Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)
1956-08-25 / 68. szám
1956 .augusztus 25, 3 SZABAD A’OGBAD Augusztus 25-én kapják meg jutalmukat a nyári mezőgazdasági verseny győztesei Csaknem 102 százalékra teljesítették nyári tervüket augusztus 20-ig megyénk gépállomásai, holott a (határidőig még tizenegy nap volt hátra. De nem minden gépállomás végzett e téren kiemelkedő, ;jó munkát. Különösen a talaj- munkálatoknál mutatkozik lemaradás. A berceli gépállomás dolgozói például az elmúlt tíz nap alatt mindössze 46 normálholdon végezték el a talajmunkát. Elenyészően kicsiny ez a mennyiség a gépek számához viszonyítva. * Aratási tervüket is túlteljesítették gépállomásaink. Különösen a Karancskeszi Gépállomás szorgoskodott e téren. Dolgozói 134 katasztrális holddal arattak le többet eredeti tervüknél. S mindezt nem a tervben szereplő nyolc, hanem hét géppel végezték csupán. * Az aratás és cséplés nagy csatájában gépállomásaink dolgozóinak zöme helyt állt. A kombájnvezetők között Féja István, a Tolmácsi Gépállomás dolgozója végezte a legjobb munkát. 178 katasztrális hold gabonát aratott le, s több mint 16 és fél vagonnal csépelt el. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 550 forint jutalomban részesíti. Segédvezetője, Gáspár Gyula pedig 350 forintot kap. A Szécsényi Gépállomáson dolgozó Kovács István második lett, a harmadik pedig Madiász József, a Pásztói Gépállomásról. ★ Az aratógépkezelők versenyében a következő sörrend alakult iki: Név: Gépállomás: Végzett munka: Pólyák Sándor Karancsikeszi 208 kh Varga Gyula Karancskeszi 203 kh Tóth Károly Erdőkürt 202 kh Somoskői Lajos Karancskeszi 166 kh Nánai István 'Erdőkürt 162 kh Bódi János Erdőkürt 160 kh Schmidt János Tolmács 145 kh Terek Gyula Szécsény 127 kh Megyeri István Bércéi 123 kh Lázár Béla Érsékvadkert 117 kh A megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlaját, valamint a 3000 forint pénzjutalmat Jusztin István cséplőcsapata nyerte el. 1070-es géppel 364 tonna gabonát csépeltek. A pénzjutalom 15 százalékát Bablena István felelős vezető kapja. Szpiszák Károly, az Érsek- vadkerti Gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdásza, a nyári munkák folyamán elért kiváló eredményéért 400 forint jutalomban részesül. * 66 műszaknormát teljesített augusztus 1-ig talajmunkából Sallai István, az Érsekvadkerti Gépállomás traktorosa. Nyári tervét 23 százalékkal teljesítette túl. A mezőgazdasági igazgatóság 300 forinttal jutalmazza. A nyárvégi istáilótrágyázas jelentősége Befejezéshez közeledik a cséplés, hamarosan megkezdődik az őszi szántás-vetés. Ebben az időszakban legfontosabb munka az istállótrágyázás elvégzése. Megyénkben még kevesen ismerik a nyári trág.yázás jelentőségét, pedig a népgazdaság második ötéves terve kimondja: ,.a műtrágyafelhasználás növelése a termésátlagok fokozásának igen fontos tényezője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésével idejében és megfelelő módon történő alászántásával, még igen sok reális tartalékot szabadíthatunk fél a hozamok növelésére.” Mégis a legtöbb termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt nem nyáron, hanem közvetlenül az őszi és tavaszi vetés előtt végzi el a trágyázást. Ilyenkor, nyár végén, amikor a legelőnyösebb a trágyázás, nagyon kevés területen végzik el. Az minden erőt, fogatot és vonta- j tót erre a munkára kell ossz- j pontosítani, hogy néhány hét j alatt minden gazdaságban a j földbe kerüljön a trágya. Tér- ; melőszövetkezeteinknek és ál- < lami gazdaságainknak a tava- i szí és téli trágyázásról át kell} térni a nyári trágyázásra, mert; ez előnyösebb és a termésered- f menyek fokozásához vezet. Jó ; példa erre a Sziráki Állami í Gazdaság, ahol az egyik 50 \ holdas táblán — amelyet a ' múlt nyáron trágyáztak meg { — 16 mázsán felüli átlagter-1 mést értek el, míg. a többi te- rületen csak 9—10 mázsa volt \ az átlagtermés. Állami gazdaságaink többse- | gében — így a Borsostoerényi i Állami Gazdaságban is — már '• áttértek a nyári trágyázásra. > Minden fogatot és vontatót a j trágyahordásra biztosítanak, j Nem javult azonban a helyzet í a termelőszövetkezeteknél, í ahol még most sem tulajdoníA baktériumok a trágyát gyorsan humusszá és tápanyaggá alakíják elmúlt évben például csak 250 hold volt az a terület — a termelőszövetkezeteknél — ahol elvégezték a nyári istállótrágyázást, a kevés terület pedig annak tudható be, hogy termelőszövetkezeteink nem gondoskodtak megfelelően, nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a nyári istállótrá- gyázásnak. A tápanyagokban gazdag istállótrágya alászántásának ideje most van, mert ahhoz, hogy a trágyában levő baktériumok a trágyát humusszá bontsák, egy-két hónapos meleg időre van szükség. Ezért ha azt akarjuk, hogy vetésig az istállótrágya beérjen, most augusztus végén, szeptember elején kell elvégezni a trágyázást, mert késő ősszel ez a folyamat már lényegesen lassúbb. A földbe került szerves trágya a korán bekövetkező hideg miatt elporladni nem tud. Tavasszal pedig a korai vetés miatt nem képződik elég tápanyag és éppen ezért a fiatal növényt nem segíti. A trágyakirhodást tehát az aratás és csép'és befejezésével •gyidőhen meg kell kezdeni és tanak nagy jelentőséget a nyári trágyázásnak. A nyári trágyázásnál nagy gondot kell fordítani a szervezésre, mert ha a kupacokba kihordott trágya napokon, heteken keresztül a levegővel érintkezik, az eső áztatja, kilúgozza, elveszti értékes tápanyagainak nagy részét, tízért úgy kell megszervezeni a trágyahordást, hogy a naponként kihordott trágyamennyiséget naponta le is szántsák. Az elteregetett ti’ágyát legcélszerűbb kötött talajon 15—18 centiméterre, könnyebb talajon 18—20 centiméterre alá szántani, mert ilyen mélységben legkedvezőbb hőmérséklete a baktériumok részére. A nyári trágyázás hatalmas jelentősége csak ab" ban az esetben valósul meg és mutatkozik meg a jövő évi termésátlagokban, ha a trágyát gyorsan és jó minőségben juttatjuk a talajba. Minden szakember és gazda vegye figye lembe a nyári trágyázás jelentőségét és tegyenek meg mindent annak időben való elvégzésére. A szurdokpüspöki szőlészeti szakcsoport munkájáról Novemberben lesz már három éve, hogy Szurdok- püspökiben 34 taggal, közel 50 hold szőlővel megalakították a szőlészeti szakcsoportot. A csoport elnökének a faluszerte ismert Zoó Józsefet, a legjobb szőlőszakértőt választották. A szurdokpüspökiek azért alakították meg a szakcsoportot, mert úgy gondolták, hogy közösen összefogva többre mennek, s rövid idő alatt újra híressé, jövedelmezővé tehetik szőlő- és bortermelésüket. A megalakuláslíor a bor-; forgalmi vállalat és a föld- j művesszövetkezet kiküldőt.- [ tei minden segítséget megígértek: kedvezményes szőlőkarókat, permetező- és kötözőszereket, saját termelésű borkimérést, közös szőlő- telepítést hosszúlejártú hitellel st.b. Nagy volt a lelkesedés a szurdokpüspökiek körében. Azt gondolták, ha mindezt megkapják, megjavul a szőlőtermelés. Sajnos, nagyon korai volt az örömük, mert az ígéret elhangzott, de a teljesítés elmaradt. A megalakulás után feléjük se nézett senki, jogos kérésüket. a borkimérést sem engedélyezték, pedig Árokszálláson, ahol a borkimérést akarták végezni, már a helyiség is megvolt, csak a MÉSZÖV engedélye hiányzott. De nemcsak a borkimérést, hanem a kedvezményes szőlőkarókat és az egyéb megígért felszereléseket sem kapták meg. Így aztán elment a kedvük a szakcsoport tagjainak. Igaz, papíron továbbra is működnek, de semmilyen kedvezményben és közös munkában nem vesznek részt. A szakcsoport jelenlegi helyzetéért elsősorban a helybeli földművesszövetkezet, a községi tanács és a pártszervezet vezetői a felelősek, akik annak ellenére, hogy látták a dolgozók lelkesedését, nem tettek semmit annak érdekében, hogy a szőlészeti szakcsoport a valóságban is működjön. A szakcsoport tagjaiban még van remény és bizalom. A tagok szívesen dolgoznak együtt, csak segíteni kell őket. Biztosítani kell, hogy a szükséges permetező- és kötözőszereket megkapják. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az új termést már saját borkimérésükben értékesíthessék. Szakmai előadásokat, megbeszéléseket kell részükre tartani. Csak akkor működik újra és mutat fel eredményeket a szurdokpüspöki szőlészeti szakcsoport, ha minden segítséget és támogatást biztosítunk részére. A MINISZTERTANÁCS VÁNDORZASZLAJAERT zottságának elnöke, de jól dolKét hét választ el csupán az alkotmány ünnepének tiszteletére indított országos begyűjtési verseny záró értékelésétől. A legutóbbi értékelés alapján, Nógrád megye a csoportjában az. első helyet foglalja el ugyan, de szorosan a nyomában van Komárom és Heves megye is. Hogy a Minisztertanács vándorzászlaját továbbra is megtarthassuk, komoly feladatokat kell végrehajtani. A cséplési munkák túlnyomó részt befejeződtek megyénkben. Ezzel szemben közel 1500 termelő tartozik még államunknak kenyér, és takarmánygabonával. Jobb a helyzet az államnak leszerződött É-gabona beadása terén. Legtöbb gazdálkodó megérti, hogy fölöslegeikre szüksége van államunknak az ipari munkásság ellátásánál, de ez több és jobb árucikkhen térül vissza hozzájuk. É-gabonából Nagybárkány és Sámsonháza községekben mutatkozik komolyabb lemaradás; Van javítani való az állat és állati termékek begyűjtése terén is. Sertésből időarányos tervünk teljesítve van ugyan, de csak az előteljesítésekkel. Hogy megyénk húsellátásában eddig nem volt zökkenő, az állampolgári fegyelem megszilárdulását jelenti, s azt, hogy e téren nem kis erőfeszítéseket tesznek begyűjtési és felvásárló szerveink. De vágómarha és a baromfi begyűjtése terén bizony lemaradás mutatkozik, s megyénk húsellátásánál ez is számottevő tényező. A megyei tanács VB augusztus 8-i határozata alapján a megyei begyűjtési hivatal részletesen kidolgozta a járási begyűjtési hivatalok, járási tanácsok, a termény, és állatforgalmi vállalatok, valamint a földművesszövetkezetek so- ronkövetkező feladatát. Intézkedett a hátralékok felszámolásáról is, miután a határidőt augusztus 31-el jelölte meg. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai értekezleteken megbeszélték a községi tanácsok, valamint a begyűjtési és felvásárló szervek legfontosabb teendőit. Az eredmény nem is maradt el. A rétsági járás például a legutóbbi értékelés szerint megelőzte az eddig első helyet elfoglaló szécsényi járást. A községek közötti országos versenyben megyénk két községe, Szécsény és Dorogháza szerepel jól. Dorogházán például egyetlen hátralékos sincs, sőt számtalan termelő egész évi beadási kötelezettségének eleget tett már. Persze itt van gazdája a begyűjtésnek. A begyűjtési versenyért felelős a kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezet csaknem hét éve alákult. 9 család — többnyire gazdasági cselédek — kezdte meg a munkát egy pár lóval, 100 katasztrális hold földön. Kemény, fáradságos munkával járt az indulás. De megérte. Két év múlva a tsz tagjainak megélhetősége már biztosítva volt, bár a munka szervezésén még bőven akadt javítani való. Ahol nem érzik, a tagok magukénak a csoportot, nem is törekszenek arra, hogy minden a rendjén menjen, mint otthon, kis gazdaságukban. Az évek múltával azonban összeforrt a szövetkezet. 1952-ben 18, 1953-ban 21, 1954- ben 35, 1955-ben pedig már 51 gozik a begyűjtési apparatus és a pártszervezet is. A záró értékelés időpontja szeptember 10. Nagyon sok múlik azonban a még hátralevő két héten is. Hogy megyénk megtarthassa a Minisztertanács vándorzászlaját, nemcsak a begyűjtési apparátus jó munkája szükséges, tegyenek meg a termelők is mindent, állampolgári kötelezettségük teljesítésével, a begyűjtési verseny sikere érdekében. Szabó Sándor Megyei Begyűjtési Hivatal A begyűjtési verseny állása — az augusztus 20-i értékelés szerint. — a következő: 1. a rétsági 87,6, 2. a szécsényi 86,9, 3. a pásztói 86,5, 4. a balassagyarmati 85, 5. a salgótarjáni j járás 76,5 százalékos eredmény- í nyel. forintot osztottak munkaegység génként. Közben új tagok is jötték, melyek mind-mind hozzájárultak a további eredményekhez. Növelték állatállományukat. Csák szarvasmarhájuk 29 darab van, de ott vannak a lovak és a sertések is. Termésátlaguk pedig ebben az évben messze túlszárnyalta a kisbágyoni egyéni gazdálkodók eredményeit. Búzából 12,4, rozsból 11,5, árpából 9,4, zabból 10,8 mázsás átlagtermést értek el, az egyéni gazdák 8,6, 10,1, 7,6 és 7,7 mázsás holdankénti átlagtermése mellett. Csak előlegként 3 kg gabonát 'kapták a tagok. Tóth János VB-elnök Kisbágyon községi tanács végrehajtó biJó! halad a közös útján a kisbágyoni Petőfi Tsz Az idén már résztvevője lesz a kiállításnak Juhász István dolgozó paraszt — Nagyobbrészt vásárlással. De itt az ipolymentén több hold részeskaszálást vállaltam. — Föld nélkül, csak takarmányok vásárlásával kifizetődő az állattartás? — Azt szokták mondani, a paraszt, csak ráfizetésből él. Nálam ez a mondás csődöt mondott, mert ha ráfizetnék, nem tartanék ennyi állatot, hiszen a szarvasmarhák mellett még 130 darab juhom is van. Úgy választottam meg az állatokat, hogy azok a bele-; fektetett összeget kamatostól visszaadják. A három tehén mind háromezer literen felül termel. Naponta közel 40 liter tejet viszek a csarnokba. S több mint 10 litert hazulról is elhordanak. A növendékekért is kapok valamit. — Mi a terve? — Úgy gondoltam, hogy a kiállításon mind a két állatomat eladom. A tehenet azért, mert néhány hónap múlva megellik a „Galamb” borja, így tehát lesz már utódja. A „Szamos“ pedig már tenyésztésre alkalmas. A kiállítást azért is várom, mert ott jelen lesznek az ország legjobb állattenyésztői, akikkel elbeszélgethetek az állattenyésztés vesz reszt a kiállításon. Már- csak néhány hét választ el a kiállítás megnyitásától. A kiállításról, a felkészülésről és az állattenyésztés egyéb problémáiról beszélgetünk Juhász István dolgozó paraszttal. — Nagyon várom már a kiállítást, mert eddig csak néző voltam a kiállításokon, de most mint résztvevő megyek. S ez a tény egy kicsit izgalomba hozza az embert. — Milyen eredményeket értek el a kiállításra kerülő állatok? — A „Galamb“ nevű tehenem hét éves és az elmúlt lak- tációjában 4861 liter 4,1 százalék zsírtartalmú tejet termelt. Legnagyobb napi termelése 27 liter volt. A 17 hónapos „Szamos“ nevű bika, amely szintén a kiállításra kerül, egy másik tehenemnek, a „Szegfűnek“ a borja. A „Szeg- Csak egy holdat bériek, de egyes kérdéseiről. Tanulni fű” termelése megközelíti a három tehenet, három bika- szeretnék tőlük, hogy az eddig kiállításra kerülő „Galamb” borjút és egy vemhes üszőt elért eredményeimet még totermelését. Egy laktációjában tartok. vább fokozzam és minél jobb, 4839 liter 4,2 százalék zsírtar- — A takarmányt hogyan minél nagyobb termelésű ál- -talroú tejet temelt. Nem aka- biztosítja? latokat neveljek. ... Galamb nevű tehene Kevés dolgozó paraszt dicse- rom dicsérni állataimat, de az kedhetik megyénkben azzal, állattenyésztők egyöntetű vé- hogy egyik résztvevője lesz a leménye az, hagy megállják szeptember 2-án megnyíló Or- majd helyüket a kiállításon. A Juhász János Szamos nevű bikája és .., szágos Mezőgazdasági Kiállí- járási mezőgazdasági kiállítá- tásnak. Ezek közé a kevesek son a „Szamos“ nevű bikám közé tartozik Juhász István az első díjat nyerte, szécsényi dolgozó paraszt, aki „Galamb“ nevű tehenével és — Szeretek állatokkal fog- ^zamos” nevű bikájával lalkozni. Igaz, földem nincs.
