Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-24 / 24. szám
4 SZABAD AOr.RAD 1956. március 34. SZÓMBA TTÓL -SZÓMBA TIC — A HÉT ESEMÉNYEIBŐL — Régmúlt idők elevenedtek fel Bencurfalván „Bencurfalva régiségei” címmel tartott előadást az elmúlt héten a község dolgozó parasztjainak dr. Patay Pál. A Majorhegyen dz időszámításunk előtti 8,00-as évekből származó települések nyomaira bukantak. Dr. Patay Pál előadása során bemutatta az ásatások nyomán felszínre került dísztárgyakat, bronzkardot, valamint különböző használati tárgyakat, (Miklián Pál leveléből.) Az üveggyártás sorozatának mintái — Bereden a!Értékes szemléltető eszközökkel gyarapodott a napokban a Berceli Általános Is- \kola szertára. Az iskola igazgatóságának kérésére a salgótarjáni Üveggyár dolgozói elküldték Bercelre az üveggyártás szakaszainak mintáit. A tanulók most már a gyakorlatban is megismerik az üveggyártás folyamatát” — írja Pólyák Ferenc általános iskolai igazgató. Krepp és mikropórusos cipők érkeitek árudáinkba Cipőiparunk még soha nem készült ilyen gonddal a tavaszra, mint az idén. Az áru- dákban nagy mennyiségű divatos krepp és mikropórusos női, férfi és gyermekcipők, valamint szandálok érkeztek a héten is. Különösen nagy a választék a gyermekcipőkben. Újdonság a 27—36-os nagyságú száras és a 35—38-as nagyságú félcipők, amelyek mikropórusos talppal készültek. Elvonták Géczi Bertalan iparengedélyét Géczi Bertalan salgótarjáni cipész már hat havi adóval adósa államunknak. A 14. sz. törvényerejű rendelet értelmében a városi tanács ipari csoportja a napokban — kötelességének elmulasztásáért — elvonta Géczi Bertalan ipar- engedélyét. Befejeződött a diákhét Pásztón A pásztói általános gimnázium tanulói március 17-én este ünnepélyesen befejezték a diákhetet. Az iskola igazgatója átadta a könyvjutalmakat a fordítási verseny győzteseinek — Schleicher Mária, Sallay Éva és Sebestyén Ildikó tanulóknak. Az ünnepélyen megjelent Viktor Alexandrovics Dudni- kov. A gimnázium tanulói orosz és magyar kultúrműsorral kedveskedtek a megjelent vendégeknek. Éllizem-zászlót kapott a Botsosberényi Állami Gazdaság Március 17-én kedves, meleg ünnepélyre jöttek össze a Bor- sosberényi Állami Gazdaság dolgozói. Kiváló munkájuk elismeréseképpen elnyerték az élüzem címet. Megyénkben az állami gazdaságok között a borsosberényi az egyedüli, amelyik elnyerte e kitüntetést. Új kultúrotthon épül Galgagután Galgaguta községfejlesztési tervében egy új kultúrotthon építése szerepel több mint 200 ezer forintos költséggel. A község dolgozói vállalták, hogy a szükséges követ Nógrádkövesd- ről társadalmi munkában a helyszire szállítják. Azonkívül biztosítják az építkezéshez szükséges faanyagot is. A kő szállítását már szerdán megkezdték. Lapterjesztési verseny indult a fiatalok között Sajtóterjesztési versenyt indítottak március 19-én a Salgótarjáni 211-es Iparitanuló Intézet fiataljai. Az intézet fiataljai versenyre hívták ki megyénk valamennyi középiskolájának DISZ-szervezetét és az általános iskoláik felsőtagozatait. Vállalták, hogy a tanulók felét bevonják a Szabad Ifjúság előfizetőinek táborába. Gyurkovics Mária Salgótarjánban Nagysikerű ária- és dalest volt a Salgótarjáni Városi Kul- túrházban Gyurkovics Mária és más budapesti vendégművész felléptével hétfőn. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a vendégművészek nagysikerű előadását. Mozigépészek és üzemvezetők tanfolyama A megyei népművelési osztály 20-án tanfolyamot indított a mozigépészek és üzemvezetők részére. A tanfolyam célja, hogy a normál és kes- kenymozik üzemvezetői és gépészei szakmai tudásuk mellett politikai tájékoztatást is nyerjenek. A tanfolyam nemcsak megyei, de országos viszonylatban is az első kezdeményezés. Segítik az árvízkárosultakat Ülést tartott vasárnap a Kis- terenye és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tagsága, amelyen úgy határoztak, hogy a szövetkezeti alapból 5000 forintot juttatnak az árvízkárosult földművesszövetkezetek részére. Másik 5000 forintot az árvízkárosult családok részére ajánlottak. Ezenkívül gyűjtés indult a tagok között is — jelenti Urbán Béláné tudósítónk. A magyar—szovjet barátsági hónap keretében megismerkedtek a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a szovjet üvegipar helyzetével A szerkesztőség elintézte MÉSZÁROS ÁGNES dejtári olvasónk öt munkatársa nevében azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy megilleti-e őket kiküldetési díj a következő esetben: a Balassagyarmati Erdőgazdaságtól november 7-én kiküldték őket 13 napra a berceli üzemegységhez tartozó káliéi gazdaságba, hogy ott kisegítő munkát végezzenek. Fizetésüket is késve küldte a berceli üzemegység, de kiküldetési díjat azóta sem küldtek. Kérésünkre a Cserháti Állami Erdőgazdaság Balassagyarmati Igazgatósága kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy valóban mulasztás történt a berceli üzemegység részéről. Az ügyet a panaszlevél nyomán tisztázták és a dolgozók a március 10-i bérfizetéskor kézhez kapják az elmaradt bérüket. Ez meg is történt, Mészáros A magyar—szovjet barátsági hónap során a Salgótarjáni Üveggyárban is megrendezték az élenjáró technika napját azzal a céllal, hogy elterjesz- szék a szovjet tudomány és ipar eredményeit. Szerdán kora délután mintegy 150 üveggyári dolgozó gyűlt össze a gyár művelődési otthonában, ahol dr. Knapp Oszkár, a kémiai tudományok kandidátusa, az Építőipari Tudományos Egyesület üvegszakosztályának vezetője igen érdekes, színes előadást tartott „A szovjet üvegipar múltja és jelene“ címmel. Knapp elvtárs előadásában először azzal foglalkozott, hogy mint minden más téren, az üvegiparban is rendkívül elmaradt a cári Oroszország az európai államok mögött. — Amíg az üveg készítésének ismerete mintegy hétezer évre nyúlik vissza a történelemben, addig a cári Oroszországban csak három évszázadra tudjuk követni a múltban az üvegipar történetét — mondotta. — Mihály cár uralkodása alatt, 1630-ban épült Oroszországban az első, kezdetleges felszerelésű üveggyár. Később Lomonoszov, a zseniális tudós próbálta meggyorsítani hazája üvegiparának fejlődését. Gyökeres változást azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradolm győzelme hozott. Azután, hogy a nép vette kezébe a hatalmat, hamarosan eltűntek a régi, kis huták, és helyettük hatalmas gyárak létesültek, automatikus berendezéssel. 1926-ban adták át rendeltetésének a dagesz- táni új üveggyárat #iajd hamarosan üzembe került a konstantinovkai üveggyár is, amely egymaga több táblaüveget gyárt, mint a forradalom előtt az összes orosz táblaüveggyár. És ezután már rohamosan, sorra épültek a korszerű üveggyárak, annyi, hogy nem is lehetne mindet felsorolni; Az elmaradt orosz üvegipar a szovjethatalom megszületése utáni években első helyre került Európában. — Azért fejlődhetett ilyen nagyszerűen a szovjet üvegipar — mondotta az előadó —, mert a szovjet kormány nem elégedett meg azzal, hogy hatalmas gyárakat emelt, hanem azok fejlődését kutatással alapozta meg. Amíg a cári Oroszországban egyetlen üveg-kutatóintézet sem volt. addig a szovjet kormány bőkezűen berendezett, korszerű üveg-kutatóintézeteket állított fel. Ezekben az intézetekben igen alapos és eredményes, a gyakorlat szempontjából is fontos munka folyik. Hatalmas jelentősége volt például a Szovjet Tudományos Akadémia Szilikátkémiai Intézete leningrádi konferenciájának 1953-ban. Ez a konferencia tisztázott több vitás kérdést az üveg szerkezetével kapcsolatban. Knapp elvtárs részletesen beszélt a konferencia tudományos eredményeiről, majd ismertette a szovjet üveggyártás egyes ágainak helyzetét, beszámolt azok gyártmányairól. — A Szovjetunió már mindazon üvegfajtákat, amelyek az általános üvegiparban ismeretesek, nagyipari üzemekben gyártja — állapította meg. Ezután a szovjet üveggyártás gyakorlati eredményeiről szólt az előadó. Ismertette, hogyan növelték a szovjet gyárak az üvegolvasztás sebességét a vékony rétegű adagolás bevezetésével, hogyan küszöbölték ki új összetétel alkalmazásával a korábban elkerülhetetlennek hitt üveghibát, a csíkosságot, továbbá hogyan sikerült automatizálni a Szovjetunióban az ivópoharak gyártását és a tükörüvegek finomítását. Befejezésül a szovjet és a magyar üvegipari dolgozók barátságáról, szoros kapcsolatáról emlékezett meg. — Ez a barátság nemcsak segít bennünket mindennapi munkánkban, hanem kötelez is arra, hogy a barátság zálogául hazai üvegiparunkat a rendelkezésre álló lehetőség szerint a legmagasabb színvonalra, a szovjet üvegipar színvonalára emeljük —mondotta. Az Üveggyár dolgozói nagy tetszéssel fogadták a kitűnő előadást és több kérdést tettek fel, különösen a szovjet üvegipar új termékeivel, az üvegselyemmel és a vulkánikus kőzetekből nyert ipari üvegekkel kapcsolatban. Ezekre az előadó részletesen válaszolt. Amikor Knapp elvtárs az előadás befejezése után a gyár vezetőinek, továbbá az MSZT és a TTIT munkatársainak kíséretében meglátogatta az Üveggyárat, a délutános műszak dolgozói közül többen kijelentették, hogy szeretnék megismerni az előadás anyagát. A TTIT képviselője megígérte, hogy sokszorosíttatja az előadás szövegét, így azok a dolgozók is tájékozódhatnak a szovjet üvegipar eredményeiről, akik munkájuk miatt nem mehettek el az élenjáró technika napjára. AZ ÁLLAMI ÍALUSÉHÁZ MŰSORÁN: A GAZDAG SZEGÉNYEK // Az Állami Faluszínház újra megkezdte előadássorozatát megyénkben. Mátranovák, Nagybátony, Karancskeszi, Baglyasalja és Jánosakna dolgozói már megtekintették „A gazdag szegények"-et — de községeink zöme még előtte van ez élménynek. Ezért az alábbiakban némi tájékoztatást adunk a darabról. Maga a darab tragikomédia három felvonásban. Jókai regényéből Kovács Kálmán írta színpadra, a rendező Kalmár Tibor. A nagy magyar regényíró, Jókai „Az arany ember"-ének darabváltozata nagy sikerrel járta be annak idején Nógrád megyét. Most az Állami Fálu- színház Jókai egy másik regényét „A gazdag szegények.1’-et jeleníti meg. A megható, romantikus történet után most egy tragikomikus színpadi bonyodalmon izgul, nevet, szórakozik a közönség. A darab cselekménye 1888- ban játszódik. Kapor Ádám, a munkából kiöregedett vasúti váltóőr 70 esztendejével az utcára kerül. Egyetlen reménység tartja életben, hogy hűséges párjával, Kömény Zsuzsával bekerülhet a szegényházba. De végzetes hiba derül ki. A bürokrácia házasságlevelet követel, s az öregek 50 esztendeig éltek, együtt egyházi áldás nélkül, összefognak a külvárosi ház lakói és a rendőr, sarki perecárus, a vándorló bicskaüzér, a piaci hagymáskofa, a varrónő a virágárus lány a muzsikus cigány, egy jószívű városi írne-k segítségével legyőznek minden akadályt. A valóság élményeinek ereje, mondanivaló igazságába vetett hit, gazdag eszmeiségű műre ihlette az írót. A dramatizálás szerkezetében megtartotta a regény tagolását. Kapor Ádám és félesége elé a szegényházba vezető úton három akadály tor- nyosul: a szegénységi bizonyítvány megszerzése, a házasság megkötése, a háziúr ellenállásának legyőzése. A három akadállyal való viaskodás egy- egy felvonás meséje. A szerepeket Donáth Bili; Fáy Györgyi, Csik Etel, Somfai Margit, Polgár Ferenc, Csabai János, Tordai Gábor, ifj. Tóvári Pál, Szalay Gyula és Bánó Mihály játsszák. A MAGYARNANDORI ASSZONYOK PLLDAMUTATÁSA (Tudósítónktól.) Vállalást tettek Ma- gyamándor MNDSZ- asszonyai felszabadulási ünnepünk tiszteletére. 18 nándori asszony megfogadta, hogy április 4-ig egész évi tojás- és baromfibeszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. Az asszonyok példamutatásától lelkesülve, a tanács végrehajtó bizottsági és állandó bizottsági tagjai hozzáláttak a begyűjtési verseny szervezéséhez. Máris 41 dolgozó paraszt tett felajánlást 4 hónapos beadási kötelezettségének teljesítésére. Kötelezettségük teljesítésében élen jár: Csapiár Jánosné, Benkő Gá- bomé, Nagy Jánosné, Proszka Jánosné, Seres Jánosné és Bagyal Mi- hályné. Ágnes és munkatársai arról értesítették szerkesztőségünket, hogy a kiküldetési díjat már megkapták. BOKROS ISTVÁN feísőpe- tényi bányász a következő panasszal fordult a szerkesztőséghez. Felesége mint tsz-tag 1954- ben kapott a tsz-től háztáji földet. 1955-ben viszont már nem kapott, mert több mint 2000 négyszögöl földjük van, amit a felesége nem vitt be a tsz-be. Az adót azonban 1955- ben is úgy kellett fizetniük, mintha még mindig meg lenne a háztáji föld. A szerkesztőség kérésére a Rétsági Járási Tanács VB pénzügyi osztálya kivizsgálta a panaszt és megállapította, hogy az jogos és ezért Bokros István adószámlája terhéről 144 forint jövedelmi adó torié- < sét rendelték el. I Fogyassza nk vitfamindás ételeket! 0 . Tél végén és koratavasszal különösen nagymértékben növekszik meg vitamin szükségletünk. Télire eltett főzelékféléink vitamintartalma a tárolás és a tartósítás következtében majdnem teljesen elvész. Egyik legjobb vitaminforrás ilyenkor a sók C-vitamint tartalmazó szárított csipkebogyó. Az ép bogyókat mossuk meg jól hideg vízben. Tegyük zománcozott edénybe, öntsük le forrásban lévő vízzel. (Egy evőkanál csipkebogyóra egy pohár vizet számítsunk.) Igyekezzünk olyan mennyiségű csipkebogyót felhasználni, hogy a forrásban lévő vízzel az edényt egészen megtölthessük. Ez azért szükséges, mert a levegővel való érintkezés folyamán a C-vitamin tartalom részben megsemmisül. Ezután az edényt jól fedjük be, tegyük gyenge tűzre és tartalmát 5 percig forraljuk. A tűzről levett főzetet 10—15 percig hagyjuk állni, majd tetszés szerint cukorral ízesítve étkezés után mint teát fogyasz- szuk. A csipkebogyóteát ne tároljuk sokáig, mert a levegő megsemmisíti a C-vitamin tartalmát. Egy nagymamáról Tjét gyermeket hozott a világra özv. Toldi Jánosné. Nevelte őket kín mai-bajjal, küzdött a mérhetetlen gonddal, hogy valamennyiből ember legyen. Nehéz küzdelem volt, nem csoda ha belefáradt. Tizenkét éves, amikor a szegénység, a nyomor elűzi otthonról. A rügyfakasztó tavasz és a perzselő nyár azonban mindig otthon találta. Kapált, aratott, de a kom- mencióból — egy falat nem sok — számára annyi sem jutott. Húsz éves volt, amikor férjhez- ment. Jöttek a gyerekek egymásután. Férje kegyetlen ember volt. Ivott, kártyázott, kimara- dozott. Mindent csinált, csak dolgozni nem szeretett. Sokszor a betevő falatra sem futotta. Régen, úgy tavasz táján történt. Kapálni indult a pásztói határba. Két gyerek a szoknyájába kapaszkodva szaladt mellette, egyiket meg a hátán vitte. Kinn a hegyen aztán lerakta a gyerekeket, s hozzálátott a munkához Egyszer csak rengeteg csillagot lát maga előtt. — Uram, egek! — gondolta. — Mi ran velem? — A feje szédült. Egy darabig még ugráltak szeme előtt a csillagok, aztán nem tudott semmit. Elájult,.. éhen. J'ztt, múlt ű2 ± idő. A gyerekek megnőttek. Toldiné megöregedett. — Már öt unokám van — dicsekszik. — Hogy melyiket szeretem a legjobban?...? Mindegyiket... De talán a legkedvesebb a két és fél éves Józsika. Most egyik lányával laknak együtt, a fiatalok dolgoznak, a „mama” meg a háztartást vezeti. Főz, mos, varr — egyszóval elvégez mindent a négytagú családra. De van 4,5 hold föld is. Alig várja hogy engedjen az idő, hogy valamit lendítsenek a munkán. Esténként aztán eljönnek a gyerekek, az unokák. Toldiné megpihen köztük. Mesél nekik a régmúlt időkről, melyét ők csak hírből ismernek ... J/ ívánjuk, hogy még sok-sok kedves, vidám estét töltsön unokái körében a nagymama, erőben és egészségben. TAVASZRA AJÁNLJUK A Ruházati Boltokban bő választék várja a készruha kedvelőit. Nemcsak színben, de méretben is bővült a választék. Ugyanis az eddig hiányzó hosszú és rövid állású, valamint a has- és extraméretű ruhákból is megfelelő készlet között válogathatnak a vásárlók. Újdonság a női és férfi fre- goli kabát. Méterárukból a tweed szövet divatos. Űj mintával és különböző színekben kapható 170 forintos árban. Rendkívül csinosak a nagy kockás női ruhaszövetek is 109,90 forintos árban. Gyermekruhák között is nagy a választék. Gyakran hiányként jelentkezett még a közelmúltban is a lányka matrózruha, 170 forintos árban ma mát minden méretben kapható. De a sötétkék fiúruhákból is bőven válogathatnak az édesanyák.
