Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-21 / 32. szám

4 SZABAD AOGRÁD 1956. április 21. A tanító egyre központibb alakja lesz a falunak Egy eredményes tanácskozás tanulságai A salgótarjáni járási párt­A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE SZOMBATTÓL-SZOMBATIG AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEIBŐL bizottság, a járási oktatási osz­tállyal közösen megbeszélésre hívta össze az elmúlt 2—3 év­ben végzett fiatal munkás- és paxasztszármazású nevelőket. A tanácskozásra meghívtak néhány idősebb pedagógust — igazgatót, nevelőt — is. A kezdeményezés helyessé­gét a megbeszélés lefolyá­sa teljes mértékben iga­zolta. A beszámoló összeállításánál ügyeltek arra, hogy az olyan kérdésekkel foglalkozzon, ami az iskola oktató-nevelő mun­kájában jelenleg a legfonto­sabbak közé tartozik. Nem hagyta figyelmen kívül László elvtárs, a pártbizottság titkára, aki a beszámolót tartotta, azt sem, ami a fiatal nevelőket foglalkoztatja. Ilyen kérdések­kel foglalkozott a beszámoló: az ideológiai és szakmai isme­retek gyarapításának fontos­sága, a munkás és paraszt ta­nulók fokozottabb segítése, a világnézeti nevelés kérdése. Szó volt a pedagógusok társa­dalmi munkájáról is: a kultu­rális munkáról, a DISZ segít­ségéről, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének prob­lémájáról. A gondosan összeállított vita­nyitó előadás jó alapot nyúj­tott a megbeszélésre. Emeljük ki a vita néhány legfontosabb tanulságát. A felszólaló idő­sebb kartársak (Straubné, Ke- rényi, Vadkerti, Szentirmai stb.) szavát a féltő gondosság, a törődés és a tanácsadás szel­leme hatotta át. Ez jogos volt s szükséges is. Ugyanis újra megállapítást nyert, hogy nincs minden rendjén ne­velőképző intézményeink munkájában az iskolai munkára való felkészítés terén. S bár volt ellenvetés is, he­lyesnek mondható Varga Zol­tán fiatal nevelő megállapítá­sa: „Minden jóval kecsegtet lek bennünket a főiskolán, d nem készítettek fel megfele lően az életre.“ Ebből követ kezik, hogy nagyobb segítségei kell adni fiatal nevelőinknek. Felmerült az is, milyen fontos dolog a fiatal neve­lők egyéni életével, prob­lémájával való törődés. Az iskolából kikerülő nevelő legtöbbször, számára ismeret­len helyre kerül. Idegen kör­nyezetben kell megkezdenie munkáját. Rendkívül fontos, hogy az igazgató, a szakszer­vezeti bizottság, de szinte az egész nevelőtestület ne hagyja magára őt. Gondoskodni kell lakásról, szabadidejének meg­szervezéséről, tanulásáról, tár­sadalmi munkájáról. Rendkívül tanulságos volt az, amit Vadkerti elvtárs (ka- rancsalji igazgató) elmondott. Amellett, hogy elsősorban a gyakorlóévesek vizsgára való felkészüléséről beszélt, kitűnt, hogy helyesen foglalkoznak a fiatal kartársakkal. Például közösen hizlalnak disznót, a pedagógusoknak járó földet egy helven vették ki, s közö­sen művelik meg. Ilyen gon­doskodás mellett otthonosan érzik magukat a fiatalok. Molnár Emma a nevelőmun­kában annyira nélkülözhetet­len osztály- és iskolaközösség kialakításáért végzett fárad­ságos munkájukat ismertette. Tanulságos volt Szatmári Ju­dit felszólalása is, aki társa­dalmi munkájukról szólt. A fiatalos, dolgozni akarás pél­daképe volt az, amit Gere