Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

VTlMg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÓGRÚD AZ MDP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 17. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának megállapításai biztos irányvonalat jelentenek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének már- cills 12—13-i kibővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs, ct Köz­ponti Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusról. Az aláb­biakban kivonatosan közöljük •Rákosi elvtárs beszédét. — Tisztelt Központi Vezető­cég! — A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresz- szusa óriási horderejű, világ- történelmi jelentőségű ese­mény. Hatása fokozódó mér­tékben fog megmutatkozni a nemzetközi fejlődés minden te­rületén, s jelentékenyen meg­szilárdítja a szocializmus, a béke és a demokrácia híveinek hatalmas táborát. Hruscsov elvtárs beszámolója a Központi Bizottságnak a XIX. párt- kongresszus óta végzett mun­kájáról, Bulganyin elvtárs elő­adói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresz- szus egész munkája bátran, al­kotó-módon felvetette és meg­válaszolta korunk legfontosabb kérdéseit. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresz- szusa új szemszögből világí­totta meg a jelenlegi nemzet*, közi helyzet legfontosabb kér­déseit: a szocialista es á kapi­talista rendszer békés egymás mellett élését, a háború elhárí­tásának lehetőségeit, a szo­cializmusba való átmenet pol­gárháború nélküli perspektí­váit. — A kongresszus e kérdé­sekre vonatkozó bátor, új, a lenini tanítások következetes alkalmazásával kidolgozott megállapításai a marxizmus— leninizmus értékes továbbfej­lesztését jelentik, (jriási elvi jelentőségük van a szocializ­mus megvalósításáért folyta­tott helyes politika kidolgozá­sában és biztos irányvonalat jelentenek szerte a világon a kommunista és munkáspártok számára a békéért, a demok­ráciáért és á szocializmusért vívott harcban. — A kongresszus egyhangú helyesléssel hagyta jóvá azt a munkát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága az elmúlt há­rom esztendő alatt a kül-'és a belpolitika minden kérdésében annyi sikerrel végzett. A kong­resszus nyomatékosan hangoz­tatta, hogy e sikerek egyik döntő tényezője, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjában újra a pártélet lenini szabályai I jutottak érvényre, hogy hely­reállt a kollektív vezetés, megerősödött, a pártdemokrá­cia. — Mindez még jobban elmé­lyítette a párt tömegkapcsola­tait és növelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, mint a párt kollektív vezetőjének súlyát és szerepét. — A kongresszus egyhangú helyesléssel támogatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának har­cát a marxizmus—leninizmus szellemével és tanításaival el­lentétes személyi kultusszal szemben. Megállapította, hogy a személyi kultusz elterjedése háttérbe szorította a kollektív vezetést, lebecsülte a párt és a dolgozó tömegek szerepét, ez­zel egyben gátolta a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas, kezdeményező és teremtő erő kifejlődését, s gyakran súlyos hibáknak és mulasztásoknak nyújtott táptalajt. A kongresz- szus erőteljesen aláhúzta azt a lenini megállapítást, hogy az új, élet igazi alkotói a kommu­nista párt állal vezetett nép­tömegek. — A kommunista párt még szorosabban tömörült a Köz­ponti Bizottság köré, még ma­gasabbra emelte a* marxizmus —leninizmus mindig diadal­mas zászlaját. — Különösen nagy remé­nyeket fűztek az imperialis­ták aljas ügynökükhöz, Beri- jához. A Központi Bizottság azonban erélyes kézzel véget Vetett e veszélyes ellenség és cinkosai tevékenységé­nek, ami lényegesen hozzájá­rult a párt további erősödésé­hez és egységéhez. „Ma pártunk egységesebb, mint valaha — mondotta Hruscsov elvtárs — szorosan a Központi Bizottság köré tö­mörül s biztos kézzel vezeti az országot a nagy Lenin mu­tatta úton.” — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának munkáját az az elv vezérelte, hogy a pártnak fé­lelem nélkül a nép elé kell tárni a hiányosságokat és a nehézségeket is. Nem forra­dalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek beismerésétől. A Központi Bizottság felhívta a pártszervezeteket a párt­demokrácia, a bírálat és önbí­rálat minden erővel való fej­lesztésére, a végzett munka eredményeinek bíráló értéke­lésére, az önáltatás, az önelé­gültség, az elbizakodottság el­leni harcra. — A párt egységének továb­bi erősítése és a pártszerveze­A XX. kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló eseménye — A kongresszus egész munkáját a marxizmus^—leni­nizmus szelleme hatotta át. Ez tette lehetővé, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja he­lyesen mérlegelhette az elmúlt három év bel- és külpolitiká­jának minden problémáját, a marxista—leninista tanítások alapján, a tömegek tapasztala­tainak és létérdekeinek szaka­datlan figyelembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bo­nyolult kérdések megoldását. —• A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának beszámolóját, vala­mint a kongresszus vitáját ma­gas elvi színvonal, a bírálat és önbírálat bátor alkalmazása, igazi, harcos bolsevik szellem hatotta át. A kongresszus lég­körét az egészséges optimiz­mus, az erő és a magabiztosság jellemezte. Szakadatlanul új oldalról került megvilágításba az a tény, hogy a kommunista párt szorosabbra fűzte kapcso­latait a tömegekkel, hogy bát­ran támaszkodott a dolgozó nép kollektív tapasztalataira, meg­hallgatva kívánságait, fejlesz­tette a bátor bírálatot, az ön­bírálatot és ezzel nemcsak jobban összeforrott a néppel, Jhanem maga is egységesebb, összekovácsoltabb lett. A kong­resszuson újra bebizonyosodott a Szovjetunió Kommunista Pártia és az egész szovjet nép megbonthatatlan erkölcsi-poli­tikai egysége. — A testvéri kommunista és munkáspártok képviselői jog­gal hangoztatták, hogy a kong­resszus munkája és határoza­tai valamennyiök számára fel­becsülhetetlen jelentőségűek, s hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, Marx és Lenin halhatatlan eszméinek zászló­vivőjét nagyszerű, követendő példaképüknek tekintik. — Ez a kongresszus a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom történetének is kimagasló eseménye. Határo­zatai messzire előre mutatnak, megvilágítják a kommunizmus építésének útját a Szovjetunió­ban és felbecsülhetetlen segít­séget nyújtanak a szocializ­must építő országok dolgozói­nak, a kapitalista országok kommunista és munkáspártjai­nak, s új erővel, új lelkese­déssel töltik el szerte a vilá­gon a béke és a demokrácia minden hívét. — A magyar dolgozó nép a legnagyobb lelkesedéssel fi­gyelte és helyeselte a XX. pártkongresszus munkáját. Rákosi elvtárs ezután ismer­tetett több elvi kérdést, melyet az SZKP XX. kongresszusa felvetett, továbbá a Szovjet­unió szocialista építőmunkájá­nak főbb eredményeit és a hatodik ötéves terv irányelvei­ben foglalt fő célokat. — A tőkések — mondotta —, akik azelőtt kétkedő, szkep­tikus megjegyzéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gond­terhesen, nem egyszer tisztelet­tel beszéltek célkitűzéseiről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredmé­nyei alapján reálisak és meg­valósíthatók. A dolgozók világ­szerte lelkes örömmel üdvözöl­ték a hatodik ötéves terv cél­kitűzéseit, mert tudják, hogy e terveket a szovjet nép bizton teljesíteni fogja és e tervek megvalósítása hatalmas erő­gyarapodást jelent nemcsak a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak, de szerte a világon az egész haladó emberiségnek. — A kongresszusi küldöttek — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs —, akik e kér­désekhez hozzászóltak, kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a terv teljesítésének és túltelje­sítésének megvan minden fel­tétele, ^ s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tartalé­kok’ állanak rendelkezésére. Több területi titkár vállalta, hogy területükön a mezőgaz­dasági terveket öt év helyett egy, kettő vagy három év alatt teljesítik. A beszámoló ezután a szov­jet társadalmi és államrend további megszilárdításának nagy eredményeivel foglalko­zott, majd így folytatódott: A szocializmus ellenségei arra számítottak, hogy Sztálin ha­lála után a párt soraiban eset­leg zavar támad, vezetői kö­zött viszály tör ki. De ezek a számítások hamisnak bizo­nyultak. A történelem alkotó „A kollektív vezetés elve — mondotta e kérdéshez Miko- jan elvtárs — elemi dolog a proletár párt, a lenini típusú párt számára, és mégis hang­súlyoznunk kell ezt a régi igaz­ságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív vezetés. A személyi kultusz virágzott, amit már Marx, majd Lenin is el­ítélt. és ennek természetesen feltétlenül rendkívül kedvezőt­lenül kellett befolyásolnia a párt helyzetét és tevékenysé­gét.” — A marxizmustól teljesen idegen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálin- nal kapcsolatban, akinek je­lentős érdemei ismeretesek, az évek folyamán olyan személyi kultusz alakult ki, mely gá­tolta a kollektív vezetést, a pártdemokrácia fejlődését, és nem egv téren komoly politikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szel­leme kihatott a népi demokra­tikus országokra, köztük ha­zánkra is, ahol ugyancsak ko­moly hibák keletkeztek belőle. — Köztudomású, hogy a marxizmus—leninizmus súlyo­san elítéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos írásá­ban határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános di­csőítése ellen. Lenin is kímélet­lenül ostorozta a szeméiyi kul­tusz minden formáját, szaka­datlanul kihangsúlyozta a párt vezető szerepét és a párt Köz­ponti Bizottságának nagy je­lentőségét. Aláhúzta, hogy nem egyes személyek, hanem a dolgozó tömegek a történelem alkotói. Lenin mindig büszké­tek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Lenin által kidolgozott, korábban gyakran megszegett szabályai­nak az érvényesítését. — Ebben e'sőrendű jelentő­ségű volt a kollektív vezetés lenini elvének visszaállítása és általános megerősítése. a dolgozó tömegek segge! beszélt a pártról, mint a nép vezetőjéről és tanítójá­ról, ő mondotta a pártról, hogy korunk esze, becsülete és lelki- ismerete. Lenin ismételten han­goztatta hogy a bolsevik párt­vezetés legfőbb elve a kollek­tivitás. Lenin életében a párt ennek megfelelően működött. — A kongresszus tehát újra hangsúlyozta a pártvezetés le­nini elvének fontosságát és újra előtérbe állította Lenin hatalmak alakját, akinek el­évülhetetlen érdemei az elmúlt húsz esztendő folyamán a sze­mélyi kultusz következtében elhalványodtak. Erről is szó van itt. elvtár­sak! Hosszú esztendőkön át háttérbe szorult Lenin törté­nelmi szerepe, elhomályosod­tak óriási érdemei. Ő volt az, aki Marx—Engels örökségét „kiásta“ abból a posványból, ahová a szociáldemokrata re­formisták és revizionisták el­temették. Ö volt az, aki alko- tóan továbbfejlesztette Marx és Engels tanait, felfedte az imperializmus kérdéseit, kidol­gozta a forradalmi proletár- pártról szóló elméletet s le­rakta annak szervezeti és egyéb alapjait, létrehozta a szocialista forradalomnak el­méletét. Az ő vezetésével s an­nak a pártnak a vezetésével, melyet ő alkotott meg, győzött először a világon a szocialista forradalom, a proletárdikta­túra. Lenin dolgozta ki a szo­cialista építés alapvető terveit, s a tervgazdálkodás, a villamo­sítás, a szocialista iparosítás, sőt a kollektivizálás lényegét is ő (Folytatás a második oldalon) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének HATÁROZATA (Egyhangúlag jóváhagyva a Központi Vezetőség március 12— 13-i ülésén) A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a Politikai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán részt vett delegáció beszámolóját. A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nem­zetközi helyzetről s a Szovjetunió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont következtetéseket. A Szovjetuniónak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rendkívüli ütemű fejlődése, a lenini tanítá­sokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpoliti­kája új szövetségeseket nyert meg a nemzetközi színtéren, új lehetőségeket nyitott a különböző gazdasági és társadal­mi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világrend- szer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szilárd béke megteremtéséhez. A kongressszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átmenet különböző formáiról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkásosztály egységét, a néptömegek össze­fogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas táborát. A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései, amelyek kézzelfoghatóan bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egv főre eső termelés tekintetében a legfej­lettebb tőkés országokat. Örömmel üdvözli a Központi Ve­zetőség a szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további növekedését: a reálbérek és jövedelmek emelését, a munka­idő csökkentését, a kötelező középiskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket. A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megterem­tése, mely a gazdasági, a. politikai és a kulturális élet min­den területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit. Mindezek alapján a Központi Vezetőség megbízza a Po­litikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, valamint ezek szervezetei és az álla­mi szervek cselekvő részvételével haladéktalanul dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusának határozataiból a ma­gyarországi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósításáról. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy pártunk poli­tikai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenek­előtt a mezőgazdaság fejlesztését, biztosítani kell hozamának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését; fejlesz­teni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. Tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, s a termelékenység eme­lése révén a népjólét emelésének politikáját. Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben való­sággá váljék a kollektív vezetés. Tovább kell fejleszteni a párton belüli demokráciát. A már elért eredményekre tá­maszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias népfrontmozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védel­mére s a szocialista Magyarország felépítésére. A XX. kong­resszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának ül. kongresszusán épül, és amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata. Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fel kell számolnia a formális, bürokratikus pártmunkát. A pártmunka közép­pontjába a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó töme­gekkel való kapcsolat elmélyítését kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és agitációs munkában messzemenően figyelembe kell venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eh i megállapításait. A Központi Vezetőség határozottan leszö­gezi, hogy az ideológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akitor lehet megszüntetni, ha nem tűrjük az elméleti restséget, a marxizmus—leninizmus megmerevítését, a dog- niat izmust. Az elméleti munkát a legszorosabban össze keil kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával. A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a he­lyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását. A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, ame­lyeket a magyar népgazdaság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusából következtetésként le kell vonni. A Központi Vezetőség felhívja a pártbizottságokat és alapszervezeteket, pártunk minden tagját, hogy mélyreha­tóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását előse­gítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX, kongresszusa határozatainak tanulmányozása és a gyakor­lati munkában való felhasználása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segít­séget jelent pártunk III. kongresszusa és » Központi Veze­tőség múlt évi nagy jelentőségű határn-ataínak végrehaj­tásában, az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szocia­lizmus építésében Magyarországon. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents