Szabad Nógrád. 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-11 / 64. szám

ci virágzó mezőgazdaság útján

Csökkentették a lóállományt, növelték a tehenek számát a pilinyi Dózsa Tsz-ben Már megbecsült tugok.

r Jf ' 7 — • /IA _ — — 7. ^ 7 .. . u -7 .1 f. . 7. T. Aji* 7n /

A lóállomány csökkentésén kívül a termelőszövetkezet minőségi javítást is eszközölt. Csak a legjobb nóniusz-l'ajta lovakat tartják.

A nemrégen beállított két pár ökör közül az egyik pár. A ökrök takarmányt szállítanak a tehenek részére.

uagyszarvú magyar

Egyre jövedelmezőbb az állattenyésztés a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben

A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet évről évre nagyobb jövedelmet biztosít az állattenyésztésből. Az elmúlt évben például 315 000 forint volt a jövedelmük. Ebben az évben még' nagyobb lesz. Ezt mutatja az a tény, hogy az elmúlt évi 4000—5000 havi jövedelem — amelyet a tejből kaptak — ebben az évben 13 000 forintra emelkedett.

A tehenészet múlt havi fe- jési átlaga 7,7 liter volt. 30 darab tehénnél ez az eredmény csak közepesnek mondható. De Blaskó Péter állattenyésztési brigádvezető szerint ez az eredmény még jobb lesz, mert elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítottak az állatok részére.

Nagy gondot fordítanak a borjúnevelésre. Minden borjút felnevelnék és azokat a legmegfelelőbben gondozzák. Az üszők nagy részével a tehén- létszámot növelik. Ebben az évben például 9 darab vemhes üszőt álhtotitak be. A bikákat pedig tenyésztésre nevelik. Az elmúlt hónapban 3 darab növendékbikát adtak át a köztenyésztésnek. A 3 darab, bikáért összesen 25 000 forintot kaptak.

A tehenészeten kiviül jól jövedelmez a termelőszövetkezet sertés- és juhstenyészeite. A 30 darab anyásért ósüket minden évben kétszer elletik. A növendékek egy részét a tagság között osztják szét a másik részt pedig értékesítik és hizlalják. A hízósertések eladásából 57 000 forint került a termelőszövetkezet pénztárába.

Hatalmas mennyiségű takarmányt és abrakot fogyasztott az elmúlt évben a pilinyi Dózsa Tsz lóállománya. Jövedelmet pedig keveset hozott. Ezért a tagság úgy határozott, felére csökkentik a lóállományt. A 28 darab igáslóból csak 14 darabot hagytak meg. A lovak helyett 2 pár ökröt és teheneket vásároltak. Az elmúlt évi 13 darabról a tehénlétszámot az év végére 30 darabra emelik. Jelenleg 26 darab a létszám, de a hiányzó 4 darabot is hamarosan beállítják.

„Helyesen gondolkoztunk, amikor szövetkezetei alakítottunk

\/f egelégedéssel hallgat- L'-*- tarn a rádióban a

Központi Vezetőség határozatát, amely ismét állást foglalt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének

szükségessége mellett. A határozat erőt ad a további munkához és csak megerősíti bennünk azt a tudatot: helyesen gondolkoztunk,

amikor szövetkezetét alakítottunk. A határozat nagy kedvezményeket ad a szövetkezeteknek. s megmutat ja azt is. hogyan növelhetjük a leggyorsabban, a legeredményesebben a közös vagyont, a tagok anyagi jólétét.

A határozat az egyénieknek is nagyobb lehetőséget biztosit termelésük fellendítéséhez. Azonban meg vagyok győződve arról, hogy a kisparaszti gazdaságok az ilyen nagy állami támogatás ellenére sem képesek tartósan, évről évre növelni termelésük színvonalát. Erre csak a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás képes. Például a Szabadság Tsz a mostani kedvezőtlen időjárás ellenére is 12,5 mázsás átlagtermést takarított be búzából, míg az egyéniek búzatermés átlaga S—10 mázsa között van. Ez a számadat is mutatja, érdemes közösen gazdálkodni.

Nekünk, szövetkezeti tagoknak az a kötelességünk, hogy minél több egyénileg gazdálkodó parasztot nyerjünk meg a szövetkezeti gazdálkodás számára. Ismertetnünk kell a dolgozó parasztokkal szövetkezeteink gazdasági eredményeit, a tagok életét, hadd hasonlítsák össze saját életükkel, gazdasági eredményeikkel. Mi már elkezdtük az agitációs munkát. Fényképeket készítettünk gépesített növénytermesztésünkről, jól fejlődő állat- tenyésztésünkről. A képeket elhelyeztük a földművesszövetkezeti áruház kirakatában. Már az első napokban sok dolgozó paraszt megnézte. Ezenkívül lehetőséget adunk a dolgozó parasztoknak arra is, hogy meglátogathassák közös gazdaságunkat.

Elmondotta:

Valus József

a pásztói Szabadság Tsz

könyvelője

Rcadsieresen osztanak pénzelöleget a Lörinc-pusitai Dimitrov Isi-ben

A Lőrinc-pusztai Dimitrov Termelőszövetkezetben ebben az évben áprilistól kezdve minden hónap 2—10 között rendszeresen pénzelőleget osztanak.

— Az elmúlt évi tapasztalatok alapján határoztunk így mondta Cserődi János, a termelőszövetkezet elnöke. — És azt hiszem, jól határoztunk. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén is kihangsúlyozták: „Lehetővé kell tenni a tsz- tagság részére, hogy év közben rendszeresen pénzjövedelemhez jusson.” Mi ezt már megvalósítottuk. Minden hónapban. lehetőleg 2-án az elmúlt hónapban végzett munkaegységekre 5 forint előleget osztunk ki. Augusztus 2-án például Maglódi János a múlt hónapban dolgozott 133 munkaegységére 665 forint előleget kapott. Velki Etel pedig a 69 munkaegységére 345 forintot. Az elmúlt hónapban 19 058 forintot osztottunk ki. Es ezután is minden hónapban osztunk anélkül, hogy a bankból hitelt vennénk fel.

Az előlegosztást a tehenészet és a kertészet jövedelméből fedezzük. Nyolc hold kertészetünkből 70 000 forint bevételt terveztünk. Eddig már 25 000 forintot jövedelmezett. De a java még ezután jön. A havonta eladott tejmennyiség értéke is közel tízezer forintot tesz ki. A rendszeres előlegosztás növeli a tsz-tagok munkakedvét, így minden munkát saját erőnkből, időben el tudunk végezni.

óbb mint 60 szarvasmarhával rendelkezik a berkenyéi 1 Petőfi Tsz, melyek közül 21 darab a tehén, még pedig nem, is akármilyen: törzskönyvezett valamennyi. Egy sincs olyan, amelyik 12 literen alul adna, de a Cifra, a 9-es, megadta a 25 liter tejet is naponta. Egyike a legjobban tejelő teheneknek a megyében. Most vemhes, még egy hónapig fejik, de 18 liter körül ad most is. A Galamb, meg a Zsemlye kiállításra megy. Mindkettő tejhozama meghaladja a 4000 kilogrammot egy laktáció ideje alatt.

A ikét gulyás, Löffler Péter, meg Kolczenberg András bácsi mellett asszonyokat is alkalmaznak a tehenészetben. Egyelődre Fehérvári Andrásnét meg Mácsi Józsefnét. Mert tagadhatatlan, jó takarmányozás és az állatok lelkiismeretes gondo-. zása nélkül nincs tej.

Nagyon sok múlik magán a fejesen is. Ahhoz pedig —. ahogy a Petőfi Termelőszövetkezetben mondják — kik is érte-, nőnék jobban, mint az asszonyok. Fehérvári Andrásnét sokan ismerik a megyében. Sok helyen megfordult már, hiszen egyike a legjobb fejőnőknek. Mácsiné meg 13 éves kislány volt, amikor fejni kezdett. Nagygazdákhoz járt, havonként 6 forintot kapott, s ezért háromszor fejt naponta. Tisztán, rendesen étkeznek reggelenként a fejőshez, még iköpenyük is van, Lemossák a tőgyeket, tiszta, puha ruhával megtörlik, aztán, fogják a széket, a kannákat és leülnek fejni. Megmasszíroz- zk a tőgyeket, végig-végig húzva kezüket a tejereken. Köny- nyebben megy így a fejes.

— Van olyan tehén — mondja Fehérváriné —, amelyik a nélkül le sem adná a tejet, annyira megszokta már... — Amikor aztán ezzel is végeztek, fejnek, míg egy cseppig ki nem jön a tej. A múltlcoriban — Fehérváriné mesélte — egy oroszi ember, jött látogatóba. Éppen fejtek. Tetszett neki a fejőnők munkája. Még meg is jegyezte: — Ejnye asszonyok, hát mar guk így fejnek? Nagyon értik már... — Aztán egyre közelebb merészkedett. — Nem rúgnak ezek a tehenek? — kérdezte. De az asszonyok figyeltek ám, hogy hamisság volt az egész, Azt akarta megnézni nem kapkodják-e el a fejest, valóban kifejnek-e minden csepp tejet? De hát erre nincs panasz. Ha végeznek a 18 tehénnel —, mert ennyit fejnek jelenleg —• megnézik mennyi a kifejt tejmennyiség, s ezt szorgalmasan jegyzik. Most 260 liter körül fejnek naponta. De az már a tiszta tej.

f,'gy időben el akarták hagyni a déli fejőst. Elég lesz a reggeli meg az esti, hiszen ott a sok kapálni való,., Szólt is a két asszony az elnöknek.

— Ha maguknak sok — mondta Berták István — nem bírják, hát hagyjak el. De kis idő múlva bizony maguk az asszonyok mentek Bertákhoz, hogy ők mégis csak fejnek délben is,

— Hogyne — mondta Fehérváriné — az első nap 4, a második nap 10, a harmadik nap meg már 20 literrel fejtünk kevesebbet így. Mondtam is a másik asszonynak, hogy akár milyen sok a dolgunk, csináljuk mégis a délit is... — Azóta aztán újra fejnek délben is. De meg is van az eredmény. 240 literről 250, majd 260 literre javult a napi tejhozam. De ez most már mind kenés az asszonyoknak. 270 litert szeretnének aztán meg 300 litert naponta.

S még valamit. Olyan ez a közös, mint egy megértő nagy család, ahol a férfi tagok megbecsülik az asszonyok munkáját, Az elnök segít mindenben, hiszen az asszonyok keze aranyat éi\ A két gulyás Löffler Péter és Kolczenberg András bácsi, ha amúgy öregesen mérgelődve is. mégis segítenek, az asszonyoknak fejni, ha úgy fordul, hogy megkésnék a munkával. Egy időben — az elnök mesélte — bizony az emberek amolyan fél munkának tekintették az asszonyok dolgát. Bár erre semmi ok, hiszen az asszonyok férfi módra rakják a kazlat, s hordják a kocsira a gabonakereszteket. De a fejőnőkre még ezek sem mondtak mást csak azt: jó, hogy bírják a munkát ezek az asszonyok! Meg is szavazták egyik közgyűlésen, hogy 100 li-t tér tej után nem 6 tized, hanem egy egész munkaegységet írnak fává az asszonyoknak.

