Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-30 / 52. szám

1956. június 39. SZABAD KOGRAD s LÁTTUK... HALLOTTUK... Halló, MEZŐÉRT? Megszólal a telefon. Felve­szem a kagylót. — Halló, Szabad N'ógrád? — Igen. Tessék. — Jó napot kívánok! Itt Pé­teri György művezető beszél a Y ízművektől. Illedelmes bemutatkozás és hosszú lélegzetvétel után, egy szuszra ezt mondja el a várat­lan telefonvendég szenvedelyes és kissé türelmetlen hangon: — Kérem szépén, elnézést az idegességemért, de ez már tényleg felháborító, amit az imént tapasztaltam. Most jö­vök a MEZŐÉRT 5. sz. áru­dájából. Kezemben négy dió­nagyságú paradicsom. Súlya tíz deka, három forint hatva­nért vettem. De ez még sem­mi, hanem ugyanott vásároltam két fonnyadt, csaknem élvez­hetetlen fehérpaprikát, dara­bonként egy forintért. Az eset kapcsán két kérdésem van a Szabad Nógrádhoz és rajta ke­resztül a MEZÖÉRT-hez. Először. Szabad-e csak az üz­letben öt napon át aszalt pap­rikáért, amely még egyszer mondom, csaknem élvezhetet­len, darabonként 1 forintot el­kérni? Másodszor. Hogy lebet az. hogy ugyanez a paprika Gyo­mán ugyancsak állami eláru­sítóhelyen, egy héttel ezelőtt 60 fillérbe került? Az elvtársat pedig arra ké­rem, hogy jöjjön el velem a boltba és majd meglátja, hogy igazat beszélek. Nem is tartom fel tovább. A viszontlátásra! Pár perc muva a Vízművek­nél voltam és Péteri elvtárs élőszóval is megmagyarázta kérdéseit. Átmentünk az áru­dába is. Megállapítottuk, most már közösen, hogy az 1 forin­tos paprika tényleg ötödik nap­ja áll az üzletben, és az is lát­szik rajta, hogy éretlen álla­potban szedték le. Péteri elvtárs újra elmesél­te a gyomai esetet, ami ugyan­csak érthetetlen, hisz a MEZŐ­ÉRT az Gyomán is és Salgó­tarjánban ugyanazokkal az árakkal kell, hogy dolgozzék,; tehát amint az ő példája bizo-; nyitja, a zöldségfélék minősége: mellett, valami baj van az egy-; séges zöldségárakkal is. Péteri elvtárs kérdéseit mi: is feltesszük a MEZŐÉRT-nek. Reméljük, megnyugtató vá-: laszt kapunk. (kovács) A munkásszál Ütő gépkocsik és a teherautók kitűnő gondozását bizonyította íWmh f /\y|' Jf az évi szemle írj Dudás (Tudósitónktól.) Nagysikerű műszaki szemlét tartott a 33. sz. Autóközle­kedési Vállalat az elmúlt va­sárnap. A szemle a kora regge­li órákban a balassagyarmati főnökségen kezdődött. A zöl­desszürke teherszállító és sze­mélyszállító gépkocsik hosszú sorokban kígyóztak a szemle A megjelentek — többek kö­zött a miskolci Autóközlekedé­si Igazgatóság vezetője — tet­szésüket fejezték ki a dolgo­zóknak azért a példás rendért, ahogyan gondját viselik a kocsijaiknak és azért a fegyel­mezettségért, amellyel felsora­koztak. A bizottság egyhangú véleménye arról tanúskodik, $ Sokan csodálták a salgótarjániak közül a 33. sz. Autóköz­lekedési Vállalat gépkocsiszemléjét (Foto: dr. Polyánszky Romeo) Érdemes nyáron is baromfit nevelni Sokan idegenkednek attól, hogy a nyári hónapokban is foglalkozzanak baromfineve­léssel. Azzal indokolják ezt, hogy a nyári időjárás nem al­kalmas a baromfinevelésre, s baromfi javarésze elpusztul. Azonban. ha alaposabban megvizsgáljuk a dolgot, ennek éppen az ellenkezőjét tapasz­talhatjuk. Az időjárás lénye­gesen enyhébb nyáron, mint kora tavasszal. Az állatok job­ban fejlődnek, kezelésük könnyebb és ehhez párosul még az, hogy’ kevéssé okoz gondot az ellátása is. hiszen nyáron több a szemestakar­mány. Könnyű megérteni, hogy ilyen körülmények között a baromfi rövidebb idő alatt fejlődik. korábban kerülhet piacra. Aki figyelembe veszi mindezt, nem idegenkedik at­tól, hogy nyáron is foglalkoz­zék baromfineveléssel. A földművesszövetkezetek a termelők rendelkezésére bo­csátanak naposcsibéket. Ha a termelők szerződést kötnek ba­romfitenyésztésre, akkor a na­posállatokért nem kell azonnal fizetni, csak három-négy hó­nap múlva, az átadáskor. A na­poscsibék körülbelül egyne­gyed részét a termelő köteles leadni a szövetkezetnek, amiért a mindenkori szabadpiaci árat és még tízszázalékos felárat kap. Ez igen előnyös minden termelő részére. hiszen a 10 százalékos felár sok esetben a piaci áraknál lényegesebben magasabbra emeli a szerződé­ses baromfi árát. A baromfia­kat 80 dekás súlyban kell át­adni a szövetkezeteknek. Érde­mes tehát a nyári időszakban szerződéses1 baromfineveléssel foglalkozni. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrád mogvel bizottságának és a megyei tanács la Pia Felelős kiadó.- Haldú József Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Salgótarján, Damjanich út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terlesztlk: a Meeyel Postahivatal Hlrlaposztálya és hlrtapkézbeslté postahivatalok. Előfizetés; posta- hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dl) 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budacest. VIH., R5kk Szilárd u. 6 FelelOe vezető: tfnlecár Mihály helyére, ahol a bíráló bizott­ság szemügyre véve a kocsi­kat, megelégedettségét fejezte ki. A tisztára mosott, kívül­ijeiül rendben tartott kocsik­nak a balassagyarmatiak köré­ben is sok csodálója akadt. Ép­pen ilyen sikert arattak a fel­sorakozott autók dél tájban, a szemle következő állomásán, a salgótarjáni vásártéren, mind a bíráló bizottság, mind a né­zőközönség előtt. Méltán, hi­szen az Autóközlekedési Válla­lat jól felkészült ez évi szem­léjére. ___ ho gy az évente egy alkalom­mal megrendezett műszaki szemlék közül a legutóbbira készültek fel legjobban a vál­lalat dolgozói, hiszen most a legmostohább körülmények kö­zött lévő nagybátonyi főnökség gépkocsiállománya is megáll­ta a helyét. A műszaki szemle sikere azt bizonyítja, hogy az idén a nógrádi iparmedence gyárainak, bányáinak munkás- szállítását és a munkához szük­séges anyagok szállítását meg­nyugtató módon biztosították. Jól dolgozott Dorogházán a szülői munkaközösség Dorogháza nem nagy község a Mátra tövében, iskolai élete azonban rendkívül mozgal­mas volt, mert kilenc becsü­letes nevelő, és 16 tagú szülői munkaközösség dolgozott az is­kolában, amely méltán rászol­gált a dicséretre. Munkáját a fenyőfa ünnepély megrende­zésével kezdte, majd február hónapban iskolabált rendez­tek, amelyen teával és süte­ménnyel vendégelték meg a tanulókat. Tevékenységük te­tőfokát a gyermeknap alkal­mából érték el, amikor 300 személyt láttak vendégül. Az anyagiak nagyrészét a szülői munkaközösség vállalta. A szü­lők, a felhívásuk nyomán egy- re-másra tették meg pénzbeni és természetbeni felajánlásu­kat. Az egész iskolaév ideje alatt lelkesen, fáradságot nem ismerve végezték munkáju­kat. Most. az iskolaév végezté­vel köszönetét mondunk ne­kik mindezekért. tTóth László iskolaiqazqató le­veléből.) Eladó egv darab Pannónia mo­torkerékpár. Mihálygerge. Sztálin út 55. Eladó 3 szobás verandás ház. Salgótarján. Május 1. út 73. Ér­deklődni lehet: Rákóczi út 79. Erdőkürti A. M. G. felelős ve­zetőt azonnali hatállyal felvesz SZTZ-Nati típusú erőgépre. Rekamiék, fotelok, székek ke­vés előleggel hathavi részletre. Závodszky kárpitos Budapest. Do­hány u. 5. Jó állapotú 100-as Csepel el­adó. Balassagyarmat, Templom u. 4. Sukmann Antal. Varrógépek speciális javítása. Vétel, csere, eladás. Vágó. Bu­dapest. VII.. Dohány utca 86. Szőrszálait rövidhullámú gépen örökre, nyomtalanul eltávolítja, továbbá pattanásos, zsíros, szep­lős, foltos bűre megszépülhet. Sándorffi József kozmetikus. Bu. dapest. VI. Jókai tér 3. Üjabban a dudást sokait eképp intik: „Mért csak a hibákról szól a duda mindig? Hiszen, ha a dudás tényleg sokat járókéi, biztos találkozik olyan emberekkel, kük feladatukat ügyesen ellátják, és a dicséretet ezért joggal várják. Vagy a dudás a jót meg sem látva járkál, és minduntalan csak a hibákban vájkál?” Az ilyen hangokban bizony van valami, kénytelen vagyok ezt nyíltan bevallani. Elismerem hibám, a ennyit megígérek: ezentúl, ha szépet, jót látok, dicsérek. Meg is kezdem rögtön, rágyújtok a dalra, mert „mit ma megtehetsz, ne halászd holnapra,” A honfi téeszbe érdemes elmenni, ott a szorgalomból ledkét lehet venni! Hat holdjukon érik a finom, zamatos illatos eper és szinte csodálatos, milyen bőven termett, egy-eau bokron mennyi eperszem piroslik — csak győzzék leszedni! Mert jaj, nagy baj ám az, ha szedetlen marad r—, túlérik, elrothad néhány óra alatt. Éppen, mivel ilyen gyorsan tönkremehet, szüreteléséhez kell az igyekezet. Nos, igyekezetben Honton nincsen hiány, a téeszből sok-sok szorgos asszony, leány reggel megjelenik kinn az eperföldön, s késedelem nélkül munkához lát rögtön. Egész késő estig szedik, válogatják a finom gyümölcsöt, majd ládákba rakják, s küldik is frissen a kereskedelemnek — nemcsak ők, de mi is hasznát látjuk ennek, Mert külföldre sok megy a hanti eperből, s értékes valutát szerezhetünk ebből. Ezért dicsérem a hanti asszonyokat, akik szorgalmasan végzik munkájukat: nyolcvan mázsát hozott már eddig a szüret, de a szorgalmukban ma sincsen még szünet, egyetlen szemet sem hagynak veszendőbe (>t Kívánom nekik, hogy jövő esztendőre ennél is gazdagabb legyen a termésük s fogyjon a sok-sok „kóstoló vendégük? » • ■ Kruppa Gyula elvtárs telefonközpontos; Ha az Üveggyárat hívjuk, mindig pontos választ ad arra, hogy kit hol találhatunk, vagy ha nincs benn, mikor telefonálhatunk újra. Kruppa elvtárs mindig előzékeny, sosem türelmetlen, bosszús, hanem, szépen, udvarias hangon beszél a felekkel, Elkelne hozzá hasonlatos ember más helyeken is a telefonok mellé, mert akkor a dudást a méreg nem enné, hogy a kagylót sokan egyszerre lecsapják, mit akar az ember, végig sem hallgatják-,n Ejnye, lám megint csak csipkelődni kezdek, pedig dicséret volt ez egyszer a kezdet. No, akkor talán jobb tüstént abbahagyni, azt akarom még csak a tudtukra adni, hogy a jövő héten, a szerdai napon Ersekvadkerten lesz bárkinek alkalom arra, hogy megsúgja a palóc dudásnak, szombaton reggelre miről is dudálhat. Aki szerdán bemegy majd a tanácsházra, délutántól a dudást ott találja, s beszélgethet vele — a dudás nem siet se találkozunk ugy-e, érsekvadkertiek?! Í3i8>©S0«>)PSDe>&SD«>)Píöt>iD9D#>£>S^^ DR. GAJZÁGÓ ALADÁR: ÉLMÉNYEIM A SZOVJETUNIÓBAN VIII. MájtlS 3-án, aztán a Vörös Teret tekintettük meg, mely már a cári időkben is az álla­mi élet fontos középpontja volt. Nyugatról a Kreml foga­zott fala határolja. Középen a mauzóleum áll. Itt van a Tör­téneti Múzeum is. A mauzó­leummal szemben a Szovjet­unió leghatalmasabb áruháza, a GUM található, melyben több mint 30 ezer féle cikket lehet vásárolni. A térről maga­san kiemelkedik a Kreml is­mert tornya, a Spasskaja' harangtorony, melynek köze­lében festői színekben pompá­zik a Basilius katedrális.­Megilletődve lépünk a Kremlbe. Innen irányítják a 200 milliós szovjet népet. Végig sétáltunk a Moszkva folyó felőli sétányon, majd megtekintettük a Legfelsőbb Szovjet palotáját, az arany­kupolás Árchangelszk kátéd, rálist, a cárok temetkezési helyét, a többtornyú Blago- westschenski és Uspenski kätedrälisokat, az Iván Weliki harangtornyot, a cári ágyút és harangot. A cári ágyú 1586-ból való, súlya mintegy 40 tonna. A harang 1735-ből származik, súlya 200 tonna. Egy darabja — 11 tonnás — az 1737-es tűzvész idején le is tört, mikor a harang lezuhant a torony­ból. Láttuk a minisztertanács palotáját, s a Kreml egyetlen nyitva lévő múzeumát, a Kincs- és Fegyvertárat. A mú­zeumot még Nagy Péter pa­rancsára építették. Itt vannak a koronázási ékszerek, ruhák, bútorok, Rettenetes Iván ele­fántcsontból készült trónszéke, első Romanov trónja, melyben 13 kg arany van. Láttunk egy háromüléses trónszéket is. 1682-ben ugyanis két cárt ko­ronáztak, s a harmadik ülő­hely hátul volt elrejtve. Erre az alkalomra készítették a trónszéket. Külön termekben állították ki a kocsikat. Itt van például I. Erzsébet angol királynő ajándéka, amit Borisz Godu- novnak küldött. Nagy Péter leányai meg olyan szánon utaztak Leningrádból Moszk­vába a koronázásra, melyet 23 ló három nap alatt húzott el a 660 kilométeres távon. Itt van az is a múzeumban. Majd megszemléltük a forradalom előtti kitüntetéseket, s aztán a lószerszámokhoz mentünk. Szemkápráztató szépek s való­ságos vagyonokat érnek. Lát­tunk a XVL—XVII. századból való cári lovakat gazdagon aranyozott takaróval, drága­kövekkel ékesített lószerszám­mal. A török szultán meg olyan lószerszámot küldött ajándékba II. Katalinnak, melyet arany, emalik és körül­belül ezer darab briliáns ékesí­tett. Az uralkodó kocsiját húzó lovak természetesen még díszesebbek voltak, hiszen egy-egy kikocsizásnál a cár előtt száz ló ment. A lovak pokrócát papagálybőrből ké­szítették, melyet arany és drágakő díszített, s bársony paplan fedett. Valamennyien megcsodáltuk azt az elefántcsontból készült sast, amelyet a japán mikádó küldött ajándékba a Romanov- családnak. A madár tolláit egyenként ki lehet szedni. Tá­volabb egy bronzból készült aranyozott óra állt, melyet kristályrudak díszítettek, öt óránkén aztán kinyílott az óra szekrénye, s a kristályrudak forogni kezdtek. Olyan volt az egész, mintha vízesést néz­nénk. Az órán lévő két anya­sas pedig öt percenként etette egy-egy fiát, gyémánt szemet adva szájukba. Érdekes volt még Nagy Péter magakészí­tette csizmája, s az a három­ezer darabos szerviz, mely két tonna ezüstből készült, s II. Katalin ajándékozott Orlov- nak. Délután aztán megpillantot­tuk Hruscsov és Bulganyin elvtársakat, amint éppen ki­felé tartottak az elnöki palotá- ból. Hruscsov elvtársék, ami­kor látták, hogy idegenekkel állnak szemben, megkérdez­ték, honnan jöttünk. Amikor elmondottuk, hogy magyarok vagyunk, a barátságos beszél­getés közben Hruscsov elvtárs megemlítette, hogy felesége is magyar származású. A Kreml megtekintése után róni kezdtük Moszkva utcáit. A boltok rendkívül megnyer­ték tetszésünket. Három éve egy minisztertanácsi rendelet megtiltotta a vodkamérést, be­zárták az italboltokat és a rumot kitiltották a Szovjet­unióból. Ha valaki sört, vagy bort szeretne inni, beül egy vendéglőbe, ahol természetesen az étkezés után ihat. Vagy pedig vásárol egy egész üveg­gel, s otthon elfogyasztja. Ut­cai mozgóárusoknál, csaknem minden utcasarkon ásványvíz és szörp kapható. Nagyon kedvelt a kvasz fogyasztása, amely a mi nektár sörünk­höz hasonló. Száraz kenyérből erjesztik. Cukrászdák, espres- sók nincsenek, s nem fogyaszt­ják a fekete kávét sem olyan mértékben, mint nálunk, bár az jóval olcsóbb, mint itthon; Késő délutánba nyúlt az idő, amikor az ebédhez jutottunk. Kilenc napja étkeztünk már a Szovjetunióban, nagyjából már meg is ismertük az orosz éte­leket; Főzéshez, sütéshez zsír helyett vajat, vagy olajat használnák. A sót és paprikát elhagyják, csak ritkán fűsze­rezik az ételt borssal. Rend­kívül kedvelik a tormásmus­tárt. Szeretik a tejes ételeket, és az uborkát is. Kedvenc ételük azonban a hal, kaviár. Sütemény nincs olyan válasz­tékban, mint nálunk. Étkezés után viszont elmaradhatatlan a sokféle ásványvíz s a külön­böző ízű szörp. Ebéd után a mauzóleumba indultunk. Délutánonként ez­rek várnak itt a bebocsátásra: A kínai küldöttség után mi következünk. A bejáratnál és lent díszőrség állt. őrzik a pálmák és az örökzöld növé­nyek között nyugvó két nagy halott örök álmát. Felhalad­tunk a fekete márványfalak mellett, s két lépcsőforduló után beléptünk a terembe, ahol üvegkoporsóban, egymás mellett fekszik Lenin és Sztálin. Mintha aludnának; Arcukat rejtett narancsszínű fény övezi. Lenin elvtárs pol­gári ruhában, Sztálin elvtárs pedig generalisszimus rang­jelzésű katonaruhában fekszik) Aztán továbbnézelődtünk m Kremlben, mely a nemzetközi munkásmozgalom néhány ki­emelkedő alakjának hamvait is őrzi. Itt láttuk Landler Jenő nevét is felírva egy már­ványtáblán,

Next

/
Thumbnails
Contents