Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-18 / 31. szám
1956. április 18. SZABAD A'ŐCWAO 3 Jtláfiu 1-ve khtditnek üzemeink i .4 felszabadulás évfordulójának tiszteletére számos f értékes eredmény született bányáinkban, üzemeinkben. : Az utóbbi napok tapasztalatai azt mutatják, hogy ápri- < lis 4-e után sem csökkent a verseny lendülete, s bá- ! nyászaink, ipari munkásaink tartják, sőt sok esetben ! tovább fokozzák a felszabadulási műszak eredményeit. Az alábbi összeállításban a május 1 méltó megünneplésére folyó szocialista verseny újabb híreit közöljük. i A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE Sikeresei! teljesíti exporttervét a síécsényi tejüzem A Nógrád megyei Tejipari Vállalat sikerrel teljesítette első negyedévi tervét. A folyamatos tejbegyűjtés, a gondos előkészületi munkák azt eredményezték, hogy a vállalat az eltelt három hónap alatt 6000 hektoliterrel gyűjtött össze több tejet, mint az elmúlt év első negyedében. Ennek eredményeképpen a vállalat elnyerte az ország tejüzemei között folyó versenyben a második helyezést. A vállalat tervteljesítéséhez hozzájárultak a szécsényi üzem dolgozói, akik a felszabadulási munkaversenyben szép eredményt értek el: határidőre elkészültek az export márványsajt gyártásával és terven felül még 50 mázsa sajtot indítottak útnak. Május 1-re fokozottabb, az eddiginél jobb munkával készül az üzem. A vállalat dolgozói felajánlották, hogy naponta másfélnapi termelést biztosítanak. Fokozzák tehát a versenylendületet, s ezzel elősegítik a vállalat eredményesebb tervteljesítését. Az üzemvezetőség legközelebbi terve, hogy üzembe helyezi a sajtérlelést elősegítő kompresszort. A szécsényi tejüzem vezetőségének műszaki intézkedései és dolgozóinak fokozottabb versenylendülete a tervteljesítést segíti elő. s azt, hogy az üzem a kül- és belkereskedelem számára minél több és jobb minőségű tejterméket adjon. Kiváló bányászbrigádök A május 1 tiszteletére folyó versenyben egyre több bányászbrigád kerül a legjobbak közé. A kazári bányaüzemnél Garami Gyula brigádja tűnt ki az utóbbi időben. A brigád tagjai napról napra 170—180 százalékra teljesítik tervüket, egyik van például 299 tonna szenet termelték előirányzatukon felül. A mátranováki bányaüzemnél Kuborczik János-brigádja dolgozik igen jól. Napi tervét rendszeresen 150 százalék körül teljesíti. Ménkesen Pong- rácz Sándor brigádja került a legjobbak közé! A brigád napi tervét állandóan 140 százalék felett teljesíti. A nógrádi szénbányászati üzemek dolgozói az eltelt néhány nap alatt megkétszerezték a tröszt többletét. Ez az eredmény azonban nem annak köszönhető, hogy az adósok letörlesztették adósságukat s az élenjárók közé kerültek, hanem annak, hogy az élenjárói megerősítették helyzetüket. Míg Kazár és Róna tetézte adósságát, Nagybátony és Szorospatak tetézte többletét, s méltán foglalta el az első és második helyet. Az élenjárók csoportjának harmadik helyét a mátranovákiak sajátították ki, akik az utóbbi hetekben szép eredményükkel küzdöt- ték fel magukat. Szénbányászati üzemeink dolgozói azonban nemcsak a mennyiségi terv teljesítésében értek el eredményeket, hanem a gazdaságosabb termelésben is. A nógrádi bányászok négy év után most jelentették először, hogy negyedéves önköltségi tervükben megtakarítást értek el. A fa felhasználás csökkentésében az ország valamennyi szénbányászati trösztjét megelőzték. Bányafából mintegy kétezer köbméterrel, száldeszkából, bordalécből és béléspadlóból csaknem százezer folyóméterrel kevesebbet használtak fel a tervezettnél. A robbantószer és más segédanyagok felhasználásának csökkentésével együtt több mint másfélmillió forint értékű anyagot takarítottak meg. A külszíni szállítógépek és az osztályozói berendezések gazdaságos kihasználása újabb egymillió forintos költségcsökkentést eredményezett. A gazdaságos termelésért folytatott harc eredményeként a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tonnánként számítva, öt forinttal csökkentette a szén önköltségét az előirányzathoz viszonyítva. ÉLENJÁROK: Nagybátony: 852 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Szorospatak: 796 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Mátranovák: 440 tonna többlet. Üzemvezető Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Kisterenye: 344 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Kányás: 228 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Zagyva: 145 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Harmos Mihály. ADÖSOK: Méatkes: 111 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó János főmérnök: Cserjési Miklós. Mizserfa: 269 tonna tartozás. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Tiribes: 378 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Róna: 756 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kazár: 863 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. A tröszt többlete összesen: 1204 tonna. Az Angyal- és a Halász-brigád az Acélárugyár exporttervének teljesítéséért A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói az elmúlt napokban sikeresen teljesítették exporttervüket. Az első negyedévvégi versenylendület — amely olyan kiváló eredményekhez vezetett, hogy a gyár export termelési tervét 112,8 százalékra, export kiszállítási tervét pedig 113,4 százalékra teljesítette — tovább folytatódik. Ezek az eredmények és a legújabbak is a legjobb export-brigádok munkáját dicsérik, amelyek a további tervteljesítés érdekében megtették május 1-i felajánlásaikat. A huzalmű gyárrészlegben Angyal István szegtisztító export-brigádja az első negyedévi 141 százalékos teljesítményét felajánlása szerint a második negyedévben 150 százalékra emeli. Ezenkívül selejtmen- tes munkával, a vegyes szegltépződés elkerülésével készül május 1-re. Az Angyal-brigád az eltelt néhány nap alatt átlagosan 145 százalékot ért el, melyet még fokoznia kell, ha hiánytalanul akarja beváltani ígéretét. A GSz A üzemben Halász Béla export csákánynyújtó brigádjának tagjai, az első negyedévben a 147 százalékos teljesítményükkel, mintegy 4821 forint terven felüli összeggel és se- lejtmentes munkával járultak hozzá az exportterv teljesítéséhez. E brigád is még tovább fokozza eredményeit. A tagok felajánlották, hogy exporttervüket a határidő előtt 5 nappal fejezik be, s minőségileg továbbra is kifogástalan árut készítenek. A brigád eddig becsülettel helyt állt. Az elmúlt héten átlagosan 161 százalékot ért el. Az Acélárugyár e két exportbrigádja azon fáradozik tehát, hogy az üzeme hiány nélkül tegyen eleget exportkötelezettségének. A jó és selejtmentes munka mellett mindkét helyen sikeresen vették fel a harcot az igazolatlan kimaradás és késés ellen. A munkafegyelmet megerősítették, ez egyik alapja a jó tervteljesítésnek. Mit keli tudni as if/ jövedelemadóról ? jVT épköztársaságunk El- -*•’ nöki Tanácsa 35. számú törvényerejű rendelete 1956. január 1-i hatállyal a mezőgazdasági lakosság által fizetendő általános jövedelemadót új alapokra helyezte. Még mielőtt az új adórendszerről szólnánk, említsük meg néhány szóval az előző években alkalmazott adórendszerünk hátrányait. Ez az adórendszer az alacsonyabb földterülettel rendelkező adózókat kevés számú birtokcsoportba sorolta, aminek az volt a következménye, hogy azonos adóterhelési szintet kapott például a 0-tól 5 holdas birtokcsoportban az 1 holdat használó adózó azzal, aki 4, vagy 5 holddal rendelkezett. Nem vették figyelembe a föld minőségét kifejező kataszteri tiszta jövedelmet az adó megállapításánál. Bonyolultsága miatt nem tette érthetővé az adó kiszámítását. A parasztság nem ellenőrizhette, hogy helyesen vetették-e ki az adóját. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa eleget tett a mezőgazdasági lakosság kívánságának az új jövedelíimprln ln^x7Q'7P»'h=»s£vp1 A z új jövedelemadó ^ jobban és arányosabban igazodik az egyes parasztgazdaságok jövedelmi viszonyaihoz, a földterület nagysága, minősége és művelési ágcsoportja szerint. Érdekeltté teszi a mező- gazdasági lakosságot az árutermelés fokozásában, mert a magasabb termés- eredményeket nem vonja külön adózás alá. Egyszerű, világos, áttekinthető és minden adózó könnyen kiszámolhatja kötelezettségét, saját maga ellenőrizheti a kivetés helyességét. Ezeknek a szempontoknak megfelelően a mezőgazdasági lakosság’' adóját nem a ténylegesen elért jövedelme szerint, hanem az átlagjövedelem alapján, fix összegben állapítják meg. Mit jelent ez a múlttal szemben? Nem kevesebbet, mint azt, hogy aki az átlag felett termel akármilyen mértékben, azt nem lehet magasabb adóval terhelni, még akkor sem, ha jövedelme az átlag kétszeresét, vagy többszörösét éri is el. Van-e lehetőség a terméseredmények növelésére? Van. A föld jobb megművelése, a mélyszántás, a fokozott trágyázás, a gépi művelés, a belterjes gazdálkodás kiszélesítése, aa öntözéses gazdálkodás, a köztes vetés stb. mind-mind a parasztság jövedelmének fokozását segíti elő. Az Elnöki Tanács rendelete azt is kimondja, hogy a lovakon kívül más állatot nem lehet megadóztatni. A törzskönyvezett kanca csikószaporulata után az ellés évére és az azt követő évben a ló utáni adótételt nem kell megfizetni. A növendékmarhák után a kivetett adóból 400. illetve 600 forint adót kell törölni. Január 1-től kezdve a földdel rendelkező gazdálkodóknak nem kell külön jövedelemadót fizetni akkor sem. ha sertés vagy szarvasmarhaállományát megkétszerezi vagy akár többszörösére emeli. Nem kell fizetni az adót az aprói ószág után sem. j\/l éltányolta az Elnöki Tanács rendelete a 65 éven felüliek csökkent munkaképességét is. Amennyiben kizárólag a földből élnek és nincs velük együtt, adózó férfi családtag, 50 százalék kedvezmény illeti meg őket, amelynek felső határa 1000 forint. Kedvezmény jár a szőlő és gyümölcsös felújításáért, a tartalékterületek megműveléséért is. Igen nagy segítséget jelent az az adó- kedvezmény, amelyet a termelőszövetkezeti csoportok tagjai kapnak abban aa esetben, ha táblás művelést folytatnak és beadási kötelezettségeiket közösen teljesítik. 20 százalékkal fizetnek kevesebb adót. Természetes, hogy a legtöbb kedvezményt a termelőszövetkezetek kapják, ahol szervezett nagyüzemi gazdálkodással a legtöbb jövedelmet biztosítja magának minden tag. A mezőgazdasági lakos- ‘ ság adóját a tanácsházán kifüggesztett adótételek alapján állapítják meg. Számos adózó —> azok. akik eddig aránytalanul keveset fizettek — többet fizetnek. Az adónak ez az emelkedése azonban arányban áll parasztságunk növekvő jövedelmével. Legközelebbi számunkban arról írunk, hogyan lehet az adót egyszerűen kiszámítani. Illés Miklós, a megyei pénzügyi osztály vezetője Csak néhanj perce fejezte be munkáját a délelőtti műszak, de éz a kis, kopott terem — az Acélárugyár GSz-üzemének „vörös sarka” — máris megtelt emberekkel. Vagy negyvenen szoronganak a sötét barnára festett iskolapadokban, ki munkaruhában, ki már megmosakodva, átöltözve. Az utolsó előtti sorban fiatal fiú és lány bújik össze. Szótlanul, kíváncsi szemmel figyelik a padok előtt álló előadói asztalt amelynél három középkorú férfi és egy szőke asz- szony néz szembe mozdulatlanul a terem népével. Feltűnően sok a fiatal a padokban, éppen ezért különös ez a mély csend, komolyság. A hangulat valahogyan nem olyan, mint amilyet gyűlések, szemináriumok előtt megszoktunk. Hiányzik a zsi- bongás, a fesztelen eszmecsere, a jókedvű tréfálkozás. A környezet hétköznapi, a hangulat nem. Ugyan, mi készül itt? A hosszú csendet, az asztal közepénél helyetfoglaló szür- kezubbonyos férfi. Mocsári Gábor, a GSz egyik művezetője töri meg. Feláll, és kissé rekedt, kissé remegő, elfogódott hangon bejelenti: — Kedves elvtársak, az üzemi társadalmi bíróság nevében megnyitom a mai tárgyalást. És a legelső pad. pillanatokon belül átalakul vádlottak padjává, a terem — bírósági „A dolgozó nép okos gyülekezetében tárgyalóteremmé. Folynak a kihallgatások, a vádlottak: két fiatalember — az egyik vékony, sovány, alacsony, a másik hatalmas, kövér, erős — meg egy 35 év körüli, keskeny- arcú férfi, halkan válaszolgat- nak. Mocsári Andrásnak, a bíróság vezetőjének csak az első percekben remegett a hangja, most már nyugodtan, határozottan ismerteti a vádat, emberséges, de szenvedélytől fűtött hangon kérdezd ki a hórom férfit. Mindhárman a GSZ B-üzem- ben dolgoznak, egy faluból, Csitárról kerültek egy-másféi évvel ezelőtt az Acélárugyárba. Mindhárman villányitok, munkájuk ellen a legutóbbi ideig nem volt kifogás, keresetük 1000—1100 forint korül mozog, otthon néhány hold földjük is van. Márciusban történt, hogy egyik este a két fiatalember. Toronyi Mihály és Bunman János. 25 lakkozott, kész exportvillát — értéke 840 forint — félretett az öltözőszekrényébe, nyilvánvalóan azzal a szándékkal. hogy később apránként hazahordja őket. A villák elrejtését azonban az üzem vezetői észrevették, és a rendészet vizsgálata leleplezte Toronyié- kat. Ugyanaznap este,, a harmadik vádlott, Antal László, három villát meg egy hordót talált a Davida-henger alatt. Elrejtette őket, majd, amikor ítél a társadalmi bíróság észrevette, hogy a rendészet Toronyiék ügyében vizsgálatot folytat, megijedt és a szerszámokat a kemence alá dobta. Észrevették... Amcsik 3 tanuk bizonyítják, hanem a vádlottak is beismerik a vád állításait. Vöröslő fülekkel ülnek, s véletlenül sem mernek hátranézni a hallgatóságra. Azokra. akikkel együtt dolgoztak, közösek voltak az örömeik, gondjaik. Akiket tegnap még Jani bácsinak, Pistának, Gyurinak szólítottak, most pedig nem mernének szólnj hozzájuk, s lesütik előttük a szemüket... Ezt a büntetésnek is beillő, kétórai maró szégyent bizonyára nem felejti el a három ember, amíg él. Ezért okos dolog, hogy a társadalmi bíróság a közösség előtt vonja felelősségre azokat, akik a közösség ellen vétettek. S a szégyennek . még nincs vége. Még meg kell hallgat- niok, hogyan vélekednek róluk dolgozótársaik. Mert a kihallgatások után a bíróság elnöke felkéri a hallgatókat, szóljanak hozzá a tárgyaláshoz. Az eddig néma munkások, most maguk is bírákká, vádlókká válnak. De nemcsak vádlókká — védőkké is. A megfontolt hozzászólások ugyanis sokoldalúan vitatják meg Toronyiék esetét. Rávilágítanak bűnükre, de az enyhítő körülményeket is felsorakoztatják. Az állásfoglalások különbözők, ám mégis közösek. Közösek abban, hogy mindegyikük a közösség bölcsességét tükrözi, a munkások megnövekedett felelősségtudatát mutatja. Az egyik ülnök, Földi József, aki „civilben” függetlenített munka- módszerátadó, haragtól izzó hangon emlékeztet arra, hogy 1945-ben áz acélárugyári munkások hónapokig fizetés nélkül, éhezve hozták rendbe, építették újjá a gyárat. „Nekik, To- ronyiéknak is építettük, hogy ők is munkát, megélhetést találjanak. És ők most. ezt a ve- rejtékes munkával rendbehozott gyárat, a mi gyárunkat akarták apránként ellopni!” Bilek elvtárs, a GSz vezetője arról beszél, hogy többet kell foglalkoznunk a vidékről mostanában felkerült dolgozókkal, mert bennük — amint ez a példa is mutatja — nehezen hal ki a kapitalista időikből örökölt gondolkodásmód, a túlzott szerzési vágy. Seprcnyi Gyula bácsi felszólalásából érződik legvilágosabban, hogy a tárgyalás hallgatói nemcsak elítélik a bűnösöket, hanem a maguk munkájára is vonnak le tanulságokat az ügyből. „Mi is hibásak vagyunk, mert nagy a rendetlenség az üzemben, ami megkönv- nyíti a visszaéléseket. Hiányzik a munka kollektív ellenőrzése is!” — mondja Seprényi bácsi. Sokáig permeteznek a szavak a terem csendjében. Megtermékenyítő ez a vita, akárcsak a kincsetérő májusi zápor. Hasznos a bíróság tagjainak, akiknek a döntés meghozatalában segít a hallgatók véleménye, hiszen több szem nemcsak többet lát, hanem jobban is. De a tárgyalás a dolgozók számára sem hatástalan: neveli, tanítja őket, fejleszti igazságérzetüket. Lám. a tárgranyílt szemű fiatal pár ott hátul, csak úgy issza a szavakat! — A bíróság ítélethozatalra vonul vissza — áll fel Mocsári elvtárs. Szünet. Már nem is feltűnő, hogy a szünetben is csend van. Senki nem megy ki a levegőre, pedig a túlfűtött teremben rettenetes a hőség. Nem lehetett volna csökkenteni ezt a hőmérsékletet? — Mi lenne itt, ha nem fizetés napján rendezték volna ezt a tárgyalást, amikor mindenki siet! Akkor most háromszor ennyien szo- ronganánk ebben a hőségben — jegyzi meg szomszédom, egy fiatal, bekecses munkás. Bizony, az időpontot nem a legjobban választották ki, erre máskor ügyelni kell! Lélegzetvisszafojtó csendben olvassa fel Mocsári András a társadalmi bíróság határozatát. Az indokolás után bejelenti: „Javasoljuk a vállalat vezetőségének, hogy Toronyi Mihályt és Burmán Jánost egy évig, Antal Lászlót pedig 6 hónapig helyezzék alacsonyabb munkakörbe. Ezalatt nem léphetnek ki a gyár alkalmazásából, s ha bármit elkövetnek, átadjuk ügyüket az ügyészségnek. Ha azonban lelkiismeretesen, jól dolgoznak, mód lesz arra, hogy a büntetés lejárta előtt felfüggesszük az ítéletet.” Az elnök még be sem fejezi, máris felcsattan a szívből jövő taps: a hallgatók helyeslik a döntést. A vádlottak is. elfogadják az ítéletet, amely nem rekeszti ki őket a társadalomból. Ha tanultak az esetből, ha igazán, tiszta szívvel akarják — és ha a közösség, amely most elítélte, ezután neveli, segíti őket —, akkor visszaszerezhetik a becsületet. Vége a tárgyalásnak. Nyoma sincs most a kezdeti, ünnepélyes hangulatnak. Elégedetten, élénk beszélgetés közben indulnak haza az emberek. Legtöbbjük most volt először ilyen tárgyaláson, nem is tudta eddig, mi a társadalmi bíróság .. -. Al Újságíró azt hitte, ő tudja: Igazában azonban csak most, hogy látta, most tanulta és érezte meg, milyen nagy-nagy emberformáló ereje van még az igazságszolgáltatásban is a közösségnek, a — József Attila szavait idézve — „dolgozó nép okos gyülekezetének”. Miklós Dezső
