Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-29 / 78. szám
1956. szeptember 29. SZABAD IVOGRAB 3 Több szervezettséget, egészségesebb együttműködést az építőipari anyagellátásban Bármelyik építőipari vállalathoz, vagy ezek munkájáért felelős szervhez kopogtat be az ember és gondjaik iránt érdeklődik, akkor anyaghiányról, anyagellátási zavarokról vagy éppen rossz minőségű anyagokról hallhat panaszokat. Igaz, ugyanitt sietnek gyorsan hozzátenni, hogy az árvíz, a földrengés okozta eltolódások erősen megbolygatták anyagellátásuk már meglevő szervezettségét és ők ezt meg is értik. Viszont mi nem értjük és sok esetben maguk az építőipari elvtársak sem értik azokat a visszásságokat, amelyekkel az anyagellátásban lépten-nyomon találkoznak. A tégla kocsikáztatása Tudjuk, hogy sokszor és más lapok is írtak már róla, de mi újból szóvá tesszük, hogy ész- szerűtlennek tartjuk, ha az ország egyik szélén dolgozó építőipari vállalat az ország másik csücskéből kap, éspedig nem is kis tételékben, téglát. A Nógrád megyei Építőipari Vállalathoz a Battonyai és a Békéscsabai Téglagyárból érkeznek a központi irányítású téglaszállítmányok, pedig itt Nógrádban és a közeli Hevesben is több téglagyár dolgozik és a nógrádi téglaszükségletet teljes mértékben ezeknek a termeléséből sokkal olcsóbban és szervezettebben láthatnák el. Hiába kerül az építőipari vállaltoknak a tégla ezre — úgynevezett lerakó állomási áron *— 340 forintba bárhonnan kapják is, mégis csak ablakon kidobott pénz az, amibe a tégla kocsikáztatása kerül Békésből Nógrádba és esetleg fordítva, mert bizonyára erre is akad példa. Panaszok a minőségre De nemcsak a szállítás körül vannak bajok. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat Anyagosztályán emeltek szót a dorogi és a bélapátfalvi mész minősége ellen, pedig azt senkinek sem kell mondani, hogy ha rossz a mész, ezt különösen megsínyli az épületek minősége, amelyre különben is elég sok panasz érkezik, mert más építőanyagok minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Elég itt megemlítenünk, hogy a Nógrád megyei Építőipari Vállalat a közelmúltban olyan padlóanyagot kapott, amelyet egy csomó többletmunkával tudott csak használhatóvá tenni. Ugyanennél a vállalatnál keseregtek amiatt, hogy gyakran lelassítja munkájuk ütemét az, hogy központi anyagellátó szerveik késlekednék a vasbetongerendák és az ablakáthidalók szállításával. Már nem egyszer előfordult építkezéseinken, hogy megvolt az egyik emelet falegyene, de nem mehettek tovább, mert nem érkeztek meg az áthidaló vasbetonszerkezetek. T árca-sovinizmus A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál (közismerten: Tatarozó) mesélték el, hogy kérték az Egri Útfenntartó Vállalatot: adjon nékik a bencurfalvi kőbányából követ a szécsényi és a Szécsény környéki építkezésekhez. Az útfenntartók mereven elzárkóztak a kérés elől, s így Szécsény- be Gyöngyösről és Somoskőújfaluról szállítottak követ hosszú és költséges vasúti szállítással a néhány kilométeres gépkocsi szállítás helyett. Valószínűleg azért nem adott az Egri Útfenntartó Vállalat nekünk követ — mondogatják tréfásan a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál — mert a kőeladás nem vág a profiljukba. A Megyei Tanács Város és Községgazdálkodási Osztályán már nem tréfásan, hanem igen komolyan tették hozzá, hogy az ilyenfajta kisméretű együttműködés is a minisztériumok közötti tárcasovinizmus miatt nem oldható meg, amely ebben az esetben a Közlekedés- és Postaügyi és Város és Községgazdálkodási tét. Ezek után még egy apróságnak tűnő korszerűtlenséget említünk meg a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Itt a súlyos vasbetongerendákat még mindig kézierővel emelgetik szállítás és építés közben is, s mindez azért van így, mert a minisztérium ismételt kérésre sem Hajlandó egy kis teljesítményű darut adni ennek a majdnem 400 munkást foglalkoztató vállalatnak. És még egy megjegyzés A hibalajstrom végére a vállalatok egy felső szervekhez címzett kérését írjuk ide. Csaknem minden építőipari dolgozó, akivel beszélgettünk, háborgott amiatt, hogy hiába sürgetik szóban is és írásban is a pontos anyagszállításokat, néha még választ sem kapnak az anyagellátó szervéktől, pedig a tervszerű anyagszállítás a tervteljesítés egyik legfontosabb előfeltétele. Ha ez nincs meg, akkor hiába minden igyekezet. az építkezések határidejét nem tudják betartani. Pedig a pontos határidővel nagyon sok családnak hoznák előbbre azt az örömét, hogy átvegye a boldogabb otthont ígérő saját kis lakás kulcsát. Mindent összevetve az a véleményünk, hogy c Minisztériumnak rendet kellene már teremtenie az anyagellátásban. Nem szavakat, hanem intézkedéseket várunk végre az építkezések meggyorsítása érdekében! Nagybátony megelőzte Mizserfát! Megszoktuk már, hogy a bányászok közötti versenyben az első helyet Mizserfa foglalja el. Most azonban Nagybátony 16 tonnával többet küldött felszínre, mint nagyhírű versenytársa. A nagybátonyiak elsősége már régen esedékes volt. Állandóan nyomukban jártak a mizserfaiaknak, most végül sikerült átvenniük a vezetést. Vajon meddig lesznek az első helyen? Most már Zagyva is 1700 tonna felé közelít. Kár, hogy Mátranovák és Kazár ismét az adósok közé csúsztak. A bányák nagy része viszont szépen dolgozott és tovább növekedett a tröszt többlete. Újra csak ezt tudjuk mondani: bízunk a sikerben! Élenjárók: Nagybátony: 1988 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Mizserfa: 1972 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Zagyva: 1681 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Szendrei Zoltán. Ménkes: 1130 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjési Miklós. Róna: 599 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kányás: 404 tonna többlet. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Németh Lajos, Adósok: Kazár: 28 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Mátranovák: 272 tonna tartozás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Szorospatak: 337 tonna tartozás. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Kisterenye: 732 tonna tartozás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Tiribes: 3456 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. A tröszt többlete Irén bánya termelésével együtt 4073 tonna. Igazgató: Sartóris Kálmán, főmérnök: Lassan József, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztály- vezető: dr. Csillag József. Minisztérium között öltött tesS^őlős^üret Csinos, viqkedélyű lányok szüretelik a csaszla csemegeszőlőt a Sziráki Állami Gazdaságban. Naponta 25—30 mázsát szüretelnek, s ugyanennyit szállítanak a salgótarjáni piacra »•H*ll»tt»ll#ll*í/«ll»ll»ll»ll»l >ll»,tl»II»JI»11»U».ll»tl*ll»,ll».ll»ll*ll»II»ll»itl»ll»H»H»H»n*u»*|»,ll»l|#l|*rf«»l|»H»l Üdvözöljük szabadságunk; függetlenségünk védelmezőit Gzámos, nevezetes évfordulója, sok dicsőséges eseménye van népünk szabadságharcos hősi történetének. Ezék közül is kiemelkedik szeptember 29, a néphadsereg napja. Ezen a napon, 1848. szeptember 29-én aratta a fiatal honvédsereg első győzelmét a reakció erői felett a pákoz- di ütközetben. Ennek a nagyszerű győzelemnek az évfordulója lett népihadseregünk napja is, mert a mi néphadseregünk úgy eggyé forrott népével, ugyanúgy kész érette és a haza szabadságáért — ha kell. élete feláldozása árán is harcolni, mint hős elődei. ra emlékeztet bennünket, hogy erejének főbb forrása a néppel való összeforrott- 6ága. Harcosait, tiszthelyetteseit. tisztjeit és tábornokait a nép, a haza, a párt iránti rendíthetetlen hűség, a felszabadító Szovjetunió iránti ragaszkodás, a proletárinternacionalizmus eszméi vezérlik. A mi néphadseregünk és a nép összefor- rottságának számtalan bizonyítéka van. Katonáink a nép iránti hűségükről és a néppel való együttérzésükről számtalan esetben tettek tanúbizonyságot. Ezért övezi hadseregünket népünk bizalma, szerető gondoskodása és támogatása. A néphadsereg napjának megünneplése már bensőséges hagyománnyá vált. Közös ünnepe ez népünknek és néphadseregünknek: a nép és a hadsereg összeforrottsága megbonthatatlan egysége fejeződik ki benne. Szabad hazánk tizenegy esztendős fennállásának egyik legjelentősebb eredménye, hogy ma hadseregünk valóban jól felszerelt, ütőképes, szilárdan áll őrt népünk sza- badságánák és függetlenségének védelmében és biztosítja hazánkban a tervszerű, békés építőmunka zavartalanságát. TVépünkben és ifjúsá- 1'1 gunkban mélyrenyúló gyökerei vannak a hadsereg iránti szeretetnek. Elevenen élnek népünkben haladó katonai hagyományainak, népünknek az évszázados harcokban kialakult hatonai erényei; A néphadsereg napja ar]Vj éphadseregünket szch ’ ros, testvéri kapcsolatok és barátság fűzi a hős szovjet hadsereghez és a baráti népi demokratikus országok hadseregeihez. A kölcsönös segélynyújtási egyezmény, a haditudományok közös fejlesztése erősebbé teszi népünket, hadseregünket az egész béketábort a háború elleni küzdelemben. A szocialista tábor országainak megnövekedett ereje és tekintélye a békeharc hatalmas eredményei már lehetővé tették, hogy a magyar nép is csökkentse fegyveres erőinek létszámát. Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy gyengíteni akarjuk 'védelmi képességeinket. Ellenkezőleg, még erősebbé kívánjuk tenni honvédelmünket. Ezt bizonyítja népünknek érdeklődése is, amelyet a néphadsereg napjának megünneplésére való készülődés bizonyít leginkább. A magyar néphadsereg napja megünneplésének programja 29-én délelőtt 10 órakor a Salgótarjánban levő tömegszer- vezeték és katonai alakulatok megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. A koszorúzó szerveknek és küldöttségeknek gyülekezőhelye a MÖHOSZ megyei elnökség előtt (Petőfi tér 10. szám) 9,45 órakor. A koszorúzás befejezése után 10,30-tól 11 óráig térzenét rendeznek a Petőfi téren. 14 órakor a városi lőtéren a megyei kiegészítő parancsnokság a MÖHOSZ megyei elnökséggel közösen céllövőversenyt rendeznek az alábbi szervek csapatai között: Megyei Kiegészítő Parancsnokság, bányász zászlóaljparancsnokság, megyei főosztály, városi DlSZ-bizott- ság, pénzügyőrség, MÖHOSZ; tartalékos tiszti tagozat, MSZT, tanács és a Hazafias Népfront vegyescsapata. 20 órakor a városi kultúr- házban ünnepi közgyűlés, majd ezt követően műsorral és tánccal egybekötött ismerkedési ezt következik a tartalékos tisztek részére (részvétel csak meghívóval). 30-án 9 órakor a Városi Kiegészítő Parancsnokság röplabda-pályáján röplabda-verseny a céllövészetben részt vett szervek csapatai között. TABLÓK ELŐTT \ A „kenyeretlen“ Tarján, • 1 a száz év előtti kis falucska a magyar kapita- l lizmus jellegzetes parvenű-városa lett. Há-1 | romnegyed század alatt az emberi települések i ezreit hagyta maga mögött falusorban, mint \ valami szegény rokonokat, s egyik legelö- \ kelőbb ipari várossá tört föl. A szén és vas ; szelleme csókolta homlokon a táj lakóit, ez i a betelhetetlen mindenki-szeretője tartotta s fogva az emberék lelkét-testét. Száz év óta egyetlen lendületben építi városát e táj embere, azóta nincs nyugalma-enyhülete az építés mámorában, a fészékrakás szerelmében, a tájformálás zaklatottságában. A puszta otthonteremtés szinte emberfölötti szenvedéllyel folyik itt már száz éve. A felszabadulással kezdődik a várostörténet második korszaka. Bár a városképző erők tervszerűen hatnak, forrongóbb, nyugtalanabb az élet, mint valaha. Már új ablakpárkányokra száll a gyár- kémények pernye-muszlicája. de még mindig nyomasztó a lakásgond. Szinte egymás he- gyén-hátán torlódik itt a tizenkét trójai réteg, a kalyibától az új bérházig a település- történet minden képződménye, s magunknak kell egy-egy réteget az új alá temetnünk. A városfejlesztés azonban nemcsak fedél-kérdés. Az embert az önmagában nem boldogíthatja, hogy a fürdőszobából lép át a hálóba, hogy kényelmes lakásban hajthatja álomra fejét. Arra van szükség, hogy nagy, tiszta ablakokat vágjunk a telkekbe is: műveltségre, szépségre támlákat. A szellemet is szabadítsuk hát iki, ahol még putri-falaik közt szorong 5 vagy albérletben, s kapjon főbérleti lakást, | melynek neve: színház, könyvtár, iskola. f A salgótarjáni iskolák családfa-története | így szól. Az „ősanya” a bányai magángimná- i zium 1923-tól 1939-ig. Ekkor — mintha csak Ü sejtosztódással szaporodott volna — kereske- l delmi középiskola hasadt ki belőle. Közös 1 háztartásban élteik a hat háborús év alatt. | Meghúzták magukat. 1945-ben az életerős fiú, i a kereskedelmi iskola megszabadult anyjától, 1 a gimnáziumtól. A gimnázium külön épületbe ?• ii* II» II» ii* II» költözött, s tizenegy év után az idén szeptemberben új gyermeket szült, a leánygimnáziumot, és elküldte elsőszülöttjéhez, a kereskedelmihez — amely közben közgazdasági technikumra korszerűsítette a nevét — hogy együtt nevelkedjenek testvéri szeretetben az ősi szülői házban, a hajdani bányagimnázium épületében. Bár a közgazdasági technikum édestestvérnek bizonyul, mégse megnyugtató ez a testvéri és pedagógiai társbérlet. Semmi kétség, a leánygimnáziumnak külön épületre van szüksége. A közgazdasági technikum azonban nemcsak a leánygimnáziummal osztja meg lakását, öt iskolatípust találunk itt egy fedél alatt. Mert itt működik az egyéves gép- és gyorsíróiskola, a kereskedő-tanulók kétéves iskolája, végül a technikum levelezőtagozata is. Valóságos is'kolakombinát ez, hiszen együtt vannak itt a jövendő tervezői, könyvelői, statisztikusai, gép- és gyorsírói és kereskedelmi dolgozói. Ha már az üzemi hasonlatnál tartunk: az iskola reggeltől estig üzemben van. Néhány pillanatfölvétel is meggyőz bennünket arról, hogy ez az iskola: maga az élet. Dr. Ravasz Dezső, az iskola érdemrendes igazgatója mintegy kétszáz szülővel ismerteti meg az iskola házirendjét. A sok okos és jószándékú hozzászólás megerősíti, hogy tanárok és szülők egyetlen nevelő közösséggé alkarnak válni. A barátságos szépségű új terem az iskolának nemcsak díszterme, hanem DISZ-terme is. Ugyanitt tartották a fiatalok első, jó hangulatú klubdélutánját is. Az elsősök és felsősök a szórakozásban is közelebb kerültek egymáshoz. A felsősök kedves ro- mantikájú műsora vonzóvá tette az elsősök számára a DlSZ-t. Az iskolai pártszervezet *.ll»II»U».U».ll»ll».U»ll».ll»H»,H».u»,l|».«»,r#[,».i»ll»:,»..»;.»:,«K*,.» is megtárgyalta: hogyan kellene élettel megtölteni a DISZ klubhelyiségét. Szó van tudományos filmek vetítéséről, folyóiratokról, nyilvános szakköri ülésekről, a klubnaptár elkészítéséről. Dr. Gajzágó Aladár né számára soha nem válik unalmassá a gyorsírás elemi jeleinek tanítása. Tanulói máris megszerették a gyorsírás egyeneseit, kampóit és hurkait. „Itt született gyorsírók vannak” — dicséri őket. „Mit nem szabad? Radírozni és ceruzát fölemelgetni. Gyorsírást csak lassan lehet tanulni. Mindennap írjunk néhány oldalt.1” — Efféle dicséretek, szabályok, tanácsok hangzanak el. Mindenki kedvvel tanulja az új betűvetést gyorsírás-jelekkel. Terveznek a tizenhatéves lányok. Az egyik határozottan kijelenti, hogy a Petőfibánya irodájába akar kerülni. A gépírási órán már nem lágy ceruzavonások, hanem kemény kis kalapácsok szorgoskodnak az emberi gondolat lejegyzésén. Itt már nagyobb a munkazaj. Még az alapfogalmakkal és alapmozdulatokkal ismerkednek a lányok. Hogyan kell a papírt behelyezni, becsavarni a gépbe? Az egyenes testtartás fontossága, a sorváltás, a helyes billentyűütés. Helyesírást is tanulnalk, hogy a magyar nyelv minél tisztábban muzsikáljon ujjaik alatt az írógép-zongorán. A technikum levelező tagozatát és a kereskedő-tanulók iskoláját Keresztényi Istvánné vezeti. Micsoda emberismerete van ennek a csupa-energia tanárnőnek! Szinte állandóan fogad valakit a tanáriban, mindeiikivel röviden, határozott hangon tárgyal, de erélyessé gében nincs semmi bántó. Nem csalogatja, nem is utasítja el a jelentkezőket. Mindenekelőtt azt tisztázza, hogy szüksége van-e a jelentkezőnek közgazdasági végzettségre. Egy rendőr komoly erélyével és idegnyugalmával * irányítja a szinte állandóan áramló tanuló-. forgalmat. Egy kereskedő-tanuló állít be. El- ? panaszolja, hogy nem tudja megszokni a hen- | tesszakmát, szeretne vaskereskedő lenni. Ki \ hinné, hogy pillanatok alatt egy ember foglal- * kozása dől el itt? Máris küldi a kis ex-hentest ’. az állami áruház igazgatójához. Ott még van \ egy hely a vasosztályon. A legtöbb kereske- \ dő-tanuló jól választott. Egyik pincérjelölt . boldog, hogy már jegyes-ebédet szolgálhat fel, l s ha kicsi a forgalom, s az „öreg” pincérek ráérnek vele foglalkozni, még étlap-megrendelést is fölvehet. A két csinos szőke kislány az állami áruházba a végek föltornyozott díszletei között készül a főszerepre. Egyelőre csak statisztálnak, tanulják a szöveget. A szöveg nehezebb, mint hinnénk. Sok száz ruha- féleség neve. Meggyőződtem róla, hogy már elég jól tulják, csak néha szorulnak az elárusító súgására. S ami a szöveteknél is nehezebb: a türelmes, udvarias hang megtalálása a vevőkkel. Azt hiszem, a két kedves szőkeség ebben is igen tanulékony. Ez a földszintes épületcsoport a százéves város kultúrájának bölcsője. Harminc-egyné- hány évvel ezelőtt itt nyílt meg az első középiskola. Az idén meg már a város negyedik középiskolája, az alakuló leánygimnázium talál menedéket a vén falak között, , Szeptember van, ilyenkor megnő az élet a tudomány kissé kopott műhelyében. Áhitatot érzünk, szeptember elrévülő hangulatát. Szeptemberiesen \ cirókáló, egyenletes meleg sugárzik a falak- = ból. Tanulószobások állnak a csillogó üvegű •. tablók előtt, azzal szórakoznak, ki ismer töb- ? bet a régen végzettek közül. Talán erőt me- \ rítenek a tabló-arcok messzetekintő komoly- \ ságából? A tabblőkról a tegnapi iskola néz ‘ rájuk. Ök a mai iskola, a holnapi élet. De '. gondoljon már a város a holnapi iskolára is, ; mert attól lesz még szebb a holnaputáni élet. = Nagy István 5 t»ii»ii»ii*ii»ii»ii»ii»ii»ii*ii»n*l|»ii»ii«i^P
