Szabad Nógrád. 1956. június (12. évfolyam. 44-52. szám)
1956-06-02 / 44. szám
s SZABAD \«C.RÍ» 1856. június í. Fordítsanak nagyobb gondot Egyházasdengelegen a pártszervezet megerősítésére Pártunk III. kongresszusa feladatként szabta meg a falu szocialista átszervezését. a meglévő tsz-ek erősítését, ennek megfelelően több központi vezetőségi határozat szabja meg a falusi és tsz-pártszer- vezetek erősítését. Határozat mondja ki, hogy a tsz-pártszervezetek erősítésére tagjelöltségi idő nélkül, a Központi Vezetőség jóváhagyásával a munkában és magánéletében példásan viselkedő tsz-ta- gokat egyenesen tagnak lehet felvenni a pártba. Ennek ellenére még mindig vannak pártszervezetek, ahol nem szereznek érvényt a határozatnak. Így van ez az egyházasden- gelegi községi pártszervezetnél, de a Rákosi Tsz pártszervezeténél is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ebben az évben még egy tagjelöltet sem vettek fel a tsz pártszervezeténél, pedig a tsz-ben 80 család van. és ebből mindössze 14—15 párttag van. A pártszervezet kis létszáma mellett, az összetétel sem megfelelő. A tagokból csak 5 fizikai munkás van, a többi vezető állást tölt be. Tehát ebből világosan kitűnik, hogy a pártszervezet nem folytat kielégítő nevelőmurikát a tsz tagsága között. Amikor megkérdeztük az egyik vezetőségi tagot, hogy ő hogy látja a feladatát. mit kellene neki tennie, azt válaszolta, hogy sokat, csak éppen nem csinálja ő sem, tmert az egész pártszervezet nem dolgozik. Népnevelők nincsenek, felvilágosítás, agitációs munka nem folyik, pedig igen fontos volna, mert még mindig akadnak olyan tagok, akik nem vesznek részt a közös munkákban. Mint például Vrbancsík István, aki fél hold földdel lépett be a tsz-be, ugyanakkor a felesége nevén levő 10 hold földet műveli. A tsz-ben mindössze 7 munkaegységet teljesített, azt is télen, amikor favágás volt, csak azért, hogy a közösből ő is elvihessen egy kocsi fát. Vagy Vrbancsik László, akinek még egy munkaegysége sincs, csak azért lépett be a tsz-be, hogy törvényellenes cselekedetét a bíróság enyhébb büntetés alá helyezze. Vagy Kakillai Jánosné, Oravecz Istvánná, akik még egyáltalán nem kapcsolódtak be a közös munkába. De nem folyt kielégítően a politikai oktatás sem. A tsz-ben állandóan hárman vagy négyen jelentek meg az oktatáson, ezek is vezető emberek voltak. Tehát ezek a példák is mutatják, hogy volna mit csinálni a pártszervezetnek. Ahhoz, hogy a pártszervezet sikeresen tudja megoldani az előtte álló feladatokat, állandóan erősíteni kell a pártszervezetet, meg kell szüntetni az egyhelyben topogást. Azokat a tsz-tagokat, akik becsületesen dolgoznak, fel kell venni a pártba. Ki kell építeni a népnevelő hálózatot, állandó nevelőmunkát kell végezni a tagság körében. A pártszervezet és a tsz vezetősége beszélgessenek el azokkal a tagokkal, akik mind ez idáig még nem kapcsolódtak be a közös munkába, vigyék a tagság elé, és a tagság döntsön a további sorsuk felett A pártszervezetnek, a szövetkezet vezetőségének fel kell, lépni az ellen a káros gyakorlat ellen hogy egy-egy tsz-tag a háztáji föld mellett a tanácstól 2—3 hold bérelt földet vesz ki, és azt műveli, a közöset viszont elhanyagolja. Ezt csak azért csinálják, mert a tartalékföld után kisebb a beszolgáltatás. Helyes lenne, ha a községi tanács megvizsgálná és megtenné a kellő intézkedést. Ahhoz, hogy az egyházasden- gelegi Rákosi Tsz-ben a párt- szervezet megerősödjön és a pártélet megjavuljon, fontos, hogy a , községi pártszervezet adjon segítséget a munkához. Nem elég hangoshíradón felszólítani a tsz tagságát, hogy vegyenek részt a közös munkában. Gyakorlati segítségre van szükség, küldjön népnevelőket a tsz-be, s azok beszélgessenek azokkal a tsz-tagokkal, akik még nem dolgoznak, vagy keveset dolgoztak a közösben. Magyarázzák meg nekik, hogy milyen kárt okoznak ezzel a tsz-nek is és saját maguknak is. mért kevesebb jüt majd egy munka egységre, ha nem tudják kellően megművelni a földet időben. De szükséges, hogy a járási pártbizottság is megjavítsa az ellenőrző, segítő munkáját, többször menjenek ki a tsz-be, adjanak gyakorlati segítséget, mert ez idáig hiányzott. Komoly figyelmeztetésnek vegyék azt, amit a tsz egyik vezetője elmondott, hogy: rendszerint csak akkor jönnek ki az elv- társak, amikor valami nagyobb hiba van a gazdasági munkában. A járási pártbizottság szerezzen érvényt a Központi Vezetőség határozatának, és tegyen intézkedéseket a tsz párt- szervezetének megerősítése érdekében. SULYOK SÁNDOR A Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottsága mélységes megrendüléssel vette tudomásul és közli, hogy május 28-án hosszas betegség után elhunyt Sulyok Sándor elvtárs, a párt régi harcosa. Sulyok elvtárs. mint ifjúmunkás lépett a szocializmus ügyéért harcolók soraiba. A két háború közti, sőt ezt megelőző években az üldöztetéstől, a többszörös letartóztatástól meg nem törve, lelkesen és ön- feláldozóan szervezte harcra a munkásokat és ifjakat: a kapitalisták és nagybirtokosok hatalma ellen, a kenyérért és a munkáért, a demokratikus szabadságjogokért. a békéért és a nép hatalmáért. Hosszú időt venne igénybe elmondani azokat a harcokat, amelyekben aktívan résztvett Sulyok elvtárs. Az ö részvételével, sokszor vezetésével megvívott sztrájkmozgalmak. tüntetések mindjobban gyengítették a Horthy-társadalom amúgy is roskadozó gépezetét. Sok hónaoot, sőt évet tenne ki. ha összeszámlálnánk azokat a napokat, amelyeket forradalmi tevékenysége miatt Sulyok elvtárs a börtönben töltött. Horthy pribékjei, a csendőrök és rendőrök sokat kínozták, sokat verték Sulyok elvtársat. Mégis zokszó nélkül, sokszor a fá.jda’omfról elkmzott arccal tűrte az ütéseket, s szája mégsem nyílt árulásra. A börtönből kikerülve, megkínozva, azonban reménykedve, s nem csüggedve még nagyobb elszántsággal, még nagyobb akarattal harcolt a párt szavának elhinté- séért. Salgótarján dolgozói a párt élvonalbeli harcosának ismerték Sulyok, elvtársat. A párt — amelyet utolsó le- helletéig szolgált — á kommunizmusért küzdő rendíthetetlen harcosként ismerte őt. A párt mélyen együttérez Sulyok elvtárs családjával és hozzátartozóival, osztozik mély gyászukban és őszinte részvétét fejezi ki a szocializmus építésén, a nép felemelkedésén oly lankadatlanul munkálkodó hazafi. Sulyok elvtárs halála alkalmából. Dicsőség emlékére! A Magyar Dolgozók Pártja Salgótarjáni Városi Bizottsága A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIHEZ Feladatainh a kukoricutertnelés 30 ssíísalékas emeléséért „A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves tervben elért átlaqhoz képest 1956 — 60-ban a kukorica holdanként! terméshozamát 30 százalékkal kell növelni.” (Második ötéves terv irányelveiből.) 1\/l ezőgazdasági jellegű ér- - ^ tekezleteken ma már fel" tétlenül vita tárgyát képezi a kukoricatermelés. A második ötéves terv irányelvei által előírt 30 százalékos terméshozam növelés csak úgy érhető el, ha minden gazdasági vezető, ag- . ronómus és brigádvezető egyik legfontosabb növénynek tekinti a kukoricát és a lehető legjobban bevált agrotechnikai módszerrel termeli. Az elmúlt években megyénk területén is voltak és ebben az évben is vannak jó kezdeményezések, amelyek nyomán kiváló eredmények születnek. Sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt csatlakozott a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz. A legjobb eredményt a palotási Májusi, és a szécsényi II.Rákóczi Termelőszövetkezet érték el, ahol jóval túlszárnyalták a 30 mázsás holdankénti átlagtermést. Az egyéni parasztok közül Oláh Mihály szécsényi ezüstkalászos gazda például 42 mázsás kukorica- termést takarított be. Ebben az évben az elmúlt évi sikerek láttán már 24 tsz és 525 dolgozó paraszt csatlakozott a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz. Ez azonban kevés. Megyénk minden szakemberének, aki kukoricatermeléssel foglalkozik, harcolnia kell a nagyobb tér másért. Nekünk mezőgazdászoknak elsősorban az a kötelességünk, hogy tudatosítsuk az új munkamódszereket és megszüntessük a régi, elavult alacsony termést adó termelési módszert. jVl i is volt általában a hely- zet a kukoricatermelés- nél? Megyénk területén mostoha gyermekként kezelték a kukoricát. Ezt mutatja az is, hogy sok helyen nem biztosítottak kedvező előfeltételeket a termeléshez. A tenyészidő alatt pedig elhanyagolták a szükséges és az elmaradhatatlan növényápolást. Általános volt, hogy á kukoricát későn, a legrosszabb földbe sorosan vetették. Későn kezdték meg az ápolását és csak kétszer kapálták. Ilyen módszerrel nagy termést elérni nem lehet. A mi dolgozó parasztságunk szeret tanulni. Különösen akkor, ha ennek nyomán több lesz a termése, több lesz a jö" vedelme. Sok dolgozó paraszt tudja és papíron ki is számolja, hogy hány mázsával lesz nagyobb kukoricatermése, ha gondosan kezeli, ha minden munkát időben és jó minőségben végez el. Ma már sok termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak megnőtt a termelési kedve. Mutatja ezt az a tény is, hogy a központi készletből rendelkezésünkre bocsátott 800 mázsa Övári 5-ös fajta hibrid kukorica vetőmagot teljes egészében kicserélték. A kukoricatermelési kedv növekedésére jellemző az is, hoev a morgótspusztai Aranykalász, a kotyházi Vörös Csillag és még több termelőszövetkezet, ahol géppel idejében nem tudták elvégezni a négyzetes vetést, saját maguk kézzel végezték el a kukorica négyzetes vetését. Sok termelőszövetkezetben, ahol nem volt elegendő istállótrágya a terület teljes megtrágyázására, ott fészektrágyázást alkalmaztak. Termelőszövetkezeteink termelési kedvét mutatja az is, hogy a betervezett 500 hold gépi négyzetes vetés helyett gépállomásaink több. mint 800 holdon végezték el ezt a munkát. kapálás. Akármilyen jól végeztük a növényápolást, akárhogyan irtottuk is gyomot, a nyár végére kukoricatábláink újra begyomosodnak. Éppen ezért nagyon fontos — mondhatnánk halaszthatatlan —■ a nyári gazolókapálás elvégzése. Ezt a munkát jelenleg még csak kézzel tudjuk elvégezni, de jó munkaszervezéssel meg lehet és meg is kell csinálni. A gazolókapálással nemcsak a termést fokozzuk, nemcsak * beérést segítjük elő, hanem—• különösen ott, ahol őszi kalászos kerül a kukorica után — a talajt tisztává és alkalmassá tesszük a vetésre. Cökan azt mondják, hogy ^ az így végzett kukoricatermelés sok munkával jár. Ez igaz. De ha jól megnézzük, könnyen megállapítható, hogy egy-két kézikapáláson, sarj- hajtás leszedésén kívül az ösz- szes terméstfokQzó munkát géppel lehet végezni még az egyénileg dolgozó parasztoknál is. A gépi munka csekély díja pedig busásan megtérül. LT ukoricavetéseink már ki- keltek, megkezdődött a növényápolás. Mégsem lesz. érdemtelen, ha pár szóval felidézem. mi is szükséges a nagy kukoricatermés eléréséhez? A jövő évi nagyüzemi kukoricatermeléshez már most ki kell jelölni a területet és az összegyűlt trágyát a tábla szélére szarvasba rakva kihordani. A gabona aratása után elvégezzük a tarlóhántást, majd a nyár végén megtrágyázzuk noldanként 200 mázsa istállótrágyával. A trágyázás után 25—30 centiméter mélyen elvégezzük a szántást. A jó eredmény fokozása érdekében a mélyszántással egyidejűleg 100—150 kg szuperfoszfátot szórunk a talajra. Az ősszel felszántott területhez tavaszig nem nyúlunk. A tavasz folyamán, amikor a földre rá lehet menni, elvégezzük a simítózást,, majd a vetést. A vetést az eddig jól bevált Óvári 5-ös fajtahibrid kukorica vetőmaggal 70—70 centiméteres távolságban géppel végezEvenként mintegy 30 000 holdon termelünk kukoricát. Az elmúlt évi átlagunk 11,5 mázsa májusi morzsolt volt; Ez 345 000 mázsa kukoricának felel meg összesen, ami — 5 mázsát számítva egy sertésre — 69 000 sertés hizlalásához elegendő. Ha megyénkben a jó növényápolás és a korszerű agrotechnika bevezetése nyomán 30 százalékos (azaz 3,4 mázsás) termésemelkedést érnénk el, akkor 24 000 darab sertéssel hizlalhatnánk többet. jyiegyénkben megvannak a lehetőségek arra, hogy az ötéves terv irányelvei által kitűzött 30 százalékos termés- emelkedést elérjük. Csupán az szükséges, hogy a fent elmondott agrotechnikai módszereket megvalósítsuk. Rajtunk a sor, hogy évről évre, fokozatosan emeljük a terméshozamot és 1960-ra 30 százalékkal több kukoricát takarítsunk be, mint az elmúlt eszténdő- bev- Gömöri Henrik megyei agronómus zük. A kukoricatermelés másik része a növényápolás. A növényápolást a kukorica kelése után fogasolással kezdjük. A fogasolás után négy-ötleveles korban elvégezzük az egyelést, majd kultivátorral keresztben, hosszában a kapálást. Szakítunk azzal a régi szokással, hogy elégséges a kétszeri kapálás. Kapálunk annyiszor, ahányszor a terület gyomossága és cserepesedése megkívánja. Egy-egy jó és idejében végzett kapálás holdanként 2 mázsával is emelheti a termésátlagot. Egyik legfontosabb növény- áp>olási munka a nyári gazolóJúnius 3-án áttérünk a nyári időszámításra 1956 június 3-án életbe lép a nyári időszámítás. Így június 3-án hajnali két órakor az órákat egy órával előbbre kell igazítani — közli a Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium; Június 3-án reggeltől gyárakban és üzemekben a munkát már az új időszámításnak megfelelően kezdik. Megváltozik a közlekedési járművek indulása is. Június 3-án pedig életbe lép a Magyar Államvasutak nyári menetrendje. így dolgoznak a május elsejei verseny győztesei j\ kollektíva erejével Két ember beszélőét a gad- 352 adózó van Galgagután. egyetlen ember — az adóügyi ga.gutái tanács előtt. Így az Ahhoz, hogy a tervteljesítés- megbízott — nem képes ennek ben ne legyen zökkenő, ahhoz, az ezerfelé szerteágazó feladat• hogy ez a három és félszáz nak a megoldására. Az elmúlt vasárnap adták át a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlaját Galgaguta községnek az adófizetési kötelezettség példás teljesítéséért (Foto: Fogarasi) egyik: — Na mit szólsz a zászlónkhoz Mihály? Jól áll ott az asztalon, éppen oda pászol, igaz-e? — Láttam én már azt vasárnap is, amikor átvettük. Szép. De meg is érdemeltük! — felel a másik. Arról a zászlóról esik a szó, amelyik most a gutái tanács egyik szobájában hirdeti, hogy megyénk legjobb adófizetői, itt, ebben a faluban laknak. Első negyedévi kötelezettségüknek több mint 130 százalékban tettek eleget és május 30-ig már teljesítették a második negyedévi tervüket is. Vasárnap, amikor a jót megérdemelt jutalmat átvették, együtt tapsolt a falu apraja nagyja, mindenki örült a szép kitüntetésnek. Hogyan dolgozik itt az adóügyi megbízott. Kiss Pál? Kik segítik munkáját? Mi a nagyszerű eredmény „titka“, magyarázata? Erre szeretnénk feleletet adni. Reméljük, ez a felelet sok-sok község adóügyi munkájához nyújt majd segítséget. / ember pontosan fizessen: ahhoz egy egész kollektíva ereje, szervező munkája, példa- mutatása szükséges. Csupán Kiss Pál <éppen ezért támaszkodik a falu kommunistáira, és tanácstagjaira. Amikor például az új jövedelemadó rendszerét vezették be, valamennyi tanácstag összejött és leültek számolni. Kiss megtanította őket, hogyan lehet gyorsan ellenőrizni a kivetést. Valóságos iskola lett akkor a tanácsház. Meg is tanulták és ki-ki a maga körzetében tovább adta. Fele annyian sem jöttek be aztán felesleges kérdésekkel a tanácsra. Sokan már csak a pénzt hozták, éppen annyit, amennyi a kötelezettségük. Nem is kell ehhez — a kiszámoláshoz — olyan csavaros észjárás — mondták örömmel. ★ A bizalomnak, egymás kölcsönös megértésének óriási szerepe van a galgagutaiak szép eredményében. Nagyon gyakori vendég az adóügyi megbízott, vagy éppen a tanácstagok valamelyike egy- egy gazdánál. Beszélgetni mennek Nem felelősségre vonni, de nem is könyörögni. Szót érteni és segíteni, ha nehézséggel küzdenek. A parasztemberrel gyakorta megesik, hogy nem úgy sikerül valami, ahogyan kigondolta. Gután ilyen esetekben nem az adminisztratív eszközöket veszik segítségül, hanem a lehetőség szerint orvosolják a bajt. Segítenek. Helyes ez a módszer? Előre viszi az adófizetés ügyét? Az emberekben nem az állampolgári fegyelem lazulását, hanem megszilárdulását idézi elő? E sok kérdésre felelet az, hogy Galgagután 1953-tól nem volt transzferálás, de még a zálogolás is fehér holló számba megy. ■k Az új jövedelemadó ismertetésének, népszerűsítésének napjaiban történt. A gyerekek egyszeriben faggatni kezdték szüleiket, hogy hány hold földjük van és mennyi annak az aranykorona értéke. Azután amikor a szülők megfeleltek a kérdésekre, a gyerekek tüstént asztalhoz ültek és buzgón számoláshoz láttak, mondván: a házi feladaton dolgozunk. Valóban azt végezték. És a számvetés végeredménye azt mondta meg. hogy mennyi jövedelemadót kell fizetni a családnak az új rendszer szerint. Pontosan ez állott a füzetben, fillérről fillérre kiszámítva. Még a kamat is fel volt tüntetve, ha netán 1késnének a fizetéssel. Kiss elvtárs kérte meg az iskola igazgatóját, hogy ezt a példát adják feladatul a gyerekeknek. Követésre méltó, nagyon hasznos kezdeményezés. ★ Utolsó helyen említjük a példamutatást, de jelentőségében méltó az első helyre is, Mint már fentebb írtuk, csak a kollektíva erejére támasz- kodva lehet eredményes az adófizetési munka. De ennek a kollektívának példát kell mutatni, mert egyébként szavuk falra hányt borsó lesz. És Galgagután a példamutatásban sincs hiány. Egyetlen hátralékos tanácstag sincs. Sőt Adá- mi Györgynek 1072, ifj. Seres Józsefnek 553, Csizmár Istvánnak 279 forint túlfizetése van. A legpontosabbak Közé tartozik Gerhát János és ifj. Ger- hát Pál is. A kommunisták szervező, irányító munkája óriási jelentőségű. Trinyik Mihály elvtárs, a párttitkár, a pártvezetőség és a párttagok közvetlen segítségét nyújtanak az eredményes munkához. Dicsérendő a helyi tanács és a járási pénzügyi osztály támogatása is. Végezetül: mi tehát a titka Galgagután a jó adófizetési munkának? 1. Az adóügyi megbízott a kommunisták és a tanácstagok segítőkész és példamutató kollektívájára támaszkodva dolgozik. 2. Adminisztratív eszközök helyett igaz. meggyőző szóval végzik munkájukat azok. akik az adófizetési tervek teljesítéséért tevékenykednek. — k. gy. j —