Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-04 / 27. szám

1956. április 4. SZABAD AŐGR'ÍD 5 Kiváló eredmény 3 Salgóiarjáni Üveggyárban a kieső idíí csökkentése terén Még a felszabadulási ver- senyszakasz megindulásakor történt, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban a IV-es kemen­cénél dolgozó három váltómű- szak tagjai versenyre hívták egymást. A verseny célja a íkieső idő csökkentése. Az el­múlt héten ezután Müller Já­nos művezető műszakja olyan kimagasló eredményt ért el ezen a téren, amilyenre még soha nem volt példa az üveg­gyár történetében. Müller Já­nos a hozzája beosztott bri­gád vezetők: Salamon Géza, Lavrincz Ferenc, Janusek István, Súlyok György, Bállá János, Koperla Béla, Melincz István és Müller Gyula segít­ségével olyan jól szervezte meg a munkát — gondosan ügyelve a rendszeres megelő­ző karbantartás biztosítására —, hogy a hét folyamán a mű­szak ledolgozott munkaidejé­nek mindössze 1,5 százaléka esett ki a géprevárás miatt, noha a gyárban átlagosan 12 százalék a hasonló okokból adódó kiesési idő. Az üveggyár vezetősége és az üzemi bizottság Müller Já­nos művezető és a hozzá be­osztott dolgozók kitűhő ered­ményét követendő példának állította az egész gyár kollek­tívája elé. Hírek Cukrász bemutató-versenyt rendez a Salgótarjáni Vendég­látó Vállalat április 4-én a városi kultúrházban. A bemu­tatón a váci, a balassagyarma­ti, a salgótarjáni és a megye földművess zövetkezeteinek cukrászai mutatják be készít­ményeiket. A bemutatót el­adással kötik egybe. ★ A diósjenői Űj Barázda Termelőszövetkezetben 15 kh. tavaszi szántást végeztek el eddig. A kertészetben előké­szítették. a melegágyakat is — jelenti tudósítónk. Földművesszövetkezeti Épí­tőanyagtelepek működnek Galgaguta, Jobbágyi, Diósje- nő, Bocsarlapójtő, Drégelypa- lánk, Nagyoroszi, Litke, Mát- ramindszent és Mátranovák községekben. A két utóbbi község kivételével, az építő­anyagtelepek tüzelőszer érté­kesítéssel is foglalkoznak. ★ Tűzrendészen értékelő ér­tekezletet tart április 7-én a BM. Nógrád megyei Főosztály tűzrendészet! osztályparancs­noksága. Az értékelés után az értekezlet az 1956. évi tűzren­dészed feladatokat vitatja meg. Egy-egy darab üszőt, anya- sertést és borjút, valamint 4 malacot ajánlott az árvízkáro­sultak megsegítésére a rom- hányi Rákóczi Tsz — írja Je­szenszky Ferenc levelezőnk.-k A földművesszövetkezetek értesítik a termelőket, hogy a rendkívüli időjárás, s a hosz- szú ideig tartó hideg miatt a keltetési idényben mintegy hárem-négy heti késés állott elő. Ennek következtében a naposcsibék szétosztása is mintegy három-négy héttel el­tolódik. Éppen ezért a földmű­vesszövetkezetek közlik a na­poscsibe igénylőkkel, hogy várjanak türelemmel, míg a keltető állomásokon kikeltetett- naposcsibék a megrendelés sor­rendjében a földművesszövet­kezetek útján szétosztásra ke­rülnek. ★ Bővítik a bujáki általános is­kolát. A munkálatokra 397 000 forintot fordított államunk. Az építkezést március 20-án meg­kezdték.-k A Magtermeltető és Vető­magellátó Vállalat szakfel­ügyelői ez vben megyénk 36 községében tartottak szakmai előadást. A vállalat úgy határozott, hogy a jövőben rendszeresíti ezeket a szakmai előadásokat. Bebizonyosodott, hoev a ter­melők szívesen eljárnak rá és ismereteik bővülése, a ter­méseredmények növekedését segíti elő, A kedvező időjárást kihasználva vasárnap is dolgoztak a földeken A szokatlan kései tavasz sürgeti a mező- gazdasági munkát, ezért több állami gaz­daságban és gépállomáson még vasárnap is dolgoztak.-#• Több mint 30 munkás dolgozott vasár­nap a Magyarnándori Állami Gazdaságban is. A három i'ogatos és a három traktoros vetőgép 20 hold baltacimot és 50 hold len vetését végezte el. A vetésen kívül 50 hold földet hengereztek és 70 hold őszi mély­szántást fogasoltak a gazdaságban. * A Kisterenyei Gépállomás 10 traktorosa dolgozott vasárnap és közel 30 hold földet szántottak fel. A legjobb eredményt Nyári Mihály traktoros érte el, aki G—35-ös erő­gépével 1 holdon végezte el a szántást. Borsosberényben az él üz ein j c 1 v én ny e I kitüntetett állami gazdaságban tegnap fe­jezték be a kora tavaszi növények vetését. Az 50 hold árpa, 50 hold zab és 130 hold borsó mellé tegnap került a földbe a 60 hold cukorrépa és az 50 hold rostlen. A vasárnapi miiszak legjobbjai Raskő József és Maglódi István traktorosok voltak, akik napi normájukat túlteljesítették.-lt­ot univerzál gép dolgozott vasárnap az Erdőkürti Gépállomáson. A gépek egy része a tavasziak vetését végezte, a többi henge- rezcst, simítózást végzett. Morgós-pusztán az őszön alakult Aranykalász Termelőszö­vetkezetben Nánai István traktoros 30 hol­dat hengerezett, Zsíros József pedig Egy- házasdengelegen 10 hold tavaszi árpa ve­tését végezte el. Négy hónappal a zárszámadás után a palotás! Május 1 Termelőszövetkezetben Gyenge eredményekről ad számot a palotási Május 1 Tsz zárszámadása. Az elmúlt év­ben 215 000 forinttal zárlak passzívan. Mi volt az oka, hogy a megye egyik legna­gyobb termelőszövetkezete, amely az előző évben jól gaz­dálkodott, most ily hatalmas passzív összeggel zárta a gaz­dasági évet? — A passzívan zárás egyik megszervezték a brigádokat. Két növénytermesztő brigádot alakítottak 43—43 fővel. Bri­gádvezetőknek a munkában élenjáró Szűcs Józsefet és Fo­dor Margitot választották. A brigádokon belül négy-négy munkacsapatot szerveztek és az egyes munkacsapatoknak kijelölték a saját területét, amelyen egész évben dolgozni fognak. Simítózza az őszi mélyszántást Bódi János traktorista, a palo­tási Május 1. Tsz-ben. A földbe cukorrépa kerül majd. jövedelme ­A munkaerő helyes elosztá­sa már most a tavaszi mun­káknál is érezteti hatását. 26 oka — mondja Juhász elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke — az állattenyésztés zősége volt. Keveset törődtünk a tehenekkel. Volt olyan hó­nap, amikor egy-két liter volt az istállóátlag. A takarmány, az abrak fogyott, a tejtermelés pedig alacsony volt. A passzívan zárást befolyá­solta még néhány objektív té­nyező, mint például 30 hold té­li kifagyás, amely 60 000 forint kárt okozott. Az elmondottakon kívül a passzívan zárásnál figyelemre méltó tényezője volt a rossz munkaszervezés. Nem volt szilárd a munkaerő­elosztása. A meglévő munka­csapatok tagjai egyik nap itt, a másik nap ott dolgoztak. Nem volt elhatárolva az egyes csa­patok területe. Volt olyan eset, hogy ugyanazon a táblán az egyik csapat végezte a vetést, de mér a másik a kapálást. A helytelen szervezés eredménye­ként nem tudták idejében el­végezni az egyes munkákat, ami a kevesebb termésben és a passzívan zárásban mutatko­zott meg. A szövetkezet vezetősége ta­nult az elmúlt év sikertelensé­hold tavaszi búza — ebből 5 hold terven felül — 70 hold borsó és 25 hold árpa már a földbe került s amint az idő engedi, elvetik a burgonyát és a cukorrépát. Idejében elvé­gezték az őszi vetések tavaszi ápolását is. A napokban fejez­ték be 198 hold őszi búza fej - trágyázását. Most holdanként 40 kilogramm pétisót szórtak, de úgy tervezik, ahol gyen­gébb a gabona fejlődése, ott még a szárba indulás előtt mégegyszer elvégzik a fejtrá­gyázást. A nagyobb termés elérése érdekében az új munkaszervezéssel lehetővé válik a fejlett agro­technikai módszerek alkalma­zása. A termelőszövetkezetben az idén már 50 holdon termel­nek négyzetesen kukoricát. A terv szerint a háromszori gépi kapálás mellett ugyanannyi­szor kézierővel is megkapál­ják. A lehető legnagyobb .mér­tékben alkalmazzák a gépi munkát. Az elmúlt évben 96 százalékban végezték géppel az aratást. Most 98 százalékot géből és már a tél folyamán' ír elő a terv. amely azt jelenti, hogy a búzát és az árpát 100 százalékban aratják géppel, csupán néhány hold rozsot és a sarkokon aratnak kézzel. A sziláid brigádszervezet és az a 18 űj tag, akik a tél fo­lyamán léptek be a termelő- szövetkezetbe, lehetővé teszik, hogy minden munkát időben és megfelelő minőségben vé­gezzenek el, amely több ter­mést és nagyobb jövedelmet eredményez. A brigádszervezet kialakítá­sán kívül változások történtek az állattenyészben is. A te­hénállományból 11 darabot ki­selejteztek és ezek helyére 17 darab saját nevelésű üszőt ál­lítottak be, amelyek közül ket­tő már le is ellett. — Bevezettük az egyedi ta­karmányozást is — mondja Cséri: Ferenc, az új brigádve­zető. — Az alaptakarmányon kívül minden öt literen felül termelő tehén literenként 40 dekagramm abrakot kap. A rendszeres gondozás és a megfelelő takarmányozás kö­vetkeztében a múlt év márci­usi 2,3 literes fejési átlaggal szemben ebben az évben már 6,3 liter tejet fejtek egy tehén­től. A gépesítés nagyarányú al­kalmazása lehetővé teszi, hogy csökkentsék a Idállományt, ami szintén befolyásolja a jö­vedelmező gazdálkodást, mert például egy ló egy évben 104 mázsa takarmányt, 16 mázsa abrakot és 20 mázsa egyéb nö­vényféleséget fogyasztott el 40 800 forint értékben. Ezen felül egy pár ló évi gondozá­sáért 2305 forintot fizettek ki. Jövedelmet pedig vajmi keve­set hoztak. Ezért a termelőszö­vetkezet vezetősége és tagsága úgy határozott, hogy hat pár­ral csökkentik a lóállományu­kat. így 864 mázsa takarmány és abrak szabadul fel, amit a tehenészetben, vagy a sertéste­nyésztésben jövedelmezően fel­használhatnak. Még csak néhány hónap múlt el a zárszámadástól, de már most láthatjuk, a szövetkezet megkezdte kikü­szöbölni azokat a hibákat, amelyek a múlt évi passzívan zárást okozták és a mostani gazdálkodás azt mutatja, hogy ebben az évben már jobb eredményeket mutat majd fel. (Tudósítónktól) Csinosítják párthelyiségü­ket és környékét a bujáki kommunisták. Serény munká­val járdát építenek, kisebb külső és belső tatarozásokat végeznek; virágoskertet létesí­tenek, hogy igazán szép és otthonos legyen a párt helyi­sége. * A bujákiak is segítséget nyújtanak az árvízkárosultak­nak. A gyűjtésben és annak szervezésében a falu kommu­nistái, tanácstagjai mutattak példát. Pásztor Mihály párttag például egy borjút ajánlott fel a bajbajutottak javára. Az 1 úttörők 210 darab tojást, több száz kiló burgonyát, babot, lisztet és kukoricát gyűjtöttek. Mi újság Bujákon ? Csak az őszön kezdi majd meg a közös munkát a ja­nuárban alakult Kossuth Tsz de máris előre gondoskodnak állatállományuk takarmányo­zásáról. Ügy döntöttek, hogy 12 holdon. — amelyet a köz­ség tartalékterületéből juttat­tak nekik — együttes erővel kukoricát termelnek. * Épül. szépül, gazdagodik Buják. A Petőfi utcában új hi­dat építettek. A napokban megkezdték az általános isko­la bővítését, korszerűsítését, amelyre 397 060 forintot fordít államunk. A községpolitikai terv 200 méterhosszá beton­járda építését írja elő. * Mint megyénk valamennyi községe. Buják is nap mint nap ezernyi formában érzi ál­lamunk támogatását, segítő­készségét. Azonban sokan a község gazdái közül mégis megfeledkeznek arról, hogy állam iránti kötelezettségük­nek eleget tegyenek. Varga Mihály, Varga István (bodi), Varga Dezső. ifj. Kiss János például még erre az esztendő­re egyáltalán nem szolgálta­tott be semmit. Varga János (rádi) meg Gábor Mihály pe­dig az adóval van hátralékban. Jó lenne, ha ezek a gazdák példát vennének azoktól, akik tetteikkel már bebizonyítot­ták, hogy nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is is­mernek. Sramkö Károly Hová billen a ntévlefg ? ... „ellenállhatatlan erővel ha­lad a szocialista mezőgazdaság ki­alakítása, ami megteremti a le­hetőséget a mezőgazdasági ter­melőerők gyors kifejlődéséhez és kizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosít a dolgozó parasztságnak.” (Hegedűs András) A tangazdaság magas kultú­rájú termelése megnyitotta Szügy községben a szocialista mezőgazdasági termelés végte­len perspektíváit. Csak egy pél­dát vegyünk a sok közül ennek bizonyítására. A tangazdaság sorvetéses, gépi művelésű kuko­ricaültetvényének holdja 28— 30 mázsa csöves terméssel fi­zetett, míg a kis- és középpa- raszt-gazdaságok átlagtermése 18—20 mázsa lett. A két szek­tor talaj- és éghajlati viszonyai egyformák. Mi okozta a dolgozó parasz­tok alacsony átlagtermését? A kis- és középparaszt­gazdaságok éppen a szétszórt­ságuk miatt gátolják a techni­ka, a tudomány legújabb vív­mányainak felhasználását a termelésben. Ezért a kisgazda­ságok alacsony termelékenysé- gűek, s drágán állítják elő a termékeket. Erről reális ké­pet szolgáltat az alábbi táblá­zat tartalma. Egy kh kukoricaültetvény megmunkálásának költsége a kisgazdaságban (A legfontosabb munkák értékét számítva.) őszi mélyszántás 18 cm mélyen Sorbavetés fogatos géppel Boron ál ás Első kapálás kézzel Második kapálás kézzel Harmadik kapálás lókapáva' Törés, fosrtással Szállítás (egy fuvar 30 Ft) Ft Munkaidő 250,— 1,5 nap 40,— 0,5 nap 30,— 2 óra 150,— 2,5 nap 150,— 2,5 nap 100,— 1 nap 120,— 3 nap 90 — 0,5 nap 930,— 11,5 nap + 2 óra Az egy kh kukoricaültet­vény 20 mázsa csöves ter­ményt termeszt. Ha a termést elosztjuk az összköltséggel, ak­kor az egy mázsa kukorica előállítási ára 46,50 forintba kerül. A község kukoricavetésterve 109 kh 20 mázsás termésátlagot számolva, az ossz csöveskuko­ricatermés 2180 mázsa. Ezen a kukoricamennyiségen 310 da­rab sertést hizlaltak meg 130 kg átlagsúllyal. A sertésekkel feletetett kukorica értéke 100,370 forint. Ha szabadpiaci áron számolnánk a kukorica mázsáját, megdöbbentő szám­adatot kapnánk. Ha a község kis- és közép- paraszt-gazdaságai szocialista nagyüzemi gazdaságba egye­sülnének. rohamosan emelked­ne a mezőgazdasági munka termelékenysége, csökkenne a termékek önköltsége. A gép­állomás biztosítaná a nagygé­pek, traktorok, négyzetbevető gépek, növényápoló gépek használatát, s a kihelyezett gépállomási mezőgazdász ál­landó segítséget nyújtana az. agrotechnika legújabb tudo­mányos eredményeinek alkal­mazásához. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a szocialista nagyüzemben hogyan növek­szik a munkatermelékenység, s hogyan csökken a termékek előállítási költsége. Egy kh kukwricaültetvény megmunkálásának költsége a tsz-ben (A legfontosabb munkák értékét számítva.) Gépi munkadíj Munkaidő Mélyszántás 25 cm mélyen 96,— 3,5 óra Vetés négyzetesen géppel 38,— 1 óra Boronálás 4,— 1 óra Kapálás négyszer keresztben, hosszában (kh-nként 44 Ft) 176,— 4 óra Törés kézzel, fosztva 120,— 3 nap Szállítás (egy órára vontatóval 20,— 1 óra 444,—3 nap+10,5 óra A gépi és négyzetes művelé­sű kukoricaültetvény holdja (szűkén számítva) 30 mázsa csövestermény. Ha a termést elosztjuk az összköltséggel, ki­derül. hogy az egy mázsa ku­korica előállítási ára 14,80 fo­rint. Ugye, milyen óriási a kü­korica-átlagtermés. A helyes vetésforgó kialakításával a föld termőerejének fokozásá­val, gépi műveléssel, hibrid ve­tőmag alkalmazásával a nyári gazolókapálás elvégzésével, a pót beporzással, s más egyéb terméstfokozó agrotechnikai lönbség? Ha a szövetkezetnek is 109 kh kukoricaültetvénye lenne, az össztermés elérné a 3270 mázsát. Ebből a termény­mennyiségből — amelynek az összértéke 48,396 Ft — 510 da­rab' sertést, 200 kg átlagsúllyal lehetne felhizlalni, ha 100 ki­logrammos sertéseket állíta­nának be hizlalásra. Tehát 200 darab sertéssel többet hizlal­hatnánk, mint egyénileg. Ez 400 mázsa húst és zsírt jelen­tene. Élősúlyban 20 forintjá­val számolva a sertés kilóját: 800 ezer forint jövedelemhez jutnának — csak sertésből! Mindehhez hozzá kell fűzni azt is, hogy a nagyüzemben ma már nem számít rekord- eredménynek a 30 mázsás ku­módszerek alkalmazásával 35—40 mázsára is fel lehet fo­kozni a holdankénti hozamot. Ezzel egyidőben a legalacso­nyabbra szoríthatnánk a ter­mék önköltségét. A két szektor kukoricater­mesztési eredményének össze­hasonlítása a termelőszövetke­zeti gazdálkodás javára billen­ti a mérleget. Ezt a tényt már több kis- és középparaszt fel­ismerte s Mikszáth Kálmán névvel termelőszövetkezetet szerveztek a községben. A gaz­dák — különösen, amióta meg­alakult az új termelőszövetke­zet — naponként végeznek ha­sonló számadást, s egyre töb­bet beszélnek a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, a szö­vetkezetalakításról. A nagy érdeklődésre való tekintettel az ÚJ IDŐ ára 1956. április 1-től jelentősen csökkent. A lap új ára 1 hóra 6.— Ft negyedévre 18.— Ft félévre 36.— Ft 1 évre 72.— Ft A példányonkénti ár 3,— Ft-ról 1,50-re esökken. Az Uj Idő előfizethető és példányonkint is kapható min­den postahivatalban és a postás kézbesítőknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents