Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-19 / 75. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! bZABAD NOGRAD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MfGYEI TANÁCS LAPJA | SZÁNTANI, VETNI! EZ MOST A LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐ! XII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM* ÁRA: 50 FILLÉR 1956. SZEPTEMBER 19. A KOR SZELLEME IRTA: A. SZNYEGOV Egyes események kapcsán gyakran szokták mondani: „Megfelel a kor szellemének“; Vagy ellenkezőleg! „Ez nem egyezik a kor szellemével“* Mit értenek ezalatt. Természetesen nem bonyolult elméleti eszmefuttatások. hanem a nemzetközi élet tényeinek elemzése útján lehet erre válaszolni; Vegyük például a szuezi kérdést. A Szuezi-csatoma államosításával kapcsolatban kialakult események hűen tükrözték a jelenlegi hemzétközi helyzet fejlődésének tendenciáját. Anglia. Franciaország és az Egyesült Államok bizonyos körei és más nyugati hatalmak igyekeznek a szuezi kérdés körül olyan légköri teremteni, amely nem más. mint az idegesség és háborús fenyegetőzés légköre. Először a nyugati sajtó azzal vádolta meg az egyiptomi kormányt, hogy „felrúgta“ a nemzetközi jog alapjait, maid azt állította, ihogy a Szuezi-csatorna államosítása „törvénytelen“; Sőt arról is kiabáltak, hogy Egyiptom „lefoglalta“ e fontos nemzetközi víziutat. A nemzetközi helyzet alakulása és az események félreállították ezeket a rágalmakat. Ma már jóformán senki sem meri azt állítani, hogy a Szuezi-csatorna államosítása jogtalan volt, hisz a csatornát az egyiptomiak építették, és a csatorna egész hosszában egyiptomi területen fekszik. Ami pedig a volt Szuezi-csatorna Társaság részvényeseit illeti, ők sem szólhatnak semmit, mert az egyiptomi kormány kijelentette, hogy kifizeti részvényeik árát. így a Szovjetunió, India és más békeszerető országok nézete diadalmaskodott: a Szuezi-csatoma államosítása Egyiptom bel- ügye, és mint független államnak, jogában van ezt a. problémát külföldi beavatkozás nélkül megoldani. A Szuezi-csatorna államosítása a keleti népeknek a gyarmati igától való megszabadulásért folytatott harcában jelentős állomást jelent. E nagy történelmi folyamat legjobb kifejezője korunk szellemének. Igen jellemző, hogy még a londoni értekezlet sem támogatta a Szuezi-csatorna államosításának „törvénytelenségét“ hirdető nézeteit. Pedig mint ismeretes, a londoni értekezlet részvevőinek jegyzékét az értekezlet szervezői, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok tendenciózusan állították össze. Szavakban elismerve Egyiptom szuverén jogait, a nyugati hatalmak a valóságban nem álltak el attól a korábbi elhatározásuktól, hogy visz- szaállitják gyarmati pozícióikat ebben az övezetben; Ezt bizonyítja a nyugati hatalmaknak az a szándéka is, hogy a „szabad hajózás“ fenntartásának jelszavával Egyiptomra kényszerítsék a Szuezi-csatorna „nemzetközi“ irányítását. Egyiptom hajlandó volt tárgyalni az „ötös bizottsággal“, de ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni sem a „Dulles-tervet“, sem pedig más olyan tervet, amely a csatorna irányításának „nemzetközivé tételét“ szolgálná. Mint ismeretes, az egyiptomi kormány a tárgyalások alapjául az indiai tervet fogadta el. Az „erőpolitika" hívei azonban sem az Egyesült Államokban, sem Angliában, sem pedig Franciaországban nem hajlandók felhagyni a helyzet kiélezésével, hogy okuk legyen a külföldi beavatkozásra. Különösen érdekes álláspontot foglal el az Egyesült Államok. Bár az amerikai politikai élet vezetői a nyilatkozataikban elismerik a szuezi probléma békés megoldásának szükségességét, a valóságban nem akadályozzák meg, hogy NATO- beli partnereik ne nyúlhassanak fegyveres eszközökhöz. Sőt az amerikai diplomácia a nyomás és fenyegetőzés módszereit alkalmazza, hogy az egyiptomi kormányt a „Dulies-terv“ elfogadására kényszerítse. Lényegében arról van szó, hogy a Szuezi-csatorna fölötti angol ellenőrzést szeretnék felváltani amerikai ellenőrzéssel; A Földközi-tenger vidékére egyre újabb angol és francia hadihajók'érkeznek. Harci készültségbe helyezték a hatodik amerikai flottát. A volt Szuezi-csatorna Társaság igazgatósága szintén provokációs szerepet vállalt, amikor „felelős nyugati körök“ támogatásával az európai révkalauzok visszahívásával igyekszik megakadályozni a csatornán való normális hajózást abban reménykedve, hogy ez majd okot szolgáltat a katonai akciókra. Kétségtelen azonban, hogy a világ közvéleménye a leghatározottabban elítéli az Egyiptom ellen alkalmazott megkülönböztető politikát. és az egyiptomi kormányra gyakorolt nyomást. Szó sem lehet arról, hogy a világ közvéleménye helyeselné a nyugati hatalmak katonai fenyegetőzéseit. Még az olyan országok is. mint Dánia, Norvégia, Irán. Pakisztán. Spanyolország, Japán, amelyek az angol—amerikai diplomácia nyomására kénytelenek voltak támogatni a csatorna „nemzetközivé tételének“ tervét, most kijelentik, hogy a szuezi kérdés rendezésének egyetlen lehetséges módja az Egyiptommal való tárgyalás. A közel-keleti helyzet kiélezésére irányuló kísérleteket a nyugati hatalmak közvéleménye is elítéli. összegezve az elmondottakat: a Szuezi-csatorna problémájának példáján világosan látható, mi a kor szellemének jellemzője. A kor szellemét „Bandung szelleme" és „Genf szelleme" jellemzi. Ez pedig annyit jelent, hogy o népek saját hazájukban otthon akarják magukat érezni, és szilárdan eltökélték, hogy lerázzák magukról a gyarmati iga minden formáját, kivívják szabadságukat és függetlenségüket. Ez annyit jelent, hogy a népek kitartóan harcolnak egy újabb háború megakadályozásáért, a vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásáért. Még sohasem volt olyan erős. mint manapság a széles néptömeg béke- és szabadságtörekvése. Ez a záloga annak, hogy a reakciós erők semmiféle mesterkedése sem tudja megakadályozni a kor szellemének diadalát. Megyei Méhész Szakbizottság alakult a MÉSZÖV kezdeményezésére szeptember 13-án* Így megyénk méhészete komoly szakértők kezébe került; A szakbizottságnak 10 tagja van, s feladatul tűzték maguk elé a megye méhészetének fellendítését, a méhész szakcsoportok összefogását. Kőbányái nyitott és mészégető kemencét létesített a keszegi Dózsa Tsz Régi vágya volt termelőszövetkezeteinknek, hogy melléküzemek létesítésével növeljék jövedelmüket. A Miniszter- tanács határozata a termelő- szövetkezetek fejlesztéséről, lehetővé teszi ezt számukra. A keszegi Dózsa Termelőszövetkezet például most kőbányát nyitott és mészégető kemencét létesített, mely már működik is, x ,. mtmmmBKmm úM >v- ... > . .. " tLak-fc-v-; # ' Jól halad a gabonavetés az érsek vadkerti Dimitrov Tsz-ben (Cikk a 3. oldalon.) Egy kis számvetés... A kisterenyei gépállomás körzetében a nagykeresztúri Petőfi Tsz érte el a legjobb terméseredményeket. 22 vagonra való gabonát takarítottak be, s az őszi búza több, mint 9, a zab pedig 10 mázsán felül hozott katasztrális holdanként. Őszi munka a gépáiiomásskon 3610 katasztrális holdon végezték el az őszi talajelőkészítési munkálatokat gépállomásaink szeptember 10-ig. Ezenkívül 665 kát. holdon már az őszi mélyszántás is megtörtént. 122 kh-n pedig elvetették az őszi gabonát. FELKÉSZÜLTEK AZ ŐSZI CSÚCSFORGALOMRA Vasutasainkra az őszi csúcs- forgalom ideje alatt különleges, nehéz feladat vár. Az őszszel jelentkező hatalmas forgalom erősen próbára teszi a vasút dolgozóinak erejét. Az utazási sebesség fokozása, az állásidő csökkentése, a szabad vágány biztosítása, az átlagos terhelés, mind-mind olyan té- -■ MUNKATÁRSUNK mm TÜlíKRÓl: Siker kiséri szlovákiai utján a salgótarjáni bányászszínjátszókat (Fülek, 1956. szeptember 16.) Még egy teljes nap sem telt el a Salgótarjáni Odry Árpád színjátszócsoport négynapos csehszlovákiai vendég- szerepléséből, máris tele van a csoport minden tagja Címé- nyekkel. A színjátszók és a zenészék termesztésen azt a sok tapsot és elismerést becsülik a legtöbbre, amelyben az első vendéglátó, a kedves ragyolci lakosság részesítette Kálmán: Obsitos című nagyoperettjének előadását. A ragyolci közönség többször jutalmazta vastapssal a csoport tegnap esti játékát, sőt az egyik felvonás végén virágcsokrot is dobtak a színpadra. Néhány szót a fogadtatásról. Vj volt és nagyon tetszett, hogy elmaradtak a papírból felolvasott se vége, se hossza, üdvözlő beszédek. Ezekre nem volt szükség azért sem, mert a füleki CSEMADOK (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) tagjai tégi barátként üdvözölték a tarjá- niakat, hiszen még egy hónapja sincs, hogy a mostani házigazdák vendégek voltak Salgótarjánban. Az igazi fogadtatás tulajdoniképpen az ebédlőben kezdődött, ahol olyan magyaros ebédet kapott a csoport, amilyent még otthon ■ is keresni kell. Ebéd után indult a csoport Ragyolcra. Az ottani fogadta, tásról és sikerről már fentebb szó esett. Befejezésül egy pillantás a további programra. Vasárnap: egésznapos ismerkedés az emberekkel és a várossal. Este: előadás, amit táncmulatság követ. Hétfő: az eredeti tervtől eltérően két előadás Füleken. Délelőtt: a középiskolások; este pedig újra a nagyközönség részére. Kedd: autóbusz kirándulás a Magas-Tátrába. Szerda: mire ez a tudósítás megjelenik élményekkel telve — és minden bizonnyal egy kicsit fáradtan — már otthon is lesz a csoport, amelynek tagjai örökre megörökítik emlékezetükben a vendégszerető fülekieket, csupa-derűs városukat. (kovács) nyező, amely elősegítheti a nagy őszi szállítások zavartalan lebonyolítását. |— Hogyan készültek fel a salgótarjáni vasutasok a csúcsforgalomra? — kérdeztük Dó- czi Ferenc elvtárstól, a külső pályaudvar állomásfőnökétői. Dóczi elvtárs a következőket válaszolta: — Az egyik legfontosabb feladat ilyenkor, hogy a MÁV idejében megkösse a szerződést a szállító felekkel. A mi állomásunkhoz tartozó vállalatokkal már meg is kötöttük. A salgótarjáni vasútállomás kötelezi magát, hogy a kocsikat mindig idejében rendelkezésére bocsátja a szállító vállalatoknak. A szállító felek pedig a gyors rakodásra, illetve kirakodásra tettek ígéretet. A rakodásnál különben eddig csak az Üveggyárral volt baj, a töb. bi vállalat időben elegét tudott tenni kötelességének. A fűtőház a csúcsforgalom idejére közbeváltógépet tud biztosítani, ezzel folyamatosabbá teszi a forgalmat. Szeptember első 10 napjában a salgótarjáni vasútállomás a következőképpen teljesítette tervét: Személyvonatok indítása 94 százalék, tehervonatok indítása 142 százalék, átlagos terhelés 88 százalék, kocsitartózkodási idő 140 százalék. Különösen Sándor Pál forgalmi szolgálattevő brigádja dolgozott jól. Tervüket 115,5 százalékra teljesítették. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy helyt tudunk állni a megnövekedett feladatok teljesítése során is — fe. jezte be nyilatkozatát Dóczi Ferenc; Saját üzemében gyártja dolgozóinak a szódavizet a Salgótarjáni Üveggyár A Salgótarjáni Üveggyár munkásai — mivel meleg helyen dolgoznak — védőitalként sok szódavizet fogyasztanak. Az üzemnek ezért egy ideig saját szikvízgyártó részlege volt, ennek működését azonban körülbelül öt évvel ezelőtt be kellett szüntetni. A gyár szódavízszükségletének fedezése azóta a vendéglátóiparra hárult. Amikor azonban kormányunk 1955-ben rendeletet adott ki arra, hogy a meleg helyen dolgozók korlátlan mennyiségű szikvízet fogyaszthatnák, a vendéglátóipar már nem tudta kielégíteni az üveg- gyáriak megnövekedett szódavíz-szükségletét. Éppen ezért szükségessé vált újra a szikiűz gyártásának megindítása az üzemen belül. Helyszűke miatt ez elég nehéz kérdés volt, de végülis találtak megfelelő helyet, elvégezték a szükséges átalakítást, s most már az eredetileg kitűzött határidő, szeptember 30-a helyett a hét végén működni kezdhet a szódavíz-gyártó gép. Ha szükségessé válik, három műszakban dolgoznak majd a gép mellett, hogy a munkások ne nélkülözzék az üdítő italt A Politikai Bizottság határozata A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága, megvizsgálva a népi kollégiumi mozgalom megítélése, és a kollégiumi nevelés kérdései kapcsán kialakult vitát, a következőket határozta: A volt népi kollégiumi mozgalom — egyes hibái ellenére is — a magyar kommunista ifjúsági mozgalomnak alapjában egészséges hajtása volt, amely pozitív szerepet játszott az új szocialista értelmiség nevelésében. Tanulóifjúságunk szocialista nevelésének megjavítása, közoktatásügyünk fejlesztése szükségessé teszi. hogy az egyetemek, főiskolák és középiskolák mellett működő diákotthonokat, diákszállókat fokozatosan és kellő körültekintéssel kollégiumokká alakítsuk át és így gyökeresen megjavítsuk a tanulóifjúság szocialista közösségi nevelését. A hazánkban nagy múltra visszatekintő, a gyakorlatban helyesnek bizonyult kollégiumi közösségi nevelés intézményét szocialista nevelésügyünk és ifjúsági mozgalmunk szerves részévé kell tenni. Az új kollégiumok kialakításakor, a mai körülményeknek megfelelően fel kell használni a régi népi kollégiumi mozgalom (NÉKOSZ) nevelési vívmányait, egészséges tapasztalatait. Meg kell vizsgálni a volt Eötvös-kollégium szakmai nevelési rendszerét is abból a szempontból, hogyan lehet alkalmazni annak pozitív tapasztalatait. Az új kollégiumok törekedjenek arra, hogy a közösségi érzéstől áthatott, az értelmiségi hivatásra felkészült, szakmailag magasan képzett, a hazához, a dolgozó néphez hű, a párthoz és a marxizmus—le- ninizmushoz ragaszkodó ‘ifjúságot neveljenek. A kollégiumok ifjúsági ön- kormányzata segítse elő a szocialista demokratizmus kifejlesztését ifjúságunk életében, és az ifjúság társadalmi fe’e- lősségtudatának fokozását. Gondoskodni kell arról, hogy a kollégiumi ifjúság ne különüljön el az egész diákság életétől, hanem ellenkezőleg, aktívan vegyen részt a középiskolák és az egyetemek ifjúsági mozgalmában. Az új kollégiumok működési feltételeinek megfelelő kialakítása érdekében támaszkodni kell a legszélesebb társadalmi öntevékenységre és kezdeményezésre, különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront hozzájárulására és támogatására is. A kollégiumok megalakítása során tekintetbe kell venni a korábban működő népi kollégiumoktól eltérő mai feltételeket és ezért körültekintő, gondos tudományos-pedagógiai vizsgálatokkal kell kialakítani az új kollégiumok munkájának gyakorlati formáit és módszereit. A Politikai Bizottság felhívja a DISZ Központi Vezetősége és az Oktatásügyi Minisztérium figyelmét arra. hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a kollégiumi rendszer kialakítása és a kollégiumi nevelés pedagógiai kérdéseinek kidolgozása céljából. (MTI).
