikben az egész munkásosztálynak és az egész nemzetnek bizalma volt. Lehetetlen, hogy egy vezető ráerőszakolja magát egy nép­re, A minisztériumok és főha­tóságok munkájára VunaJco- zóan a kormány november 7-1 rendeleteoen a neiyi igazga­tási szervek és a forradalmi bizottságok munkáját ide.ően az alábbiakat rendelte el: a. A helyi néphatalmi és igazgatási szervek, melyek­nek rendelkezéseit minden­ki köteles beírtam, — a tanácsok végrehajtó bizott­ságai. b. A helyi végrehajtó bi­zottságok mellé a kormány ideiglenes megbízatással kormanyösszekötőKet neve­zett ki. A forradalmi bizottságok­kal és más hasonló elneve­zésű szervekkel ahol meg­vannak: a. a forradalmi bizottsá­gok, távolítsák el soraikból az ellenlorradalmárokai, a Népköztarsasag rendjével szembenálló elemeket. b. a forradalmi bizottsá­gok politikai tanácskozó szervként működjenek, a ta­nácsok végrehajtóbizottsá­gai munkájának elősegítése érdekében. Ezt azért tartottam szük­ségesnek elmondani, mert Mlinarik István a megyei Nemzeti Bizottság tagjának rádiónyilatkozatában a Nem­zeti Bizottság mint a megye irányító szerve szerepelt. Márpedig a kormány novem­ber 7-i rendeletében a helyi néphatalmi és államigazgatá­si szervek, amelyek rendelke­zéseit mindenki köteles betar­tani — a tanácsok végrehaj­tóbizottságai. A Nemzeti Bi- zoitság politikai tanácskozó szerv. Intézkedési jogkörük az igazgatási szerveket illető­en nincs, elősegíti ezek mun­káját, mint politikai ta­nácskozó szerv, a kormány programjának végrehajtását támogatja. Ezekből adódóan tehát a helyi tanácsok a megyei, já­rási és községi végrehajtóbi­zottságok mindenütt működ­jenek. Ahol a dolgozók szük­ségességét látják, ott egészül­jön ki a tanács, a végrehajtó­bizottság választókerületi vá­lasztás útján. A megyei, járási és községi tanácsok és végrehajtóbizott­ság válassza meg, ahol a nép bizalmát nem élvező vezető helyett újak beállítása ezt szükségessé teszi. Ez a legde­mokratikusabb útja a nép bi­zalmát elvesztett vezetők le­váltását és újjáválasztását il­letően, s nem az egyes kis csoportok önkényeskedése, ami kezdte felütni a fejét, és fő­leg szolgálja ez valóban a nép ügyét, ne csak a funkciókért folyó harc legyen ez. Az üzemek önkormányzati szervei az üzemi munkástanácsok A Megyei Tanács Végrehajtó­bizottsága nevében teljes egé­szében egyetértek és szüksé­gesnek tartom Salgótarján, il­letve a salgótarjáni ipari me­dence összmunkástanácsának megválasztását, amely az ösz- szes üzemek gazdasági koor­dináló szerve lenne és az üze­mek politikai és gazdasági kérdéseit, követeléseit a Me­gyei Tanács és az ehhez ösz- szekötőnek kinevezett kor­mány megbízott útján, illet­ve annak megkerülésével is közvetítené a kormány felé. Azonban semmi esetre nem az ipari üzemek irányító szer­veként működnek, mert ezt kizárólag csakis a kormány által elismert, illetve a dolgozók érdekeit leg­jobban kifejező üzemi ön- kormányzati szervek, az üzemi munkástanácsok gyakorolják. A Megyei Tanács Végrehaj­tóbizottsága mindenben telje­sen egyetért a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal, tehát a november 13-i ülésén hozott rendeletével is, amely a munkástanácsok működésé­ről szól, amit a megyei lap is közölt. Csak akkor tartjuk a legdemokratikusabb úton biz­tosítva és véglegesen megvá- laszthatónak a megyei mun­kástanácsot, ha ezt a rendele­tet minden üzemben betartva újjáválasztják a munkástaaá­csokat az összes dolgozók be­vonásával, aminek az össz- doigozók munkafelvételétól számítva három héten belül kell megtörténnie. A tanácsok az államha­talom helyi szervei A Tanács Végrehajtóbizott­sága nevében is, mint a kor­mány megyei szerve, kérem az üzemek munkástanácsait, összes dolgozóit, kezdjék meg az életet jelentő termelőmun­kát. Mi, tanácsi szervek min­dent elkövetünk, hogy bizto­sítsuk az ellátást. Biztosítjuk a munkások és az élelem szál­lításához szükséges üzemanya­got, mindez azonban nem pó­tolhatja, nem helyettesítheti a bányászok munkáját. Felhívom a járási, községi tanácsok végrehajtóbizottsá­gait, álljanak élére falun is a teremtő munka megindításá­nak, a falu dolgozói közszük­ségletei kielégítésének, a ter­melőszövetkezetek és az egyé­nileg dolgozó parasztok mun­kafeltételei megteremtésének (szántás, vetés, állattenyész­tés elősegítése), teremtsenek meg minden feltételt a szak­emberek munkája igénybevéte­lével. Adjanak meg minden támo­gatást a karhatalmi szervek újjászervezéséhez, a rend és a közbiztonság megteremtésé­hez, leplezzenek le minden olyan kísérletet, amely a rend és nyugalom megbontására irányul. A fosztogatókkal, a rémhírterjesztőkkel, a provo­kációra uszító röplapokkal szemben védjék meg állami készleteinket. Küzdjék le az önzést, — a harácsolást, aka­dályozzák meg a felvásárlást. Váljanak rendíthetetlen hívei­vé, a Munkás-Paraszt Kor­mánynak, amely programjá­ban, megnyilatkozásaiban és intézkedéseiben bebizonyítot­ta, hogy a dolgozó nép kormá­nya, amely harcol mindenféle restauráció ellen, az ellenfor­radalom, a Rákosi—Gerő- klikk minden maradványa el­len. Ezt bizonyítja minden küldöttség megnyilatkozása, amelyet a kormány vezetőivel történő megbeszélés után ad. Hogy a tanácsok jól dolgoz­zanak, szükséges, hogy a kor­mány minden rendelkezését, megnyilatkozását ismerjék a tanácstagok és általuk a falu dolgozói is. Ezért tartsanak a végrehajtóbizottságok a rá­dió mellett ügyeletet, ahol gyorsírók útján biztosítsák a hír felvételét és a lakossággal való közlését. A Megyei Vég­rehajtóbizottság is segíteni fogja ilyen értelemben a he­lyi tanácsok munkáját. A se­gítségadáshoz a Nógrád me­gyei rádió (amely a 240 mé­teres középhullámon sugároz), Az olimpiára 68 ország 4900 versenyzője készült fel, mely­re a magyar sportolók is sze­rencsésen megérkeztek Auszt­ráliába. A két csoportban ér­kező magyar sportolókat nagy tömegek fogadták az auszt­rál repülőtéren, ahol a Him­nusz eljátszása után a hazai fiatalok nemzeti színű szalag­gal átkötött virágcsokrokat adtak a magyaroknak. Innen az olimpiai szállásukra men­tek a sportolók, ahol az ár­bocra felhúzták a Kossuth cí­meres magyar lobogót. A napokban sajtófogadást is rendeztek már Melbourne- ban. A versenyekre sajnos borúlátással néznek a részt­vevő nemzetek versenyzői, mi­vel már 13 napja állandóan szemerkél az eső, s így a sportpályák talaja alaposan felázott. Ennek folytán az edzések alkalmával több sportoló megsérült. így a ma­valamint a megyei tanács saj­tója is hozzájárul. A tanácsok álljanak a munka élére A tanácsok, a végrehajtóbi­zottságok, a tanácstagok állja­nak a munka elére, van erkölcsi alapunk ehhez, hiszen a mun­kások, parasztok és értelmi­ségi dolgozók fiaiból tevődnek össze, nincs köztünk sem tő­kés, sem földbirtokos. Van erkölcsi alapunk vábbá azért is, mert a í... demokratikus államunk min­den eddigi vívmányához mi is Hozzájárultunk. De van azért is, mert a Rákosi- és Gerő- klikk szektás módszereitől mi is sokat szenvedtünk. Hány ta­nácsi vezető lett „opportunis­tának” bélyegezve a túlhajtott célkitűzések végre nem hajtá­sáért, vagy fegyelmileg elbo­csátva, lehetetlenné téve? E politika következtében termé­szetesen követtünk el hibákat, általában, de egyes személyek ezek túlhajtásában külön is. Mi ezeket a hibákat elítéljük, különösen egyes személyeket, akiknek félreállítását a nép is követeli, mint például a megyei tanácsnál Kerner La­jos elnökhelyettest és a városi tanácsnál Galajda János vb. elnököt. De helytelenül ítéli meg a helyzetet az, aki a tanácsok rendszerében keresi a hibát. Azok legutóbbi megválasztása eddig hazánkban a legdemok­ratikusabb volt. Ha a szemé­lyek kiválogatásában voltak is hibák, a karrierizmus vagy rokonizmus által, aminek mi is éreztük a kárát, végsőso­ron a munkások, parasztok és értelmiségiek becsületes tö­megei jelentik benne a több­séget. Ezt kell és ezt fogja látni mindenki, aki a taná­csokat ilyen alapon veszi szem­ügyre. Mert választókerületen­ként a legszélesebb népi kép­viselet van biztosítva a taná­csok által és mert az összeté­telét illetően túlnyomórészt becsületes munkásokból, pa­rasztokból és értelmiségiekből áll. A néptől idegen módsze­rek túlhajtása, a karrierizmus megtestesítői a kisebbséget alkották, akiknek eltávolítása helyi tanácsaink feladata. Ezért van erkölcsi alapunk ahhoz, hogy élére álljunk né­pünk jogos követeléseinek, azoknak a nagyszerű vívmá­nyoknak, amelyeket az októ­ber 23-i mozgalom nyitott meg számunkra, és elítélni, szétzúzni minden ellenforra­dalmi restaurációt, amely ezt a mozgalmat a régi, tőkés nagybirtokos rendszer visz- szaállítására akarta felhasz­nálni. Tanácsok, tanácstagok, fel a munkára, hazánk, népünk javára, a- független Magyar- ország megteremtésére. Min­den erőnkkel segítsük a kor­mány célkitűzéseinek végre­hajtását. gyár atléták közül Vigh Er­zsébet húzódást szenvedett, de reméljük, hogy a verseny napjáig ezt kiheveri jeles at­létánk. Ugyancsak megsérült a szovjetek egyik világhírű versenyzője, Kuc ds, aki a 10.000 m egyik esélyese. Az olimpiai versenyekről egy francia filmvállalat ké­szít riport filmet. Egyedül ez a filmvállalat kapott enge­délyt arra, hogy a nagy ver­senyekről teljes egészében felvételeket készíthessen. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Nógrád megye dolgozóinak lapja Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Felelős kiadó: Laukó György Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nyomdavezetó: Tapa Cyörgj Á reakciós elemek beavatkoztak a felkelésbe Egy harmadik világháború veszélye Az ellenforradalom katasztrófa lett volna Kádár kormányát támogatnunk kell Javul a közellátás Tovább javul Salgótarján- > zett gázolajat megkapjuk, fo- n"i-eST? megyében a köz- I lyamatosabb és rendszeresebb ellátás. Ha a kilátásba helye- I lesz az áruk kiszállítása.---------------------------------------­Ol impiai hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents