Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-07 / 19. szám

1956, március T, SZABAD x5gr'(d Nádújfaluban is megmozdult a föld ác , Nádújfalu dolgozóinak több­sége a falut körülvevő bá­nyákban, Csipkésen, Kovákon dolgozik. Legtöbbje kétlaki életet éL A bányába húzza a munka, otthon pedig a föld. A községi pártszervezet és a járási pártbizottság tagjainak lelkes, felvilágosító munkája nyomán a nádújfalusi dolgo­zók is megértették, hogy a gazdaságosabb termelést, a két- íaki élet megszüntetését csak nagyüzemileg, szövetkezettel lehet elérni. Néhány hete kezdődött el a szervezés. Azóta nap mint nap változik az eredmény. Egyre többen és többen választják a szövetkezeti utat. A kommu­nisták és a tanácstagok példa- mutatása nagyban elősegítette, hogy két hét alatt 46 család közel 400 hold földdel már a szövetkezeti utat választotta. Minden családnak, minden tagnak külön története van. Bizonytalanság, az újtól való félelem mutatkozott meg az elhatározás előtt. De határoz­tak. Megkértünk néhány tagot mondják el milyen gondok és tervek közepette választotta a szövetkezeti utak Kotroczó Bozsik János: — Pártunk júniusi határo­zata kimondja: a dolgozó pa­rasztság számára a felemelke­dés egyetlen járható útja a szövetkezeti gazdálkodás. Ezt a határozatot nekünk párttá­egyikünk sem dolgozott. Mégis úgy gondoljuk és ezt bizonyít­ják a már meglevő termelő- szövetkezetek eredményei, hogy nagyüzemileg többet tu­dunk elérni. Egyénileg 24 hol­don szántottam, vetettem. Nap mint nap harcoltam a termé­szettel, a nagyobb termésért. De ha községünk minden dol­gozója megérti a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, akkor könnyebben nagyobb eredmé­nyeket érhetünk el. Kiss Józsefné (újfalusi): — Bányász asszony vagyok, de szeretem a mezőgazdaságot. Szeretek a földdel dolgozni, Igaz csak 2,5 hold földem van, de igyekeztem, hogy munkám eredményes legyen. A 2,5 hold Nádasdi István Kotroczó Bozsik Pál: — Az ember nehezen válik meg a régitől, a sajátjától, de határoztam, mert beláttam, hogy a szétaprózott kis parcel­lákon nem tudok olyan ered­goknak kell végrehajtani. Ne- fo d em engedle> hogy lgas menyeket elérni, mint a nagy künk kell példát mutatni dol­gozó paraszttársaink előtt, hogy ők is megértsék a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Eddig 3,5 hold saját és 4 hold bérelt földön gazdálkodtam. De hiába dolgoztam reggeltől késő estig a kis parcellák gá­tat emeltek a jövedelmező gaz­dálkodás elé. Ugyanakkor lát­tam, hogy a járás termelőszö­vetkezetei, mint például a Ce- red tótújfalui Búzakalász ha­talmas eredményekről adtak számot, ök már bebizonyítot­ták, hogy az ilyen hegyes vi­déken is, mint a miénk, lehet többet és jobbat termelni, de csak úgy, ha összefogunk, ha közösen, nagyüzemileg gazdál­kodunk. Nádasdi István: — Nehéz volt az elhatáro­állatot is tartsak. így mindig másra szorultam. Fuvarost csak elkésve kaptam, nem tud­tam időben elvégezni az egyes mezőgazdasági munkákat. A kései vetés, a nem megfelelő munka miatt mindig kisebb volt a termés, mint ugyanazon zás, mert az újtól mindig fél minőségű földterülettel rendel­az ember. Közösen már több­ször is dolgoztunk, különösen nyáron a hordás idején. De a termelőszövetkezetben még kező gazdáknak. S ez a tény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti utat vá­lasztottam. táblán. Néhány éve, hogy a községben is megjelent az első szántótraktor. Azóta több egyéni gazdának a földjét is felszántotta és bebizonyította, hogy a géppel való szántás gyorsabb és kifizetőbb. A nagyüzemben még sokkal eredményesebben tudjuk al­kalmazni a gépet s ezáltal na­gyobb terméseredményeket érünk el. Lapzártakor i'rkr/.ctí jelentés: Március első vasárnapján két termelőszövetkezet alakult Nádújfaluban. Negyvenegyen Kossuth néven 123 holdon III. típusú termelőszövetkeze­tet alakítottak. Negyvenketten Dózsa Népe nevet adták egyes típusú termelőszövetkezeti cso­mostani gépjavítás minősége sokkal jobb volt mint az el­múlt esztendőben. Mindössze 5 erőgépen találtak némi hi­A nógrádi Béke Tsz időben gondoskodott a vadvizek levezetéséről Szorgalmas munka folyik a nógrádi Béke Termelőszövet­kezetben. Az elmúlt héten már 26 holdon végezték el a gabo- műszaki vezetés színvonalának emelkedése. Lényegesen több szakképzett vezető irányította ezen a télen a munkát, mint az elmúlt tesztendőben. A szécsényi gépállomáson igen jól bevált a részegységen« kénti javítás. A javítás ide* lének lerövidülése mellett mi* bát, amelyeknek helyrehozá- nőségileg is jobbat tudtak sához azonnal hozzáláttak. Nagymértékben hozzájárult az eredményes felkészüléshez a nyújtani ezzel a módszerrel a szécsényiek. A bizottság ja« vaslatára a megyei gépállo« mási igazgatóság elhatározta« faogv jövőre Pásztón. Érsek* vadkerten és Karancskeszi­ben is bevezeti ezt a javítási módszert. Égy nvm ssahad! v J9> navetések felültrágyózását. A felültrőgyázáson kívül a hó el­olvadása után holdanként még 50 kilogram pétisóval fejtrá­gyázást végeznek. Már most gondoskodtak a vadvizek leve­zetéséről. Azokon a területe­ken, ahol a víz megáll, ott víz- vezető csatornákat készítettek, hogy a gabona minél keveseb­bet szenvedjen a káros víztől. Osagárdon befejezték a tavaszibúza vetőmag­cserét A rétsági járás több közsé­gében befejezték a tavaszi bú­za vetőmagcseréjét. Ösagárdon például már az első nap kiosz­tották a 22 holdra szükséges vetőmagot. A tanács és az ál­landó bizottság jó munkája nyomán a tervezettnél egy-két holddal több gabonát vetnek. Nem mondható ugyanez Nő­tincsről, ahol a tanácselnök keveset törődik a gabona ve- i tésterv teljesítésével. A gazdák A fenti kép a jobbágyi Uj Otthon Termelőszövetkezetben többsége az ősz folyamán sem készült, ahol a fogatosok a tél folyamán felgyülemlett istálló­trágyát most hordják ki, a még havas, fagyos földre, ahol azonnal szét is teregetik. Az ilyen trágyázás helytelen és a szocialista nagyüzemekben egyáltalán nem engedhető meg. A tavaszi trágyázásnak semmi, de semmi előnye nincs. In­kább hátránya, mert a trágyában levő tápanyagok a hó olva­dáskor kimosódinak és a fagyos föld miatt nem a talajba, ha­nem a vízgyűjtőbe kerülnek. így a szántásnál már csak szá­raz tápanyagokban szegény trágyát szántanak alá. Ezenkívül a tavaszi trágyázásnál a talaj igen nagymértékben kiszárad« üreges marad és az ilyen talajban a növény sokat szenved a szárazság miatt, így nem hogy több lenne a termés, hanem kevesebb. Leghelyesebb, ha a felgyülemlett istállótrágyát a tél fo­lyamán szarvasba hordják a trágyázandó földterület szélére^ ahol megfelelően kezelik és csak a nyár végén szántják alá« teljesítette a vetéstervet most sem iparkodnak, hogy a kötelező 91 holdat idejében el­vessék. Csökkentik a lóállományt, 110 darab baromfit hizlalnak 110 darab hízó baromfira kötött szerződést a felsőpeté­nyi Rákosi Termelőszövetke­zet. A szerződés teljesítése ér­dekében már most hozzákezd­tek a baromfiak keltetéséhez. A termelőszövetkezet asszo­nyai szeretnek a baromfiakkal foglalkozni, de eddig nem volt rá íehetőség. Most úgy hatá­roztak, hogy a lóállományt csökkentik, mert az elmúlt év- Mi, a Kisterenyei Gépállo- ben a 8 pár ló 1,5 vagon abra- más vezetői és dolgozói tuda­A kisterenyeiek versenyre szólítják a megye gépállomásait kot fogyasztott el. Hasznot pe­dig keveset hoztak. Kevesebb ló kevesebbet fogyaszt, a fenn­maradó abrakkal pedig libá­kat, kacsákat hizlalnak, ami jelentős jövedelemhez juttatja a termelőszövetkezet tagjait. Jók a gépek — jöhet a tavasz tában vagyunk pártunk Köz­ponti Vezetőségének márciusi és júniusi határozatainak je­lentőségével, melyek igen fon­tos feladatokat tűznek a gép­állomások elé, a mezőgazda- sági termelésben, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben. Tisztában vagyunk azzal, hogy fejlesztenünk kell az ag- rótechnikát, csökkenteni az újító-mozgalmat, jó minőségi munkával emelni a tsz-ek ter­Befejeződött a gépszemle megyénk gépállomásain. A bi­zottságok 206 erőgépet, 226 traktorekét, 189 tárcsát. 44 I kultivátort, 45 vetőgépet és melését. 214 cséplőgépet javítottak ki. A fenti feladataink tudatá- Megállapították. hogy a ban versenyre hívjuk Nógrád megye valamennyi gépállomá- jjsat. az eves tavaszi, nyári és , , g őszi kampányok teljesítésére, Ti9V szórta az eg a havat 7T r » r 1 . 1 1* A ■ már az óra mutatója, amikor# illetve túlteljesítésére, azaláb­u azon a februareleji szom- tYZi U.1 ©1©I KOY6I61 felálltak, hogy induláshoz ké-Rbiak szerint: bot estén Diós jenön, hogy alig szülőd jenek. Igen ám, de mint g 1. Az éves termelési tér­egy óra alatt egy arasznyit ka- nyugodt életű, esztendőről- csak összenéztek a nógrádiak ahogy evés közben jön meg 3 vünket december 10-ig 106 szá­paszkodott felfelé a szintje, esztendőre gazdagodó ember, és odasúgták egymásnak: ne- az étvágy, úgy jött elő több«zalékra teljesítjük. Ezen belül: Fél hétre beszélték meg az in- Ezek a nvuaodt. életű, nazda- künk biz’hármunknak se’ volt ó- tZhn i.z-raZo 8 - . ____■ . ...... ,_li 6. Körzetünkben levő termei lőszövetkezetekben a tervezett termés- és termék-hozamok! növelésére az alábbiakat vál­laljuk: A Központi Vezetőség által kitűzött 3 százalékos emelés helyett 5 százalék termését* lag-túlteljesítést vállalunk a kalászosok területén. A kapá­sok területén pedig 3 százalé­kos túlteljesítés helyett 4 szá­önköltséget, szélesíteni az zalékos túlteljesítést vállalunk» : -jOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOQOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOr ____ a nyugodt életű, gazda- künk biz’hármunknak se’ volt és több kérdés. du lást a tanácsháza elől. Ám godó emberek az egyik napon annyi. Szalai meg azt gondol- _Addig bíz‘ el nem men­az idő a maga módján megint- üzenetet kaptak a szomszédos ta, hogy ez a sustorgás tán tek amíg lesz amit nem tó­csák közbe szólott. XJgy, hogy falucskából, Nógrádról. Az ál- egyenlő a nem hisszük-kel. tunk tisztán — írni a nóará­rrieg kellett tanácskozni, lesz-e lőtt benne, hogy gyertek el Azon nyomban belenyúlt a diák a kirándulásból valami, vagy hozzánk szombat este, vált- belső zsebébe és előhúzta on- persze hogy nem mentek sem• sunk szót a szövetkezésről. Ti nan a munkaegység könyvet. , . ’ -. ^ A szánkó az előállott pont- már a közöset járjátok, érdé- Mindenki láthatta, mi áll a ..... .. ..' ,. 0 , „ ban fél hétkor. Ha már előál- kelne bennünket, hogy éltek, rubrikákban, mennyit kapott iMmuvesszovetkezetbe es|a gépi és kézi négyzetes vetes lőtt, nem akarták visszaparan- Kevés olyan üzenet szaladt számadáskor. Hasonlóan cse- pohár forralt bor mel- 8 tervet együttesen 5 százalék­csolni. No, meg aztán, ha már eddig Jenőre, amelyiknek úgy lekedtek a többiek is. Maguk- lettjOlytattak tovább a beszél-Bkal fogjuk túlteljesítem. A gé­a szomszédok, a régi nógrádi örültek, mint ennek, ügy lát- kai hozták és kézről-kézre ad- Setest Egy diosjenőire esett 48pi kapálás területén a beter­szomszédok invitálták meg szik szűk már a parcella a ták ők is a könyvecskéjüket. ^ nógrádi és csak egy óraikor^vezeti kapálási igény kielégí- őket, mégse járja itthon ma- szomszédoknak is — mondo- — Mi a munkaegység? jutott valakinek eszébe, hogy radni. Végül is indulás lett, a gatták. — Gondolkodnak, nem — Mennyit kell dolgozni egy aludni is kellene valamit. In­döntés. Hovanyecz Béla Diós- kellene-e egybeszántani, mint munkaegységért? dúlni kellett tehát, pedig még jenő tanácselnöke, Fekete 1st- nálunk. Segítenünk kell, hogy — Ha egy hold kukoricát sok mindenre lettek volna kí­ván, a helyi Tolbuchin Tsz el- mielőbb dönteni tudjanak. megkapál az ember, mit írnak váncsiak a házigazdák, nöke, Szalai László, meg Pa- , érte? — Sebaj! Lesz még nap — toki Gyula a Tolbuchin tagjai, fis másnap futott a szánkó _ ^ áUattenyésztésben mi. mondták a vendégek. — Ezek- Busaz Gabor es Csűr ja Janos utasá^Jn^e^^°^l lyen a munka és a jövedelem? után gyakrabban összejövünk. Hogy'lehet ott boldogulni?-ára. Úgy indult a beszélgetés, , ~ Ánnyit írnak-e be min- hogy a vendégek hamarosan lenkor on. amiért megdolgozik az ember? Mert hallottuk am. hogy nem mindenütt ír úgy a Nógrádról Diósjenőre. Hat em- ceruza, ahogy az helyénvaló bér ült a takarók alatt vidám lenne. nótát dúdolva. Es úgy döntött Jakabovics Pál, Drétyovszki hogy még sokszor megteszi ezt Mihály, Molnár Márton, Mól- az utat. Hadd tűnjenek el a nár József, Bajnógel Mihály, kisparcellák, hadd legyen nagy miként lett tsz-tag, meg hogy meg a többiek, csak úgy rö- napr ól-napra- több nyugodtéle­az Uj Barázdából felkászálód­tak a szánkóra, betemették jött össie a nógrádi tanácshá- magukat takaróval és a ,.kor­mányos” a lovak közé suhin­tott ostorával. Irány: Nógrád! visszafordulhatnak — kérdé- Amit az előzményekről tud- sek híján. Úgy festett, mintha ni kell, az a következő: nem is lettek volna invitálva, öt termelőszövetkezete van csak éppen hívatlanul betop- Diósjenőnek. öt erősödő, iz- pantak. De aztán, amikor Sza- mosodó, közös gazdaság. Kis- lai László a Tolbuchinból az ő iparcellák már csak itt-olt kedélyeskedő módján előadta, qbontják meg Legközelebb majd mi láiunk\ vendégül titeket. Qzaladt a szánkó a hóvilá- gitotta éjjelen. Szaladt tésével szemben 2 százalékos túlteljesítést fogunk elérni. Gépi aratási tervünket 5 szá­zalékkal túlteljesítjük. 3. Helyes, tervszerű gazdál­kodásunkkal az 1 nh-ra terve­zett önköltséget 5 százalékkal csökkentjük. Ezen belül az üzemanyag-felhasználást a normához viszonyítva 2. az anyag-alkatrész felhasználást pedig 2 százalékkal csökkent­jük. a határ 1egészét. Termelőszövetkezeti mennyi a jövedelem, egycsa- pítpették a kérdéseket. A ven- tű, gazdagodó ember a megye- j község Diósjenő. Ahány kitől- pásra megindult a kérdés- dégek meg sorra adták rájuk ben. j tött belépési nyilatkozat, annyi özön. A jövedelem sorolásnál a feleleteket. Este tízre ugrott (kiss) ‘joOOOOOOOOOOOOOOOOCOCCOOOOOOOOOOOOO©000«CCKX>C*.OOOOOOOCOCJC> tXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCOJQOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOQOGOOOOOOCOOOOOOOOGOOOOOOOOOCOOOOOOOOQOOOOCOOOOOOOOOO.B meghaladni. 4. Vállaljuk, hogy a műszaki kiesések számát az engedélye­zett 5 százalékról 3 százalékra csökkentjük. 5. A végzett munkák minő­ségét állandóan ellenőrizzük és minőségi kifogás alá eső mun­ka az 1 százalékot nem fogja 7. A termelőszövetkezetek­ben 20 százalékkal emeljük a jelenleg meglevő vetésforgó szerinti gazdálkodást. 8. Egy termelőszövetkezet* ben július 1-ig minta-tehené­szetet létesítünk. 9. Az 1955. évi fejési átlag­hoz viszonyítva 10 százalékos emelkedést fogunk éves átlag­ban elérni 10. Termelőszövetkezeteink 25 százalékánál az itatásos borjúnevelést bevezetjük. 11. A jelenleg törzskönyve­zett tehenek számát 20 száza­lékkal növeljük. 12. Körzetünkben lévő ter­melőszövetkezeteket gazdasá­gilag úgy fogjuk megerősíteni, hogy passzívan záró termelő- szövetkezet nem lesz. 13. A dolgozók szociális és kulturális kielégítését úgy fog­juk biztosítani, hogy a dolgo­zókat meleg védő-itallal és étellel ellátjuk és a szükséges védőöltözeteket rendelkezésre bocsátjuk. Táborita Anna párttitkár Bódi István ÜB-elnök Bárányi Bertalan gá. igazgató Baraksó István gá. vez. mezőgazd. Gáspár Ferenc gá. főkönyvelő A dolgozók nevében a szak* szervezeti bizalmiak: Maconkai Erzsébet, Ottrok Béla, Vízi József, Kántor János Nyerges Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents