Nógrád Népe. 1956. november (1. évfolyam. 2-4. szám) / Új Úton. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám) / Nógrádi Népújság. 1956. november (1. évfolyam. 1-4. szám)
1956-11-01 / 2. szám
2 NÖGRÄD NÉPE 1956. november 1. Személykocsija itt maradt Nem kiagyalt mese ez, hanem megtörtént és úgy írom le, ahogyan egy gépkocsivezetőtől hallottam. Nem közlekednek a vonatok, autóbuszok, éppen ezért fokozottabban szükség van minden autóra. Nem luxus céljából, hanem a leghalaszthatatlanabb dolgok elintézésére. És mégis . . . Van egy személyautó, amelyiktől mindenki idegenkedik. Gépkocsivezető, utas egyaránt. Vajon miért? Ez volt Hajdú Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának a gépkocsija. Ebben még nem lenne semmi. A kocsit azonban ismerik szerte a megyében és nem valami nagy szeretet övezi. Ismeri a nép is, amelynek nevében Hajdú József elérhetetlen magasságból a parancsokat osztogatta. Bizony elérhetetlen magasságból. Állítólag a néptől kapott megbízatást, a nép nevében beszélt, csak éppen nem ismerte, vagy nem akarta ismerni a népet. Nem ismerte gondját-baját, örömét. Közte és a nép között szakadék volt, amelyet egyre mélyített a félelem. A nép félelméből erő lett, s ez elől az erő elől Hajdú József elmenekült. A személygépkocsija itt maradt. Árnyéka azonban még most is itt él. Ez az árnyék nehezedik most is rá. Figyelmeztet: másképpen kell csinálni ebben a megyében mindent, nem úgy, mint Hajdú József tette. A gépkocsivezetőknek és az utasoknak pedig: ne féljenek, üljenek csak nyugodtan ebbe a kocsiba, a nép nagyon is jól tudja, hogy ma már az új élet kovácso- lóit hordozza. M. J. Á felelősségről A Nógrád Népében tegnap megjelent, két cikk, amely súlyosan terheli a megyei párt- bizottság három tagját. Az említett cikkekből az derül ki, hogy Jakab Sándor, Fekete Ottó és Szoó Béla személyileg felelős a forradalmat gyalázó Űj Szó behozásával. A megyei pártbizottság kijelenti, hogy a lan behozatalát a'7 akkori végrehajtóbizottság határozta el. Ez a nyilatkozat ugyan súlyosbítja a megyei pártbizottság felelősségét, mégis ki kellett mondanunk, hogy ezzel az igazságnak megfelelően megosszuk a felelősség terhét. Megyei Pártbizottság Friss hírek vidéki városokból Megalakult Győrben Dunántúl Nemzeti Tanácsa A Dunántúl Nemzeti Tanácsainak küldöttei mintegy 400-an kedden este éjfélig folytatták tanácskozásaikat Győrött. Szigethy Attila, a Győri Nemzeti Tanács elnöke óva intette a küldötteket minden olyan lépéstől, amellyel veszélyeztetnék a forradalom vívmányait. Megbélyegezte az ellenkormány alakítására és az immár indokolatlan fegyveres harc folytatására vonatkozó elgondolásokat. A gyűlés során a küldöttség többsége kitartott amellett, hogy folytatni kell a sztrájkot, amíg a kormány nem teljesíti a követeléseket. Végülis Győr székhellyel megalakították a Dunántúli Nemzeti Tanácsot, amelyben a csatlakozott megyék 4—4, a megyei jogú városok 2—2 küldöttel képviseltetik magukat. Az egyesített tanács maga állapítja meg szervezetét és ügyrendjét. A Dunántúli Nemzeti Tanács csatlakozásra hívja fel Magyarország összes többi nemzeti tanácsát és megállapította, hogy Borsod, valamint Bács- Kiskun megye nemzeti tanácsai és a csepeli munkástanács már csatlakozott is. A Dunántúli Nemzeti Tanács tudomásul vette a pápai, a győri, a tatai és a zalaegerszegi honvéd alakulatok csatlakozását és azt a határozott ígéretüket, hogy a népet minden idegen tamádas ellen — esetleg felsőbb utasítás ellenére is — megvédik. A tanács kívánatosnak tartja a dunántúli egységes katonai vezetés megszervezését. Elhatározta a Dunántúli Nemzeti Tanács, hogy követeléseiről 24 órán belül tárgyalásokat kezd a kormánnyal, bizonyságot kíván szerezni és biztosítékot kapni a kormány ígéreteinek valóraváltásáról, elsősorban a szovjet haderőknek az ország területéről való kivonásáról és annak időpontjáról. A főbb követelések a következők: 1. A kormány a szovjet csapatok kivonulása után legkésőbb 1957. január végéig írja ki az általános titkos választást, több párt részvételével. 2. A kormány a helyi illetékes nemzeti tanácsok jóváhagyásával hozza létre a helyi karhatalmi szerveket. 3. Az új országgyűlés összehívásáig a honvédség és egyéb fegyveres testületek ezredes és ennél magasabb rangfokozatú tisztjeit, a megalakítandó országos nemzeti tanács jóváhagyásával nevezzék ki. 4. Biztosítani kell a szabadságharcosok részvételét a kormányban. 5. A kormány jelentse be az ENSZ-nek Magyarország semlegességét. 6. Biztosítsa a kormány a szólás, a sajtó és a gyülekezési és vallásszabadságot A Dunántúli Nemzeti Tanács, amennyiben a főbb irányelvek szerinti követeléseit nem teljesítik, a kormányt nem ismeri el. Miskolc Miskolcon kedden este a Független Kisgazdapárt, a magyar Szociáldemokrata Párt-------------------------------------és a Nemzeti Parasztpárt felhívást adott ki a városi és megyei szervezeteknek, hogy az újjászervezési munkát azonnal kezdjék meg. Az éjszakai órákban az MDP Borsod megyei Bizottsága lemondott, ideiglenes intézőbizottsággá alakult, amely a pártelnökség megválasztásáig irányítja a párt munkáját. Debrecen A kedd délutáni rádiónyilatkozatokat a megye és a város területén nagy érdeklődéssel és megnyugvással fogadták. Nyomban meg is indult a szervezkedés. A debreceni kommunisták ültek össze először, akik megalakították a Magyar Kommunista Párt debreceni szervezeteit. Programúkban feladatként jelölték meg a forradalmi vívmányok megvédését és továbbvitelét, a bűnös elemek, akik pusztításhoz és testvérharchoz vezették a népet, felelősségre vonását. A Független Kisgazdapárt debreceni szervezete szerdán délután alakult meg. A parasztpárt szervezésének élén dr. Balogh István, a Déry Múzeum igazgatója áll. A debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány tíztagú küldöttsége kedden este a fővárosba indult, hogy a magyar kormánnyal megbeszélje Debrecen és Hajdú megye dolgozóinak állásfoglalását. Szeged A szegedi üzemek dolgozói ülősztrájkot folytatnak mindaddig, amíg a néptanács biztosítékot nem lát a szovjet csapatok távozásáról. LELKESEN - SZABIIDON — készült Nógrád Népe első példánya — Nem nagy esemény, de azért talán érdemes arra, hogy megörökítsük. Október 30-a, délután. A Szabad Nógrád szerkesztőségébe egymás után jönnek a lap újságírói, munkatársai. Van, aki napok óta alig aludt valamit. Még sem bóbiskolnak. Mindenki izgalommal, lelkesedéssel van tele. Az események egymást kergetik és akik itt vannak, azok együtt tartanak a rohanó idővel. Nem szépítik a múltat, saját munkájukat sem. A Szabad Nógrád nem töltötte be_ hivatását, nem vált a megye ütőerévé, nem vitte szét a nagy testbe a friss vért. Most ne kérdezzük, hogy miért. Nem is erről beszélnek, vitáznak. Hanem arról, hogy újat, igazat, magyart, emberit kell tenni, adni az olvasóknak. Készen van a Kossuth-címer a lap első oldalára. Egymás után születnek a cikkek. Az MTI-ből a kollégák hozzák a friss híreket. Majd egyszerre valaki ajkáról elhangzik: — Meg kell változtatni a lap nevét. ötlet ötlet után. Valaki felveti: legyen Nógrád Népe. Ez maradt. Este, éjszaka a nyomdában folyik a munka. De hogyan! Nem a szedőket kell siettetni, hanem ők sürgetik a kéziratokat. Hasáb hasáb után kerül ki a gépekből és máris olvassák, készül a korrektú~a. A láz átragad a nemzetőrökre is, akik az ívek fölé hajolnak: ők az új lap első olvasói. Szinte párhuzamosan a szedéssel megindul a tördelés. Aztán gépbe kerülnek az oldalak. Újságíró, szedő, tördelő: mindenki a gépnél van, várja az új lapot. És még ekkor is simítgatják, javítják. Valaki betűhibát fedez fel az első példányokban. Azonnal leáll a gép, kiigazítják. Az idő közben halad. Megjelenik a takarítónő, új nap virrad. És ezen az új napon, miként az egyik öreg szedő mondja, végre Nógrád megyében is megjelenik a szabad sajtó első igazi terméke: Nógrád Népe. HALOTTAK NAPJA — „Szép érted élni érted halni, te szent magyar hazám!“ Az új Marathon, egy világraszóló szabadságharc hősei fölött gyújt gyertyát ezen az estén egy elnyomott letiport árva nép. mely fölébredt és csodát művelt. Magyarország újra a vér, a könny és a hősök hazája lett, de a tengernyi vér mégsem hullt hiába. A szolgákból újra emberek lettünk. Ifjúságunk legjava, gyerekek, asszonyok inkább választották a halált, mint a rabságot. Mártírok ők egyszálig, mindnyájunk ha- lottai. Temetünk, sírunk, mert elég okunk van rá. És ha ennyi áldozat kevés volt, leszünk még többen is. Most megmutattuk a világnak, hogy nem félünk a haláltól, ha van miért küzdeni. A Nógrád megyei ifjúság, parasztok, munkások halálraszántan várják a pillanatot, hogy ha kell, bele- sikoltsák a világ fülébe: Nekünk vagy teljes szabadság kell, vagy halál! Más választás nincs. És az Isten velünk lesz, mert harcunk jogos és igazságos. Népem! Hazám, te hősök szülője és temetője vagy most. Ha fölénk borul a temetők esti csendje és megállunk a virágos sírok fölött, bár mérhetetlen a bánatunk, mégse sírunk. Szorítsuk össze fogunkat, ahogy a mártírok nemzetéhez illik, emeljük az égre szemünket s az Isten így is látja, mit jelentenek az elfojtott könnyek. Halottak napja. Ézrek és ezrek szeretnének ma gyertyát gyújtani a sírok fölött, de nem tudják, hol van a sír, merre fekszik élettelenül a szeretett, hősi gyermek, vagy apa. Gyász ez, a nemzet gyásza. A sok apró gyertyafénytől pedig világosodjék meg a magyar égbolt és hirdesse az egész világnak a szabadságszeretet csodáját. Dr. Börzsönyi Sándor A SZOT elnökségének tájékoztatója a munkástanács és az ÜB viszonyáról A munkástanácsok és az üzemi bizottságok tagjai, valamint az üzemek dolgozói közül sokan kérdezik, milyen legyen a munkástanácsok és az üzemi, szakszervezeti bizottságok egymáshoz való viszonya? Erre a kérdésre a SZOT elnöksége az alábbi tájékoztatást adta az MTI munkatársának: — A munkástanács — elképzeléseink és már eddig szerzett apasztalataink szerint olyan vezető testület, amely az igazgató felett áll, felelősen irányítja az üzem egész termelő tevékenységét, megállapítja a béreket, munkásokat vesz fel és bocsát el. A munkástanács a legközvetlenebb formában fejezi ki azt a tényt, hogy a munkások üzemük felelős gazdái. Az üzemi, szakszervezeti bizottság nem igazgat, hanem ellenőriz, tanácsol és javasol a munkástanácsnak. Érdekvédelmi szerv, mely fellép a méltánytalanságok ellen.-------------Az üzemi szakszervezeti bizottságok tevékenységének súlypontja tehát átkerül az érdekvédelmi és a kulturális munkára. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak szakszerűen és lelkiismeretesen kell foglalkozniok a bér- és munkaügyekkel, a munka- és egészségvédelemmel, ellátási kérdésekkel, népműveléssel. Minden bizonnyal viták is lesznek az ÜB-k és a munkástanácsok között, de ezek a viták gyümölcsözők lesznek, a munkásosztály egyetemes érdekeit, jogainak védelmét szolgálják. Soha sehol nem szabad többé előfordulni annak, hogy a szakszervezet nem vitatkozik az igazgatóval, vagy akár a munkástanáccsal, ha a dolgozók egyéni, vagy közös sérelmeinek orvoslásáról, jogos kívánságainak teljesítéséről van szó. Meggyőződésünk, hogy a munkástanács és az SZB ilyen elvi alapokon álló viszonyával minden dolgozó egyetért. —--------------------------Me zőgazdasági dolgozók: Szántsatok, vessetek! Parasztok, mezőgazdasági dolgozók, traktorosok, mező- gazdasági szakemberek! Támogassátok lelkes munkátokkal az új nemzeti kormány erőfeszítéseit, és minden erőtöket fordítsátok a mezőgazdasági munkák elvégzésére, elsősorban népünk jövő évi kenyerének biztosítására! Nógrád megye népéhes Szemtanú beszámolója a budapesti eseményekre! Nehéz azoknak beszé’ni, aki-I két halottak, sebesültek döb-1 bentettek rá. hová is vitték az országot, egy pár+ bűnös veze-: tői. Nehéz azok-1-1- «■-ölni, akik I hosszú időn kereszt.ül, téves • eszmék megvalósítására pazarolták minden erejüket. És kü'önösen nehéz akkor, amikor a fe1 elősrk. mint megyénkben Haidó "József és Rácz Károly elhagyták az országot. Mi azonban itt maradtunk és szólni akarunk. Beszélnünk kell, mert minden té’m-'és és hiába va’ó munka ebenére is a kommunista eszmékért fáradoztunk. tgaz, rosszul. De meggyőződésünk, hogy a be- mocskoU eszméket, nem lehetett eltemetni. Maga a forradalom bizonyítja ezt, amely érvényre juttatta a legszélesebbkörű demokratizá'ási folyamatot. Ha egy pártfunkcionárius számotvet magával, be kell ezt látnia. Nincs ma fontosabb feladatunk, mint tanulni az elkövetett hibákból. Hitelét vesztette a nép szemében az olyan önkritika, amely naponta képes új nézeteket elfogadni majd elvetni. Nem is csináljuk. Annyit mondunk, amennyit őszintén mondhatunk. Ez pedig az, hogy dolgos polgárai leszünk ennek a hazának, bármilyen munkára is állít bennünket. Súlyosan érint mindannyiunkat az, ami hazánkban történt. Idő kell rá, hogy tisztázzuk magunkban. De addig is dolgozunk. Dolgozni fogunk azoknak a célkitűzéseknek a megvalósításáért, amelyért a nép vérét ontotta. Igaz, szerényebb eszközökkel, mint 1945-ben. Mert akkor eszménk tisztasága volt a zászlónk. Addig is, amíg lelkiismeretünket megvizsgálva, minden káros eszméktől megtisztítva munkához láthatunk, megszüntetjük a megyei pártbizottságot. A vezetést egy hattagú elnökség veszi át. Az új helyzetben természetesen szerényebbek lesznek anyagi eszközeink is. Fölajánljuk a súlyos lakáshelyzetre való tekintettel, hogy a pártiskolát, továbbá a városi és járási párt- bizottság volt épületét, a Nemzeti Bizottság hasznosabb célra j vegye igénybe. A megyei párt- j bizottság épületébe a Szénbá- nyászati Tröszt költözik. Itt kap helyet a párt elnöksége is. Nem a rikító önkritika mondatja ezt velünk, hanem a lelkiismeret. Az elnökség tagjai: Andó István, Cserháti József, Hegedűs László, Kovács József, Laukó György, Vajó István S zombaton éjjel tértem haza Budapestről, az események nagyrészének szemtanúja voltam. Beszélgettem az emberekkel s tapasztaltam, hogy a történtek súlyát, tragikumát és nagyszerűségét talán nem érzik tökéletesen. Elmondom mindenkinek, azoknak, akik húnyt szemekkel s lefogott füllel nem átallották fasiszta felkelésnek nevezni egy nép élet-halál harcát, az ingadozóknak s a szilárdan küzdőknek is: nincs a magyar történelemnek olyan korszaka, ahol reménytelenül induló, egyenlőtlen küzdelemben ezrek és ezrek ilyen he- roizmussal tudtak volna bar- mint most. Jókai tolla erőtlen lenne harcunk és diadalunk megírására, tetteik beszélnek méltóan. Aki résztvett azon a tüntetésen, aki énekelte 250 ezer zokogó emberrel a Himnuszt a Parlament előtt, az átélte egy nemzet magáratalálásá- nak nagyszerűségét. És aki látta 18 fegyvertelen ember halálát a Rádiónál, mielőtt a felkelők első fegyverei megérkeztek, az megértette, s osztotta a tömeg fogcsikorgató elszántságát. Az ÁVH-sok ellen dübörgő magyar tankokat — kedd este — virággal dobálták, s lehetetlen azt a lelkesedést elmondani, azt a látványt leírni, ahogy tapsoló, ujjongó emberek ezrei között lobogó magyar zászlókkal rohantak céljuk felé. K edd éjjel és szerdán dörögtek a fegyverek, a harc rendkívüli hevességgel folyt. Az a hír járta — s én igaznak tudom —, hogy ezrek feküsznek halva. A Rádió mellett négyszáz halott hevert, s a felkelők halott baj társaik teste mögött kerestek fedezéket maguknak. Csütörtökön reggel — az áldozatok nagy száma, a statárium és a ropogó gépfegyverek ellenére is 50 000 ember vonult fegyvertelenül a parlament elé. Beléjük lőttek. A nemzetiszín zászlóra, az ösz- szetorlódott, fegyvertelen emberek közé. Többszázan haltak meg, de a halálhörgés tán el sem halt, vérük nem száradt meg, testük ki sem hűlt még, s az utcákon ezrek és ezrek vonultak újra, gyászlobogókkal letakart halottakat vive, rettentő haláltmegvetés- sel. És harsogott a refrén: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Lányok és asszonyok, munkások, diákok és katonák ontották vérüket és haltak meg panasz nélkül az utcán. Szétroncsolt testüket fekete és nemzetiszín zászlókkal takarták, koszorúkkal borították, s az emberek szörnyű példájukon nem rettenve, de új lelkesedéssel harcoltak tovább. Örök dicsőség a szabadság halottainak, akik szívükbe fogadták a golyót, s torpanás nélkül haltak meg magasztos eszmékért, egy nép jövőjéért! A vérengzést kezdő testvérgyilkosokat rútítsa mindörökre Káin bélyege. —O— F ekete selymek lobogása hirdeti a nemzet gyászát. Jövendő boldog életünk mártírok ezreinek csörgő véréből csírázott ki. A halál rettenetes, de a céltalan halál százszorosán az. Őrködjünk éberen, szilárdan, hogy a nemzet NÓGRÁD NÉPE A Nógrádmegyei Forradalmi Nemzeti Bizottság lapja. Felelős kiadó: Mlinárik István. Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság. — Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Salgótarján, Damjanich út 2. Telefon: 18-74, 19-74, 16-83. Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat. Felelős vezető: Topa György halottjai békén nyugodjanak. S kiáltásuk oda a restaurációval kísérletezőknek, vívmányaink nyílt, vagy titkos ellenségeinek Mi nem a bosz- szút, a megbékélést tartogatjuk! De csengjen felettünk Ady Endre figyelmeztető szava, remegtesse meg talán most is fegyvert markoló kezüket. hirdesse igazunkat és lebírhatatlan erőnket: „Itt van a nép, trónt ülni fog most. Ezer évig férge a rögnek, ítél a nép, ítélni fog, S ezerszer jajj a bűnösök nek.” Gerelyes Endre IV. éves bölcsész hallgató YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Olvasd el és add tovább!