Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)
1956-07-25 / 59. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! g g Szabad nogdad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MFGYEl TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JÜLIUS 25. Pártegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—2Í Í ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyakorolt országunk egész politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi megállapításait a béke megszilárdításáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a munkásmozgalom egysége megteremtésének lehetőségéről. Mély hatást gyakoroltak a magyar dolgozó népre a különböző társadalmi rendszerű országok aktív, békés egymás mellett éléséről s a szocializmushoz vezető különböző utakról szóló lenini megállapítások, valamint az a bátor következtetés, hogy a háború elkerülhető, a béke megőrizhető. A dolgozó nép figyelmét különösen megragadta a szovjet gazdaság általános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális felemelkedésére irányuló hatodik ötéves terv. Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép véleményét, a Központi Vezetőség örömmel állapítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a lehetőség az úgynevezett „hidegháború” felszámolására. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának bátor lépése a személyi kultusz káros következményei feltárására és teljes megszüntetésére, súlyos tehertételtől szabadítja meg a nemzetközi munkásmozgalmat, s a nemzetközi munkásmozgalom további virágzásához vezet; egyszersmind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottságában megvolt és megvan az a lenini vezető mag, amely továbbfejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza korunkra a j marxizmus—leninizmust. • A Központi Vezetőség megállapítja, hogy egyes imperialista és belső reakciós körök fokozódó aknamunkájukkal el akarják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép s a népek békéje, a szocializmus győzelmes előrehaladása érdekében hozott legfőbb határozatairól, arra törekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív jelenségekre irányítsák, melyek Sztálin működésében megnyilvánultak, hogy ezzel zavarják a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egységét, s korlátozzák a XX. pártkongresszus eszméinek a népekre gyakorolt vonzóerejét. A Központi Vezetőség telje, sen egyetért a személyi kultusz kialakulásáról és elterjedéséről az SZKP Központi Bizottsága 1956. június 30-i határozatában adott elemzéssel, s megállapítja, hogy a személyi kultusz nem a szocialista rendszer lényegéből fakad, ellenkezőleg: idegen a szocialista rendszertől. A szocializmus, amely igazi demokratikus népi rendszer, kiküszöböli — mindenütt, ahol jelentkezett — a személyi kultuszt és káros következményeit s továbbfejleszti a szocialista demokráciát. A Központi Vezetőség változatlanul a szocialista világ- rendszer országainak egységében, a szocialista országok, valamint a világ valamennyi kommunista és szocialista pártja közötti nemzetközi szolidaritás erősítésében és megszilárdításában látja a világbéke megőrzésének s a népek szocialista előrehaladásának legfőbb biztosítékátj Vasárnap a gabonaföldekm ,,; m v ' Mj 2. A párt és a kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapokban A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban az MDP Ilii kongresszusának az ezt megelőző 1953. júniusi és más fontos üléseinek határozataira, valamint a szocializmus magyarországi építésének gazdag tapasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából levonható tanulságokra támaszkodva határozta meg irányvonalát. A párt arra törekedett, hogy munkája homlokterébe a szocializmus építésének gazdasági problémáit állítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek teljesítéséért mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb területein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökkentését. A párt további erőfeszítéseket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésére, a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére, a dolgozó nép szociális, kulturális viszonyainak megjavítására. A párt és a kormány lépéseket tett a gazdasági haladásunkat fékező bürokratizmus és túlzott centralizáció kiküszöbölésére, és megkezdte az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavítására. A párt hozzáfogott állami életünk további demokratizálásának nagy munkájához, szilárdan tovább haladt a szocialista törvényesség megszilárdításának útján. Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendszerű országok aktív békés egymás mellett élésének előmozdítására irányuló politikáját. Is A párt, a kormány, a dolgozók együttes erőfeszítése a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért általában sikerrel járt; az 1956 első félévre vonatkozó termelési terveket az ipar jelentősen túlteljesítette, jóllehet a termelést számos kedvezőtlen tényező hátrányosan befolyásolta. 1956 első felében a szocialista ipar termelése 6,8 százalékkal múlta felül 1955 azonos időszakának termelését. a munka termelékenysége pedig 4,9 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ez arra mutat, hogy az 1955-ben megindult kedvező fejlődés az iparban tovább tart. A mezőgazdaságban — ameny- nyire ez ma megállapítható — jó közepes termés ígérkezik. Előrehaladás történt a népgazdaság számára rendkívül fontos külkereskedelmi helyzet megjavításában is. E félévben a külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív; ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfeszítéseinket, az év végére külföldi adósságaink csökkenni fognak. A biztató fejlődés ellenére a népgazdaságban még mindig számottevő nehézségek mutatkoznak, elsősorban a termelés anyagellátásában (pl. fűtőanyag-ellátási nehézségek). 2. A termelésben elért eredmények alapján a párt- és a szakszervezetek kezdeményezésére a kormány 650 forintban állapította meg az időbérben foglalkoztatott dolgozók alapbérének legalacsonyabb összegét. Ennek következtében 170 000 dolgozó keresete emelkedett. Több népgazdasági ágban béremeléssel egybekötött és a bérrendszert reálisabbá és igazságosabbá tevő bérrendezést hajtott végre, s helyesebb anyagi ösztönzést biztosító premizálási rendszert vezetett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal csökkentette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent. Egyes, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 48 óráról 36—42 órára csökkentette. A párt gondoskodása, a kormány intézkedései révén javult az utóbbi hónapokban a lakosság élelmiszer, és iparcikk-ellátása, Sikerült jelentékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást a városokban, s jórészt vidéken is. 1956 első felében kb. 8 százalékkal több, 1,6 milliárd forinttal nagyobb értékű árut adtak el a kiskereskedelmi forgalomban, mint 1955 első felében. A javuló áruellátás mellett is több cikkből a keresletet még nem tudta teljesen kielégíteni a kereskedelem. 3. A gazdaság-vezetés megjavításában a párt kezdeményezésére a kormány által kidolgozott és végrehajtott intézkedések elsősorban a túlzott centralizmus kirívó visz- szásságainak felszámolására irányultak. Ezeknek az intézkedéseknek általában kedvező hatásuk volt., de az egyszerűsítésről, s a megyék, járások, kerületek összevonásáról hozott határozatok több helyen bizonytalanságot teremtettek az állami és gazdasági apparátusban. Jelentős lépések történtek az elmúlt hónapokban, vagy vannak előkészítés alatt a beruházások műszaki és pénzügyi lebonyolításának egyszerűsítésére, az anyaggazdálkodásban a kereskedelmi módszerek kiterjesztésére, a pénzgazdálkodásban a vállalatok és a bankok önállóságának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a tervmutatók számának csökkentésére. Különös jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen kevesebb megkötöttséget tartalmaznak a termelők számára. A dolgozók legszélesebb tömegeinek bevonásával folyt le a második ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már önállóan készítette el második ötéves tervét. Mindezek a változások a gazdaság-vezetés decentralizálásának és fokozol tabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes fel- használásának irányába hatnak. 4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi alapjának megerősítésére: ezErdőkürt egyéni gazdái sem tétlenkedtek I gazdáé, aki Grósz Gyula segítsegere s>etett- vasárnap. Sokan fogtak be és hordták a kő- 1 A másik fogatot a helybeli Dózsa tsz adta kol- zös szérűre a gabonát. Két megrakott fogatot j csőn Grósznak. Segítenek a fogatnelkuüekneK mutat képünk. Az egyik Hajvár Pál 14 holdas i Erdőkürtön. Jól halad a hordás. Vasárnap sem pihentek a kombájnok és aratógépek. Valamennyi járásban vágták a gabonát. Az árpa, búza és rozs aratásával mintegy 85 százalékban végeztek eddig. Ha az idő engedi, előreláthatólag a hét közepére valamennyi járásban learatják a gabonát a zab kivételével. * 19 hold gabonát vágott le aratógépével szombaton és vasárnap Bódi János, az erdőkürti gépállomás traktorosa. De Bódi János eredménye különben is említésre méltó, hiszen 127 holdat aratott 11 nap alatt. * Dolgoztak gépállomásaink kombájnosai is: 30 holdat arattak. De igyekezniük is ■kell a munkával, hiszen több mint 450 katasztrális hold gabona vár még a kombájnokra. Eddigi munkájuk alapján Kovács István, a szécsényi és Féja István, a toknácsi gépállomás kombájnosa bizonyult a legjobbnak. Teljesítményük 100 holdon felül van. Arattak a palotást Május í Tsz-ben is, hiszen 120 kát. hold gabona volt még lábon. Gazdag a termés, s a kombájn csak fél vágószélességgel tud haladni, ami rendkívül lecsökkenti a napi teljesítményt. Az aratás mielőbbi befejezése érdekében a gépeket átcsoportosították. így Madiász József Pásztoréi és Kissimon Sándor É rsekvadker t r 51 jött segíteni az erdőkürti gépállomás kom- bájnosainak. zel kiszélesült gazdálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képviselők munkájának megjavítására. A törvényesség megszilárdítására intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő törvénysértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különösen nagy jelentőségű a kulákokká minősített középparasztok ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos törvénysértések következményeinek megszüntetése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéséhez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alapján elítélt ártatlan emberek, forradalmárok, kommunisták, a munkásmozgalom régi harcosai, elvtársaink visz- szakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az igazságtalanul elítélt elvtársak visszatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kommunistáknak, a dolgozó népnek a pártba vetett bizalmát. összesen 474 személy ügyével foglalkoztak a rehabilitációs eljárás során s nagy többségüket már rehabilitálták. Letartóztatott párttagjaink bírósági rehabilitálása, párttagságuk, szakszervezeti tagságuk rendezése, funkcióba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartóztatott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül rehabilitálták Donátit Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György, Pálffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyi Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait, Losonczy Géza, Szirmai István elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttagjait és másokat; a pártból Való kizárásukat hatálytalanították. Közülük egyeseket újra beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bíróilag rehabilitálták Szakasits Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van. Intézkedések történtek a rehabilitált elvtársak hozzátartozóit ért sérelmek megszüntetésére. 5. Külpolitikánk legjelentősebb eseménye az elmúlt hónapokban a magyar—jugoszláv állami kapcsolatok normalizálása volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezésére irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Magyarország megerősítette testvéri kapcsolatait,1 A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlinben tartott ülésszakán a szocialista országok sok kérdésben' összehangolták távlati gazdaságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat* Megszüntette a kormány a műszaki hatarzárt, ami kedvező visszhangot váltott ki a világ haladó közvéleményébőlj 6. Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a munkás- osztály és a dolgozó néptömegek társadalmi aktivitása* Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hónapokban a politikai élet is. A párt 1953 óta harcot folytatott a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés megteremtéséért, a pártélet lenini szabályainak helyreállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is fokozódott a harc a személyi kultusz káros következményeinek teljes felszámolásáért a párt. és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellendítette a termékeny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész közéletet fokozódó mértékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át, II. Soronlevö feladatok A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok eredményeire támaszkodva, s kiküszöbölve a hibákat, az elkövetkezendő hónapokban további intézkedéseket kell tenni a szocialista demokratizmus kiterjesztésére, egyszersmind a demokratikus centralizmus elvei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására. 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást. olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 47— 50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a nehézipar, Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését 58—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét 38—40 százalékkal kell növelni. A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar. mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lé- í nyegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új -Bériekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményekéit a munka termelékenységének állandó emelését. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mező- gazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—19(j0-ban ösz- szesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet mint az első (Folytatás a második oldalon)
