Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)
1956-05-26 / 42. szám
2 SZABAD AOGRAD 1956. május 26. Miért csak a készre várnak ? Tapasztalatok az Acélárugyár gazdasági szerszám g vára ban A második ötéves terv irányelvei — s pártunk és kormányunk eddigi intézkedései — a nép ügyét, a dolgozók életszínvonalának emelését célozzák. Azonban a terv — terv maradna csupán, ha népünk nem venné szívügyének a tervben foglalt feladatok végrehajtását, ha nem látná benne saját jövőjét. Ezért van mérhetetlen jelentősége annak, hogy pártunk Központi Vezetősége vitára bocsátotta a második ötéves terv irányelveit. Alapos vitát azonban csak a terv irányelveinek legmesz- szebbmenő ismeretével várhatunk. Ezért szükséges, hogy alapszervezeteink, tömegszervezeteink és ga zda s ág ve ze tő in k állandóan magyarázzák a második ötéves terv irányelveit és saját példájukkal, valamint agitációs munkájukkal mozgósítsák az egyszerű párttagokat és pártonkívülieket is véleményeik, javaslataik bátor nyilvánítására. Csak így válhat ötéves tervünk dolgozó népünk tervévé és öt év múltán olyan anyagi erővé, amely a szocialista termelési viszonyok megerősödésével együtt népünk gondtalanabb, gazdagabb, jobb életét jelenti. Nézzük meg, hogy ez az igen fontos feladat mennyire került a Salgótarjáni Acélárugyár GSz Á üzeménél a párt- politikai munka középpontjába. Vincze elvtárs, a Gazdasági Szerárugyár részlegvezetője többek között ezeket mondotta: — Tervfeladataink állandóan csökkennek, mivel a múlt évben túlméretezték a kereskedelem igényeit. Emiatt túlfeszítették termelésünket és egyes gyártmányokból még most is körülbelül négy évi készletünk van. Ez a tervsze- rűtlenség a múlt évben sok problémát okozott: munkáslétszámemelés, az új munkások betanítása, akiknek, mire az egyik munkafolyamatot begyakorolták volna, már másikat kellett tanulniok, s emiatt a keresetük is alatta maradt az átlagkeresetnél és a minőség is romlott. A múlt év hibái ebben az évben is komoly gondokat okoznak. A legnagyobb hiba. hogy tervünk és programunk nem egyezik. Programunk teljes megvalósítása esetén is csak 87 százalékos tervteljesítést érhetünk el. Ezért nem is tudunk úgy foglalkozni a második ötéves terv irányelveinek ismertetésével. mint ahogy az szükséges lenne. Hegyi János elvtárs a GSz áüzem párttitkára arra a kérdésre, hogy pártszervezetük hogyan foglalkozik a második ötéves terv irányelveinek ismertetésével. a következőket mondotta: — Az irányelveket a megjelenés után második nap üzemi röpgyűlésen ismertettük a dolgozókkal, majd május 11-én népnevelő-értekezleten tárgyaltuk. Tervfeladataink állandóan csökkennek és így nincs mire felajánlást tenni a dolgozóknak. Emiatt nem tudunk kellőképpen foglalkozni a második ötéves terv irányelveinek ismertetésével. Javaslatok sem igen akadnak. Vannak olyan apró 'dolgok, mint Liska András javaslata is a csavar- kulcssajtolás revítlenítésére, de ezek... forintértékben semmit sem jelentenék, csak szebbek a kulcsok. Ezekből és a további beszélgetésünkből kiderült, hogv az alapszervezet vezetősége igen keveset tett azért, hogy a dolgozók megismerjék a számukra oly fontos irányelveket. Emellett a jóindulatú kezdeményezéseket is „apró ügyek“ jelszó alatt figyelmen kívül hagy a pártvezetésé,?, s csak a számottevő termelés emelésére tett vállalást tekintené egészséges fejlődésnek, igazi javaslatnak. De vajon itt kell-e kezdeni? ..; Nem!..: Először is a gépek jó működését, a zavartalan termelést kell biztosítani — annál is inkább, mivel tervük még ismeretlen. Ha biztosítottak a termelési feltételek, a dolgozók vállalása nem marad el, hiszen munkájukkal az ország, ezen belül a saját és családjuk jövőjét alakítják, formálják és ez a tudat nem ismer nehézségeket. Ezt a tudatot a dolgozókban a jövőben tovább kell fejleszteni és ehhez az szükséges, hogy az aprónak látszó javaslatoikat, felvetéseket ,s különös gonddal. kellő súllyal értékeljék és hacsak lehet, valósítsák is meg azokat. Van tehát bőven tennivaló. A dolgozók nem ismerik a legfontosabb gazdaságossági mutatókat sem.:; Kérhet javaslatokat a pártvezetőség az anyagtakarékosságra, a munka jobb megszervezésére vonatkozóan is. S hogy ez eddig nem így volt, főleg a vezetőséget terheli a felelősség, mert nincs még jóváhagyott tervük és megnyugszanak a jelenlegi körülményekkel. Okvetlenül meg kell javítani a munkáját a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak is, mert nem kis része van abban, hogy az Acélárugyár GSz üzemében ilyen tanácstalanság uralkodik. nek jobban kell támaszkodnia a népnevelőkre, akik együtt dolgoznak az egyszerű emberekkel. Cseh Sándomé elvtársnő és még más elvtársak is elmondották. hogy velük még senki se beszélt a második ötéves terv irányelveiről és azt sem kérdezték, hogy van-e valami javaslatuk. Ha a népnevelőket mozgósítanák e feladat megoldására, bizonyára másként vélekednének a dolgozók és a vezetők is jobban be tudnának számolni az eredményekről. A vezetőség csak készen várja a javaslatokat. Nem végeznek kutató munkát a dolgozók között. Ez rossz módszer. Ahhoz, hogy ,a dolgozók véleménye közkinccsé váljon, nap mint nap beszélgetni kell velük. Hiszen ahány ember, annyi, sőt annyi tíz és száz probléma. Éopen ezért nem érthetünk egyet Hegyi elvtársnak azzal a megállapításával hogy nincs javaslat. A személyes meggyőzés egész mást mutat. Hallgassunk meg két elvtársat! Barta Lajos elvtárs mondotta: — Én már több bányásszal beszélgettem és azok kifogásolták, hogy a fejszék közül több vagy elhajlik vagy kitörik. Itt az edzésnél van a baj. Érdemes lenne nagyobb gondot fordítani és felülvizsgálni az edzési munkákat. Szabados Lajos elvtárs, aki a 100 tonnás csavarkulcs-saj- tológépen dolgozik, elpanaszolta. hogy volt már olyan hét is. amikor géphiba miatt öt—hat órát kellett állniok. Az ő véleménye szerint a gép egyes alkatrészeit kellene megjavítani, vagy kicserélni. A példák bizonyítják: vannak javaslatok, csak a vezetőknek is foglalkozni kellene velük. A végzett munka eredménye A Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelésében, ha nem is sokkal, visszaesés tapasztalható az elmúlt napok igen szép eredményei után. Amíg Mi- zserfa és Szorospatak jelentősen növelte többletét, addig Ti- ribes újabb adóssággal tetézte tartozását ÉLENJÁRÓK: Mizserfa: 2799 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Szorospatak: 1735 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő. főmérnök: Demeter Ferenc. Nagybátony: 1648 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Zagyva: 674 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Harmos Mihály. Kisterenye: 459 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Ménkes: 359 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre. főmérnök: Cserjési Miklós. ADÓSOK: Mátranovák: 158 tonna tartozás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Róna: 310 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Tiribes: 345 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kányás: 459 tonna tartozás. Üzemvezető: Schaffer Péter, főmérnök: Szebényi Ferenc. Kazár: 1680 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. A tröszt többlete összesen: 5812 tonna. A Minisztertanács jelentős intézkedései Az MTI jelenti: A Miniszter- tanács kedden ülést tartott, foglalkozott az állami és a vállalati igazgatás egyszerűsítésével, az egész egyszerűsítési munka továbbfejlesztésével. Megállapította, hogy tartós és lényeges eredményeket csak a központi szervek munkájának egyszerűsítésével lehet elérni. A Minisztertanács ennek érdekében megbízást adott az illetékes vezető elvtársaknak, hogy többek között dolgozzák ki a tervezés, az anyaggazdálkodás, a pénz- és hitelgazdálkodás, a beruházás és a számvitel rendszere egyszerűsítésének alapjait, általános irányelveit. A Minisztertanács határozatában a hivatali munka egyszerűsítéséért minden szinten a vezetőket személyükben teszi felelőssé. A határozat értelmében az egyszerűsítési intézkedéseket az üzemek, a hivatalok dolgozóinak a területet legjobban ismerő szakemberek és tudósok bevonásával kell elkészíteni. A Minisztertanács határozatot hozott egyes alacsony fizetésű dolgozók bérének rendezéséről. A határozat értelmében azoknak az időbéres (órabéres, havibéres) dolgozóknak — akiknek besorolás szerinti alapbére a havi törvényes munkaidő teljesítése esetén a 650 forintot nem éri el — kivéve a mezőgazdaságban, foglalkoztatottakat, a prémiumos időbérrendszerben és a darabbérrendszerben dolgozókat, az átképzősöket, a házfelügyelőket, az ipari tanulókat, valamint az építőipar egyes területein dolgozókat —, alapbérét 650 forintra kell kiegészíteni. A rendelkezés június 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a miniszterek intézkednek. A Minisztertanács a Szak» szervezetek Országos Tanácsának javaslatára határozatot hozott, amely szerint az egészségre ártalmas munkakörben — az alumíniumkohászatban, a nitro- és nitrobenzol származékok gyártásában, az ólomfesték-, a penicilin-, a szuperfoszfát- és a nikotin- gyártásban — foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 1956. június 1-től kezdődően fokozatosan heti 42, vagy 40, és egyes munkahelyeken 36 órában kell megállapítani. A munkaidő csökkentésének mértékét, valamint azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaidő csökkentését be kell vezetni, a szakszervezettel egyetértésben a miniszter határozza meg. A nők egészségének fokozott védelme céljából az egészség- ügyi miniszter javaslatára a Minisztertanács határozatot hozott a terhesség megszakítására vonatkozó, indokolatlanul szigorú rendszabályok enyhítésére és elhatározta, hogy ebben az értelemben a fennálló törvény módosítására javasló* tot tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács megvitatta az igazságügyminiszternek azt a javaslatát, hogy egyes, jelenleg bűntettként elbírált kisebb bűncselekményeket a. jövőben pénzbírsággal büntetendő szabálysértésnek minősítsenek. A Minisztertanács a javaslatot előterjeszti a Nép- köztársaság Elnöki Tajiácsá- hoz. Díjmentes műszaki tanácsadást, gépi segítséget kapnak a tsz-építkezések A Földművelésügyi és Építésügyi Minisztérium A Minisztertanács határozata alapján a Földművelésügyi és az Építésügyi Minisztérium közös rendeletet adott ki a termelőszövetkezetek építkezéseinek műszaki segítéséről. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok és vidéki tervezőirodák a hozzájuk forduló termelőszövetkezeteknek kötelesek helyszínre való kiszállás nélkül díjmentes műszaki tanácsot adni. A vállalatok a termelőszövetkezetek kérésére a helyszínre is kötelesek kiszállni tanácsadás és műszaki segítség- nyújtás végett. Ezért a munkáért az Építésügyi Minisztérium által előírt költségeket számolhatják fel. a költségek azonban az építkezés értékének egy százalékát nem haladhatják meg. Amennyiben a termelőszövetkezet ezen túlmenően műszaki irányítást is igényel, úgy a tsz-nek a vállalattal megállapodást kell kötni. A rendelet a gépek kölcsönzésére és szakemberek átengedésére vonatkozóan is intézkedik — és elsősorban a vasbe- tonfödémes istállót építő tszközös rendelete ek esetében — kötelezi a vállalatokat. hogy építőipari kisgépeiket — ha kell, gépkezelővel együtt — bocsássák a termelőszövetkezet rendelkezésére. A vállalatok ugyanis kötelesek a műszakilag igényesebb munkák irányítására ideiglenesen szakmunkást is átengedni az építkező termelőszövetkezeteknek. Abban az esetben pedig, ha a termelő; szövetkezet az építkezéshez a faanyagot teljesen biztosítja, a vállalatok asztalosüzemei a szövetkezet részére az asztalos- ipari munkákat is elvégzik. A MÁSODIK ©TÉVÉS TERV IRÁNYELVEIHEZ A dolgozók milliói — jövőnk alkotói A kommunista párt egész gyakorlati tömegmunkája a marxizmus—leninizmusnak arra a nagyfontosságú tanítására épül, hogy a történelem alkotója a nép, a dolgozó tömegek milliói. A nép tevékenységén keresztül formálja a történelmet, a történelemben még nincs példa arra, hogy a régi termelési viszonyokkal az új termelési viszonyokba való átmenetet a nép részvétele nélkül, a tömegek akaratától függetlenül valósították volna meg. Csak a tömegek képesek létrehozni igazán a maradandó alkotásokat és változásokat. A történelem, a társadalmi élet vizsgálata teljes egészében igazolja, alátámasztja ezt a marxista elméletet. A történelem számtalan példája mutatja a nép alkotó, történelemformáló szerepét, csak a nép együttes ereje képes megváltoztatni egy történelmi időszakot, vagy társadalmi formát. A nép ereje képes megsemmisíteni a magát túlélt társadalmat és létrehozni a fejlettebb, magasabb társadalmi formát. Ezt bizonyítják a történelem folyamán végbement társadalmi formák változásai. A tömegek ereje az, amely a fejlődést gátló erőket megsemmisíti és megnyitja az utat a fejlődés előtt. Ahhoz, hogy a tömegek a harcukat sikeresen tudják megvívni, pártra van szükségük, amely irányítja harcukat. Az Októberi Forradalom példája annak, hogy a párt vezetésével tud valóban kibontakozni a tömegek alkotó ereje. A tömegek történelemformáló szerepét világosan mutatja a Szovjetunió példája. A tömegek a párt irányításával. vezetésével csodákat tudnak művelni, s a szovjet nép gigászi eredményeket ért el a szocializmus építésében. Hatalmas lépést tett előre saját jólétének megjavítása terén. A párt irányításával hatalmasan megnőtt a tömegek öntudata, alkotó, kezdeményező szerepe, műveltsége kultúrája. Nálunk is megmutatkozott a felszabadulás óta a nép alkotó ereje, hatalmas eredményeket értünk el. Pártunk helyesen mozgósította a tömegeket a feladatok megvalósítására. Pártunk is a tömegekre támaszkodva, a tömegek segítségével vívta ki a hatalmat, semmisítette meg az imperialisták és ügynökeik népelnyomó _ kísérleteit, _ teremtette meg a tömegek jólétének alapját, a tömegekre támaszkodva kezdtük meg a szocializmus építését, valósítottuk meg majd a 3 és 5 éves tervet és a tömegekre támaszkodva kezdjük meg második ötéves tervünk inegvalósítását. Különösen a munkásosztálynak a történelem színpadán való megjelenése hozott óriási fordulatot a tömegek harcába. A munkásosztály az egyedül következetes forradalmi osztály, mely a leghaladottabb gazdasági formával, a nagyüzemmel függ össze, melyet létfeltételei tömörítenék, mely leginkább szervezhető és mozgósítható, amely szakadatlanul fejlődik, öntudatosodik. A munkásosztály harca során kikovácsolta a pártot és éppen ezeknél fogva minden népmegmozdulás hivatott vezérévé vált. A munkásosztály létrejötte a termelőerők fejlődésének magas fokán történik, amikor is létrejönnek az osztálynélküli társadalom felépítésének reális feltételei. A munkásosztály kialakulásával és harcával a dolgozók felszabadító harca elérte legutolsó szakaszát — lehetővé vált e harc győzelemre vitelével minden elnyomás megszűntetése — s ezzel az ember, ember elleni harcának megszűnése. Mindaz. amiről azelőtt a dolgozók legjobbjai álmodtak, amiért küzdöttek — az elnyomás és kizsákmányolás nélküli élet megvalósítása — most a munkásosztály harcai eredményeiképpen az egész világon a közeljövőben elérhető valósággá válik. Nagy szerepe V88 a tömegek tudatosságának fejlesztése szempontjából a munkásosztály pártjának. A párt viszi bele a munkásosztály soraiba a szocializmus eszméit, a párt szívós nevelőmunkája, harca magas színvonalra emeli a tömegek öntudatát. A párt által vezetett tömegek a múlthoz képest sokkal aktívabban, harcosabban vesznek részt a társadalmi életben és harcokban — sokkal nagyobb és alaposabb hatást tudnak gyakorolni a történelem menetére. Egy másik tényező, mely óriási fejlődést, gyökeres fordulatot jelentett a dolgozók öntudatának fejlődésében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a világtörténelemnek ezzel kezdődő korszaka. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatalmas befolyást gyakorolt a dolgozó tömegek jelentős részének tudatára. A forradalom meggyőzte őket arról, hogy lehetséges a győzelem a kizsákmányoló rend felett, hogy az elnyomás nem örökké- tartó valami. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban meggyőzte őket arról, hogy meglehet tartani a hatalmat, fel lehet építeni a munka országát, hogy ki lehet vívni ezen a földön a boldog életet. A dolgozók nagy tömegei győződtek meg arról, hogy forradalmi harcuk ideológiája — a marxizmus — és a szovjet nép által járt út helyes. A dolgozók a Szovjetunióban saját jövőjüket látják. A Szovjetunió a világ dolgozóinak forradalmi központja, már puszta léte is megzabolázza a reakciósok törekvéseit. A forradalom és eredményei hatására megnőtt a tömegek tudatossága. Mások a dolgozók ma. mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt. De a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeképp megnőtt a tömegek szervezettsége is. A nép legharcosabb. !eg ön tudatosabb elemei meggyőződtek arról, hogv a Szovjetunióban megvalósult eredmények egyik összetevője a tömegek szervezettsége — elsősorban a marxista—leninista párt erőssége és vezető szerepe volt. Ennek megfelelően erősödött bennük annak tudata, hogy szilárdítani kell pártjukat, a kommunisták pártját, növelni kell tömegbefolyását, vonzóerejét. A tömegekben végbement hatalmas változás leginkább és legvilágosabban a győztes forradalom országában — a Szovjetunióban nyilvánul meg. A szocialista társadalom felépítése megsemmisítőén verte szét azt a burzsoá rágalmat, hogy a tömegek csak rombolni tudnak. E társadalom megteremtésével a tömegek bebizonyították, hogy nemcsak a régi rendet képesek felszámolni, hanem új társadalmat is tudnak építeni a kizsákmányolok nélkül. Építeni, mégpedig a régi rendtől gyökerében eltérő, magasabbrendű társadalmat. építeni hallatlan nehézségek, az ellenség szakadatlan támadásai közben, a kizsákmányolok nélkül és a kizsákmányolok ellenére. Világtörténelmi jelentőségű tény ez. Megmutatkozott — először a történelemben —, milyen mérhetetlen a felszabadult néptömegek, ereje. Annak tudata, hogy van hazájuk, hogy maguknak építenek, gyökerében változtatta meg a néptömegek beállítottságát az államhoz. a társadalomhoz, a munkához. A párt, a szovjet állam irányításával milliós tömegek kapcsolódtak be az állam vezetésébe, a politikai életbe. Hatalmas tömegek vesznek részt a munkaversenyekben, tanúságot téve ezzel a munkához való viszonyuk alapvető megváltozásáról. A felszabadult néptömegek energiája — ez a (hatalmas erő, most óriási tettek forrásává vált. A szovjet emberek alkotó munkájuk további fokozásával igyekeznek hozzájárulni a kommunista társadalom minél gyorsabb felépítéséhez. A háború után óriási arányokat öltött és még magasabb formákat ért el a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, ilyen például a Korabelnyikova-. a Vorosin-, a Nazarova-mozgalom és mások. Például egyedül 1954-ben mintegy 15 millió újítási javaslatot tettek a dolgozók. \ Szocialista társadalom évtizedei alatt a tömegek óriási arányú fejlődésen mentek keresztül. Megnőtt politikai és kulturális színvonaluk. Kiszélesedett látókörük. A XX. kong. resszus határozatai még magasabb fokra emelik a szovjet emberek erkölcsi-politikai, kulturális színvonalát. Ez viszont a további gyorsiramú fejlődés alapját jelenti. A szovjet nép magasrendű arculata mutatja hogy a fejlődésnek milyen beláthatatlan perspektívája rejlik a felszabadul tömegekben. (Folytatjuk)
