Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-21 / 23. szám
1956. március 21. SZABAD 1MH.KAB 3 „Versenyre hívom az ország legjobb traktorosát“ a tavaszi szántás-vetési munkát A Tolmácsi Gépállomáson lőttem traktoros. Itt tanultam meg ezt a szakmát. Ügy érzem, hálával tartozom pártunknak, amiért erre lehetőséget adott nekem. A párt iránt érzett hálámat munkám eredményesebb elvégzésével is szeretném kifejezni. Ezért úgy határoztam, hogy versenyre hívom ki az ország legjobb traktorosát, Zeke Józsefet, aki a Kisterer.yei Gépállomáson dolgozik. Vállalom, hogy évi tervemet 200 százalékra, ezen belül a tavaszi tervemet is 200 százalékra teljesítem. Munkám minősége ellen kifogás nem merül fel és 5 százalékos üzem- ar.yagmegtakarítást érek eh Topolcsik Ferenc, a Tolmácsa Gépállomás traktorosa. W\' - •* t* W- - r**s mÁ I x •.., ;mEötvös Sándor, ar Érsekvadikerti Gépállomás trak tor istái a két nap alatt 6 kh homokos talaior» végezte el a szántást r ..m: w . • ■ Ér demes selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkozni r 5 %'z > f/.í » ... i: * ,, iKifcsipS Orosz Gedeon tsz-eIntik s Magyar agronómus a szántás mélységéit s minőségét ellenőrzi. Egy-két nap múlva megkezdik a tavaszi árpa vetését. Egy hónap alatt aránylag könnyű munkával 1500—2000 forintot lehet keresni. Érthető, hogy sokan — rendes foglalkozásuk mellett — egy kis munkatöbbletet vállalva, megragadják az alkalmat és szinte versenyezve kötik egymás után a selyemhernyótenyésztési szerződéseket. Nem közömbös az sem, fhogy a gubótenyészíés éppen az aratás előtti időszakra esik, amikor más mezőgazda- sági terméket nem tudnak értékesíteni s így a gúbóért kapott összeg igen jó kereset. Hazánkban nagy lehetősége van a tenyésztésnek, hiszen mindenütt van eperfa. Annak ellenére, hogy jó jövedelmet jelent, még sincs akkora gubótermelésünk, mint amennyire az országnak szüksége lenne. Ennek kizárólag az az oka, hogy a lakosságot eddig nem tájékoztatták eléggé, egyrészt a jó kereseti leheGyorsítsuk meg a gépi munkára szóló szerződéskötések ütemét Szégyenteljesen lemaradtak megyénk gépállomásai a gépi munkákra szóló szerződések kötésében. A naptár március 21-ét mutat, s eddig mindössze a kapacitás 56.2 százalékára tartanak igényt a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. Felvetődik a kérdés: mit csinálnak majd egész esztendőben azok a gépek, amelyek számára nem szereztek munkát, a gépállomások nem kötöttek szerződést? Talán állnak? De vajon ki felel ezért? A gépállomások úgyszólván kivétel nélkül a munka könnyebbik oldalát választották. Írtak egy levelet a községi tanácsoknak, hogy azok tudatosítsák a faluban: aki akar, szerződhet. A levelet elküldték és aztán ölhetett kezekkel vártak. És egy-két kivételtől eltekintve, várnak most is. A termelőszövetkezetekkel nem volt semmi! baj. Azok igyekeztek idejében szerződni és szerződött is valamennyi. Ám az egyéniek kevésbé mutatnak hajlandóságot arra, hogy géppel dolgoztassanak. Hozzájuk igaz, meggyőző szóval kellett volna bekopog tatni a gépállomások dolgozóinak. Beszélni nekik a gépi munka óriási előnyéről. De ezt nem tette — az elmúlt néhány napig — egyetlen gépállomás sem. Nagyon keveset, vagy egyáltalán jem vonták be ebbe a munkába a traktorosokat, a brigád vezetőket, a mezőgazdászokat. Pedig ki a iegilletékesebb arra, hegy gépének munkát szerezzen, ha nem az, aki egész esztendőben vezeti, ha nem az, aki felelős az egész brigád munkájáért? Felelősség terheli a igazgatókat is, akik tűrték, hogy a traktorosok, brigádvezetők, mezőgazdászok ne tegyenek semmit a szerződéskötés sikeréért, de a megyei gépállomási igazgatóságot is, mert a gépjavítás hajrájában elfelejtette, hogy ’a jól kijavított gép még nem minden. Az csak akkor ér valamit, ha arról is gondoskodnak, hogy munkájuk legyen. Az utóbbi néhány nap hozott némi eredményt. Különösen a kisterenyeiek kezdeményezése örvendetes. Szerződéskötési kampányt indítottak, amelybe a traktorosok, fcrigádve- zetők, mezőgazdászok aktívan bekapcsolódtak. Van olyan nap, hogy 50 holdra is szerződnek. Valamennyi gépállomásnak sürgősen követni kell a kisterenyeiek példáját. Mert ha az eddigi mulasztásokat nem hozzák helyre megyénk gépállomásai, akkor nem tudnak eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket pártunk és kormányunk joggal elvár tőlünk. tőségről, de a termelés nagy népgazdasági jelentőségéről sem. Igaz, hogy a múlt években a guba beváltási ára sem volt elég magas ahhoz, hogy szélesebb tömegek érdeklődjenek a termelés iránt. így, einig 1954-ben az I. osztályú gubót 16 forintos és a III. osztályút 1 forintos árban váltották be kilogrammonként, 1955-ben már az I. ég II. osztályú gubó egységes ára 32.50 forint, a III. osztályúé 5 forint lett, ami igen jelentős bevételi többletet jelent. Mindenkinek jól jön ez a külön jövedelem, az országnak pedig — különösen a textiliparnak, a sebészetnek — nagy szüksége van a selyemhernyótenyésztésből eredő nyersanyagra, A szécsényi járás a begyűjtési verseny élén I (Tudósítónktól.) Továbbra is vezet me- ; gyénk a legkisebb begyűj- j tési tervvel rendelkező me- I gyek versenyében. A szé- í csényi járás tart ja vezető ’ helyét a járások között. Bár I az elmúlt tíz nap alatt a j pásztói járás érte el a leg- j jobb eredményt. A szécsé- (nyeik már teljesítették első I negyedévi globális tervü- ! két. Eredményük 100,1 szá- í -/alék. Második a pásztói já- I rág 88,8, harmadik a rétsá- i gi 88,2. negyedik a bala.ssa- j gyarmati 88, ötödik pedig a j salgótarjáni járás 84,7 szá- I zalékkal. Ahogy közeledik április I 4-e, hazánk fclszabadulásá- I nak ünnepe, úgy élénkül a o begyűjtési verseny a járá- 8 sokban. Különösen a szé- £ csényi és a pásztói járásról § mondható ez el. De javult § nak az eredmények a baji lassagyarmati és a rétsági !< járásban is. Csupán a sal- H gótarjáni járás nem tud el- g kerülni az utolsó helyről. ÜOCXX)OCOOOOOOOGOOOOCOOCXDOOOOCOeOOO<X>OOGvK Az őszí gabonavetések tavaszi ápolásáról 4 múlt év őszén meglehetősen kedvezőtlen időjárás kö- ** vetkeztében őszi kenyérgabonáink jelentős része gyengén ment a télbe. Sok helyen 'későn végezték el a vetést, rossz volt a talajelőkészítés, ezért fontos, hagy most a lehető legnagyobb gondosággal végezzük el a gabonafélék tavaszi ápolását; E munkák rendkívüli fontosságát még az is fokozza, hogy az idén későn tavaszodik, így őszi kenyér- gabonáink is későn kezdik meg tavaszi életüket és jobban rászorulnak segítségünkre. Rendkívül nagy feladatot jelent a kenyérgabonák termelésével kapcsolatban a Központi Vezetőség határozatában előírt 3 százalékos termésemelés. Figyelembe véve a tavalyi állapotot, erőfeszítéseinket meg kell sokszorozni, intézkedéseinket céltudatosan kell végezni, hogy ez évben is bőségesen arathassunk; Az őszi gabonavetésekkel kapcsolatos legelső teendőnk a gondos vizsgálás. Ha ezt elvégezzük, pontos intézkedéseket tudunk tenni és el tudjuk végezni az esetleges pangó, felesleges vizek levezetését, amelyek veszélyeztetik vetéseinket. A tapasztalat szerint megyei viszonylatban a nagy hideg beköszöntése alkalmával hótakaró borította vetéseinket; Tehát komolyabb kifagyás veszélyével nem kell számolnunk. Amennyiben ez mégis előfordul, ott gondoskodni kell a felül- vetésről, vagy teljes kipusztulás esetén — ami, hangsúlyozom, csak igen elvétve fordulhat elő —új vetésről. Amint az idő megengedi, gondolkodni kelt az áttelelt vetésiek tavaszi fejlődésének gyors megindulásáról; Ezzel kapcsolatban legfontosabb teendő — amire ez évben különösen ügyelni kell — a felfagyás által okozott károk megszüntetése. A felfagyás ilyenkor következik be, amikor a nappali felmelegedés és az éjszakai fagyok váltják egymást. A felfagyás igen nagy kárt tud okozni, különösen pedig most tavasszal, mert a felfagyás veszélynek a sekélyen vetett búzák sokkal nagyobb mértékben ki vannak téve. Márpedig ismeretes, hogy éppen a múlt év őszi esős időjárás niiatt búzavetéseink jelentős része kézzel került elvetésre, amely vetési mód mellett a vetőmag alátakarója sekély; A felfagyás kártételének megszüntetésére szolgál a vetések hengerelése, amelyet minden esetben jó, ha elvégzünlc. Hongé rezessel az elszakadt gyökereket visszanyomjuk a földbe és az újra fejlődésnek indul; A hengerezést lehetőleg többtagú hengerrel végezzük, mert ez jobban alakul a talaj egyenletességéhez, mint a sima, hosszú henger. A herugere- zésit akkor kell végezni, amikor a hengerrel károsodás nélkül rá tudunk menni a talajra; A vetés kezdeti gyors fejlődésének elősegítése céljából szükséges megfelelő tápanyagokkal ellátni a növényt; Erre a célra legalkalmasabb a gyorsan ható nitrogén műtrágya, vagy a több éves, szinte komposzttá érett apró istálló trágya, amelyet most kell kihordani és egyenletesen elteríteni; A fejtrágyázáshoz szükséges nitrogén műtrágya, a Péti- só már megérkezett termelőszövetkezeteinkbe, tehát lehetőség van arra, hogy amint a talaj állapota megengedi, elvégezzék a fej trágyázást. Március végéig még nagyobb meny- nyiségű műtrágya érkezik a megye területére, úgyhogy az egyénileg dolgozók igényeit is ki tudjuk elégíteni. A fejtrágyázást a hengerezéssel egyidőben el kell végezni; Helyes azonban, ha a fejfSágya adagot két részben adjuk, hogy a tápanyag huzamosabb időn keresztül álljon a növényzet rendelkezésére; Vetéseinkben lévő gyomok igen nagy kárt okoznak. Sok vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövények elől. Attól függően, hogy a gyomosodás milyen mértékű, több mázsa terméskiesést okozhat. Ezért az őszi kenyérgabona tavaszi ápolásának egy másik fontos tényezője a vetések gyomtalanítása. A korábbi években már magyüzemileg kipróbált és jól bevált vegyszeres gyomirtást termelőszövetkezeteink tábláin minél nagyobb területén kell elvégezni. A mohorai Növényvédő Állomás erre a munkára minden termelőszövetkezettel megkötötte a szerződést. Mindezen munkálatok pontos és lelkiismeretes elvégzése a legfontosabb az őszi kenyérgabona tavaszi megsegítése érdekében. Ács Antal AZ OSZTÁLYHARC... íratlan törvény volt, ha valakit szájára vett a falu, annak mint kiközösítettelek távozni kellett a községből. Kegyetlen volt ez a törvény, vagyonukból forgatott ki családokat, tett földönfutóvá embereket. Az erő gyenge volt, amely ellent tudott volna állni ennek a törvénynek. . A módos gazdák törvénye volt ez, ők alkották, az ő javukat szolgálták: a módosakét, a gőgösekét..; Ma már a módból és a gőgből sok lekopott, de a törvényt még élezgetik. ★ Nagy Sándor 5 holdas fiatal gazda Dej tár községben belépett a József Attila Termelőszövetkezetbe. Arról való meggyőződése vitte oda, hogy az öttagú családjának csak a termelőszövetkezetben tud a maitól egy jobb életet biztosítani. Az a felismerés vitte erre az elhatározásra, hogy akik vele azonos sorban éltek, ma házat építenek, a ^családjuk szépen jár, arcuk a kiegyensúlyozott életük tükre. Ez győzte őt meg. A sokak közül Bella Jánosék példája, akik a közepes 458 munkaegység után 6 mázsa 87 kilogramm búzát, 13 mázsa 74 kilogramm rozsot, 2 mázsa 29 kilogramm árpát, 16 mázsa 3 kilogramm szólastakanmányt, 13 mázsa 74 kilogramm burgonyát, 27 kilogramm cukrot, 13 kilogramm mákot, azonkívül tejet, malacot, dohányt és egyéb mást kaptak. Majd 5312 forint és 8 fillért. Ha egy csoportba tesszük a keresetet, 16 304 forint és 80 fillér egy esztendőben. Ez minden kiadástól, terhektől mentes jövedelem. De ott van. még a háztáji is. Annyi a baromfi, hogy felbot- lanak benne. Csak libából 24 darabbal kezdték a telet. Majd négy 200 kilogrammos hizott- sertés, az egyik már kora télen sóban, ázott, a másikat később vágták, kettő pedig piacra került. A fejőstehén, az üsző. a borjuk, mindmegannyi vagyon, ami megdobogtatja a magában küszködő gazda szívét. Különösen, ha az ő kis 5 holdjának jövedelmét kezdi számolni. Sovány számok elevenednek meg. Eltörpülnek a munka, a gond mellett. Ezért lépett be Nagy Sándor és vitte magával közelebbi rokonságát, köztük Farkas Károly 7 holdas apósát. Mert ha valakire ráillik a gyarapodás, órájuk még attól is jobban. Öt- venen felül magányosan elkopik a szorgalom. Akire támaszkodhattak. József fiúk, most vetette le a katonaruhát és 7000 forint adó, 1000 kilogramm baromfi és tojás. 133 kilogramm sertéshátralékra jött haza. Ment ő is sógorával a termelőszövetkezetbe. A téli estéken már megszülettek a tervek: Nagy Sándor a zárszámadás után rendbe hozta a házát, padlóznak, tetőt javítanak. A gyerekek új ruhát kapnak, de jut az asszonynak is, még neki is. Józsi pedig megnősül, menyecskét visz a házhoz. Dolgoznak majd mindketten. Az öregelmek is akad a termelőszövetkezetben valami könnyebb munka, és ég veled búbánat, gond, másnak végzett nyári gyalognapszám... A termelőszövetkezetbe való minden egyes belépés mozgásba hozza a falut. Egyik része íészkelődik, hogy menjen-e? A másik része felszisszen, mintha kígyó marta volna. Most is elterjedt a faluban, mint a harangszó: „Nagy Sándor is belépett..Amikor Fábián Gáspár meghallotta, arcába szaladt a vér, és fűtötte a gyűlölet. De a következőikben már ismét az ismert Fábián Gáspár lett, az 50 holdas kulák fia. aki a világ sorsa iránt érdektelenül él és fájdalmas arcával szánalmat kelt maga iránt. Kereste, hol lehetne legsebezhetőbben elejét venni Nagy Sándorék volt cselédei tervének. Hajtotta a félelem, a harag, hogy tenni kell, mert végképp elveszti a hitet, ha ezek is rövid idő után gyarapodni kezdenek, mint a többiek. Attól óvatosabb kulák ő, hogy maga legyen a szószóló. Felhasználta a kívül álló rokonokat, akikkel célba vetette Farkas Károlynét, a jámbor- lelkű, a régi kötelékekkel megkötött asszonyt, a családját féltő gonddal őrző idős édesanyát. Ügy rendezte az esti itatásokat, hogy akkor vezette állatait a közös itatóhoz, amikor Farkasék valamelyik testvére, vagy rokona is ott volt. Először csupán érdeklődött Nagy Sándor után, amazok pedig zavartan ütötték le fejüket és ez tűz volt részére a vas melegítéséhez, amit ütött szívósan: „Legalább a Józsi gyereket ne vitte volna magával. Nősülni akar. Így nem kap egy valamirevaló lányt” — szánakozott felettük. „Ki kötné magát ezekhez!?” És napról napra folytatta: „Apátok halódó ágyán fekszik, emlékét gyalázzátok meg, amikor odaadjátok a földet. Nem fog tudni nyugalomban meghalni. Még a kanadai rokonok földjét is (200 négyszögöl a feznek nem kell. Szerző.) beviszik. Mit szólnak ezek, ha hazatérnek? Hogy néztek a szemükbe? Ha Nagy Sándorral nem birtok, akkor legalább anyátokat mentsétek meg. Ha meg nem, tagadjátok meg őket. Nem testvér, rokon az, ki ilyent tesz.” Megmérgezte őket és megindult a küzdelem..; A rokonok, mint a sáskák megrohanták Farkasékat. Nem a rokoni érzelem hajtja őket, hiszen volt idő, amikor Farkasék az adósságtól görnyedtek, de akkor messze elkerülték őket. Nagy Sándor volt egyedüli támaszuk. Ö felezte meg velük a kenyeret, rendezgette adósságukat. Egyszerűen a kulák eszközévé váltak, hogy eltérítsék Farkasékat a szövetkezeti úttól. Nem a gonosz szándék látszik-e abból, hogy Farkasékat azzal akarják eltéríteni önszántukból választott útról, hogy a régi rettegett törvényt elevenítették fel: megtagadták Farkasék rokonságát, amivel testvérüket, rokonukat, a saját vérüket, Farkasnét félholt idegállapotába zavarták. Fábián Gáspárnak lettek a hanghordozói, aki mindig a falu vergődését okozta, kinek nyögte uralkodását nem egy cseléd, ki a háború lovagjaként ma is a pusztítást hirdeti, a békétlenséget szítja, aki ma velük cimborái, de holnap ellenük fordul, hogy 50 holdjával ismét a falu ura legyen. Ki akar ebben Fábián Gáspárral osztozkodni? A falu nem osztozik. Amilyen erővel ott áll páríszerve- zetével, államapparátusával Nagy Sándor vagy Farkasék mellett és mindazok mellett, akik ma a termelőszövetkezet felé néznek, olyan erővel fogja elsöpörni azokat, akik meg akarják állítani a történelem kerekét. A parasztnak többé nem lehet sorsa, hogy más szolgája, más eszköze legyen. Miért kellene Farkas Kárcw lyéknak öregségükre is elsze* gényedve élni? A kuláikoknál gyalognapszámot teljesíteni? Józsi fiúknak ugyanezt a sorsot vállalni? Vagy Nagy Sándornak 5 holdján görnyedni, és a nap 24 óráját azon gyötrődve tölteni, hogyan tartsa el öttagú családját; Miért, amikor másképpen is lehet élni? íme, itt a nép ellensége, aki fertőzi a falut. Mégis vannak, kik azt hiszik, hogy a farkasnak kihúztuk a fogát. Még nem húztuk ki, mert alattomosan, egyre mar. De nézzünk csak a dolog mélyére. Ne csupán Nagy Sándor és Farkasék ügyét egyengessük, hanem mozduljanak meg a pénzügyi és a begyűjtési szervek, majd fény derül arra, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítésének egyszerű megtagadásával is az ország fejlődésének gátlói az ilyen fábiángáspá- rok. ★ ^ Kemény ti a harc Nagy Sándor! Nagyon kemény. De innét fúj a szél. Helyt kell állni, mert a parasztokról, a parasztok családjairól, az országról van szó. Ha erősek leszünk, helyt tudunk állni. Sok százezren igazolják, hogy az a helyes lépés, amelyet a termelőszövetkezetek felé teszünk. Ebben a lépés-ben támogatja a dolgozó parasztokat, a nép. a párt, Bobál Gyula