Szabad Nógrád. 1956. május (12. évfolyam. 36-43. szám)

1956-05-16 / 39. szám

195«. május 1«.

SZABAD NÖGMAD

Ahol már bevezették a házhoz való szállítást

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkája megköny- nyítésére ... Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhoz szállítását. (A második ötéves terv irányelveiből.)

Mintegy 15 hónapja lehet, hogy a balassagyarmati

27-es számú élelmiszerbolt udvarias, szolgálatkész dolgozói így lepték meg a vásárlókat:

— Tessék csak nyugodtan hazamenni, az árút majd mi hazaszállítjuk .; j

Éppen fizetés volt. Egymás után jöttek a gondos háziasszonyok, hogy beszerezzék a család egész havi élelmiszerszükségletét : lisztet, zsírt, cukrot. A kérés meglepte őket. Voltak, akik egykettőre belementek a dologba. De a többség, a háziasszonyok nagy része — valami huncutságot sejtve — megköszönte a szíves figyelmet, s inkább maga vitte haza a csomagot, mert biztos, ami biztos, hiszen mégiscsak az egész havi élelemről van szó.

Polányi Dezsőné

2 apró gyermek édesanyja, s mellette dolgozik is. Az elsők között volt, aki „megengedte“, hogy hazavigyék csomagját. S lám, nem történt semmi különös. Az árú a megbeszélt időpontra. hiánytalanul otthon volt.

Most már egész sor család adja be a boltba előzetesen a rendelést, s a bolt azután haza is szállítja a vásárolt árút.

Lendvai Jenő bácsiék már évek óta a 27. sz. Népboltban vásárolnak. Felesége szintén dolgozik, így kapva- kaptak az alkalmon, amikor bevezették a házhoz való szállítást. Nem kell eltölteni az időt a bevásárlással. A hónap elején Lend- vaiaék összeírják mire is van szüksége a családnak egész hónapra. Délután azután Lendvai bácsi elmegy a 27-esbe, ahol Bar- tosné, a kedves, nyugodt pénztárosnő összeszámolja, mit is fizet a kért áruért. Aztán nyugodtan hazamegy, a többi már a bolt alkalmazottainak dolga. Kimérik, összecsomagolják az

árut. s reggel aztán Vido Márton raktári munkás triciklijével nyakába veszi a várost. Lendvalékhoz fél nyolc felé megy, mert 8- ra járnak dolgozni, hogy még otthon érje őket. Soha nem fordult elő, hogy késett volna Vido Márton, vagy hiányosan szállította volna az árut a rendeltetési helyére. S lám, hiába van a 2. sz. áruda Lendvaiók közelében, ők mégis inkább a 27-esből vásárolnak.

S nézzünk a legújabbak közül is egyet-kettőt. Kászo- nyi Bertalanék és Janók Endréék most, a közelmúltban adták be előzetesen a megrendelést, hogy szállítsák haza az ő élelmüket is. De egyre több dolgozó nő ismeri fel Balassagyarmaton az előzetes rendelés, házhoz való szállítás előnyét. Hiszen, hogy nem kell eltölteni az időt a bevásárlással, több marad a lakásra, a gyermekekkel való foglalkozásra, vagy éppen szórakozni, pihenni mehet munkája után a dolgozó nő.---------------------------------------Ma

gnetofon-szalagra vették a nógrádi veteránok élményeit

A Magyar Párttörténeti Intézet kezdeményezésére Salgótarjánban pénteken a városi pártbizottság 78,1919-es vöröskatonát, illegális kommunistát és az 1944-es nógrádi ellenállási harcok részvevőjét hívta össze találkozásra. A fehérhajó idős veteránok elbeszélték a dicsőséges tanácsköztársaság salgótarjáni harcairól szóló emlékeiket, az illegális

pártmunkájuk módszereit, nehézségéit és az 1944-es ellenállási harcban végzett partizán tevékenységüket. A régi harcosok elbeszélése több olyan értékes történelmi eseményt elevenített fel, amely eddig még nem került nyilvánosságra, s amit a magyar munkás- mozgalom történetének megírásánál használnak majd fel. Az elmondottakat magnetofonszalagra rögzítették.

Ahol semmibe sem veszik a szabadságolási tervet...

— Rónai tapasztalatok —

Élüzem lett a Nógrád megyei Építőipari Vállalat

Az utóbbi időben azt látjuk, hogy üzemegységeink csőik a tervteljesítést tartva szem előtt, elhanyagolják a szabadságolási ütemtervet, dolgozóiknak csak kis részét küldik üdülési szabadságra, így hát kérdés, hogy ha a tervet az első negyedévben túlteljesítette is — egy kivételével — minden üzemegység, vajon sikerül-e ugyanez majd a nyári hónapokban, amikor a bányászok nagy része — az eddig elmaradókkal együtt

— egyszerre megy szabadságra? S vajon, hogy oldják meg ezt a problémát Rónán, ahol mind a termelési terv, mind a szabadságolási ütemterv teljesítése a legrosszabb megyénkben?

Az ez év januárjában kelt üdülési tervezetben a rónai üzemegység munkáslétszámá- ndk megfelelő 783 fő szabadságolását a munkaügyi osztály körültékintően osztotta el. A tervben 3866 műszák, vagyis 161 fő szabadságolása esett az első negyedévre. Ebből a létszámból 138-an ki is vették szabadságukat, azonban a valóságban mégis csak 93 fő üdült, a többiek ugyanis a még tavaly elmaradt szabadságukat vették ki most. Tehát az első három hónapban alig 60 százalékban teljesítették tervüket. Ugyan mi lesz az év hátralévő részében, ha ez így folytatódik?

Az üzem vezetősége a baj forrását a múlt év végén elmaradt szabadságolásoknak tulajdonítja. Az üzemegység

— Balázs párttitkár elvtárs szerint — csaknem minden évben elmaradt az ütemterv teljesítésével. Az elmúlt években azért nem okozott fennakadást ez a tény, mert pénzben kapta meg a dolgozó a bentmaradt szabadnapokat. Az elmúlt év őszén azonban rendelet jött, amely — igen helyesen, hiszen a pihenést nem lehet pénzzel pótolni — megszüntette a szabadságom lás ilyenformájú elintézését, így azután Rónán, de a többi üzemegységnél is felbillent az egyensúly. Ezenkívül a téli elmaradást az üzemvezetőség úgy akarta minél előbb tervteljesítéssé változtatni, hogy a téli üdültetés népszerűsítése - helyett visszatartotta a bányászokat. Volt rá eset, hogy a szabadságról hívta vissza őket.

Ez jellemezte hát az ütemterv végrehajtását az első negyedévben, s hozzátehetjük: most is. Igaz. újabb tervezetet készítettek Rónán, kibővítve a régi beosztást az elmaradták pótlásával, de mi lesz. ha ezt sem tartják be? E hónapban az eredeti 58 helyett 70 bányásznak kellene szabadságra mennie a terv szerint. A valóságban azonban jelenleg ismét csak e létszám fele üdül. Bükkhegyi igazgató elvtárs szerint mindaddig, míg az üzem létszámát nem emelik, s a műszáki feltételeiket nem biztosítják, ez nem is lesz másként. De hát milyen intézkedéseket tehetnének azért, hogy biztosítsák a bámyászck pihenését?

Az ütemterv betartása legelőször a jobb munkafeltételeik biztosításával érhető el, azzal, hogy bányászaink folyamatosan, jó munkakörülmények között termelnék. Ezt már részben megvalósították Rónán. A vízbetörés következtében megszűnt a na- gyobbmérvű vízcsepegés, s egy légakna kihajtásával le- vegősebb lett az egyik ful- lasztó. Róna körzeti bánya. Ezenkívül a rossz idő múltán a szállítás is könnyebb. Három hete, hogy ismét gép dolgozik a szállításnál. De megoldható az üdültetés problémája átcsoportosítással, a szakmunkások tudásának, munkaerejének teljes kihasználásával és nem utolsó sorban a munkaverseny helyes megszervezésével is! Az üzem lemaradása következtében a bányászok versenyszelleme, a műszakiak munkalendülete az utóbbi időben lanyhult. Üjabb versenykihívásokkal, felajánlásokkal kellene ismét főkozni a munkakedvet. teljesíteni a tervet.

A közeljövőben a Somoskőújfalun lakó, de Kisterenyén és Nagy bátony b am, dolgozó bányászokat a közeli rónai üzembe helyezik át. Ez megoldja a létszám kérdését is. A hiányok pótlására tehát van lehetőség, csőik az kell, hogy a rónai bányaüzem vezetősége felhasználja és kiaknázza a lehetőségeket. Ezenkívül még valami szükséges: az. hogy bányászaink maguk is segítsék és szorgalmazzák az ütemterv betartását, ragaszkodjanak hozzá, hogy az eredetileg megadott időpontban valóban biztosítsák is szabadságidejüket!

W. V.

Jól kezdte a második ötéves tervet a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, amelynek négy főépítésvezetősége közül három túlteljesítette első negyedévi tervét. Az I. Salgótarjáni Főépítésvezetőség 146,8, a II. Nagybátonyi Főépítésvezetőség 121,7, a III. Balassagyarmati Főépítésvezetőség pedig 111,5 százalékra teljesítette tervét. Egyedül a IV. Szakipari Főépítésvezetőség maradt előirányzatán alul, 80,2 százalékos gyenge eredményével.

A vállalat kiváló eredményeinek egyik legfőbb forrása az a párosverseny volt, amely a főépítésvezetőségek, valamint a Nógrád és a Hajdú megyei építőipari vállalatok között folyt az első negyedévben.

A vállalat s ezen belül az I. Salgótarjáni Főépítésvezetőség első negyedévi munkája elsősorban azért értékes, mert a legnehezebb téli hónapokban koronázta siker. A főépítésvezetőség irányítóit jó szerveA Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban az 1956/57-es tanévtől kezdődően kétéves mezőgazdasági szakiskola nyílik. Az iskola feladata, hogy művelt, biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakembereket képezzen. A tanulók megismerik a terméseredmények és hozamok növelésének módját, a növénytermelés és állattenyésztés legfejlettebb módszerét. Mezőgazdasági szaktárgyakon kívül fontos közismereti tárgyakat is tanulnak: magyar, számtan, történelem stb. A tanítási napokon délelőtt elméleti, délután gazdasági, gyakorlati oktatás folyik. A mezőgazdasági szakiskola két évfolyamának elvégzése után a tanulók záróvizsgát tesznek — a sikeres vizsga után „Aranykalászos mezőgazda" végbizonyítványt és jelvényt kapnak.

A tanulók ellátása (lakás, fűtés, világítás, élelmezés, mosás stb.) és oktatása ingyenes.

A tanulók minden tankönyvet ingyen kapnak. A diákotthoni ellátáson kívül a tanulók a tanév folyamán, havonta 30—50 forint zsebpénzt kapnak. A szakiskolán tanuló termelőszövetkezeti tagok részére a szövetkezet jóváírja az előző évben teljesített munkaegységek 20—30 százalékát, a családtagok számától függően — és családtagjaik részére meghagyja a háztáji gazdasázési munkájukért, valamint a gépek alapos és szakszerű kihasználásáért illeti dicséret. A főépítésvezetőség legjobb kő-, művesbrigádjai, a Zsélyj Béla, valamint a Nagy Bertalan vezetése alatt álló kőművesbrigád, az első negyedévi sikerek után a felszabadulás ünnepre és május 1 tiszteletére folyó munkaversenyben tovább öregbítették hírnevüket.

A vállalatot sikerekben gazdag első negyedéve eredményeinek elismeréséül az Építésügyi Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet Országos Elnöksége vándorzászlóval és élüzem címmel tüntette ki. A napokban megtartott élüzem-ünnepsógen vették át a nógrádi építőmunkások Seregély Aladártól, az Építésügyi Minisztérium képviselőjétől a vándorzászlót, s ugyanott osztott szét Jancsó Kázmér igazgató a vállalat legjobbjai között 20 ezer forint pénzjutalgot. A mezőgazdasági termelési gyakorlatok elvégzéséhez az iskola munkaruhát és szükség szerint bakancsot, vagy gumicsizmát biztosít tanulóink részére.

Kik jelentkezhetnek mezőgazdasági szakiskolára?

Felvehetők azok, akik az általános iskola 8. esetleg 6 osztályát elvégezték és utána legalább két évet dolgoztak a mezőgazdaságban. Felvételi korhatár: 17—28 év. Szakiskolába csak férfiakat veszünk fel. A felvételi kérvényt a szakiskola igazgatójának kell beküldeni a következő címre: Szécsény Mezőgazdasági Technikum és Szakiskola.

A következő iratokat kell

csatolni:

1. Születési anyakönyvi kivonatot (vagy személyi igazolvány bemutatása).

2. Az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt.

3. A kétéves gyakorlatról szóló igazolást (tsz igazolása, állami gazdaság vagy tanács igazolása).

4. Tsz-tagokmál a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonatát az iskolára való küldésről.

5. Szülők, vagy a tanuló saját vagyoni helyzetéről szóló igazolás. Jelentkezési határidő: 1956. július 15. A felvételről az iskolabizottság dönt, amely a határozatról szeptember 1-ig minden jelentkezőt értesít.

mat.

Kétéves mezőgazdasági szakiskola nyílik Szécsény ben

Szilvási Lajos-. Fény

„Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások.

Ezerszer Messiások A magyar Messiások!”

(Ady)

A regény cselekményének bonyolítása során a fenti Ady-idézet is lenyomtatásra került ezen regényben, melyet szerzője, Szilvási Lajos, „Nógrádi történet“-nek nevezett el s amelyben maradandó emlékművet állít az 1944-es vérzivataros évben, a szervezett gyilkolás évében Karancsbánya hős bányásznépének, a partizáncsatárak dicső harcosadnak és a felszabadítást tevőlegesen elősegítő cselekményeinek, a nógrádi szénmedence ellenállóinak, mindmegannyi nógrádi igaz magyar hazafinak.

De vajon valóban regény-e Szilvási írása?

E sorok rögzítőjének régi megszokása az, hogy a kezébe kerülő könyveket elolvasásuk előtt megjelentetési formájukra nézve is meg szokta vizsgálni, hiszen a külső forma sem közömbös. A „Fény a hegyek között“ című regény esetében ilyen szempontból érdekes megfigyeléseket tehetünk; ugyanis ezt a regényt 5000 példányban a „Katonai Kiadó“ jelentette meg, s felelős kiadójául a Katonai Kiadó parancsnoka van feltüntetve. Regény esetében ez szokatlan jelenség, s így már ez a külső körülmény is arra hívja fel a figyelmünket, hogy Szilvási könyve több, mint — regény! Esetleg úgy határozhatnám meg: — regény e- sített történelem! S így alakjai élő, húsból, vérből, erényekből és hibákból, magas emberi érzésekből és aljasan suta galádságokból gyúrt emberek, akik valóban megcselekedték az életben mindazt, amit az írói fantázia meg- cselekedtet velük könyve lapjain. Neveik — talán — részben költöttek, részben valódiak; az író joga hőseinek elnevezése. A lényeg azonban az, hogy a könyv lapjain megjelenő nevek azokban a keserves negyvennégyes napokban valóban éltek és — cselekedtek! Közülük bizonyára élnek még ma is sokan. A partizánegységet vezénylő alezredes az írótól például a Mátrai Sándor nevet kapta. Helyes, hiszen a Mátra Nógrádban is van! E sorok írója nem tudja, hogy az életben kicsoda a reaány Gyalog Dániel bányamérnöke — aki

a hegyek között

köré egyébként a regény minden eseménye csoportosul —, de valahogy úgy érzi, hogy Dani, az 1944-es bányászgyerek, ma is él, hiszen a regény befejező sorai számot adnak arról, hogy a regény Juliskájának és Daninak házasságából a való életben: megszületett első, Sándor (!) fiuk. Akikre pedig ráborult a sírhant — huszonnyolc partizán és hét telepi bányász esett el a karancsbányai ütközetben — méltó emlékművet kaptak Szilvási regényében.

A regény szerkezeti felépítése akaratlanul is emlékeztet Lessing hármasszabályára (a dráma hármas egységessége): a tér, idő és cselekmény egységességére. Bár a regények egyik fő sajátossága a regény hőseinek beszéltetése és ezt az elvet Szilvási sokszorosan is alkalmazza, mégis sok helyen epikus írásfórmát is használ, sőt adott alkalmakkor — szerintünk nagyon helyesen — lírikus hangulatát vetíti olvasója felé a szerző. Vetíti! — igen, hiszen a cselekmény pereg, mint néző előtt moziban a film, melynek minden lehetősége megvan adva ahhoz, hogy csaponghasson is és hirtelen változásaival köthesse le két órán át a néző felcsigázott érdeklődését. Valahogy így vagyunk ezzel a könyvvel is, s ha fizikailag ezt terjedelménél fogva lehetetlen két óra alatt végigolvasni, jellemzője, hogy cselekményének pezsgése, lüktetése, feszültsége, érzésekkel telítettsége szinte ostorozza az olvasót arra, hogy ne adja ki kezéből a könyvet, míg azt végig nem olvasta. Nem tagadjuk, lehetséges, hogy mindehhez hozzájárulhat a nógrádi olvasóra a helyi ismeretek, valamint a bányászélet tüzetesebb ismeretében létrejövő mélyebb benyomás, ami azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy mondanivalóját nem tudná hasonló módon értékelni nemcsak országunk más területein élő bányásza, hanem hazánk bármely polgára.

Miként láthattunk már olyan játékfilmeket,

melyeknek keretébe régi dokumentumfilmekből, híradókból illesztettek bele részleteket, úgy az ismertetendő regénybe r is sok helyen épít be az író eredeti szövegű és történelmileg hiteles anyagot (hadtörténelmi dokumentumok, az illegális Kossuth-adó adásaiból, az illegalitásban működött párt felhívásai, a par- tizánegysóg megnyilvánulásai, a saénmedence illegális pártsejtjének plakátjai stb.). Mindez jótékonyan, érdekesen és hatásosan támasztja alá a regénybeli események történelmi hitelességét és méltó hátteret ad a regónybeli történések gördültetéséhez; ez, a történelmi hűséghez való lecsatlakozás igen jó pont a szerző számára és ugyanúgy segít az írása sikeréhez, mint a bányászélet kellő ismerete és ezek birtokában kellő felhasználása írás közben.

Szólanunk kell azonban arról is, hogy a regény bizonyos helyzetei az olvasóban a valószínűtlenség érzetét kelthetik fel. Hót hogyan is állunk ezzel a kérdéssel?

Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy kétségbeejtő helyzetekben néha a szinte valószínűtlennek látszó megoldás nem túlzott, hiszen a való élet maga a legnagyobb regényíró és megold olyan, szinte fantasztikus gabalyo- dásokat is, amire adott esetben. írói fantázia sem képes, hiszen az életösztön veszi ilyenkor kezébe az egyéni sorsok irányítását. E regényben pedig elég gyakori a nehezen megoldható probléma a valószínűtlenség mezsgyéjén — és mégis, azok, akik végigéltek szinte kilátástalan helyzeteket is, azok a gyakorlat tanításának alapján el tudják fogadni az író megoldásait is.

Szüvási regényében igen sok figurát mozgat és rajzol meg: egyeseket nagy sikerrel, másoknál halványabb, elmosódottabb a jellemzés. Az egyes szereplőkkel külön-külön foglalkozni túlhaladná ezen ismertetés kereteit. Gyalog Dániel azonban előttünk nő fel erényeivel, hibáival egyetemben és nagyon markáns az a rajz is, amit a szerző Ehlers náci őrnagyról ad.

Annak ellenére, hogy az 500 oldalt meghaladó írásban az alkotás erénye adja a túlsúlyt, nem lenne helyes, ha néhány negatív vonására is ró nem mutatnánk. így például a „Hetyke“ című fejezet szerintünk nem illeszkedik szervesen a regény keretébe, viszont ettől függetlenül, önálló novella anyagának kitűnő lenne.

A regény 305. oldalán előforduló „beszolgáltatás“ kifejezést nyilasokra vonatkoztatottan helytelen használni, mert más volt az ő rek- virálásuk, más a „nemzeti vagyon megmentése“ címén, egyéni harácsolásuk és valami

egészen más a beszolgáltatás fogalma, mint az adózás egyik neme!

Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy — bár feltételezve a szerző részéről a legnagyobb jó- akaratot — az egyszerű bányászember, Sipos Guszti bácsi szájába Széchenyitől vett idézetet ad akkor, amikor az gyászbeszédet mond a karancsbányai csatában elesettek felett; ez így, ebben a formában túlzás.

írónk regényében több ízben alkalmaz német szavakat és kifejezéseket, de sajnos, több ízben nyelvtanilag hibásan. Itt célszerű lett volna a nagyobb gondosságra való törekvés.

Talán nem Szilvási hibája, mégis fel kell említenünk azt is, hogy a könyv szövegében sok a sajtóhiba, sőt itt-ott magyar nyelvi, mondatszerkezeti helytelenség is előfordul. Ezen kisebb hibák azonban a remélhetőleg megérendő második kiadás sajtó alá helyezése előtt kellőképpen korrigálhatok lesznek.

Helytelen lenne nem megemlékezni Gordon György rajzairól, melyek nagymértékben élénkítik a cselekmény menetét és jótékonyan fokozzák az arra alkalmas helyeken a szöveg még forróbb, még drámaibb lüktetését.

Szilvási Lajos „Fény a hegyek között“ című regényében visszapillant a keserű közelmúltba, de befejező akikordjaival jogosan, bizakodással tekint a derűs jövőbe, ezért idézzük könyvének végső szavait: „ ... Vérrel szereztük meg ró a jogot. És ha a pokollal kell is megküzdenünk, kiverekedjük. Boldogok leszünk, kedves... Aznap december huszonki- lencediike volt 1944-ben..

EzBU 3 nspon, köztudomásszerűen, Salgótarján és szűkebb környezetének lakossága már négy nap óta náci-német, sváb-nyilas és magyar-csendőr mentesen élhetett és ünnepelhette megint fegyverropogásnélküli, békés karácsonyát.

Szilvási Lajos ismertetett regénye így egyidejűleg irodalmi emlékmű is, mely krónikása egy zord korszaknak, amelyet le kellett zárni ahhoz, hogy a szabadság útjára lehessen lépni. A könyv a szabadság diadalát is zengi, a szabadságvágy óriási erejét bizonyítja az ellenállási harcok leírásával, s ezért életünkben talán első és egészen újszerű, de igen eredményes kezdeményezés.

Dr. Szálkái Géza