Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-07 / 28. szám
4 1936. április 7. SZABAD XOGRÁD SZÓMBA TTÓL -SIÓMBA TIC Az elmúlt hét eseményeiből Roger Garandy: Az egyház és a politika Szikra kiadás Höadás ai égési sérülésekről Égési sérülésekről tartott előadást az elmúlt héten dr. Szeleczky József, a salgótarjáni Megyei Kórházban az összejött. orvosoknak és egészség- ügyi dolgozóifenaík. Gyarapodik a diósjenöi Tolbuchm Tsz birkaállománya Megkétszereződött a diósje- női Tolbuchin Tsz birkaállománya'. 148 anyajuh, 150 bárányt ellett. Árut szállított a Vastömegcikk Ipari Vállalat Több mint 30 000 forint értékű árut szállított el a salgótar- iáni Vastömegcikk Ipari Vállalat április 2-án. A szállítmányok rendeltetési helye: Szolnok, Kaposvár, Debrecen és Balassagyarmat vas- és műszaki boltjai. 22 gyermek született öt nap alatt 22 gyermek született öt nap alatt — március 31-től április 6-ig — a salgótarjáni acélgyári kórházban. Az újszülöttek között 16 fiú és hat leánygyermek van. Március 31-én Antal Gyuláné két fiúnak adott életet. k Állami faluszínház előadásai Már hét előadást tartott megyénkben az Állami Faluszínház április hónapban. Az előadásokon Jókai Mór: Gazdag szegények című műve került bemutatásra. Szénbányászati dolgozók értekezlete Baglyasalján Értekezletre jöttek össze április 1-én Baglvasalia szénbányászati dolgozói, hogy megbeszéllek az üzemekben meglevő hiányosságokat. Elhatározták. hogy ezentúl kéthetenként megvitatják a szénbányászati dolgozókat érintő problémákat. Helyreállítják az utak korlátáit Megkezdte a korlátok helyreállítását a Salgótarjáni Útfenntartó Vállalat. A Salgótarján—nádújfalusi út öt-hat kilométeres útszakaszán április 3-án megindultak a munkálatok. üzemi munkásnők találkozója Üzemi munkásnők találkozóiát rendezte meg az MNDSZ április 6-án Salgótarjánban. A találkozónak, a DISZ-fiatalok és koros munkásasszonyok mellett budapesti vendége is volt: Friss Istvánná elvtársnő. Vetik a szerződéses növényeket Megindult a szerződéses növények vetése is megyénkben. A hollókői Dózsa Tsz tagjai már 10 hold étkezési borsót és 10 hold tavaszbükkönyt vetettek. Szőni tanultak a pásztói asszonyok Befejezte munkáját az elmúlt héten a pásztói gazdasz- szonykör. Az összejöveteleken — melyen mintegy 25 asszony vett részt — szőni tanultak a pásztói gazdasszonyok. Több áru vásárolható részletfizetésre Kibővítették a héten a részletfizetésre vásárolható cikkek listáját. Többek között R 545 típusú rádiókészülékek is kaphatók 1580 forinttól. Azonkívül Dongó kerékpárok, Auzió szekrényes lemezjátszók 4500 forinttól, valamennyi elektromos, három sebességű és normál lemezjátszó — magyar — is kapható 1410 forinttól. Részletakcióra jelölték a Ke- let-Nógrád megyei Népbolt Vállalat nagybátonyi 2-es számú árudáját is. Kiválogatták a vetni való burgonyát Befejezték a vetőburgonya válogatását, a pilinyi Dózsa és a palotási Móius 1 Tsz-ben. „Legtöbb püspökünk cselekedeteinek legfőbb indítéka nem egyéb, mint igen erős, szenvedélyes uralomvágy: ennek bizonyítására írtuk ezt a könyvet“ — idézi a szerző könyve első oldalán Chawelin abbé írását. Ezzel megadja saját könyve célját is. Négy fejezetben tárgyalja az egyház összefonódását a mindenkori hatalommal, politikával. A szerző francia, Így főképpen az egyház franciaországi szerepét tárgyalja, emellett azonban, különösen az utóbbi évek, évtizedek történetének tárgyalásánál, egyetemessé válik. Könyvét az egyház világi hatalmának kialakulásával kezdi. Hiteles adatokkal bizonyítja, hogy milyen rövid idő alatt tett szert az egyház hatalmas földbirtokra, majd ennek betetőzéseként független államra. A föld leghatalmasabb uralkodója lett a pápa. Nemcsak földi hatalmat jelentett, hanem a vallás főpapjaként, a „mindenható helytartójaként“ lelki hatalommal is rendelkezett és élt is ezzel a hatalommal. Királyokat, császárokat fosztott meg trónjától, ha szembe mertek helyezkedni mindenható akaratával. Aki a Vatikánnal szemben a nemzeti érdekeket képviseli, a hit ellensége. Ezen a despota-tekintélyen rést üt a reformáció, majd a felvilágosodás. Érdekesen bizonyítja a szerző, hogy az egyház mindig a haladás ellen foglalt állást. A feudalizmus alkonyán kiegyezik a burzsoáziával. Érdekes tünetre mutat itt rá: a burzsoázia gyermekkorában atheista volt, hanyatlásának idején istenfélővé válik. A feudális egyház jól megfért a burzsoáziával, ennek következtében ellensége lett minden népi és munkás- mozgalomnak, így a múlt századtól a szocializmusnak is. Az egyház az antibolseviz- mus szószólója lett, így aztán nemcsak megfért Mussolini fasizmusa mellett, hanem szerződést is kötött vele. Hogy mit jelentett ez az egység, Lesourd könyvéből hoz idézetet: „A Duce bízik abban, hogy az egyház engedelmes alattvalókat nevel számára“. Mussolini után Hitlerrel is szerződést kötött az egyház. Spanyolországban szóról szóra megismétlődött a játék. Ezt csinálta a hivatalos egyház, a püspökök, érsekek. Velük szemben az alsópapság nemegyszer állt ki a három diktátor ellen. Külön fejezetet szentel a szerző az 1940 utáni francia helyzetnek. A püspöki kar és Petain között teljes volt a megértés. Angers püspöke „lojális fegyelmet és a személyek tiszteletbentartását“ ajánlja a megszálló hatóságokkal szemben. Petain marsallnak töm- jéneznek, pedig nem volt más, mint a kollaboránsok, a megszállókkal együtt működők atyja. 1945-ben azután nemzeti kibékülést hirdettek. Az utolsó fejezet címe: „A Vatikán, a kapitalizmus és az amerikai imperializmus“. Elkülönülnek a demokrácia és az imperializmus ei'ői. A pápa 1947. augusztus 20-án Tru- manhoz intézett levelet. Truman politikája „Isten országának világi előcsarnoka“ lett. Mi késztette a Vatikánt, hogy az U. S. A. politikáját tette magáévá? Egyszerű a magyarázat: megegyeznek az érdekeik. A Vatikán 44 hektár területen fekszik ugyan, de Olaszországban, Spanjmlországban, Dél-Amerikában levő földbirtoka egy egész birodalom. Nemcsak földbirtoka, hanem bankjai is, mégpedig tekintélyesek. Ezen a téren az amerikai Morgan-csoportokhoz vezetnek a szálak. A bank után már természetes, hogy nagy ipari érdekeltségei is vannak, így azután naív mesének tetszik az a tanítás: „az én országom nem e világról való“. Bőven ismertettem a könyvet, mert. nem lehet elsiklani egyik fejezet felett se anélkül, hogy lényeges dolog ne maradjon el. Márpedig ebből az érdekes könyvből nem lehet elhagyni semmit se. Rendkívül érdekes a könyv. Már az első lapokon feltűnik a szerző nagy anyagismerete. Idéz pápai bullákból, zsinatok határozataiból, püspökök, szerzetesek műveiből, leveleiből, beszédeiből. Az ember ámul: hol tett szert ekkora jártasságra az egyházi irodalomban? Az anyagismeret fegyver a szerző kezében, amellyel véd és támad: mindkettőt halálos pontossággal. Féltem a könyv stílusától, azt hittem, hogy száraz lesz. Már az első lapok megnyugtattak. Finom, szellemes írás Garandy könyve, ennélfogva érdekes olvasmány is. Ami ennél fontosabb, rendkívül tanulságos. Molnár Jenő A nagy érdeklődésre való tekintettel az ÚJ IDŐ ára 1956. április 1-től jelentősen csökkent. A lap új ára 1 hóra 6.— Ft negyedévre 18.— Ft félévre 36.— Ft 1 évre 72.— Ft A példányonkénti ár 3,— Ft-ról 1,50-re csökken. Az új Idő előfizethető és példányonkint is kapható minden postahivatalban és a postás kézbesítőknél. TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS FALUN Április I-íöl ílO-ig a' Egészségügyi Minisztérium tisztasági hónapot rendez Április 1—30-ig az Egészségügyi Minisztérium tisztasági hónapot rendez. A tisztaság fél egészség — tartja egy jó magyar közmondás, s ezért igyekezzünk házunk táját is tisztán tartani. Hiszen a jól végzett munka és a megérdemelt pihenés egyik feltétele az egészséges, tiszta környezet. A tavasz különben is az újjáéledés időszaka. Bőséges kincse a napsugár és az üdítő friss levegő. Rajtunk a sor, hogy egészségünk érdekében hasznosítsuk azokat. Mit csinál ilyenkor a jó háziasszony? Kezdjük először is a lakóházunkban. Már az első napsugaras tavaszi napon tárjuk sarokra ajtót-ablakot és szellőztessük ki lakásunkat alaposan, hogy a téli, áporodott levegőnek még az emléke se maradjon benn. Friss levegő és napfény — ezek a betegségek kórokozóinak legveszedelmesebb ellenségei. Különösen hasznosak a napfényes déli órák. amikor nem csak levegővel. hanem napfénnyel is megtelik a lakás. Az ágyneműket is rakjuk ki több napon át a levegőre, mégpedig úgy, hogy a nap is érje. A szalmazsákot is ürítsük ki, a régi szalmát égessük el és a zsákot tömjük újra. Ruháinkat is napoztassuk, szellőztessük és poroljuk ki jól, s úgy rakjuk vissza. Még a fehéme. műs szekrénynek sem árt egy kis felfrissítő átpakolás. Mihelyt Pedig a munkánk megengedi, meszeljük át lakóházunkat, a gazdasági épületekkel együtt. De akad dolga a házigazdának is. Az udvar és a kert rendbehozása főleg az ő feladata. A kút környékét töltse fel döngölt agyagréteggel, hogy a víz visszafolyását megakadályozza. A naponként felhalmozódó szemetet égessük el. temessük a trágyatelepbe, vagy gyűjtsük gödörbe és ássuk el. A trágyát is rendszeresen hordjuk ki a szántóföldre, mert a gondozatlan szemétteleppel együtt ez is a légy szaporodó helye. Már koratavasszal kezdjük el a légyírtást. mert egyetlen légypár nyáron át ivadékaival együtt csaknem egymillió légynek ad életet; Tavasz a faültetés ideje. Fásítsunk. Fákat, bokrokat ültessünk a házunk köré. A meglévőket galyazzuk le, a kiszáradtak helyett ültessünk újakat. Kiskertet is létesítsünk a ház körül, ahol majd virág és zöldség terem. Csak fontosabbakat említettünk a tavaszi tennivalók közül Hogy már sokszor elmondott, ismert dolgok ezek? — Lehetséges, de sokhelyütt mégis újra és újra elmulasztják. Mások pedig jelentéktelen apróságnak tartják, — melyekkel nem érdemes törődni. Nincs igazuk! Ezek a közismert apróságtik a jó egészség feltételei. Ötletek használt ruhák felfrissítésére Most igen hasznos és célszerű dolgokkal foglalkozunk, még pedig azzal. hogy gyermekeink és saját magunk részére, hogyan dolgozzuk át házilag régi ruháinkat. Nagyon szűk és rövid ruhát eről- tetetten ne hosz- szabbítsunk és bőségében széles csikókkal ne bővítsük. mert nem ízléses. Szűk és rövid ruhából próbáljunk a felsőrész felhasználásával szdknyát, vagy blúzt kiszabni. Ruhaköténynek is átdolgozhatjuk divatját múlt ruhákat. (Síma szövetre értendő.) Azokból a ruhadarabokból, melyeket ízlésesen saját részünkre nem tudunk felhasználni, gyermekruhát készíthetünk. Az átalakításra szánt ruhát szétbontják, kimo&uk és kivasaljuk. Az elhasználódott részeiket a szabásnál ügyesen kikerüljük. Mosóanyagból nyári ruhákat, blúzt, köténykét szabunk. Féi-fisakó, nadrág, bársony, düftin és szövetruhákból kis kabátot, nadrágot, és mellénykét szabunk. Bevágott zsebrészeket, ha nem tudjuk a szabásnál elkerülni, rátűzött zseb. vagy tűzésdísszel tüntessük el. SZmb NÖGRAű Erdőkürt az árvízkárosultakért Erdőkürt községben még nem fejeződött be az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtés, amikor a községi pártvezetőség a gépállomás pártszervezetével és a községi tanáccsal karöltve úgy határozott, hogy az eddig összegyűjtött terményt és pénzt, személyesen juttatják el az árvízsújtotta lakosság részére. A gépállomás segítségével nyomban meg is valósítottuk a tervet, és az összegyűjtött gabonát elvittük Bogyiszló község dolgozóinak. Szeretnénk legalább némileg érzékeltetni azt a megható jelenetet, amikor Bogyiszló dolgozói tudomást szereztek arról, hogy a nógrádi hegyek között van egy kis község, Erdőkürt, amelynek még a hírét sem hallották, és annak dolgozói milyen szeretettel igyekszenek az ő gondjukat, bajukat megosztani. A bogyiszlói gyermekeknek nyomban elő is kellett venni a térképet, és szüleik arról keresték ki. hogy honnan is jöttünk mi a . segítségükre. Felejthetetlen lesz számunkra az a jelenet, amikor a kenyér átadására került a sor. Egy 35—40 év körüli, pirospozsgás dolgozó paraszt a meghatottságtól az első percben csak ennyit tudott kimondani: köszönöm. Majd később odajött hozzánk, és elmondta, mennyire hálásak a Magyar Dolgozók Pártjának, amiért rögtön segítségükre sietett, és már a baj első óráiban felhívta a lakosságot, hogy segítse a bajbajutottakat. Elbeszélgettünk a gyermekekkel is, és megkérdeztük, nem jönnének-e el hozzánk Nógrádba? Elmondtuk, hogy nálunk is járhatnak iskolába és addig, amíg szüleik rendbehozzák családi házukat, második otthonra találnának nálunk. Volt is jelentkező mindjárt. Megállapodtunk a bogyiszlói vezetőséggel, hogy elhozunk majd 10—15 gyermeket. Amikor búcsúzásra került sor, a község dolgozói őszinte hálájukat fejezték ki Erdőkürt község dolgozóinak, akik igazi testvéri segítséget nyújtottak nekik. Községünkben tovább folyik a gyűjtés. Több dolgozó paraszt ajánlotta fel segítségét az árvízkárosultaknak. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy vasárnapi műszakot tartanak, és egynapi keresetükkel segítenek a bajbajutottakon. Daragó János VB-elnök Holica János községi MDP-titkár Bárnai János gépállomási titkár „Hétéves gépállomásunk44 JUJ ennyi minden rejlik ezen egyszerű szóban: április 4. Akarva nem akarva, vissza kell gondolni az embernek az elmúlt tizenegy esztendő alatt történtekre és akkor látja, mennyi változást hozott 1945. április negyediké, egy kis nép, egy kis nemzet életébe. Az elmúlt 11 esztendő népünk fejlődésében hatalmas lépést jelentett. Nem tíkarom most felsorolni sok nagy létesítményünket, hanem csak fejlődésünknek egyik igen fontos ágával, a mezőgazdaság szocialista■ átszervezésével és azon belül, annak egy kis csavarjával a pásztói gépállomással szeretnék foglalkozni. Kormányunk első lépése a hatalom átvétele után az ipar fejlesztése és az ország újjáépítése volt. 1949-ben megkezdte népünk a második lépését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ennek érdekében létrehozta a Szovjetunió útmutatása nyomán a gépállomásokat, hogy ezzel megteremtse a falu első ipari bázisát. Így jött létre 1949-ben a mi kis gépállomásunk is 6 erőgéppel, 6 cséplőgéppel, egy pár kisgéppel, egy politikai vezetővel, egy gépállomási vezetővel, főgépésszel, egy imákkal és 6 dolgozóval. Ók tizen nagy erőfeszítéssel fogtak hozzá kormányunk akkori határozatának megvalósításához. Azóta eltelt hét esztendő. Gépállomásunk jelenleg 40 erőgéppel, 32 cséplő és több mint 100 különféle munkagéppel dolgozik. Azóta országunkban 312 gépállomás, 12 000 erőgéppel, közel 8000 cséplőgéppel és több 100 000-re menő munkagéppel rendelkezik. Nem egyszerű lépés ez népünk életében és nem ment minden könnyen, ahogy ezt egyesek elképzelik. Kemény harc a mezőgazdaság átszervezése, sok-sok jól képzett harcost követel népünktől. Jelenleg a harc egyre eredményesebben folyik, felhasználva a már bevált módszereikét, tanulva az elkövetett hibákból, egyre egészségesebb a gépállomások és termelőszövetkezetek működése, !kapcsolata. Ennek konkrét bizonyítéka. hogy tsz-eink már többet tudnak termelni holdanként, mint egyénileg dolgozó parasztjaink. Gépállomásaink — közöttük mi is — egyre gazdaságosabban kezdünk dolgozni, illetve termelni. Az 1949 óta eltelt időszak alatt sajnos csak 1955-ben értük el, bogy gépállomásunk éves termelési tervét 108,3 százalékban teljesítette, önköltségi tervénél pedig 63 300 forintos megtakarítást ért el. Vezetésünk megjavításával szilárd alapokra helyeztük termelésünket. A pártszervezet segítségével mindent elkövetünk, hogy tavaszi tervünlcet legalább 110 százalékra teljesítsük a megengedett önköltségi kereteken belül. Kozma János igazgató A MÁVAUT figyelmébe Tsmét a MÁVAUT-tal kapcsolatban kérjük a szerkesztőség segítségét — írja Horváth József bocsárlapujtői olvasónk. — Több dolgozó kérésére és a Szabad Nógrád közbenjárására a MÁVAUT a bérletjegyeket február hótól a főtéren adja ki. A jegyeket szombaton 12 óráig lehet átvenni, 12 óra 5 perckor már nem szolgálnak ki. így nem lett megoldva a dolgozók problémája, mert a munkaidő szombaton a legtöbb helyen 12—1 óráig tart. A bérleteik kiadásával a karancskeszi vonalon működő kalauzokat is megbízták. Ök azonban nem hajlandók a bérlettel foglalkozni, mert az nekik többlet munkát jelent. E hó 11-én történt a következő eset. Munkahelyemről 12 óra előtt távoztam, hogy a bérletet kiválthassam. A főtérre öt perccel 12 óra után érkeztem, ott a jegykiadó azzal utasított el: „Már elmúlt 12 óra, jegyet nem adok ki.“ Az utasok zöme 12 és 14 óra között utazik el Salgótarjánból szombaton. A 12 órai jegypénztár-zárással lehetetlenné válik, hogy a jegyet munkaidőn kívül szerezhessük be. Ezért jó lenne, ha meghosszabbítanák a bérletek kiadásának idejét, vagy a kalauzok kiadnák azt a buszon is. Nekem sem szombaton, sem hétfőn nem adta ki a kalauz. Szombaton a 12.45-ös busszal mentem haza, a kalauz kijelentette, hogy bérletet nem tud adni, mert nem tart berlettömböt. A hétfőn reggel induló autóbuszon pedig egy Horváth nevű kalauz azt válaszolta: ••Bérletjegyem van, de délig nem adhatok, mert erre utasításom van, legyen szíves váltsa meg a polgári utas jegyét.“ Pedig lett volna ideje a bérlet kiadására, mert Karancsalja községben már az összes utas jegyét leezelte. Nem értjük, hogyan adhat ki a MÁVAUT ilyen intézkedést. Talán bevételi tervét akarja túlteljesíteni ilyen módon? löbben vagyunk, akiknek az egész heti bérlet mellett hétfőn külön kell jegyet váltani. így vagy egyénileg az utasoknak, vagy a vállalatoknak okoz a MÁVAUT kárt, mert bizony több dolgozóval előfordul, hogy előbb hagyja el a munkahelyét szombaton, mintsem a bérletét kiválthatná.