Ilo­na óvónő elmondott. Az egyes megnyilvánulásokon túl az a derű, optimizmus, amj a meg­beszélésen uralkodott, arra enged következtetni, jó kezek­ben vannak a gyerekek, akiket a járás fiatal nevelői taníta­nak. Természetesen nem sza­bad megelégedniük. Az idősebb nevelők részéről elhangzott vé­leményekből feltétlen olyan következtetést is le kell von­ni: van tennivalójuk még fia­tal nevelőinknek. Van tenni­valójuk különösen azért, mert mint ezt a tanácskozás is meg­állapította: a pedagógus egyre özpontibb alakja lesz az egész ".lu életének. Fekete Ottó Az elmúlt napokban felére csökkent a tröszt tervelőnye. Ebben a visszaesésben legna­gyobb része Hányásnak van, amely a legutóbbi többletét el­veszítve néhány nap alatt több mint 400 tonna adósságot gyűjtött össze. Az adósok kö­zött a legutolsó helyen Róna van. Az élen járók csoportjában is, Nagybátony és Zagyva ki­vételével, minden bányaüzem visszaesett. A tröszt a bányaüzemek je­lentős visszaesése következté­ben már csak 0,4 százalékkal van esedékes havi terve fe­lett. ÉLEN JÁRÓK: Nagybátony: 1072 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Szorospatak: 555 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Kisterenye: 382 tonna több­Sikerül-e végre Rónának is az élenjárók közé kerülni? A rónai bányászok. akik legllleték-e seb­bek a válasszal, azt mondiák, hoffy május 1-re nem lesznek a seregl'.siilók között. Rómán az adósság megszünte­tésének legfőbb módját, az előre­látó műszaki intézkedés mellett, a munkaverseny fellendítésében látják. Galcsiik Sándor brigádjának felhívása alapján márciusban megindult verseny áprilisban folytatódik és a versenyben most Galcsik Sándor brigádja vezet 120 sziázalékk-al versenytársa, a Somoskői-brigád előtt, amelyet most Kiss László vezet és leg­utóbb 114 százalékos eredményt ért el. Rónán azonban nemcsak páros, hanem „hármasverseny ’ is van. amely ügy kezdődött, hogy Szabó Aladár brigádja kihívta Müllei István brigádját, és egy harma­dik. Nyitrai József brigádja meg Szabó Aladár brigádját. Jelenleg a ..hármasverseny’' állása.az ese­dékes havi terv teljesítése alap­let. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Tiribes: 340 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Mátranovák: 202 tonna több­let. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Zagyva: 119 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. ADÓSOK: Ménkes: 163 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Kányás: 413 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mizserfa: 567 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Kazár: 880 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Róna: 956 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. ján a következő: 1. Müllei Ist­ván brigádja 118 százalékkal. 2. Nyitrai József brigádja 111 szá­zalékkal. 