Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-27 / 51. szám

Vifég proletariat egyesüljetek! Szabad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JÜNIUS 23. cÁt'atái ('főtt laLiHiuikban MH tapasztaltak gépállomásainkon a szemlehizottságok ? (Tudósítónktól.) FT- edden fejeződtek be me- gyénk gépállomásain, a nyári gépjavítási szemlék. A bizottságok úgyszólván vala­mennyi gépállomáson találtak súlyos — elsősorban gondat­lanságból adódó — hiányossá­gokat. Számos — az aratás­ban,- a cséplésben és a behor- dásban résztvevő — gépen akadt műszaki hiba. Különösen az aratógépek javítását hanyagolták el gép­állomásaink. A bizottságok 14 aratógépet nem vehettek át. A pásztóiak két gépén például a ponyvák voltak szakadozot­tak, . egy gépen pedig komoly műszaki hibát találtak. Érsek- vadkerten két. Tolmácson ugyancsak két gép nem volt átvehető. A szécsényi és ka- rancskeszi gépállomásokon pótszemlét kellett tartani. Amelett. hogy gépállomá­saink egyes gépeket rosszul ja­vítottak ki, még egyéb hibák is előfordultak. Számos helyen nincsenek feltöltve a mentő- dobozök. Hiányoznak a szal- mahordórudak. ivókannák, nincs munkaruha az etetők ré­szére, nincsenek védőszemüve­gek. Általánosságban jellemző az is. hogy az üzemanyag tá­roló terek sincsenek feltöltve. A pásztói gépállomás 200 hor­dója közül például a szemle napjáig mindössze 68 volt telt. A bércéit gépállomáson is akadnak hasonló hibák. Nem dicsérendő az sem, hogy gép­állomásaink zöme nem gondos­kodott arról, hogy megszervez­ze a cséplőmunkacsapatokat. Rendkívül fontos, hogy a mun­kacsapatokkal mielőbb meg­kössék a szerződéseket: JÍJgy hét múlva kifutunk a júniusból; Nincs egyet­len halogatnivaló perce gép­állomásainknak, hogy a szem- lébizottságok által felfedett *— sok esetben igen súlyos — hibákat a legsürgősebben fel­számolják. Arra kell gondolni, hogy feladatainkezévbenmeg- sokszorozódtak. 4700 holdat kell aratógéppel aratni. Nem kétséges, hogy ezt a munkát csak jól kijavított gépekkel vé­gezhetjük sikeresen. A GABONA VÉDELMÉBEN Aratásra készülnek az érsek­vadkerti tűzoltótestület tag­jai is. Vasárnaponként Lőrincz József tűzoltóparancsnok veze­tésével a gyakorlati foglalko­zásokon a testület minden tagja. részt vesz. Itt saiátítiák el a fecskendő és egyéb tűz­oltófelszerelés kezelésit. A községi tanács végrehajtó bizottsága az aratás alatti to­kozott tűzvédelem érdekében úgy határozott, hogy a község­ben a lófogattal rendelkező gazdák az aratás megkezdésé­től a cséplés befejezéséig na­ponta készenléti szolgálatot tartanak Már elkészült a név­sor, hogy melyik gazda mikor áll készenlétben fogatával. Ezenkívül a község két leg­magasabb pontján tűzfigyelő. szolgálatot rendszeresítenek, ahova főleg asszonyokat és dolgosmi nem bíró embereket állítanak. A közel 10 000 hol­das határt felosztották dűlő­ként és egyes dűlőkre a tűzol­tókból felelőst állítottak, akik az esetleges tűz esetén moz­gósítják a községet. Nem feledkeztek meg a gzérűhelyek védelméről sem. A nyolc.közös szérűre egy-egy gazdát jelöltek ki, akik ügyel­nek a legfontosabb tűzrendé­szet! szabályok betartására. Déli beszélgetés (Patak, június 20.) a búza aratására. Dél van. Ebédel- Ha az idő megen­gedi, ahol csak le­het géppel aratunk. Gondoskodtunk a nek a pataki Zsdá- nov Tsz tagjai. A tsz udvarán egy­más mellett állnak gabona szárítósáról a szekerek. Csak is. Az egyik pajtá­etetni jöttek haza. A kocsiktól távo­labb Rácz András tsz-taggal beszélge­tünk. — Már hat éve vagyok tsz-tag. de nem emlékszem, hogy a növényápo­lással valamikor ilyen jól álltunk volna. A 19 hold kukoricánkat már háromszor megka- páltük, a burgo­nyát pedig kétszer kapáltuk, egyszer töltögettük. Minden kapásunk teljesen gyommentes, tiszta és jó termést ígér. — Hogyan ké­szülnek az aratás­ra? Az aratás nagyrészét kom­bájnnal ban ponyvákat terí. tünk le és ott for­gatjuk. szárítjuk a gabonát. — Sokat segít-e a gépállomás? — Segíteni segít, csak nem mindig. A szántást, a ku­korica négyzetes vetését idejében el­végezte, de most a rét kaszálásánál már csak ígérget. Több mint 170 má­zsa lóherénket már régen kazalba rak­tuk és hozzá akar­tunk kezdeni a rét kaszálásához. Mivel kevesen vagyunk, kértük a gépállo­mást. hogy segítsen. Meg is ígérték; Több mint egy he­és arató- te várjuk, de még végezzük, a mai napig sem így va­gyunk lókaszával géppel Szerződést kötőt- jött a gép. tünk a gépállomás- kénytelenek sál, az őszi árpa és és kézikaszával vágni. Ha a gépál­lomás idejében el­végzi a kaszálást, akkor már most ka­zalban volna a szé­na. így pedig ipar­kodnunk kell, hogy aratásig kazalba kerüljön, mert bi­zony a kombájn mellett nekünk is lesz bőven mun­kánk. A gabona be­szállítása, a szalma lehordása, a dűlt gabona levágása. S mindezt csak akkor tudjuk elvégezni, ha az aratás meg kezdéséig minden más munkát, a szé­nabetakarítást, a kapálást befejezzük és minden erőt az aratásra fordítunk. Vége az ebédidő­nek. Egymás után jönnek a tsz-tagok, újra élesítik a ka­szákat. s fob'tátják az ipolymenti rét kaszálását. Minden időt kihasználnak, hogy még az aratás előtt ez is kazalba kerüljön; Megyei tanácsülést tartottak az elmúlt hét péntekén Salgó­tarjánban. Az ülésen Kerner Lajos elnökhelyettes tartott beszámolót, a nyári mezőgaz­dasági munkákra, valamint a gabonabegyűjtésre való felké­szülésről. Beszámolóját szá­mos hozzászólás követte. Az alábbiakban Hugyecz Ferenc megyei tanácstag hoz­zászólásából közlünk részlete­ket:-— Nagy feladat előtt áll most az egész ország, közte megyénk dolgozó parasztsága is. A gabonabetakarítást kell sikeresen megoldanunk. Ebben a munkában nekünk tanácsta­goknak is nagy szerepünk van. Nemcsak példát kell mu­tatni, hanem szervező, irányító munkát is kell végezni. En feltétlen szükségesnek tartom, hogy a tanácstagok választó- kerületeikben ismertessék a kollektív behordás előnyét. Az igával rendelkezők adjanak segítséget azoknak, akik nem rendelkeznek fogattal. Nálunk Szurdokpüspökiben ez évről évre így történik. Fontos az is. hogy az állam iránti kötele­zettségünknek a cséplőgéptől tegyünk eleget. Ennek óriási jelentőségéről is beszélni kell és nem szabad megfeledkezni egyetlen egy tanácstagnak sem a példamutatásról. — Az elmúlt esztendőben sok panasz esett a gabona nedves­ségére. A begyűjtőhelyen számos gazdától éppen ezért nem vették át. Az időjárás most is esősnek ígérkezik. Nagy gondot kell tehát fordí­tani a kazlak kezelésére. Ne­kem az a véleményem, hogy nagymértékben csökkenthet­jük a nedves gabona mennyi­ségét, ha módot adunk arra, hogy előbb azok a gazdák ke­rüljenek sorra a cséplésnél, akiknek kevesebb a gaboná­juk, kisebb kazallal rendelkez­nek. Nincs ok az elbizakodottságra Több mint ezer hold kalászos aratását kell elvégezni a Bor- sosberényi Állami Gazdaság­ban. A hatalmas terület sole gépet, munkaerőt kíván, és csak ezek jó megszervezésével lehet időben a legkisebb szem- veszteséggel elvégezni az ara­tást. A gazdaság két kombájnnal és két kévekötő-arat ógéppel rendelkezik és Bota főagronó- mus szerint ezek a gépek vég­zik az aratás nagy részét. A kombájnoknak például 680 hol­don kell elvégezni az aratást, és amit csak lehet, géppel arat­nak. Igen ám. de mi lesz ak­kor, ha az időjárás közbeszól — amint már közbe is szólt, mert 24 hold őszi árpát össze- kúszált — és kézzel kell arat­ni? Ehhez munkaerő kell. A gazdaság vezetősége közel 150 idényszaki munkást szerződte­tett, akik közül 120-an jöttek el, s a növényápolásban dol­goznak. Althoz, hogy a 245 hold kukorica, a 100 hold cükor- és takarmányrépa jó termést adjon, ezek­nek továbbra is a növény­ápolást kell végezni. Be kell fejezni a széna-betakarítást is. A pillangósok már kazal­ban vannak, de hátra van még a 130 hold rét gyűjtése. Ide is ember kell. Vagy ez, vagy az. A kettőt egyszerre nem lehet végezni. A gazdaság igazgatója és főagronómusa tegyen pontot az aratásra való felkészülésre. Ve­gyenek számításba mindent, készítsenek megfelelő irányter­vet, határozzák meg, melyik gép, hol dolgozik és ha a ga­bona olyan lesz, hogy géppel nem lehet aratni, ott biztosít­sák a kellő munkaerőt. Csak így lehet idejében minden hol­don elvégezni az aratást. A családtagok is ott lesznek az aratásnál a varsányi Dózsában Már négyszer kapálták meg a kukoricát és a cukorrépát a varsányi Dózsa Tsz tagjai. A napokban fejezték be a széna­betakarítást is. Közel 600 má­zsa van már kazalban. Ipar­kodtak a munkával, mert a jövő héten megkezdik az őszi árpa aratását. Az aratást 90 százalékban géppel végzik. Bárány István a tsz traktorosa mindent meg tesz azért, hogy minél nagyobb területen arasson géppel. De nem lesz baj ott sem, ahol kézzel kell aratni. A tsz tag-. jai és a családtagok — az ál-| lattenyésztési dolgozókat ki-1 véve — ott lesznek az aratás-» nál és cséplésnél. Arra tőre-1 kednek, hogy szemveszteség» nélkül, idejében befejezzék azt aratást és a cséplést. ♦ TANÁCSÜLÉSEN ŐRHALOMBAN Napsugaras, kalásztérlelő napok vannak, a gabonatáblák zöld színét sárga váltja fel, a dolgozó parasztság előtt a kenyérgabona be­takarítása, az erre való felkézsülés ál! Nem­csak a dolgozó parasztság tekint az aratás elé, hanem az egész ország. Egész évi kenyerünk­ről van szó. Vasárnap van, mégis köznapi élénkség fo­gad az őrhalmi tanácsházán. Az elnöki szobá­ban Magyar Mihály elnök és Zborai Kázmér titkár elvtársak beszélgetnek. Tizenegy óra­kor tanácsülés lesz. Az első napirendi pont az aratás, behordás, cséplés előkészítése. — Nemcsak a tanácstagokat hívtuk meg, hanem pár dolgozó parasztot is a tanácstago­kon kívül. Hátha éppen tőlük hangzik el va­lami okos javaslat — mondja Magyar elvtárs. Gyülekeznek az emberek. A tanácstagok is, a vendégek is. A meghívóról tudják, hogy miről lesz szó. Csendesen erről beszélgetnek. — Jó lesz, ha idejében felkészülünk az ara­tásra és megbeszélünk mindent. Maholnap itt az aratás — mondják itt is, ott is a csopor­tosulok. Az elnöktől azt hallottam, hogy az őszi ár­pa aratását 25-e körül meg lehet kezdeni. így vélik a gazdák is. Nincs tehát veszteni való idő. Kezdődik a tanácsülés. Az első napirendi pont előadója Bállá István elvtárs, termelési fele­lős. Előadása a végrehajtó bizottság elgondo­lását, gondoskodását tükrözi. Megfelelő szé­rűk kijelölése, cséplőgépek biztosítása, a be­hordás csapatosan való végzése. Látszik, hogy a végrehajtó bizottság komoly munkát vé­gez, alaposan fel akar készülni az aratásra. Az előadó befejezi a beszédet, az elnök fel­teszi a megszokott kérdést: — Van-e valakinek hozzátenni valója, ja­vaslata? Mondják el elvtársak. Csend van. Talán egy kicsit hosszabb ideig, mint ahogyan az ilyen kérdés után szokott, de aztán feláll Varga eivtárs és beszélni kezd: — Sokszor mondják most nekünk, hogy szemveszteség nélkül takarítsuk be a gabo­nát. A mi munkánkkal nem lesz baj, az biz­tos, csak a csépléssel ne legyen baj..; Es jÖI jön a jogos bírálat. A múlt évben, amin* ők mondják, rohammunkában ment a cséplés. A cséplőgép munkásai nem gondoltak másra, csak a normának mindenáron való teljesíté­sére. Tömték a gépet, a dob nem tudta meg­emészteni, a szalma tele maradt búzával. rozzsal, árpával. Felbecsülhetetlen szemvesz­teség volt így. — A tyúkoknak egész télen lagzi volt a szalmában — mondják. Másra is megtanította az őrhalmiakat az előző év. Hegedűs elvtárs veti fel a problémát, de sokan hozzászólnak. — Tavaly az volt a helyzet, hogy eső, hir­telen zápor esetén a dobra került ugyan ponyva, a megkezdett kazalra azonban nem, úgyhogy az minden esetben beázott. Kialakul a javaslat: Megfelelő ponyvát kell szerezni, hogy eső esetén ne csak a már megbontott, hanem a soron következő kazlakat is szárazon tudják tartani, ne legyen fennakadás a cséplésben. Varga elvtárs felszólalására is javaslat ké­szül: szervezzenek bizottságot a cséplési mun­kák minőségi ellenőrzésére, Egymást Érik 3 hozzászólások. Minden mondat­ból egy cél csendül ki: jó munka, gyors mun­ka, szemveszteség nélküli betakarítás. Aztán megszületik az első határozati javas­lat: „Javasoljuk, hogy az aratási, cséplési mun­kák sikeres befejezése érdekében minden rendelkezésre álló időt a lehető legjobban használjunk ki..; A behordást csapatosan, a rokonokkal összefogva fogjuk elvégezni... Az elcsépelt gabonát a cséplőgéptől egynesen a begyűjtő helyre visszük és mi, tanácstagok a többi dolgozónak ebben példát fogunk mu­tatni. öttagú bizottságot állítunk fel a csép­lési munkák megszervezésére és minőségének ellenőrzésére." A tanácskozás természetesen ezen is túl­megy. Megbeszélik és elhatározzák, hogy a vasút melletti búzaföldekről kezdik a hordást, mert jtt nagyobb a tűzveszély. A tűzrendé- szeli szabályokat is pontosan ismertetik, meg-1 magyarázzák mindenkinek. Egyéb intézkedések is születnek. Szabályoz­zák az üzletek és italboltok nyitvatartási ide­jét. Reggel 6 órától este 10 óráig mindig lesz nyitva üzlet. Örömmel fogadják az intéz­kedést. Szétszélednek az emberek, a tanácstagok ma­gukkal viszik a tanácsülésen hallottakat, is­mertetik mindenkivel a faluban. Az arcok komolyak: érzik, hogy most nemcsak róluk, hanem mindannyiunk kenyeréről van szó. Es | Örhalom felől nyugodtak lehetünk: a szór-; galmas nép komoly elhatározásának jó mun ka lesz az eredménye. MEGJEGYZÉSEK „Mentsük, ami menthető“ A nógrádszakali Tolbu- chin mezőgazdasági termelő- szövetkezetnek 170 kh rétje van az Ipoly mentén. A kis- létszámú szövetkezet gépi segítség híján nem lett vol­na képes megbirkózni a nagy kiterjedésű réttel, s « gazdag fűterméssel. Ezért szerződést kötöttek a Zagy­vavölgyi, Kisterenyei Állami Gazdasággal, amely biztosí­totta fehéren feketével, a kecske is jóllakjon, meg a. káposzta is megmaradjon, „törvény" szigorú betartá­sát. Erőltetett jóindulattal állítani leheti mindez még nem hiba. A hiba három héttel ez­előtt kezdődött. A kistere- nyeiek elkocsikáztak az Ipoly menti rétre, s lassacs­kán 90 kh rétről kaszálták le a dús füvet. Ezután mél­tóságteljes nyugalommal forgatni, s gyűjtögetni kezd­ték a napperzselte szénát. Három hét alatt 60 kh rét­nek a füvét gyűjtögették petrencékbe. A szorgalmas munka leghűbb bizonyítékát hogy sokszor három ember végezte a gyűjtögetést. A kifogástalan, lelkiisme­retes munka lehetővé tette, hogy a tűző nap, a csendes éjszakai eső, a zápor, s a zi­vatar* szalmával egyenlő értékű, sötétbarna színű szé­nává konzerválja a híres, il­latos, tápanyagokban gazdag ipolymenti füvet. Persze az utótSbi 'nem is igen ízlett volna az állami gazdaság te­heneinek, hiszen több év óta nem láttak, s nem ízleltek ^ igazi, illatos, világoszöld szí- í nő rétiszénát — különösen | nem ipolymenti szénát! S a í gazdaság vezetőinek jóvol-1 tóból o télen sem izlelhétik | A termelőszövetkezet — j bár késve — észrevette a { bajt, hiszen a kecske sem la- ♦ kott jól, viszont a káposzta | fele mégis elpusztult. Fel- ♦ bontotta a szerződést, hogy f ♦ most már az egyénileg gaz- : dálkadó dolgozó parasztok- | kai összefogva helyreállítsa | a kecskéről és a káposztáról | alkotott törvényt. Igaz, hogy | e törvény radikális helyre-1 állításában nagy szerepet S játszottak azok a felelős J funkcióban lévő emberek, | akiknek jelszavuk, „ment- i sük, ami menthető“! Meg-» toldván még azzal, „nya-1 kunkon a gabona-aratás, • nincs mire várni a széna- betakarítá snál", A felelős funkcióban lévő emberek jóvoltából e kis epizódnak mégis az lesz a | vége, hogy a kecske káposz- t ta hiányában lesoványodva, i éhesen megy a kemény tél be. t |-i A Dózsa-belieken múlik! : A pilinyi Dózsa Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet a télen szűkiben állott takar­mánnyal. Kora tavasszal a tehenek éhen bőgve bámul­hatták volna a felhőtlen eget, ha a közgyűlés nem szavazza meg hamarjában azt a 60 000 forintot, amin aztán sebtiben takar­mányt vásároltak. Ez leg­alábbis annyit jelentett, hogy ez évben éppen a hely­telen takarmánygazdálko­dás miatt 60 000 forint­tal növekedett a kiadás, s ugyan annyival csökkent a bevétel. Ez éppenséggel úgy lett volna jó, ha megfordít­va történik. Üsse kő! Elvégre több is veszett Mohácsnál. Végered­ményben saját kárán okoso­dik legjobban az ember. De aki azt hiszi, hogy a Dózsa- beliek okosodtak, az bizony téved! Márpedig okosodniok kellett volna, hiszen a 60 000 forint kiadás eléggé belemarkolt az erszényekbe. A Dózsa-beliek a feledés homályába kergették a 60 000 forint fájó történetét. Most aztán a vezetők újra azon törik a fejüket, miként adhatnák vissza állami tar­talékba, jó fűtermésével együtt a kezelésükben levő 10 kh. rétet. Ám még ez sem, elég, ettől is többet akarnak veszíteni: részibe akarják levágattatni, begyűjtetni tu­lajdon rétjük jónak mond­ható fűtermését. Haj, ha a tehenek beszélni tudnának...!? : helyzet a Dózsában, hogy ez | évben 18-ról 28-ra fejlesztik | a tehénállományt. Viszont { lényegesen csökkentik a ta-1 karmányalapot. Ez így nem » lesz jó, nem bizony! Ennek t a cifra intézkedésnek a ta- ♦ gok isszák meg a levit. De | abba aztán nem lesz köszö-1 net! Ki hallott már olyat, | hogy a tsz csak a kiadásra * törekszik, a bevétellel megt nem törődik. A közmondás $ is azt tartja, nem okos eni-i bér az, aki maga alatt vág- » ja a fát. A Dózsa vezetői | azt sem mondhatják, hogy • nem volt, aki figyelmeztette volna őket a ballépésre. A í járási pártbizottság titkára t ellenezte a vezetők káros f intézkedését. t Mert, ha a vezetők to-1 vábbra is balul lépnek, bi-1 zony minden egyes ilyen lé- | pésből kiadás lesz. S még-, t hozzá nem is kicsi kiadás. 2 Ha a vezetők csak egyet is i lépnének előre, nyílegyene­sen, máris más lenne a hely­zet. Mérlegeljük a 10 kh. rét termését. Mondjuk, egy hold réten terem 15 mázsa, tiz hold réten pedig 150 mázsa széna. Ha naponta egyéb más takarmány mellett egy tehénnek 20 kilogramm szé­nát adnak, a tíz kh. rét szé­natermése egy hónapig ele- _ gendő lenne a 28 darab fe- f jőstehénnek. Valahogy így S kellene kalkulálniok a Dó-1 zsa-belieknek. így aztán nem | a kiadás, hanem a bevétel» növekedne — így lenne a * l Molnár J°jenő - hiiimmimi ■ i m fi ■ i m ■ ■ ° ° ^ i°! A Dózsa-belieken múlik! |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents