Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i AZ MDP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 10. Legújabb termelőszövetkezeteink Ipolyveeei Ébredés Ipolyvecén is elindultak az ú.i élet útján. Vasárnap dél­előtt 12 család 15 taggal, 70 hold szántófölddel és 82 hold legelővel Ébredés néven új termelőszövetkezetet alakított. Az alakuló gyűlésen Dénes Lászlót a termelőszövetkezet elnökévé, Meslra Mihályt, Repiczki Józsefet és Repiczki Istvánnét bi­zottsági tagoknak választották. .Hátraszelei Lenin tJj termelőszövetkezet alakult szerdán Mátraszelén is. 20 család 28 tagja lépett a közös gazdálkodás útjára. 184 kh löldel vittek a közösbe. A mátraszeleiek Lenin nevét adták termelőszövetkezetüknek. Ismertessük széles körben, változatosan a verseny eredményeit! cApiilis 4-t e hcAziiLc Biztatóan, sokat ígérő ered­ményekkel köszöntött ránk az idei március. Aki figyelemmel kíséri megyénk bányáinak, üzemeinek eseményeit és ered­ményeit, eddig szinte minden­nap örülhetett valamilyen jó hírnek: az Acélárugyár dolgo­zói a kemény té] nehézségeit legyőzve, 105,8 százalékra tel­jesítették februári tervüket... Hős bányászaink eddig esedé­kes negyedévi tervükön felül csaknem 25 000 tonna szenet adtak a hazának. Ezek a kitűnő eredmények azért születhettek meg, mert minden előző évinél nagyobb lendülettel indult meg az idén bányászaink, ipari munkása­ink között a szocialista mun­kaverseny. A pártszervezetek, szakszer­vezetek és a gazdasági vezetők feladata, hogy a verseny új, hasznos hajtásait tovább ápol­ják, fejlesszék; hogy az a lel­kesedés, amely most, felszaba­dulásunk évfordulója előtt va­lósággal szárnyakat ad a dol­gozóknak, április 4 után se lanyhuljon. Az eredmények tovább növelhetők, a lelkese­dés fokozható, ha biztosítjuk a szocialista munkaverseny fel­tételeit, közöttük az egyik leg­fontosabbat: a nyilvánosságot. Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni ennek fontosságát! Aki ver­senyez, annak pontosan, nap­ról napra tudnia kell, hogyan áll, mit ért el, hiszen csak így javíthatja munkáját. Üzemeink, bányáink többsé­gében javult a verseny nyilvá­nossága. Sok helyen ma már a műszakiak gyorsan értékelik a napi eredményeket, s a szak- szervezeti aktívák gondoskod­nak róla, hogy a friss hírek felkerüljenek a versenytáb­lákra. Ez azonban kevés, külö­nösen most, a verseny nagy­arányú kibontakozásának ide­jén. Az Acélárugyárban 3478, a Tűzhelygyárban 1378 dolgo­zó vesz részt szervezetten a versenyben, de ezeknek csak egy töredéke szerepel rendsze­resen a jelentésekben. Hol maradnak a többségnek, a versenyzők derékhadának eredményei? Még gyakran megfeledkezünk arról, hogy nemcsak az a szép eredmény, ha valaki 140 százalékról 150- re növeli teljesítményét, ha­nem az is megbecsülendő, hő­sies dolog, ha olyan dolgozó, aki azelőtt nem érte el a nor­mát, végre 102—103 százalékra ugrik fel. Ilyen ember pedig nagyon sok van és mindegyik joggal várhatja, hogy eredmé­nyeit — amelyek ha nem is annyira látványosak, de be­csületes munkát, komoly erőfe­szítést jelentenek — elismer­jék, méltányolják. Milyen jól esne ezeknek a dolgozóknak, ha találkoznának nevükkel a verseny táblán! Milyen lelke­sen iparkodnának azon. hogy 'holnap már az élre. a legjob­bak csoportjába kerüljenek! De ha azt látják, hogy velük nem törődnek, az ő eredmé­nyeik „nem számítanak”, ak­kor elkedvetlenednek. Szak- szervezeti bizalmiak, termelési felelősök! Gondoljanak hát a versenypropagandában a tö­megre. a „közepesekre” is! Ér­demes! Az elmúlt években sokáig csak a termelési százalékok bűvöletében éltek versenyfe­lelőseink. Az utóbbi időben már jobban figyelemmel kísé­rik és tudatosítják a dolgozók egyéb vállalásainak teljesítését is. de még mindig nem eléggé. A plakátokon, táblákon több­nyire csak azt találjuk, ki. hány százalékot teljesített, ezt is legtöbbször anélkül, hogy néhány szóban megmagyaráz­nák. hogyan, milyen módszer­rel született az