Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-18 / 31. szám

195«. április 18. SZABAD xikHÜB 5 Az „Ármány éi szerelem'" Nógrád megyében A MILLSZEKUNDUMOS ROBBANTÁSRÓL A közelmúltban emlékezett meg a kultúrvilág Schiller ha­lálának 150. évfordulójáról. Schiller a német klasszikus korszak másik nagy lángelmé­jével, Goethével a német iroda­lom örök halhatatlanja. „A né­met dráma legnagyobb mestere a drámai művészetben, az erős és szerves cselekmény megal­kotásában, élő emberek meg­formálásában, nagy tragikai összeütközések létrehozásában és a feszültségek harmonikus megoldásában.“ Magyar színpadokon sokszor játszották darabjait: a „Hara- miák”-at, „Stuart Máriá”-t, t,Don Carlos"-t, de legtöbbször Miller Lujza tragikus szerel­mének történetét, az „Ármány és szerelme"-t. A dráma — ter­mészetesen — több, mint egy­szerű szerelmi történet, mert a darabban a würtenbergi her­cegségből megszökött lázongó ifjú katonaorvos, Schiller, saját nyomasztó kispolgári milliójét festette le a romlott hercegi A DISZ Nógrád megyei br Eottsága, a Hazafias Népfront, a békebizottság és a többi tár­sadalmi szervezet Salgótarján­ban júniusban rendezi meg az első megyei ifjúsági békelalál- kozót. Ezen a napon mintegy tízezer munkás- és parasztfia­tal vesz részt a színpompás A Második Békekölcsön áp­rilis 19—22 között sorra kerülő nyolcadik sorsolásán 245 200 egész kötvény számát húzzák ki a szerencsekerekekből. Négy nap alatt a 100 000 forintos fő­nyereményen kívül 23 ötven­ezer forintos, 46 huszonötezer udvarral szemben. Megmutat­ja a „felfelé törekvő polgárság" jogos önérzetét, és az udvari arisztokrácia gátlásmentes er­kölcstelenségét. Sokan megírták az „Ármány és szerelem"-ről, hogy Schiller drámája az első, amelyben ala­csonysorsú emberek egy rang­ban szerepelnek a világ hatal­masaival komikus, vagy durva színárnyalat nélkül. Amellett az 1784-ben megjelent drámá­ban — Babits megjegyzése sze­rint — „az egyenlőség öntuda­ta szólt öt évvel a francia for­radalom kitörése előtt’’. A Faluszínház célkitűzésének megfelelően tűzte műsorra az angol Shakespeare, a francia Moliére, az olasz Goldoni után a német Schiller remekét, hogy a falu közönsége megismerked­jék a nagy német klasszikussal és színdarabjából megismerje a XVIII. század végének életét, viszonyait, levegőjét, amely el­lenállhatatlan lenyűgözéssel árad a színpadról. felvonuláson és hallgatja meg a nagygyűlést. Délután gazdag sportműsor és a Ságvári Endre kulturális seregszemle leg­jobb népi és üzemi együttesei szórakoztatják majd a palóc­föld minden községéből, a bá­nyákból és az üzemekből ösz- szesereglett fiatalokat. forintos. 117 tízezer forintos és 347 ötezer forintos nagynyere­ményt, továbbá 5800 ezer fo­rintos, 17 400 ötszáz forintos és 93 466 háromszáz forintos nye­reményt húznak ki. Névérték­ben 128 000 kötvényt sorsolnak ki. HÍREK 137 százalékra teljesítette első negyedévi teryét a ber- celi malom. ★ Még 10 községet látogat meg megyénkben az Állami Falusziniház áprilisban az „Ármány és szerelem”-mel. Balassagyarmat, Szécsény, Kisterenye és Nagybátony mellet Baglyasalján, Jobbágyi­ban, Kazáron, Homokterenyén, Karancskesziben és Mizserfán tartanak előadást, ★ Modellező versenyt rendez a MÖHOSZ megyei elnöksége Heves—Borsod és Nógrád me­gyék között — április 22-én. Többek között a szabadon re­pülő gépek, műrepülök, sebes­ségi U controk, valamint hő- légsugaras gépek versenyére kerül sor. Bemutatják a bal­lonvadászatot is, valamint az LI—2-es utasszállító gép ki­csinyített mását, amelyről a földön tartózkodó vezető — automata segítségével — ejtő­ernyős babákat szór ki. ★ A héten mutatják be film­színházaink szerte az ország­ban a Gábor diák című színes magyar filmet. A film Huszka Jenő: Gül baba című?operett­jéből készült. * Parkosítják a 44-es számú bérház környékét. A bérház előtt játszótér is épül. A mun­kálatokból maguk a lakók is kiveszik részüket. * Jubileumi ünnepséget ren­dezett a Magyar Vöröskereszt Salgótarjáni Szervezete ápri­lis 14-én »Vöröskereszt5éves fennállása alkalmából. HIRDETÉSEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak, akik szeretett férjem elhuúyta alkalmával rész. vétüket nyilvánították, ezúton mondunk hálás köszönetét. özv. Illés Petemé és gyermekei Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem el- húnyta alkalmával részvétükkel enyhítették fájdalmunkat. özv. Galambosi Károlyné Salgótarján Balassagyarmaton.. főútvonal mentén 5 szoba mellékhelyiséges ház 400 öles telken eladó. Cím: Csapkovits Györgyné, Dunakeszi, Kossuth Lajos utca 13. Kétszemélyes rekamiék, fote­lok. székek hathónapos részletre. Budapest. Dohány utca 5. Závod- szky kárpitos. Eladó, keveset használt nagy Wanderer Sachs 100-ag motorke­rékpár, Romhány. Rákóczi út 385. Lapunk március 31-1 számá­ban tudósítást közöltünk az élenjáró nógrádi bányászok ér­tekezletéről, amelyen Sartóris Kálmán, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója a millszekunóumos robbantásról tartott előadást. Az alábbiak­ban ismertetjük az előadás első részét. * A millszekundumos robbantás a korszerű szénbányászati rob­bantástechnika egyik legjob­ban bevált módszere és előnyö­sebb az ólomacidos, gyújtó- zsinóros és a pillanatgyújtós elektromos robbantásnál is. Az ólomacidos, gyújtózsinó- ros robbantási módnál a gyu­tacs és a robbanóanyag fel- robbantása gyújtózsinórral történik és az egyes fúrólyu­kak elrobbanása között több másodperc telik el, ami ért­hető is, hiszen a gyújtás kézi­erővel történik. Az elektromos gyújtásnál pillanatgyújtást al- akalmazunk, amikor a gyu­tacsok egyszerre robbantják el a fúrólyukak robbanóanyag­töltetét. Viszont a millszekun- dos robbantásnál az egyes lyu­kak elrobbantása az általunk megállapított sorrendben tör­ténik. Ugyanis a robbantó­tömlő vagy a robbantóléc se­gítségével a lyukak elrobban- tását úgy tudjuk irányítani, hogy a lyukak elrobbantása között 20—25 ezredmásodperc- nyi idő teljen el, így a mill­szekundumos robbantásnál a 15—20 lyuk elrobbanása telje­sen egybe olvad és egy hosz- szabb robbanásnak tűnik. Mi történik tulajdonképpen egy millszekundumos robban­tás alkalmával? A robbanás idején a szénben rezgési hul­lámok keletkeznek és ezek mi­nél nagyobbak és minél to­vább tartanak, a szén megbon­tása annál könnyebb lesz. A korszerű robbantástecnikához tehát az kell, hogy a robban­tási rezgéshullámok kilengése minél nagyobb legyen. Felmerül a kérdés, milyen módon érhetjük el a nagyobb rezgési hullámot? Ennek két módja van. Az egyik, ha a rob­bantólyukakban megnöveljük a robbanóanyag-töltetet és ez­zel egy-egy robbantólyuk fel- robbantását eredményesebbé tesszük. A nagyobb rezgési hullám létrehozásának másik módja pedig az. hogy a keve­sebb robbanóanyaggal töltött fúrólyukakat olyan gyorsan robbantjuk el egymás után, hogy a robbanások rezgési hul­lámai egymást erősítsék. Ilyen­formán tehát jobb robbantási eredményt kevesebb robbanó­anyag felhasználásával is el lehet érni. Érzékeltessük egy példán, mi történik tulajdonképpen a millszekundumos robbantás­nál. Ha egy spirálrugót fel­akasztunk és annak a végére súlyt akasztunk, majd a súlyt kis erővel meglökjük, akkora rugó rezgési mozgást végez, tehát a rugó menetei hol kö­zelebb, hol távolabb kerülnek egymáshoz. Ha most a rezgés közben a súlyt mindig meg­lökjük akkor, amikor az lefelé halad, a rugó kilengése min­dig nagyobb és nagyobb lesz és végül is ' elérkezik odáig, hogy a rugó anyaga nem tud ellenállni a kilengéseknek és eltörik. Ugyanez történik a millsze- kundumos ' robbantásnál is. amikor, az első robbanás okoz­ta rezgési hullámokat gyors iramban követik a következő robbanások okozta rezgési hullámok, amelyek összeadód­nak és a szénfal omlani kezd. Amint az elmondottakból kitűnik, a millszekundumos robbantásnál a fizika egyik törvénye érvényesül. Milyen következtetéseket tudunk levonni a millszekun­dumos robbantás előnyeire vonatkozólag? 1. A miiszekundumos rob­bantás esetén az egyes fúró­lyukakban kevesebb robba­nóanyagot lehet alkalmazni, sőt a helyesen alkalmazott lö­vés esetén azonos szelvénynél a lyukak száma is kevesebb lehet. 2. A millszekundumos rob­bantási módszer alkalmazása­kor a szén leválasztását, meg­bontását nem egy rezgés okoz­za. amelynek hatására a szén nagy erővel kirepül, hanem a Nyolcadikén, vasárnap este, egymás után mennek a bocsár- lapujtői Uj Barázda Tsz tag­jai a termelőszövetkezet irodá­ja felé. Névadó ünnepélyét tartja a tsz. Serfőző Sándor, a tsz elnöke nyitja meg az ünnepélyt. Pár szóval méltatja a nap jelentő­ségét. , Az üfinépi előadást' "Molnár Jenő tartja. Ismerteti, hogy az Uj Barázda név a falu szocia­lista átalakulását jelképezi. A régi, az amúgyis apró parcel­lákat felező, harmadoló baráz­dáik lassan eltűnnek, s kitágul majd a kis föld, nagy közös gazdasággá. Valamennyiünk és a dolgozó parasztság egyéni boldogulása azt követeli, hogy nem mehetünk tovább a kis­paraszti gazdálkodás útján. Hatalmas történelmi folyamat a falu szocialista átalakulása. Nem más ez, mint a dolgozó paraszti tömegek harca az új életért. Ennek a harcnak csak egy lehet a vége: megszületik a szocialista falu. Az előadás után senki se mozdul a helyéről, a tsz tervei­folyamatos rezgés által a szén­fal csak kidől, megomlik, s a készlet nem repül szét több méterre, és így könnyebb lesz a felrakás. 3. Mivel egy-egy robbantás ereje kisebb lehet, kisebb a töltete, így a mechanikai ha­tás kevésbé rongálja meg a vágat oldalait és főtéjét, s ez a vágat fenntartása szempont­jából kedvező. 4. Mivel a millszekundumos robbantás esetén azonos fo­gásmélység mellett az egyes lyukakba töltött robbanóanyag kevesebb lesz, meg lehet nö­velni a fúrólyukak hosszát, azaz a fogásmélységet, s ez a termelékenység növelését jelenti. 5. A millszekundumos rob­bantás esetén a szelvény sok­kal tökéletesebben robbantha­tó ki, 6 így az egyengető csá- kánymunka jelentősen lecsök­ken. 6. Egy robbantással sorozat­ban 15-—20 lyuk is elxobbant- hatő, s ígv a füstrevárás ideje egy robbantás idejére csökken le. Ennyiben foglalhatók Ö6sze a millszekundumos robbantás előnyei. * Sartóris elvtárs előadásának második részét, amelyben a millszekundumos robbantás szénmedencénkben elért ered­ményeit ismertette, lapunk legközelebbi számában közöl­jük. ről, problémáiról kezdenek be-, szelni: igen is, új élet, új ba­rázda kell nekik! És máris a másnapi munka megszervezése volt a beszéd tárgya. Öröm nézni a tagokat. Látni az arco­kon, és szavukban is kifejezés­re jut az elhatározás: nevük-, höz méltóan jó munkásai lesz­nek a szocialista falunak. Áp­rilis 4-ét szép munkateljesítmé­nyekkel, komoly sikerekkel ün­nepelték. Ezt a lendületet vi­szik magukkal tovább és nem elégednek meg a földeken, az istállóban végzett jó munká­val, hanem emellett felvilágo­sító tevékenységet is folytatnak mindaddig, amíg Lapujtőn is győz a paraszti szövetkezés és ennek eredményeképpen meg nem születik a szocialista Bo- csárlapujtő. Ilyen elhatározással mentek haza a késő esti órákban a ta­gok a bensőséges, családias ün­nepélyről és most rajtuk a sor: tettek legyenek az elhatározás­ból. Júniusban rendezik meg az első megyei 4ísr Ä i £>- k *>■ oeketalaíkozot Április 19-22, a II. Békekölcsön nyolcadik sorsolása Névadó ünnepség a bocsárlapujtói Új Barázda Tsz-ben Különösen és joggal nagyok az igények a mai fiatalok stemevel nézve a „Szakadék“ című új magyar filmünkkel kapcsolatban. Fiataljaink legfeljebb hallomásból ismerik a harmincas évek Magyarországát és eddig talán kissé hihetet­lennek is tűnt sokaik szemében az akkori idők nyomasztóan szomorú valósága. A fejszabadulás óta százszámra épült és épülő iskolák sokasága, a természetesnek vett tanulási lehe­tőség, a meg nem különböztetés, a felelmelkedés lehetősége nekik magától értetődő dolog. S éppen egyik legnagyobb ér­téke a most bemutatott filmnek az, hogy nagyon is megdöb­bentő és meggyőző összehasonlításra ad alkalmat a múlt és jelen között. Tévedés azonban ne essék: nemcsak iskoláról és gyerme­kekről van itt szó! Ezerkilencszázharminchat nyárutóján érkezik meg Nagy István tanító egy kis alföldi faluba. Egyike ő azoknak a na­gyon is keveseknek, akiknek valahogy sikerült „fölvergődni“ a tanítóságig, szegénysorból. Tele van tervekkel és remények­kel és jóhiszeműséggel, hiszen saját szülőfalujába érkezik. Nem veszti el könnyen a kedvét, mert a falu egy része benne is a „másik oldalt“, az urak emberét látja; inkább annak örül, hogy Veréb Jani bácsi, a féllábú kőműves olyan nagy szere­tettel fogadja. Furcsa ember Nagy István az új tanító. Azzal kezdi a ta­nítást, hogy megkérdezi a gyermekektől: „ki van itt kitűnő tanuló?“ Az első padban ott ül az egyik, a finomcsizmás, módos Böröcz Zoli. Bakos Jóska szegény, a másik, a leghátsó vadban ül... Nem mondat itt semmit az író Nagy Istvánnal, csak odaülteti Jóskát is Zoli mellé, az első padba. Egy kicsit láza­dás már ez, valami furcsán újszerű dolog, érzik a gyerekéit is, híre megy a faluba is. de az új tanító nem áll meg itt. A mó­dos gazdákkal csomagot adat a karácsonyi ünnepélyen a sze­génysorsú gyermekeknek. Ekkor még hiszi azt, hogy meg tud itt teremteni valamilyen közös, langyos légkört, valami „kecs­ke is jóllakik, káposzta is megmarad" megoldást. Nem veszi tszre a szakadékot, amely az embereket elválasztja egymástól fiz emberek egymás l-Uizötti megbékéléséről beszél, de az első Visszavágást onnan kapja, ahonnan nem is számít rá. A Geren­SZAKADÉK csér-fiú édesapja nem hagyja elfogadni a csomagot. Várost járt, az életet nagyon is ismerő Gerencsér, a napszámos, aki estén­ként maga köré gyűjti ismerőseit, hegy egy eljövendő szebb és jobb világról beszéljen nekik. Neki nem kell az urak könyör- adománya. BcKos Jóska egy csupa ész. csupa értelem, csupa ígéret kis magyar, a könyvek szerelmese. Születése pillanatában már eldőlt a sorsa. Apja, Bakos Ferenc, a nincstelen földmunkás házat szeretne építeni. A falakat még fölverné Veréb Jani bá­csi, de faanyag, gerenda csak úgy akad, ha a kis Jóska elszegő­dik Böröcz Horváthoz, a nagygazdához, libapásztornak. Ott kell hagynia az iskolát, hogy megépülhessen a ház. Nagy Istvánt is megkísérti a falura került fiatal értelmi­ségiek akkori sorsa. Beleszeret Böröcz Horváth leányába. Szí­vének egyik fele szerelmeséhez, Klárihoz húz, másik felével a falu szegényeihez, a falu nincstelenjeihez ragaszkodik. Ál­datlan állapot ez, érzi ő is, de egyelőre nem tud dönteni. Bakos Jóska szegény Böröcz Horváth földjén a libák után járva megszúrja a lábát. Tetanuszmérgezést kap, belehal. A faluban közben, Gerencsér és Bakos Ferenc vezetésével arató­sztrájk tör ki. A vezetőket a csendőrök el is viszik. Nagy Ist­ván ugyanekkor hiába igyekszik meggyőzni a nincsteleneket arról, hogy a kis Bakos Jóska halálának nem Böröcz Horváth az oka, ezért is, meg a vezetők elhurcolásáért is, öt is eléri a falu bosszúja. Beverik az ablakait, még Veréb Jani bácsi is ellene fordul... Nagy István végül is szakít Böröcz Klárival. Visszamegy kis magyarjai közé, a nincstelenek közé, hogy ott folytassa küzdelmét. Ennyit a film tartalmáról röviden. Ha részletezni akarom egy-egy szereplő játékát, a szí­vemhez legközelebb állót. Bakos Jóskát (Csögör Tibor ala­kítja) kell elsősorban megdicsérnem. Életének első szereplése ez, nincs színpadi gyakorlata, nem rendelkezik többéves szín­játszó múlttal, mégis szinte hihetetlenül élethűen játszik. Mozdulatai, hanghordozása, fintorai, szemeinek okos villaná­sa, ajkának remegése megfogja az embert. A rendező kitűnő meglátását és érzékét dicséri, hogy megtalálta az elképzelt Bakos Jóskát. Bakos Ferenc szerepében Molnár Tibor Kossuth-dijas megdöbbentően egyszerű eszközökkel már nem is játssza, hat- nem éli szerepét. Szemeinek villanásával éreztetni tudja, mi­kor beszél hangtalanul is, mikor simogat, mikor gyűlöl, mikor sír, mikor örül. Soha nem túloz, hamu alatt parázs a szegény­ség béklyóival gúzsbakötött Bakos Ferenc kitűnő alakítás. Méltó párja felesége szerepében Horváth Teri. Egyszerű­ségében is, szürkeségében is, asszonyiságában is valóságos és élethű. Nagy István szerepében Sinkovits Imre szintén a szeren­csés mértéktartás eszközével élt. Meg tudja magát szerettetni mélységes emberszeretete révén. Szerepe részben szerencsés, részben nem. A kis Bakos Jósika halála után sorsának alaku­lása, ingadozása — rajta kívülálló okok miatt — nem meg­győzően indokolt. Böröcz Klári szerepében Bara Margit a szürkébben meg­rajzolt alak életrekeltésében mindent megtett, ami megtehető. Kitűnő színésznő, emberileg jobban kiszínezett, lélektanilag jobban megalapozott szerepet könnyedén meg tudna játszani. Bessenyei Ferenc, mint Böröcz Horváth, híréhez és tehet­ségéhez méltó. Bihari József Veréb Jani bácsijának eletettsé- gében is erős élniakarása élmény. S Teffer Éva, mint Lukács Eszti? Mókás arcfintorait, ki­csit koravénnek tetsző szemeit, suta mozdulatait nehezen lehet méltó szavakkal dicsérni. Színésznő lesz ebből, ha megnő, akárki meglássál Dayka Margit, mint Bakos néni, a sívársorsú, vigasztalan életű falusi öregasszony szerepében szinte önmagát múlja felül. A film rendezése, zenéje, operatőri munkája méltó a jól megírt dráma mondanivalójához. A díszletek azonban néha túlságosan is díszleteknek tetszettek. Összefoglalva: Szerencsés, hatásos film a „Szakadék”, meg­fogja, elgondolkodtatja, összehasonlításra készteti a nézőket és méltán sorolhatjuk legjobb filmjeink közé. Habonyi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents