Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-28 / 60. szám

1956. Július 28. szabad >or.n\n T Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves (Folytatás a 6. oldalról) doskodni a meglévő lakóépü­letek megfelelő karbantartásé' ról és felújításáról. Az állami tulajdonban levőxlakások fel­újítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd fo­rintot. vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közel négyszeresét kell fordí­tani. A lakosság tulajdonában levő házak javításához is je­lentős mennyiségű építőanya­got kell biztosítani. A városi lakosság ivóvíz- ellátásának további javítását elsősorban a meglevő vízmű­vek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes terüle­teken új vízművek létesítésé­vel kell elérni. Uj közkutak és kis vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben más­fél millió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni, jelentős mér­tékben igénybevéve a társa­dalmi erőt is. A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalék­kal, a villanyfogyasztásba be­kapcsolt háztartások számát mintegy 300 000-rel kell nö­velni, mintegy 600 falut kell villamosítani. Meg Kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésé­vel. A városi közlekedést 180 db új, korszerű villamoskocsi, 165 db trolibusz és 400 db autóbusz üzembeállítás -. al kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani. 9. Tovább kell javítani ala­kosság egészségügyi ellátását, különös gondot fordítva a be­tegségek megelőzésére, a szé­les tömegeket érintő betegsé­gek elleni küzdelem fokozásá­ra. Tovább kell fejleszteni az anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelmet. Emelni kell a közegészségügyi színvonalat, fokozni kell a fertőző betegsé­gek elleni küzdelmet. Ezen célkitűzések megvaló­sítására: A gyógyintézeti és szülőott­honi ágyak számát 1955-höz képest mintegy 8500-zaJ kell növelni, ezen belül 7 új kórházat kell építeni. Bővíteni kell a szana­tóriumi hálózatot. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni, úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Bu­dapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetek­ben fokozatosan szakorvosi el­látást kell megvalósítani. Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti és gondozó­intézeti ellátást. Uj rendelő- és gondozóintéze­tek létesítésével, a meglévők teljesítőképességének növelé­sével közel 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gon­dozóintézeti óraszámot. Fejleszteni kell a közegészség- ügyi és járványügyi hálózatot. Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló közlekedési eszközök számát. Az orvosok számát öt év alatt mintégy 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10 000 lakos­ra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést, emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát. Az egészségügyi ellátás szín­vonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és korszerűsíté­sére. javítani kell műszerellá­tottságukat, növelni kell tex­til-. élelmiszer- és gyógyszer- ellátásukat. Támogatni kell a nagy ha­gyományokra visszatekintő ma- gyár orvostudományi kutató­munkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményei­nek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munká­ban. Biztosítani kell a lakosság mind egészségesebb élet- és munkakörülményeit. Gon­doskodni kell az üzem­egészségügy. a munkavéde­lem és a balesetelhárítás fejlesztéséről. Munkavédelemre. valamint üzemi egészségügyi és szociá­lis létesítményekre 5 év alatt több mint egy milliárd forin­tot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. Társadalmi támogatás­sal is biztosítani kell az üze­mekben, üzletekben, közintéz­ményekben a tisztaság, a köz­egészségügyi előírások köve­telményeinek fokozott érvény­re jutását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dol­gozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni szá­mukra, javítani és kulturál­tabbá kell tenni ellátottságu­kat. A régi rendszerű nyugdí­jak emelésével csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot. A dolgozó régi nyugdíjasok részére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrend­szerű nyugdíjra való átvál­tását. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munka- lehetőséget keli nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglevők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek­üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni; Fontos feladatnak kell te­kinteni a sport széleskörű fej­lesztését. A második ötéves terv időszakában új fedett­uszodát kell építeni Budapes­ten, bővíteni kell a verseny- sport fejlesztését szolgáló ta­tai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú ki­sebb falusi sportpályát kell létesíteni. részben állami, részben társadalmi erőből. 10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további eme­lését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fej­lesztését. Ezért a második öt­éves terv időszakában 4500 általános iskolai osz­tálytermet kell létesíteni. Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből kell meg­építeni. kisebb részét társadal­mi erőforrásokból. valamint a jelenleg más célra Igénybevett iskolaépü­letek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerű­sítése során felszabaduló épületekből. helyiségekből kell biztosítani. Üj általános iskolák léte­sítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fej­lesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámo­lását. Az általános kulturális szín­vonal emelése érdekében évenként fokozatosan növelni kell az általános gimnáziumba fel­vehető tanulók számát. Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való el­látását. Az ifjúság szocialista okta­tásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való neve­lésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek ér­dekében az általános és kö­zépiskolákban új tantervet és az ehhez szükséges új tankönyveket kell bevezetni. A tananyagban helyet kell adni a politechnikai oktatás elemeinek. A középfokú szak­iskolai képzést gyakorlatibbá kell tenni, közelebb kell hoz­ni az ipari és mezőgazdasági termelőmunkához. A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a ta­nulók általános műveltségé­re is. A második ötéves terv során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét. Az általános- és középiskolák­ban az eddiginél fokozottabb figyel­met kell fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére. .Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve mun- kábaállítását. 11; Az egyetemeken és fő­iskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakor­lati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel Való ellátását. A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felső oktatási intézmények­től — különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalá­nak állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modern technika fejlesztését, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését. Ki kell dolgozni a népgazda­ság 10 éves szakember-szük­ségleti tervét, és ennek alap­ján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főis­kolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tago­zatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a II. ötéves terv időszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek kö­zött a Rákosi Mátyás Nehéz­ipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egye­lem, az Építőipari- és Köz­lekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztosítani. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gon­dot kell fordítani egyete­meinken a tudományos ku­tatómunka fejlesztésére is. Fokozott mértékben bizto­sítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nem­zetközi tudományos együtt­működést és tapasztalat- cserét, a külföldi könyv, és folyóirat-beszerzést, az egye­temi könyvtárak elmara­dottságának gyorsütemű fel­számolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobb ará­nyú lehetőségeit. A közép- és főiskolai vég­zettséggel nem rendelkező dol­gozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli ok­tatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejlesz­teni, lényegesen megjavít­va az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kul­turális színvonalát az iro­dalom és művészet fellendí­tése. az öntevékeny kultu­rális munka és az ismeret- terjesztés, egységes irány­elvek alapján történő — fej­lesztése révén. Fontos fel­adat az ipari központok, va­lamint a kulturális intéz­ménnyel még nem rendel­kező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében fel kell építeni két új filmműtermet, ezenkívül korszerűsíteni kell filmgyá­raink műszaki berendezését. Uj filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új, kes­keny- és normálfilmesmozi lé­tesítésével tovább kell fejlesz­teni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, töb­bek között mintegy 40 új gép­kocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panoráma fil­mek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak szá­mát és gondoskodni kell a meglevő színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállo­mányát, valamint a kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság- és folyó­iratkiadásra 25—30 száza­lékkal több papírt kell biz­tosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítésé­ről is. k. Részlegesen helyre kell ál­lítani a Pesti Vigadót és ben­ne nagy befogadóképességű hangversenytermet kell létesí­teni. Különös figyelmet kell for­dítani a vidék zenei életé­nek fellendítésére. Az eddi­ginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság ze­nei neveléséről, tovább kell fejleszteni a zeneiskolai há­lózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új, nagy jelentőségű eszközét kell meg­teremteni. Fejleszteni kell a Rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a csalá­dok túlnyomó többsége rendel­kezzék rádió-vevőkészülékkel. Gondoskodni kell a lerom­lott állapotban levő műem­lékek és múzeumok foko­zott mérvű helyreállításáról. A Budai Várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és a harmadik öt­éves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kul­turális értékeink nemzetkö­zi cseréjét, kultúrkapcsola- tainkat. 13. A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kultu­rális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni. 14. Elő kell segíteni a tudo­mány nagymértékű fejlődését minden területen, Különös A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelem- bevételével kell megvalósíta­ni. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üze­mek telepítését és a meglevő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehes­sen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználá­sát. Gondoskodni kell a hőforrá­sok, a hulladékenergia, va­lamint a kisebb folyók ener­giájának helyi hasznosításá­ról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mérték­ben elégítsék ki a helyi szük­ségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző terüle­tek éghajlati és talajviszonyai­nak, termelési hagyományai­nak megfelelően kell fejlesz­teni. Gondoskodni kell arról, hogy a főváros mellett a nagyobb vidéki városok és ipari központok egészség- ügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is je­lentősen fejlődjék. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari települése­ket, a falvaknak, elsősorban termelőszövetkezeti községek­nek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. Fokozottabban kell kihasz­nálni országunk adottságait a hazai és külföldi turista­forgalom növelésére. A tanácsi gazdaság fej­lesztési terveinek kidolgozá­sát a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezde­ményezés fokozott érvénye­sítése érdekében a tanácsok számára lehetővé kell ten­ni, hogy a tervek teljesíté­séhez rendelkezésükre bo­csátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak. A gazdál­kodásban lényegesen fokoz­ni kell a tanácsok érdekelt­ségét. Tovább kell növelni a tanácsok hatáskörét a he­lyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egysé­geknek a tanácsok irányítá­sa alá helyezésével. Ezekkel súlyt kell helyezni a termé­szettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományok­ra. Mind a társadalom, mind a természettudományok terü­letén figyelmet kell for­dítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek meg­oldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, va­lamint tudományos képzettsé­gű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tu.dományos Akadé­mia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti ku­tatást az ipari kutatóintéze­tekben és az üzemekben vég­zett kutatómunkával. A tudo­mányos kutatómunkát köze­lebb kell vinni a gyakorlathoz. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kuta­tók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyaror­szág részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, vala­mint a Szovjetunió támogatá­sával 1957‘ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atom­reaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkuta­tás alapját és egyúttal biztosí­tani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását J— műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szem­pontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell össz­pontosítani. így az anyagszer­kezet és fémfizika kérdései­re. a híradás- és vacuumtech­fejlesztése és más intézkedésekkel el kell érni, hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányitóivá válja­nak, s ezzel a második öt­éves tervben az egyes terü­letek fejlesztésével kapcso­latos célkitűzések megvaló­sítását hathatósan elősegít­sék. 1. Budapestet a második öt­éves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állan­dóan javuljanak a főváros la­kosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kul­turális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összponto­suljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. Bu­dapest és közvetlen környéké­nek ipari termelését alapve­tően a termelékenység eme­lésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell nö­velni. Üj ipari üzemeket álta­lában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor az^..- ban nagy összegeket kell for­dítani a meglevő üzemek fej­lesztésére, és különösen gép­állományuk korszerűsítésére, így többek között tovább kell fejleszteni új csőhidegvonómű építésével az RM Műveket; bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani a budapesti erőművekben, a MÁVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban és az Esé­sűit Gyógyszer- és Tápszer­gyárban, a Ruggyantaáru­gyárban. a Csepeli Papírgyár­ban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús- és édesipar számos üzemében, b. Buda- fok-Hároson farostlemezgyá­rat kell üzembehelyezni; A lakosság friss áruval való ellátásának javítására Buda­pest erre alkalmas területein és környékén tovább kell il­leszteni a zöldség- és gyü­mölcstermelést; A második ötéves terv fo­lyamán a lakáshelyzet megja­vítására Budapesten állami eszközökből mintegy 38 000 lakást kell építeni. A magán­erőből történő lakásépítés tá­mogatásával arra kell töre­kedni, hogy a terv időszaká­ban a fővárosban sszesen 60 000 lakás épüljön. Szép és korszerű lakótelepeket kell tervéhez nika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modern mód­szereire, korszerű magasnyo­mású és katalitikus vegyi el­járások, valamint új szerves­vegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesz­tése terén főként a talaj ter­mőképességének és az állatte­nyésztés hozamainak emelé­sét szolgáló technikai és bioló­giai módszerek kidolgozására nagyobb termőképességű, új vetőmagfajták kinemesítésére, korszerű technikai színvona­lon álló géptípusok létrehozá­sára. a mezőgazdasági nagy­üzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt he­lyezni; A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy ha­tékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kér­déseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakí­tásához és a gazdaságosság el­vének sokoldalú alkalmazásá­hoz Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenek­előtt a szocialista tábor orszá­gaival és más országokkal is; A tudományos kutatás és a gyakorlati kutató munkát a hosszútávlati kutatási progra­mokra alapozott éves tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebbkörű gyakor­lati felhasználását. El kell érni, hogy a tudo­mány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tu­dományos előkészítéséhez. létrehozni; Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozására és a karbantartásra szolgáló eszközöket. Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forga­lomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 száza­lékkal kell emelni a járművek szállítóképességét. A külső te- rületek*közlekedését új vona­lak létesítésével kell javítani; A csepeli gyorsvasutac Szi- getszentmiklósig kell meg­hosszabbítani, meg kell gyorsítani a vasúti személy­szállítást Budapest és a Budapestet környező telepü­lések között. A földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a har­madik ötéves terv során üzem­behelyezhető legyen. A máso­dik ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi Repülőtér újjáépítését és a tervidőszak utolsó évében el kell kezdeni az Erzsébet- híd újjáépítését. A vízellátás javítása érde­kében bővíteni kell a sziget- szentmiklósi és a margitszige­ti vízmüvet és fel kell építeni a délpesti ipari vízmüvet. Fej­leszteni kell a főváros csator­nahálózatát, Lényegesen meg kell javí­tani a fővárosban a köztisz­taságot, fokozni kell az ez­zel kapcsolatos munkálatok gépesítését. A Budapesti Gázművek fej­lesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehe­tővé kell tenni 75 000 új fo­gyasztó bekapcsolását a gázel­látásba. A II. ötéves terv során Buda­pesten legalább 700 új általános iskolai és jelentős számú új középiskolai tantermet kell az oktatás rendelkezésére bocsátani. Az egészségügyi ellátás javí­tására a kórházi ágyak szá­mát közel 1000-rel kell növel­ni, továbbá a III. és XIII. ke­rületben új rendelőintézetet kell létesíteni. Folytatni kell a főváros tör­ténelmi és műemlékeinek hely­reállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kul­turális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Nagy gondot kell fordíta­ni Budapest fürdőváros jel­legének megfelelő fejlesz­tésére. Ennek keretében mintegy 1000 férőhellyel kell a szállodai férőhelyek szá­(Folytatása a 8. oldalon) VII. Az ország egyes területeinek

Next

/
Thumbnails
Contents