Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-01 / 61. szám

1958. augusztus 1. SZABAD XOCB ÍD ff Az ügyvitel egyszerűsítésének A terület rendezés kérdé- se mindenkit foglalkoz­tat, de különösen a tanácsi dolgozókat. Sokan úgy mond­ják, hogy a területrendezés nincs összefüggésben az ál­lamapparátus egyszerűsítésé­vel. Ennek a nézetnek a meg­döntése miatt egy példával foglalkozom. Megyénkben öt járás van, amelyből a salgótarjáni a leg­nagyobb, a szécsényi pedig a legkisebb. A salgótarjáni já­rásnak 35 községe van, 32 tanáccsal és a lakosainak száma, kereken 60 000 fő. A szécsényi járásnak 21 közsé­ge van, ugyanannyi tanács­csal és körülbelül 30 000 lako­sa van. A salgótarjáni járási tanács apparátusában 116 fő dolgozik, míg a szécsényi já­rásban 87. Azonkívül, hogy lényegesen kisebb a szécsé­nyi járás, mint a salgótarjá­ni, még az a körülmény is sokkal többrétűvé, nagyobb mérvűvé teszi ennek a járás­nak feladatait, hogy itt he­lyezkedik el az iparmedence, a bányamedence is. Tehát a két járás közötti létszámkülönbség nincsen arányban sem a feladatokkal, sem a lakosság számával, mert hiszen a salgótarjáni já­rásban éppen mégegyszer annyi ember él, mint a szé­csényi járásban, így már emiatt is több a munka. Mégis arra szeretnénk rá­mutatni, hogy a két járás együtt jól irányítható lenne egy járási apparátussal, a salgótarjáni járás jelenlegi létszámával. Sőt, ha a szervezeti felépí­tésben és az ügymenet egy­szerűsítésében lényeges vál­toztatásokat végzünk, akkor a legjobb káderek megha­gyásával még ezt a létszámot is csökkenteni lehet. Vég­eredményben a szécsényi já­rás apparátusa teljes egé­szében megtakarítható lenne, ami csak az alkalmazottak béralapjában évi 1 178 000 fo­rintot jelent. Ezzel az összeg­gel legalább 12 darab 2 szo­bás családi házat lehet fel­építeni évenként. Megyénk tanácsainak mind a szakszervezeti bizottságok, mind a tanácsi végrehajtó bizottságok és annak osztá­lyai, valamint az egyes dol­gozók behatóan foglalkoznak az ügymenet egyszerűsítésé­nek kérdésével. A Italában jellemző, hogy néhány kérdése akik helytelen adminisztratív intézkedések folytán lettek kulák elbánás alá vonva. Ez elsősorban politikai munka, de az érintett gazdálkodók be­csületének visszaadása után adminisztratív intézkedésekre is szükség van. Kormányza­tunk azt is elrendelte, hogy az ilyen elbánás alá vont em­berek ügyének igazát anyagi szempontból is rendezni kell. A kulákká való nyilvánítás következtében több adóval voltak megterhelve, most te­hát az a feladata a pénzügyi osztálynak, hogy azoknál, akiknek a fenti adóztatás miatt hátralékuk áll fenn, azt törölni kell és pedig úgy, hogy kiszámítják újból vissza­menőleg azt az adóösszeget, amelyet fizetniök kellett vol­na, mint középparasztoknak és a különbséget, ha hátra­lék áll fenn, el kell törölni. A pénzügyi osztály azonban csak akkor kezdheti meg ezt a munkát, ha a járási tanács végrehajtó bizottsága már meghozta azt a határozatot, hogy valakit kivesz a kulák fogalom alól. A vonatkozó rendelkezés viszont nem ír elő semmi ilyen rendelkezést a járási tanács végrehajtó bi­zottságának, így lényegében a pénzügyi osztály megnyugtató módon nem tud nekilátni en­nek a fontos munkának, mert hiszen neki nem áll jogában ilyen nagyfontosságú kérdést vizsgálni —, mely elsősorban politikai feladat —, hogy ku- lák-e valaki, vagy sem. T gén helytelen gyakorlat volt eddig az is, hogy a megyében lévő vállalatok egy része nem tartozott a tanács felügyelete alá, azok közül pedig, melyek oda tartoztak, a megyei tanács szakosztá­lyainak irányítása alatt ál­lottak olyanok is, amelyeket a városnak, vagy járásnak lehetett volna leadni. Általában minden osztály javaslata az, hogy a vállala­tokat adják tanácsi irányí­tás alá. Tanácsaink elég erő­sek ahhoz, hogy ezeket a gazdasági feladatokat is meg­oldják. Egészen más kérdés az, ha leadják a feladatokat, akkor le kell adni a szükséges szak­kádereket is. Ez vonatkozik a minisztériumokra és részben a megyei tanácsa is. Két­ségtelen, hogy kevés és szak­mailag képzetlen káderrel a városi tanács sem fogja tud­ni megoldani a gazdasági fel­adatokat, ha a területén mű­ködő minden vállalatot le­adunk nekik. a javaslatok mind ki­térnek a pénzügyi gazdálko­dás, a tervezés, 4 beruházás, a béralap, a statisztikai adat­szolgáltatás jelenlegi bonyo­lult és igen bürokratikus módjának megszüntetésére. A mezőgazdasági igazgató­ság, az egészségügyi osztály, a kereskedelmi osztály, s más osztályok is küldtek már a szakminisztériumba javas- i céljához a szilaspogonyi isko­látokat. Ezek igen részlete- f iához. Nehogy azt higgye ám sen taglalják a szakfelada * valaki, hogy valami öreg tahiknak megfelelő szervezeti | falusi iskoláról van szó. Az felépítésre és hatáskörre vo-J már a múlté. Az új iskolaévet natkozó kérdéseket. Kíván- ♦ egy igazán szép, négytanter- csian várják azonban a dol-5 mes tágas, csupa napfény is­Hogy mit ^eredményezhet” a rossz szervezés, arra leg­jobb példa az, hogy a megye útjai most rossz állapotban vannak, vagy, hogy a salgó­tarjáni városi tanács a leg­jobb akarata mellett sem tud kielégítő munkát végezni a város közegészségügye, tisz­tasága és vízellátása tekinte­tében. A megyei úthálózat fenn- tartását azelőtt a me­gyei költségvetésben biztosí­tott hitelből végezték el. Ek­kor mód volt arra, hogy a megye szabja meg, hogy me­lyik utat, milyen mértékben kell megjavítani és mikor. Most az útfenntartás úgy van megszervezve, hogy a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­tériumnak van egy kirendelt­sége Egerben, amelyhez a Nógrád megyei utak is tar­toznak, de még Szolnok me­gyéből is egy ré3z. Az útfenn­tartás kivitelezésére van egy külön vállalat, ugyanilyen te­rületre terjed ki a hatásköre, mint a kirendeltségnek. A terveket a minisztérium szab­ta meg, nem érvényesülhetett kellőképpen a megye kíván­sága. Az útfenntartás termé­szetéből is erednek hiányos­ságok, mert bizonyos forint-1 tervek elérése esetén, pré- j mimumot kapnak a dolgozók, j ez pedig független attól, j hogy milyen állapotban van-1 nak az utak. Az ilyen vállalatoknak nem szabadna ilyen terveket elő­írni, mert ezek a vállalatok elsősorban szolgáltató jelle­gűek, tehát az utak karban­tartása a lényeges kérdés, nem pedig a forintterv telje­sítése. Az ilyen tervelőírások arra vezetnek, hogy a dolgo­zók a jobb „eredmény” és a prémium érdekében azt a ré­szét teljesítik a tervnek, amely nekik előnyös, nem pe-; dig a munka legszükségesebb része kerül előtérbe. A kisebb jelentőségű, de a ** dolgozókat a minden­napi életben érintő rendelke­zéseket gyorsabban és na­gyobb mértékben kell leadni a felsőbb szerveknek, mint eddig, amikor pedig megszü­letnek ezek a rendelkezések, ugyanakkor adják ki a vég­rehajtási utasításokat is, mert így lesz gyors, teljes és eredményes az államigazgatá­si munka egyszerűsítése. Bajtal Jenő, a Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottságának munkamozgalmi felelése Tanuljunk más kárából Ismeretes, hogy július 5-én a csehszlovák határszélen a Borsod megyei Pácin község­ben tűzvész pusztított. A tü­zet a dühöngő szélviharban a csehszlovák tűzoltók testvéri segítségével fékezték meg. A hivatalos vizsgálat eredmé­nye szerint a tűz kéményből kipattant szikrából keletke­zett és a heves szélben gyor­san terjedt. 24 lakóház, mel­léképületek, gazdasági eszkö­zök és háziállatok váltak a tűz martalékává. Az Állami Biztosító a kötelező biztosítás alapján a károsultakkal és a tanáccsal egyetértésben mint­egy 600 ezer forint kártérí­tést állapított meg és azt július 12-én, egy héttel a tűz után ki is fizette. A hatósá­gok építőanyaggal siettek a károsultak segítségére, a szomszédes csehszlovák köz­ségek, Velky Kamenec és Maly Kamenec lakói pedig terméskövet ajánlottak fel, hogy a házakat minél előbb felépíthessék. Hasznos tanulságokat lehet levonni a pácini esetből. A páciniek azok közé tartoztak, a.kik nem nagy rokonszenv- vel fogadták a kötelező biz­tosítás bevezetését, és bizony nagyon pontatlanul fizették a biztosítási díjat. Nem gondol­tak arra. hogy nekik is nagy szükségük lehet a biztosítás­ra és hogy az Állami Bizto­sító abból a pénzből fizeti ki minden évben a sok millió forint kártérítést, amit töb­bek között ők is befizetnek. A másik, ennél is fonto­sabb tanulság, hogy nagyobb j gondot kell fordítani a tűz-! rendészeti szabályok betartá­sára. Különösen nyáron, ara­tásnál, cséplőénél, egész évi kenyerünket veszélyeztetheti a vigyázatlanság. Az Állami Biztosítóhoz nap mint nap je­lentenek be olyan tűzesete­ket. amelyet gyermekek játé­ka okozott vagy elhanyagolt kémény, egy könnyelműen eldobott cigarettavég idézett elő. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy ha a ká­rosultaknak meg is térül a káruk, ez nem pótolhatja azt a veszteséget, amely az egész országot1 éri. Hírek A bürokrácia tréfája A bürokrácia egyik lényeges funkciója, hogy alaposan „megtréfálja“ a tájékozatlan embert — éppen az ártatlanok bosszúságára. Nézzük, hogyan igazolja ezt a gyakorlat. Kazareczki József, a Salgótarjáni Városi Tanács mező- gazdasági csoportvezetője hivatalos pecséttel ellátott emberi hangú felszólító levelet küldött Jegest Antalnak, a megyei MEZŐÉRT központ főosztályvezetőjének: „Felhívom — hang­zik a levél —, hogy a legelő- és fűbér hátralékát 15 napon belül a legeltetési bizottsághoz köteles befizetni. Ellenkező esetben...“ (a többit már úgyis tudják, minek idézzük). Bizony nagy gond szakadt szegény Jegesi nyakába, hiszen lova, tehene, de még egy árva kecskéje sem volt, jelenleg sincs, azaz hogy pinceegere tűin, nem is egy, sem kettő, de hiszen mióta kell az egerek után fűbért fizetni?! Bár lehet, hogy a közelmúltban örökölt legelőt, de akkor miért nem ér­tesítik erről őt?! Az ember nem tud ilyesmit kiszívni a kis- ujjából?! Igaz, a kertecúkéjében van ötnégyszögöles füves részecske, de ha ezután is fizetnie kell...?! Amennyiben az öt négy­szögöl gyepecske adó alá mégsem esne. Kazareczki elvtársék tekintsék tárgytalannak az idézést. Ha nem veszik rossz né­ven, adunk egy-két jó tanácsot: 1. A hátralékot a hátralékosoktól kérjék. 2. Ne zaklassák feleslegesen a becsületes adófizetőket. (L—s) A „FÜRFA" Fűrészáru és Fa­anyag Nagykereskedelmi Vál­lalat cégszövege „ÉRDÉRT” Erdőgazdasági és Faipari Ér­tékesítő és Készletező Válla- iat-ra változott. Központ: Budapest. V. kér., Kossuth Lajos tér 11. szám. Telefon: 113-000 121—790 MNB. 44. KOREAI FIATALOK láto­gattak el Salgótarjánba két­heti pihenésre. A Magyarorszá­gán tanuló külföldi fiatalok el­ső csoportja — 160 fő — július 29-én érkezett. A koreaiak a salgótarjáni technikumi diák­szállóban szálltak meg. * ÖT FILM KÉSZÜL az idén a Híradó, és Dokumentum Filmgyárban. Riportfilmek ké­szülnek a külföldi társasutazá­sokról, az Állami Népi Együt­tes londoni vendégszereplésé­ről. ★ 30 VAGON EPRET expor­táltak megyénkből külföldre — Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba és Ausztriába — az idei nyáron. * SCHUMAN német zeneszer­ző halálának 100. évfordulója alkalmából július 29-én világ­szerte megemlékeznek a híres dalköltőről. * SZÁZ MÁZSA TÖK, ugyan­annyi paradicsom kerül forga­lomba naponta Salgótarján­ban. Ezenkívül mintegy 30 má- tsa uborkát, zöldbabot és vö­röshagymát visznek haza a salgótarjáni vásárlók. ★ HÁROM KIRÁNDULÁST SZERVEZ augusztus hónapra a TTIT. Augusztus 12-én Bu­ják, Hollókő, Szécsény, Balas­sagyarmat, Drégelypalánk, Nógrád és Bánk, augusztus 25 —26-án Eger, Miskolc Lillafü­red, Aggtelek, Jósvafő, augusz­A LEGFIATALABBAK SZÖVETKEZETE Közel kétórás kanyargós utazás után értünk utunk vég­gozók ezeknek a javaslatok­nak a sorsát. Sajnos, nem sok intézkedés jött még az ügymenet egysze­rűsítésére. Kétségtelen, hogy nem lehet elhamarkodni az ilyen nagyjelentőségű mun­kát. Megfontoltan, mindenre kiterjedően kell előkészíteni a rendelkezéseket. Ez elsősor­ban vonatkozik a nagy hord­erejű intézkedésekre. Kisebb jelentőségű, adminisztrációs munkákra vonatkozó intéz­kedéseket azonban már lehe tett volna tenni. Olyanokra gondolunk, amelyeket szerve­zeti változtatás nélkül is vég­re lehet hajtani, vagy olya­nokra, amelyek például fel­sőbb tanácsi szervek hatás­körét adják le alsóbb tanácsi szerveknek. Ilyen vonatkozás­ban a megyei tanácsnak is többet kell foglalkoznia egyszerűsítéssel. TVT ásik jelenség, amire rá *’-*• szeretnénk mutatni, az, hogy igen nagyjelentőségű intézkedések végrehajtási uta­sítása nincsen pontosan ki­dolgozva, vagy még egyálta­lán nem is jelent meg, s ez hátráltatja a munkát. A XX. pártkongresszus kólában kezdik meg. De most nem is az iskoláról és a felnőttekről essék szó, ha­nem azokról, akikért az ké­szült, a szilaspogonyi gyere­kekről. Megérdemlik, hogy megismertessük őket olva­sóinkkal. ügy bizony. Gondol­tak merészet és nagyot és két holdnyi gyakorló kertjükön megalakították a Búzakalász Úttörő Termelőszövetkezetet. Nálunk még nincs tsz — gondolták —, majd mi alakí­tunk egyet. Még a névválasz­tásnak is sora van, az sem történt csak úgy hebehurgyán. A ceredi tsz? Hát még nem a legjobb, nem lehet éppen példaképnek választani. A za- bari? Az különösen nem. Vi­tán felül áll, hogy csak a ce- az. j redtótújfalusi „Búzakalász"- ról lehet szó — okoskodott a kis Sótér Pityu, mielőtt az alakuló közgyűlésen javasolta, hogy tsz-üknek legyen „Búza­kalász” a neve, legyen példa­képük a tótújfalusi tsz és kér­jék meg a tsz tagságát, hogy patronálják őket. Úgy is lett és ma már büszkén mesélik, szelleme alapján megindult? hogy tőlük kaptak műtrágyát, megyénkben is azon közép-j és többféle vetőmagot, burgo- parasztok ügyének rendezése,; nyát, mákot, kukoricát stb. „őszre istállótrágyát is ígér­tek" — világosít fel a VI. osz­tályos Pityu, úgyis, mint \ag- ronómus". — Miért éppen egy hatodi­kost választottatok erre a fon­tos tisztségre? — Igazán logi­kus a válasz: „mert ő a leg­jobb növénytanos”. Ez előtt az érv előtt meg kell hajolni. Pi­tyu egyébként most ért vissza, két heti nyaralásáról a Sop­ron melletti Röjtökmuzsajról és büszkén meséli milyen ha­tást keltett, amikor elmondta a többieknek, hogy ő tsz-tag. „Csak a szájukat tátották — mondja —, amikor megtudták, hogy mi tsz-t alakítottunk és már 100 forintunk van a re­tekből és salátából és 150 a szénából.“ A jövedelmüket szaporítja majd a paradicsom, paprika, uborka, káposzta, zöldség, répa is. — Szívesen foglalkoznak a gyerekek a kerttel? — Szívesen — mondják töb­ben egyszerre. — Hiszen a be­lépés teljesen önkéntes volt, csak az lépet be, aki szereti a növényeket és tanulni akar. Körülbelül húszán vannak a felsőtagozatban, akik nem ta­gok. Sótér Pityu itt mindjárt fel­háborodottan panaszolja, hogy „ezek ellene beszélnek a tsz- nek, azt mondják, minek dol­goztok, úgysem lesz abból semmi”. — Azért még nem lépett ki senki — nyugtat meg Gabi, azaz bocsánat, őt még nem mutattuk be. Tehát Fülöp Gá­bor brigádvezető, egyébként VII. osztályos, illetve most már Vlll-os — sőt vagy nyol­cán azóta kérték felvételüket és az alsó tagozatból is vagy húszán. Az alsósoknak külön van most egy kis veteményes, ahová mindenfélét ültettek. Minden négyzetméteren más­más növény van. A közös gazdálkodás vég­eredményben nem jelent külö­nösebb munkát, mert vannak vagy nyolcvanan ehhez a kis kerthez. A 2 hold egy része rét — arról adták el a szénát 150 forintért — egy másik ré­sze nincs beültetve. Hogy miért? Ebből egy kis vita ke­rekedik, mert egyik-másik a lányokat okolja érte. „Igen, mert négyen vállalták annak a területnek a gondozását és nem ásózták fel, most ott van, csak gaz terem rajta." Megint csak Gabi az, aki férfiasán beismeri, hogy azt közösen kellett volna a trak­tor után fölásózni, mert az a terület évek óta nem volt meg­művelve és a lányok mégis csak gyengébbek. Abban viszont már ő is egyetért a többiekkel, hogy a nyúltenyésztés a lányok hibá­jából nincs még megvalósítva. — A nyúltenyésztést a lá­nyokra bíztuk, azért nem is megy — mondja kissé fitymá- loan az „agronómus". — Nem vetettek lucernát, most, ha megvesszük a nyulakat, téli takarmányt is kell venni. Kissé rossz véleménnyel van ez a kis legény a lányokról, persze még csak hatodikos. Elbeszélgetünk még arról, hogy mit, hogyan kellett volna gondozni, hogy még szebb le­gyen. Jövő évi terveikről. „Az idén még csak próbál­koztunk, jövőre már jobban ismerünk minden növényt. Csak ne hordanák el a ter­mést, mert az elveszi a tagok kedvét — panaszkodnak. — A tavasszal is gyönyörű palán­táink voltak és a melegágyból ellopta valaki.“ Nem tudjuk kik lehetnek a tettesek, de tény, hogy a tol­vajok között is a leglelkiisme­retlenebb, aki a gyerekek lel­kes igyekezetének eredményét lopja el. Tavasszal azt hitték elég lesz kerítésnek három sor szö­gesdrót, de úgy látszik szük­ség lesz még a tanács segítsé­gére rendes drótkerítés készí­téséhez, már csak azért is, mert így az állatok is tönkre teszik a veteményt. A tanács­elnök és a földmüvesszövetke- zet ügyvezetője meg is ígérte: majd kimódolják valahogy, hogy meg legyen az is. Egyelő­re az: a gondja a tanácsnak, hogy az iskola bekerítését megoldják. — Segítünk mi amivel csak tudunk — mondja a tanács­elnök elvtárs —, tavasszal mi szántottuk fel a kertet, most őszi mélyszántást szeretnénk, hadd teremjen nekik. Leg­alább bebizonyítják, hogy ezen a környéken is érdemes kerti növényekkel foglalkozni. Meg aztán több zöldfélét esznek a falu lakói, úgy is nagyon egy­oldalú itt a táplálkozás. Mi pedig ezúton üdvözöljük a szilaspogonyi „Búzakalász” úttörő tsz tagságát, akik mél­tók a nevükhöz, valóban úttö­rők. Takács Lajosné tus 19-én pedig Salgótarján, Eger az útirány. Jelentkezni augusztus 5-ig lehet a TTIT salgótarjáni helyiségében le­vélben, személyesen, s telefo­non. Részvételi díjak a nógrá­di útra 75 forint, az aggteleki útra 100 forint, Salgótarján— Eger-vonalra pedig 40 forint A tervek szerint a hónap vége felé Budapestre indítanak kü- lönbuszt városnézésre. * VÁLOGATOTT NOVELLÁK címmel megjelenik 1957-ben az Olcsó Könyvtár-sorozat kereté­ben a híres francia írónak, Maupassantnak novellás kö­tete. ★ IPARI FELDOLGOZÁSRA szállítják Nógrád megyéből (Kisterenyéről, Honiról, Dré- gelypalánkról) a híres, finom málnát. A Mirelite-gyár dol­gozza fel téli fogyasztásra a fi­nom gyümölcsöt. Külföldre ed­dig mintegy 50 vagont expor­táltak. ★ MÜVÉSZTELEP NYÍLIK Bencurfalván augusztus 6-án. A szép Bencur-kastélyban a régi Bencur-műteremben ren­dezték be a művésztelepeti * KETHETES színjátszó-tanfo­lyam indul július 30-án Salgó­tarjánban. Ezen a tanfolyamon a megyei színjátszó-csoportok rendezőit képezik ki. •k BARTÖK BÉLÁRÓL ké­szült filmünket Csehszlovákia és Románia vásárolta meg az idén. Körhintánkat: Belgium, Franciaország, Kanada és Svájc filmszínházai vetítik. t * | GÁSPÁR GYÖRGY, a Nóg- I rád megyei Építőipari Vállalat I éjjeliőre szolgálati idő alatt * többször fogyasztott szeszes- | italt. Először figyelmeztetés­Í képpen alacsonyabb munka­körbe helyezték, amikor azon- _ ban erre sem hagyott fel a | munkaidő alatti italozással, el- i bocsátották állásából. t * | Már a második alföldi úttö- t rőcsapat legjobbjait látják vendégül a szorospataki pajtá­sok. Ezúttal 30 szolnoki úttö­rő érkezett a bányatelepre és két hetet tölt ott kellemes üdüléssel. A szlovák—magyar kultúrkapcsolatok fejlesztéséért A Salgótarjáni Bányász-kul- túrotthon vezetősége pár napig vendégül látta Győri Györ­gyöt, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesüle­tének titkárát. Pénteken a vendég és a ve­zetőség megbeszélést tartott arról, hogyan tudnák megte­remteni Fülek és Salgótarján között a kulturális együttmű­ködést. Megbeszélték, hogy a cseh­szlovákiai kultúregyüttes Le­hár Luxemburg grófja című vígoperettjével látogat el augusztusban Salgótarjánba és a környező bányásztelepülé­sekre. A viszontlátogatásra szep­tember közepén kerül son Csehszlovákiába a salgótarjá­niak nagysikerű darabjukkal, az Obsitossal mennek. A prog­ram részletes ismertetésére még visszatérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents