Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-28 / 34. szám

fi

SZABAD XOfiRAD

1955. április 2í*.

(Folytatás az ötödik oldalról)

üzletekben, közintézményekben, a tisztaság és higiénia követelményeinek következetes érvényrejuttatá- sát.

Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottságukat. Csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak közt fennálló aránytalanságokat a régi rendszerű nyugdíjak emelésével. Emelni kell a hadi- gondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára.

Az üdülők férőhelyeinek számát üj üdülők építésével, és a meglévők bővítésével mintegy 10 ■ százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermek- üdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni.

Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tatai edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb, falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből.

10 Fejleszteni kell az ifjúság oktatását és szocialista szellemben való nevelését. Az első ötéves terv éveiben megvalósítotthoz képest, mintegy kétszer annyi, összesen mintegy 4100 általános iskolai osztálytermet kell építeni, túlnyomórészt állami és kisebb mértékben társadalmi erőből, öt év alatt az elsőéves tanulók számát az általános gimnáziumokban mintegy 11 százalékkal, az ipari technikumokban mintegy 35 százalékkal kell emelni. A középiskolát — nappali tagozaton — a tervidőszakban több mint 130 000-en végezzék el. Az általános és középiskolákban gyakorlatiasabb oktatást kell megvalósítani, és fokozatosan meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák egyes alapvető termelési folyamatok elemeit.

Maradéktalanul biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve mun- kábaállítását. Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát, és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. A nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát 1960-ra 1955. évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni, öt év alatt összesen több mint 40 000 mérnököt, agronómust, orvost, pedagógust, közgazdászt és más szakembert kell az egyetemeknek és főiskoláknak kibocsáta- niok. Meg kell javítani a közép- és felsőoktatási intézményeknek tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását. A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást.

Az oktatás jelentős fejlesztése mellett, tovább kell fejleszteni azokat a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, amelyek az ifjúság nevelését és egészségének védelmét szolgálják. Meg kell javítani a szakmunkásképzést és az ifjúságot a termelőmunka nagyobb megbecsülésére kell nevelni. Fokozni kell az ifjúság tevékeny részvételét az ipar és a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásában.

11. A széles tömegek növekvő kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új filmműtermet, egy új filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni. Meg kell kezdeni panorámi- kus filmek vetítését. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődésnek új, nagy jelentőségű eszközét kell létrehozni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádióvevő készülékkel.

A második ötéves terv folyamán fel kell építeni a győri színházat. Újjá kell építeni a miskolci és a nyíregyházi színházat. A Vigadó részleges újjáépítésével 2300 főt befogadó, kulturális célokat szolgáló nagy termet kell létesíteni. Számottevően kell növelni a kiadott könyvek példányszámát és a könyvtárhálózat könyvállományát. Fokozott figyelmet kell fordítani a zeneoktatás és a zeneiskolai hálózat fejlesztésére.

Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kulturális felemelkedésében. 600 falut kell villamosítani, fejlesztepi kell a mozi és könyvtárhálózatot, még kell javítani a kultúrotthonok tevékenységét, anyagi ellátottságát. 1960-ra el kell »írni, hogy az ország minden szánd -vő települése rendelkezzék mozival. A kulturális fejlesztés eszközeivel is elő kell segíteni a falu szocialista átalakítását.

12. A szociális és kulturális ellátás megjavítása érdekében a kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy 30 százalékkal kell növelni.

13. Elő kell segíteni a tudomány nagyméx-tékű fejlődését minden terü- ieten. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Ügy társadalom-, mint a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre. melyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Ugyanakkor a tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlatihoz. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával.

Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyar- ország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mezőgazdasági és egyéb célokra.

A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket

A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelembevételével kell megvalósítani.

Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglevő üzemek bővítését úgy kell végrehajtani, hogy meg lehessen szüntetni a gazdaságtalan szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazda- sági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban a termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását.

1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei;

Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alapvetően a termelékenység emelésével, főként a főváros belső munkaerőforrásaiból kell növelni. Uj ipari üzemeket általában nem kell Budapesten telepíteni. Ugyanakkor azonban nagy ösz- szegeket kell fordítani a meglevő üzemek fejlesztésére és különösen gépállományuk korszerűsítésére. így többek között tovább kell fejleszteni új csőhidegvonómű építésével az RM Műveket, bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehajtani a budapesti erőművekben, a MÁVAG-ban, a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban. a Hungária Vegyiművekben, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban, a Ruggyantaárugyárban, a Csepeli Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyárban, a konzerv-, hús- és édesipar számos üzemében stb. Budafok-Hároson farostlemezgyárat kell üzembe helyez- ni.

A lakosság friss áruval való ellátásának javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést.

A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Budapesten állami eszközökből mintegy 38 000 lakást kelL építeni. A magánerőből történő lakásépítés támogatásával arra kell törekedni, hogy a terv időszakában a fővárosban összesen 60 000 lakás épüljön. Szép és korszerű új lakótelepeket kell létrehozni. Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozására és karbantartására szolgáló eszközöket.

Nagyszámú új villamoskocsi, trolibusz és autóbusz forgalomba állításával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a járművek szállítóképességét. A külső területek közlekedését új vonalak léelsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vacuumtechni- ka továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modem módszereire, korszerű magasnyomású és katalitikus vegyieljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására.

Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására, nagyobb termőképességű új vetőmag- fajták nemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt helyezni.

A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához, helyes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához.

Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalat- cserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival, de más országokkal is.

A tudományos kutatást és a gyakorlati kutatómunkát a hosszútávlati kutatási programokra alapozott éves tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szélesebb körű gyakorlati felhasználását.

El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához, és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez.

tesítésével kell javítani. A csepeli gyorsvasútat Szigetszentmiklósig kell meghosszabbítani. A földalatti vasút építését úgy kell folytatni, hogy a harmadik ötéves terv első éveiben üzembe helyezhető legyen. A második ötéves terv idején be kell fejezni a Ferihegyi Repülőtér újjáépítését.

A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a szigetszentmiklósi és a margitszigeti vízmüvet és fel kell építeni a dél-pesti ipari vízmüvet.

A Budapesti Gázművek fejlesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehetővé kell tenni 75 000 új fogyasztó bekapcsolását a gázellátásba.

A második ötéves terv során Budapesten legalább 600 új általános iskola; és jelentős számú új középiskolai tantermet kell az oktátás rendelkezésére bocsátani. Tovább kell fejleszteni a budapesti Műszaki Egyetemet. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát közel ezerrel kell növelni, továbbá a

III. és XIII. kerületben új rendelő- intézetet kell létesíteni.

Folytatni kell a főváros történelmi és műemlékeinek helyreállítását. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Folytatni kell a Vár helyreállításának munkálatait. Helyre kell állítani a margitszigeti Ybl-fürdőt.

Be kell fejezni a Fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957-ben Budapesten nagy teljesítményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást. Uj fedett uszodát kell építeni.

2. Nagymértékben tovább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését elsősorban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar területén

Borsod, Nógrád, Heves megyékben a szén- és ércbányászat jelentős fejlesztését kell biztosítani. Fel kell építeni a rudabányai vasércdúsító-művet. bővíteni kell a gyöngyösoroszi, ércdúsítót. A Bodva völgyében gipszgyárat kell létesítem.

Tovább kell fejleszteni a Lenin Kohászati Műveket, Kazincbarcikán a nitrogénműtrágya-termelés bővítése és a hőerőmű befejezése mellett kokszolóművet kell létesíteni. Borsodban új vízmüvet kell építeni. Ti- szapalkonyán a vegyipar hatalmas új központját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesíteni. Be kell fejezni a hejőcsabai cementgyár építését. Vácott új, nagy cement- és mészművet kell létrehozni.

Nagymértékben fejleszteni kell a terület élelmiszeriparát. Miskolcon új húskombinátot kell létesíteni, fejleszteni kell a Hatvani Konzervgyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával.

Nagy gondot kell fordítani a Tokaj vidéki szőlőterületek felújítására.

A lakáshelyzet megjavítására a bányatelepüléseken és a városokban nagyszámú lakást kell létesíteni. Miskolcon közel 3000 lakás megépítését kell biztosítani. Diósgyőrött és Salgótarjánban új. rendelőintézettel egybeépített kórházat, Özdon új rendelőintézetet kell létesíteni.

Miskolc kulturális intézményeit a város jelentőségének megfelelően

kell fejleszteni. Tovább kell építeni a műszaki egyetemet, korszerűsíteni kell a Déryné Színházat. 1958-ban meg kell kezdeni a televíziós adást.

Ózdon, Salgótarjánban és Egerben be kell fejezni a sportstadionok építését.

Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátraiházán új üdülőszanatóriumot, Mátrafüreden új gyermekotthont kell létesíteni.

3. Fokozottan kell hasznosítani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és a vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani.

Jelentős beruházások segítségével fokoznj kell a Pécs környéki és komlói feketeszén-termelést, és a tata—dorogi medence minőségi barnaszén-termelését. Pécsújhegyen és Oroszlányon új hőerő-művaket kell létesíteni. Veszprém megyében növelni kell a lignittermelést, nagymértékben fokozni kell a bauxitterimelést és fejleszteni kell a könnyűfémkohászatot. Ki kell terjeszteni a geológiai kutatásokat a Bakony- hegységben. Űrkúton új mangánérc- dúsítóművet kell üzembe helyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az alumíniumhengerművet. Zala megyében az olajbányászat jelentős fejlesztése a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtelepet kell megnyitni.

Bővíteni kell a Péti Nitrogénműveket, Hidason brikettgyárat. Szőny- ben krakküzemet. Almásfüzitőn kenőolaj-üzemet, a nyergesújfalui Vis- coza Művekben műszálüzemet kell létesíteni. Korszerűsíteni kell a dorogi szénlepárlót. Sztálinvárosban a vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kokszolómű első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalmacellulóz- gyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemez-gyárat kell építeni. Szombathelyen be kell fejezni a forgács- lemez-gyár építését.

Újjáalakítást kell végrehajtani a Lábatlani Cementgyárban és a Tatabányai Cement- és Mészművekben, bővíteni kell az Ajkai Erőművet, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárat, a Győri Gyapjúfonógyárat, a Műbőrgyárat, a Keksz- és Ostyagyárat és egyéb üzemeket. Jelentősen fejleszteni kell a Dunántúl élelmiszeriparát. Tatabányán kenyérgyárat kell létesíteni.

A Dunántúlon a mezőgazdasági termelésen belül a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a lő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szigetközben fejleszteni kell a zöldségtermelést. A Fertő vidékén és a Balaton mentén fokozni kell a nádkitermelést és a nád ipari feldolgozását.

A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bányatelepülésekre és egyes városokra, így Pécsre, Tatabányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani. Sztálinvárosban kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött új színházat és mozit, Zalaegerszegen mozit kell létesíteni.

Fejleszteni kell a Balaton menti és egyéb ülüdőhelyeket. Siófokon kórházrendelőt, Balatonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létrehozni.

4. Tovább kell folytatni az Alföld iparosítását, a meglevő üzemek korszerűsítésével és bővítésével, valamint új üzemek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően első sorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak, egyes, elsősorban munkaigényes gépipari ágazatok, valamint a vegyipar és az építőanyagipar fejlesztését kell célul kitűzni.

A konzervipart többek közt Szegeden, Kecskeméten és Nagykőrösön, a paprikafeldolgozást Szegeden és Kalocsán kell fejleszteni. Baján új kendergyárat kell létesíteni, Szolnokot a kénsavgyártás bővítésével és szuper foszfátüzem-létesítésével új vegyipari központtá kell fejleszteni. Emellett farostlemez- és dohányfermentáló üzemet kell Szolnokra telepíteni Nagymértékben fejleszteni kell Martfűn a cipőgyárat. Bővíteni kell a jászberényi Aprítógépgyárat. Szentesen új tejporgyárat, Békéscsabán új hűtőházat kell építeni. Hódmezővásárhelyen új kötöttárugyárat kell létesíteni. Debrecenben tovább kell építeni a golyóscsapágygyárat, s bővíteni kell a hajlítottbútorgyárat, és a gyógyszergyárat.

A Nyírségben is fejleszteni kell az ipart. A Tiszavasvári Alkaloida-gyárat bővíteni kell. Napkoron mészhomoktéglagyárat kell létesíteni.

Az Alföld mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet kell a jövőben is a gabona- és kukoricatermelésnek biztosítani. Az Alföld déli területein fokozni és tökéletesíteni kell a legnemesebb gabonafajták termelését. Fejleszteni kell a sertés- és baromfitenyésztést.

A Tiszántúlon be kell fejezni a Keleti- és Nyugati Főcsatorna építését, részlegesen üzembe kell helyezni a nagyiváni víztárolót, meg kell kezdeni a tiszaburai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez tartozó berendezések építését. Fejleszteni kell a Tuszántúl ipari növénytermelését (cukorrépa, rostkender, cirok), Közép- és Dél-Tiszántúl öntözött területein fokozatosan át kell térni az öntözéses vetésforgók alapján folyó termelésre. A Nyírségben törekedni kell a burgonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló új burgonyafajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsösöket. A Duna—Tisza közén nagymértékben fejleszteni kell a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelést.

Növelni kell az alföldi városokban a lakásépítést és tovább kell folytatni sok évtizedes lemaradásuk felszámolását a közművekkel való ellátás terén. Uj vízmüvet kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregyházán, tovább kell fejleszteni a meglevő víz- és csatornaműveket Debrecenben és Szolnokon, folytatni kell a kecskeméti csatornamű építését. Az egészségügyi ellátás megjavítására új rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni Fehérgyarmaton. Fel kell építeni a sportstadiont Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kell fordítani az Alföld általános és középiskolai oktatási helyzetének megjavítására és különösen a tanyai települések kulturális színvonalának emelésére. Gondoskodni kell Szeged város jelentőségének megfelelő fejlesztéséről. korszerűsíteni kell a szegedi orvosi egyetemet.

* * *

A második ötéves terv hatalmas lépést jelent előre országunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarországon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszonyítva villamosenergiából 5,3-szeresére, 810 kilowattórára, szénből 2,8-szeresére, 2900 kilogrammra, acélból 3-szorosá- ra. 217 kilogrammra, alumíniumból 33-szorosára, 4,6 kilogrammra. Cementből többi mint 5-szörösére, 180 kilogrammra emelkedik. A kulturális téren végbemenő előrehaladást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma három és félszerese, a főiskolai hallgatók száma két és félszerese lesz a felszabadulás előttinek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a szocialista tábor többi országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országa; és a fejlett tőkés országok közötti békés gazdasági versenyben.

A második ötéves terv során a tudomány és technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával, a szocialista világrendszer országai között egyre jobban fejlődő munkamegosztás segítségével és mindenekelőtt a dolgozó nép lelkes munkája nyomán országunkban a termelőerők gyorsütemű fejlődésével egyidejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, kulturális színvonala, növekszik az ország védelmi ereje, tovább szilárdul a munkásosztály és a parasztság szövetsége, meggyorsul a szocializmus építése.

Ahhoz, hogy a második ötéves tervet sikeresen megvalósítsuk, magasabb színvonalra kell emelni a népgazdaság tervszerű irányítását. Tovább kell fejleszteni a tervező munkát, hogy a tervek minél tökéletesebben hangolják össze a népgazdaság különböző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fejlesztési irányvonalának helyes meghatározására a Magyar Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgozni a legfontosabb ágazatok és a főváros fejlesztésének 10—15 éves tervét. Biztosítani kell, hogy az állami tervek a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésére támaszkodjanak és ezáltal jobban felszínre hozzák a népgazdaságban rejlő tartalékokat. Ezért növelni kell a vállalatok és a helyi tanácsok felelősségét a tervek kidolgozásában. A mezőgazdasági tervezést a mezőgazdaság sajátosságainak megfelelően kell átalakítani és egyszerűsíteni, hogy jobban érvényre jusson az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kezdeményezése a mezőgazdasági termelés fejlesztésében.

Folytatni kell az államigazgatás és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, tökéletesebbé és olcsóbbá tételét elsősorban a felesleges párhuzamos szervek megszüntetésével és az ügyvi. tel céltudatos ésszerűsítésével. Meg kell szüntetni az irányítás bürokratikus módszereit, a vezetés minden szintjén fokozni kell az egyéni felelősséget. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodást és a tartalékok fokozásával, valamint az üzemek közötti és az üzemeken belüli kooperáció jobb megszervezésével biztosítani kell a folyamatos anyag- ellátást. az ütemes termelés legfőbb feltételét. A népgazdaság minden területén el kell érni, hogy a személyes anyagi érdekeltség összhangban legyen a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokkal és elősegítse azok megvalósítását.

A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük feltételei népgazdaságunkban megvannak. E feltételek tényleges biztosítása, és ezzel a terv valósággá változtatása azonban min(Folytatás a hetedik oldalon)

VII. A.a ország egges területeinek fejlesztése