Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)

1956-06-20 / 49. szám

2 SZABAD A'OGRAD 1956. június 20. A JÖVŐ ÉVI OKTATÁSI RENDSZERRŐL Minden évben visszatérő fel­adat a pártoktatási év előké­szítése, hogy biztosítsuk a párt­tagság és a pártonkívüliek egy részénél szervezett formában is a politikai továbbképzést. A megnövekedett feladatok, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának útmutatásai megkövetelik,'hogy a pártoktatás is fokozottabban járuljon hozzá, hogy egyre több önállóan gondolkodni tu­dó kommunistát és becsületes pártonkívüli dolgozót neveljen. Éppen ezért a pártbizottságok­nak és alapszervezeteknek nem lehet közömbös, hogy az 1956—57-es pártoktatási év elő­készítése, majd egész évi mun­kája mennyire lesz eredmé­nyes. Az előkészítő munka egyik feltétele, hogy a pártoktatás előkészítésével foglalkozó ve­zetőségi tagok, aktivisták jól ismerjék a pártoktatás rendszerét. az egyes oktatási formák mi­lyen követelményeket támasz­tanak a propagandisták és hallgatók elé, hogy az egyéni beszélgetés során mindezeket el tudják majd mondani. Nem egy év tapasztalata bizonyí­totta már be, hogy a szakosí­tott tanfolyamok létszáma — elsősorban is a politikai gaz­daságtané — azért volt indo­kolatlanul magas, mert a kö­vetelményeket nem ismertet­tük és olyan hallgatók is ke­rültek az ilyen tanfolyamok­ra, akik azután nem bírták az anyagot megfelelően elsajá­títani. Végső fokon ez oda ve­zetett, hogy az ilyen előkészítő munka gátolta a propaganda- munka tartalmi színvonalának emelését. A hiba megelőzésére már most szeretnénk felhívni az elvtársak figyelmét, hogy az új oktatási évben minden egyes hallgató ténylegesen, a neki megfelelő oktatási formára kerüljön. Milyen lesz a jövő pártokta­tási év rendszere? Megszűnik a politikai iskola és helyette lesz az „Időszerű kérdések“ tanfolyama. Nem szervezünk SZKP-tanfolyamot egy évfo­lyamon sem az 1956-57-es párt­oktatási évben. A politikai gaz­daságtan, filozófiai és az MDP történetét tanulmányozó sza­kosított tanfolyamok továbbra is meglesznek. Ugyancsak megmarad a marxizmus—le­tt inizmus alapjai tanfolyam is. Űj oktatási forma lesz a „Gaz­dasági ismeretek” és a „Nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténete” tanfolyam. Az időszerű kérdések tanfolyamának célja, hogy megismertesse a párttagság és az aktivisták széles rétegével a legfontosabb párt- és kor­mányhatározatokat, az ezekkel kapcsolatos elvi-politikai kér­déseket, az aktuális országos és helyi feladatokat, a nemzet­közi helyzet fontosabb időszerű kérdéseit. A tanfolyam tehát a párt­tagok, a különböző területeken dolgozó aktivisták napi fel­adatainak megoldáséhoz nyújt segítséget, bizonyos alapisme­reteket ad és bevezeti az elv­társakat a rendszeres tanulás­ba. Általában a pártoktatás alsó fokát képezi, de egyes he­lyeken szervezhetnek maga­sabb fokon is időszerű kérdé­sek tanfolyamot. A hallgatók elsősorban is azok a párttagok, aktivisták, népnevelők legyenek, akik most kapcsolódnak be a párt­oktatásba, vagy akiknek elő­Cjtjmkmk- felhőfa'ek egys ránt finom fSitit t) NÁPOLYI! képzettségük, munkájuk és ér­deklődési körük miatt ez a legmegfelelőbb oktatási forma. Bevonhatók olyan elvtársak is, akik az elmúlt évben a politi­kai iskolán tanultak, de vala­milyen oknál fogva nem akar­nak a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon részt ven­ni, vagy akik a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyam hallgatói voltak, de most az időszerű kérdéseket kívánják tanulmányozni. A maaiimus-leniniimus alapjai tanfolyam kétéves, mely ok­tatási formának célja, hogy széles rétegekkel megismertes­se a marxizmus—leninizmus néhány alapvető elvi és gya­korlati kérdéseit és e kérdé­sek helyes gyakorlati alkalma­zását. A tanfolyam jellege: az elmúlt.évivel szemben össze­hasonlítva bizonyos mértékben megváltozik. A hallgatókkal szemben támasztott követelmé­nyek csökkenni fognak és na­gyobb helyet kap a mai prob­lémák tárgyalása, mint pél­dául a marxizmus—leninizmus tanítása a társadalom fejlődé­séről, A néptömegek a törté­nelem alkotói, A mai kapita­lizmus. A szocializmus világ­rendszerré válása. A marxizmus—leninizmus tanítása a szocialista forrada­lomról: a szocialista forrada­lom békés útjainak lehetősé­ge napjainkban. A szocialista forradalom sajátosságai Ma­gyarországon. A második év­folyamon pedig Az MDP tár­sadalmunk vezető ereje, A pártélet lenini elvei, A mar­xizmus—leninizmus tanítása a szocializmus építéséről, A szo­cializmus építésének kérdései hazánkban stb. A követelmé­nyek csökkentése nem azt je­lenti tehát, hogy minden fel­készülés nélkül is helyt lehet majd állni e tanfolyamon, ha­nem arról van szó, hogy a hall­gatók népszerűén magyarázó, elsősorban a mai helyzetüket érintő tananyagból fognak ta­nulni. A pártoktatás hálózatába bekapcsolt egyéves gazdasági ismeretek tanfolyama együk eszköz ahhoz, hogy a propagandamunkát szorosab­ban összekapcsoljuk a szocia­lista építés konkrét feladatai­val hazánkban. Ez a tanfolyam közvetlen segítséget kíván ad­ni a szocialista gazdaság, a szocialista termelés szervezésé­hez, növeléséhez és tökélete­sítéséhez, A gazdasági ismeretek tan­folyamaira olyan gazdasági ve­zetőket, mérnököket, üzemve­zetőket, agronómusokat vagy pártvezetőségi tagokat stb-t kell bevonni, akik gazdasági szaktanfolyamon nem tanultak és akiknek különösen fontos gazdasági alapismereteket sze­rezni és mindezek mellett meg­felelő politikai képzettséggel rendelkeznek, Meg kell azonban mindjárt mondani, hogy annak ellenére, hogy e tanfolyam nagy jelen­tőséggel bír, mégsem szerve­zünk nagy létszámban ilyen tanfolyamokat. Azért, mert először indul a pártoktatásban és hasonló feladatokkal, mun­kamódszerekkel még nem mű­ködött ilyen tanfolyam a párt­oktatásban. Ez az év tehát a kísérletezés, a tapasztalatok szerzésének éve lesz. Ha ha- gyobb üzemeink — Acéláru­gyár, Tűzhelygyár. Üveggyár — szerveznek is egy-egy sze­mináriumot, önállóan a többi helyeken és a külső járások­ban, összevontan szervezzenek esetleg egy-egy tanfolyamot. Az első évben tehát külö­nös gondossággal és körülte­kintéssel, szerényen, de igé­nyesen szervezzük a gazdasági ismeretek tanfolyamát, és ha majd a gondosan szervezett eredményesen működő, korlá­tozott számú gazdasági isme­retek tanfolyamai megfelelő tapasztalatokat adnak, akkor majd kibővíthetjük és tehet­jük majd széles körben a ter­melési feladatok megoldásá­nak hatásos segítőivé. A politikai gazdaságtan oktatásának kiemelkedő je­lentősége van a párttagság marxista képzésében, világ­nézeti nevelésében. A politikai gazdaságtan elsőrendű szerepet játszik a párt politikájának, a szocialista építőmunka problé­májának megértésében, A pártbizottságoknak nagy gonddal kell kiválasztaniuk a politikai gazdaságtan tanfolya­mok propagandistáit és hallga­tóit. Az elmúlt évben az okta­tás színvonalát és szervezett­ségét rontotta az előkészítés, a kiválogatás súlyos hibája: túl sok és gyakran nem megfele­lő képzettségű hallgatót és pro­pagandistát vontak be a poli­tikai gazdaságtan tanfolyamra. Éppen ezért szükségesnek tart­juk e tanfolyam számszerű­ségének csökkentését, egyes hallgatók átirányítását más. alsóbb fokú oktatási formá­ra. Olyan elvtársak tanuljanak itt, akik már elsajátították a marxizmus—leninizmus alap­jait és akik számára különösen fontos, hogy politikai képzett­séggel rendelkezzenek. Csak ilyen elvtársakat vonjunk be az első évfolyamra. A nemzetközi munkásmozgalom története tanfolyam elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az MDP és az SZKP történetét tanul­mányozni kívánó elvtársak megismerkedhessenek a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetének főbb kérdéseivel. A jövőben az MDP és az SZKP tanfolyamok I. évfolyamaira elsősorban azokat áz elvtárea- kat fogjuk felvenni, akik ezt az egyéves tanfolyamot elvé­gezték. A tanfolyam tehát nem ideiglenes jellegű, hanem a szakosított oktatás állandó tan­folyama lesz. Tekintettel arra, hogy ez év­ben SZKP történet tanfolyama nem lesz, e tanfolyamból ki­zárólag csak azokat osszuk be, ide. akik a múlt oktatási év­ben az SZKP szakosított tan­folyamokon jól tanultak, vagy akik már valamilyen szakosí­tott tanfolyamot befejeztek. A tanfolyam hallgatóinak lét­száma tehát jóval kisebb le­gyen, mint tavaly az SZKP tanfolyamé volt. Ami a filozófiai és MDP tör­ténetét tanulmányozó tanfo­lyamokat illeti, megengedhető, hegy megyénkben, ha nem nagy mértékben is, de növel­jük e tanfolyamok létszámát. A filozófiai tanfolyamokra az értelmiség köréből kell első­sorban hallgatókat bevonni. Lehetővé kell tenni, hogy pár- tonkívüli értelmiségiek (taná­rok, orvosok, mérnökök stb.) is részt vehessenek a tanfolya­mokon. Az MDP története tanfolyam hallgatói elsősorban olyan elvtársak legyenek, akik már tanulmányozták a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetét állami, vagy pártokta­tásban, vagy ennek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, mivel az új oktatási évben már az MDP első évfolyamán belül nem tanítjuk a nemzetközi munkásmozgalom történetét, mert ez az előbb említett Nemzetközi munkásmozgalom története” tanfolyam feladata lesz. Alaposan készítsük elő a pártcso portbizalmiak újjá választását A Központi Vezetőség 1956 márciusi határozata feladat­ként szabja meg a pártszerve­zetekben a pártcsoportbizal- miak újraválasztását. Ez annál is inkább szükségessé vált, mert legutóbbi. 1952-ben tör tént választás óta a bizalmiak nagyrésze kicserélődött, sokan elköltöztek a községből, vagy az üzemből, sokat nem kielé­gítő munkájáért cseréltek le és az új pártcsoportbizalmiák kooptálás útján kerültek a pártcsoportok élére. Ez a je­lenség és mások, amelyek ez­zel együtt járnak, nagymér­tékben csökkentették a párt­csoportok szerepét, jelentősé­gét. Alapszervezeteink egy ré­szénél nem foglalkoztak ve­lük megfelelően, sőt sok eset­ben még járási pártbizottsá­gaink sem foglalkoztak jelen­tőségéhez mérten a pártcso­portok munkájával. Az alap­szervezeteknél sok esetben csak papíron voltak feltüntet­ve — illetve vannak jelenleg is — a pártcsoportok, de a valóságban nem bízzák meg őket feladatokkal. Sok eset­ben az is előfordul, hogy azt. sem ismertetik velük, hogy mi is az ő feladatuk, szerepük a párt életében, a párt min­dennapi munkájában, a dolgo­zó tömegek és a párt kapcso­latának állandó erősítésében. Pedig a pártcsoportcknak nagy szerepük van abban, hogy a párt politikája helye­sen és időben kerüljön a tö­megek közé. A pártcsoport a párt legki­sebb szervezeti egysége, tag­jai közvetlen a termelő mun­kákból tevődnek össze. Tagjai jól ismerik a napi problémá­kat, a dolgozók hangulatát, véleményét és ügyes-bajos dol­gaikat. Éppen ez adja nagy szerepét és jelentőségét, de egyben ez szabja meg felada­tát is. Ennek ellenére sok párt­szervezetben csak a tagdíjbe- szedésben látták feladatát. Ez is egyik feladata, de nem ez az egyetlen és hem is a leg­fontosabb. \ Legfontosabb feladata a párt politikájának végrehajtása, megismertetése a széles dol­gozó tömegekkel, a dolgozók nevelése, hangjuk, vélemé­nyük továbbítása a felsőbb szervek felé. jogos panaszaik orvoslása a .felsőbb szervek segítségével, a legjobb párton- kívüli dolgozókból tagjelöltek nevelése. A pártcsoport fel­adata. hogy megtárgyalja a csoporton belül az üzemegy­ség. vagy a mezőgazdaságban felmerülő termelési felada­tokat és végrehajtására moz­gósítsa a tagságot és a párton­kívüli dolgozókat. Taggyűlés előtt ismertesse a napirendi pontokat, felkészítsék a tagsá­got a taggyűlésre, állandóan fejlessz** a tagságban a bírá­lat és önbírálat szellemét, hogy a tagság őszintén mond­jon véleményt a felsőbb szer­vek munkájáról. Ennek eléré­séhez az szükséges, hogy párt- szervezeteink, pártbizottsá­gaink súlyának megfelelően kezeljék és szervezzék meg az újraválasztást. Alapos, a tag­sággal megbeszélt előkészítő munkát végezzenek. Biztosíta­ni kell, hogy a legjobb, leg­fejlettebb tekintélyes pártta­gok kerüljenek a pártcsopor­tok élére, olyan elvtársak, akik élvezik a tagság bizal­mát. Nagy gondot kell fordí­tani arra, hogy üzemekben sztahanovisták, műszakiak, mezőgazdaságban agronómu- sok megfelelő számban kerül­jenek a pártcsoportok élére. Különösen szükséges, hogy pártszervezeteink lehetőleg nagyobb számban' javasolja­nak pártcsoportbizalminak nő­ket, mert az elmúlt évek ta­pasztalata azt mutatja, hogy ezen a téren kissé mellőzve voltak. Pedig sok olyan női párttagunk van. aki jól kép­zett, fáradságot nem ismerve harcol pártunk politikájának megvalósításáért. Nem kis feladat ez párt- szervezeteink részére, Eiert a választások ideje egybe esik a nyári mezőgazdasági munkák­kal. Éppen ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság java­solta, hogy a községi pártszer­vezetek még az aratás előtt fejezzék be a választásokat. Egyes járási párt végrehajtóbi­zottságok — mint a rétsági — helyesen, titkári értekezleten alaposan megmagyarázták az alapszervezetek feladatait. Is­mertették a pártcsoportok je­lentőségét és szerepét. De ez nem tapasztalható minden já­rásban. A balassagyarmati já­rási párt-végrehajtóbizottság tartott ugyan titkári értekezle­tet, de a napirendek között nem szerepelt a pártcsoportbi- zalmiak újraválasztása. Hogy a terület alapszervezetei meny- nvire tájékozatlanok ezen a téren, azt az is mutatja, hogy amikor megkérdeztük Dejtá- ron a pártszervezet titkárát, hogyan készülnek az újravá­lasztásra. röviden így vála­szolt: „Még erről nem is hal­lottam, pedig most volt titkári értekezlet.” De több község tit­kára adta ugyanezt a választ. Tehát ez a példa is mutatja, hogy járási pártbizottságaink­nak nagyobb gondot kell for- dítaniok az előkészítő munká­ra. Rohammunkával, a megfele­lő előkészítő munka hiányában, a tagság jó felkészítése nélkül nincs biztosítva, hogy erős, életképes, a hivatását betöltő pártcsoportok legyenek és a párttagok legjobbjai kerülje­nek az élűikre. Csak a jól elő­készítő munka biztosíték arra, hogy szervezetileg erős párt­csoportokkal rendelkezzünk, amelyek munkájának színvo­nala állandóan emelkedik. Segítsék szakszervezeteink a társadalmi bíróságok munkáját IT Ormányunk az utóbbi idő' ben több olyan rendele­tet hozott, amelynek végrehaj­tásához nagy szükség van a szakszervezetek jó munkájára. Ilyen jelentős intézkedés a tár­sadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló, 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelet, amely az 1950. évi 24-es számú rendelet egyes szakaszait mó­dosítja. Az új rendelet egysze­rű szabálysértési eljárásra utalja azokat a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett cselekményeket, amelyeknél a kár nem haladja meg a 200 fo­rintot, feltéve, ha a vádlott ha­sonló okból korábban még nem volt büntetve. Ugyanez vonat­kozik azokra is. akik kisebb mértékben vétettek a társadal­mi tulajdon ellen, de vállalják az okozott kár megtérítését. Eb­ben az esetben a vállalat igaz­gatója fegyelmi úton jár el. BÍRÓSÁGI ítéletek A salgótarjáni járásbíróság többszörösen büntetett előéletű személyekből álló betörőbandát vont felelősségre, akik a mun­kában távollevő dolgozóik laká^ sait fosztogatták, több ezer fo­rint értékű ruhaneműeket, érték­tárgyakat loptak. A bíróság Ba­logh Andornét 5 évi börtönre és 10 évi politikai jogvesztésre, Puporka Juliannát 4 évi börtönre és 10 évi jogvesztésre, Balogh Jánosnét 3 évi és 6 hónapi tör­tönre és 6 évi jogvesztésre, Pu­porka Gizellát 3 évi és 6 hónapi börtönre és 10 évi jogvesztésre büntette. Oláh Józsefné orgazdá­val szemben 6 hónapi börtönbün­tetést szabott ki. Moziműsor június 20-tól 26-ig Június 20-án: Salgótarján, No­vember 7. Mühle-nberqi ördög (német). Június 20—21-én: Forgács fa­telep: Liüomfl (magyar), Nagy- lóé: .Mi nemzedékünk (lengyel), Somoskőújfalu: Világbajnok (szovjet). Június 20—22-én: Kisterenye: Befejezetlen elbeszélés (szovjet). Pásztó; Gyanú (lengvel). Június- 21-én: Jobbágyi: Cir­kusz (szovjet). Június 21—22-én: Zagyvapál- falva: Szibériai rapszódia (szov­jet). Június 21—23-án: Balassagyar­mat: Az élet tanulsága (szovjet). Szécsény: Vörös pipacs (csehszlo­vák). Június 21 — 2-1-ls: Salgótarján. November 7: Merénylet a kikötő­ben (szovjet). Június 21 — 26-án Cserhátsu­rány: Rejtett folyosó (csehszlo­vák). Június 22—24-én: Dejtár: Ki a legjobb ember? (csehszlovák). Oreqelypalánk: Zsarbin-Csalaci (szovjet). Érsakvadkert; Papa, mama. S meg én (francia). Nóg- t vaslata aranyat ér. A társadat­Természetesen ez a körülmény jelentősen növeli ipari üze­meink vezetőinek felelősségét. A 11-es számú rendelet ered­ményeként feltétlenül erősödik majd a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme, hiszen ezentúl a kisebb vétségek is megfelelő elbírálás alá esnek. Mind a vállalatok vezetőire, mind a szakszervezetekre, de magukra a dolgozókra is nagy feladatot ró a május 30-án megjelent, 1041/1956. számú minisztertanácsi határozat vég­rehajtása. Ez a határozat a na­gyobb ipari üzemekben arra kötelezi az igazgatókat és a szakszervezeteket, hogy társa­dalmi bíróságot hozzanak lét­re. Intézkedik a határozat a társadalmi bíróság jogköréről, feladatairól is. Bár a határozat célkitűzései világosak, helyes végrehajtásuk bizonyára számos nehézség le­küzdését követeli meg. Gondol­junk csak arra, hogy minden egyes esetben milyen nagy kö­rültekintéssel -kell megvizsgál­ni a körülményeket, a vádlott ellen, vagy mellette szóló bizo­nyítékokat, s milyen gonddal kell meghozni a döntést, amely­nek nemcsak az a célja, hogy megbüntesse a vétkest, hanem nevelje, javítsa is a megtévedt dolgozót. Ezért szakszerveze­teinknek segíteniük kell abban, hogy biztosítsák a társadalmi bíróságok helyes összetételét, hogy köztiszteletben álló, ta­pasztalt, hozzáértő és ráter­mett emberek kerüljenek a bí­róságok tagjai közé. Az új tár­sadalmi bíróságoknak pedig hatalmas segítséget jelent mun­kájukhoz az. hogy nyilvános tárgyalásaikon sok-sok dolgozó vesz részt, hozzászól az ügy­höz, elmondja véleményét, ja­vaslatát. Ma mindinkább ta­pasztaljuk, hogy a dolgozók ja­rádmeqyer: Eltűnnek" a kísérté­tek (szovjet). Szendehely: Tavasz (Jugoszláv). Zagyvaróna: Iskola­kerülök (szovjet). Cserhátszent- iván: Állami Aruház (magyar). Jünlus 22—25 én: Eqyházas- denqeleq: Első sz- relem (olasz- francia). Etes: Gábor diák (ma­gyar). Endrefalva: Dollár papa (magyar). Héhalom: Körhinta (magyar), Sósbartyán: Csavargó (Indiai), órhalom II.: Eladó kísér­tet (angol). Naqybátony: Döntő pillanat (jugoszláv). mi bíróságok akkor dolgoznak jól, ha figyelembe veszik, fel­használják a tárgyalásokon el­hangzott javaslatokat. Ezeknek a bíróságoknak a nyilvánosság az éltető elemük, s az a fel­adatuk. hogy megadják a lehe­tőséget arra, hogy maga a kö­zösség alkosson véleményt egy- egy megtévedt dolgozó ügyé­ben. TV/Tilyen ügyek tartoznak a társadalmi bíróság elé? Az említett minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a) a munkafegyelem megsér­tésével kapcsolatos ügyek, b) a társadalmi tulajdon megkárosítása, c) a szocialista együttélés sza­bályainak megsértése, ha az üzemen belül történik (munka­társ bántalmazása, összeférhe* teilen magatartás stb.) , d) a személyi tulajdon ellen elkövetett cselekmény akkor, ha a sértett fél beleegyezik ab­ba, hogy az ügyet a társadalmi bíróság tárgyalja. Amint látjuk, igen sokfajta esettel találkoznak majd a bí­róságok működésük során. Ezért fontos a bíróság tagjai­nak gondos kiválasztása, s az, hogy a szakszervezetek később is támogassák, segítsék a bíró­ságok munkáját. Ugyancsak nagy jelentőségű a Minisztertanács 14/1956. V. 30. MT számú rendelete, amely szabályozza a dolgozók munka- viszonyának egyes kérdéseik Ezt a rendeletet szakszervezeti aktíváinknak alaposan tanul- mányozniok kell, hogy választ adhassanak a dolgozók kérdé­seire, mivel éppen ez a rende­let sok tekintetben kiegészíti a Munka Törvénykönyv korábbi intézkedéseit. Czakszervezeteink a jövő* ben még inkább, mint eddig, feladatuknak tekintik, hogy munkaügyi és különféle egyéb jogi kérdésekben is se­gítsék a dolgozókat. Erre köte­lez bennünket a szakszerveze­tek fontos feladata: a dolgozók érdekvédelme, de ugyancsak ezt kívánják meg kormányunk legutóbbi rendeletéi. Ezért a Szakszervezetek Megyei Taná­csa felhívja a dolgozókat arra, hogy bármilyen felvilágosítás­ra, jogi tanácsra van szüksé­gük, akármilyen megoldatlan problémájuk akad, forduljanak bizalommal a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, amely minden szerdán 15 órától 17 óráig az erre kijelölt helyiség­ben jogi tanácsadással szolgál a dolgozóknak. Sándor István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatárs^

Next

/
Thumbnails
Contents