Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)
1956-10-27 / különkiadás
A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA A megbékélés jegyében! 1956 október 27. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nyilatkozata- s-| A két 'Világháború óta nem voltak ilyerr*tragikus napjai hazánknak. Testvérharc dúl hazánk fővárosában. Ezrekre tehető a sebesültek és százakra a halottak száma. Haladéktalanul véget kell vetnünk a vérontásnak. Ennek biztosítására a Központi Vezetőség a következő intézkedéseket teszi: 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslattal fordul a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségéhez, hogy tegyen előterjesztést Népköztársaságunk Elnöki Tanácsához új, nemzeti kormány választására. Ez a kormány arra hivatott, hogy maradéktalanul jóvá tegye a múlt hibáit és bűneit, és az egész nemzetre támaszkodva piegoldásra segítse népünk minden jogos követelését. Népünk kimeríthetetlen erejével megteremti a jólét, a függetlenség és a szocialista demokrácia szabad országát. A Központi Vezetőség Nagy Imre elvtárs vezetésével a legszélesebb nemzeti alapon megalakuló kormány tagjaira javaslatot tesz. 2. Az új kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormánynyal, hogy a függetlenség, a teljes egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján rendezze az országaink közötti viszonyt. Ennek első lépéseként a rend helyre- állítása után a szovjet csapatok haladéktalanul visszatérnek támaszpontjaikra, s Magyarország és a Szovjetunió teljes egyenjogúsága megfelel mind a két ország érdekékének, mert csak ezen az alapon épülhet fel a valóban testvéri és megbonthatatlan magyar—szovjet barátság. Ezen az alapon alakul most újjá Lengyelország és a Szovjetunió viszonya is. 3. A Központi Vezetőség helyesnek tartja az üzemi munkástanácsok megválasztását a szakszervezeti szervek közreműködésével. A munkás- osztály jogos anyagi követelésének kielégítése érdekében béremelést kell végrehajtani. Ennek mértékére anyagi lehetőségeinkhez képest maximális erőfeszítéseket kell tenni. Mindenekelőtt az alacsony keresetűeknél kell végrehajtani. 4. A kormány a harcban való részvételért amnesztiát ad a fegyveres harc minden résztvevőjének. Ennek egyetlen feltétele a fegyverek azonnali, de legkésőbb ma este 10 óráig való letétele. 5. A Központi Vezetőség és a kormány nem hagy kétséget az iránt, hogy a szocialista demokrácia talaján áll, de ugyanakkor szilárd elhatározása, hogy megvédi népi demokráciánk vívmányait és nem tágít a szocializmus ügyétől. Programja alkalmas minden becsületes magyar hazafi egyesítésére. A Központi Vezetőség nem feledkezik meg arról, hogy vannak népi demokráciánknak elkeseredett és mindenre elszánt ellenségei és felhívja a kommunistákat, a magyar dolgozókat, mindenekelőtt a munkásokat, fegyveres erőket, a volt partizánokat, a néphatalom szilárd oltalmazóit, hogy azokat, akik Népköztársaságunk államhatalma ellen fegyverrel támadnak, ha a megadott határidőig nem teszik le a fegyvert, kíméletlenül semmisítsék meg. 6. A rend helyreállítása után, haladéktalanul hozzáfogunk mindazoknak a változtatásoknak kidolgozásához amelyeket népgazdaságunk irányítása, a mezőgazdasági politika, népfront politika és pártunk vezetése, valamint egész munkája terén meg kell valósítanunk, hogy a szocialista demokrácia elvei teljes mértékben érvényesüljenek. Az egész néppel folytatott eszmecsere útján előkészítjük és megvalósítjuk a demokratikus és szocialista, az önálló és független Magyarország nagy nemzeti programját. A nemzet egysége, testvériesülése örökre váltsa fel az öldöklő testvér-harc e tragikus korszakát. Hegedjenek be a sebek, amelyeket önmagunkon ejtettünk. Ha élni akarunk, új életet kell kezdenünk. Csak rajtunk múlik, hogy a szörnyű megpróbáltatások után, a belső béke, a félelem nélküli élet, a jólétet teremtő termelő munka, a szabadság, a jog és az igazság legyen népünk osztályrésze. Éljen a független, demokratikus és szocialista Magyarország. Budapest, 1956 okt. 26-án. Az üzemi munkástanácsok megalakításáról A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége helyesli a munkástanácsok megalakítását. A Központi Vezetőség helyesli a SZOT elnökségének ezzel kapcsolatos határozatát. A SZOT-elnökség javasolja a munkásoknak és alkalmazottaknak, hogy a gyárakban, üzemekben, bányákban kezdjék meg a munkásígazgatás megalakítását, válasszák meg a munkástanácsokat. I. A munkástanács működésére a gZOT elnöksége javasolja, hogy a munkástanács tagjait az üzem, gyár, bánya összes dolgozói válasszák. A választás módjáról a választásra összehívott gyűlés dönt. A munkástanácsok tagjaira általában az üzemi bizottság vagy valamelyik tekintélyes dolgozó terjesszen elő javaslatot. A munkástanácsnak a munkahely nagyságától függően általában 21—71 tagja legyen és benne a dolgozók minden csoportja arányának megfelelően kapjon képviseletet. A 100-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató üzemben az összes dolgozók is alkothatják a munkástanácsot. II. A munkástanács feladatai: A munkástanács dönt minden, a munkahely termelésével, igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésről. 1. A gyár termelésének, gazdálkodásának irányítására saját soraiból válasszon a gyár állandó igazgatója mellé öttizenöt tagú igazgatói tanácsot, amely a munkástanács közvetlen utasításainak megfelelően dönt a gyár vezetésével kapcsolatos kérdésekben. Felveszi, illetőleg elbocsátja a gyár dolgozóit, gazdasági és műszaki vezetőit. 2. Kidolgozza a gyár termelési tervét, megszabja a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. 3. A munkástanács dönt az üzem sajátosságának legjobban megfelelő bérrendszer kialakításában, bevezetésében, valamint az üzem szociális ellátásának fejlesztésében. 4. Dönt a beruházás és nyereségrészesedés felhasználásáról. 5. Megszabja a gyár, bánya, munkahely munkarendjét. 6. Az összes dolgozók előtt és az állam iránt felelős, a helyes gazdálkodásért. A munkástanácsok jelenlegi fő feladata, hogy a munkahelyeken biztosítsa a rendet, fegyelmet, megindítsa a termelést. A SZOT elnöksége az elhangzottak alapján javasolja megszervezni a munkástanácsokat. Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége Felhívás Nógrád megye dolgozó népéhez! Az 1956. okt. 26-án megalakult Nógrád megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács felhívja megyénk, Salgótarján minden hazáját szerető becsületes dolgozóját, hogy a rend és nyugalom biztosítása érdekében mindent kövessen el. Ezért szükséges, hogy a karhatalmi szerveink mellé dolgozókból és az ifjúságból szervezett belső őrségnek mindenki engedelmeskedjék. Az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsnak legfőbb célja, hogy a rendet és nyugalmat, — amely alapja a szocialista demokratizmus további kibővítésének és a legszélesebb népi alapokon nyugvó szervek megválasztásának — minden körülmények között biztosítsa. A közös nemzeti célokat szolgáló javaslatokat.^ követeléseket a különböző szervek és intézmények az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács székhelyére: Salgótarjánba (Megyei Tanács) juttassák el. Salgótarján, 1956 október 26. Nógrád megye Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsa SZABAD NÓGRÁD. — Felelős kiadó: Hajdú József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Damjanich út 2. Telefon: 18-74, 19-74, 16-83 Salgótarjáni Nyomdaipari V. Felelős vezető: Tóth Imre.