A z ősszel már egy 50 férőhelyes korszerű istállóba viszik át a szarvasmarhákat. Kinn épül a majorban önita- tóval ellátva és középen vágány fut. Nem lesz nehéz így a munka. A tehénállományt meg 21-ről 30-ra szaporítják. S az asszonyok is kapnak segítséget, még egy fejőnőt állítanak be, Az istállóra 133 ezer forintot fordítottak, saját erejükből. S ehhez bizony nem ikis mértékben járult hozzá a tehenészet nagyszerű eredménye. S abban is része van a több tejnek, hogy egységenként 33 forintot osztanak, ami csak Fehérvári Andrásáénál több mint 13 ezer forintot jelent, ha csak a 40(1 munkaegységet vesszük is alapul. Vincze Istvánná

A mezogazdasagi termelőszövetkezetek többsége tudományos színvonalon álló nagyüzemi gazdálkodást folytat. Gabonatermelésük 2—3 mázsával felülmúlja az egyéniekét. Ez évben már a közös állattenyésztés adja a jövedelem több mint felét. Bátran mondhatjuk: tovább növekedett a termelőszövetkezetek tekintélye a dolgozó parasztság előtt.

A tsz-ek tekintélyének növekedése, s a számszerű fejlődés között nagy az aránytalanság. Ennek oka: a számszerű fejlesztést elősegítő agitációs munka az utóbbi hónapokban meglassult, egyes helyeken pedig' megszűnt. Másrészt a termelési gondok, a nagy nyári elfoglaltságok is nehezítették a fejlesztést.

Most az aratás-cséplés befejezése után csökkennek a termelési gondok, s kedvező alkalom nyílik a fejlesztési munka fellendítésére. Ez az időszak nagyjelentőségű. Az augusztus és szeptember hónapban alakuló termelőszövetkezetek már közösen, nagy földtáblákon kezdhetik meg az őszi vetést, közös gazdaságuk megalapozását. Hogy ez bekövetkezzék, meg kell javítanunk agitációs módszereinket, s le kell küzdenünk a fejlesztési munkában még meglevő negatív jelenségeket.

Első és legfontosabb tennivaló, hogy maguk a termelőszövetkezeti tagok beszéljenek életükről, munkájukról, a hozzájuk legközelebb álló rokonoknak. barátoknak, szomszédoknak a falu kis- és középparasztjainak. Ez az agitációs munka

megjavításának egyik legfőbb követelménye. Minden tsz-nek érdeke a fejlesztés. Tsz-einket általában-az jellemzi: vagy sok a föld és kevés a tag — mint Becskén —, vagy pedig sok a tag és kevés a föld. mint például Szurdokpüspökiben.

Az új szövetkezeti tagok ezreiért

Agitációs érvekből nincs hiány. Az érsekvadkerti Dimitrov holdanként 17,3 mázsás termést takarított be, míg a község szorgalmasan dolgozó kis- és középparasztjainak termésátlaga 10 mázsa körül van. 3 kg búzát, 60 deka árpát és 6 forintot osztottak előlegként egy munkaegységre a nagyoroszi Úttörőben. A berkenyéi Petőfi Tsz 50 férőhelyes, önitatóval ellátott tehénistállót épít, benne az állattenyésztők vasúti sínen szállítják majd a takarmányt és a trágyát, így sorolhatnánk tovább tsz-eink gazdag eredményeit, amelynek elérésére az egyéni kisgazdaságokban az állami támogatás ellenére sincs lehetőség. Az ilyen eredményekről szívesen vesz tudomást a dolgozó paraszt. mert ezek világosabbá, érthetőbbé teszik előtte a gazdag jövőt.

A Központi Vezetőség-is határozata, a második ötéves terv irányelvei sok olyan fontos intézkedést tartalmaznak, amelynek gyakorlati megvalósítása erősebbé, vonzóbbá teszik a szövetkezeteket, s elősegítik belső szervezeti életük megszilárdítását. Az új belépőnek közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy ösz- szegben azonnal ki lehet fizetni. Az öreg szövetkezeti tagok nyugellátásának intézményes megoldása, a kedvezményes hitelfeltételek, a kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, a tsz-ek területével határos. 50 holdnál kisebb állami erdők átadása — s még egy egész sor intézkedés segíti a tsz-ek vagyoni helyzetének javítását, a tagok anyagi jólétének szüntelen emelkedését.

A szövetkezet mellett szóló érveket nap, mint nap el kell mondani a dolgozó parasztságnak. így kerülnek közelebb a szövetkezethez. A tsz-el szimpatizáló dolgozó parasztokat — az önkéntesség elvét tiszteletben tartva — kérjük fel a szövekezetbe való belépésre. Sokan várják a hívó szót.

Egyes helyi párt- és tanácsvezetők azt tartják, hogy a nap, mint nap végzett fel- világosító munka sérti az önkéntesség elvét. Ez téves nézet, hiszen nem lehet aratni ott, ahol nem vetnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése sem megy végbe automatikusan. Az önkéntesség elvét, nemcsak hogy nem sérti, sőt annak betartásához elengedhetetlen, hogy napról napra szívós, agitációs munkát folytassunk a szövetkezés érdekében.

A párt és a kormány a szövetkezetek szervezésének önkéntessége alapján áll. Továbbra is elősegíti a dolgozó parasztokat termelésük növelésében, s biztosítja, hogy szór. galmas munkájuk megfelelően gyümölcsözzék számukra, s nem tűri. hogy bárki is — elferdítve pártunk politikáját — e tekintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban.

Az utóbbi hónapokban az előkészítő bizottságok sem értek el lényegesebb fejlődést. A 'helyi párt- és tanácsszervek vezetői magukra hagyták a bizottságokat, s így ezek közül egyik sem jutott el a tsz megalakításáig. E téren is előre kell lépni. Helyes, ha a bizottságok gazdasági programot készítenek, amely tükrözi a megalakítandó szövetkezet jövőjét. E programot széles körben ismertessék a bizottság tagjai. E munkában nélkülözhetetlen a helyi párt-, tanács- s tömegszervezeti vezetők segítsége. Csak így tudjuk elérni, hogy a meglevő előkészítő bizottságok rövid idő alatt szövetkezetekké alakulhassanak.

A Isz-ek eredményeinek ismertetése, népszerűsítése, új tsz-ek alakítása szempont, jából nagy jelentősége van a tsz-látogatá- soknak. Nagyon fontos a jó. politikai előkészítő munka, s az, hogy csak olyan dolgozó parasztokat vigyünk el a tsz-ek meglátogatására. akiket komolyan foglalkoztat a szövetkezetbe lépés gondolata. A tsz-tagokon is nagy felelősség van. Világos, érthető, őszinte választ kell adniok a dolgozó parasztok kérdéseire. Helyes, ha a látogatáson részt vett dolgozó parasztok a falu gazdatársadalma előtt elmondják élményeiket, tapasztalataikat, s előkészítő bizottságot alakítanak.

A fejlesztési munka során szinte teljesén megfeledkeztünk a szövetkezés egyszerűbb, alacsonyabb típusainak népszerűsítéséről. Ezt a hibát most ki kell javítani. Támogatnunk. népszerűsítenünk kell a szövetkezés egyszerűbb formáit is: a termelőcsoportokat és a földművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő, valamint géphasználati társulásokat. Ezek a társulások jelentősen elősegítik. hogy a dolgozó parasztok széles rétegei a gyakorlatban is megismerkedjenek a társasgazdálkodás módszereivel, előnyeivel. Ezen egyszerű társulások szervezése váljon a földművesszövetkezeti vezetőség és tagság legfontosabb feladatává.

A termelőszövetkezeteb tekintélye megnőtt a dolgozó parasztság előtt. Kedvező alkalom nyílt arra, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban több ezer dolgozó kis- és középparaszttal gyarapodjon a szövetkezeti tagok nagy tábora. Lantos L