Szabad Nógrád. 1956. július (12. évfolyam. 53-60. szám)
1956-07-25 / 59. szám
a minőség és választék megjavítására. Az anyagtakarékosság természetesen nagymértékben attól függ, hogy feltárják-e üzemeink a belső tartalékokat, felkarolják-e a dolgozók és a műszakiak anyagtakarékossági javaslatait. Az anyag — különösen az importanyag — takarékossági mozgalom üzemenkénti megszervezése pártós tömegszervezeteink, valamint gazdasági vezetésünk egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Figyelembe véve országunk nyersanyaghelyzetét, a gépiparon belül gyorsabban kell fejleszteni az elektró. és vácuumtechnlkát, a híradástechnikát, valamint a műszeripart, a magyar iparnak ezeket a hagyományos ágait, A második ötéves terv megvalósításában, a beruházások és felújítások kivitelezésében az építőiparra igen jelentős feladatok hárulnak. Ezért biztosítani kell, hogy az építőipar idejekorán felkészülhessen feladatainak elvégzésére, mert számos nagy és bonyolult építkezést viszonylag rövid idő alatt kell befejeznie. Az építkezéseknek az elő(folytatás a hatodik oldalról) írt határidőkre való befejezése és az építőipar műszaki színvonala emelésének érdekében meg kell javítani az építkezési beruházások gazdasági előkészítő munkáját, az építkezések műszaki tervezését. Fokozottabban kell alkalmazni az építkezéseknél a gépesítést, nagyobb súlyt kell helyezni az építőipar kisgépe- sítésére is. Az építőiparban komoly szervező munkát kell végezni az építési-szerelési munkák költségeinek legalább 10 százalékos csökkentésére. Meg kell gyorsítanunk az építőanyagipar fejlesztését is, ezen belül ki kell emelni a cementipar fejlesztésének nép- gazdasági jelentőségét. A megfelelően fejlesztett cementipar a korszerű építőanyaggyártás legfontosabb tényezője. A cementipar fejlesztésével biztosítható a vasbeton előregyártó ipar további nagyarányú meny- nyiségi és minőségi fejlesztése is. Az építőanyagokban mutat" kozó hiány pótlására jobban fel kell használnunk a helyi termelési lehetőségeket — a kőbányákat, a mészégetőket, a szénporos téglaégetést, a vályogtéglát és egyebeket. 40 százalékkal nő a lakosság ellátása könnyűipari cikkekkel A második ötéves tervben a könnyűipar termelését — az ipar többi ágaihoz képest viszonylag lassan, mintegy 25 százalékkal tervezzük emelni. A könnyűipar termeléséből azonban — az export részarányának csökkentése miatt — több jut a hazai szükségletek kielégítésére. Ily módon a lakosság könnyűipari cikkekkel való ellátása 5 év alatt, mintegy 40 százalékkal emelkedik. Ez a 40 százalékos emelkedés kielégíti a 25 százalékos életszínvonal növekedéséből eredő követelményeket. A köny- nyűipari cikkek exportját nem növelhetjük azért sem. mert a termelés amjígy is, nagyrészt külföldi nyersanyagokra épül. és további növelése csak tő" kés országokból behozott anyagokkal lenne biztosítható. Ugyanakkor a tőkés piacokon, az egyre erősödő túlkínálat miatt, könnyűiparunk termékeit egyre nehezebb eladni. Az export részarányának csökkentése a könnyűipar termelésében, a lakosság részére termelt cikkek minőségében is jelentős javulást tesz lehetővé. A növekvő mezőgazdasági termelés alapján az élelmiszeriparra az a feladat hárul, hooy egyre nagyobb mennyiségben, javuló minőségben, bővebb választékban biztosítsa a lakosság élelmiszeripari termékek iránt jelentkező szükségletének kielégítését, fokozza a gyártás higiéniáját a csomagolás tetszetősségét és az exportban is növelje a kiváló minőségű termékek részarányát. Meg kell kezdeni több mezőgazdasági nyersanyag helyettesítését szintetikus, illetőleg vegyi alapanyagokkal, elsősorban az ipari szesz- és a mosószergyártás területén. összefoglalva: az ipar fejlesztését az irányelvtervezet messzemenően a hazai adottságok és szükségletek alapján határozta meg. Á Politikai Bizottság véleménye szerint az irányelvtervezet helyesen állapítja meg az ipar egyes ágai közötti belső arányokat és figyelembe veszi a műszaki színvonal fejlesztésének követelményeit. A mezőgazdaság fejlesztésének irányelvei A népgazdaság arányos fejlődése, hazánk lakosságának élelmiszerrel, hússal, zsírral, vajjal stb való bőségesebb ellátása, a könnyűipar nyersanyaggal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági termelés . fellendítését. Enélkül