Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-29 / 69. szám

1956. augusztus 29. SZABAD XOGRAD 3 r()iniqzú tuez'óqazdasáq útján A földmuvesszövetkezetek feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezésében A földművesszövetke^eti mozgalom a dolgozó kis- és kö- zépparasztság ezreit egyesíti soraiba. Nemcsak áruér­tékesítő és felvásárló szerv, hanem politikai tömegszervezet is. Mint politikai tömegszervezetnek, fontos szerepe van a me­zőgazdaság szocialista átszervezésében. A földművesszövetkezetek vezetőségeiben és a tagság so­raiban lévő kommunisták ma már egyre jobban, eredménye­sebben mozgósítják a dolgozó kis- és középparasztok ezreit a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésére. Ezt bizonyítja az a tény is, hógy ez év első negyedében 335, a második negyedében pedig 58 föld­művesszövetkezeti tag, köztük több, mint 60 vezetőségi tag vá­lasztotta a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját. A földművesszövetkezetek vezetői, aktívái nem hanyagol­ták el az egyszerű termelési társulások szervezését sem. Ez évben 16 méhészeti szakcsoportot szerveztek, 189 taggal és 1468 méhcsaláddal. Három növénytermesztési szakcsoportot alakítottak 37 taggal, 166 kát. hold földdel. Ezentúl szerveztek még két állattenyésztő szakcsoportot, 12 taggal és 43 darab ál­lattal. Az utóbbi hónapokban még különböző szakcsoportok alakultak Litkén, Egyházasgergén, Nógrádszaká 1 ban, Csitáron, Érsek vad kerten, s Patvarcon. Csitáron például három szakcso­port alakult. így az előző években alakult szakcsoporttal együtt jelenleg 32 méhész szakcsoport működik 507 taggal, 4357 méh­családdal. 14-re növekedett a növénytermesztési és állattenyész. tési szakcsoportok száma. A földművesszövetkezetek a termelői társulások egészsé­ges működéséhez segítséget adnak. A méhész-szakcsoportok ré­szére megszervezték a téli szakoktatást. Különböző felszerelési tárgyakat: műlépprést, viaszolvasztót, pergetőt; a szőlő- és gyü­mölcs-szakcsoportok részére pedig permetezőgépet vásároltak a földművesszövetkezetek. A termelési ágakban működő szak­csoportok részére növényvédőszereket s kisgépekét biztosítot­tak. Lehetőséget adtak arra is, hogy a termékeket saját maguk értékesítsék. Például a pásztói szőlőtermelő szakcsoport tagjai borkimérést nyitottak saját boruk értékesítésére. A társulások tagjai több helyen közös alapot létesítettek, hogy abból a je­lenlegi felszerelésüket kiegészítsék, bővítsék. A karancsalji, pásztói, drégelypalánki, Somoskőújfalui méhészcsoportok tagjai rendszeresen fizetnek tagdíjat. A pásztói szőlőtermejő szakcso­port tagjai minden leadott liter bor után 80 fillért közös alapba helyeznek. T^zek az eredmények azt bizonyítják, hogy a földműves­■ J szövetkezetek egyre eredményesebben látják el felelős­ségteljes feladataikat. A Központi Vezetőség most arra kéri a földművesszövet­kezeteket, hogy a termelőszövetkezetek szervezése mellett ha­tékonyabban támogassák az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó parasz­tok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövet­kezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A földművesszövetkezetek teljesítik a párt kérését. E ké­rés teljesítése egybe esik a párt és a dolgozó parasztok leg­személyesebb érdekeivel. A balassagyarmati járásban lévő Pat- varc községben állattenyésztő szakcsoportot szerveztek, amely­nek tagjai megszervezték a közös silózást. Egyébként a pat- varci dolgozó parasztokat már régóta foglalkoztatja a szamóca­termesztés jövedelmezősége. Például Honton az idén is egy­millió forint bevétel volt szamócából. Tizennyolcán dolgozó kis- és középparasztok a balassagyarmati körzeti földművesszövet­kezet ügyvezetőjének segítségével elmentek tapasztalatcserére Honira, Drégelypalánkra, Ipolyvecére, ahol igen fejlett szamó­catermesztés folyik. Hosszasan elbeszélgettek az ottani dolgozó parasztokkal, s arra a megállapodásra jutottak, érdemes sza­mócát termelni, mivel ez nagy jövedelmet és jobb megélhetést biztosít számukra. Hazajövet megalakították a szamócatermelő Szakcsoportot: Uz a tény is azt bizonyítja, hogy a földmű vessző vetke­rj zeteknek nagyobb gondot kell fordítani az ilyen tár­sulások meglátogatására. A jó példa cselekvésre készteti a dolgozó parasztokat. Tehát azon kell lenni, hogy minél több dolgozó paraszt vegyen részt az ilyen hasznos tapasztalatcse­réken. Egyes földművesszövetkezetek nagy gonddal szervezik a gépi társulásokat. Például a balassagyarmati járásban hat gépi társulást szerveztek. A társuló dolgozó parasztok a földműves­szövetkezetek segítségével kötnek szerződést gépimunkára a gépállomásokkal. Sajnos, a gépi társulások szervezését akadá­lyozza az a körülmény, hogy a gépállomások nem tudnak meg­felelő kapacitást biztosítani az egyéni termelők igényének ki­elégítéséhez. A balassagyarmati járás gépállomásainak kivéte­lével a többi gépállomások nem ígérnek szabad kapacitást. Az igaz, hogy több erőgép válna szükségessé a növekvő igények kielégítésére. De ha a traktoristák jól kihasználnák a meglévő gépek teljesítőképességét, lenne szabad kapacitás. Helyes lenne, ha a megyei gépállomási igazgatóság jobb megoldást találna a gépi társulások talajmunkájának kielégítésére. TVT em minden tekintetben kielégítő e társulások szervezése, szervezeti működése. Egyes földművesszövetkezetek ve­hetői még ma sem ismerték fel a termelési társulások szervezé­sének jelentőségét. Például a rétsági járás földművesszövetke­zetei az első félévben egyetlen szakcsoportot sem szervezetek. A másik hiányosság, hogy a földművesszövetkezetek nem ad­nak megfelelő segítséget a meglévő szakcsoportok munkájá­hoz. Nem tartják meg rendszeresen a társulások intézőbizott­sági üléseit, taggyűléseit. Több szakcsoportnál nem szervezték meg a közös alap megteremtésének előfeltételeit. A közös alap tagsági díjak befizetéséből, valamint a közös termékek értéke­sítéséből származik. Ezeket a hibákat az elkövetkezendő napokban helyesen kell kijavítani. Ehhez kérjék a járási pártbizottságok, pártszer­vezetek segítségét. Úgy dolgozzanak, hogy egyre több terme­lési társulás, szakcsoport dicsérje munkájuk eredményességét. Pilinyi László Jól jövedelmező állattenyésztése van a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetnek A növénytermelés mellett fejlett az állattenyésztés is a pásztói Szabadság Termelő- szövetkezetben. S ez abban mutatkozik meg, hogy a jöve­delem több mint 50 százaléka az állattenyésztésből adódik. Nem hiába mondta Valus Jó­zsef, a Szabadság Tsz könyve­lője, hogy a jó gazdának nem­csak a földből van jövedelme, hanem az állattenyésztésből is, mert a fejlett növénytermesz­tés nem képzelhető el fejlett állattenyésztés nélkül. A ket­tő szorosan összekapcsolódik, mert az állatállomány a nö­vénytermesztés termékeiből él, ugyanakkor magas termés- eredményeket csak úgy ka­punk, ha mind nagyobb föld­területet trágyázunk. Ezt pe­dig csak fejlett állattenyész­téssel lehetséges. Hogyan, mint alakult a Sza­badság Tsz állattenyésztése? Már a kezdet kezdetén a szarvasmarha állományon kí­vül foglalkoztak sertés- és juhtenyésztéssel. Jelenleg 43 darab szarvasmarhájuk, ezen belül 25 darab tehenük, va­lamint 129 darab sertésük és 492 darab juh képezi az állat- állományt. Nagy gondot for­dítanak a minőségre is. Ebben az évben például a 25 tehén közül 10 darabot kiselejtez­tek. A két-három literes gyen­ge termelésű egyedek helyett 12—16 literes fiatal törzsköny­vezett egyedeket állítottak be, főként saját nevelésű üszőkből. A gondos takarmá­nyozás, a megfelelő egyedek kiválasztása évről-évre nö­velte az állattenyésztésből származó jövedelmet. Ezt mu­tatja az alábbi táblázat is. 1954 1955 1956 I. félév bevétel: 165 609 196 313 125 344 kiadás: 76 200 86 895 70 080 jövedelem: 89 409 109 418 55 264 Ezek az eredmények azt bi­zonyítják, hogy az állatte­nyésztés hatalmas jövedelmet biztosít a termelőszövetke­zetnek. A termelőszövetkezet hatalmas istállóiban a leg­újabb zootechnikai eljárások alkalmazásával is mind na­gyobb eredményeket érnek el. A Szabadság Tsz fő jöve­delmi forrása a szarvasmarha­tenyésztés. A 25 tehén napi fe- jési átlaga meghaladja a 10 litert. Az istálló-átlag pedig a 7 litert. így csak tejből több ezer forint kerül havonta a pénztárba. Ezen felül hatal­mas az az összeg is, amelyet a szerződött tenyészbika és üszőnevelésbői kapnak. A szarvas marhabén vesztésen kí­vül jól jövedelmez a sertés­tenyésztés, különösen a ser- téshízlalás. Jelenleg is 35 darab sertést hizlalnak, amelynek nagy részét szabadpiacon ér­tékesítik. A termelőszövetke­zet évente közel 100 darab sertést értékesít hizlalás út­ján. A jövőben még növek­szik ez a szám, mert most kezdték meg egy 100 férőhe­lyes sertéshizlalda építését. És ha ez elkészül, folyamatos lesz a hizlalás. A Szabadság Tsz szarvas­marhatenyésztése, sertéshízla- lása mind azt mutatja, hogy nagyüzemileg, fejlett módsze­rek alkalmazásával sokkal nagyobb eredményeket érhe­tünk ei, mint egyénileg, régi, megszokott módszerekkel. A befizetett biztosítási díj az elemi csapások okozta károk megtérítésének biztosítéka Ez év folyamán már több tűz- károsultnak fizetett kártérítést az Állami Biztosító. Gábor Já­nos bujáki lakosnak több mint 15 000, Pap Lászlónak, Dejtár- ra pedig 10 203 forintot juttat­tak. A nyári viharok következté­ben megyénk 61 községét érte jégverés. A károkot most mé­rik fel, s a kártérítési össze­gek kifizetése is folyamatban van. Dolgozó parasztjaink nagy része látja is ennek je­lentőségét és a biztosítási díja­kat jórészt ki is fizették. Van­nak azonban még mindig olya­nok is, akik halogatják eme kötelezettségük teljesítését. Pe' dig a biztosítási díjak befize­tése nem csak törvényes köte­lezettségük, hanem — mint azt a korábban említett példák bi­zonyítják — egyéni érdekük is HÍREK A FALVAKBÓL Csépelik a lucernát és a rörüsherét az Erdökürti Gépállomás körzetében Megkezdték a magluceima és vöröshere cséplését az erdő. kürti gépállomás körzetében. A cséplésre két gépet állítot­tak be. Az egyik jelenleg Va- nyarcon dolgozik, ahol mint­egy 600 katasztrális hold lu­cerna és vöröshere várja a cséplést. A nagyoroszi Úttörő Tsz vezet a termelőszövetkezetek: begyűjtési versenyében A termelőszövetkezetek kö­zötti begyűjtési versenyben a, nagyoroszi Úttörő Tsz vezet. Augusztus 20-ig 131,5 százalék­ra teljesítette tervét gaboná­ból, állat és állati termékből. A második a paloiási Május 1, a harmadik pedig a berkenyéi Petőfi Tsz 100,6 százalékkal. Harmincán képviselték megyénket í miskolci gabonatermelési értekezleten Gabonatermelési értekezlet volt Miskolcon augusztus 28- án, melyen mintegy 30 szak­ember képviselte megyénket. Többek között agronómusok, termelőszövetkezeti elnökök, gépállomási és termelőszövetke­zeti üzemgazdászok, valamint egyénileg dolgozó parasztok értekeztek a gabona-termesz­téséről. Húsz mázsa búza holdanként Az elmúlt héten elküldték Budapestre kiállítandó áruikat megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és egyénileg dolgozó parasztjai is. Az idei terméseredmények alapján részt vesz még a kiállításon — az eddigiek mellett — négy tsz, és többi egyénileg dolgozó paraszt is. Ilyen például a pa­lotást Május 1. Termelőszövet­kezet, ahol 20 katasztrális holdon búzából holdanként 20 mázsa termett. Több mint 163 vagon szabad gabona Mind több és több szabad gabonát adnak államunknak termelőszövetkezeteink és egyé­ni gazdáink, beadási kötele­zettségük teljesítése melleit. Alkotmányunk ünnepéig több mint 163 vagonra való gabona •gyűlt össze megyénkben. Javítják szarvasmarha- állományukat Tenyésztésre alkalmas üszőkhöz igen könnyen hozzá­juthatnak termelőszövetkeze­teink, valamint egyéni gaz­dáink, a havonként megtartott állatvásárokon. Júliusban pél­dául a nagyoroszi Úttörő Tsz nyolc olyan tény észüszőt vásá­rolt, melyet korábban az Állat- forgalmi Vállalat szerződött lei A romhányi II. Rákóczi Tér* melőszövetkezet szarvasmarha, állománya javítása érdekében ugyancsak négy ilyen üszőt vá­sárolt. 61000 forint az étkezési borsóért 61 000 forint jövedelemhez jutott a kisterenyei Vörös Ok­tóber Tsz az elmúlt gazdasági évben termelt étkezési borsó révén. A termelőszövetkezet a vetőmagot gondosan elmun­kált talajba tette. Időben vé­gezték a növényápolási mun­kálatokat is. Az eredmény nem maradt el. A 10 katasztrális holdról 107,63 mázsa étkezési borsót szállítottak a begyűjtő helyre. Jövedelmük nem keve­sebb, mint 6100 forintnak fe­lel meg katasztrális holdan­ként, beleszámítva a többter­melési prémiumot is. 35 ezer forint jövedelem a fehérheróből A szendehelyi Alkotmány Tsz 5 'katasztrális holdon fe­hérherét termelt. Az átlagter­més 11 mázsa lett. Az 5 hold. fehérhere 35 000 forintot jelent a termelőszövetkezetnek, figye­lembe vévé a többtermelési prémiumot és az export fel­árat. Csak előlegként 4 kg gabona (Tudósítónktól.) A herencsényi Uj Barázda Tsz határidő előtt tíz nappal befejezte a cséplést. A termés betakarítása után előleget osz­tottak. A termelési tervben 6 kg gabona szerepelt munka­egységenként, de már előleg­ként 4 kg-ot adtak ki. A gabo­nán kívül takarmányt is kap­tak egységeikre a tagok. Han- kovics Pálnak például 6 má­zsa vöröshere jutott előleg­ként. A PUSZTA FIA... Molnár Pál immár hat éve hogy elnöke a hí­res ccredtótújfalusi Búzakalász mezőgazdasági termelőszövet­kezetnek. Itt született a romantikus szépségű tótújfalusi völgyben a szolídfolyású hegyipatak melletti cselédházban. Urasági cseléd volt az apja, cseléd lett belőle is. Ugyan mi más is le­hetett volna a kódisok fiából. Nem járt ki nekik az ember- becsület sem... Ilyen volt ifjúkori élete. És ma? Hat éve, hogy a kö­zös, szövetkezeti gazdaságba tömörült pusztai emberek Molnár Palit választották meg a Búzakalász elnökévé. Az em­beri boldoguláshoz vezető út akkor még kitaposatlan volt, s a göröngyös úton gyakran megbotlott az elnök, $ vele együtt a szövetkezet. A közös­ség ereje, tapasztalata sorról sorra eltávolította a fejlődés útjában álló akadályaikat. S ma már a puszta egyszerű em­berei a kommunistákkal az élen csodákat műveltek a völgyben... Molnár Pál — a közgyűlés javaslatára — elvégezte a me­zőgazdasági akadémiát. Elsajá­tította a szocialista földműve­lés, állattenyésztés jól bevált módszereit, s azt a gyakorlat­ban gyümölcsöztette. Az agro­technika alkalmazása révén magasabb terméshozamok adá­sára kényszerítik a meredek hegyoldalakat. Példáit} a 20 hold tavaszi árpájuk holdan­ként több mint 13 mázsás ter­méssel fizetett. A jószágállo­mány meg valóságos kincses- bánya. A tehenészetből havon­ta 3—1000 forint a tiszta jöve­delem. S ha az üszők leelle- neik, duplájára emelkedik a bevétel. Az Okszerű gazdálko­dás évről évre gazdagabbá, erősebbé tette a szövetkezetei. A múlt év novemberéig össz- vagyonuk meghaladta a 2 mil­lió forintot. A közös vagyon gyarapo- ^ dósával együtt emelke­dett a tagdlc anyagi jóléte. Székeres István juhász 20 má­zsa búzát, 5,78 mázsa árpát, 3,64 mázsa kukoricát, 32 má­zsa szálastakarmányt, 28 má­zsa burgonyát, 34 kg cukrot, 15 kg mákot, s ezen felül több mint 12 000 forint készpénzt kapott a múlt évben a 728 munkaegységére. Ugyanilyen nagy jövedelemben részesül­ték a szövetkezet többi tagjai is. Most, aratás után előleg­ként 2 kg búzát, 2 kg árpát, s 3 kg szálastdkarmányt osztot­ták munkaegységenként. Ti­zenegyen tagok új, modern családi házat építették. Las­san, lassan mindegyik tag ki­költözik a régi, egészségtelen cselédházból... Fiilöp Géza, aki ez év áprilisában lépett be a szövetkezetbe, így nyilatflw- ztk: — Nem bániam meg, hogy beléptem. Kettőnk keresetéből házat építünk. Az építkezéshez szükséges anyagok nagy részét már előteremtettük. A háztáji gazdaságban van egy tehén, egy növendékmarha, egy hízó és egy anyasertés szaporulatá­val. Jgen, igen, már az új tagok is hozzáfogtak új családi házdk építéséhez. S a szövet­kezet eredményein a tagck szorgalmas munkáján nem győznek eleget csodálkozni azok az egyénileg dolgozó pa­rasztok, akik vasárnaponként látogatóba jönnek a szövetke­zetbe. Nekik van miből példát meríteniük, van mire alapoz- niok, mert a Búzakalászban nem a jelenüket, hanem a gaz. dog jövőjüket látják. S akik a közeli napokban fogják meg­látogatni a szövetkezetét, meg­nézhetik jól azt az új teher­autót is, amit az elmúlt napok­ban vásárolt a szövetkezet. Molnár Pál elnök mostaná­ban igen sökat utazgat: Köves. út és erdő kell a szövetkezet­nék. Ezután jár. Az 50 holdnyi erdő belenyúlik a szövetkezet földterületébe. A kormány le­hetőséget ad arra, hogy az er­dő a szövetkezet tulajdonába kerüljön. A 'köves út megépí­tését is rövidesen nyélbe ütik. Könnyebbé s olcsóbbá válik a növényi és állati-termékék vá­rosba szállítása és értékesítései s nem kell hosszú kilométere­ket sáros, vizes földúton meg­tenniük a tagaknak, ha a kö­zeli községbe, vagy városba akarnak eljutni. Évről évre erősödik, gazda­godik a Búzakalász Termelő- szövetkezet. A tagak anyagi s kulturális színvonala túlhalad­ta a gazdálkodáshoz jól értő dolgozó kis. és középparasztök életszínvonalát, s ezen ered­ményekben mindenütt megta­lálni Molnár Pál munkássá­gát. „Úgy van a.z már miná- lunk — mondja Stulk József pártvezetőségi tag — hogy a tagság van Palié, Pali pedig a tagságé.” A párt és a kormány felfi­gyelt a Búzakalász tag­jainak nagyszerű eredményei­re. s Molnár Pál elvtárs jó el­nöki munkásságára. A munka elismeréséül kitüntették a „Szocialista murikáért” érdem­renddel. Sok sikert további szövetke­zetépítő munkájához! (L—s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents