Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

VTlMg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

SZABOD NÓGRÚD

AZ MDP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 17.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának megállapításai biztos irányvonalat jelentenek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban

Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a központi Vezetőség ülésén

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének már- cills 12—13-i kibővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs, ct Központi Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusról. Az alábbiakban kivonatosan közöljük •Rákosi elvtárs beszédét.

— Tisztelt Központi Vezetőcég!

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa óriási horderejű, világ- történelmi jelentőségű esemény. Hatása fokozódó mértékben fog megmutatkozni a nemzetközi fejlődés minden területén, s jelentékenyen megszilárdítja a szocializmus, a béke és a demokrácia híveinek hatalmas táborát. Hruscsov elvtárs beszámolója a Központi Bizottságnak a XIX. párt- kongresszus óta végzett munkájáról, Bulganyin elvtárs előadói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresz- szus egész munkája bátran, alkotó-módon felvetette és megválaszolta korunk legfontosabb kérdéseit.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa új szemszögből világította meg a jelenlegi nemzet*,

közi helyzet legfontosabb kérdéseit: a szocialista es á kapitalista rendszer békés egymás mellett élését, a háború elhárításának lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet polgárháború nélküli perspektíváit.

— A kongresszus e kérdésekre vonatkozó bátor, új, a lenini tanítások következetes alkalmazásával kidolgozott megállapításai a marxizmus— leninizmus értékes továbbfejlesztését jelentik, (jriási elvi jelentőségük van a szocializmus megvalósításáért folytatott helyes politika kidolgozásában és biztos irányvonalat jelentenek szerte a világon a kommunista és munkáspártok számára a békéért, a demokráciáért és á szocializmusért vívott harcban.

— A kongresszus egyhangú helyesléssel hagyta jóvá azt a munkát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt három esztendő alatt a kül-'és a belpolitika minden kérdésében annyi sikerrel végzett. A kongresszus nyomatékosan hangoztatta, hogy e sikerek egyik döntő tényezője, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában

újra a pártélet lenini szabályai I jutottak érvényre, hogy helyreállt a kollektív vezetés, megerősödött, a pártdemokrácia.

— Mindez még jobban elmélyítette a párt tömegkapcsolatait és növelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, mint a párt kollektív vezetőjének súlyát és szerepét.

— A kongresszus egyhangú helyesléssel támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának harcát a marxizmus—leninizmus szellemével és tanításaival ellentétes személyi kultusszal szemben. Megállapította, hogy a személyi kultusz elterjedése háttérbe szorította a kollektív vezetést, lebecsülte a párt és a dolgozó tömegek szerepét, ezzel egyben gátolta a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas, kezdeményező és teremtő erő kifejlődését, s gyakran súlyos hibáknak és mulasztásoknak nyújtott táptalajt. A kongresz- szus erőteljesen aláhúzta azt a lenini megállapítást, hogy az új, élet igazi alkotói a kommunista párt állal vezetett néptömegek.

— A kommunista párt még szorosabban tömörült a Központi Bizottság köré, még magasabbra emelte a* marxizmus —leninizmus mindig diadalmas zászlaját.

— Különösen nagy reményeket fűztek az imperialisták aljas ügynökükhöz, Beri- jához. A Központi Bizottság azonban erélyes kézzel véget Vetett e veszélyes ellenség és cinkosai tevékenységének, ami lényegesen hozzájárult a párt további erősödéséhez és egységéhez.

„Ma pártunk egységesebb, mint valaha — mondotta Hruscsov elvtárs — szorosan a Központi Bizottság köré tömörül s biztos kézzel vezeti az országot a nagy Lenin mutatta úton.”

— A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkáját az az elv vezérelte, hogy a pártnak félelem nélkül a nép elé kell tárni a hiányosságokat és a nehézségeket is. Nem forradalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek beismerésétől. A Központi Bizottság felhívta a pártszervezeteket a pártdemokrácia, a bírálat és önbírálat minden erővel való fejlesztésére, a végzett munka eredményeinek bíráló értékelésére, az önáltatás, az önelégültség, az elbizakodottság elleni harcra.

— A párt egységének további erősítése és a pártszervezeA XX. kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló eseménye

— A kongresszus egész munkáját a marxizmus^—leninizmus szelleme hatotta át. Ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja helyesen mérlegelhette az elmúlt három év bel- és külpolitikájának minden problémáját, a marxista—leninista tanítások alapján, a tömegek tapasztalatainak és létérdekeinek szakadatlan figyelembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bonyolult kérdések megoldását.