3 Szabó Aladár bri­gádja 80 százalékkal. A rónai bányaüzem legjobbja a május 1 tiszteletére folyó ver­senyben Angyal Pál I. brigádja, amely eddig havi tervét 173 szá­zalékra teljesített© ég még napi előirányzatának teljesítésében soha nem adta 160 százalékon alul. ______ úttbrb Képzőművészeti Kiállítás Salgótarjánban Úttörő Képzőművészeti Kiál­lítás nyílt vasárnap reggel a városi kultúrházban, a DISZ megyei bizottság rendezésében. A kiállításra sok szép anyag — főleg rajz — érkezett be, a környék ifjú képzőművészei­nek gondos munkája. Négyzetes kukoricavetési bemutató Bemutatót rendeztek kedden Balassagyarmaton a kukorica négyzetes vetéséről. A járás községeinek mezőgazdászai és a termelőszövetkezetek elnökei jöttek össze, hogy megtekint­sék a négyzetbevető gép mű­ködését. Az egybegyűltek elis­merően nyilatkoztak a négy­zetbevető gyors és jó minőségű munkájáról. Számos tsz-elnök döntött ügy, hogy hazamenve beszámol a látottakról a tag­ságnak és ők is négyzetesen, géppel vetik kukoricájukat. Iskola névadó ünnepély Nagybátonyban Bartók Béláról nevezték el Nagybátony bányaváros álta­lános iskoláját. A névadó ünne. pélyt vasárnap délután tartot­ták. Az ünnepi műsorban fő­leg Bartók-dalokban gyönyör­ködött az egybegyűlt közönség. Kiföídelltá a tavaszi kalászosok Az elmúlt heti esőzés e hét elejére kicsalogatta a vetést a földből. Zöldellnek már a ta­vasszal vetett kalászosok me­gy eszerte. Különösen szépek a termelőszövetkezetek vetései. A hanti Győzelem Tsz 12 hol­das árpatábláját az egész kör­nyék egyéni gazdái megcso­dálták. Büszkék az érsekvad­kerti Dimitrov tagjai is a szépen fejlődő árpavetésükre. Újra kapható lesz a teher „Honleány" Mintegy millió forint értékű áru érkezett a héten a salgó­tarjáni Textilnagykereskedel­mi Vállalathoz. Az áru 70 szá­zaléka a vevők által keresett nyári idénycikk. többek között férfi és gyermek kötött-áttört ingek, leányka fehérneműk, valamint férfi, női és gyermek gyapjú kötöttáruk. Kapható lesz a nagyon keresett fehér „Honleány” is. Primőrárut szállít rnár a Pásztói Állami Gazdaság Ez évben a Pásztói Állami Gazdaság kezdte meg me­gyénkben elsőnek a primőr­áruk szállítását. Ezen a héten a balassagyarmati piacra nyolc mázsa paraj került Pásztóról, Tarjánba 300 csomó retket, 400 csomó zöldhagymát és 2 mázsa parajt szállítottak. Szépen fej­lődik már a saláta is a gazda­ságban. Egy-két nap múlva az is piacra kerül. Zenei est az árvíz­károsultak megsegítésére Zenei estet rendezett csü­törtökön este a városi kultúr­házban a TTIT, a vár06i kul- túrház, az állami zeneiskola é* a városi népművelési osztály. A műsorban felléptek a zene­iskola növendékei, a munka- csoport zeneóvodásai, a városi kultúrház balettnövendékei és a városi tanács vonósnégyese. Jól halad a kukorica négyzetes vetése (Tudósítónktól.) Meggyorsult a kukorica négy- zetes vetése megyénkben. Csü­törtökig a tolmácsl, az erdő­kürti és az érsekvadkerti gép­állomás négyzetbevető gépei több mint 160 holdon szórták földbe a magot. Csütörtök dél­előtt újabb három gép indult munkába, hogy kielégítse a ter­melőszövetkezet igényét, mely az elmúlt esztendőhöz képest nagymértékben megnöveke­dett. Mintegy 40 termelőszö­vetkezet közel 600 holdat vet ez évben négyzetesen. A jövő hét elején újabb négy darab négyzetbevető áll majd mun­kába, 1 ‘ I «: A rónai bányászok párosversenyre keltek , <300000000000000000001 „Oké" szignó nélkül... poooasoooooooooooooooocxxooooocxx Beszélgetés Marosi Károllyal, a Szabad Európa volt munkatársával Megüresedett egy Münchenben a Szabad Eu­rópa néven ismert rádiónál. No, de hát azért nem kell megijedni Mister Wassont. Minden bizonnyal még akad rá vállalkozó, sőt olyanok is lesznek, akik marják egy­mást ezért a megüresedett állásért. Csak talán az a szo­morú, hogy ez a megürese- dés nem olyan hétköznapi eset, mint ami eddig gyakran előfordult a Szabad Európá­nál. Az említett hétköznapi ese­tek ugyan nem mindig halál­esetek, de egyesekre nézve minden esetben súlyos bal­esetek. Ugyanis volt, amikor valakit leváltottak, vagy el­helyeztek innen, és volt olyan változata is az üresedésnek, ami például Vaszari Gábor, volt szabadeurópai munka­társ ügyénél történt. Vaszari Gábor azt mondotta: „Cserél­jék fel a Szabad Európa cég­tábláját egy újjal és azt ír­ják rá: amerikaiak által fi­nanszírozott fűrésztelep“. És mi történt?: Mister Wassont nem volt rest, odanyargalt egyenest, s a „mi“ Vaszri Gáborunk minden írói tehet­sége ellenére a Münchenben élő emigránsok lebukottai közé került. A közelmúltban azonban egy másfajta ügyből kifolyó­lag üresedett meg a münche­ni Szabad Európa egyik állá­sa. S itt bizony már hiába minden nyargalás ... Marosi Károly, a szegedi színház volt táncoskomikusa, a Szabad Európától visszapá- lyázott a szegedi színházhoz. Marosi Károlyt bizony egye­lőre még nem küldték a né­pi demokrácia ellenes, rágal­mak és koholmányok szülő­otthonából. Sőt, ha megtud­ták volna szándékát (ebben senki sem kételkedhet), meg­gátolták volna szabad, mű­vészi életre vágyakozó tervei­nek megvalósulását. Igaz, ők is a szabadság jel­szavát hangoztatják (csak hangoztatják), de azt a sza­badságot, amit a müncheni Szabad Európa 130 munka­társa hirdet, azt bizony nem az Európában élő sok millió, jó szándékú embernek szán­ják. A Nyugaton székelő le- vitézlett gyárosok, bankárok, grófok, bárók és magasran­gú katonatisztek, a mult- rendszerből jól ismert ki­zsákmányolási szabadságért erőltetik kényes hangszálai­kat. Marosi Károly, ez a barna­ruhás, vékonyarcú, homlo­kától hátrafelé kopaszodó táncoskomikus nemrégen még Münchenben volt, ott ol­vasgatta azokat a kézirat­szövegeket, amelyeket a Sza­bad Európa hangján Magyar- országra sugároztak. Hosszú, tizenegy évi távoliét után azonban most itt ülünk vele szemtől szembe a magyar fő­városban és kíváncsian hall­gatjuk szavait, kérdéseinkre adott válaszát. Ma larosi Karolj 1944-ben tény­leges katonaként került Nyu­gatra. Csábító ígéretek után nem tért vissza Magyaror­szágra. A gyakorlat azonban — mint ahogy mondja —, el­tért a csábító szavaktól. Nyu- gat-Németországban nem ta­lált munkát, így hát Párizs­ba ment szerencsét próbálni. Mint művész ember, hosszú időn keresztül szegecselt, sze­net lapátolt, különböző ét­termekben mosogatott, köz- ben-közben mint munkanél­küli, a Szajna-parton sétál gatott. így váltogatták egy­mást a disszidens élet „ke­csegtető“ leletőségei. Báró Pongrácz, a párizsi emigrá- ciós iroda vezetője is rendre becsukta háta mögött az aj­tót. Megtörtént, hogy éhségé­ben az utcán összeesett és a rendőrségen ébredt fel. Éh­ségének lecsillapítására azt a tanácsot kapta a jóakaratú párizsi rendőrtisztviselőktől, hogy törjön be valahol és ga­rantálják, hogy visszakerül a rendőrség fogdájába, ahol hozzájuthat egy kis enniva­lóhoz. Volt, aki azt javasol­ta, hátha így sikerül egy kis pénzhez jutni. Egyszer az­után ráköszönt az „öröm“: rövidlejáratú szerződést ka­pott. Akadtak, akik érdeklőd­tek művészi hajlama iránt, miután mendásere 15 000 frankért eladta. Így jutott el 1951-ben a Szabad Európá­hoz. Itt persze már voltak be­futott „magyarok“. Itt ismer­kedett meg közelebbről Má­riás Viktorral, a Szabad Eu­rópa rádió művészeti osztá­lyának vezetőjével, Horváth Béla íróval, Vécsei József­fel, Mindszenti bíboros volt titkárával, Gróf Dessewffy Gyulával, Fábián Károly pap­pal, egy Szilágyi nevű volt huszár ezredessel, Mister Wassont főnökével és mások­kal. Ettől a galériától, a népi demokrácia ellenes propa­ganda koholmányainak „mes­tereitől“ bizony volt mit ta­nulnia. xooooooooooooo(xc)oo300oooGo<»oc«xioooooooooooooooa)oooooociooocK»ooooooooociooooooococooQoocoooociocr Amíg nálunk. Magyarorszá­gon és egy egész sor európai országban a béke megvédő sének ügye foglalkoztatta emberek millióit, Müncl az ben a békeellenes izr ien_ legkülönbözőbb váltó ratás dolgoztak. Az amerik' jZatán tikai körökből érkező aj pá­rásokon kívül a rád' hírfor- férfi és két nő c- ^hat foglalkozik hogy sak azzal Kossuth-rád io a' apetőfi-és ra fektesse. Ezr jásait papir. •nkívül a Ma- é’ő cimboráik különböző friss, kibővíteti fel­A beérkezett hírforrásokat bizalmas szerkesztői értekez­leteken beszélik meg. Ezeken a bizalmas, reggeli értekezle­teken résztvesz Mikes Imre, volt párizsi újságíró, a Sza­bad Európa véresszájú ga- likusa is. Itt döntik el, me­lyek legyenek azok a magyar hírek, amelyet sajátos művé­szetükkel leghatásosabban ki lehet forgatni. De a Szabad Európánál nem riadnak visz- sza saját költeményű interjú­tól sem. Ahogy Marosi Ká­roly mondja, egyszer maga is ott állt a csehszlovák adás mikrofonja előtt és mint csehszlovákiai magyar emig­ráns olvasta fel a szabadeu­rópai szájízzel előre elkészí­tett szöveget. Gyakran elő­fordul, hogy magnetofon­szalagra vesznek a KossuF rádióban elhangzott er -h- beszédet, vagy nyila »y^egy és szabadeurópai r Akozatot egy-egy részt k* .íódszerrel magnetofon-szal; xvágnak a eredeti hangon ágból, hogy meghamisítva i a beszédet tárral vissz , kis kommen- Magyarors? ^sugározzák azt Ezek az -ágra. sajátos r .ok az úgynevezett szerek, ,yugati, békés mód­népek' amelyek az „európai káro’ “ (értsd: tőkések, bán­ság k, grófok, bárók) szabad­sz ,ának, békéjének ügyét U' Ágálják. Csakhát pechükre z amigen akad áldozata a mé- esmadzagnak, s „fabrikáció- jukon” az emberek csak ne­vetnek. masra Mird ak i „annyian gyarországon útján jutnak WC-hírekhe- iratszövege .z, khez. í\ Münchenben presetódött Szabad Európában nincsenek olyan törvények, amelyek biztositanák a munkához va­ló jogot és így a legvéresebb szájú galikustól, a rangnél­küli ezredesig senki sem ér­zi magát biztonságban ^Mün­chenben a Szabad Európánál minden ima kezdete és ámen­je egy szó: Amerika. A Sza­bad Európát amerikaiak pén­zelik és jól megvásárolják a személyeket, hogy a „művé­szi“ tehetséget igénylő fel­adatok elvégzése igazi, test­hez álló legyen. A megszöve­gezett írások még így is csak akkor kerülhetnek mikrofon elé, amikor az amerikai szer­kesztő szignója, az O. K. (oké) rákerül a kéziratra. A Kos- suth-rádió nemrégen megbí­rálta Horváth Béla írót vér- szagú koholmányaiért, s an­nak az elvnek alapján, hogy ami nem tetszik a Kosga{k_ rádiónak, az tetszik a szabad Európának, a kö;v^kez6 na_ pon Horváth ^ fizetését felemeltek. F cgy iiyen eset utar irí^kednek 6gy­a rádió munkatársai. tetszelegni .amak amerikai gazdájuk* nak, s az emigránsok között megindult a fúrás-faragás. Az emigrációban felnek egymástól az emberek. Min­denki a maga kenyere után lohol, s titokban arra gondol­nak: vajon mire ébrednek holnap? , „ Marosi Károly hosszú hall­gatás után egy alkalommal mégis elmondta véleményét Mohái Tibornak, a sportosz­tály vezetőjének ős suttogva azt a választ kapta: „Fogd be a szád, ... vedd fel a pénzed és hallgass! örülj, hogy állá­sod van!... “ Marosi Károly azonban nem tudott örülni az állás­nak, gyötörte a honvágj', sze­retett volna kikerülni ebből az áporodott levegőjű légkör­ből, művészi pályára vágyott. A Kcssuth-rádióból és a Nyu- gat-Németországba eljutó magyar lapokból megtudta, hogy a magyar kormány ál­tal hozott amnesztiarendelet után több magyar emigráns visszatért otthonába. Bár a nyugati lapok azt híresztelik, hogy az amenesztiarendelet csak kommunista csábítás, mert a hazatérőket internál­ják. azt híresztelik, hogy Bu­dapest teljesen kihalt, az ut­cán nem járnak autók, a ki­rakatok üresek, és a járó-ke­lőket tízpercenként igazolják. Marosi gondolta, hogy ezek a híresztelések ugyanolyan szemenszedett hazugságok le­hetnek, mint amif a Szabad Európa éveken át, szünet nél­kül sugároz a békés légkör­ben élő emberek felé. Hosz- szú, gyötrelmes napok után mégis így határozott: hazatér Magyarországra! 9jjy tériéiről a figyelmet elterelje, kivándorlási enge­délyt kért Amerikába. Hiva­talosan április 10-én kellett volna elindulnia, előzőleg azonban megteremtette a kapcsolatot a magyar haza­telepítési bizottsággal. Ki- vándorlási ügyeinek intézésé­re felmentést kért a Szabad Európától. Két napig Frank­furtban, az egyik hotelben húzódott meg. S hogy az iga­zoltatásokat elkerülje, hiva­talos személyek közelgésére néhány ismert angol szavat ismételgetett, s mivel ame­rikainak gondolták, még a bejelentő lapot sem kérték tőle. É 605-ös gyorsanölő mérget vett magához azzal a szándékkal, ha mégis elfog­nák, vágj' Magyarországra érve tényleg letartóztatnák, akkor végez magával. Marosi Károly azonban már itt van közöttünk. Ujjai­val az asztalon dobol és bol­dogan beszél arról a kelle­mes csalódásról, ami hazaté­rése után érte őt. Nem volt szükség a méregre, nem in­ternálták, Budapest Utcáit zsúfolásig telt autókkal, gaz­dag kirakatokkal találta, s amikor hazaért Szegedre, idős édesanyjához, mintegy három óra hosszán keresztül nem győzte fogadni a DISZ- fiatalok, ismerősök, szomszé­dok és művésztársak baráti, meleg, ünnepi üdvözlését. Münchenben a Szabad Eu­rópa rádiónál megüresedett egy hely — oké jelzés nél­kül — és Szegeden, a Nem­zeti Színház egy régi, de mégis új, lelkes művésszel gyarapodott. Orosz Béla „XXOOOOOOCCOCU aÓoOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC ^^xx>»x»00000000cl0000»0000ooocooooooooooooooo, oooooooooooooooooooooooooooooooooűoooooooocooooooogooocoooocooö.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents