Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-24 / 24. szám

4 SZABAD AOr.RAD 1956. március 34. SZÓMBA TTÓL -SZÓMBA TIC — A HÉT ESEMÉNYEIBŐL — Régmúlt idők elevenedtek fel Bencurfalván „Bencurfalva régiségei” cím­mel tartott előadást az elmúlt héten a község dolgozó pa­rasztjainak dr. Patay Pál. A Majorhegyen dz időszámítá­sunk előtti 8,00-as évekből származó települések nyomai­ra bukantak. Dr. Patay Pál előadása során bemutatta az ásatások nyomán felszínre került dísztárgyakat, bronz­kardot, valamint különböző használati tárgyakat, (Miklián Pál leveléből.) Az üveggyártás sorozatának mintái — Bereden a!Értékes szemléltető eszkö­zökkel gyarapodott a napok­ban a Berceli Általános Is- \kola szertára. Az iskola igaz­gatóságának kérésére a salgó­tarjáni Üveggyár dolgozói el­küldték Bercelre az üveggyár­tás szakaszainak mintáit. A tanulók most már a gyakorlat­ban is megismerik az üveg­gyártás folyamatát” — írja Pólyák Ferenc általános isko­lai igazgató. Krepp és mikropórusos cipők érkeitek árudáinkba Cipőiparunk még soha nem készült ilyen gonddal a ta­vaszra, mint az idén. Az áru- dákban nagy mennyiségű di­vatos krepp és mikropórusos női, férfi és gyermekcipők, va­lamint szandálok érkeztek a héten is. Különösen nagy a vá­laszték a gyermekcipőkben. Újdonság a 27—36-os nagysá­gú száras és a 35—38-as nagy­ságú félcipők, amelyek mikro­pórusos talppal készültek. Elvonták Géczi Bertalan iparengedélyét Géczi Bertalan salgótarjáni cipész már hat havi adóval adósa államunknak. A 14. sz. törvényerejű rendelet értelmé­ben a városi tanács ipari cso­portja a napokban — köteles­ségének elmulasztásáért — el­vonta Géczi Bertalan ipar- engedélyét. Befejeződött a diákhét Pásztón A pásztói általános gimná­zium tanulói március 17-én este ünnepélyesen befejezték a diákhetet. Az iskola igazgatója átadta a könyvjutalmakat a fordítási verseny győzteseinek — Schleicher Mária, Sallay Éva és Sebestyén Ildikó tanulók­nak. Az ünnepélyen megjelent Viktor Alexandrovics Dudni- kov. A gimnázium tanulói orosz és magyar kultúrműsor­ral kedveskedtek a megjelent vendégeknek. Éllizem-zászlót kapott a Botsosberényi Állami Gazdaság Március 17-én kedves, meleg ünnepélyre jöttek össze a Bor- sosberényi Állami Gazdaság dolgozói. Kiváló munkájuk el­ismeréseképpen elnyerték az élüzem címet. Megyénkben az állami gazdaságok között a borsosberényi az egyedüli, amelyik elnyerte e kitüntetést. Új kultúrotthon épül Galgagután Galgaguta községfejlesztési tervében egy új kultúrotthon építése szerepel több mint 200 ezer forintos költséggel. A köz­ség dolgozói vállalták, hogy a szükséges követ Nógrádkövesd- ről társadalmi munkában a helyszire szállítják. Azonkívül biztosítják az építkezéshez szükséges faanyagot is. A kő szállítását már szerdán meg­kezdték. Lapterjesztési verseny indult a fiatalok között Sajtóterjesztési versenyt in­dítottak március 19-én a Salgó­tarjáni 211-es Iparitanuló Inté­zet fiataljai. Az intézet fiatal­jai versenyre hívták ki me­gyénk valamennyi középisko­lájának DISZ-szervezetét és az általános iskoláik felsőtagoza­tait. Vállalták, hogy a tanulók felét bevonják a Szabad Ifjú­ság előfizetőinek táborába. Gyurkovics Mária Salgótarjánban Nagysikerű ária- és dalest volt a Salgótarjáni Városi Kul- túrházban Gyurkovics Mária és más budapesti vendégművész felléptével hétfőn. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a ven­dégművészek nagysikerű elő­adását. Mozigépészek és üzemvezetők tanfolyama A megyei népművelési osz­tály 20-án tanfolyamot in­dított a mozigépészek és üzem­vezetők részére. A tanfolyam célja, hogy a normál és kes- kenymozik üzemvezetői és gé­pészei szakmai tudásuk mellett politikai tájékoztatást is nyer­jenek. A tanfolyam nemcsak megyei, de országos viszonylat­ban is az első kezdeményezés. Segítik az árvízkárosultakat Ülést tartott vasárnap a Kis- terenye és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tagsága, amelyen úgy határoztak, hogy a szövetkezeti alapból 5000 fo­rintot juttatnak az árvízkáro­sult földművesszövetkezetek részére. Másik 5000 forintot az árvízkárosult családok részére ajánlottak. Ezenkívül gyűjtés indult a tagok között is — je­lenti Urbán Béláné tudósítónk. A magyar—szovjet barátsági hónap keretében megismerkedtek a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a szovjet üvegipar helyzetével A szerkesztőség elintézte MÉSZÁROS ÁGNES dejtári olvasónk öt munkatársa ne­vében azzal a kérdéssel for­dult szerkesztőségünkhöz, hogy megilleti-e őket kiküldetési díj a következő esetben: a Balassagyarmati Erdőgazda­ságtól november 7-én kiküld­ték őket 13 napra a berceli üzemegységhez tartozó káliéi gazdaságba, hogy ott kisegítő munkát végezzenek. Fizetésü­ket is késve küldte a berceli üzemegység, de kiküldetési díjat azóta sem küldtek. Kérésünkre a Cserháti Ál­lami Erdőgazdaság Balassa­gyarmati Igazgatósága kivizs­gálta az ügyet és megállapí­totta, hogy valóban mulasztás történt a berceli üzemegység részéről. Az ügyet a panaszle­vél nyomán tisztázták és a dolgozók a március 10-i bérfi­zetéskor kézhez kapják az el­maradt bérüket. Ez meg is történt, Mészáros A magyar—szovjet barátsá­gi hónap során a Salgótarjáni Üveggyárban is megrendezték az élenjáró technika napját azzal a céllal, hogy elterjesz- szék a szovjet tudomány és ipar eredményeit. Szerdán ko­ra délután mintegy 150 üveg­gyári dolgozó gyűlt össze a gyár művelődési otthonában, ahol dr. Knapp Oszkár, a ké­miai tudományok kandidátu­sa, az Építőipari Tudományos Egyesület üvegszakosztályának vezetője igen érdekes, színes előadást tartott „A szovjet üvegipar múltja és jelene“ címmel. Knapp elvtárs előadásában először azzal foglalkozott, hogy mint minden más téren, az üvegiparban is rendkívül el­maradt a cári Oroszország az európai államok mögött. — Amíg az üveg készítésének is­merete mintegy hétezer évre nyúlik vissza a történelemben, addig a cári Oroszországban csak három évszázadra tudjuk követni a múltban az üvegipar történetét — mondotta. — Mi­hály cár uralkodása alatt, 1630-ban épült Oroszországban az első, kezdetleges felszerelé­sű üveggyár. Később Lomono­szov, a zseniális tudós próbál­ta meggyorsítani hazája üveg­iparának fejlődését. Gyökeres változást azonban csak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradolm győzelme ho­zott. Azután, hogy a nép vet­te kezébe a hatalmat, hama­rosan eltűntek a régi, kis hu­ták, és helyettük hatalmas gyárak létesültek, automatikus berendezéssel. 1926-ban adták át rendeltetésének a dagesz- táni új üveggyárat #iajd ha­marosan üzembe került a konstantinovkai üveggyár is, amely egymaga több táblaüve­get gyárt, mint a forradalom előtt az összes orosz táblaüveg­gyár. És ezután már rohamo­san, sorra épültek a korszerű üveggyárak, annyi, hogy nem is lehetne mindet felsorolni; Az elmaradt orosz üvegipar a szovjethatalom megszületése utáni években első helyre ke­rült Európában. — Azért fejlődhetett ilyen nagyszerűen a szovjet üveg­ipar — mondotta az előadó —, mert a szovjet kormány nem elégedett meg azzal, hogy ha­talmas gyárakat emelt, hanem azok fejlődését kutatással ala­pozta meg. Amíg a cári Orosz­országban egyetlen üveg-kuta­tóintézet sem volt. addig a szovjet kormány bőkezűen be­rendezett, korszerű üveg-ku­tatóintézeteket állított fel. Ezekben az intézetekben igen alapos és eredményes, a gyakorlat szempontjából is fon­tos munka folyik. Hatalmas jelentősége volt például a Szovjet Tudományos Akadé­mia Szilikátkémiai Intézete leningrádi konferenciájának 1953-ban. Ez a konferencia tisztázott több vitás kérdést az üveg szerkezetével kapcsolat­ban. Knapp elvtárs részletesen be­szélt a konferencia tudomá­nyos eredményeiről, majd is­mertette a szovjet üveggyártás egyes ágainak helyzetét, beszá­molt azok gyártmányairól. — A Szovjetunió már mindazon üvegfajtákat, amelyek az álta­lános üvegiparban ismerete­sek, nagyipari üzemekben gyártja — állapította meg. Ezután a szovjet üveggyár­tás gyakorlati eredményeiről szólt az előadó. Ismertette, ho­gyan növelték a szovjet gyá­rak az üvegolvasztás sebessé­gét a vékony rétegű adagolás bevezetésével, hogyan küszö­bölték ki új összetétel alkal­mazásával a korábban elkerül­hetetlennek hitt üveghibát, a csíkosságot, továbbá hogyan sikerült automatizálni a Szov­jetunióban az ivópoharak gyár­tását és a tükörüvegek finomí­tását. Befejezésül a szovjet és a magyar üvegipari dolgozók ba­rátságáról, szoros kapcsolatá­ról emlékezett meg. — Ez a barátság nemcsak segít ben­nünket mindennapi munkánk­ban, hanem kötelez is arra, hogy a barátság zálogául ha­zai üvegiparunkat a rendelke­zésre álló lehetőség szerint a legmagasabb színvonalra, a szovjet üvegipar színvonalára emeljük —mondotta. Az Üveggyár dolgozói nagy tetszéssel fogadták a kitűnő előadást és több kérdést tettek fel, különösen a szovjet üveg­ipar új termékeivel, az üveg­selyemmel és a vulkánikus kő­zetekből nyert ipari üvegekkel kapcsolatban. Ezekre az előadó részletesen válaszolt. Amikor Knapp elvtárs az előadás befejezése után a gyár vezetőinek, továbbá az MSZT és a TTIT munkatársainak kí­séretében meglátogatta az Üveggyárat, a délutános mű­szak dolgozói közül többen ki­jelentették, hogy szeretnék megismerni az előadás anya­gát. A TTIT képviselője meg­ígérte, hogy sokszorosíttatja az előadás szövegét, így azok a dolgozók is tájékozódhatnak a szovjet üvegipar eredményei­ről, akik munkájuk miatt nem mehettek el az élenjáró tech­nika napjára. AZ ÁLLAMI ÍALUSÉHÁZ MŰSORÁN: A GAZDAG SZEGÉNYEK // Az Állami Faluszínház újra megkezdte előadássorozatát megyénkben. Mátranovák, Nagybátony, Karancskeszi, Baglyasalja és Jánosakna dolgozói már megtekintették „A gazdag szegények"-et — de községeink zöme még előtte van ez élménynek. Ezért az alábbiakban némi tájékozta­tást adunk a darabról. Maga a darab tragikomédia három felvonásban. Jókai re­gényéből Kovács Kálmán írta színpadra, a rendező Kalmár Tibor. A nagy magyar regényíró, Jókai „Az arany ember"-ének darabváltozata nagy sikerrel járta be annak idején Nógrád megyét. Most az Állami Fálu- színház Jókai egy másik regé­nyét „A gazdag szegények.1’-et jeleníti meg. A megható, ro­mantikus történet után most egy tragikomikus színpadi bo­nyodalmon izgul, nevet, szóra­kozik a közönség. A darab cselekménye 1888- ban játszódik. Kapor Ádám, a munkából kiöregedett vasúti váltóőr 70 esztendejével az ut­cára kerül. Egyetlen remény­ség tartja életben, hogy hűsé­ges párjával, Kömény Zsuzsá­val bekerülhet a szegényház­ba. De végzetes hiba derül ki. A bürokrácia házasságlevelet követel, s az öregek 50 esz­tendeig éltek, együtt egyházi áldás nélkül, összefognak a külvárosi ház lakói és a rend­őr, sarki perecárus, a vándorló bicskaüzér, a piaci hagymás­kofa, a varrónő a virágárus lány a muzsikus cigány, egy jószívű városi írne-k segítsé­gével legyőznek minden aka­dályt. A valóság élményeinek ereje, mondanivaló igazságába vetett hit, gazdag eszmeiségű műre ihlette az írót. A dramatizálás szerkezeté­ben megtartotta a regény ta­golását. Kapor Ádám és féle­sége elé a szegényházba ve­zető úton három akadály tor- nyosul: a szegénységi bizo­nyítvány megszerzése, a házas­ság megkötése, a háziúr ellen­állásának legyőzése. A három akadállyal való viaskodás egy- egy felvonás meséje. A szerepeket Donáth Bili; Fáy Györgyi, Csik Etel, Som­fai Margit, Polgár Ferenc, Csa­bai János, Tordai Gábor, ifj. Tóvári Pál, Szalay Gyula és Bánó Mihály játsszák. A MAGYARNANDORI ASSZONYOK PLLDAMUTATÁSA (Tudósítónktól.) Vállalást tettek Ma- gyamándor MNDSZ- asszonyai felszabadulási ünnepünk tiszteletére. 18 nándori asszony meg­fogadta, hogy április 4-ig egész évi tojás- és baromfibeszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. Az asszonyok pél­damutatásától lelkesül­ve, a tanács végrehajtó bizottsági és állandó bi­zottsági tagjai hozzá­láttak a begyűjtési ver­seny szervezéséhez. Máris 41 dolgozó pa­raszt tett felajánlást 4 hónapos beadási kötele­zettségének teljesítésére. Kötelezettségük teljesí­tésében élen jár: Csap­iár Jánosné, Benkő Gá- bomé, Nagy Jánosné, Proszka Jánosné, Seres Jánosné és Bagyal Mi- hályné. Ágnes és munkatársai arról értesítették szerkesztőségün­ket, hogy a kiküldetési díjat már megkapták. BOKROS ISTVÁN feísőpe- tényi bányász a következő pa­nasszal fordult a szerkesztő­séghez. Felesége mint tsz-tag 1954- ben kapott a tsz-től ház­táji földet. 1955-ben viszont már nem kapott, mert több mint 2000 négyszögöl földjük van, amit a felesége nem vitt be a tsz-be. Az adót azonban 1955- ben is úgy kellett fizet­niük, mintha még mindig meg lenne a háztáji föld. A szerkesztőség kérésére a Rétsági Járási Tanács VB pénzügyi osztálya kivizsgálta a panaszt és megállapította, hogy az jogos és ezért Bokros István adószámlája terhéről 144 forint jövedelmi adó torié- < sét rendelték el. I Fogyassza nk vitfamindás ételeket! 0 . Tél végén és koratavasszal különösen nagymértékben nö­vekszik meg vitamin szükség­letünk. Télire eltett főzelékfé­léink vitamintartalma a tárolás és a tartósítás következtében majdnem teljesen elvész. Egyik legjobb vitaminforrás ilyenkor a sók C-vitamint tar­talmazó szárított csipkebogyó. Az ép bogyókat mossuk meg jól hideg vízben. Tegyük zo­máncozott edénybe, öntsük le forrásban lévő vízzel. (Egy evőkanál csipkebogyóra egy pohár vizet számítsunk.) Igye­kezzünk olyan mennyiségű csipkebogyót felhasználni, hogy a forrásban lévő vízzel az edényt egészen megtölthes­sük. Ez azért szükséges, mert a levegővel való érintkezés fo­lyamán a C-vitamin tartalom részben megsemmisül. Ezután az edényt jól fedjük be, te­gyük gyenge tűzre és tartal­mát 5 percig forraljuk. A tűz­ről levett főzetet 10—15 per­cig hagyjuk állni, majd tetszés szerint cukorral ízesítve étke­zés után mint teát fogyasz- szuk. A csipkebogyóteát ne tárol­juk sokáig, mert a levegő megsemmisíti a C-vitamin tar­talmát. Egy nagymamáról Tjét gyermeket hozott a vi­lágra özv. Toldi Jánosné. Nevelte őket kín mai-bajjal, küzdött a mérhe­tetlen gonddal, hogy valamennyi­ből ember legyen. Nehéz küzdelem volt, nem csoda ha belefáradt. Tizenkét éves, amikor a szegény­ség, a nyomor el­űzi otthonról. A rügyfakasztó ta­vasz és a perzselő nyár azonban min­dig otthon talál­ta. Kapált, ara­tott, de a kom- mencióból — egy falat nem sok — számára annyi sem jutott. Húsz éves volt, amikor férjhez- ment. Jöttek a gyerekek egymás­után. Férje ke­gyetlen ember volt. Ivott, kár­tyázott, kimara- dozott. Mindent csinált, csak dol­gozni nem szere­tett. Sokszor a betevő falatra sem futotta. Régen, úgy ta­vasz táján tör­tént. Kapálni in­dult a pásztói ha­tárba. Két gyerek a szoknyájába ka­paszkodva sza­ladt mellette, egyiket meg a hátán vitte. Kinn a hegyen aztán lerakta a gyere­keket, s hozzálá­tott a munkához Egyszer csak ren­geteg csillagot lát maga előtt. — Uram, egek! — gondolta. — Mi ran velem? — A feje szédült. Egy darabig még ug­ráltak szeme előtt a csillagok, aztán nem tudott sem­mit. Elájult,.. éhen. J'ztt, múlt ű2 ± idő. A gye­rekek megnőttek. Toldiné megöre­gedett. — Már öt uno­kám van — di­csekszik. — Hogy melyiket szeretem a legjobban?...? Mindegyiket... De talán a legkedve­sebb a két és fél éves Józsika. Most egyik lá­nyával laknak együtt, a fiatalok dolgoznak, a „ma­ma” meg a ház­tartást vezeti. Főz, mos, varr — egy­szóval elvégez mindent a négy­tagú családra. De van 4,5 hold föld is. Alig várja hogy engedjen az idő, hogy valamit lendítsenek a munkán. Esténként aztán eljönnek a gyere­kek, az unokák. Toldiné megpihen köztük. Mesél ne­kik a régmúlt időkről, melyét ők csak hírből is­mernek ... J/ ívánjuk, hogy még sok-sok kedves, vidám es­tét töltsön uno­kái körében a nagymama, erő­ben és egészség­ben. TAVASZRA AJÁNLJUK A Ruházati Bol­tokban bő vá­laszték várja a készruha kedve­lőit. Nemcsak szín­ben, de méretben is bővült a válasz­ték. Ugyanis az eddig hiányzó hosszú és rövid állású, valamint a has- és extra­méretű ruhákból is megfelelő kész­let között válo­gathatnak a vásárlók. Újdonság a női és férfi fre- goli kabát. Méterárukból a tweed szö­vet divatos. Űj mintával és különböző színekben kapha­tó 170 forintos árban. Rendkí­vül csinosak a nagy kockás női ruhaszövetek is 109,90 fo­rintos árban. Gyermekruhák között is nagy a választék. Gyak­ran hiányként je­lentkezett még a közelmúltban is a lányka matrózru­ha, 170 forintos árban ma mát minden méretben kapható. De a sö­tétkék fiúruhák­ból is bőven vá­logathatnak az édesanyák.

Next

/
Thumbnails
Contents