Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)

1956-07-25 / 59. szám

1956. július 25. SZABAD ISOUl in ti EGYSÉGBEN-MUNKÁRA TEL! Nógrád megye iparában, mezőgazdaságá­ban, hivatalaiban és kereskedelmi vállala­tainál dolgozó kommunisták nagy figye­lemmel kisérték és egyöntetű megelégedés­sel fogadták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülését és az ott ho­zott határozatokat. A Központi Vezetőség, amely a pártélet és mindennapi életünk legfontosabb problémáit tárgyalta, lelkesítő hatást gyakorolt a párt minden becsületes tagjára és ki tudja hányszor hangzott el már azóta: „Egyetértünk a Központi Veze­tőséggel, egységesen felzárkózunk és tevé­kenyen résztveszünk a hozott határozatok végrehajtásában,’1 Örömmel csatlakoznak megyénk kom­munistái a Központi Vezetőség mögé, mert meg vannak győződve arról, hogy az az út, amelyet most kijelölt és amelyen a jövőben haladunk a becsület és az igazság útja. Ez az út a társadalmi élet igazságaihoz, pár­tunk további megerősítéséhez, pártegysé­günk megszilárdításához és a népjólét eme­léséhez vezet. Most látjuk igazán a XX. kongresszus jelentőségét I Bárány i László elvtárs, a IZagyvapálfalvi Bányagépgyár 'DISZ-titkára, így beszélt a (Központi Vezetőség napokban •végétért munkájáról: • — Csak most tudom igazán értékelni, hogy a Szovjetunió (Kommunista Pártjának XX. kongresszusa milyen nagy 'jelentőségű az egész világ dol­gozó népe, és köztük a mi szá­munkra is. Ügy gondolom, a XX. kongresszus útmutatása lehetővé teszi, hctgy az egész nemzetközi munkásmozgalom egyre egységesebb legyen és helyes irányban haladjon. Vé­leményem szerint ez tette le­hetővé. hogy a mi pártun.': életében is ilyen nagy jelentő­ségű értekezések legyenek, ímint amilyen volt a mostani (Központi Vezetőségi ülés is; • — Mi, a. Bányagépgyár fia­taljai nagy megelégedéssel fo­gadtuk pártunk Központi Ve­zetőségének határozatát. Eb­iben szóesett a fiatalok tevé­kenységéről is, s bár a mi tolSZ-szervezetünk ezelőtt is ípártunk útmutatása szerint Dolgozott, a jövőben még job­ban igényeljük a párt se­gítségét, hogy helyes utakon Jjárhasltink. Én mint DISZ- 'titkár személyesen tartok kap­csolatot pártszervezetünk ve­zetőségével és bármi problé­mánk adódjon, kérni fogom még a felsőbb pártszervek tá­mogatását is. • i — Hfly^sejjük é§ .^őspintép,, örülünk annak, hogy a nem- Irégi 20 000 fő után most újabb *15 000 fővel csökkentik a nép­hadsereg létszámát. Ez azt je­lenti, hogy ez a 15 Ó00 (fiatal a gépek és munkapadok (mellett egyengetheti majd egyre boldogabb életét. De mi, la Bányagépgyár fiataljai is azon leszünk, hogy szakmán­kat a lehető legjobban elsajá­títsuk, ezenkívül szorgalmasan (dolgozunk, hogy közülünk egyetlen ifjúmunkás se ter- imeljen 100 százalék alatt. Újabb K lakás építését kezdik meg Nagybátonyban ] Az elmúlt évek során csak­nem négyszáz lakás, munkás- szállók és nagyszámú szociális létesítmény épült fel a nagy- hátonyi bányavárosban. A Nógrád megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói jelenleg 76 la­kást készítenek és arról szá- knoltak be, hogy féllhónapos előnyt szereztek ütemtervük teljesítésében. 1 A bányaváros még tovább terjeszkedik; a jövő hónapban újabb 74 lakás építésére kerül sor. A tervek szerint ezeket (már a jövő évben átadják a dolgozóknak. Kakuk János figyelemreméltó javaslata A Naaybátonyl Szénszállító és Szolgáltató üzem rendkívüli párttaoqyűlését Július 19-én. csü­törtökön, reggel munkaidőben tartották meg Janó András párttifckár rövid tálékoztatófát általános helyeslés kísérte, s ez a legmagasabb fok­ra hágott, amikor a párttitkár Gerő elvtárs beszéde alapián is­mertette a Politikai Bizottság ja­vaslatát a békekölcsönjegyzés megszüntetéséről. A gvülés hangulata világo­san tükrözte az üzem kommu­nistáinak és pártonkívülieinek egyöntetű állásfoglalását a Köz­ponti Vezetőség mellett. Ez lát­szott hozzászólások nélkül is, egy felszólaló azonban méqis akadt, Kakuk János lakatos aki az eddig jegyzett állami kölcsö­nök visszafizetésével kapcso­latban javasolta, hoqy a húzá­soknál szüntessék meg a nagy 100, 50, 25, 10 ezer forintos nyereményeket és legmagasabb nyeremény az 5 ezer forintos legyen. A 72. esztendejét tapossa már Favkó Fali bácsi. Erdőkürtön lakik. Nem igen mondhatni róla, hogy újságolvasó ember. Nem fizet elő egy lapra sem. Vasárnap, amikor arra jártunk, mégis a Szabad Néppel a kezében találtuk őt a kürti réten. Míg tehenei békésen legeltek, ő olvasott. Olvasta a Központi Vezetőség legutóbbi üléséről írott beszámolót. A postástól vette az újságot még tegnap. És tán vesz ma is, meg holnap is, most ár gyakrabban... Hadd tudjon ő is beleszólni az ország dolgába, (Foto: Lantos) Jobb munkával válaszolnak Szarvasgedén. . . Még a kakas sem szólt, de tó szarva&gedei közösszérüröl már a cséplőgép zúgása 'hallatszik. Vasárnap reggel /van, fél ötöt mutat az óra. •Mint napsütésben a hókupac, 'olyan gyorsan fagy a gép mel­letti osztag. Kövér búzaszemek peregnék a zsákokba, szaporán ■halad a munka. Kovács Ferenccel, a cséplő­gép felelős vezetőjével beszél­getünk. — Miikor /kezdték a munkát Szarvasgedén? • — Tegnapelőtt indultunk, de máris jól összeszokott a cséplőcsapat. Tegnap több, mint 130 mázsát „vertünk eV’. Ma többet szeretnénk. — Nagy szükség van arra, hogy vasárnap is dolgozzanak? — Ügy határoztuk, hogy alkotmányunk ünnepére, au­gusztus 20-ra minden szem gabona zsákban lesz Szarvás- 'gedén. Akkorra befejezzük a Cséplést. Olvastuk az újságok­ban Gerő elvtárs beszámoló­ját. Sokat beszélünk róla, vi­tázunk felette. Pártnapon is megvitattuk, örülünk mind­annak és helyeseljük, amit Gerő elvtárs mondott. A fel­adatok megoldását jó munká­val mi is szeretnénk elősegí­teni. Az a legfontosabb, hogy helyt álljunk a csépiéiben, és hogy ez így legyen vasárnapo­kon sem pihenünk. Még néhány óm és ezen tó szérűn elfogy a munka. Athu- zatmak majd a másikra, aztán pedig néhány egyéni szérűt keresnek fel, amelyeknek a száma a tavalyi negyvenről az idén huszonötre csökkent. Most éppen Liptai Miklós asz- tagát „eszi” a gép. A munka­csapat ütemesen dolgozik, egész zsákhegy nő a traktor mellett. 1 Közeledik a reggeli ideje. A kiadós reggeli mellé bizonyára újság is kerül. Szeretik a szarvasgedei emberek meg- hányni, vetni az ország dolgát, amelyik most már az ő dolguk ü. Aztán ebédig serényen dol­goznák, de álékor megintcsák szóba kerül mindaz, amiről most az egész ország beszél. Versenyre hívom a szénbányászati trösztök főmérnökeit" — Lassan József főmérnök nyilatkozata — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének július 18-i ülésén hozott határozatát a nógrádi szcnmedence valamennyi kommu­nista bányásza megtárgyalta. Állásfoglalásuk­ról és elhatározásukról Lassan József, a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke, a me­gyei pártbizottság tagja nyilatkozott. — A bányaüzemeinknél megtartott csaknem száz rendkívüli taggyűlésen és röpgyűlésen — mondotta — dolgozóink hitet tettek amel­lett, hogy egységesen sorakoznak a párt zász­laja alá Pártunk és kormányunk mindig szá­míthat ránk, bányászokra. Az elmúlt hóna­pokban kért terven felüli szenet sokezer tonna ráadással toldottuk meg és a második félévben sem maradunk szégyenben. Bányászaink ne­vében megfogadom, hogy a nógrádi szénme­dencére jutó 35 000 tonna előirányzaton felüli szenet hiánytalanul a felszínre küldjük a má­sodik félévben, és egyúttal felhívással fordu­lunk az ország összes szénmedencéjéhez: in­duljunk versenyre a 300 ezer tonna terven felüli szénért. Csapataink jobb munkafeltéte­leinek megteremtésére pedig a szénbányászati trösztök főmérnökeit hívom versenyre. — Az adott szó valóraváltása érdekében meggyorsítjuk a feltárásokat és elővájásokak hogy 220 méterre növeljük a tömegtermelő fejtések homlokhosszát. Elővájó és fejtési csapataink munkájának megkönnyítésére újabb húsz kisrakodó gépet helyezünk üzembe. Szeptemberben megindítjuk a 150 vagonos új. Gyulai szénosztályozót, amely a mizserfai és a kazári bányák csillefordulójának meggyorsí­tásával szintén a termelés emelését segíti. A robbantást tovább korszerűsítjük, az időzített gyutacsok széleskörű alkalmazásával. Gon­doskodunk a karbantartás és a fenntartás megszigorításáról és a téli felkészülést még ebben a negyedévben megkezdjük, hogy a hi­degek beálltával se érje hányáinkat meglepe­tés. Felajánlásunk teljesítése nem lesz könnyű feladat, de bányászaink szilárd elhatározása most is biztosan meghozza gyümölcsét — fe­jezte be nyilatkozatát Lassan József főmérnök, Megélénkült a politikai élet a Salgótarjáni Üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár feldolgozó üzemében (IV-es alapszervezet), csütörtö­kön a reggeli időben kezdték meg a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésének ismertetését. Érdeklődéssel, rokenszenv- vel, bizalommal fogadták a dolgozók az új, nagyjelentősé­gű határozat ismertetését. Mi­vel Gerő elvtárs beszédének felolvasása hosszú időt vett igénybe, a dolgozók abban egyeztek meg, észrevételeiket, kérdéseiket, problémáikat egyénileg beszélik meg a párt­vezetőség valamelyik tagjával. Ugyanis július 27-én rendezik meg a legközelebbi pártnapot, itt kerül sor majd az össze­gyűjtött kérdések, problémák megbeszélésére, megválaszolá­sára. Kát pártvezetőségi tagot ke­restünk fel, Kakuk Vilmos elv- társat és Lempochner Rezső elvtársát. Mindketten a durva- csiszoldában dolgoznak. Meg­néztük, mit gyűjtöttek össze eddig tarsolyukban. A dolgo­zók nagyjából négy probléma köré csoportosulnak. Ezek a kérdések kifejezik a dolgozók .megnövekedett bizalmát a Központi Vezetőség új tagjai iránt, választ kérnek a gyár egyes fontos belső problémáira, kifejezik a dolgozók örömét a békekölcsön megszüntetése iránt és személyes problémáik­ra várnak feleletet. Kádár és Marosán élvtársat örömmel üdvözölték újra az őket megillető helyen. Molnár Sándor az életszínvonal vár­ható emelkedéséről beszélt. — No, Rezső bácsi — szólt Lem­pochner elvtárshoz — ez az évenkénti 5—6 százalékos emelkedés azt hiszem kihat nemcsak a mi életünkre, ha­nem munkánk megjavulására is. Jobban fogunk iparkodni, sőt tanulni is. Életünk meg- szépülése erre késztett bennün­ket. ]\T ások Jugoszláviával és Tito elvtárssal helyreál­lított kapcsolatunknak örültek. Az eddig szótlan, hallgatag lá­nyok — így Bürger Mária is — a békekölcsön megszűnésé­ről tárgyaltak. — 4700 forin­tom van kötvényemben — kö­zölte Bürger elvtárenő —, de szívesen hagyom én ezt álla­munknál hosszabb lejáratú kölcsön formájában, mert így jól járok én is és az állam is. Hiszen ha megszűnik a havi részletlevonás, ez legalább egy százassal növeli keresetemet. Ez a fölösleg ráfordítható a szórakozásra, a művelődés­re és több jut vásárlásra is. Lempochner elvtárs kiszámí­totta, neki a kölcsönök meg­szűnése 7,8 százalékkal emeli jövedelmét. Hegyi Antal művezető Ráko­si elvtárs tettekben, munkák­ban gazdag életéről beszélt, Érdekes témát vetettek fel a nőtlen férfiak. Megszűnik-e vajon a gyermektelenségi adó? — kérdezték bizalmijukat. Er­re határozott választ egyelőre nem tudunk adni, de valószí­nűnek tartjuk, hogy a dolgo­zóknak erre a problémájára is gondol a Központi Vezetőség. Az üzem régi-régi problémá­ját említette Lempochner elv­társ. A tízszázaléknyi egészség- ügyi pótlék rendezését csak most érték el a dolgozók, bár ez a dolog az üzem hosszú évek óta vajúdó problémája. XTakuk elvtárs igen fontos kérdésről beszélt. Öröm­mel tölt el az, hogy ez az új, megváltozott politika felrázza valamennyi eddig csak a mun­kájának és családjának élő dolgozó érdeklődését is. Ma már az emberek, a legegysze­rűbb dolgozók is — érdeklőd­nek a politika iránt, a nemzet­közi és a belső helyzet esemé­nyeit figyelemmel kísérik. Már ez maga is olyan nagy ered­mény, aminek csak nagyon örülni lehet. Egységesen felzárkózunk a KV mögé Telek János, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt központi anyagraktárának dolgozója így vélekedik a Központi Vezetőség legutóbbi üléséről: — Mi, a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt köponti anyagrak tárának dolgozói a felszabadu­lás óta egyik legnagyobb jelen­tőségű eseménynek tartjuk a Központi Vezetőség legutóbbi ülését. Ügy érezzük, nagy erőt A tűzhelygyári dolgozók hozzászólnak . A Központi Vezetőség hatá­rozata sok olyan probléma megoldását tűzi ki feladatul, ami már jóideje foglakoztatja a dolgozókat. A Tűzhelygyárban már csü­törtökön a kora reggeli órák­ban erről beszélgettek a dol­gozók. Nagy megelégedést kel­tett már az is, hogy a Központi Vezetőség rögtön tájékoztatta a párttagokat a vezetésben be­állott változásról és a tervbe vett intézkedésekről. Ez csak megerősíti a pártba vetett bi­zalmukat. A beszélgetés tár­gya az első napon még legin­kább Rákosi elvtárs személye, a békekölcsön, a hadsereg lét­számának csökkentése és a Jugoszláviával való viszony rendezése volt. Mondani sem kell, hogy a tervbevett intéz­kedéseket helyeslik. Az első nap után, amikor már mindenki tudomást szer­zett Gerő elvtárs beszámolójá­ról, a gyárban a vezetők ön­állóságának növeléséről és a vezetők és dolgozók kapcsola­táról esett a legtöbb szó. A dolgozókat egyre jobban bosszantotta, hogy a felsőbb párt- és állami vezetők mind ritkábban kérték ki közvetle­nül az ő véleményüket. Ha el is jöttek a gyárba, csak a ve­zetőkkel beszélgettek, esetleg elmentek az üzemekbe is, de nem álltak meg egy-egy dol­gozónál, hogy velük is elbe­szélgessenek. Megelégedtek az­zal, amit a vezetők és a jelen­tések mondtak. Most nagyon örülnek, hogy a Központi Ve­zetőség felismerte, milyen hely­telen ez a vezetési módszer és máris sok üzemet meglátogat­tak, ahol elbeszélgettek a dol­gozókkal is. „Jöjjenek el hoz­zánk is — mondja Gergely Bálint gépformázó, Lipták Pál öntő, Híves Ernő tűzhelysze­relő brigádvezető és még sok más dolgozó. — Sok hibát el lehet majd így kerüíni és sok mindent megtudnak, amiről jelentésekből nemigen szerez­nek tudomást. Ez a legfőbb biztosítéka annak is, hogy a Központi Vezetőség határoza­tának azt a részét meg tudják valósítani, amely kimondja, hogy növelni kell a munká­sok, a dolgozók szerepét az üzem, a vállalat intézmény minden irányú tevékenységé­ben. Angyal elvtárs a gyári MEO vezetője gyakorlati pél­dával bizonyítja, mennyire fontos minél előbb megvaló­sítani azt, amit a Központi vezetőség határozata így szö­gez le. „Növelni kell a vezetők önállóságát, a miniszterekről lefelé a gyárigazgatókig, mű­vezetőkig, mérnökökig.” Ha a brigádból valaki hiányzik, nincs a műhelyben olyan dol­gozó, aki megfelelő szakérte­lemmel tudná helyettesíteni. Angyal elvtárs ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy mindaddig nem is tudják ezt megoldani, amíg a gyár igazgatójának ennyire kötve lesz a keze. Az kellene, hogy a gyáron belül úgy gazdálkodjon, úgy ossza be az embereket, ahogy az a ter­melés szempontjából a legfon­tosabb. Ezt a kérdést is csak úgy lehetne megoldani, ha minden műhelyben egypár dolgozót egy időre nélkülözné­nek a produktív termelés szempontjából és olyan uni­verzális dolgozókká nevelnék, akik minden munkafolyamat­hoz értenek, és ha bárhol meg­betegszik valaki, vagy szabad­ságon van, akkor megfelelően tudná helyettesíteni. Egy másik fontos kérdés, amit a gyakorlati élet vet fel, hogy az egyes minisztériumok között javítsák meg az együtt működést. Hogy néz ki ennek hiánya a gyakorlatban? A Kereskedelmi Miniszté­rium több tűzhelyet rendel az ipartól, mint amennyit el tud adni. A Tűzhelygyárnak olyan feladatokat szabnak, amit ne­héz minőségileg és mennyisé­gileg is 100 százalékosan telje­síteni, holott erre a feszítésre nincs is szükség. A kereskede­lem már azt sem tudja, hogy hol tárolja a tűzhelyeket, mert a raktárak már mind tele van­nak. így a gyárnak a néha jo­gos minőségi kifogás mellett állandóan pereskedni kell jog­talan, a helytelen, nedves tá­rolás miatt bekövetkezett mi­nőségi hibák végett. Valószínű­leg örömmel üdvözölnék a dol­gozók, ha megvalósulna a gyár sok dolgozójának javaslata: vezessék be a tűzhelyeknél is a részletre vásárlást. Ennek legfontosabb alapja: a renge­teg tűzhely megvan. És ha a gyár dolgozói látják, hogy nem nedves raktárakban, hanem a dolgozók lakásába kerül a tűz­hely, akkor sokkal szívesebben termelnek még többet. és bizalmat kölcsönzött nekünk a Politikai Bizottságnak ez az őszinte és mindennapi problé­mánkkal foglalkozó beszámo* lója. Munkahelyünkön min­denki megelégedéssel fogadta, hogy a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség ilyen haté* rozottan és keményen kezeli a személyi kultusz elleni harcot és azoknak, akik bűntelenül szenvedtek, megfelelő helyet biztosít a politikai és társadal­mi életben. — Az a tény, hogy a Politikai Bizottságot kibővítették és olyan elvtársak is tagjai lettek, mint Kádár elvtárs — akit Nógrád megye dolgozó népe a felszabadulást követő nehéz években mindig őszinte szere­tettel fogadta saját körében —, csak fokozza pártvezetőink iránti bizalmat. Ugyancsak megelégedéssel fogadtuk, hogy Hajdú József elvtárs, megyei pártbizottságunk első titkára is a Központi Vezetőség póttagja lett. — Bízunk abban, hogy pár­tunk a jövőben biztosan és ha­tározottan halad a Lenin elv­társ által kijelölt úton. Éppen ezért egységesen felzárkózunk a Központi Vezetőség mögé és harcolunk azért a nagyszerű programért, amelyet a Köz­ponti Vezetőség mindannyiunk elé tűzött. Dolgozóink nem kés­lekedtek, mert mindjárt a Köz­ponti Vezetőség határozatának megismerése után felajánláso­kat tettek a munka jobb elvég- zésére,

Next

/
Thumbnails
Contents