Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-18 / 66. szám

2 1956. augusztus 18. szabad \ri.n i n PART ES PÁRT É PIT É S ★ Borsosberénvi gondok A tavasz még csak kibontás kozóban volt, helyenként még hófoltok is voltak, amikor egy márciusi nap estéjén Borsos- berény pártszervezetének aktí­vái megtárgyalták a község mezőgazdaságának szocialista fejlődését. Az elvtársak itt megállapították, hogy ha a tsz földterületét 167 katasztrális holddal megnövelnék, községük szövetkezeti község lehetne. Szövetkezeti község le­szünk! .:: — határozták el a részvevők és ezek után a párt- szervezet erősítette a felvilá­gosító munkáját. Az agitáció fő formájaként a háziagitációt választották. Az aktívák, ta­nácstagok és az értelmiségi dolgozók mellett mindenhol ott láthattuk a termelőszövet­kezeti tagokat is. akik a nagy­üzemi gazdálkodás helyessé­gét saját példájukkal, munkaegységkönyvükkel bizo. nyftották. a kívül állóknak volt mit nézniök, hiszen a bor- sosberényi Haladás Tsz — gazdasági eredményeivel — már ekkor is a jobbak közé tartozott. A tagok 40 forint 42 fillért kaptak munkaegységen­ként és szép számmal voltak olyanok is, akiknél a munka­egység meghaladta a 350-et is. Ilyenek voltak például Szabó Márton, akinek 376 és Sógor István, akinek 371 munkaegy­sége volt. A felvilágosító munka ilyen érvek és adatok nyomán elég jól haladt. A kívül állók egyre inkább megértették, hogy a népnevelők szava nem üres beszéd, hiszen egy egész sor tény igazolja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A gazda­sági érdekeltség pedig hatal. más vonzóerő és hatása itt sem maradt el. A termelőszö­vetkezet létszáma 25 főről 64 főre emelkedett. Az aktíva­értekezleteken elhangzottak tehát valóra váltak és így a rétsági járási pártértekezleten (május 13-án) már Borsosbe- rényről, mint termelőszövetke­zeti községről beszélhettek. A borsosberényi Haladás Tsz tagjainak száma közel háromszorosára nőit. re többet beszélnek arról, hogy amióta a létszám ennyire meg­emelkedett. több a hiba, több a vitatkozás és mindez főleg •azért — mondogatják — mert az új tagok ném közéjük va­lók. (Kevesebb földdel, vagy talán föld nélkül léptek be.) Ugyanis ennek a tsz-nek az alapító tagjai — ellentétben sok más termelőszövetkezettel — középparasztok voltak. 25 pártonkívüli középparaszt kezdte itt meg a közös mun­kát. A tavaszi felfejlődés so­rán hét párttag is került a tsz- be. Pártszervezetet alakítottak, megválasztották a pártvezető­séget. amelynek élére titkár­nak Mátyás Miklós elvtárs ke­rült. Az új vezetőség mindjárt munkához látott és tanulmá­nyozni kezdte a tsz életét. Kí­méletlenek voltak a hibákkal szemben. Ez nemigen tetszett a ..régi", békéséletű tagoknak és gyorsan híre is futott, hogy a tsz-ben már sok a baj. Egy­re több a veszekedés. Megfer­tőzték a szövetkezetét, ahová a kommunisták beteszik a lá­bukat, az kész veszedelem, az­előtt bezzeg nem voltak ilyen problémáink — mondogatták. S mi az igazság?... Az, hogy hibák az új tagok, a kommunisták bekerülése előtt is voltak a tsz-ben. Jóformán mindent idegen munkaerővel akartak elvégeztetni. így volt ez a múlt évben, az aratás, a kaszálás, a kapálás idején is. A kommunisták pedig a tsz-tagság erejére támaszkodnak. Nem akarják, hogy az eddigi­hez hasonló gazdálkodást foly­tassanak. Például az elmúlt évben a szövetkezet takarmányát is hazahordták a tagok. Ezenkí­vül, mondhatnánk valameny- nyien, jogtalanul, az alapsza­bály ellenére két-három hold területet használtak háztáji földként. Ezek a tények hűen igazol­ják, hogy a kommunisták oda- kerülése előtt is volt elég hiba, meggondolatlan lépés. Csak nem volt, aki beszéljen róla, vagy a tsz védelmére keljen és erélyesen megmondja bár­ki szemébe az igazat. Van egy A kommunisták ismerik ennek a közmondásnak a mély ér­telmét és nem alkudnak meg a hibákkal. Minden olyan je­lenséget elítélnek, ami pár- tunk politikájának megoldását a legkisebb mértékben is gá- tolja. Ezt tartsák szem előtt Királyok és Sógorok — meg a többiek is — amikor őket munkájukban elkövetett hibá­juk, vagy meggondolatlan ki­fejezésük miatt megbírálják, illetve jóra intik. Ahhoz, hogy a Haladás Tsz hírneve még jobb. még széle- sebbkörű legyen, ahhoz tovább kell terjeszteni, meg kell ho­nosítani a kommunistákkal együtt beköltözött bíráló szellemet, munkakedvet, hogy terveik — amelyek már a felfejlődés után készültek — valóra válhassa­nak. Ezek a tervek nem kiseb­bek, mint 20 anyasertés számá­ra fiaztatót, egy négy vagonos kukoricagórét építeni. Ezenkí­vül be akarják fejezni egy 300 férőhelyes juhhodály építését, a régi juhhodály szarvasmarha­istállóvá való átalakítását és egy hídmérleg megépítését. E tervek végrehajtásához szoros együttműködés, igazi közös munka, egy akarat, az alap­szabály minden pontjának pontos betartása szükséges. S ha így lesz, először is maga a tsz-tagság élvezi majd en­nek gyümölcsét. A termelőszövetkezet párt- szervezete továbbra is harcol­jon a hibák ellen, a jó mun­kaszellem kialakításáért és a törvényesség betartásáért. Erő­sítse sorait az arra érdemes tsz-tagokkal, alakítson ki nép­nevelőgárdát és pótolva a hiá­nyokat, állandóan nevelje a termelőszövetkezet minden egyes tagját a közösségi szel­lemre, mindenek előtt a párt­hoz való hűségre. Szüntelenül magyarázzák, hogy minden rendellenesség hátráltatja a termelőszövetkezet gazdasági telemelkedését és saját rová­sukra megy. A nevelő-, szer­vezőmunka nem könnyű, de hálás feladat, a tagok megnyerésének, csatasorba állításának egyet­len módszere. Ebben a nagy munkában bizonyára támogat­ják majd a község többi alap­szervezetei is. Kökényes! Béla régi közmondás: „Ahol min- denkinek igaza van, ott rend- Emiatt a légiek (az alapító j szerint semmi sincs rendjén!” tagok és ezek közül is Király I Persze, ez nem azt jelenti, Márton éS Sógor István) egy- 1 hogy mindig veszekedni kell. Ne legyen becsületük az állami fegyelem megsértőinek gazdatársak előtt F rtekezletre jöttek össze augusztus 14-én Pásztón hat községből a VB-elnökök, begyűjtési megbízottak és föld­mű vessző vetkezel^ dolgozók, hogy megbeszéljék, mi is a te­endő a közeljövőben, mert bi­zony akad az most elég, hi­szen a pásztói járás a negye­dik a járások közötti begyűj­tési versenyben. A jelenlévők beszámoltak arról, mi a helyzet jelenleg községükben és el­mondották azt is, mit szándé­koznak tenni annak érdeké­ben, hogy a járás előbbre ke­rüljön jelenlegi helyéről. Pásztó nem a legjobb közsé­ge a járásnak, de nem is a leg­utolsó. Vannak eredményei, de megtalálhatók azok a bajok is a begyűjtésnél, ami a legtöbb községben. Pártunk és kormányunk, ha fokozatosan is, életszínvona­lunk állandó emelését tűzte cé­lul maga elé. Ahhoz, hogy a zsír után olcsóbb legyen a ke­nyér, meg a liszt is, hogy ol­csóbban juthassunk a húshoz, tojáshoz, megfelelő készlettel és tartalékkal kell, hogy ren­delkezzen államunk. Ezt pedig dolgozó parasztjainknak kell biztosítaniok, elsősorban az ál­lami begyűjtés útján. A községben még zúg a gép. Az 1400 termelő közül mintegy 300 gazdának van még csépel­ni valója. A jövő hét elején végeznek talán. Ha egy gépük lenne még, elcsépeltek volna. De az eredeti hatból mindösz- sze kettő dolgozik a községben, persze kisebb-nagyobb hibá­val. Termésátlag, az eddigiek alapján 7,8—8 mázsának mu­tatkozik. Nem mondom, volt már több is, de a pásztói gaz­dák ebből is teljesítik beadási kötelezettségüket. Csak búzá­ból annyit adnak be, ami több mint ezer ember ellátására elég egészen az újig. S a búza 80 százaléka már bent van a raktárban. Jórészt egyenesen a géptől vitték a gazdák. Az első gabonát Alapi József vit­te a begyűjtőhelyre, az Ady utcából. Több. mint 6 mázsa szabad gabonára is szerződést kötött az államunkkal. A 200 mázsa szabad gabona is meg lesz a községben. Több mint 160 mázsa gyűlt össze eddig. "Tj e nem volt könnyű mun- ka. A begyűjtési csoport dolgozói, Takács Istvánnal az élen, a pontos kimutatás alap­ján naponta felkeresték a hát­ralékos termelőket, beszéltek velük, figyelmeztették őket kötelességükre. Nem is volt különösebb baj eddig. Igaz, a Toldi utcában Nagy László ne­héz esetnek ígérkezett. 72 ki­logramm búzával tartozott mindössze, de azért aztán ugyancsak megjáratta a be­gyűjtés dolgozóit. Háromszor voltak kint nála, még szemcsep- peket is ajánlva beteg szemé­re, végül is sikerült meggyőz­ni őt: bevitte a gabonát. Azt a három-négy rosszindulatú gazdát pedig, ahol már nem­igen használt a jó szó, Tóth Gyulának, az elnöknek adták át. Az meg behivatta a tanács­ra a gazdákat. Az egyik na­pon így állított be az idézésre Juhász Pál is, aki azt próbál­ta bizonygatni: feleségének mondta a begyűjtési nyilván­tartó, hogy nem tartoznak be­adni semmit. Milyen alapon: maga se tudta. Kétszeri beidé- zés, majd szembesítés után mégiscsak bevitte a gabonát, amivel tartozott. De segített a pártszervezet és a szövetkezet is. Kálmán Pál párttitkár a népnevelőket mozgósította. Ezek is járták a falut, segítve a begyűjtés dolgozóit. A szö­vetkezeti alkalmazottak meg agitáltak a pultnál is. rj e a munkának koránt sincs vége. Még tart a cséplés, lesz beadó is, akivel el kell beszélgetni. Meg aztán van legalább 50 olyan gazda is, aki ugyan nem sokkal, de tartozik államunknak. Ifj. Vi­rág József például 3 kilo­gramm, Kiss József pedig 6 kilogramm gabonával adós még. Beszélni kell ezekkel is, hiszen sok kicsi sokra megy. Bizony, ha valamennyi gazdá­nál hiányozna 3—6 kiló gabo­na, Pásztón ez 42—84 mázsát tenne ki. Aztán itt vannak az állati termékek is. Augusztus köze­pével a harmadik negyedben járunk már, s bizony az évi tervteljesítés nem a legmeg­nyugtatóbb. Sertésből 62, vá­gómarhából 72. baromfiból pe­dig 60 százaléknál tartanak. Igaz, Markó Imre, a Baross Gábor utcából, meg özvegy Bajnóczi Miklósné a Szabad­ság utcából már elvetették maguktól a gondot. Még az év elején eleget tettek beadási A kettős ünnep programjából • *■ Ünnepi vásár Salgótarjánban Gazdag és változatos prog­ram várja megyénk dolgozóit a kettős ünnepen. Akik Salgótarjánba utaznak, azoknak talán az ünnepi vásár jelenti majd a legnagyobb él­ményt. Az idei vásár méretei­ben is felülmúlja a tavalyit. 1200 méter hosszúságban hú­zódnak majd a különféle pa­vilonok, sátrak. A kereskede­lem nagy gonddal készült fel erre az erőpróbára. A tavalyi­nál bőségesebb árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére. Az árukészlet értéke meghaladja a 10 millió forintot. Kedves színfoltjai lesznek a vásárnak az őrhalmiak, érsekvadkertiek, vizslásiak és a kazáriak sátrai, bennük a népviseletbe öltözött eladókkal. Hogy az édesanyák nyugod­tan vásárolhassanak, gyermek- megőrzőt is állítanak fel. A gyermekmegőrző a gimnázium udvarán lesz, ahová a mamák díjtalanul adhatják be kicsi­nyeiket. A gyermekekre szak­képzett gondozónők vigyáznak. A játszótéren — éppúgy, mint eddig minden esztendő­ben — most is felállítják a szapadtéri színpadot, amelyen a megye legjobb kultúrcso- portjai szórakoztatják azokat, akik megpihennek a vásárlás­ban. Ugyancsak a szabadtéri színpadon rendezik meg a szo­kásos divatbemutatót. Ezen konfekcióiparunk legszebb termékeit láthatjuk. És még valami fontosat a vásárlással kapcsolatban! Akit nem elégít ki az ünnepi vásáron bemuta­tott áruféleségek bősége és vá­lasztéka, az elsétálhat az álla­mi áruházba, amely mindkét napon nyitva tart és ott ürít­heti ki pénztárcáját. Néhány szót az utazásról. Mindkét napon különvonatok bonyolítják le a valószínűleg alaposan megnövekedő for­galmat. A vonaton utazók öt­ven százalékos utazási ked­vezményben részesülnek. Akik pedig autóbuszon jönnek a me­gyeszékhelyre, azok 25 száza­lékos utazási kedvezményt ve­hetnek igénybe. amely a járás mezőgazdaságá­nak fejlődését, a nagyüzemi gazdálkodás évről évre nagy­szerűbb eredményeit mutatja be. A kiállításon állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, kiváló egyénileg dolgozó pa­rasztok. gépállomások, erdő- gazdaságok, vadásztársaságok és állategészségügyi szerveink eredményeivel ismerkedhetünk meg. A kiállítás 19-én reggel 9 órakor nyílik. A vendégeket a termelőszövetkezetek háziasán elkészített ételekkel várják. Nem lesz hiány jó borban sem. Munkás-paraszt találkozók Számos munkás-paraszt ta­lálkozóra kerül sor a két nap alatt. Salgótarján gyárainak dolgozói sok-sok termelőszö­vetkezetbe és községbe láto­gatnak el, de vendégül látnak sok termelőszövetkezeti tagot és egyénileg dolgozó gazdát is A Salgótarjáni Tűzhelygyár 45 kiváló dolgozója Héhalomban és Hasznoson tölti alkotmá­nyunk ünnepét. Résztvesznek azon az ünnepségen, amelyen az új kenyér felszegésére kerül sor. Karancskeszi, Karancsla- pujtő és Mithálygerge termelő- szövetkezeteinek küldöttei — a Tűzhelygyár vendégeiként — Salgótarjánban töltik a kettős ünnepet. Emellett a megye va­lamennyi járásában kerül sor a munkások és parasztok talál­kozójára. Drégelypalánkon: ifjúsági találkozó Drégelypalánk augusztus 19-én nagyszabású ifjúsági ta­lálkozó színhelye lesz. Buda­pesti, drégelypalánki, vala­mint csehszlovák munkás- és parasztfiatalok jönnek össze. A fővárosból mintegy 500 fia­tal érkezik Palánkra. A hősök emlékművénél tartandó ün­nepség után kultúr- és sport­műsorra kerül sor. 100 darab postagalamb röppen majd le- vegőbe és céllövőversenyen, labdarúgómérkőzásen, motor­versenyen szórakoznak majd a fiatalok. Gazdag sportműsor Jelentős sportesemények zajlanak le vasárnap és hét­főn. Vasárnap délelőtt a Sal­gótarjáni Építők pályáján ké­zilabda villámtorna lesz, ame­lyen az Építők és a város ve­gyes válogatottja méri össze erejét. A teniszezők is pályára lépnek. A városi teniszpályán dől el a Salgótarjáni Vasas, a Salgótarjáni Bányász és a Bu­dapesti Kismotor Gépgyár csa­patai között az Alkotmány Kupa sorsa. A sportműsor egyik érdekessége lesz a mo­torverseny, amely a Salgótar­jáni Bányász pályán 5 órai kezdettel zajlik le. Ezen a ver­senyen a salgótarjáni és balas-. sagyarmati motorosok cseh­szlovák versenyzőkkel mér­kőznek. A motorverseny köz- be.n a MÖHOSZ modellező szakosztálya tart bemutatót. A játszótéren fél 6-kor az ököl­vívás kedvelői a Salgótarjáni Vasas és a Salgótarjáni Bá­nyász összecsapását tekinthe­tik meg. 20-án délelőtt az általános gimnázium udvarán férfi és női csapatok kosárlabda-mér­kőzései kerülnek sorra. A röp­labdacsapatok is az Alkotmány Kupáért küzdenek ezen a na­pon. Az MTH pályán a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár, a Salgó­tarjáni Bástya és a Zagyva- pálfalvi Bányász férficsapatai, valamint a Baglyasaljai Bá­nyász, a Mátranováki Bányász és a Zagyvapálfalvai Építők női csapatai mérkőznek a ku­páért. A Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni Vasas férfi és női kardvívói 9 órai kezdet­tel tartanak bemutatót a ját­szótéren, amit a Salgótarjáni Vasas birkózóinak a bemutat­kozása követ. A Vasas-stadionban 3 órakor atlétikai verseny kezdődik. 5 órakor pedig ugyanitt a Salgó­tarjáni Bányász—Salgótarjáni Vasas öreg labdarúgói játsza­nak. A gazdag sportműsor zá­rószámaként a Salgótarjáni Vasas labdarúgó csapata a Fü- leki Spartakkal mérkőzik. Mezőgazdasági kiállítás Mezőgazdasági kiállítás is tarkítja a kettős ünnep prog­ramját. A Salgótarjáni járási Tanács az ünnepi vásárral egyidőben kiállítást rendez, Ailami gazdaságaink féléves mérlegéről Az Állami Gazdaságok Pest —Nógrád megyei Igazgatósága felülvizsgálta és jóváhagyta az irányítása alá tartozó állami gazdaságok féléves gazdálko­Magyarnándoron. De sok mú­lott a meglevő lehetőségek ki­használásán, a szervezésen, a szállításokon is. Nem véletlen az sem, hogy azok az állami kötelezettségüknek, az állati termékekből is. Viszont Ludá- nyi István legalább 4—5 éve semmit sem adott be, csak sertéssel több mint 2 mázsá­val tartozik. Géczi Mihályné meg csak akkor hajlandó be­adni. ha elviszik tőle. Pedig beszéltek már vele szépen is. Van tehát elég tennivaló Pásztón továbbra is. A begyűj­tési csoport dolgozói ezek után is nyakukba veszik a falut reggelenként, járják a hátra­lékosokat. A községi tanács elnöke a tanácstagokat mozgó­sítja. A legközelebbi tanács­ülésen valamennyi tanácstag egy könyvecskét kap, választói névjegyzékével, s mindegyik­nél feltüntetik, kik vannak va­lamilyen terményféleségből, vagy állati termékekből hát­ralékban. Ezeket meggyőzni a tanácstagok feladata lesz. Kál­mán Pál párttitkár is mozgó­sítja újra a népnevelőket. Hi­szen csinálták már ezt és volt eredmény. A szövetkezet dol­gozói a felvilágosító pultagitá- ció mellett még azt tervezik, hogy a pedagógusokkal meg­beszélve. az iskolás gyermekek­kel íratják le egy-egy cédulára minden egyes igyekvő és ha­nyag gazda nevét, amit azután a vásárlók csomagjába tesz­nek. Hadd ismerje meg ezeket a gazdákat az egész község. f üzemeinkben, bányáink­ban szigorú munkafe­gyelem van, melynek megsér­tőit társaik nemigen becsülik. Dolgozó parasztságunk mun­kafegyelme: állampolgári kö­telességük teljesítése. S azt kell elérni Pásztón is, hogy az állampolgári kötelességüket el­mulasztóknak ne legyen becsü­letük gazdatársaik előtt. dásáról szóló mérleg beszámo­lókat. Az értékelés szerint megyénkben a z&bari és a sziráki állami gazdaság dolgozott a legjobban. Az igazgatóság va­lamennyi gazdasága között a zabari a második, a Sziráki Állami Gazdaság pedig a har­madik helyen végzett. Zaba- ron az állattenyésztésben volt jelentős a nyereség, míg Szirá- kon a növénytermelésre for­dítható egész évi költség 54 százalékát használták fel jú­nius 30-ig. A Kisterenyei és Pásztói Állami Gazdaság viszont az utolsók között van. Pásztó a 17.. Kisterenye pedig a 20. a sorrend szerint. Különösen rossz ezeknél az állattenyész­tés jövedelmezősége. Igaz, je­lenleg a Pásztói Állami Gazda­ságban a legmagasabb az is­tálló-átlag, de a gazdaságban 1 forinttal drágábban állítanak elő 1 liter tejet, mint például Szirákon. A borjúknál meg 1 kilogramm súlygyarapodás kétszer, a növendék szarvas- marháknál pedig háromszor annyiba kerül, mint a közeli Szirákon. Kisterenye viszont még ennél is rosszabbul áll. A növendék szarvasmarhák 1 ki­logrammos súlygyarapodása, a szirákinak 8, a zabarinak pe­dig 7-szerese. Ideje volna, ha a kistere­nyei, pásztói, de a karancske­szi állami gazdaságok vezetői is jobban bánnának a gazda­ság jövedelmével, eredménye­sebben gazdálkodnának. Igaz, ezek a gazdaságok takarmány­gonddal küzdenek, kedvezőtle­nebbek az üzemi adottságok is, mint Szirákon, Zabaron vagy gazdaságok értek el nagyszerű eredményt, amelyekben már évek óta állandó a vezetőség és a munkásgárda is. Ilyen ál­lami gazdaság Borsosberény is, ahol Gál István, az állami gazdaságok kombájnosainak versenyében a 10. helyen vég­zett. Népgazdaságunknak sok ga­bonára, tejre, húsra van szük­sége, de az eddiginél jóval ala­csonyabb önköltséggel, hiszen csak ez vezethet egy újabb ár- leszállításhoz, életszínvonalunk emelkedéséhez. E cél eléré­séért pedig van még mit ten­niük — kisebb, vagy nagyobb mértékben — a legutolsó és a legjobb állami gazdasá­goknak is egyaránt. Vásároljon mindent egyhelyen az r ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN A rétsági ünnepi vásáron keresse fel pavilonunkat Konyhabútor, szobabútor, vas és műszaki áruk, tűzhelyek, méteráru, kötöttáru és divat­áru nagy választékban Rétsáq és vidéke körzeti földmű vessző vetkezet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents