Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-25 / 33. szám

1936. április 25. SZABAD A'ÓGRÁD 3 KI LESZ A GYŐZTES ? mm A pás a tói Szabadság állja a szavát — A szecsényi n. Rákóczi Ferenc Tsz párosversenyre hívta ki a pásztói Szabadság Tsz-t. A pásztóiak elfogadták a kihívást. A verseny második szakasza május 1-én zárul le. Érdekel a dolog, hogy áll a ver­seny. Ezért keresem fel a pász­tói Szabadság Tsz-t. Nem beszélgetéssel, nem ér­deklődéssel kezdem, hanem előbb szemlélődöm; Átmegyek a Zagyva hídján, a tsz kerté­szetében vagyok Percze elv­társ, a kertészet vezetője gyé­kényen ül és a munkaegysége­ket vezeti. Vasárnap van, er­re való idő. A könyvek sokat elárulnak Az év első három hónapjában húsz alatt volt a kertészeti dolgozók havi mun­kaegysége, áprilisban már túl­haladták ezt, a hónap vége felé harminc munkaegység kö­rül lesz. Járkálok a meleg­ágyak között. Nagy rend min­denütt. Az északi szél ellen léckerítést barkácsoltak és kát­ránypapírral vonták be, hogy Védjék a palántákat. Gondos munka, bölcs előrelátás. Meg­kezdték a palánták pikírozását Is. Tovább szép a borsó. Már kapálták is. A zagyvaparton kiültették a palántákat. Nem nagy terület, kísérlet csupán. Máriatanyán is tisztaság fo­gad. Nemcsak az udvaron, ha- hem az istállókban is. A tehén­istállót kimeszelték, mészpor- ral szórták fel a padlót. Óva­kodnak a fertőzéstől. Tiszták, gondozottak a tehenek. Fejési átlaguk 11,5 liter, istálló átla­guk 7,1 liter. Emelkedik. A táblák nemcsak a tejhozamot árulják el, hanem a takarmá­nyozást, a tehenészek munka­beosztását is. A vetések dúsak, erősek. Különösen az őszi árpa. Nem lehet panaszuk a búzára sem. Két hatalmas trágyatelep Van a szántóföldek szélén. Mindkettő szakszerűen kezel­ve, leíöklelve. Többet beszélnek a látottak minden szónál. Ez azonban nem elég. Halljuk, mit monda­nak á tsz vezetői? Krizsanik elvtársnőt keresem fel először, a tsz pártszerveze­tének titkárát. Eleven, örökké mozgó asszony. Mór ma is bejárta a tanyát. — A május 1-ig esedékes munkát mind elvégeztük — kezdi a magyarázatát. Ha már vállaltuk a versenyt, akkor nem akarunk lemaradni. Ipar­kodnunk kell, mert a szécsé- nyiek is jól dolgoznak. — Honnan tudja? — Onnan, hogy mi nem csu­kott szemmel versenyzőnk. A héten voltunk Szécsényben. Az elnök, Kelemen elvtárs, az ag- ronómus, Varga elvtárs, meg én. — Mit láttak Szécsényben? •— Sok szépet. Jól dolgoznak a Rákóczi Tsz-ben. Megnéz­tünk mindent. Először az iro­dában, aztán a mezőn, az is­tállóban. — Megítélésük szerint hogy áll most a verseny? — Mi valamivel jobban ál­lunk. Magasabb a tejhozamunk és a tojás-, meg a baromfibe­adással is a szécsényiek előtt vagyunk. — Hogyan akarják ezt az előnyt megtartani, esetleg ,nö­velni? — Tanulunk. Szakmailag is, politikailag is. Tizennyolcán végezték el a tagok közül az ezüstkalászos tanfolyamot. Ez nem marad eredmény nélkül. Iparkodik itt mindenki. Nincs senki, aki csak névleg lenne tag, dolgozunk mindnyájan. Kell is! a jövő héten viszonoz­zák a szécsényiek a látogatást. Nem akarunk szégyenben ma­radni. .— Jók ezek a látogatások — teszi hozzá elgondolkozva. Ahány ház, annyi szokás. Min­denütt látunk valamit, tanu­lunk; Elbúcsúzom és Kelemen elv­társat, a tsz elnökét keresem. Sikertelenül. Mindenütt előt­tem jár,- de rá nem akadok. Hiába van vasárnap, mindent sorra jár most is; hátha akad valami gyors tennivaló, Varga János elvtársat, a tsz agronómusát otthon talá­lom. Már közel van az ebéd­idő, de készséggel kínál hely- lyel és ad felvilágosítást. — A verseny célja a termés­hozam «nelése, az állatte­nyésztés és az állati termékek növelése. Értékelés, döntés csak a gazdasági év végén lesz. Ezért igyekszünk. — A versenypontok körül az eddig esedékes munkát mind elvégeztük. Fejtrágyáztuk az őszi vetéseket 16 hold árpave­tés kivételével. Ez ugyanis olyan erős és dús, hogy nem kell neki pétisó. Nem használ­nánk vele, megdőlne. Ezen a táblájukon bizony már araszos az árpa pétisó nél­kül is. — Pétisóztunk 5 hold takar­mánykeveréket és 11 hold új­vetésű lucernát. A cukorrépa alá is jól előkészítettük a ta­lajt. 100 kiló kálisót és 250 ki­ló szuperfoszfátot kapott még simítózás előtt. A vetésen ter- mésztesen túl vagyunk. — És mi van a dugvány­répával? Mosolyogva válaszol. — Ez kísérlet. Magtermelés­sel próbálkozunk. Ez jövedel­mezőbb. Több jut majd a tag­ságnak. Holnap itt már kapál­ni fogunk. De nemcsak ez az A Szécsényi Tangazdaság ál­latai minden évben nagy tet­szést aratnak a kiállításon. Most az egyes egyedeken kí­vül a „8-as Szegfű” tehéncsa­ládot is bemutatják, amely há­rom darab tehénből, egy biká­ból és három üszőből áll. Új­donság lesz a dán vörösborjak­ból összeállított hatos csoport ÍS* •k 14,5 mázsás búzatermését és a zöldségtermelésben elért szép eredményeit mutatja be a kiállításon a diósjenői Üj Ba­rázda Termelőszövetkezet. egy kísérletünk van. Az idén dohányt is ültetünk 1 holdon. Az ipari növényekből nagyobb a jövedelem. — Minden őszi kalászost meghengereztünk a felfagyás miatt. A krumpliültetést meg­kezdtük. Keddre ígérte az ál­lami gazdaság a kétsoros ülte­tőgépet. Ha ezt megkapjuk, akkor gyorsan végzünk. 10 hol­don szerződéses krumplink lesz magtermelésre. A kukori­cát még nem kaptuk meg. Sür­getjük minden nap. Természe­tesen hibrid kukoricát vetünk négyzetesen. 56 hold van erre a célra. — Egy holdon itt is kísérle­tezünk tárcsás műveléssel. Így állandóan gyommentes, annyi­szor megyünk át rajta a tár­csával, ahányszor szükséges. Nemcsak az az előnye van. A talaj állandóan porhanyós, ez­zel előkészítjük az őszi vetés­re. Ha a termésátlag azonos lesz a négyzetes vetésével, akkor jövőre így vetjük a ku­koricát. — Közben nem feledkezünk meg az állattenyésztésről sem. Az év első három hónapjának eredménye alapján istállóátlag­ban 3 literrel vezetünk Szé- csény előtt. Természetesen nö­velni akarjuk a tejhozamot. Jók a sertéseink is. Az ellesi átlag 6,1, a juhoknál is 100 százalékon felüli volt a szapo­rulat. 215 anyajuh után 220 bárány. Így összegezi az eredményt: — Jó ez a verseny. Az ál­lattenyésztésnél már most le­mérhető a fejlődés. Kalászo­saink jobbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Pedig őszi ár­pából tavaly is 17,5 mázsás volt az átlagtermés, búzából is 10 mázsán felül termett. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor az idén többet várhatunk. íga/i baráti, elvtársi ver­seny folyik a két termelőszö­vetkezet között. Nem húnyott szemmel versenyeznek, hanem meglátogatják egymást. Ha jót látnak, elismerik, tanulnak be­lőle, ahol hibára akadnak, fel­fedik. Ebből is csak hasznuk származik. A pásztóiak komo­lyan veszik a versenyt. Vállal­ták és nem akarnak lemarad­ni. A Szabadság Tsz tagjai tel­jesítik vállalásukat! Molnár Jenő 20 mázsán felüli átlagtermést ért el őszi árpából Antos Ist­ván felsőpetényi egyénileg dol­gozó paraszt. Most úgy terve­zik, ebből a szép termésből a kiállításra is visz. ★ A pásztói Szabadság Ter­melőszövetkezet kiváló termés- eredményeivel jelentkezett a kiállításra. Cukorrépából 303 mázsás, takarmányrépából 425 mázsás, tavaszi árpából 14 má­zsás holdankénti átlagtermést ért el. Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Termeljünk minél több tejet (Levél a szer kész tőséghez) Dolgozó népünknek napról napra több tejre és tejtermék­re van szüksége, ezért fontos, hogy meglevő tehénállomá­nyunktól minél több tejet kap­junk. A tejtermelést több té­nyező befolyásolja, köztük a tehenek ellésre való előkészí­tése. A tehén csak akkor tud magas tejtermelést kifejteni, ha az ellés előtt gondosan elő­készítjük, megfelelően takar- mányozzuk. Az előkészítésnek nemcsak az a célja, hogy biz­tosítson elegendő tápanyagot a vehem fejlődéséhez, hanem az is, hogy a következő tejelési időszakra tápanyagot raktároz­zon a tejtermeléshez. A tejelé­si időszakban a tehenek tejter­melése nem attól függ, hogy az előkészítési idő alatt hány kilogramm abrakot kapott, ha­nem attól, hogy a tehén milyen kondícióban ellett le. Az elő­készítést tehát mindig a tehén kondíciója szabja meg. Nagy gondot kell fordítani az el- apaEztásra, mert ha az ellés előtt 60—70 nappal nem tud­juk elapasztani, a tehén nem tűd felkészülni az ellésre. Ha az elapasztás ideje az elkövet­kezendő hetekre, azaz a zöld­takarmányozás megkezdésének idejére esik, akkor a zöldta­karmány helyett szénával ta- karmányozzunk, mert a zöld­takarmány növeli a tejterme­lést, ezáltal nehéz lesz az el­apasztás. Növeli a tejtermelést a tőgy­masszázs, amelynek célja, hogy a tőgy teljesen megszaba­duljon a tejtől, továbbá ser­kentse a tejmirigyek működé­sét. A rendszeresen és jól vég­zett tőgymasszázs elősegíti a nagyobb tejtermelést és a tej zsírtartalmát is 0,2 százalékkal emeli. A tejtermelést növelhetjük a helyes fejési mód bevezetésé­vel is. A kézi fejések közül a legjobb a marokfejés, mert a fejő gyorsan, erőteljesen, fá­radság nélkül tud fejni, s a te­hénnek sem okoz fájdalmat. Ezzel a fejőssel még a nehezen tejelő egyedeknél is el tudjuk végezni a fejést, amit a gépi fejősen kívül más kézi fejési móddal nem tudunk rendesen elvégezni. A marokfejés tech­nikája igen egyszerű. A A tőgyet száraz, tiszta kézzel könnyedén átfogjuk, az első szorítás hüvelyujjal, s aztán a következőkkel történik, majd a kisujj zárja az ütemet. A fejési módon kívül fontos a fejések időpontjának megvá­lasztása. A kérdés vizsgálásá- nak figyelembe kell venni az egyes tehenek tejtermelését. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a 25 literen felül adó tehenek­nél érdemes négyszer fejni. A 15 literes teheneknél három­szor, míg a 10 literen aluliak­nál csak kétszer érdemes el­végezni a fejést. Termelőszö­vetkezeteinkben, ahol ma még többségében 10 literen alul van a fejési átlag, a kétszeri fejés a célszerű. Nagyban befolyásolja még a tejtermelést és csökkenti az önköltséget a tehenek egyedi takarmányozása. Ha az el­mondottakat megvalósítjuk, megyei viszonylatban is lénye­gesen növelhetjük a tejterme­lést. Aranyosi István községi agronómus, Kisterenye Tárgyalások az angol—szovjet viszonyról, az európai és a közép-keleti helyzetről, a Hivatalos közlemény a szovjet Angliában a három első találkozó után hi­vatalos közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: Április 19-én és 20-án összesen három ta­lálkozó volt az angol és a szovjet vezetők kö­zött. Nyílt és hasznos eszmecsere folyt szívé­lyes légkörben. Az első találkozó során meg­beszélések folytak az angol—szovjet viszony­ról. s különösen a két ország közti kulturális és egyéb érintkezéseket vitatták meg. Ezzel leszerelésről vezetők angliai tartózkodásáról kapcsolatban mindkét oldal képviselői utasí­tást kaptak, hogy fontoljanak meg és terjes®* szenek elő javaslatokat további megvitatásra* Ezenkívül előkészítő eszmecsere folyt az európai helyzetről. A második találkozón a közép-keleti helyzetet vitatták meg. Meg­egyeztek abban, hogy mindkét oldal képvise- lői e hasznos megbeszélések alapján megfe­lelő javaslatokat készítenek további megfon­tolásra. A harmadik találkozón eszmecsere folyt a leszerelésről. HRUSCSOV: Mi szovjet vezetők úgy gondoljuk, hogy angliai látogatásunk pozitív eredményekre vezet A Szovjetunió londoni nagykövetének csütörtöki reg gelijen elhangzott beszédeid J. A. Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete csütörtö­kön a szovjet nagykövetségen villásreggelit adott a szovjet és angol államférfiak tisztele­tére. N. A Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének tagja, Eden mi­niszterelnök és Gaitskell, a Munkáspárt vezetője a villás­reggelin beszédet mondott. N. A. Bulganyin beszédében kijelentette, hogy a szovjet vezetőknek ez a láto­gatása lépés a Szovjetunió és Nagy-Britannia közeledésének, a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülésének útján. Eden Nagy-Britannia miniszterelnö­ke az angol kormány vala­mennyi tagja nevében köszö­netét mondott N. A, Bulganyin szavaiért. Anthony Eden pohárköszön­tőt mondott a szovjet vezetők egészségére. Ezután N. S*. Hruscsov szólalt fel és kijelentette, hogy csatlakozik ahhoz, amit Bulganyin mondott: Tiszta szívvel jöttünk önök­höz — mondotta N. Sz. Hrus­csov — az vezetett bennünket, hogy elérjük az országaink kö­zötti viszony meg javulását. Megértjük, hogy angliai uta­zásunkkal kapcsolatban önök­nek nehézségeik vannak, mert az önök országában nem min­denki gondolkozik egyformán látogatásunkról. Mind a Kon­zervatív Pártban, mind az el­lenzéki Munkáspártban el­hangzanak látogatásunk mel­lett és látogatásunk ellen szó­ló nyilatkozatok. Ezt termé­szetesnek tartjuk és ez nem feszélyez bennünket. Politiku­sok vagyunk és megértjük, hogy az országok közötti köl­csönös viszony bonyolult kér­déseiről nem alakulhat ki egy­séges vélemény. Még a béké­ről alkotott véleményeknek is lehetnek különböző árnyalatai. Mi, szovjet vezetők úgy gon­doljuk, hogy angliai látogatá­sunk pozitív eredményekre ve­zet. Tegnap és ma London utcáin járva s a várost szemlélve, sok londonit, sok barátságos arcot láttunk. A londoniak jóakara­tban fogadtak bennünket, lát­hatólag remélik a két ország kapcsolatainak megjavulását. Tudjuk azonban — mondot­ta ezután Hruscsov —, hogy az angplok között vannak olya­nok, akik különösebb rokon- szenv nélkül gondolkodnak ró­lunk. De közöttük is, úgy gon­dolom, kevés olyan van, aki fegyverrel akarná megoldani a vitás kérdéseket és ez a lényeg. Tárgyalásainknak sikere lesz, ha a népeknek a békére és az összes vitás vagy megoldatlan kérdés békés megoldására irá­nyuló törekvése vezet bennün­ket. Önöknek, uraim, nem tet­szik a kommunizmus. Mi ezt tudjuk. És nem titkoljuk, hogy nekünk nem tetszik a kapita­lizmus. De békében akarunk élni, Természetesen nem köve­telünk önöktől valamilyen irántunk érzett szeret etet. De el kell ismerni azt a tényt, hogy van egy olyan nagy or­szág, amelyet Szovjetuniónak hívnak. És ez az ország békét és nem háborút akar. Mint ahogy a nép mondja, olyan szomszéd mellett kell élni, ami­lyet az isten adott és nemcsak olyan mellett, amilyet szeret­nénk. Ha ilyen elgondolással fo­gunk hozzá a nemzetközi kér­dések megoldásához, akkor mindig meg lehet állapodni. Ha más elgondolással fogunk hozzá, akkor lehet nyájasan beszélgetni, szépen mosolyogni egymásra, de üres kézzel kell elválni. Hiszen mi nem akarjuk rá­beszélni önöket, hogy fogadják el a mi rendszerünket és for­duljanak el a kapitalista rend­szertől. Önöknek ismét nem érdemes időt vesztegetni arra, hogy rábeszéljenek, mondjunk le szocialista rendszerünkről. Azt gondolom, hogy az önök számára az is világos, hogy semmit sem eredményezhet, ha megpróbálnak nyomást gyako­rolni ránk, s lehetetlent köve­telni tőlünk. Mi sem ringató­zunk ezzel kapcsolatban sem­milyen illúzióban. Milyennek kell lenni a kive­zető útnak? Csak egy kivezető út van: a békés egymás mel­lett élés. Más kivezető út nincs. Nem lehet megkísérelni a vitás kérdések háborúval va­ló megoldását. Mint a tapasz­talatok megmutatták, mint az élet megmutatta, a vitás kér­dések háborúval nem oldód­nak meg, hanem még inkább kiéleződnek. Egy bolygón élünk. Most, mivel a technika olyan nagyot fejlődött, boly­gónk nagyból kicsi lesz. Nézzünk egy példát. Míg régebben országunkból Ang­liába napokig tartott az út* most a repülőszerkesztők olyan repülőgépet alkottak* amely néhány órára csökkenti ezt a távolságot. Itt jelen van Tupoljev akadémikus, a ki­váló szovjet konstruktőr. Az a repülőgép, amelyet ő szer­kesztett, három és fél órára csökkenti a Moszkva és Lon­don közötti távolságot és ez nem a végső határ. Ismere­tes, hogy a katonai repülőgé­pek még gyorsabban repülnek* Vagy gondoljunk az interkon­tinentális irányítható lövedé­kekre, amelyek néhány perc­re csökkentik ezt a távolságot* Kipróbáltuk a hidrogénibom- bát. Önök készülnek kipróbá­lására. Ennek a fegyvernek az erejét mind a két fél ismeri.' Ezért nem szabad a népeket veszélybe dönteni, nem sza­bad a világot a pusztulásnak és az értékek megsemmisülé­sének veszélyébe dönteni. Ma a háború a technika fejlődése következtében egyik félnek sem hozhat hasznot, csak óriá­si pusztítást okozhat. Mindent meg kell tennünk* hogy megakadályozzuk a há­borút, fokozottan dolgozzunk a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, törekedjünk a népek közötti barátság megszilárdí­tására, a világbéke megerősí­tésére. Ebből ismét az a követ­keztetés, hogy a békés egymás mellett élés életszükséglet. Egyesek azt mondják, hogy össze akarjuk veszíteni önö­ket az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal, s az angol—ameri­kai viszony rovására akarjuk megjavítani a szovjet—angol viszonyt. Az ilyen elmélkedé­seknek semmi közük sincs a valósághoz, alapvetően helyte­lenek. Nem akarjuk, hogy önök bárkivel is viszályba bonyo­lódjanak. Sőt, mi több, azt szeretnénk, hogy a Szovjetunió az önök segítségével jóviszonyt alakíthasson ki az Egyesült Államokkal és más országok- kai. Nem akarjuk, hogy valaki a velünk való baráti kapcsola­tait más országokhoz fűződő viszonyának romlására építse; Az a véleményünk, hogy az összes népek és országok kö­zötti baráti kapcsolatok fejlő­dését csak a világbéke meg­szilárdításával, a nemzetközi biztonság megerősítésével le­het elérni. N. Sz. Hruscsov ezután po­hárköszöntőt mondott a Szov­jetunió és Nagy-Brltannia né-- pei barátságának megszilárdu­lására. Bnlganvin elvtárs beszéde a londoni grófság tanácsában Bulganyin és Hruscsov elv­társ vasárnap este részt vett a nagy londoni tanács fogadá­sán. A fogadáson mondott be­szédében Bulganyin elvtárs az üdvözlő szavak után han­goztatta: Igen örülök, hogy itt lehe­tek önök között, a londoni grófság tanácsában, I .ondon városának központi íban. Meg kell mondanom Önök­nek, hogy mind én, mind ba­rátom, Nyikita Szergejevics Hruscsov sok időt és munkát szenteltünk Moszkva és a Szovjetunió más városai fej­lesztésének és építésének. Községpolitikai tevékenysé­günk sok mindenre megtaní­tott bennünket. Hozzásegített, hogy nagy tapasztalatokat szerezzünk, jobban megismer­iük országunk lakosait és városait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a községi szer­vek és különösen a fővárosi szervek tevékenységének. Nem véletlenül mondtam, hogy a fővárosok adják meg a han­got. Valóban fővárosaink jó hangot adnak meg, a barátság hangját, minden nép békéjé­nek hangját. (Taps.) A békéről szólva szeretném felhasználni azokat az elképze­léseket. amelyeket ön, tanács­elnök asszony, a fővárosaink közötti érintkezésről kifejtett. Mély meggyőződésünk, hogy az ilyen kapcsolatok elő fogják segíteni az országaink közötti barátság szellemének erősödé­sét. Biztató, hogy az önök kül­döttsége 1955 végén Moszkvá­ban járt. Szeretnénk, hogy mi­nél több londoni látogasson el Moszkvába és minél több moszkvai Londonba. (Taps.) Mindig örömmel fogjuk üdvö­zölni Moszkvában és országunk minden részében Anglia, Lon­don és a londoni grófság min­den képviselőjét. A szovjet emberek és az angolok között ma még nem minden egyszerű és nem min­den világos. Még sok kérdés­ben nincs meg a kellő kölcsö­nös megértés. Minden irányban ki kell terjesztenünk az orszá­gaink közötti kapcsolatokat: minél kiterjedtebbek lesznek ezek, annál inkább meg fogjuk egymást érteni. Azt kívánom, hogy erősödjék és fejlődjék London és Moszk^ va barátsága* ’

Next

/
Thumbnails
Contents