—• A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóját, valamint a kongresszus vitáját magas elvi színvonal, a bírálat és önbírálat bátor alkalmazása, igazi, harcos bolsevik szellem hatotta át. A kongresszus légkörét az egészséges optimizmus, az erő és a magabiztosság jellemezte. Szakadatlanul új oldalról került megvilágításba az a tény, hogy a kommunista párt szorosabbra fűzte kapcsolatait a tömegekkel, hogy bátran támaszkodott a dolgozó nép kollektív tapasztalataira, meghallgatva kívánságait, fejlesztette a bátor bírálatot, az önbírálatot és ezzel nemcsak jobban összeforrott a néppel, Jhanem maga is egységesebb, összekovácsoltabb lett. A kongresszuson újra bebizonyosodott a Szovjetunió Kommunista Pártia és az egész szovjet nép megbonthatatlan erkölcsi-politikai egysége.

— A testvéri kommunista és munkáspártok képviselői joggal hangoztatták, hogy a kongresszus munkája és határozatai valamennyiök számára felbecsülhetetlen jelentőségűek, s hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját, Marx és Lenin halhatatlan eszméinek zászlóvivőjét nagyszerű, követendő példaképüknek tekintik.

— Ez a kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének is kimagasló eseménye. Határozatai messzire előre mutatnak, megvilágítják a kommunizmus

építésének útját a Szovjetunióban és felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmust építő országok dolgozóinak, a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak, s új erővel, új lelkesedéssel töltik el szerte a világon a béke és a demokrácia minden hívét.

— A magyar dolgozó nép a legnagyobb lelkesedéssel figyelte és helyeselte a XX. pártkongresszus munkáját.

Rákosi elvtárs ezután ismertetett több elvi kérdést, melyet az SZKP XX. kongresszusa felvetett, továbbá a Szovjetunió szocialista építőmunkájának főbb eredményeit és a hatodik ötéves terv irányelveiben foglalt fő célokat.

— A tőkések — mondotta —, akik azelőtt kétkedő, szkeptikus megjegyzéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gondterhesen, nem egyszer tisztelettel beszéltek célkitűzéseiről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredményei alapján reálisak és megvalósíthatók. A dolgozók világszerte lelkes örömmel üdvözölték a hatodik ötéves terv célkitűzéseit, mert tudják, hogy e terveket a szovjet nép bizton teljesíteni fogja és e tervek megvalósítása hatalmas erőgyarapodást jelent nemcsak a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak, de szerte a világon az egész haladó emberiségnek.

— A kongresszusi küldöttek — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs —, akik e kérdésekhez hozzászóltak, kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a terv teljesítésének és túlteljesítésének megvan minden feltétele, ^ s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tartalékok’ állanak rendelkezésére. Több területi titkár vállalta, hogy területükön a mezőgazdasági terveket öt év helyett egy, kettő vagy három év alatt teljesítik.

A beszámoló ezután a szovjet társadalmi és államrend további megszilárdításának

nagy eredményeivel foglalkozott, majd így folytatódott: A szocializmus ellenségei arra számítottak, hogy Sztálin halála után a párt soraiban esetleg zavar támad, vezetői között viszály tör ki. De ezek a számítások hamisnak bizonyultak.

A történelem alkotó

„A kollektív vezetés elve — mondotta e kérdéshez Miko- jan elvtárs — elemi dolog a proletár párt, a lenini típusú párt számára, és mégis hangsúlyoznunk kell ezt a régi igazságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív vezetés. A személyi kultusz virágzott, amit már Marx, majd Lenin is elítélt. és ennek természetesen feltétlenül rendkívül kedvezőtlenül kellett befolyásolnia a párt helyzetét és tevékenységét.”

— A marxizmustól teljesen idegen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálin- nal kapcsolatban, akinek jelentős érdemei ismeretesek, az évek folyamán olyan személyi kultusz alakult ki, mely gátolta a kollektív vezetést, a pártdemokrácia fejlődését, és nem egv téren komoly politikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szelleme kihatott a népi demokratikus országokra, köztük hazánkra is, ahol ugyancsak komoly hibák keletkeztek belőle.

— Köztudomású, hogy a marxizmus—leninizmus súlyosan elítéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos írásában határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános dicsőítése ellen. Lenin is kíméletlenül ostorozta a szeméiyi kultusz minden formáját, szakadatlanul kihangsúlyozta a párt vezető szerepét és a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségét. Aláhúzta, hogy nem egyes személyek, hanem a dolgozó tömegek a történelem alkotói. Lenin mindig büszkétek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Lenin által kidolgozott, korábban gyakran megszegett szabályainak az érvényesítését.

— Ebben e'sőrendű jelentőségű volt a kollektív vezetés lenini elvének visszaállítása és általános megerősítése.

a dolgozó tömegek

segge! beszélt a pártról, mint a nép vezetőjéről és tanítójáról, ő mondotta a pártról, hogy korunk esze, becsülete és lelki- ismerete. Lenin ismételten hangoztatta hogy a bolsevik pártvezetés legfőbb elve a kollektivitás. Lenin életében a párt ennek megfelelően működött.

— A kongresszus tehát újra hangsúlyozta a pártvezetés lenini elvének fontosságát és újra előtérbe állította Lenin hatalmak alakját, akinek elévülhetetlen érdemei az elmúlt húsz esztendő folyamán a személyi kultusz következtében elhalványodtak.

Erről is szó van itt. elvtársak! Hosszú esztendőkön át háttérbe szorult Lenin történelmi szerepe, elhomályosodtak óriási érdemei. Ő volt az, aki Marx—Engels örökségét „kiásta“ abból a posványból, ahová a szociáldemokrata reformisták és revizionisták eltemették. Ö volt az, aki alko- tóan továbbfejlesztette Marx és Engels tanait, felfedte az imperializmus kérdéseit, kidolgozta a forradalmi proletár- pártról szóló elméletet s lerakta annak szervezeti és egyéb alapjait, létrehozta a szocialista forradalomnak elméletét. Az ő vezetésével s annak a pártnak a vezetésével, melyet ő alkotott meg, győzött először a világon a szocialista forradalom, a proletárdiktatúra. Lenin dolgozta ki a szocialista építés alapvető terveit, s a tervgazdálkodás, a villamosítás, a szocialista iparosítás, sőt a kollektivizálás lényegét is ő

(Folytatás a második oldalon)

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének

HATÁROZATA

(Egyhangúlag jóváhagyva a Központi Vezetőség március 12— 13-i ülésén)

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a Politikai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán részt vett delegáció beszámolóját.

A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nemzetközi helyzetről s a Szovjetunió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont következtetéseket. A Szovjetuniónak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rendkívüli ütemű fejlődése, a lenini tanításokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpolitikája új szövetségeseket nyert meg a nemzetközi színtéren, új lehetőségeket nyitott a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világrend- szer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szilárd béke megteremtéséhez. A kongressszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átmenet különböző formáiról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkásosztály egységét, a néptömegek összefogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas táborát.

A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egv főre eső termelés tekintetében a legfejlettebb tőkés országokat. Örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további növekedését: a reálbérek és jövedelmek emelését, a munkaidő csökkentését, a kötelező középiskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket.

A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megteremtése, mely a gazdasági, a. politikai és a kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit.

Mindezek alapján a Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, valamint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő részvételével haladéktalanul dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataiból a magyarországi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósításáról.

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy pártunk politikai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését, biztosítani kell hozamának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését; fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. Tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, s a termelékenység emelése révén a népjólét emelésének politikáját.

Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben valósággá váljék a kollektív vezetés. Tovább kell fejleszteni a párton belüli demokráciát. A már elért eredményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias népfrontmozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védelmére s a szocialista Magyarország felépítésére. A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának ül. kongresszusán épül, és amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata.

Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fel kell számolnia a formális, bürokratikus pártmunkát. A pártmunka középpontjába a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyítését kell tenni.

Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és agitációs munkában messzemenően figyelembe kell venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eh i megállapításait. A Központi Vezetőség határozottan leszögezi, hogy az ideológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akitor lehet megszüntetni, ha nem tűrjük az elméleti restséget, a marxizmus—leninizmus megmerevítését, a dog- niat izmust. Az elméleti munkát a legszorosabban össze keil kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával.

A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását.

A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, amelyeket a magyar népgazdaság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából következtetésként le kell vonni.

A Központi Vezetőség felhívja a pártbizottságokat és alapszervezeteket, pártunk minden tagját, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX, kongresszusa határozatainak tanulmányozása és a gyakorlati munkában való felhasználása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítséget jelent pártunk III. kongresszusa és » Központi Vezetőség múlt évi nagy jelentőségű határn-ataínak végrehajtásában, az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szocializmus építésében Magyarországon.

A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE