Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)

1956-09-15 / 74. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ff f.v NOGRAD A MEGYEI PARí BIZOTTSÁG ES A MGYEI TAN ÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR _ | 1958. SZEPTEMBER 15. ! FOKOZZUK AZ ŐSZI MUNKÁK ÜTEMET Augusztus végével mező- gazdaságunkban befejeződ­tek a nyári munkák. Ter­melőszövetkezeti tagjaink, egyénileg dolgozó paraszt­jaink, valamint gépállomá­saink eleget tettek az e té­ren rájuk háruló felada­toknak. Július 27-re befe­jeztük az aratást, augusztus 20-ra pedig — pár község kivételével — végeztünk a csépléssel. Gépállomásaink 116,9 százalékra teljesítet­ték nyári tervüket. Több mint 5800 holdról vágták je a gabonát és 7300 holdon végezték el a tarlóhántást. Az ősz azonban még na­gyobb feladatokat állít me­zőgazdaságunk elé. Be kell takarítanunk az őszi termé­nyeket és most kell lerakni jövő évi termésünk alap­jait is. Megyénkben közel 47 000 holdról kell letörni a kuko­ricát, kiszedni a burgonyát, cukor és takarmányrépát, s betakarítani a naprafor­gót. Ehhez a munkához je­lentős segítséget adnak gép­állomásaink. hiszen 15 bur- gonyaszedőt és 10 répaki- emelőt bocsátanak termelő- szövetkezeteink rendelkezé­sére. A kukoricaszár beta­karítására több gépállomás aratógépet biztosít. Mind­ezeken kívül nem szabad leállni a vöröshere és a Itt-’ cernamagvak cséplésének sem. Ezt a munkát a 69 ap- rómagcséplő el is végzi, még határidő előtt; Az idei őszön nem lehet eléggé hangsúlyozni a jó talajelőkészítés és vetés je­lentőségét. Az elmúlt esz­tendőről igen keserű ta­pasztalatok maradtak, hi­szen sok helyen rosszul ké­szítették elő a talajt, nem tartották be a vetőmag nor­mát, későn vetettek. Ezek káros hatása meg is mutat­kozott az idei termésátla­gon, mely legalább 10—12 százalékkal alacsonyabb volt az elmúlt évinél. . tié érzi is ezt minden g^.da, jövedelmének alakuj^áÁ Igaz, a jelenlegi időjárás sem mondható kedvezőnek, azonban fel kell lépni az olyan helytelen nézet ellen, hogy várjuk meg az esőt, mert csak akkor lehet vet­ni. Várni nem lehet. A ta­lajelőkészítést el kell vé­gezni. Érje az eső a magot a földben. Erre törekszik a pásztói Szabadság Tsz is. Ha a gépi szántásnál a há­rom ekefej soknak bizo­nyul, két ekefejjel kell szántani. Ekevasakat két- háromszor kell cserélni na­ponta. s bőven van gyűrűs henger is, csak használni kell. Az eredmény nem ma­rad el. A balassagyarmati járásban például már 861 holdat készítettek elő és 103 holdon vetették el a bíbort. Jól halad a munka a nagy­oroszi Üttörő Tsz-ben is. 300 hold földből 140 holdat készítettek elő az ősziek alá. A nyáron több mint 200 holdon elvégezték a tar­lóhántást. A munkáknál gyűrűshengert alkalmaztak. Földbe tettek 52 hold bí­bort, 20 hold szöszöst és 50 hold ősziárpát. Sőt hozzá­láttak már a mélyszántás­hoz is. Igen komoly feladat a ke­nyérgabona elvetése is, melynek végső határideje október 20. Amikor az or­szág kenyeréről van szó, nem lehet huza-vona, a ve­tésterv betartásánál. Nem fordulhat elő a tavalyi eset amikor is az elmaradt veté­sekből, több mint 200 va­llon terméskiesésünk volt. A jó talajelőkészítés és elővetemény mellett rend­kívül fontos az is, hogy milyen vetőmag kerül a földbe. Gépállomásaink biz­tosítsák a szelektorokat, hogy a vetőmag tisztítása a legrövidebb időn belül meg­történjen. Terjedjen ki a szakemberek figyelme, a vetőmagcsávázásra is. Az őszi munkálatok szer­ves része az istállótrágya kihordása, hiszen a nyárvé­gi trágyázás • előnye nem kétséges. Megyénkben mint­egy 21 ezer katasztrális holdra kell kihordani a trá­gyát és éppen ezért időben hozzá kell fogni ehhez a munkához is. Gépállomása­ink segítenek, bár jelenleg még az üzemanyaggal prob­lémák vannak. Most kell biztosítanunk állataink te i takarmányozását is. Az el­ső kaszálás jó termést adott, azonban a másod, vagy harmad kaszálásról nemigen beszélhetünk. Ép­pen ezért van kettős jelen­tősége a silózásnak. Gép­állomásaink 61 silótöltővel rendelkeznek. melyeknek 22 ezer köbméter silógödröt kel) megtölteniük. A kuko­ricaszárat és cukorrépafejet rendkívül jól felhasznál­hatják a silózásnál, később pedig az állatok etetésénél. Megyénkben több mint 200 mezőgazdasági szakem­ber dolgozik, kiknek szak- képzettségére, irányító munkájára bátran számít­hatunk. Adják meg tehát most is a szükséges szak­tanácsokat valamennyi munkafolyamatnál. Ellen­őrizzék, hogy milyen vető­mag kerül a földbe, elve­tik-e az előírt mennyiséget és milyen munkát végeznek a gépállomások, a jövő évi termés érdekében. Faláda helyett vaslemezláda A Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban a táblaüveget faládákba csomagolják. A szállítás ideje alatt sok láda tönkremegy, és mivel a ládadeszkát külföldről kapjuk, ez a csomagolási mód igen költséges. Az export gaz­daságosabb kihasználása érde­kében Hann György főmérnök elvtárs ötletére faládák helyett vaslemezből készült .ládákban fogják szállítani az árut. Az első ládát saját műhelyükben készítik el a harmadik negyed­év végére. Ha a kísérlet bevá­lik. akkor a többi ládát, vala­melyik lemezárugyárból ren­delik meg. Az értékes üvegáru ilyen csomagolásban sokkal biztosabban ér rendeltetési he­lyére. SELEJT, VAGY KÉM »ELEJT ? írtékes dijakat tűztek ki a november 7 i verseny legjobbjainak a Tűzhelygyárban (Tudósítónktól.) November 7, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteleté­re a gyár vezetőségének kez­deményezésére a Tűzhelygyár­ban verseny indult az üzemek között. A versenyt két rész­ben értékelik majd. Az első szakasz eredményeit a harma­dik negyedév végén, a máso­dikét november 7-én értékelik, A versenyfeltételek teljesíté­se esetén mindkét értékelés­kor első díjként egy verseny­zászlót és minden száz mun­kásra 1800 forint jutalmat, második, illetve harmadik díjként 1500,— illetve 1200,— forint jutalmat tűztek ki ugyancsak száz munkásra. A pénzjutalmakon kívül a leg­jobb munkások között érték­tárgyakat osztanak ki. Rádiót, kerékpárt, karórát, háztartási mérlegeket és villany vasalókat találunk a kitűzött jutalomtár­gyak között. Nem lesz selejt ez a szép labora­♦ tóriumi üvegtöl- t csér sem. Győri | László és Somogyi ♦ i József, a Salgótar­j jani üveggyár. ♦ | munkásai, a szak-j I ma kiváló dolgo-1 ♦ zói, az üregtiilcsér szárát figyelik,' ♦ hogy nem görbül- [ ! e meg liülés köz- ben, mert a gör- : büiés selejtet je- ♦ lentene. I (MTI foto. Vadas Ernő felvétele.) : Bányászaink szorgalmazzák a Nógrádira eső 50 000 tonna terven felüli szén kitermelését Kreffly Iván, a Kazári Bányaüzem főmérnöke: A Kazári Bányaüzem a má­sodik félévre 5500 tonna ter­ven felüli szén kitermelését vállalta. A félévből eltelt két teljes hónap folyamán bá­nyászaink állták a szavukat, mert augusztus végéig 1808 tonna szenet küldtek felszín­re vállalásukból. A megmaradt mennyiség ki­termelését nem a bányász jó szerencsére, hanem megfontolt műszaki intézkedésekre ala­pozzuk. Igen örvendetes, hogy a szén­fal meliett dolgozó bányá­szok is bekapcsolódnak a műszaki intézkedések meg­tervezésébe. Nagyon jó példa erre, hogy a Tőkés II. lejtaknában az ő ja­Jövőre még szebbek lesznek a Salgótarjáni Üveggyár díszített árui — Különleges export-rendelések — A Salgótarjáni Üveggyár iparművészei már meglkezdték a jövő évi exportcikikék terve­zését. Dél-Afrika, Svájc, Ang­lia. az Északamerikai Egyesült Állampk és Ausztrália részére eddig 30 különböző csiszolt és festett asztali-, likőrös-, sö­rös- és vizeSkészlet rajzait ké­szítették el. A jövő héten már elküldik a megrendelőknek a mintadarabokat. Különösen érdekes újdonság lesz az auszt­ráliai söröskészíet. A homok­órához hasonló söröspohár fel­ső részére egy táncosnő alákját mintázzak. Ez a művelet szin­tén újszerű: különleges matri­cát ragasztanak a pohárra és a felesleges papír lehúzása után a táncosnőt ábrázoló mintát 500 fokos melegben ráégetik az üvegre A gyár dolgozói a belföldi választék növelésére is gondol­tak. Likőröskészletből hatféle mintát és vázából ötfajta min­tadarabot készítettek, s ezeket a Belkereskedelmi Miniszté­rium szombaton megnyíló l/ci- állításán már be is mulatják. Ezek közül újdonságszámba megy egy színes üvegből ké­szült likőrös készlet, amelynek poharait más-más színű üveg­ből gyártják. vasiatokra térünk át a front­fejtésről a sokkal gazdaságo­sabb gépesített kamrafejtésre. A bányaüzem fizikai és mű­szaki dolgozói körében egy­aránt nagy érdeklődés előzi meg egy szovjet'feltörés-fúró- gép munkába állítását Gyula- lejtősaknában, ahol egyelőre igen komoly nehézségeket je­lent a rossz levegő. A szovjet feltörés-fúrógép elindítását azon túl, hogy előrébb hozza a légakna elkészültének idejét, azért is nagy figyelemmel kí­sérjük, mert bányaüzemünk­nél még eddig ilyen gyorsított módszerrel nem készült akna. Laczkó István, a Rónai Bányaüzem főmérnöke: A rónai szén mennyiségére az utóbbi időben nem lehet pa­nasz, de minőségével, fűtőér­tékével még mindig bajok van­nak. Augusztusban is csak 98 9 százalékra tudtuk teljesíteni minőségi tervünket. Miután mennyiségi ter­vünk teljesítésében már biztató eredményeket ér­tünk el — a félévi ter­ven felüli vállalásunkból, amely 6000 tonna, már 4688 tonnát felszínre küld­tünk — a fő tüzet a mi­nőség javítására irányít­hatjuk. Az üzemvezetőség tanulva a múlt évben és az idén előfor­dult téli üzemzavarokból, már most megkezdi a téli fel­készülést. A legfontosabb in­tézkedések közül csak néhá­nyat említek meg: kicseréljük a sodronykötélpálya 10 ezer méteres vonókötelét, ugyan­csak a kötélpályán felújítjuk a görgők 20 százalékát, a kül­színi szállítópályáknál meg­szervezzük az árkok kiásását és kitakarítását, a szilváskői kötélpályán hófogó gátat is építünk. A föld alatt megvalósítandó műszaki intézkedéseink első­sorban a vágatok és a munka­helyek állapotának további ja­vítását szolgálják. Szabó B. Imre, a Pálhegy I. lejtősakna főaknásza: A Mizserfai Bányaüzem Pál­hegy I. lejtősaknájának bá­nyászai méltók az első félév­ben elért eredményeikhez, hi­szen csak a legutóbbi, augusz­tus hónapban 2542 tonna sze­net termeltek terven felül. Nem titkoljuk azonban, hogy ilyen munkatempó mellett igen nehéz a szállító vágatok kar­bantartása, hiszen három mű- szakban folyik a széntermelés, amelynek zavartalan biztosí­tása érdekében külön gondot fordítunk ar­ra, hogy minden csapat­nak legyen jó tartalék- munkahelye. Gépeink, de különösen a 4 Kóta-féle kis rakodógép, igen nagy segítséget jelentenek ne­künk. Hasonlóképp igen jól bevált a mizserfai Huszár Im­re faraboló gépe is, amely nem­csak megkönnyíti, hanem ve­szélytelenebbé is teszi a fara- bolás kockázatos munkáját. A farabolást egy négytagú állan­dó csapat végzi, ennek mun­kája fatakarékosságunk leg­főbb forrása. Mócsány Ferenc és felesége új ruhát vásárol a gyereknek. Megtetszett ez a jóképű salgótarjáni tűzhely ennek a hollókői Ifjú Baranyi Dezső „munkában”. A jó bor plusz ropogós csati menyecskének. Rövid alku — és kész a vásár. dás egyenlő: jó kedv! (Foto: FogarasiJ

Next

/
Thumbnails
Contents