Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)
1956-11-17 / 4. szám
, 1956 november 17 ÚJ ÚTON 2 Gáspár Sándor a Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének rádióbeszéde Magyar munkások, szervezett dolgozók! Kedves szaktársak! A tegnapi nap folyamán is számos munkásküldöttség keresett fel, hogy mondjuk meg, mi a szabad szakszervezetek véleménye a jelenlegi helyzetről, a munkásokat foglalkoztató kérdésekről. Több kisebb és nagyobb politikai és gazdasági kérdésről van szó. A munkásosztály soraiban általános a félelem a régi, sok vonatkozásban népellenes politika visszatérésében. Ezzel kapcsolatban látni kell azt, hogy a Rákosi—Gerő-klikk által folytatott politika törvény- sértést, létbizonytalanságot teremtett, amely a magyar nép életét semmibe vette, nemzeti hagyományaikat lábbal tiporta és egész népünk önérzetét megsértette, életképtelennek bizonyult. Ezt a káros és bűnös politikát mélyen elítéljük, meggyőződésünk, hogy ezt mégegyszer rákényszeríteni a magyar népre senki nem tudná. Látni kell azonban azt is, hogy a garanciát a dolgzóknak kell biztosítani a normális élet megindításával. A régi politika káros kö- vekezményei annál tovább hatnak életünk minden területén, minél tovább tart ez a rendkívüli állapot. Sem a kormány intézkedései, sem a szabad szakszervezetek javaslatait nem lehet addig megvalósítani az üzemekben, munkahelyeken, amíg meg nem indul a munka. Ez vonatkozik a kis és nagy kérdésekre egyaránt. A szabad szakszervezetek teljes mértékben egyetértenek és azonosítják magukat a magyar nép azon követeléseivel, hogy hazánk független és önálló ország legyen és mielőbb kivonják Budapestről és az egész ország területéről a szovjet csapatokat. Határozott intézkedésre van szükség a kormány részéről az ország valódi függetlenségének megteremtésére, nemzeti sajátosságaink szabad kibontakoztatására. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy a normális élet meginduljon, dolgozzanak az üzemek, hivatalok, helyreálljon a közbiztonság, felszámoljuk az ellenséges erőket, melyek eddigi vívmányainkat, népi demokratikus rendszerünket fenyegetik. Tudjuk, nekünk, szakszervezeteknek és az egész dolgozó népnek elég •oka van arra, hoy bizalmatlanok legyünk az ígéretekkel szemben. De most nincs más, mint bíznunk kell abban, hogy a munka megindítása, a rend •és fegyelem helyreállítása után a kormány teljesíti ígéretét, illetve programjának azt a részét, amely a nemzeti függetlenségre, a szovjet csapatok kivonására vonatkozik. Bíznunk kell ebben és meg kell adnunk a lehetőséget ahhoz, hogy a kormány dolgozni tudjon. Addig, amíg lehetőséget nem adunk erre, nincs kellő indokunk a bizalmatlanságra. Másik ilyen nagyobb kérdés, amelyben le akarjuk szögezni álláspontunkat, a pártok kérdése. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy ami eddig volt, az tovább nem tartható. Nem is tételezhetjük fel, hogy bármely politikai párt egyedül vállalhatná az ország irányításáért a felelősséget. Vannak ezen a téren komoly tapasztalataink, s ezt mégegyszer megismételni lehetetlenség. Határozott álláspontunk az, hogy mind a kormányban, mind a társadalmi és gazdasági élet minden területén be kell vonni felelős beosztásba pártonkívüli és más pártállású dolgozókat, a rátermettség mellett azt az egy feltételt lehet megszabni, hogy híve legyen a népi demokratikus rendszerünknek, élvezze a dolgozók bizalmát. Csakis ezen az alapon bontakozhat ki az a széles, népi, nemzeti összefogás, amely egész jövőnknek, életünknek alapja, az országot helyreállító munkának záloga. Igen nagy az érdeklődés a dolgozók között a munkástanácsok működésével kapcsolatban. Ismeretes, hogy ma a kormány a szabad szakszervezetek javaslatára rendeletet hozott a munkástanácsok választásáról és működéséről. A munkástanácsok megválasztásával megvalósul a munkás önkormányzat. A dolgozók érvényesíteni tudják akaratukat az üzemek vezetésében és maguk döntenek az üzem életével kapcsolatban minden kérdésben. A munkástanácsok döntenek az üzem sajátosságának legjobban megfelelő bérrendszer kialakításában, a béralap felhasználásában, az erőltetett normarendszer felülvizsgálásában és korrigálá- ban. Bízunk benne, hogy a végleges munkástanácsok ön- tevékenysége, meggondolt intézkedései meg tudják szüntetni azokat az üzemen belüli hibákat, melyek a munkásokat sújtották és sértették a dolgozók igazságérzetét. Meggyőződésünk, hogy a munkástanácsok létrejötte nemcsak áz egyes üzemeken belül hoz változásokat, hanem egész gazdasági rendszerünkben messzemenően kihat, egészségesebbé, normálisabbá teszi népgazdaságunk szervezetét. Nagyon sok dolgozóban felvetődik a kérdés, vajon a szakszervezeti mozgalom tényleg képes lesz-e a pártoktól és a kormánytól független, szabad szakszervezet lenni. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a szakszervezetek szabadságát, a pártoktól és a kormánytól való függetlenségét mi nagyon komolyan vesszük és csírájában elfojtunk minden olyan megnyilvánulást, amely ezeket az elveket megsérti. Bátran elmondhatjuk, hogy ma a szabad szakszervezetek munkáját valóban a dolgozók érdekéért, a munkásosztály ügyéért mély felelősség hatja át. Mi nem vonunk vissza azokból a követelésekből semmit, amelyeket eddig is nyilvánosságra hoztunk. Ez a felelősségérzet, a munkásosztály jövőjéért való aggodalom késztett bennünket arra, hogy ál- lástfoglaljunk a jelenlegi legfontosabb kérdésben, a munka felvételében. Budapesten immár három hete tart a tragikus helyzet. Házaink, laká- saiok jelentős része romba- dőlt. A családok százai és ezrei dideregnek, ablaktalan, fűtetlen lakásokban. A gyárak nagyrésze áll, a kalapácsok, a gépek hallgatnak, megállt az életet jelentő munka. Elsősorban a munkáscsaládokat sújtja, ha most a tél küszöbén, a romos lakásokat nem tudjuk felépíteni, a munkásgyermekek fáznak, éheznek és a munkások fogják legjobban megérezni. A termelés további késése, a nemzeti vagyon pusztulásához vezet, s esetleg komolyabb mértékű inflációt okoz. Nem kell erről bővebben beszélni, hiszen alig 10 évvel ezelőtt mindenki a maga bőrén érezte, hogy mit jelent az infláció. Úgy gondolom, ez a felismerés, családaink, gyermekeink féltése vezette azokat a munkásokat, akik tegnap reggel elindultak, hogy bemenjenek az üzemekbe dolgozni. A vidéki üzemekben és Budapesten is egyik, másik helyen kisebb-nagyobb létszámmal megindult a munka. A munkásosztályért érzett felelősség a munkáscsaládok jövőjéért érzett aggodalom készet bennünket arra hogy felemeljük szavunkat azok ellen, akik akadályozzák a munka felvételéi Nyíltan és világosan kijelentjük, hogy nem lehet nemzeti célkitűzésnek nevezni azt, ami a nemzet pusztulásához vezet. Mi tidjuk ezt, hiszen kivétel nélkül minden munkásküldöttség elmondotta, hogy a dolgozók nagy többsége látja a fenyegető helyzetet és dolgozni akar. de egyes csoportok felélő Jenül akadályozzák a munka felvételét. Talán tudatosan, talán félrevezetve nem gondolnak arra, hogy a lakások nagyrésze rombadőlt, hogy családok gyermekek tízezrei fáznak, éheznek, nem látják azt, hogy a testvéri szocialista és más országok baráti segítsége csak ideig óráig enyhíthet valamit ezen a tragikus helyzeten. Ha nem indul meg a munka feltar'óz- tathatatlanul rohanunk olyan tragédia felé, amelyet népünk történelme során még soha nem élt' át. A szabad szakszervezetek est már nem támogatják, mi nem akarunk sírásók lcnn:- megásói annak a gödörnek, ahol egy nemze süllyed el. Minden családját és gyermekét fé'tő szerető embernek, mindenkinek, aki' ehhez a néphez és nemzethez valami is fűz* meg kell érteni, hogy a munka további halogatása egyenlő a nemze pusztulásával. Milyen hazafias és nemzeti követelés, célkitűzés az, amely a nemze'et pusztulásra ítéli? Meg kell indulni a munkának, munkanél- kül nincs élet. A Rákosi, Gero féle gyűlölt, népellenes politika kihatásait mindaddig nem lehet megszüntetni, a nemzeti függetlensége\ a nép szabadságát mindaddig nem lehet megvalósítani, míg meg nem indul az élet, helyre nem áll a rend a fegyelem hogy az egész dolgozó nép támogatásával fokozatosan meg- valósítha'juk a magyar nép, a szabad szakszervezetek követeléseit. Ez a szabad szakszervezetek véleménye és ez az éin határozott egyéni meggyőződésem is. Ezért szólítlak fel benneteket, munkások, szervezett dolgozók, szaktársak, lássunk munkához, van elég tennivaló! Dr. Garun,völgyi 4 nyilatkozata Nem a magam nevében szólok, vagy jobban mondva: nemcsak a magaméban. Azoknak a parasztoknak a fejével igyekszem nézni az eseményeket, akiknek józansága, igaz logikája évszázadokon keresztül fenntartotta a magyarságot. Sokan nem értik még a bonyolult összefüggéseket, mint ahogyan más társadalmi rétegek sem értik teljesen. Ehhez túl kevés adatot, magyarázatot kaptunk a kormány vezetőitől és a rádiótól. A magyar paraszt kicsit bizalmatlan. Elfogadja a tényeket, ahogyan eddig is elfogadta. Tudja, hogy bent van a szovjet hadsereg és tényként elfogadja Kádár János kormányát. Tudja, hogy az ellen- forradalmi elemek ellen fel kellett lépni, de még nem érzi biztosan, hogy ez a megoldás volt-e a legmegfelelőbb. Látja az új kormány jószándékú kezdeményezéseit, de még nem látja biztosítva benne a forradalom valamennyi vívmányát. S mi a bizalmatlanság legfőbb forrása? Félelem a múlthoz való visszatéréstől. Pedig ennek meg volna az ellenszere. Kínában valamennyi réteg politikai párttal képviselteti saját érdekeit és úgy építik a szocialista 'társadalmat közös erővel. Az egypártrend- szer megint diktatúrához vezethet. A parasztság is részt kér — mégpedig súlyának megfelelő arányban — a politikai vezetésből. A volt koalíciós pártok egyenként, külön- külön is biztosítékai annak, hogy ebben az országban a hatalom a népé. Az egypárt- rendszer nem biztosíték arra, hogy a végcélt, a szocializmust demokratikus úton, a nemzet sajátosságainak, a nép vágyának, lelkének megfelelően valósítják meg. Félő, hogy újból erőszakos úton, a nemzet leikétől idegen eszközökkel és módszerekkel igyekeznek a végcélt elérni. Ez a bizalmatlanság oka. A magyar nép politikailag érett, nem kell félteni tőle a népi demokrácia helyes vívmányait. Munkásküldöttség Kádár Jánosnál (Folytatás az 1. oldalról) Kádár elvtárs azután beszélt arról, hogy a déli forradalmi bizottság megalakította a dunántúli köztársaságot és kijelentették, .hogy nekik a Nép- köztársaság kormánya nem parancsol. Támogatták őket a nyugati határon beözönlött felfegyverzett katonai egységek és Nyugatról élelmiszeres autókkal és vöröskeresztes küldeményekkel küldték az országba a fegyvereket. Ilyen helyzetben jutottak néhányan arra az álláspontra, hogy minden eszközzel, ha kell, a szovjet csapatok segítségével is le kell törni az ellenforradalmat, és megerősíteni a népi hatalmat olyan fegyveres erővel, amely a szocializmus alapján áll s majd a rend helyreállta után kivonni a szovjet csapatokat Budapestről és azután tárgyalni az országból való kivonásukról is. Ezen az alapon lehet csak független Magyarország, lehet semlegességről beszélni. A semlegességhez erős ország, megfelelő politikai helyzet kell, nem elég csak papírra fektetni, hogy semlegesek vagyunk, ha az imperialisták köpnek a semlegességünkre. Az ÁVH-val kapcsolatban elmondta, hogy annak sok tagját személyesen is ismerte, azonban ennek ellenére mérsékletre intett mindenkit, mivel egyszerű munkásemberek is bekerültek az ÁVH-ra, és nem az ő bűnük, hogy ide fajultak a dolgok. Egyszerű embereket nem szabad legyilkolni Farkas Mihály és társai bűneiért. Az ÄVH szétoszlott, de nem szabad hajszát indítani az oda besorozott fiatalok ellen. Ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy az ÁVH tagjai kedvezményes állásokba jussanak. A sztrájkkal kapcsolatban felszólította a küldöttség tagjait, hogy jól gondolják meg a dolgot, mert a további sztrájk súlyos nehézségeket, éhínséget okozhat. Sokan vannak még olyanok, akik nem hisznek az ellenforradalomban, pedig az itt van és szervezetten dolgozik. Mindig a helyzetnek megfelelő jelszavakat használva. Senki sem áll ki azzal, hogy ő ellenforradalmár, de egyes követelésekben világosan felismerhető az ellenforradalmi célkitűzés. Például azon, hogy ne legyen az üzemekben pártszervezet. Ha az ellenforradalom győzött volna és a pártot illegalitásba szorították volna, a munkásosztálynak, akkor is lett volna pártszervezete, és akkor is az üzemekre épült volna fel. Nem azt mondjuk, hogy ne legyen pártszervezet az üzemekben, hanem azt, hogy ne legyen olyan, mint volt, ne legyen a munkásoktól elszakadt bürokratikus szervezet. Befejezésül kijelentette Kádár elvtárs, hogy az alapkérdéseket értjük és van bátorságunk szembenézni a helyzettel. A tárgyalók többen leszögezték, hogy az alapkérdésekben egyetértenek, de az egyes részletkérdésekben vita alakult ki. Kádár elvtárs határozottan leszögezte, hogy senkit sem érhet bántódás, amiért részt- vett a múlt hetek népmozgalmaiban. A szovjet parancsnoksággal megállapodás történt, hogy az országból senkit sem szabad kivinni, de fel kell lépni a hatalom teljes súlyával azokkal szemben, akikkel szükséges. Az ellenforradalom a háború veszélyét rejti magában. Kádár elvtárs elmondotta, hogy tárgyalt a kínai nagykövettel, aki kihangsúlyozta, hogy a 600 milliós Kína minden segítséget megad a világ békéjének megvédése céljából. Ugyanígy nyilatkozott a Jugoszláv kormány is. Kádár elvtárs kérte a küldöttségeket, hogy gondolják át az elhangzottakat, a népi hatalmat meg kell szilárdítani és így biztosítani az ország függetlenségét. A szovjet kapcsolatokról szólva elmondta, hogy a jövőben nyilvánosságra lesznek hozva a kereskedelmi szerződések. A magyarországi uránércet világpiaci áron adjuk át a Szovjetuniónak, mivel ennek kitermeléséhez szükséges drága felszerelésekkel nem rendelkezünk. Ámbár az uránérc kitermelése kezdeti stádiumban van s mindeddig kivitelről még nem igen lehetett beszélni. ^WWWWVWWvWvWvAAAAAVVVWVyVVVVVN Akadályozzuk meg az erdőirtást Az utóbbi napokban új, nehéz problémákkal kell szembe néznie karhatalmunknak: a falopással, az erdőírtással. Me- gyeszerte vágják, lopják közös vagyonúnkat, erdőinket. Szécsényben november 9-én például egész szekérkaraván indult szerencsét próbálni. Hátha ... A vágás sikerült nekik, de a beszállítással a TÜZÉP-nek tettek szolgálatot. A lopott fát ugyanis derék nemzetőreink megmentették. A veszély elhárítása nem mindenütt ilyen egyszerű feladat. ' Nem egyszer a nemzetőr tiltakozása ellenére vágják és szállítják a „szerzett” fát. Nemcsak tűzifáról van szó, vannak, akik építkezésükhöz szállítanak. Minden eszközzel meg kell akadályozni ezt az önmagunkat megkárosító erdőírtást. Javaslat a végleges munkástanácsok és igazgatótanácsok választására Annak érdekében, hogy a gyárakban, üzemekben, bányákban, vállalatoknál megvalósuljon a munkások, a dolgozók önigazgatása, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szöve'ísége helyesnek és szükségesnek tartja a végleges munkástanácsok megalakítását. A végleges munkástanácsot akkor lehet megválasz'|ani, ha az összes dolgozóknak legalább kétharmada megjelenik munkahelyén. Javaslat a munkástanácsok létszámára és összetételére: 1. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók összléiszáma nem éri el a 160 főt. a munkástanácsot az összes dolgozók együttesen alkotják. 2. Ahol a dolgozók összlétszámú a 100 főt meghaladja 21—”1 főből álló munkástanácsot lehel választani. A munkás'lanácsban az üzem dolgozóinak minden csoportja kapjon képviseletet. Mindenképpen biztosítani kell. hogy a termelésben részt vevő dolgozók megfelelően képviselve legyenek. Ennek érdekében a termelő üzemekben a munkástanács tagjainak kétharmadát1 a termelő munkások közül válasszák. Hogyan történjék a munkástanácsok megválasztása A munkástanácsot az üzem dolgozói üzemi gyűlésen, közvetlenül és titkosan válasszák meg. A választást az üzemi, szakszervezeti bizottság készíti elő, a dolgozók bevonásával. Nagyüzemekben, ahol önálló gyáregységek vannak (például a Csepeli Vas- és Fémművekben) önálló üzemi bízót'Ságokkal, a munkástanácsot gyáregységenként külön- külön válasszák meg. Ilyen nagyüzemekben alakítsanak központi munkástanácsot is és ebben a gyárrészlegek (egységek) létszámuk arányában legyenek képviselve. A munkástanács tagjainak megválasztandó dolgozókra az üzemi, szakszervezeti bizot'ság listán terjessé javaslatot az üzemi gyűlés elé. A választás nagyobb üzemekben üzemrészenként műhelyenként egybehívott gyűlésen történjék. A gyűlést az üzemi bizottság valamelyik 'hgja, illetve a műhelybizoüság elnöke vezesse be. Személyenkénti titkos választás A dolgozóknak joguk van az előterjesztett listát megváltoztatni, illetőleg az általuk javasölt személyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely jelöltet kihúzni és helyette mást beírni. A dolgozók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. Az üzemi, szakszervezeti bizottság, valamint a műhely- bizo'itságok tagjai, továbbá a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője nem választható be a munkástanácsba. Az üzemi, szakszervezeti bizottság képviselője és a vállalat igazgatója a munkástanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A megválasztott munkástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb pedig a választást követő 24 órán belül ismertessék a dolgozókkal. A választott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja a munkástanács elnökét, elnökhelyettesét és titkárát. A munkástanács tagjai 5—• 15 főből álló igazgató tanácsot választ. Az igazgató tanács tagjaira a munkástanács elnöke az üzemi, szakszervezeti laszt. A titkár egyben a jegyzői teendőket is ellátja (jegyzőkönyvvezetés, adminisztrálás). Az igazgató 'tanács ülésein az üzemi, szakszervezeti bizottság képviselője (a dolgozók érdekvédelmi szerve nevében) és a vállalat igazgatója beosztásánál fogva) részt vesz. A munkástanács az üzem, munkahely legfontosabb kérdéseiben dönt. Az igazgató tanács a munkástanács határozatainak megfelelően tevékenykedik megszabva az igazgató feladatait. Törvényes rendeletiekkel (határozatokkal) ellentétes határozatokat nem köteles végrehajtani. Abban az esetben, ha az igazgató tanács törvény- sértő határozatot hoz, úgy az igazgató a törvényesség betartása érdekében köteles a vállalat közvetlen felügyeleti szervét, valamint a munkás- tanácsot tájékoztatni. A munkástanács és az igazgató tanács, mint társadalmi szerv tevékenykedik, tagjai nem függetlenítettek. A munkástanács és az igazgató tanács szükség szerint ülésezik. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szőve'gége szükségesnek tartja és javasolja, hogy mindenütt, ahol megalakították már ugyan a végleges munkástanácsot, de az személyi összetételénél fogva nem tudja hivatását betölteni, a fenti irányelvek figyelembevételével újonnan válasszanak munkástanácsot. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége bizottság elnökével egyetértésben a dolgozók véleményének meghallga ásával tesz javaslatot. Az igazgatótanács feladata és jogköre Az igazgató tanács elnöke a munkástanács elnökhelyettese. Az igazgató tanács a munkástanácsnak van alárendelve. Tagjai sorából titkárt vé„ÚJ ÚTON” Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Salgótarján, Damjanich u. 2. Salgótarjáni Nyomdaipari V. Nógrád megye dolgozóinak lapja Felelős kiadó: Lauké György Nyomdavezető: Topa György