aránytalanság következne be a növekvő szükséglet és az élelmiszerek termelése között és nem teljesíthetnénk exporttervünket sem, amely pedig a gépkivitel mellett számottevő mértékben épül a mezőgazda- sági termékek kivitelére is. Mindebből kiindulva a második ötéves terv időszakában •— az első ötéves tervhez képest — a mezőgazdasági termelést 27 százalékkal kívánjuk növelni A mezőgazdasági termelés fellendítését lehetővé teszi az, hogy gyorsan fejlődő szocialista iparral rendelkezünk hogy mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a szocialista gazdálkodás, amely a mezőgazdasági tudományok vívmányait hatékonyan használhatja fel a termelésben. Az állami gazdaságok fölénye és a gépállomások segítségét felhasználó termelőszövetkezetek előnye egyre inkább kifejezésre jut termés- eredményeinkben Ez elősegíti, hogy a második ötéves tervben további jelentős haladást érjünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a termelőszövetkezetbe az önkéntesség elve alapján, egyre több és több egyénileg gazdálkodó paraszt lépjen be, s ily módon a mezőgazdaság szocialista szektora a második ötéves tervidőszak, végére elérje az ország szántóterületének 55—60 százalékát. es A mezőgazdasági termelés 27 százalékos növekedése reális célkitűzés Az elmúlt hónapokban sok vita folyt a mezőgazdasági termelés előirányzott 27 százalékos növelésének lehetőségéről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében magunk elé tűzött célok elérésének lehetőségéről, azaz arról, hogy a kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való lényeges előrejutást együtt elérhetjük-e? Néhány mezőgazdasági szakember túlzottnak tartotta mezőgazdasági termelésünk előirányzatát és talán még annak tartja ma is. E cél elérésére azonban — sok tény bizonyítja ezt — megvan a gazdasági lehetőség. A mezőgazdaságban nagyon sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyeknek felhasználása a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink között lehetséges. A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez természetesen komoly erőfeszítésre, az erők összpontosítására van szükség és arra, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítését továbbra is a népgazdaság fejlesztése egyik kulcskérdésének tekintsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi feltételei között különösen nagy jelentőségű a beruházások növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére kereken 14 milliárdot fordítunk a második ötéves terv során, azaz mintegy 50 százalékkal többet, mint az első ötéves tervben. Ez mindenekelőtt a mezőgazdáság gyorsabb ütemű gépesítését teszi lehetővé. A második ötéves terv csaknem kétszer annyit irányoz elő gépekre, mint amennyit az első ötéves tervben fordítottunk erre. Az erőgépek között nagymértékben növekszik az uni- verzál traktorok száma és az előző évekhez viszonyítva több munkagéphez jut a mezőgazdaság. Mindez növeli a gépesítés hatását mind a mezőgazdasági termelés növelésében, mind a munka termelékenységének emelésében. A gépesítés a mi mezőgazdaságunkban — egyes elvtársak véleményével ellentétben —nem teremt munkaerőfelesleget, hanem megkönnyíti a munkát és lehetővé teszi, hogy a még nem gépesíthető munkafolyamatokat jobb minőségben és gyorsabban végezzük el, s ilymódon belterjessé tegyük növénytermelésünket és állattenyésztésünket. Nagymértékben megjavult a mezőgazdaság műtrágyaellátása. A műtrágya-felhasználás növelése a termésátlagok fokozásának igen fontos tényezője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésével, idejében és megfelelő módon történő alászántásával, a talajművelés további javításával, a talajjavítással még igen sok reális tartalékot szabadíthatunk fel a hozamok növelésére. A felsoroltakon kívül még különösen jelentősek az új és nagyobb arányban fel- használásra kerülő növényvédőszerek, állati tápszerek, antibiotikumok. A hozamok növelésében igen nagy jelentősége van a vetőmagvak minőségének és a vetőmagtermesztés megszervezésének. Az a korábbi határozat, mely szerint a kenyér- és takarmánygabona vetésterületeinket négyévenként nemesített vetőmaggal kell felújítani, eredményesnek bizonyult. Fokozni kívánjuk a fajta- hybrid és beltenyésztett hybrid kukorieavetőmag termesztését. Csupán ez az intézkedés biztosítja, hogy a kukorica termésátlaga mintegy 15 százalékkal emelkedjék. Takarmánynövényeink közül a kukoricán kívül elsősorban a lucerna és a vöröshere termesztését kívánjuk jelentősen növelni; Nagy jelentőségű az a tényező is. hoffv a második ötéves terv időszakában a víz- gazdálkodás fejlesztésére csaknem kétszer annyi beruházás jut, mint az első ötéves terv időszakában; E téren igen fontos feladatokat kell megoldanunk, mint belvízlevezető hálózatunk rendbehozása, illetve további kiépítése és nem utolsó sorban az árvíz- védelem fokozása, amelynek elhanyagolása az utolsó években nagyon súlyos károkat okozott. Hazánk értékes — elsősorban tiszántúli — területei sokat szenvednek a szárazságtól. Öntözőgazdálkodásunk fejlesztésével fokozzuk mezőgazdasági termelésünk biztonságát ezeken a területeken. Fontos feladatunk, termőföldjeink mentesítése a belvizektől. Főleg a múlt évben, de az idén is sok kárt okozott, hogy a lezúduló, hatalmas víztömegek nagy területeken egykét év fáradságos munkáját és termését is tönkretették. 1960-ig mintegy 1,5 millió kát. holdat kívánunk a belvizektől mentesíteni. Az ezzel kapcsolatos kiadásokra csaknem X milliárd forintot irányoztunk elő. Párt- és állami szerveink mozgósítsanak minél nagyobb társadalmi erőt e valósítására; A tervezett 27 százalékos termésnövelés lényeges feltétele a talaj termőerejének fokozása. Számításba kell itt vennünk. hogy kb. egymillió kát. hold silány homokunk és csaknem egymillió kát. hold szikes talajunk van. Fontos feladatunk ezek termővé tétele. Olyan feladat ez, amelynek a végrehajtása az erők nagyszabású összpontosítását igényli. A kísérletek azt bizonyítják, hogy e földek két-három év alatt elérhetik jó termőföldjeink hozamát és a javítási költségek viszonylag rövid idő alatt bőségesen vissza térülnek. Kihalóink szorgos munkájának eredményeként ma már megtaláltuk a talajok megjavításának gépi eszközeit is A leggyorsabb és legeredményesebb módszernek bizonyul a többi között a savanyú talajok meszezése. homoktalajaink zöldtrágyázással összekapcsolt mélyművelése. olyan 1 termelési társulásait, amely utóbbiakat a legcélszerűbb a földművesszövetkezetek kereteiben létrehozni. A fokozatosság érvényesítése, különböző termelési társulások, termelőszövetkezeti csoportok fokozottabb támogatása semmiképpen sem jelentheti azonban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának és fejlesztésének az elhanyagolását. A termelőszövetkezeti út továbbra is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja lesz. A mezőgazdaság szocialista szektora mellett nem szabad elhanyagolnunk az egyéni termelők gazdálkodását sem. A tervezet szerint jelentősen növekszik az egyénileg gazdálkodók termelésének fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök, gépek, műtrágya és növényvédőszerek mennyisége, s növekszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltsége is a hozamok növelésében. Ezeknek az anyagi eszközöknek és az anyagi érdekeltségnek alkalmazása mellett helyes politikával, a dolgozó parasztok termelési biztonságának növelésével elérhető, hogy az egyéni gazdaságokban is növekedjék a termelés; A termésátlagok lényeges növelése nélkül nem csökkenthetjük jelentősen a kenyérgabona vetésterületét Beszélnünk kell még a mezőgazdasági terv néhány sokat vitatott és ténylegesen nem könnyű kérdéséről. Egyik ilyen probléma a tervezett 29—30 millió mázsa kenyér- gabona megtermelése 1960- ban. Ez a kérdés szorosan ösz- cél meg- ezefügg a takarmánybázis növelésével, illetőleg a mezőgazMeg kell javítani a termelőszövetkezeti szervezés módszereit A tervezett termelésnövelés eléréséhez szükséges, hogy a terméshozamok a mezőgazdaság minden szektorában, de mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben növekedjenek. A szántóterület 13 százalékát elfoglaló állami gazdaságok általában megszilárdultak és ma már rendelkeznek a terméshozamok állandó növeléséhez szükséges anyagi feltételekkel; 1955, évi termésátlaguk és minden jel szerint ez évi terméseredményeik még inkább bizonyítják ezt. Minden reális lehetőség megvan arra, hogy az országosan előirányzott 27 százalékos termésnövekedésen belül az állami gazdaságok legalább 10 százalékos emelkedést érjenek el. Hasonló a helyzet a korábban megalakult termelőszövetkezeteknél is. Országunkban kereken 3200 régi termelő- szövetkezet van, amelyek már tavaly is minden fő növényféléből többet tudtak termelni kát. holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. Gazdálkodásuk megszilárdulása, erősödése hazánkban kétségtelenül kedvezőbb feltételek között megy végbe, mint a korábbi időszakban, vagy különösen, mint a kollektivizálás idején a Szovjetunióban végbement. Fejlett szocialista iparunk, sokoldalú szervezési tapasztalataink. a mezőgazdaságban is megszilárdult szocialista szektorunk, valamint a szocialista országok közötti együttműködés nagymértékű kiszélesedése, az átszervezésnek olyan feltételei, amelyek alátámasztják, reálissá leszik a mezőgazdasági termelés tervezett erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság rendelkezésére álló gépek felhasználásában, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és fejlesztésében igen nagy szerepük van a gépállomásoknak. A gépállomások munkáját tovább kell javítanunk, növelni kell befolyásukat és felelősségüket a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A gépállomások vezetőit, dolgozóit anyagilag is érdekeltebbé kell tenni a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek és községek | s®n terméseredményeinek növelésében. A mezőgazdasági termelés fellendítése azonban megköveteli a termelőszövetkezeti szervezés módszereinek alapvető megjavítását. A legdöntőbb követelmény, hogy a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meggyőző bizonyításával jöjjenek létre életképes nagyüzemi gazdaságok, a régebbi termelőszövetkezetek fejlesztése pedig gazdasági alapjaik megszilárdításával, nagyüzemi szervezetük kiépítésével történjék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ne kövessük el az 1953 júniusa előtti hibákat, jobban kell támogatnunk a termelőszövetkezeti csoportokat, az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokat és a dolgozó parasztok különböző daság.belterjes irányú fejlesztésével; Az irányelv-tervezetnek ehhez a részéhez számos hozzászólás érkezett a Központi Vezetőség tagjai, a mezőgazdasági vezetők, és a termelésben dolgozók köréből is. Az észrevételek és módosító javaslatok lényege a kenyérgabona vetésterületének bizonyos csökkentése, a takarmány-, a.2 ipari és más munkaigényes növények vetés- területének növelése javára. A kérdés vizsgálatánál abból kell kiindulnunk, hogy országunk kenyérgabona-szükségletének biztosítása nem függhet tőkés piacoktól. Az ország kenyérellátásán kívül kenyér- gabonából megfelelő tartalékot is képeznünk kell. Az ország lakosságának ellátása kenyérrel és liszttel mindaddig a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat marad, amíg ezt a kérdést országon belül, vagy a szocialista tábor országai közötti együttműködés keretében véglegesen meg nem oldottuk. Az ország számára szükséges kenyérgabona-mennyiséget elsősorban a búza és a rozs termésátlagának növelésével kívánjuk biztosítani, de amíg ezen a téren számottevő eredményt felmutatni nem tudunk, a kenyérgabona vetésterületét jelentősen nem csökkenthetjük. Látnunk kell azonban azt is. hogy a mezőgazdasági termő- terület tervezett arányai a takarmánytermelés jelentős növelése ellenére sem biztosítják kellő mértékben a takarmányellátást. figyelembe véve az állatállomány tervezett növekedését A tervezetben különö- fehérjetak ármányokból | mutatkozik bizonyos hiány, bár hozzá kell tennem, ez a hiánv kisebb, mint az elmúlt években. A hiány kiküszöböléséért komoly erőfeszítéseket kell tennünk elsősorban a hozamok növelésére, a takarmány betakarításánál mutatkozó nagy veszteségek csökkentésére. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy minél kevesebb takarmánynak használható mezőgazdasági terméket használjon fel az élelmiszeripar szeszgyártásra, keményítőtermelésre, műanyag-gyártásra stb. Tekintve, hogy fehérjében hiány mutatkozik, gondoskodni kell arról is, hogy baráti országokból kiegészítő takarmányként fehérjében dús takarmányokat, különösen állati fehérjéket hozzunk be. A takarmánykérdés vizsgálatánál tehát abból kell kiindulnunk, hogy ennek megoldása nem történhetik kenyérgabona-termelésünk rovására. Felvetődhet a kérdés, hogy 29—30 millió métermázsa gabona megtermelése nem mond-e ellent a mezőgazdaság belterjesség irányába való fejlesztésének. E két követelmény teljesítése nem zárja ki egymást. A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztését mutatja, hogy az előirányzat szerint állattenyésztés gyorsabban fejlődik, mint a növénytermelés és részaránya valamelyest nö vekszik. Az állatállományon belül növekszik a szarvas- marha aránya. Növekszik a munkaigényes kultúrák — különösen a kukorica, cukorrépa, szálastakarmányok, hüvelyesek, takarmánymagvak — aránya. A belterjesség növelését teszi lehetővé az öntözött terület mintegy 50 százalékos kiterjesztése is. A tervezet szerint majdnem kétszeresre növekszik a lucernamag-ter- mesztés területe és emelkedik a vöröshere magtermesztés is. A magtermesztés kiterjesztése összefügg nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel, melyek szerint Magyarország jelentős mennyi, ségben szállít a szocialista or szágoknak különféle magvakat. Ugyancsak nemzetközi megállapodás támasztja alá a gyümölcstermesztés fejlesztését. A nagyüzemi gyümölcsösök területe a második ötéves terv időszakában, a tervezet Szerint 85 százalékkal növekszik. Az export- és belföldi fogyasztás céljára szolgáló nagyüzemi gyümölcstermesztés jelentős fejlesztésén kívül, lényegesen megjavítjuk a házi kertek gyümölcsfa-oltványokkal való ellátását is. Erre a célra a második ötéves terv során mintegy 15 millió gyümölcsfaoltványt hozunk forgalomba. A szőIq- és borellátás, valamint export további megjavításának alapvető feltétele szőlőterületeink állagának és termelőképességének helyre- állítása. A lakosság ellátása és az export fokozása szempontjából igen jelentős feladat a zöldségfélék termesztésének további fejlesztése is. Ezért meg kell erősítenünk- a helyi tanácsoknál a kertészet szakmai irányítását. A gépesítés fokozása, a talaj- javítás, a műtrágyafelhasználás növekedése, a mezőgazdaság kézi munkaigényének biztosítása és az irányelvekben felsorolt többi intézkedés olyan tényezők, amelyek együttes hatása lehetővé teszi — a vetésterv arányainak lényegesebb megváltoztatása nélkül is — mezőgazdasági termelésünk belterjességének fokozását, a tervezett termés- növekedés elérését. A mező- gazdasági terv teljesítésének feltételei adva vannak. Megvalósításukhoz azonban a párt és a kormány sokoldalú intézkedése, egész dolgozó népünk nagyarányú erőfeszítése szükséges, Á közlekedés és hírközlés fejlesztésének ötéves terve A közlekedésnek nagy jelentősége van a növekvő mennyiségű ipari és mezőgazdasági termék elszállításában. a lakosság utazási kényelmének fokozásában. A közlekedésnek a népgazdaságban betöltött nagy szerepe szükségessé teszi mindenekelőtt a vasúti és a tehergépkocsi-szállítás korszerűsítését. A vasúti közlekedés fejlesztésének fő iránya a dieselesités és a villamosítás, öt év alatt iparunk több mint 300 különböző teljesítményű diesel-, illetve diesel-elektromos mozdonyt gyárt közlekedésünk számára. Az irányelvek a vasútvonalak villamosításának viszonylag szerény előirányzatát tartalmazzák 1960- ra a vasút villamosmozdony- parkja mintegy 30 villamosmozdonnyal növekszik. Nagyobb arányú hálózatfejlesztés a második ötéves terv időszakában nem lehetséges, mert az 1960-ra rendelkezésre álló villamosmozdony-park nem lenne elegendő további villamosított vonalak forgalmának lebonyolításához; A vasúti szállításban jelentős lépést teszünk előre azzal, hogy a javaslat szerint öt év alatt mintegy 11 000 db. teherkocsit kap a vasút, ami a teherkocsi-állomány összes raksúlykapacitását csaknem 30 százalékkal növeli. Meg kell azonban mondanunk, hogy ennek ellenére továbbra is még sok. csak gazdaságtalanul üzemben tartható vasúti kocsival rendelkezünk. A vasúti szállítás megjavításában a beruházásokon kívül nagy jelentősége van a felesleges szállítások kiküszöbölésének; Ha tervszerűbbé tesszük a szállításokat, ha következetes szer* vezéssel csökkentjük az átlagos szállítási távolságot, csökkennek a vasúttal szemben tár masztott követelmények is. A szállítások gazdaságosságának fokozásában és a devizában jelentkező fuvardíj kiadásaink csökkentésében számottevő jelentősége van a tervbevett 8 Duna-tengerjáró hajó forgalomba állításánakj (Folytatás a nyolcadik oldalon)
