Szabad Nógrád. 1956. szeptember (12. évfolyam. 70-78. szám)
1956-09-08 / 72. szám
1956. szeptember 8. SZABAD XÓGRAD 3 Korbély Ferenc meg a szövetkezet Nógrádiak a kiállításon K ét parasztember látoga- — 120—130 000 hektóra szá- tott el szeptember első mítunk — adja meg a választ vasárnapján Szügy köz- Viliing Ferenc, a szőlészet ve- ségből a Duna—Tisza közén zetöje. lévő dánszentmiklósi Micsu- — Mit csinálnak azzal a sok rin termelőszövetkezetbe. Kor- borral? bély Ferenc 5 holdas egyéni — Értékesítjük. Budapesten gazda és Rados József a nem- két borkimérésünk van. De — Ez aztán igen! 18—S0 darab paprika is van egy száron. Jó termése lesz a Micsurin Terme'őszövetkezetnek — mondja Korbély Ferenc gazdatársának, Mékes Andrásnak. régen alakult szügyi Mikszáth Kálmán termelőszövetkezet elnöke. Persze látogató egyébként több is volt. Kettőjükön kívül a balassagyarmati járás 53 embere — új tsz-tagok, elnökök és egyéni gazdák — tekintették meg Pest megye egyik legjobb és legnagyobb szövetkezeti gazdaságát. A • két szügyi, Korbély és Rados régóta ismerik egymást, mindig jó viszonyban voltak egymással. De amikor Rados megalakította a termelőszövetkezetet, Korbély nem követte, pedig sokat beszéltek a termelőszövetkezetről, a közös gazdálkodásról. Korbély gazda nem is mondta egy szóval sem, hogy nem megy a termelőszövetkezetbe. — Megyek én, nem mondom, hogy nem megyek, de majd ősszel, ha meglátom, mire mentek — mondta nem egyszer. — Sokat dolgoztam én már a gazdaságban, de termelőszövetkezetben még nem voltam. Nem tudom én, hogyan van ott. Nem akarok a sötétbe ugrani. — No, ha még nem láttál termelőszövetkezetet és ha meg akarsz győződni a termelőszövetkezet fölényéről, gyere el velünk tsz-látogatásra, s ha ott meggyőződtél, lépj te is közénk — mondta Rados József a kételkedő Korbély Ferencnek. Korbély erre nem mondott hangosan semmit, de kezet adott és ebből eleget értett az elnök. •k A jtóbusszal érkeztünk a községbe. A Micsurin termelőszövetkezet kapuja nyitva állt. Szinte hívogatott, kerüljünk beljebb, nézzük meg a tájat, a termést, az épületeket, beszélgessünk az emberekkel, tudjuk meg, mijük van, hogy szerezték, szerintük mennyivel és miért jobb a szövetkezetben, mint az egyéni gazdálkodásban. Kétezer hold föld gazdáihoz érkeztünk. Ennyit tud magáénak a Micsurin Tsz-be tömörült 320 dáni parasztcsalád. A kétezer holdon felül közel 200 hold gyümölcsös és 80 hold szőlőterület egészíti ki a gazdaságot. A látogatók először a központi majort és a környéken elterülő szőlőskertet és gyümölcsöst tekintették meg. — Ezek aztán hordók — mondta Korbély gazda, amint a termelőszövetkezet hatalmas pincéjében a 30—40 hektoliteres boroshordókat nézegette. Ugyan hány liter bort termelnek egy évben? nem feledkezünk meg a tagokról sem. Az elmúlt évben például félliter bort osztottunk egy munkaegységre. Volt olyan tag, aki 200—300 liter bort kapott. A vendégek mindent sorra jártak, mindent megnéztek. Sok volt a kérdés, de megnyugtató a felelet. A gyümölnyi egyéni gazda meg is kérdezi: — Mit csinálnak ezzel a sok hullott almával? A válasz: eladni nem érdemes, mert csak 40 fillért adnak kilójáért. Almabort készítünk belőle. A szeszfőzdénk és az almabor készítésből közel 400 000 forint jövedelmet biztosítunk. K orbély Ferenc már gyerekkorában megismerte a kertészkedést. Nagybirtokokon éveken keresztül kertészkedett. A legjobban tehát a kertészet érdekelte. Meg is nézte töviről-hegyire a termelőszövetkezet 23 hold öntözéses kertészetét. — Ez aztán igen, itt lehet dolgozni — mondta, amint m'eglátta a hatalmas paprika, paradicsom és káposzta táblákat. Csak azt nem tudom, miből öntöznek itt, hiszen a közelben sehol sem látni vizet? Igen, a közelben nem látni vizet, de lent a földben van bőven. így kutat ásnak. Ménesi Zsigmond kútfúrómester vizet fakaszt, Cseh József kertészeti brigádvezető pedig a növényekkel kísérletezget. Az üvegházakban — mert az is van — már négy éve próbálkozik a kecskeméti törpeparadicsom termelésével. A kísérlet sikerült. A törpeparadicsom kiállta a próbát. Egy holdról 350 mázsa is terem és általában két héttel hamarább érik, mint a többi fajta. — Mennyi a bevétel a kertészetből? — 800 000 forint. Látszik: jövedelmező üzemág a kertészet. Pénz lesz a zöldségből is, akár az almából, meg a borból. Ü Korbély Ferenc és Rados József állandóan egymás mellett járták a termelőszövetkezetet. Nézték a hatalmas paprikákat. Meg is számolják, hány darab van egy tövön. Tizenkettő az átlag, de van olyan is, melyen 18—20 darab van. — Látod, Ferenc, ilyent mi is termelhetnénk. Föld van, kutat is ásnánk, csak ke ítészünk nincs, te hiányzol még közülünk — mondja az elnök. — Most láthatod, mit lehet mit, de látszik rajta, hogy ha otthon is ilyen gazdálkodást tudnának teremteni, már ő sem gyötrődne. Ez pedig csak egyedül rajtuk múlik. Angyal István 150—180 kilogrammos hízók egész sorát láthatták a látogatók a ceglédi Nagy Sztálin Termelőszövetkezet hizlaldájában. ahol évente 300—350 darab sertést hizlalnak. esősben megtudták, hogy a 18 000 faegységről — amely főleg alma — egy évben 110— 120 vágón almát termelnek. A termés több mint 60 százaléka exportra kerül. Jelenleg sok a hullott alma, Kolányi József, cserhátsuráegy termelőszövetkezet kertészetében dolgozni. Korbély gazda elmerengve néz a távolba. Amerre csak ellát, mindenütt a megmunkált, dúsantermő tájat látja. Itt már nincsenek kis parcellák, nem akadályozzák már a gazdálkodást. O nem szól semA Dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben jövedelmező az állattenyésztés is. 80 darab tehénnél a fejési átlag 1035 liter. A látogatók a tehenek egy csoportját nézik. Már az első napokban hatalmas tömegek keresték fel az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Vasárnap és hétfőn több mint 150 ezer látogató, köztük sok Nógrád megyei nézte meg a kiállítást. Balassagyarmati járásból hatvanan autóbusszal mentek fel a kiállításra. A gyarmatiak különösen sokat időzték a gépek között. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a kisgépekről. — Ez aztán nekünk való — mondja Cserháti András, raszt, amint az ekére szerelhető burgonyakiszedőt vizsgálták. — A mi homokos talajunkon két ló könnyen elviszi. így az asszonyoknak már csak a burgonyát kell a földről felszedni és a zsákba rak« ni. — Igen, ez sokat könnyít a munkán — szól közbe Nagy Dániel, magyarnándori dolgozó paraszt —, pedig nem is az a nagy ördöngösség. Még otthon is meg lehet csináltatni a kováccsal. Ha haza megyek, csináltatok is egyet. A burgonyaásást már azzal akarom végezni. — Csak ezen a mintapéldányon lelhetne változtatni is —, veszi át újra a szót Cserháti gazda. — Az alsó szerkezetet hegyesebbre, a rostát pedig szőkébbre kellene csinálni. így biztosan könnyebb lenne a lónak, meg jobb munkát végezne. — Az bizony helyes volna —, hagyják helyben a többiek. így vitatkoznak, javasol- gatnak a cserhátsurányi és a magyarnándori dolgozó parasztok. Mindenről van véleményük, mindenhez van valami mondanivalójuk. De mindezek ellenére jónak, értékesnek tartják a kiállítást. A legjobban talán Cserháti gazda fejezte ki véleményét a kiállításról: „Amit itt látunk, az azt mutatja, hogy mező- gazdaságunk is állandóan fejlődik. Annyi minden van itt, hogy egy nap nem is lehet mindent megnézni”, cserhátsurányi dolgozo paNagy tetszést aratott az ekére szerelhető burgonyakiszedő a cserhátsurányi és a mohorai dolgozó parasztok körében. Ezzel a géppel sokkal gyorsabb és könnyebb lesz a burgonyaszedés. A KISGÉPEK BIRODALMÁBAN. 'T'alán nincs egyetlen olyan messziről jött paraszt látogatója sem az Országos Mezőgazdasági Kiállításnak, aki elmegy a MÉSZÖV pavilonja mellett anélkül, hogy meg nem áll nézelődni, érdeklődni a szőlőprések, permetezők, szeparátorok, szecskavágók stb. és ki győzné elsorolni még milyen gépek között. Mezőgazdaságunk távlatai elevenednek meg ezen a kis területen. Az az idő, amikor is minden fárasztó munkát elvégez az ember helyett a gép. A főbejárattól jobbra inkább a szőlőtermelő gazdák csoportosulnak szívesen. Hogy is ne. Van itt különböző szőlőzúzótói, 12 literes háztartási szőlőpréstől kezdve kétszer 175 literes hidraulikus szőiőprés is, ára: 10 200 forint. Inkább szőlő termelő szövetkezetnek, gazdaságnak célszerű. A különböző szeparátorok, fülesztők között a legtöbb bá- mulója az FG háromütemű fejőgép készletnek akad, amely körülbelül 100 tehén fejésére alkalmas. Villannyal működik és tíz tehenet fej egyszerre. 34128 forintba kerül. Megszűnik tehát, legalább is a nagyüzemi gazdaságokban, a fejőnők fáradságos karmunkája. Elvégzi ezt már helyettük az „okos”, ésszerű gép. Egykét ember szükséges csupán, aki figyeli, irányítja a gép munkáját. T gén sokan keresték a DS villanymotoros darálót. Annál is inkább, mivel eddig a kézi darálót használták a szemes termények darálásánál. Ilyen is van a kiállításon. .390,— forintért meg is yeheti bármelyik gazda. Sokan azt csinálták, vettek egy villany- motort, ahhoz darálót, meg különböző gépeket. A villanydaráló fogyasztása 450 watt, ára 1450 forint, de lényegesen gyorsabban, könnyebben darál, mint elődje, a kézzel hajtott daráló. Jakus János béri gazda a daráló egy másik fajtáját vásárolta meg a kiállításon, 850 forintba került. De azóta már minden bizonnyal meg is érkezett a daráló béri portájára. Mert igy van ez, a vásárló gazda kifizeti az áruért járó összeget, vagy ha éppen nincs elegendő pénze, utánvétellel is hazaszállítják a gépet két-három nap múlva. Megtalálható a kiállításon a még gyártás alatt lévő 1050 forintos kézi szecskavágó is. Vas állvánnyal készítik és jóval erősebb fa állványos elődjénél. A CCX tárcsás szecskavágónál azért is előnyösebb, mert nem szórja szét a felszecskázott takarmányt. Viszont a teljesítménye kevesebb az előbbinél. De kisebb, egykét szarvasmarhával rendelkező gazdáknak rendkívül jó szolgálatot tesz. Vagy ott van a „Jutka kézi gyűjtőgép“, mely idővel a ge- reblyét szorítja majd háttérbe. Egyszerű, két keréken mozgó szerkezet, egy karral szabályozható, mikor ejtse ki a csomóba szedett takarmányt. Lógereblye, fogatos fűkaszáló s különböző gépek könnyítik meg mezőgazdaságunk legegyszerűbb munkafolyamatát is. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság például 27 és félezer forintot hagyott ott a kiállításon. A szeparátor mellé gabonarostákat és rögtörő hengert vásárolt. S végül, de nem utolsósorban gondoltak a kertészkedő gazdákra is. Itt van a kiállításon a 10 1/sec teljesítményű szivattyú, amely különösen a bolgár kertészet használatában vált be. Egy másik 20 l/’sec teljesítményű szivattyú már nagyobb termelőszövetkezetek kollektiv gazdálkodásának vízellátását is biztosítja; Ára: lábszeleppel és csövekkel együtt 4091 forint. |\J agyüzemi gazdálkodás gép nélkül ma már el sem képzelhető. De dolgozó parasztjaink előtt is egyre világosabb. kis gazdaságukban eredményt elérni csak az emberi értelem vívmányával, a géppel tudnak. Ezt tükrözi a MÉSZÖV kiállítása is. Vincze Istvánná — Ilyen permetezőgépet vásárolunk majd mi is a tér melőszövetkezet részére — mondja Rados József, a szügy Mikszáth Kálmán Tsz elnöke Krizsanyik Pálnak és Korbélj Ferencnek. A Minisztertanács határozataiból A Minisztertanács a legutóbb több fontos határozatot hozott állami és gazdasági életünk , megjavítására. Az egyik ilyen határozat módosította a tokaj-hegyaljai borvidéken a szőlőterületek felújításának elősegítéséről szóló korábbi határozatát. Ugyancsak határozat született új szövetkezeti törvény megalkotásáról, mivel az ezzel kapcsolatos előző törvény és jogszabályok nagyrészt már idejüket múlták. A szövetkezeti törvény megalkotására a Minisztertanács kodifikációs bizottságot küldött ki. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1957. évi terv keretszámait is. A keretszámokat a KV július 18— 21-i ülésén elfogadott második ötéves terv irányelvei és az 1956. évi terv eddigi tapasztalatai alapján állapították meg. Egy másik határozat azoknak a termelőknek az érdekében jött létre, akik vetési kötelezettségüket teljesítették, de elemi kár folytán az idei kenyérgabona szükségletüket nem biztosíthatták. A leginkább rászorultak lisztet kaphatnak kölcsönben. A kölcsönt az idén egyéb terményben lehet visszatéríteni, ha pedig a termelőnek erre nincs lehetősége, akkor 1957-ben kenyérgabonában kell megadnia, Egy további határozat „Az államigazgatási szerveik feladatairól az országgyűlési képviselők mimikájának támogató, sában" cím alatt jelent meg. Az országgyűlés határozata kimondta, hogy az összes állami és társadalmi szervezetek kötelesek az országgyűlési képviselőket a dolgozó nép érdekében végzett munkájukban messzemenően támogatni, a szükséges felvilágosításokat megadni. A Minisztertanács ennek érdekében elhatározta, hogy szabályozza az államigazgatási szervek ezzel kapcsolatos tennivalóit,
