Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-26 / 77. szám

2 1956. szep tember 26. SZABAD VÓGRAD A szakszervezetek pártirányításáról tárgyalt a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) Az utóbbi másfél évben, de különösen az SZKP kongresz- szusáig szinte kizárólag a ter­meléssel, a munkaverseny szervezésével és nyilvántartá­sával kapcsolatban számoltat­ták be a területükön dolgozó szakszervezeti bizottságot, aminek eredménye — az egyéb területeken meglevő hiányos­ságok mellett —, hogy lénye­gesen javult a szakszervezetek ilyen irányú munkája, határo­zottabban mozgósították a szakszervezetek a dolgozókat a termelési tervek és mutatók teljesítésére, illetve túlteljesí­tésére. Mindez jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy megyénk ipara az elmúlt félévben is je­lentősen túlszárnyalta elő­irányzatát. Szakszervezeteink — a párt­szervek irányításával — külö­nösen az SZKP XX, kongresz- szusa után bátrabban léptek fel a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáért, a dolgozók jogos Igényeinek kielégítéséért. Jóllehet ehhez hozzájárult a dolgozók meg­növekedett aktivitása és az a tény, hogy a dolgozók is bát­rabban mennek a szakszerve­zet felé nehézségeikkel, prob­lémáikkal. A kezdeti eredmények mel­lett vannak még komoly hiá­nyosságok is a szakszerveze­tek pártirányításában. A Köz­ponti Vezetőség 1954 novem­beri határozata óta nem sike­rült fordulatot elérni a megyei pártbizottság, valamint alsóbb pártbizottságok és pártszerve­zetek munkájában. A megyei párt VB, annak ellenére, hogy több esetben tűzött napirendre szakszervezeti munkát érintő kérdéseket, konkrétan egyetlen területi bizottság munkáját sem vizsgálta meg. A napiren­di pontok előadói nem az egyes szakszervezetek területi bizottságai voltak, hanem ar­ról az MSZT elnöke, vagy a megyebizottság párt- és tö­megszervezeti osztálya számolt be. Olyan napirendi pontok tárgyalásánál is több esetben mellőztük a szakszervezetek területi bizottságai munkájá­nak értékelését, a területi bi­zottságok elnökeinek meghívá­sát, amikor a feladatok végre­hajtásában jelentős szerepük lett volna. Jóllehet, a szakszervezetekben dol­gozó kommunista vezetők rendszeresen részt vesznek a párt által rendezett ak­tívákon, mégis az ezeken az aktívákon való részvé­tel nem helyettesítheti az egyes szakmai szakszerve­zetekben dolgozó kommu­nista vezetők rendszeres összehívását, ahol az illetékes terület leg­fontosabb problémáját vitat­nánk meg. Annak ellenére, hogy a já­rási pártbizottságaink a Köz­ponti Vezetőség határozatának megjelenése után foglalkoztak a területükön levő szakszerve­zetekkel, mégis a járási párt- bizottságoknál tapasztalható a legnagyobb hiányosság, kivéve a salgótarjáni járást. Keveset törődnek a területükön folyó szakszervezeti munkával, nem látják, hogy egy-egy szakszer­vezeti vezető túlzottan van megterhelve különböző felada­tokkal. A közalkalmazottak szakszervezetének pásztói já­rási SZB-elnöke például nyolc különböző funkciót tölt be, de vannak hasonló helyzetben más elvtársak is. Emellett, hogy pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink egy része kezd a jelentőségének megfelelően foglalkozni a szakszervezeti munka kérdéseivel, pártszervezeteink nagy részé­nél a szakszervezeti munka irányítása, ellenőrzése és segí­tése formális, leszűkül elsősor­ban a szervezeti kérdésekre. Ha meg is történik a szak- szervezetek beszámoltatása egy-egy pártszervezetünknél, legtöbb esetben a szakszerve­zeti munka egészére terjed ki, nem pedig annak egy részére, annak alapos elemzésére. Komoly javítanivaló van pártszervezeteink munkájában a téren is, hogy segítsék, bátorítsák a szakszervezetekben dolgo­zó kommunistákat és pár- tonkívüli aktívákat, hogy a dolgozók jogos kérelmét, panaszait elintézzék, annál is inkább, mert a dolgo­zóknak az SZKP XX. kong­resszusa után megnövekedett aktivitása csak ily módon nö­velhető tovább. Pártszervezeteinknek, párt- bizottságainknak határozottab­ban szembe kell szállni az egyes üzemi bizottságok elnö­kei és vállalati igazgatók kö­I. A szakszervezeti munka pártvezetésének egyes kérőé, séről hozott 1954. november 12-1 KV határozat óta van ja­vulás a pártszervek szakszer­vezeti munkát irányító, segítő és ellenőrző munkájában. E javuló miunka kedvezően érezteti hatását a szakszerve­zetek szervezeti, politikai éle. tében és gyakorlati tevékeny­ségében. Ezt mutatja az is. hogy az utóbbi időben kezd háttérbe szorulni a szakszerve­zet önállóságát sértő, admi­nisztratív jellegű határozatok és utasít gat ások. A pártszer­vek igyekeznek elvi és politi­kai irányítást, ellenőrzést gya­korolni a szakszervezetek tevé­kenysége felett. A pártbizottságok és párt- szervezetek javuló munkája a szakszervezetek pártirányítása területén hozzájárult a szak- szervezetek munkájának javu. lásához, a termelési feladatok teljesítéséhez, a dolgozók ér­dekvédelmi kérdéseivel, a munkavédelmi, szociális és kulturális kérdésekkel való foglalkozáshoz. E feladatok végrehajtásában a szakszerve­zetek munkájában érezhető a pártszervezetek által nyújtott segítség alapján a nevelő és a politikai munka javulása. Komoly segítséget nyújtottak pártbizottságaink és pártszer­vezeteink a szakszervezeti vá­lasztásokhoz, többek között a káderproblémák megoldásához, a választások tartalmi és poli. tikai előkészítéséhez. Pártbi­zottságok és pártszervezetek segítő munkája jelentősen hoz­zájárult a szakszervezeti tag­létszám állandó emeléséhez, antit mutat az, hogy amíg 1955. első negyedévében a szer­vezettség 18,8 százalékos volt, addig ez 1956. első félévének végére 84 százalékra emelke. dett. Az MDP csoportok még nem régen alakultak meg és mun­kájukban több gyengeség van, mégis kezdenek jelentős segít­séget adni a szakszervezeti te­rületi bizottságokban dolgozó kommunisták munkájához. II. A szakszervezeti munka párt- irányítását a meglevő kezdeti eredmények mellett még ko­moly hiányosságok jellemzik. A KV 1954. novemberi határoza­ta óta nem sikerült komoly fordulatot elérni a Megyei Pártbizottság, valamint az al­sóbb pártbizottságok és párt- szervezetek munkájában a te­kintetben, hogy az elvi, poli. tikai irányítás terén koráb­ban is megmutatkozó káros hibákat gyökeresen felszámol­ják. A határozat megjelenése óta eltelt másfél év alatt sem irá­nyult a megyei párt VB fi­gyelme kielégítően az egyes szakmai szakszervezetek terű. leti bizottságai munkájának konkrét elemzésére, az e szer­vekben dolgozó kommunisták rendszeres beszámoltatására, amellyel hozzájárulhattak vol­na a szakszervezeti munkában meglévő hiányosságok felszá­molásához. A Megyei Párt VB részéről nem folyt kellő el­lenőrzés az alsóbb pártbizott­ságok és pártszervezetek felé, aminek következtében ezek ilyen irányú munkájában is komoly fogyatékosságok van­nak. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink tevékenysége fő­lek a szakszervezeteknek a termelés területén végzett I munká jának segítésére és el­lenőrzésére szorítkozott, snem zött helyenként meglevő össze- fonódottság, esetenként az üze­mi bizottság elnökei részéről tapasztalható megalkuvás el­len. A szakszervezeti demokrácia kiszélesítése, fejlesztése érde­kében pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek úgy kell 'irányítani a szakszervezeti szervek tevékenységét, és ne­kik is úgy kell tevélcenyked- niök, s az üzemekben olyan légkör alakuljon ki, hogy a dolgozók bátran elmondhassák szervek figyelmét a dolgozók munkakörülményeinek szociá­lis és kulturális helyzetének állandó javítására. Nem lép­tek fel az egyes ÜB-k elnökei és a vállalatok gazdasági ve­zetői között helyenként mutat­kozó összefonódás ellen, hogy a dolgozók jogos, törvény ál­tal biztosított jogaik maradék­talanul elintézést nyerjenek. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink nem egy eset­ben a szakszervezeti munka elvi-politikai irányítása helyett maguk végeztek el egyes szak. szervezeti feladatokat, mellyel nem egy helyen hozzájárultak a szakszervezetek önállóságá­nak csorbításához. Egyes párt- szervezeteknél még tapasztal­ható a területen dolgozó ÜB tevékenységének a lebecsülése. Az elvi-politikai segítésadás hiánya jelentősen hozzájárult a szakszervezeti demokrácia lassú fejlődéséhez, helyenként annak megsértéséhez, de ah. hoz is, hogy a szakszervezetek szervezeti életében sem sike­rült jelentős fordulatot elérni, a rcszortbizottságok. valamint más szakszervezeti aktívák munkájának megjavításában. IIL A szakszervezetek tevékeny­ségére az SZKP XX. kong­resszusa, valamint pártunk KV-nek 1956. július 18—21-i ülésén hozott határozata to­vábbi nagy feladatokat jelölt meg. Ahhoz, hogy a szakszer­vezetek ezen feladatokat ered­ményesen végre tudják hajta. ni, szükséges, hogy pártbizott­ságaink, pártszervezeteink, a még meglevő hiányosságokat felszámolják és jobb munkát végezzenek a szakszervezetek pártirányítása területén. A meglevő hiányosságok felszá­molása érdekében az alábbi feladatok végrehajtását java­soljuk: 1. a) Pártbizottságoknak és pártszervezeteinknek a jövő­ben is úgy kell végezni szak szervezeteket irányító és segí­tő tevékenységüket, hogy a termeléssel való foglalkozás le­gyen szakszervezeteink egyik alapvető feladata. Különös gondot kell fordítaniok a ter­melési tervek maradéktalan teljesítésére, illetve túlteljesí­tésére, a műszaki technikai színvonal emelésére, a dolgo­zók szakmai képzésének állan­dó javítására. E feladatok megvalósítása megköveteli, hogy foglalkozzanak a munka­verseny elvi és gyakorlati kér­déseivel. Ugyanakkor, s épp a terme­lési feladatok maradéktalan teljesítése érdekében PB-ok cs pártszervezeteink adjanak na. gyobb segítséget a szakszerve­zeteknek ahhoz, hogy követ­kezetesen lépjenek fel a gazda­ságvezetés felé a dolgozók munkafeltételeinek javításáért, a termelést gátló tényezők (szervezetlenség, szerszám, anyaghiány) kiküszöböléséért. b) A pártvezetés minden szinten fordítson nagy gondot arra, hogy a szakszervezetek munkájában a dolgozók érdé. keinek védelme, szociális és kulturális helyzetük állandó javítása központi helyet foglal­jon el, annál is inkább, mivel az utóbbi években e területen volt tapasztalható legnagyobb hiányosság szakszervezeteink munkájában is. Pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink irá­nyítsák a szakszervezetek fi­gyelmét következetesebben a kollektív szerződésekben vál­lalt kötelezettségek teljesítésé­nek rendszeres ellenőrzésere, bíráló megjegyzéseiket, javas­lataikat, mind a szakszervezeti munkát, mind más egyéb kér­déseket illetően. Különösen fontos, hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink ráirányít­sák á szakszervezeti szervek figyelmét és ők maguk is alaposan tanulmányozzák a SZOT IX. teljes ülésének anyagát, hogy adjanak taná­csokat, segítséget a szakszer­vezetek helyi szerveinek a IX. teljes ülésen hozott határoza­tok helyi végrehajtásához, hogy azokat úgy a gazdasági vezetés, mint a dolgozók ré­széről végrehajtsák. üzemi PB-ok és pártszerve­zetek a KV idevonatkozó ha­tározatának megfelelően leg­alább félévenként tárgyalják meg a kollektív szerződések végrehajtását a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták elő. terjesztése alapján. A szakszervezetek munkájá­ban az eddiginél nagyobb he­lyet kell, hogy kapjon a dol­gozók jogos, törvény által biz. tosított kéréseik, panaszaik or­voslása és a bátrabb fellépés azok ellen a gazdasági veze­tők ellen, akik csorbítani igye­keznek a dolgozóknak törvény által biztosított jogaikat. Több figyelmet kell fordítani az egyeztető bizottságok, társa, dalmi bíróságok munkájára, az ott hozott határozatok végre­hajtására, a dolgozók bér-, la­kásproblémáik és egyéb pana. szaik intézésére. c) Pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek fokozot­tabb segítséget kell adni a szakszervezeti demokrácia ki- szélesítéséhez, a szakszerveze­tek szervezeti életének tartal­mi, politikai, tömegneveló munkájuk megjavításához, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységé­nek, aktivitásának útján. A szakszervezeti demokrácia kiszélesítése, fejlesztése érde­kében a szakszervezetek vá­lasztott vezető szervei és ve­zetői (PB-ok, üzemi bizottsá­gok, bizalmiak) rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat, se­gítsék kibontakoztatni a dől. gőzök alkotó kezdeményezését. Teremtsenek olyan légkört az üzemekben — intézményekben stb., hogy a dolgozók bátran elmondják bíráló megjegyzé­seiket, javaslataikat úgy a szakszervezeti munkát, mint egyéb más termelést érintő kérdésekben is. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani a vá­lasztott szakszervezeti szervek­ben' a kollektív vezetés meg­javítására és arra is, hogy vá­lasztott vezetőket a szakszer­vezeti tagság véleménye alap ján válasszanak meg, illetve váltsanak le. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink nyújtsanak foko. zott segítséget a szakszervezeti rendezvények (termelési érte­kezletek, szakszervezeti tag­gyűlések, bizalmi értekezletek) politikai előkészítéséhez, hogy ezek tartalmi színvonala, de látogatottsága is jelentősen megjavuljon. 2. A Megyei Párt VB bizto­sítsa, hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek a szak- szervezetben dolgozó kommu­nistákon keresztül vezessék és irányítsák a szakszervezeteket, mint a dolgozók pártonkívüli tömegszervezeteit. a) Ezért a Megyei Párt VB általában negyedévenként tá­jékoztassa a szakszervezetek területi bizottságaiban dolgozó kommunista vezetőket a párt és szakszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokról. b) A Megyei Párt VB érje el, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek is rendszeresen tájékoztassák a területileg il­letékes szakszervezeti vezető­ket a párt és szakszervezet előtt álló legfontosabb felada- 1 okról és időnként tanácskoz­zanak a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal a szakszervezeti munka legfon­tosabb kérdéseiről. c) A Megyei Párt VB általá­ban negyedéve* ként tűzze na | votoí I területi bizottságának a műn. | hogy jobban becsüljék meg a szakszervezetekben dolgozó kommunistákat és ahol ez még szükséges, küldjenek még több fejlett, párttagot a szakszerve­zetekbe. A beszámolót számos hozzá­szólás követte. Majd a határo­zati javaslat megtárgyalására került sor. A megyei pártbi­zottság a határozati javaslat néhány pontjának kiegészítése után az alábbi határozatot hozta a szakszervezeti munka megjavításáról: káját, illetve egy-egy járási, városi, vagy üzemi pártbizott­ságnak a szakszervezetek irá­nyításával, tevékenységével foglalkozó munkáját. d) A Megyei Párt VB biz­tosítsa. hogy a szakszervezetek terület] bizottságaiban levő MDP csoportok — tevékeny­ségükkel segítsék elő a szak- szervezeti demokrácia megsér­tése nélkül — a területi bi­zottságokban dolgozó kommu­nisták munkájának megjavítá­sát, s ezen keresztül az ott dolgozó pártonkívüliek munká­jának a megjavítását is. 3. A Megyei Párt VB érje el, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek a szakszerve­zeti munka legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseivel fog­lalkozzanak, ezek alapján je­löljenek meg feladatokat a szakszervezetekben dolgozó kommunisták elé. A legfonto­sabb feladatok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézke­déseket a szakszervezetekben dolgozó kommunisták — pár- tonkívüiiekkel együtt — dől. gozzák ki. a szakszervezeti munka sajátosságainak meg­felelően. Ezen keresztül a párt- szervezetek növeljék a szak­szervezeti szervek önállóságát, tevékenységét és felelősségét. 4. A Megyei Pártbizottság megállapítja, hogy a szakszer­vezetek területi és üzemi bi­zottságaiban, elsősorban a bá­nyász és vasas szakszervezet területén túlságosan alacsony a pártonkívüliek arányszáma. (A Bányász Szakszervezet Tröszt Bizottságában 13 bizottsági tagból 2 pártonkívüli, a Salgó­tarjáni Acélárugyár szakszer­vezeti bizottságában 19 bízott, sági tagból 2 pártonkívüli.) Lényegében ezeknél a szak- szervezeteknél hasonló a hely­zet a szakszervezeti bizalmiak összetételénél is. A Megyei Pártbizottság szük­ségesnek tartja, hogy a legkö. zelebbi szakszervezeti választá­soknál ezeken a helyeken nö véljék a pártonkívüliek arány­számát, 5. A Megyei Pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a já­rási, városi pártbizottságok leg­alább félévenként egyszer az alapszervezetek titkáraival megvitassák a szakszervezeti munka legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Ezzel is segítsék elő, hogy az alapszer. vezetek közelebbről megismer­lek a szakszervezetek sokolda­lú feladatait és magasabb szín­vonalra emeljék a szakszerve­zetek pártirányitását. 6. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szak- szervezetekben dolgozó kom. munisták és pártonkívüliek politikai, szakmai ismeretének növelésére, általános művelt­ségének emelésére. (Különösen fontos ez Bányász Szakszerve zet és a MEDOSZ területén.) Az eddiginél több szakszerve­zeti vezetőt kell küldeni párt. ''kólákra. 1. A Szabad Nógrád. Nógrá­di Bányász, a Tarjáni Acél az eddigieknél nagyobb súllyá1 foglalkozzanak a szakszervezeti munka elvi és gyakorlati kér déselvel, a szakszervezetek előtt álló feladatokkal. Adja­nak segítséget pártszervezetek részére oly irányban, b'-<rv ho gyan oldhatlak meg eredmé­nyesebben a szakszervezetek irányítását. Közöljenek cikke­ket a jó módszerekről, ame­lyeken keresztül elő tudják se­gíteni a párt és szakszervezeti munka javítását. A PÁRTOKTATÁS HÍREI A marxizmus—-leninizmus alapjai, és az időszerű kérdé­sek propagandistái részére az előkészítő tanfolyamok az alábbi időpontokban lesznek: A marxizmus—leninizmus alapjai I. évfolyam (három na­pos). Salgótarjáni járásban szeptember 24.. 25—26-án, ba­lassagyarmati járásban ok­tóber 1., 2., 3-án, pásztói já­rásban október 1., 2., 3-án, a szécsényi járásban 2., 3., 4-én, és a salgótarjáni városnál ok­tóber 4., 5., 6-án. A marxizmus—leninizmus II. évfolyam (kétnapos). Sal­gótarjáni járásban szeptem­ber 27., 28-án, salgótarjáni vá­rosnál szeptember 28., 29-én, szécsényi járásban szeptember 28., 29-én, pásztói járásban ok­tóber 1., 2-án. Az időszerű kérdések tanfo­lyamán (kétnapos). Pásztói já­rásban október 4—5-én, szé­csényi járásban október 5., 6- án, salgótarjáni járásban ok­tóber 8., 9-én. Az előkészítő tanfolyamok helyéről a propagandistákat az illetékes járási, illetve városi pártbizottságok értesítik. • A járási, városi pártbizottsá­gok az alapszervezeteknél sür­gessék meg az oktatási anya­gok megrendelését és előfize­tését. hogy a tananyagokat időben megkaphassák és . ne hátráltassa a hallgatók tanulá­sát, a konferenciák megtartá­sát. • Eddig mintegy 5 és félezer fiatal jelentkezett a DISZ-ok­tatás különböző formáira. Kü­lönös érdeklődést tanúsítanak a Kérdezz — felelek körök iránt, melyet leginkább az bi­zonyít, hogy egyedül erre az oktatási formára eddig már 2 ezer fiatal jelentkezett. Milyen kérdések érdeklik leginkább a fiatalokat? Ez a fiatalokkal való foglalkozás egyik legfontosabb tényezője s ezt kutatja a salgótarjáni já­rási DISZ-bizottság előadó csoportja is. Az a tervük, hogy a fiatalok kívánsága szerint ilyen érdekes előadásokat tar­tanak majd a karancskeszi, kis- terenyei és a zagyvapálfalvai ifjúsági akadémiákon. A ku­tatómunka során eddig a kö­vetkező előadások jöhetnek számításba: „Mi a hosszú élet titka?“. „Lesz-e háború?“, „Van-e élet a Marson?", „Az atomkorszak hajnalán“ és vé­gül „Mi jellemzi a művelt, kulturált fiatalokat“. * Valamennyien megrendelték már az oktatási anyagot a ba­lassagyarmati járásban, azok körül a DISZ-tagok közül, akik ez évben valamilyen ok­tatási formán vesznek részt. Ez mintegy bizonyíték arra, hogy ők valóban tanulni akarnak. Vizezel vattaruha a traktorosoknak A hidegebb napok közeledté­vel a gépállomások felkészül­tek. hogy szántóföldön dolgo­zó traktorosaikat védjék az időjárás viszontagságaitól. A MÉSZÖV megyei raktáraiban, ahol a gépállomások igénylé­seinek megfelelően nagy meny- nyiségű készletet halmoztak fel, folyamatosan vásárolják a vattaruhákat. csizmákat és más védőöltözeteket. A gépál­lomási traktorosok ebben az év­ben többek között csaknem 10 000 vattaruhát, több mint 16 000 esőkabátot 4000 imp­regnált vászonszárú bőrcsiz­mát, 17 000 meleg sapkát, 21 000 pár meleg kesztyűt kap­nak. Üjabb felszereléssel lát­ják el a brigádszállásokat is, s egyebek mellett 9000 gyapjú­takarót szereznek be. Közvéleménykutatás A Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat elhatározta, hogy a vidéki lakosság ízlése szerint i, készít különféle ru­házati cikkeket. Ezért orszá­gos méretű közvéleménykuta­tást rendez, amellyel az a cél­ja. hogy felkutassa azokat a hagyományos népviseleti cik­keket is. amelyeknek ma is lenne keletjük, de az ipar nem ívártja. A kérelmeik és javas­latok a következő címre kül­dendők: Divatáru Nagykeres­kedelmi Vállalat Budapest, V„ Alpári Gyula utca 5. szám. A Nógrád megyei pártbizottság határozata a szakszervezetek pártirányításának megjavításáról irányították a szakszervezeti

Next

/
Thumbnails
Contents