eredmény. A Központi Vezetőség határoza­ta a többtermelés mellett szá­mos egyéb, igen fontos felada­tot szabott meg. s dolgozóink A Salgótarjáni üveggyár finom csiszoldájában dolgozik Valenta György üvegcsíszoló. Nagy szeretettel foglalkozik a mellé beosztott tanulókkal. Azt szeretném — mondotta — ha minden tudásomat átadhatnám tanítványaimnak. Képünkön Valenta György egy díszes váza csiszolását ellen­őrzi. A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE vállalták is a maguk terüle­tén ezek megvalósítását. Tük­rözze hát mindezt verseny- propagandánk is! Népszerűsít­sék szakszervezeteink a leg­jobb úiitókat. mutassák meg, 1ki mennyi bányafát, robbantó­anyagot. importanyagot takarí­tott meg. ki mennyivel csök­kentette selejijét. Biztosítani kell azt. hogy a verseny nyil­vánossága híven tükrözze a dolgozók erőfeszítéseinek min­den oldalát. De nemcsak a verseny ered­ményeit kell ismertetni a kö­zösséggel, hanem a hibáit is. Ma még nem találunk olyan plakátot, amely arra hívná fel a figyelmet, hogy Kovács Já­nos. vagy Kiss István nem tel­jesíti vállalását. Pedig kell-e magyarázni, mennyire szüksé­günk lenne ilven híradásokra is? A hanyagokat, elmaradozó- kat semmi sem bírhatia jobb munkára, mint az. ha tudják, hogy lám. a közösség is szá­mon tartja, figyeli, állják-e va- ion adott szavukat. Arra. hogy a verseny állásá­val mindenkit megismertesse­nek. számtalan lehetőségük van szakszervezeteinknek. Ezekkel egyre inkább rendsze­resen élnek is. Az Acélgyár­ban például kitűnően dolgozik a hangoshíradó, amely — a magnetofon ügyes felhaszná­lósával — már kora délután közli a délelőtti műszak friss eredményeit, s érdekes, rövid helyszíni tudósításokat közve­tít a műhelyekből, nyilatkoz­tatja az egymással versenyző dolgozókat. Hamarosan útnak indul a bányatelepekre a Szén- bányászati Tröszt verseny­autóbusza is, amely hangszóró útján képes, rajzos verseny- híradókon. röplapokon tájékoz­tatja az üzemegységek dolgo­zóit és a lakótelepek népét a felszabadulási versemi esemé­nyeiről. Most az kell. hogy eze­ket a kezdeményezéseket má­sutt is átvegyék, továbbfej­lesszék és mindenütt alkalmaz­zák a verseny propaganda töb­bi hasznos, de egyelőre még el­hanyagolt formáját: a faliúj­ságokat. (ezekkel nem sokat törődtünk mostanában, külö­nösen az Acélgyár egyes üze­meiben. például a GSz A üzemben), a mozikban vetít­hető diafiknre írt versenytudó­sításokat. a város területén el­helyezett hirdetőtáblákat, ame­lyek — például a Kenyérgyáré, az állomás előtti téren — most üresen ásítoznak. Már ? nemietköii nőnapra teljesítették április 4-i felajánlásukat A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár magkészítő női az elmúlt hetekben elhatároz­ták, hogy a nemzetközi nő­napot az április 4-i felajánlá­suk határidő előtti teljesítésé­vel ünnepük. Ez különösen na»v feladatot jelentett annak a három, eddig tervteljesíté­sével lemaradó nődolgozónak, aki a bűvös száz százaid el­érését vállalta. A magkészítő műhely kis kollektívája azon­ban nem hagyta magukra őket és tanáccsal, példamuta­tással segített. Sok ügyes fo­gást láthattak például Pólyák Máriától, aki az ígért 160 szá­zalék helyett már a 184 szá­zalékos átlagteljesítménynél tart. A látottakat jól haszno­sították. A nemzetközi nőnap előestéjén már mind a három elmaradó magkészítő nő tel­jesítménye jóval meghaladta a száz százalékot, sőt Babulya Barnáné, aki azelőtt a 90 szá­zalékkal is megelégedett,' most 150 százalékos eredményével teljes értékű versenytársa az első helyért küzdő kiváló nő- dolgczóknak. A műhely többi magkészítő nője is eredménye­sen dolgozott és így március 8-án mindannyian örömmel fo­gadhatták az üzemi MNDSZ rigmusbrigádját, amely ünne­pélyesen felköszöntötte őket felajánlásuk sikeres valóravál- tásáért. ÍJ. Kuris István kisterenyei A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a legutóbbi három nap alatt tovább növelte márciusi adósságát. Mindent összegezve a tröszt egészének eredménye azonban egyáltalán nem bíztató, mert az adósság az elmúlt napok­ban jelentősen megnövekedőm és már az 1700 tonna felé tgr.t. Élenjárók Nagybátony: 311 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. bányász teljesíti vállalását Id. Kuris István a kisterenyei üzemegység 11 tagú DISZ-bri- gádjának tapasztalt vezetője. Hasznos tanácsaival lankadat­lanul segíti brigádja tagjait. Id. Kuris István brigádja az első negyedévre vállalta, hogy 10 folyómétert hajt ki terven felül. A brigád vállalását be­csülettel teljesíti. Kazár: 163 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Krefíly Iván. Zagyva: 107 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Kisterenye: 97 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmér­nök: Sándor Gáspár. Mizserfa: 25 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Adósok Szorospatak: 117 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Fuchs Je­nő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Tiribes: 144 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Ménkes: 361 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Róna: 450 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kányás: 532 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mátranovák: 967 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János. Elkészült a hatezreik tiipiex kormánylemez a Salgótarján/ Acélárugyárban A gépállomások traktorosai az utóbbi években már több­ször kérték a Salgótarjáni Acélárugyártól, hogy javítsa meg a traktoreke kormányle­mezének minőségét. A vállalat főmérnökének, Lizsnyánszky Antalnak kezdeményezésére az elmúlt évben kísérletezni kezdtek a gyárban a három rétegű, úgynevezett triplex- kormánylemez gyártásával. Ennek lényege az, hogy a le­mez külső felületét kemény anyagból, a belső réteget pe­dig közönséges acélból hen­gerük. A kísérlet várakozáson fe­lül sikerült. A páncélkormány felületén jobban csúszik a föld. ezért a traktor ezzel a kormánnyal könnyebben vég­zi a szántást. A másik előnyös tulajdonsága az újfajta gyárt­mánynak az, hogy a belső, lágy acélréteg hatására a kor­mánylemez szívósabb, nem re­pedezik meg és így élettarta­ma több mint kétszeresen fe­lülmúlja a régebbi típusát. Ezért a gyár dolgozói egymás után kapják azokat a levele­ket, amelyekben a gépállomá­sok köszönetét mondanak a kiváló minőségű új gyártmá­nyért. Az újfajta három­rétegű kormánylemez sorozat- gyártását az idén kezdték meg. A gyár dolgozói most jelen­tették. hogy már elkészült be­lőle a hatezredik darab is. \ lázári bányászok versenyében Cseri Tibor bripd'a iár az élen Kazár az utóbbi időben a Nógrádi Szénbányászati Tröszt legjobb bányaüzemei közt van. A jó eredmény titka az üzem dolgozói között kialakult mun- kaverseny, amely az április 4- re való készülődés napjaiban új lendületet kapott. A kazári bányászok verse­nyében Cseri Tibor háromtagú brigádja vezet, amely február 7-ig esedékes 54 tonnás terv helyett 126 tonnát küldött fel­színre. Ez a kiváló túlteljesí­tés 233 százalékos ritka telje­sítményt jelent. Üzemi rajzolóinkra, dekorá­ciósainkra is szén feladat vár. Egyelőre versenyhíradóink eléggé sablonosak, ötlettele- nek, színtelenek. Dekorációs dolgozóink sok esetben vonzó, meggyőző plakátokat készíte­nek egy-egv táncmulatsággal színielőadással kapcsolatban, és igen művészi díszleteket festenek. Ez helyes és hasznos. De elvtársak, dekorációs dol­gozók! Nem érzik-e kötelessé­güknek, hogy képességeiket ugyanilyen lelkesen gyürnöl- csöztessék a verseny kibonta­koztatása érdekében is? Nyilvántartani, a legkülön­félébb. változatos és érdekes tormában, gyorsan elterieszte- ni a dolgozó tömegek nemes versenyének minden esemé­nyét. mozzanatát — ez ma szakszervezeteink. gazdasági vezetőink egyik legfontosabb feladata. Pártszervezeteink nem nézhetik' nyugodtan, hogy ez a munka még akado­zik. hiányos! Gondoskodniuk kell róla. hogy mindenki, aki­nek ebben bármilyen szerepe van. minden tőle telhetőt el­kövessen a versenv nyilvános­ságának biztosításáért, hiszen a szocialista mumkaversenv. a bányászok, ipari munkások Dárthoz való ragaszkodásának, alkotó kedvének és erejének hű kifejezése. I | A közelmúltban a Salgótarjáni Üveg- X gyárban nagy jelentőségű esemény ját- ! szódott le; Jermendy Károly főmérnök $ irányításával a III. kádkemencét az ed- I digi kilenc nap helyett négy és fél nap I alatt fűtötték fel olvasztási hőmérsék- X letre. I A III. kádkemence négy és fél nap alatt I történt felfűtésével kapcsolatban erede­♦ tileg Jermendy elvtárstól, a gyorsított X felfűtés első hazai kezdeményezőjétől X és megvalósítójától akartunk érdeklőd­♦ ni, azonban őt nem találtuk a gyárban, X mert Veszprémbe utazott, hogy ott az | egyetemen előadást tartson. Helyette Szabó Gyula, a gyár- Szovjetunióban végzett fiatal mérnöke tájékoztatott az olvasztókemencék gyorsított felfűtésé­nek módszeréről. — 1931-ben — kezdte a fiatal mérnök — még 24 nap alatt fűtötték fel a III. kádkemencét. Közel 10 év alatt, 1940-ig 14 napra csökkentették le a felfűtési időt. A következő jelentős állomás már a felszabadulás utáni időre esik: 1951. októberébe! hazánkban járt Fjodor Szolinov szovjet üvegipar; kutatómér­nök. Az ő javaslatai alapján 14 napról 9 napra csökkentették le a kádkemen­cék felfűtési idejét először a salgótar­jáni, később pedig a miskolci üveg­gyárban. Jermendy elvtárs a sikerek láttán to­vább folytatta a kísérleteket. Közben a Egy bátor műszaki intézkedés szovjet példa nyomán lengyel építőanyagipari miniszter meg­látogatta a gyárat, és Jermendy elvtárs tőle értesült, hogy a lengyel üvegipar újabb eredményeket ért el a felfűtési idő csökkentésében. A lengyelek sikereinek hallatán Jer­mendy elvtárs még nagyobb lendülettel folytatta kísérleteit, és a siker nem vá­ratott sokáig magára, mert a III. kád­kemence után a VII. kádkemence fel­fűtését is gyorsított módszerrel négy és fél nap alatt fejezték be. Mire van szükség a gyorsított felfű­tési módszerhez, és mi a lényege? — Mindenekelőtt nagy szaktudás és bátorság kell hozzá, s ez a mi főmérnö­künkben megvan. Ami a lényegét illet, azt ugyancsak messzebbről kezdem, mint felfűtési idő csökkentésének tör­ténetét. Régen azt mondták a szakemberek, lassan, de biztosan, mi azt mondjuk, hogy gyorsan, de biztosan, és amint példa mutatja, a mi véleményünk a he­vesebb. Jermendy elvtárs kísérleteiből kide­rült, hogy a kemence építéséhez hasz­nált szilika-tégla tágulása csak 300—400 fokig veszélyes a kemencére, s ezután már a felfűtés meggyorsítható. Csökkenthető-e még tovább az olvasz­tókemencék felfűtési ideje? X A fiatal mérnök a lehető legtermé- | szetesebb hangon mondta ki az igent. ♦ — Szolinov szovjet mérnök már 1951 X októberében arról számolt be a Zagyva- í pálfalvi Üveggyárban tartott műszaki j értekezleten, hogy a szovjet üvegipar- ♦ ban használatos Fourcault-kemencék X felfűtését 80 óra alatt végzik el. Azóta X bizonyára újabb eredményeik is van- f nak. $ Milyen megtakarítást eredményez a X gyorsított felfűtési módszer és mi a jö- X vője? X — A mi gyárunkban ebben az évben | körülbelül 700 ezer forintos megtakar!- ; tás várható a módszer bevezetésének X eredményeképpen. Még nagyobb jelen- X tőségű a gyors felfűtési módszer alkal- ♦ mazása az ország másik négy üveggyá- ♦ ra, a miskolci, a nagykanizsai, a sajó- X szentpéteri, és a tokodi gyár szempont- I jából, ahol a miskolcit kivéve még 14— ♦ 21 nap alatt végzik a kemenceátépítés | utáni felfűtését. X Amikor befejezésül az iránt érdek- X lödtem a fiatal mérnöktől, hogy érzi | magát a gyárban, örömtől csillogó szem- | tnel válaszolt: | — Most, a pályám kezdetén két sze- X rencse is ért. az egyik az, hogy haza- ♦ kerültem Salgótarjánba, a másik pedig X az, hogy olyan jó szakember keze alá X kerültem, mint Jermendy elvtárs. Kovács János |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents