Szabad Nógrád. 1956. október (12. évfolyam. 79-84. szám) / Nógrád Népe. 1956. október (1. évfolyam. 1. szám)

1956-10-06 / 80. szám

1956. október 6.

SZABAD XOGRAD

3

A községi szabálysértési bizottságokról

Népi államunk demokratiz' masának mind szélesebb ala pokra való fektetését, községi tanácsaink önállóságának mi nél nagyobb méretekben való biztosítását és az ügyintézésnek közvetlenül a néphez való levitelét, abban való széle sebb körben való részvételét célozza a nemrég megjelent 1956. évi IV. törvény, amely a szabálysértési bizottságok létrehozását rendelte el;

A kihágás intézményét burzsoá jogalkotás csaknem 80 évvel ezelőtt foglalta rendszerbe. A fordulat éve után nyilvánvalóvá vált, hogy ez az intézmény elavult, mert egyre inkább ellentétbe került egész társadalmunk és államunk felépítésének alapelveivel, a szO' cialista tevékenységgel, dolgozó népünk érdekeivel. A kihágások közé ugyanis a legkülönfélébb súlyú és jellegű cselekmények tartoznak, amelyeknek veszélyessége jelentős változáson ment keresztül. Ennek következtében a kihágásként elbírált cselekmények büntetése egyes esetekben aránytalanul súlyos volt, más cselekményeknél viszont a kihágásokat megállapító jogszabályokban foglalt szankciók nem nyújtottak kellő védelmet a társadalom számára.

A rendelet hatálybalépése óta eltelt két év tapasztalatai alapján pártünk és kormányzatunk 1955. júniusában elérkezettnek látta az időt arra, hogy teljes egészében megszűnjék a kihágás, mint bűncselekményi kategória és az ezzel összefüggő kihágási bírás kodás. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa ezért 1955. június 8-én meghozta 17. számú törvényerejű rendeletét, amely július 1-én hatályba is lépett. A kihágás intézményének megszüntetését a törvényerejű rendelet olyan módon valósította meg, hogy a rendelet hatálybalépése előtt kihágásként büntetendő cselekmények túlnyomó részét szabálysértéssé nyilvánította. Meg kell jegyezni, hogy itt nem puszta névcseréről van szó, mert a szabálv- sértésnalctHirvcs meg a büntetőjogi színezete, a-melv a kihágásnak sajátossága volt. A szabálysértések elbírálása (közlekedésrendészet, tűzvédelem, folyamrendészet) ügyeken kívül a tanácshoz került.

A fejlődés újabb szakaszát jelenti a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 16. számú törvényerejű rendelete, amely egyes, eddig bűntettként elbírálandó cselekményeket, szabálysértéssé minősített. Ezek szerint szabálysértésként kell minősíteni a társadalmi tulajdonból és az állampolgárok

tulajdonából 200 forint értéket meg nem haladó értékű dolog lopását, elsikkasztását, vala mint idegen ingatlan, vagy idegen ingó dolog megrongálását ilyen értékhatárig.

Ez évben jelent meg, augusztus 6-án az 1956. évi IV. törvény, mely a szabálysértési bizottságok hatáskörébe utalja a szabálysértések elbírálását általában. A szabálysértési bizottságokat először a községekben kell megalakítani, éspedig a demokratikus elveknek megfelelően, választás útján. Községi tanácsaink jogkörébe tartozik ezeknek a bizottságoknak a megválasztása. Miután a hivatkozott törvény úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési bizottságokat 1956. évi október 1-ig meg kell választani, napjainkban folyik ezeknek az igen nagy jelentőségű válasz tásoknak előkészítése és lebonyolítása. A szabálysértési bizottságokban a község lélekszámútól függően 5—15 tagot kell választani. Elsősorban tanácstagokat, de ezenkívül más — megbecsült, munkában élenjáró — dolgozókat kell megválasztani.

A szabálysértési bizottságoknak megválasztása tehát igen nagyjelentőségű kérdés. A községi szabálysértési bizottságok fogják intézni azokat a szabálysértési ügyeket, illetve azok legszámottevőbb részét, amelyet eddig a járási tanácsok szabálysértési előadói végeztek. Régi kívánság ez elsősorban a falusi lakosság részéről, hogy helyben intézhessék ezeket az úgynevezett kisebb jelentőségű ügyeket, hogy a dolgozókat érintő és nekik fájó, a szocialista együttélést zavaró szabálysértéseket gyorsan és igazságosan lehessen elintézni.

A községekben megválasz tandó szabálysértési bizottságok felállításának és működésének jelentősége azért is olyan nagy, mert e kisebb ügyekkel szembeni védekezés nincs szűk körre korlátozva. A községi tanácsok által választott dolgozók intézik majd a szabálysértési ügyeket. Ezek az emberekéin mdenkif- ismernek a községben, ismerik a dolgozók családi és anyagi körülményeit, jellemüket. Körültekintő vizsgálat alapján azonnal gyors és igazságos döntést tudnak hozni. S milyen nagy jelentőségű az, hogy a korábban bírói hatáskörbe tartozó kisebb, főleg a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett káros cselekményt részesíthetnek arányos bírságolásban.

Sokan úgy gondolják, hogy még nem időszerű ilyen nagy hatáskört adni a községi tanácsoknak, illetve az általuk

megválasztott - szabálysértési bizottságnak. Igen helytelen káros nézet ez, mert igenis, a jól megválasztott (személyi összetételében fedhetetlen életű, igazságos jellegű) szabály sértési bizottság a társadalomra támaszkodva igazságos intézkedéseket fog hozni. Alapelv marad továbbra is az, hogy egyetlen, a szocializmus építését károsan érintő magatartás se maradjon megtorlatlanul természetesen a kihágási bíráskodás hibáitól eltérően, arányos, alaposan megokolt és nevelő hatású intézkedéseket kell hogy tartalmazzon.

A szabálysértési bizottságok hatáskörébe igen sokféle ügy fog tartozni. A társadalmi tulajdon sérelmére • elkövetett szabálysértések mellett ide kerülnek olyan, úgynevezett kis ügyek, amelyek kihatnak az egész község lakosságának életére. A mezei szabálysértések, az iskolai mulasztások, az engedély nélküli iparűzés, a közellátási szabálysértések, az egészségügyi szabálysértések stb., stb. mind. mind sok embert érinthetnek, ha nem alkalmazza majd a szabálysértési bizottság munkájában elsősorban a megelőzés, a nevelés cszliözct

A fentiekből láthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a községi szabálysértési bizottságok felállításának, illetve azok megválasztásának. Községeink lakosságát közvetlenül érinti ez a fontos esemény. Bár községi tanácsüléseken fogják megválasztani a szabálysértési bizottság tagjait, mégis a községi pártbizottságoknak, a helyi népfrontnak és az összes tömeeszervezetnek is elsőrendű feladata, hogy a jelöltek kiválogatásában segítségére legyenek a tanácsnak a helyes vélemények, a jó javaslatok kialakításában. Beszéljék meg tehát mostani üléseiken, hogy kik legyenek azok a tanácstagok és egyéb élenjáró dolgozóik, akik legjobban képviselni tudják majd a lakosságot eb ben a bizottságban, kik legyenek azok, akik igazságos, politikus határozataikkal előbbre tudják vinni az úgynevezett ,.kis ügyek” intézését a községekben, amely ügyek azonban a község lakosságának fontos ügyei és nekik nem kis, hanem komoly, nagy ügyeket jelentenek, mert nem kisebb dolog ról van szó, mint arról, hogy a lakosságot a szocialista társas együttélés szabályaira ne véljük, s hogy ezekkel az intézkedésekkel is elősegítsük a szocialista törvényesség megszilárdítását és annak érvényesítését.

Bajtai Jenő

megyei tanácstag

A társadalmi vagyon herdálói

Július ll-ét, gzer.

lát mutatott a naptár, amikor . Tatarozó Vállalat FC—821-es ■endszámú tehergépkocsija — így fél kettő tájban egy te- lerrakamánnyal és Haverla Ti- jor munkaügyi előadóval, Anyai Béla üzemi bizottsági el- íökkel, valamint a szállító nunkásokk&l elindult Pásztó elé. Ezt az utat már jó előre negbeszélték; ’vadászatra in- [ultak a bujáki erdőbe. Né- lány vállalaton kívüli dolgozó s ment velük. Pásztora érve, erakták az építési anyagot és itt hagyták a szállító mun- :ásokat is azzal a céllal, hogy iá az autó másnap visszafelé ön, majd tovább viszi őket.

A gépkocsi fél 6 óra táján léiután érkezett Bujákra. Ek- :or már Váli Ferenc & Tataro- ó Vállalat igagatója is velük olt — ellenőrzésből jött. Ha- ■erla, a munkaügyi előadó ez- itán utasította a gépkocsdve- etőt. hogy másnap csütörtö- ;ön reggel 7 órakor már okvetlenül jelenjen meg, hogy lejében haza érhessenek, Ez- [tán a gépkocsivezető Héha- omba ment és saját lakásá- ioz szállította a korábban •íegvásárolt építési anyagot, űrre az igazgatótól enge- élyt kapott).

Ez alatt a vadászat is meg- :ezdődött, sajnos igen kevés redménnyel. Csak hajnalban ikerült egy vaddisznót _ meg- ebesíteni, melyet csak délután

órakor tudtak végleg elej- stni.

A gépkocsivezető

negfogadta az utasítást, már

reggel 7 órakor a megbeszélt helyem várt, várt egészen 3 •óráig. Hazafelé útközben Haverla munkaügyi osztályvezető — azon az elven, hogy ne mutassuk meg magunkat — utasította a gépkocsivezetőt, hogy Pásztón ne álljon meg. Ugyanis a három szállítómunkás, akiket előző nap itt letettek, egész nap a megbeszélt helyen várakozott, de hiába. A gépkocsi egyenesen Salgótarjánba iramodott.

Ez a sikertelen vadászat már szinte feledésbe ment, amikor az egyik párttaggyűlésen a kommunisták egy pár szóval visszaemlékeztek arra. A pártvezetőség, majd egyéb szervek is, kivizsgálták az ügyet, és fény derült egy pár igen érdekes dologra. Ugyanis a vadászattal eltöltött másfélnapot elszámoltatták, sőt többen még kiküldetési pénzt is vettek fel. Ez az eljárás bűncselekmény, s ennek növeli még súlyát, hogy ezen a bizonyos napon, amikor a vadászat történt, a tehergépkocsi kiesett a forgalomból, nem tudott anyagot szállítani és így az építésvezetőségeken nem volt a munkához megfelelő mennyiségű anyag. Az emberek nem dolgozhattak kellő lendülettel és anyagilag is megrövidültek. A három szállítómunkásnak pedig, akik egész nap tétlenkedve, idegeskedve várták a tehergépkocsit, 10 óra időbért számoltak el, olyan bért. amiért nem dolgoztak meg. Ök nem újjongtak emiatt a „jótétemény” miatt, hiszen fizetésük is kétszerese

lett volna, ha munkahelyükön dolgoznak.

ÖSSZEGEZVE: a Tatarozó vállalatnak e felelős személyei, akik a vadászaton resztvettek, Váli Ferenc igazgató, Haverla Tibor munkaügyi osztályvezető és Angyal Béla üzemi bizottsági elnök anyagilag megrövidítették dolgozó társaikat, becsapták a vállalatot, az államot, mintegy három ezer forinttal. Ez az eljárás .nem csak hogy ütközik az ötéves terv feladatainak végrehajtásával, sőt gátolja azt, s az ilyen cselekedetet dolgozó népünk, államunk nem hagyhat büntetlenül. K. B.

Múzeumi napok Balassagyarmaton

A Balassagyarmati Palóc Múzeum, a Hazafias Népfront és a járási tanács október 6— 13 között múzeumi napokat rendez. Változatos program keretén belül a Palóc Múzeum új kiállításokat nyit. A látogatók különböző előadásokon, filmekből és hanglemezekből a többi lközött megismerkedhetnek majd a honfoglaló magyarok, Balassagyarmat, Besztercebánya, a nógrádi várak történetével és a délamerikai népek kulturális életével. A múzeumi napok záróünnepségén pedig budapesti előadóművészek a Vili. század zeneszerzőinek műveiből hangversenyt rendeznek, amelyen elsőízben kerül sor a múzeum barokkorgonájának bemutatására.

Vissza esett a termelés

bányaüzemeinkben

Sajnos, bányászaink most | sem tudták elkerülni a szoká-| sós hó eleji elmaradást. Pedig I megígérték, hogy november? 7-re teljesítik második félévii vállalásukat. Mi ebben nem? kételkedünk, a mostani gyenge! eredmények láttán sem. Tud-! juk, hogy az új munkahelyeket! ilyenkor a hónap elején min-! dig meg kell szokni. Bízunk? benne, hogy nem tart sokáig? ez a hullámvölgy és legköze-| lebb már újra nagy ered-J ményefcről számolhatunk be.?

Élenjárók :

Hányás: 82 tonna többlet.? Üzemvezető: Schaffer Péter,? főmérnök: Németh Lajos. J

♦

Mátranovák: 78 tonna több-? let. Üzemvezető: Sárai Lajos,? főmérnök: Révfalvi János. i

Nagyba tony: 72 tonna több-? let. Üzemvezető: Tanyai Fe-i •renc, főmérnök: Marton Mi-| hály. I

Tiribes: 18 tonna többlet. ? Üzemvezető: Pintér András,! főmérnök: Bakos Péter.

•

Adósok:

Zagyva: 5 tonna tartozás. ♦

Üzemvezető: Simon Ernő, fő- ?

mérnök: Szendrei Zoltán. !

♦ ♦

Ménkes: 75 tonna tartozás. } Üzemvezető: Szabó Imre, fő- ? mérnök: Cserjési Miklós. *

Mizserfa: 182 tonna tartozás.! Üzemvezető: Sándor Béla, fő-| mérnök: Józsa Pál. :

Szorospatak: 276 tonna tar- ? tozás. Üzemvezető: Fuchs Je-? nő, főmérnök: Demeter Ferenc.?

Róna: 282 tonna' tartozás.? Üzemvezető: Bükkhegyi János,? főmérnök: Laczkó István; :

♦

Kazár: 680 tonna tartozás.! Üzemvezető: Üjj János, fő-| mérnök: Sándor Gáspár, :

Kisterenye: 784 tonna tartó-! zási Üzemvezető: Ujj János,!

főmérnök: Sándor Gáspár. [

♦

♦

A tröszt adóssága Irén-bá-! nyát is beleszámítva, 1854 ton-? na. Igazgató: Sartóris Kál-i mán. főmérnök: Lassan Jó-! zsef, termelési osztályvezető:! Dr. Csillag József. ?

TELEfONKÖRKÉRDÍS HÁROM BEMEMHEZ: Teljesítik-e november 7-re a vállalást?

Szabad iskola Salgótarján ban

Szabad Iskola nyílik a Salgó. ? tar jani Madách Imre Általá-i nos Gimnáziumban. j

Az iskola lehetőséget nyújt j mindazoknak, akik 14. életévüket betöltötték, hogy szellemi fejlődésüket biztosítsák és általános műveltségűiket növeljék.

A Szabad Iskolára jelentkezhet bárki, aki a 14. életévét betöltötte. Jelentkezni lehet a Madách Imre Általános Gimnáziumban, a Hazafias Nép- fi-ont-bizottságnál, a városi tanács népművelési csoportjánál és a TTIT Nógrád megyei szervezeténél. Jelentkezési határidő: 1936. október 15. Tandíj: 20 forint. Ebből 10 forintot a beiratkozáskor, 10 forintot pedig a második félév megkezdésekor kell befizetni. Minden hallgató látogatási könyvecskét Ikap, az egyes előadások időpontjának feltüntetésé vei. Ebben a könyvecskében igazoljcjc az előadásokon való részvételt is. A 28 előadásból álló sorozat kéthetenként egyszer 2 egyórás előadásból áll. Az előadásokat a salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium tanárai tartják. A Szabad , Iskola igazgatója: Bácskai János, gimnáziumi igazgató. Az előadások köny- nytbb megértését bő szemléltető anyag segíti elő. Az előadók minden esetben ismertetik a továbbtanuláshoz szükséges szakirodalmat is. Év végén látogatási bizonyítványt kap az a hallgató, aki igazolatlanul nem hiányzott vagy igazolt hiányzásai nem haladják meg a 6 órát. Az előadások, helye a Salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium, minden második péntek este 18 és 20 óra között. Az érdeklődők felvilágosítást kapnak a 2. pontban jelzett helyéken.

Szeptember első napjaiban nagyszerű elhatározás született a szénmedencében: November 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulója tiszteletére a nógrádi tröszt bányászai kitermelik azt az 50 ezer tonna szenet, amelyet félévi tervükön felül ígértek az országnak. Mióta ez az elhatározás megszületett, jó három hét telt el.

Vettük hát a telefont és „meglátogattunk” három bányaüzemet. Mindenütt arról érdeklődtünk, hogyan váltják tettekre ezt a nagy elhatározást

NAGYBAJOM

A bányaüzem vezetői közül Tanyai Ferenc igazgató vette fel a kagylót.

Kérdésünkre a lehető legtermészetesebb hangon a következőket mondta el:

— Mi szeptember 10-én értesültünk erről az elhatározásról és azonnal közöltük ezt bányászainkkal, akik vállalták, hogy november 7-ig 3500 tonna szenet küldenek felszínre tervükön felül.

— Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a bányászok rendszerint nem szoktak még addig sem nyújtózkodni, ameddig a takarójuk ér, akkor biztosan számíthatnak ennek a vállalásnak túlteljesítésére.

Megmondjuk őszintén, hogy ezt valahogy már az igazgató hangjából is ki- éreztük.

MIZSERFA

Sem Sándor Béla igazgatót, sem Józsa Pál főmérnököt nem tudta adni a központ — nem is haragudtunk érte — helyettük Wie- dereisz Idához, a bányaüzem versenyfelelőséhez fordultunk kérdésünkkel, aki olyan gyorsnyelvű kislány, hogy alig tudtuk jegyezni szavait.

— A mi bányaüzemünk 11 ezer tonnát vállalt erre a félévre. Ebből szeptember végéig már 10 741 tonnát megadtak bányászaink. Hiányzik még 259 tonna. Ügy, hogy, ha minden jól megy — már most megírhatják — a mizserfaiak ez- ♦ úttal is megtetézik terven* felüli vállalásukat. Igaz, ? hogy október 1-én valamit baj volt a tervteljesítéssel, j mert csak 92 százalékot ért | el az üzem. Ebben — ezt is ? elárulom — Gusztáv-akna i a főbűnös, mert aznap csak! 22 százalékig jutott el. •

— A legfrissebb értékelési szerint, melyek a legjobb ♦ brigádok Mizserfán?

— Sajnos — ez jó is, meg ? nem is — hogy újabbakat ? nem mondhatok, mint Bu- ! davári Károly Kossuth-dí- * jas vájár brigádja Pálhegy ?

I. aknán, amelynek tagjait csak szeptemberben 2250 ♦ tonnával teljesítették túl ? tervüket. Változatlanul jóit megy a munka Kaposvári j Ferenc brigádjának a Pál- ? hegy III. aknában, Gecsa | László brigádjának, a Pál- ! hegy II. aknában, Koós 1st- ♦ lián brigádjának, a Duclos■ ? aknában és Csürke Ferenc ? brigádjának a Gusztáv-ak-! nában. A négy brigád együtt t 1368 tonnával tetézte meg ♦ tervét.

TIRIBES

Amikor először hívtuk a j bányaüzemet, éppen brigád- : vezetői értekezlet volt, te- ‘ hát egyetlen műszaki vezetővel sem tudtunk beszélni.: Néhány óra múlva Bakos) Pétert, a bányaüzem főmér- ; nőkét hívtuk.

— Tudom biztosan, hogy j arról érdeklődnek, miért j maradtunk el szeptember- j ben és a harmadik negyed-! évben. Ennek egyszerűen az j az oka, hogy ebben az idő- < szakban bányám nehéz j helyzetbe került a főeresz- : kére nehezedő nagy nyo- j más miatt, s ebből azért j nem tudtunk kilábalni, j mert negyedéven belül terv- módosítás nincs, pedig nálunk szükség lett volna rá. j

— De a negyedik negyedre megkapták a tervmódosítást?

— Természetesen és biz-) tosak vagyunk benne, hogy j nem is lesz semmi baj. Ügy < számítjuk, hogy november j 7-ig 8646 tonnát termelünk, < s ezt erőinkhez mérten fel- j ajánlásképpen 300 tonnával j toldjuk meg.

Tegyük le a kagylót és összegezzük: röplátogatá- saink eredményesek voltak, mert megtudtunk egyet- mást a bányaüzemek eredményeiről és terveiről. Legközelebb más bányaüzemekhez csöngetünk ki.

Ahol az a jó, ha kisebb a százalék...

A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a szállítóknál két brigád dolgozik: Klimasz Nándor és Kővágó Antal brigádja. A két brigád állandóan versenyben áll egymással. De ez nem akármilyen verseny! Itt a kis eredményekre kell törekedni: minél kevesebb a százalék, annál jpbb.. ?

Hogyan lehet ez? így: A berakásnál nagyon vigyázni kell, hogy hibás tűzhely ne kerüljön a vagonokba. Hacsak egy kis helyen is lepattant a zománc, már nem szabad szállítani. A szállítómunkások tehát sokat segíthetnek a selejtes tűzhelyek számának csökkentésében. Sok tűzhely ugyanis a szállítás alatt válik selejtessé. Ennek el-' kerülése végett rendkívül gondosan, nagy szakértelemmel kell a berakást végezni. Ez az egyik módja a selejtes áruk csökkentésének. Másrészt, most már a szállító munkások is figyelik a tűzhelyeket és amelyik hibás, azt nem rakják be. így maguk is ellenőrzik a meós munkáját;

A két brigád munkájáról leginkább a reklamáló

levelek adnak felvilágosítást. Minél többet vesznek át a tűhelyekből a kereskedelmi vállalatok, annál kevesebb reklamáló levél érkezik, hiszen a reklamációk a hibás darabokat kifogásolják. így tehát érthető, hogy minél kevesebb a hibás tűzhelyek százaléka, annál jobb a brigád eredménye. Ezért törekszenek a kis százalékra.

J

úniustól kezdve állandóan csökken a százalék mind a két brigádnál, ami munkájuk eredményességét bizonyítja. Klimasz Nándor brigádjának eredménye: júniusban 6,05 százalék, szeptemberben 0,2 százalék. Kővágó Antal brigádjának eredménye: júniusban 6,5 százalék, szeptemberben 0,3 százalék. A harmadik negyedévben a Kővágó-brigád valamivel jobb eredményt ért el, mint versenytársa. De mind a két brigád jól dolgozott és ezért dicséretet érdemelnek. Klimasz elvtárs helyét — aki most háromhónapos pártiskolára ment — ez idő alatt Illés Sándor elvtárs foglalja eh Reméljük, az ő vezetése alatt is ugyan ilyen szépen dolgozik majd a brigád!