Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-25 / 68. szám

1956. augusztus 25. SZABAD IVÖGRAD S Hírek HÁROM A KISLÁNY Hollókő, vasárnap délután. óriási érdeklődés előzi meg a holnapi St. Bányász—Bp. V. Lobogó labdarúgó-mérkőzést. A fővárosból különvonat hoz­za majd a szurkolókat a rang­adóra. Előreláthatóan zsúfolt lesz a Vasas-stadion. * A „KARRIER” után Sasdi Sándor „Nyolc hold föld” cí­mű könyvének színpadi válto­zatával a „Cseresznyevirág” - gal látogat el megyénkbe o Faluszínház. LUNfl tíízhely 6 havi részletre A SALGÓTARJÁNI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN Munkába induló bányászt ábrázol a posta új, egyforintos, egyszínnyomású bélyege, ame­lyet a VI. bányásznap alkalmá­ból hoznak forgalomba szep­tember 2-án. * MEGKEZDŐDÖTT az alma- szüret a Nyírségben. Elsőnek az ibrányi termelőszövetkeze­tek látta k az aranyparmen szedéséhez. Nyomban utána megkezdik majd a balul és a jonathan szüretelését is. * Ötmázsás hízókat is látha­tunk az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon, amelyeknek minden bizonnyal nagy „kö­zönségsikerük’ lesz. * ŰJ ISKOLÁBAN kezdik meg szeptemberben a tanítást Diósjenőn. A nyolctantermes iskola 800 ezer forintos állami támogatással és jelentős tár­sadalmi munkával épült. Üj iskolát kaptak a nógrádszakáli gyerekek is. * HÁROM balassagyarmati vállalat — a Fatömegcikk­ipari, a Sütőipari, valamint a Villany- és Épületszerelő Vál­lalat második negyedévi mun­kájáért élüzem címet kapott. SZEPTEMBER 3—15-IG tartják az óvodai felvételeket az 1956—1957. tanévre. A dol­gozó szülök, gyermekeik felvé­telét a lakhelyükhöz közeleső óvodákba kérhetik. Felvétel­nél előnyben részesülnek azok a gyermekek, akiknek mind a két szülője dolgozik. Férő­hely esetén felvételt nyerhet­nek a nem dolgozó édesanyák gyerekei is. * Műszál-takaró gyártásához kezdett a Szombathelyi Taka­rógyár, amiből még ebben a negyedévben 6300 darab készül el. Az új gyártmány melegtar­tó, lágy tapintású, rendkívül tartós (viscoza műszálból ké­szül) és olcsóbb mint a gyapjú takaró. jjf­A LAKOSSÁG KÉRÉSÉRE az idei termésből a konzerv­ipar az eddiginél lényegesen több kisebbsúlyú, 10 és 20 da­liás csomagolású paradicsom- konzervet hoz forgalomba. # Magyar hegyikocsik érkeztek Pekingbe. A kocsikkal Tibet — helyenként 4—5 ezer méter magasba kanyargó — szerpen­tinjein tesznek hathetes pró- bautat. Ipari Wnulókat kőműves (díszhomlokzat vakoló és fe­hérmunkás) szakmára felve­szünk. Jelentkezni lehet mind­azoknak a fiataloknak, akik a t7. életévüket betöltötték és az általános iskola VII. osztá- Ivat elvégezték. Jelentkezési hely: 12/5. Kő- faragó és CpületszobrászÍDari Vállalat Budapest. V.. Rosen- berp-házaspár u. 16.. 111.256. Vidékiek levélben is jelent­kezhetnek. A Hazafias Népfront salgótar­jáni bizottsága augusztus 26-án ismét megrendezi Saigon a már hagyományossá vált béke-kirán­dulást, melyre a város dolgozóit ezúttal is szeretettel meghívla. A Fő térről reggel 7 órakor 40 személyes autóbusz indul, két­órásként a kisvasút is közleke­dik. Részletesebb tálékoztatást a vá­rosi és üzemi hangos bemondók nyújtanak, de érdeklődni lehet a Hazafias Népfront irodájában: Salgótarján, Rákóczi út 69. sz. alatt is. Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a bérből és fizetésbő1 élő dolgozók részére tűzhelyet 6 havi részletre az alábbi állami boltokban hozunk forgalomba: Állami Aruház 55 Kiskereskedelmi Bolt 28 Kiskereskedelmi Bolt 12 Népbolt Áruda 2 Néobolt Áruda 23 Néobolt Áruda Salgótarján Salgótarián Salgótarján Pásztó Naevbátonv Balassagyarmat Megvásárolható tűzhelyek mérete és ára 15x30-as sima tűzhely Luna 15x30-as decor tűzhelv Luna 15x30-as sima nikkelezett tűzhelv Luna 15x30-as decor nikkelezett tűzhelv Luna 18x33-as sima tűzhelv Luna 18x33-as decor tűzhelv Luna 18x33-as sima tűzhelv nikkelezett Luna t8x33-as decor tűzhelv nikkelezett Luna 820.— Ft 855.— .. 945,— 985 — .. 927.— 963.— .. 1065,— .. 1100,- ., A tsz-építkezések a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járás mező- gazdasági termelőszövetkeze­teiben — bár késve — hozzá­fogtak az országos tervből reá­juk jutó építési terv gyakor­lati megvalósításához. Jelenleg az építési tervteljesítés 54 százalékos eredményt mutat. A megye többi járásainak tervteljesítése jóval alacso­nyabb. Szúpatakon, Karancsalján, Karancslapújtőn és Kistere- nyén építenek 50—50 férőhe­lyes modern istállókat a gyor­san növekvő- tehénállomány részére, örvendetes jelenség, hogy az újonnan alakult ka- rancsalji és a szupataki ter­melőszövetkezetek is építenek modem, nagy befogadóképes­ségű szarvasmarha istállókat. Az istállók felépítése elősegíti gyors megerősödésüket, s kö­zös állattenyésztés megalapozá­sát. Az említett termelőszövetke­zetek — figyelembe véve az építkezés előrehaladottságát, — október 31-re befejezik az istállók építését. A karancsalji Béke előbb fejezi be az istálló építését. Már most 85 százalék az eredményük. Minek tudható be az építési munka eredményessége? Elsősorban annak, hogy a já­rási pártbizottság, s a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetői, szakelőadói, jól segítik a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését. Idejé­ben megmagyarázták a szövet­kezetek vezetőinek, tagjainak milyen nagy anyagi előnyökkel jár, ha megteremtik az állatte­nyésztés fejlesztésének legfon­tosabb tényezőit. Külön dicséret illeti Verebé- Iyi István elvtársat, a járási mezőgazdasági osztály építési előadóját, aki eredményesen látja el feladatát. Szoros kap­csolatot tart fenn a Nemzeti Bank fiókkal, a TÜZÉP-tele- pekkel, s a termelőszövetkeze­tekkel. E szervekkel való har-i monikus együttműködés már* fél sikert jelent. Például a* bank idejében folyósítja aző építkezéshez szükséges hitele-! két. Verebélyi elvtárs mindig! idejében értesül a TÜZÉP-tele-i pekre érkező építőanyagokról,! s ugyancsak idejében értesíti! erről a termelőszövetkezeteket.! így az építkező szövetkezetek! eddig még nem panaszkodtak! anyaghiányok Az építkezésekhez a szövet­kezetek összefogva idejében 5 szerződtetett szakembereket.! Ezek a szakemberek kifogásta-j lan, jó munkát végeznek. Ve­rebélyi elvtárs azt is megbe-* szelte a szövetkezetek vezetői-j vei, tagjaival, hogyan tudnák olcsóbbá tenni az építkezést. E téren figyelemre méltó ered-5 menyek születtek. Valameny-i nyi szövetkezet segédmunka­erővel, s építőanyaggal segítif az építkezést. Például a ka ! rancsalji termelőszövetkezett saját kavicsbányájából termel­te ki a szükséges homokmeny-? nyiséget. A kisterenyei Vöröst Október majd 10 ezer, a ka-' rancslapújtői Uj Barázda több? mint 36 ezer forint értékűt munkával és építőanyaggal já­rult hozzá az építkezés ol­csóbbá tételéhez, a közös sző-' vetkezeti alap növeléséhez. Deli így sorolhatnánk tovább a töb-f bi szövetkezet eredményét is. A silóépítés terén már nemi büszkélkedhetnek jó eredmé­nyekkel a járás szövetkezetei.! E téren komoly a lemaradás.^ 600 köbméter a terv, s ebbő’-. csak 100 köbméter siló föld-^, munkája van kész. A lemara­dás legfőbb oka: a nagy nyárig munka lefoglalta a termelő-! szövetkezetek munkaerejét,. s| így nem jutott munkáskéz szükséges földmunkák elvég-; zésére. Most. hogy szünőbení vannak a nagy nyári gondok,! lehetőség nyílik a lemaradás! behozására. (L — s) IDudäs Zárjanak a szívükbe és őrizzenek meg jóemlékezetükben* n TVéhány nappal ezelőtt, a-1' füleki munkásszínját­szók salgótarjáni vendégsze­replése alkalmával, mielőtt szétfutott volna a bányász­színpad függönye, a vendégek és a vendéglátók egy-egy ve­zetője beszédet mondott. Külö­nösen a vendégek vezetőjének beszéde volt kedves és meleg­hangú és ezekkel a szavakkal fejeződött be: „Zárjanak szí­vükbe és őrizzenek meg jó­emlékezetükben”. A CSEMADOK (Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete) füleki csoportja nem kisebb feladatra vállal­kozott, mint Lehár Ferenc: „Luxemburg grófja” című operettjének a megeleveníté- sére. Ez az írás nem színihí- rálat. de annyit mégis meg kell mondani, hogy ötletesen, fiatalosan oldották meg fel­adatukat a fülekiek. A CSEMADOK füleki cso­portja 1949-ben alakult 20 tag­gal, s ma már közel 500 tag­ja van és hogy jól működik ez az egyesületi csoport, an­nak legjobb bizonyítéka a ná­lunk járt, a tehetséges kis gárdának az előadása. De ne gondolja ám senki, hogy ők ál­lami támogatásra, vagy a ré­szükre kiutalt „kulturális ke­retre” építenek, mint a mi műkedvelőink. Nem, ők csak a saját öntevékeny munkájuk­ra támaszkodhatnak, sőt még ők fizetnek be központjuknak 5 százalékot a számlájukra befutott összegből. Azt hiszem, hogy mindent összevetve cseh­szlovákiai magyar barátaink­nak éppen abban van legna­gyobb erényük és erejük, hogy a saját lábukon állnak. Min­den bizonnyal többre menné­nek a mi műkedvelő csoport­jaink is, ha igyekeznénk ben­nük kifejleszteni ezt az erényt és jobban építenénk erre az erőre. A salgótarjáni Odry Ár- pád bányász színjátszó csoport hamarosan Fülekre utazik Kálmán Imre Obsitosá­val. Ütravalóul a fülekiek vendégszereplésének legfőbb tanulságait adjuk nekik: Játsszák az Obsitost a cseh-J szlovákiai barátaik játékmo­dorában sokkal fiatalosabban.i tanulmányozzák alaposan a* testvércsoport életét és tanul-£ janak el tőlük önállóságukból,S amennyit csak lehet. Kovács János Nevezetes község megyénkben Mohora, utazgatás 'közben tévedtem be oda. Mivel különösebb dolgom úgysem akadt, s tétlenül az idő igen lassan halad, elhatároztam, hogy a moziba megyek, egycsapásra ütvén ilyenmód két legyet: filmet látok — ez egy — s jó ez az alkalom arra is, hogy közben megtapasztalhatom, hogyan szórakozik, Mohora jó népe? Csendesség, figyelem, nyugalom és béke van-e a moziban, avagy talán lárma? Nos, az előadás kezdetére várva elvonult előttem egész asszony-sereg, mindegyikük karján egy-egy apró gyerek, síró kis csecsemő. „Ugyan mi készül itt?“ •kérdeztem mellettem az egyik helybelit. „Napközibe viszik ezt a sok gyereket?“ Beszélgetőtársam jóízűt nevetett: „Oda minek vinnék? A moziba mennek, s gyér ék-bemutatót odabenn rendeznek, így szokás ez nálunk már ősidők óta — jöjjön csak maga i-s a bemutatóra!” Bementem ... Megvallom, vegyes érzelmekkel.. -, Hogy lesz itt vetítés, ennyi kis gyerekkel?! Amit megsejtettem, valóra vált minden... Máig sem tudom még, mit mondtak a filmen, mert ahány gyerek volt, mind sírt, vagy kiabált, s a felnőttek dühe, az sem ismert határt. „Vigyék ki... Csend legyen!“ — kiáltoznak rendre, tombolt a hangorkán az egész terembe’, Végül a filmet már a kutya se nézte, jómagam is egyszer csak azt vettem észre, hogy azon töprengek, miért nem tartanak külön előadást itt a gyerek-hadnak? Ez rendezhetné el csak a mozi dolgát, de még ez sem, hiszen — ott vannak a bolhák, ezek a nézőket orvul megrohanják, s egész idő alatt háborgatják, marják. Hoztam is belőlük emlékül egy párat..; Mohorán a mozi engem ugyan várhat, míg a Növényvédő Állomáson egyszer rá nem jönnek, hogy a rovarirtó vegyszer nemcsak gyümölcsösbe, vetésekre való, hanem a moziban is alkalmazható!!! Boglyason játszottam a minap egy Rex-et, Dudám ezért most is dürohamtól reszket, mert az asztalba egy forintot kelletett bedobni és ezért öt percig lehetett játszani mindössze... Nemrégen az ára húsz fillér volt ennék — elég egy játszmára. Ám ez csalogató volt csak, mézesmadzag, aztán, hogy Boglyason a Rex-re rákaptak, a bölcs Vendéglátóipar gondolt nagyot, s az asztalon addig „újított“, matatott, amíg abból végül forintnyelő-gép lett. Haragszanak is a baglyasi legények, s teljes joggal, hisz’ az ő erszényük bánja, hogy mértéktelen a váltalal 'étvagya... A szövetkezeti korcsmában, Vanyarcon a kiszolgálóval vívtam meg a harcom, aki mocskos vízben mosta a poharat, s mikor szóltam ezért, azt hittem, megharap .; Hiába győzködtem: „Az ilyen tisztítás nem egyéb szerintem, mint pohár-piszkítás, és hogy mennyi bajnak lehet okozója, annak csak az orvos a megmondhatója“. A mi kiszolgálónk rám sem hederített, mely szerint a legjobb az egész környéken éppen ez a korcsma... Hát én ezt nem érteni! Ezért versem végén e kérdés a zárszó: piszkos poharakért hogy’ jár vándorzászló?? NAGY ÉRTÉK A TSZ-EK KEZÉBEN... ^ tenyésztő célja a szarvas­marhatenyésztésben az egészséges, erőteljes szerveze­tű, jó takarmányértékesítő, sok tejet, magas tejzsírral ter­melő egyedek kitenyésztése. Mindezeknek alapvető feltéte­le a legjobb apai és anyai egyedek kiválogatása. A meg­felelő kiválogatás után követ­kező lépés a továbbtenyész- tésre meghagyott egyedek he­lyes párosítása. Mindezért szükséges, hogy rendszeresen ellenőrizzük és nyilvántarsuk tenyészállataink termelési és tenyésztési eredményeit, fi­gyelemmel kísérjük azok utó­dainak sorsát, azok tenyésztési és termelési eredményeit, hogy ezen keresztül bíráljuk el a szülők tenyészértékét. A korszerű tenyésztői mun­ka szükségessé teszi, hogy ne csak emlékezetből ismerjük az adatokat, hanem írásban, köz­hitelű adatokkal rögzítsük a tenyészállatok összes pontos, külső és belső tulajdonságait. Rendszeres és megbízható fel­jegyzéseket kell vezetni az egyedek tenyésztési és terme­lési eredményeiről. Annál érté­kesebb egy tenyészállat — le­gyen az akár tehén, vagy bika — minél főbb ősére visszame­nőleg áll rendelkezésünkre közhitelű, megbízható feljegy­zés. Megyénk területén 29 terme. őszövetkezet szarvasmarha- tenyészetében 551 darab te­hénnel folyik törzskönyvi el- 'enőrzés. A több éves tenyész­tői munkának az eredményei •nár több terme1 őszövetkezet - ben tapasztalhatók. Az ered­mények igazolására az alábbi törzskönyvi termeléseket em­lítem meg. A berkenyéi ^Petőfi Termelőszövetkezet tehenésze­tében például ebben az évben július hó 30-ig a tehenek átla­gosan 3148 kilogramm tejet, 4 százalékos tejzsírral termeltek, a tolmácsi Szabadság Tsz-ben 2246 kilogramm tejet 3,8 szá­zalékos tejzsírral, a szurdok- püspöki Béke Tsz-ben 2172 ki­logramm tejet, 3 8 százalékos tejzsírral termeitek; tik elő. nem tőgyeltetik ki a teheneket és ahol rosszul gon­dozzák, nem törődnek a nö­vendékekkel. A megfelelő takarmányozás, a tenyészet minőségi fejleszté­sének leghatékonyabb eszköze; Jó állományt, megfelelő takar­mányozás nélkül nem lehet ki­tenyészteni. De a meglevő egyedeket is el lehet rontani rossz takarmányozással. Mindezeket a feltételeket már megteremtettük azokban a ^ z átlagos termelésen be- termelőszövetkezetekben, ahol lül vannak aztán egyedek, amelyek eddig már jóval töb­bet termelnek, mint 3000 kilo­gramm. Ilyen például a ber­kenyéi Petőfi Tsz-nél a 9. Cif­ra, amely 4672 kilogramm te­jet, 4.1 százalék tejzsírral, a 18. Szekfű pedig 4580 kilo­gramm tejet 4 százalékos tej­zsírral termelt. De sorolhatnám még tovább a jól termelő te­henek számát. A jó tejelő te­henek mellett a tenyésztői munka, a helyes kiválasztás és párosítás eredményeképpen a már beérkezett és leellett elő- hasúak termelése is jó. Nem ritka az ‘ olyan üsző, amelyet 18—20 kilogramm tejjel fej­nek be. A fentiekkel nem azt aka­rom bizonyítani, hogy a jól termelő termelőszövetkezeti te­henészeteink azért értek el eredményt, teheneik azért ad­nak sok tejet, mert törzsköny­vi ellenőrzés alatt állnak. Hiába törzskönyveztetjük az állományt, hiába van ott törzs, könyvi ellenőrzés, ahol sajnál­ják a takarmányt, az abrakot a tehenektől, ahol nem készí­a tenyésztési munka jól fo­lyik és ahol jó a tehenek ter­melése. Ezeket a feltételeket maga a tagság teremtette meg; Azok a termelőszövetkezetek, ahol az ilyen eredményeket el­érték. büszkék lehetnek mun­kájukra, mert komoly hasznot ad a termelőszövetkezetnek és tejet a városi dolgozóknak. gyengén termelő tehené­szetek állatgondozói és elnökei vegyenek példát ezek­től a termelőszövetkezetektől: A déjtári József Attila, az egy- házasdengelegi Rákosi, a hor- pácsi Lenin, a pásztói Szabad­ság és még több termelőszövet­kezet állatgondozói és mező­gazdászai vegyenek példát, menjenek el hozzájuk, győződ­jenek meg eredményeikről és kérdezzék meg, hogyan érték el ezeket az eredményeket. Ha a feltételeket biztosítják saját tehenészetükben is, rá fognak jönni, hogy milyen érték van a kezükben, milyen hasznot tud hozni egy jól működő te­henészet. Boros Béla TKV felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents