Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-19 / 75. szám

1956. szeptember 19. SZABAD IVOGRÍD 5 ^awsmm •. Gumiutak hogy a franciák felhős éjsza­Mint köztudomású, útburko-’ latnak rendszerint betont, asz­faltot, követ, vagy homokot használnak. Nemrégiben érde­kes közlemény jelent meg ar­ról, hogy az Egyesült Álla­mokban 50, Angliában pedig 60 utat gumival burkoltak. A gumi gyakorlati alkalmazásá­ra az eredményes laborató­riumi vizsgálatok után került sor, amelyek azt mutatták, hogy a nyersgumi és a bitu­men keveréke jól bírja a hő­mérséklet-ingadozásokat, nem repedezik és a közönséges aszfaltnál kevésbé koptatja az autóabroncsokat, Elektromágneses kapcsolású motorkerékpár Egy nyugat-németországi . gyár elkészítette a 200 köbcen­timéteres Viktória—Swing mo­torkerékpárt, melynek elektro­mágneses kapcsolása van. A sebességváltás gombnyomással történik, sem fogantyút, sem lábpedált nem kell kezelni. Vasút, amelyet a Hold tart üzemben Franciaországban olyan vízi- erőművek építésén dolgoznak, amelyék az ár és apály ener­giáját használják ki. Az At­lanti-óceán partján a tenger­színt különbsége ár és apály között néha 10 méter. Ha a .tengeröblöt egy gáttal lezárják ■és annak nyílásaiba turbiná­kat építenek be, úgy az erő­mű nagyjából már kész is van. Az öblöt a gáton túl részekre oszthatják, néhánynák a zsi­lipjét kinyitják, amikor bekö­vetkezik a tengerár, hogy víz­zel teljéik meg. s az így tarta­lékolt vizet alacsonyabb vízál­lás esetén ikeresztülengedik a turbinákon. A következő években 8 ilyen erőművet akarnák Franciaor­szágban építeni a tenger ener­giájának kiaknázására. Körül­belül négyszer annyi energiát szolgáltatnak, mint a jelenlegi irancia 'vízierőművek együtt-l bévé. Az igy nyert áramot ■nagyrészt a vasutak villamosí­tására kívánják felhasználni, de azért előfordulhat az is, kaikon a Holdtól nyert áram­mal világíthatnák íróasztal- lámpájukban. Az biztos, hogy nem lesz romantikusabb fénye, mint másféle villanylámpánák. rjtipusú talpfák A bécsi technikai főiskolán igen érdekes kísérleteket vé­geznek új típusú talpfák ké­szítésére. Az új eljárás szerint fahulladékból, fűrészporból és forgácsból készítenek vasúti talpfákat. A fahulladékot ke­vés kötőanyaggal összepréselik és hőkezelik. Az új talpfák sokkal tartósabbak és szilár­dabbak, mint az eddig hasz­nált impregnált tölgy. 0 Uj autómodell A chicagói autókiállításon új autómodellt mutattak be. Érdekessége, hogy a működés­hez szükséges energiát a Nap szolgáltatja. A „Napmobil”-t elektromotor hajtja, amelyet a 12 fotocella lát el árammal. Műanyagtetó vasúti kocsikon A csehszlovák „Kovona"- gyár kísérleti műhelyében új­fajta műanyagból készítenek tetőt a vasúti kocsikra. A poli- teksz nevű műanyagot üveg- rostból és gyantából préselik. A politeksz kiváló tulajdonsá­gai közé tartozik könnyűsége, szilárdsága és hosszú élettar­tama. Az ilyen tetővel ellátott vagonokhoz nincs szükség bá­dogbevonatra, vagy kátrány­papírra. A csehszlovák „Ka- rosza“ autógyár az új mű­anyagból sportkocsi karosszé­riáját készítette el. Most fog­lalkoznak annak lehetőségével, hogy berendezkednek politeksz autókarosszériák tömeggyártá­sára. 300 gramm súlyú rádió Egy amerikai rádiógyár Re­gency néven kisméretű tran­zisztoros rádiókészüléket , ho­zott forgalomba. A miniatűr rádió 75 milliméter magas, 125 milliméter hosszú és 30 milli­méter széles. A súlya mind­össze 300 gramm. Intézkedések a vízellátás megjavítására Törpe vízmű építését kezdte meg Jobbágyiban a Salgó­tarjáni Városgazdálkodási Vállalat. A Mátra oldalában feltárt forrásból gépek igénybevétele nélkül, gravitációs megoldás­sal jut majd a víz a medencébe. Az újszerű eljárás előnye, hogy üzemeltetési költséget alig-alig okoz. A vízmű megépítése — ami 340 000 forintba kerül — még ebben az évben be­fejeződik. Salgótarján vízellátásának megkönnyítésén is fáradoznak a vállalat dolgozói. Hála a kubikosok jó munká jának és ügyes, ségének, sikerült felújítani a tatárároki forrást, ebből ezen­túl napi 120 köbméter vizet nyer a város lakossága. Az Acélárugyár anyagellátási gondjai JŐ ÍREK Két napos őszi vásárt rende­zett szombaton és vasárnap Cereden a Kelet-Nógrád me­gyei Népbolt. A két nap alatt 67 ezer forint értékű árut vá­sároltak a cerediek. Aratják a rizst országszerte. Az elmúlt héten mindenütt be­fejeződött a rizstelepek lecsa- polása. és az egész 82 ezer holdnyi területen megkezdő­dött az aratás. Az eddigi csép- lési eredmények jó közepes ter­mést Ígérnek. Fél millió kaszát gyárt ex­portra az év végéig a Szent­gotthárdi Kaszagyár, amiből Csehszlovákiába 120, az NDK- ba pedig 200 ezer darabot kül­denek. Megkezdődött az almaszüret a magyamándori Állami Gaz­daságban. A termés jobb a ta­valyinál: termőfaegysigenként 150 kiló almát szüretelnek. Exportra 350 mázsa jonathánt küldenek. Havazik a Tátrában. Pénte­ken esett le az első hó és a hő­mérő mínusz 4 fokot mutat. ★ KÖZLEMÉNY A Szécsény Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya érte­síti a megye dolgozóit, hogy Gazsi György nógrádszakáli la­kos július hó második felében elvesztette 1 db. 1955. IV. 27-1 születésű pej, kanca, kh. ke­sely, hóka lováról kiállított jár- latot. A jártat érvénytelen. A tervek teljesítése során állandóan találkozunk kisebb- nagyobb gátló körülmények­kel. Minden fizikai, műszaki dolgozónak kötelessége, hogy fellépjen ezek megszüntetésé­ért. A fizikai dolgozók, ha job­ban szervezik meg munkáju­kat ha szilárdítják a munka- fegyelmet, máris sokac tettek a gátló körülmények ritkításá­ért. Azonban vannak olyan gátló körülmények, melyekre előre nem számíthatunk és melyek a feldolgozó üzemtől függetlenül időnként jelent­keznek. Ezek közé soroljuk az alapanyagellátásban mu­tatkozó hiányosságokat, mert hiába tervezzük jól a munkát hiába biztosítunk műszaki feltételt, ha a nyersanyag nem érkezik meg időben. Az Acélárugyárban belföld­re és külföldre egyaránt nagy mennyiségű iparcikk készül, tehát az Acélárugyár tervének teljesítésébe nagy mértékben beleszólnak az alapanyagot szállító vállalatoknál tapasz­talható hiányosságok. Csak néhányat említsünk közülük! Az utóbbi időben a hengerhu­zal-ellátás nem kielégítő. Az Ózdi Kohászati Művek a huzal alapanyagot nem megfelelő ütemben szál­lítja, így nincs biztosítva a huzalmű és vele kapcso­latos üzemek termelésé­nek folyamatossága. A szeg is huzalból készül, így a huzal alapanyagának hiányos szállításával veszé­lyeztetve van a szegverőüzem folyamatos munkája is. Pe­dig az országban folyó épít­kezések megkövetelik a szeg gyorsabbütemű gyártását. Eb­ből a tényből az a végkövet­keztetés, hogy az Ózdi Kohá­szati Művek illetékes vezetői­nek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok á Salgótarjáni Acélárugyár felé irányuló hengerhuzal szállítások fo­lyamatosságára. A rúdvashúzó üzem alap­anyaggal való ellátása is von­tatott. Ez az üzem Ózdról, Csepelről és Diósgyőrből kap­ja az alapanyagot és gondjain csak az alapanyag-szállító gyárak tudnak segíteni. Mind a szegverő, mind a rúdvashú­zó üzem jelentős mennyiség­ben külföldre is szállít, tehát különös gondot kell for­dítani, a népgazdasági szem­pontból igen fontos export­gyártmányok tervének teljesí­tésére. Az export szállításokat azonban az is akadályozza, hogy gyakran nem érkezik meg határidőre a csomagoló ládaanyag. Bár a ládaanyag import árú, mégis nagyobb gonddal kell a leszállításokat kezelni az ez­zel foglalkozó belföldi közve­títő kereskedelmi szerveknek. Az acél- és vasöntöde leg­fontosabb alapanyaga a nyers­vas és mivel ez is külföldről érkezik a gyárba, előfordul, hogy hiány van benne. Itt is a hazai közvetítő szervek se­gítségére van szükség. Jóllehet ezek az üzemek nem szállíta­nak külföldre, közvetve mégis befolyásolják — hiszen fontos gépalkatrészeket gyártanak — nemcsak az Acélárugyár, ha­nem más gyárak külföld felé irányuló termelését is. Gyakran vannak zavarok a GSz-üzem nyersanyagellátásá­ban is, pedig a hazad szállítá­sán túl ez az üzem is nagy mennyiségben szállít külföld­re különböző szerszámokat. Végül még egy példát! A Rákosi Mátyás Művek Cső­gyára az Acélárugyár csőszükségletét nem megfelelő módon elégíti ki. Különösen vontatott ütem­ben szállítja a huzal hőkezelő kemence rekuperátor csöveit, pedig a huzalműnek is jelen­tős exportja van. Nem soroltunk fel) minden anyagellátásban mutatkozó fogyatékosságot, de ha ezek kiküszöböléséhez segítséget kapunk a neve­zett gyáraktól és az illeté­kes kereskedelmi szervek­től, már akkor is zavarta­lanabb lesz az Acéláru­gyár termelése, ezzel viszont az egész magyar népgazdaság nyerhet. Kovács Tibor Minden percért kár! 3Miért késik a 14—ifi éves fiatalak wnnnháhaállitása 9 A fafaragó művész nagyon sokat, fáradozik azon, hogy könnyen formálható anyagot találjon, amellyel lehet dolgoz­ni, amellyel öröm dolgozni. Az ilyen anyagot aztán óvja, dé­delgeti, vigyáz rá, hiszen ez a hibamentes, szép anyag később a művész alkotó, formáló keze alatt remekművé alakul. , : Ideánk, a társadalomra lAjft-. gyón könnyén alakítható, ne-, mes anyag van bízva. S tőlünk, a mj alkotó, formázó kezünk­től függ, hogy remekmű vá­lik-e az anyagból, vagy pedig veszni hagyjuk azt. A gyer­mekről van szó ..; A 14—16 év közötti gyermekek ezreiről, azokról, akik a kamaszkorban járnak, s ilyenkor a leghajlít- hatóbhak, a legkönnyebben alakíthatók. Ha a társadalom kézenfogja, óvja őket, becsüle­tes, dolgos emberekké nőnek. Ha nem vigyázunk rájuk, a „vagányok”, a munkakerülők veszik őket „pártfogásukba”, Tőlünk, mindannyiunktól függ, hogy a serdülő gyermekek a munka zaját, vagy a lebujok ricsaját szokják-e meg egy életre? Ezért nagyon helyénvaló és időszerű kormányunk határo­zata, amely a 14—16 éves fia­talok munkábaállításáról szól. Tulajdonképpen nem is mun­káról, inkább csak a munka gondolatának megszokásáról gondoskodik ez a rendelet a fiátalok részére, hiszen üze­meink könnyű munkával, napi 4—6 átpfoglalkoztatják a fiatalokat. A határozat szép is, jó is, csak éppen végre kellene hajtani, mégpedig minél sür­gősebben, mert kár minden percért, amelyet a gyermekek még most is semittevéssel, csavargással töltenek. A rende­let végrehajtása azonban ké­sik, feltűnően késik. Megyénk­ben még egyetlen üzem sem veheti fel a 14—16 éveseket, mert a minisztériumokból még mindig nem érkezett meg a rendkívüli béralap. Pedig a gyárak várják a fia­talokat , elsősorban saját dol­gozóik gyermekeit! A Salgó­tarjáni Üveggyár például 50 fiatalt tud majd foglalkoztatni. A jelentkezés már most is fo­lyik. Eddig leányok közül 17-en jelentkeztek. Mi lesz a feladatuk? Az üveggyáriak — mivel mindig melegben dol­goznak — sok szódát fogyasz­tanak. A fiatalok egy részének feladata ezért a vízhordás, il­letve szódavízhordás lesz. Má­soknak az üzemet kell tisztán tartaniok, ami szintén nem megerőltető munka. A Tűz­helygyár 20 főt tud felvenni. Főleg a kulcsműhelyben fog­lalkoztatják imajfl őket, ahol kisebb javításokat végezhet­nek. Az Acélárugyár körülbe­lül 40 főt vehetne fel máris, ha lenne rá béralap. A szegcso­magolásnál és más könnyebb munkáknál nagy szükség lenne a fiatalok segítségére. A me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya szintén 20 főt tud alkal­mazni a vevők kiszolgálásának meggyorsítására. Az üzemek a felvételnél előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akik náluk akarnak dolgozni akkor is, amikor már a felnőtt korosz­tályhoz tartoznak. Ezért min­denkinek ajánlatos oda jelent­kezni, ahol később is kedve lesz majd dolgozni. Munkalehetőség tehát van, de az üzemek addig nem kezd­hetik meg a felvételeket, amíg a fiatalok munkábaállítására biztosított 20 millió forint kü- lönleges béralapból meg nem kapják a rájuk eső részt. A minisztériumok késlekednek a szétosztással, húzzák-halaszt. jék a rendelet végrehajtási utasításának kiadását, noha a Minisztertanács határozata sze­rint már szeptember 1-én in­tézkedniük kellett volna. Mire való ez a felesleges huza-vö- na? És miért nem lép közbe a DISZ, ha már a minisztériu­mok elhanyagolják feladatu­kat? „Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal” — tartja a jó magyar közmondás. Később a kemény, kérges fával már nem lehet bírni, s ha nem időben hajlít­juk, bizony nem arra nő majd, amerre mi szeretnénk! Be kel­lene ezt látniok végre mind- azoknak;, akik felelősek azért, hogy még mindig késik kormá. nyunk helyes határozatának végrehajtása. P. T. + ^Őáőóni kép a Sídgőfarjáni Dächer Lajos és Galcsik János sztahanovisták újítása nyomán fél- automatikusan történik már a szidó, los, baqarolos és tintásüvegek gyár­tása a Salgótarjáni Üveggyárban. Ezzel a módszerrel egy üveg helyett hármat készítenek el egyszerre. Baloldali képünkön Szelcslk József Ifjúmunkás az új eljárással dói. qozik. Az 50—60 literes ballonok készíté­se nemcsak ügyességet, hanem fizii. kai erőt is kíván. A Jobboldali ké­pen Muflár Ferenc, a szakma kiváló dolgozója éppen egy 20 literes pisz- tónit készít. A középső kép Klauber Józsefet, a szakma kiváló dolgozóját mutatja be, amint a savballonszáj ki­képzését végzi. (Vadas Ernő MTI.Foto felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents