Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-21 / 23. szám

1956. március 21. SZABAD 1MH.KAB 3 „Versenyre hívom az ország legjobb traktorosát“ a tavaszi szántás-vetési munkát A Tolmácsi Gépállomáson lőttem traktoros. Itt tanultam meg ezt a szakmát. Ügy érzem, hálával tartozom pártunknak, amiért erre lehetőséget adott nekem. A párt iránt érzett há­lámat munkám eredményesebb elvégzésével is szeretném kife­jezni. Ezért úgy határoztam, hogy versenyre hívom ki az ország legjobb traktorosát, Zeke Józsefet, aki a Kistere­r.yei Gépállomáson dolgozik. Vállalom, hogy évi tervemet 200 százalékra, ezen belül a tavaszi tervemet is 200 száza­lékra teljesítem. Munkám mi­nősége ellen kifogás nem me­rül fel és 5 százalékos üzem- ar.yagmegtakarítást érek eh Topolcsik Ferenc, a Tolmácsa Gépállomás traktorosa. W\' - •* t* W- - r**s mÁ I x •.., ;m­Eötvös Sándor, ar Érsekvadikerti Gépállomás trak tor istái a két nap alatt 6 kh homokos talaior» végezte el a szántást r ..m: w . • ■ ­Ér demes selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkozni r 5 %'z > f/.í » ... i: * ,, iKifcsipS Orosz Gedeon tsz-eIntik s Magyar agronómus a szántás mélységéit s minőségét ellenőrzi. Egy-két nap múlva meg­kezdik a tavaszi árpa vetését. Egy hónap alatt aránylag könnyű munkával 1500—2000 forintot lehet keresni. Érthető, hogy sokan — rendes foglalko­zásuk mellett — egy kis mun­katöbbletet vállalva, megragad­ják az alkalmat és szinte ver­senyezve kötik egymás után a selyemhernyótenyésztési szer­ződéseket. Nem közömbös az sem, fhogy a gubótenyészíés ép­pen az aratás előtti időszakra esik, amikor más mezőgazda- sági terméket nem tudnak ér­tékesíteni s így a gúbóért ka­pott összeg igen jó kereset. Hazánkban nagy lehetősége van a tenyésztésnek, hiszen mindenütt van eperfa. Annak ellenére, hogy jó jö­vedelmet jelent, még sincs ak­kora gubótermelésünk, mint amennyire az országnak szük­sége lenne. Ennek kizárólag az az oka, hogy a lakosságot eddig nem tájékoztatták elég­gé, egyrészt a jó kereseti lehe­Gyorsítsuk meg a gépi munkára szóló szerződéskötések ütemét Szégyenteljesen lemaradtak megyénk gép­állomásai a gépi munkákra szóló szerződések kötésében. A naptár március 21-ét mutat, s eddig mindössze a kapacitás 56.2 százalékára tartanak igényt a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. Felvetődik a kérdés: mit csi­nálnak majd egész esztendőben azok a gépek, amelyek számára nem szereztek munkát, a gépállomások nem kötöttek szerződést? Talán állnak? De vajon ki felel ezért? A gépállomások úgyszólván kivétel nélkül a munka könnyebbik oldalát választották. Írtak egy levelet a községi tanácsoknak, hogy azok tudatosítsák a faluban: aki akar, szer­ződhet. A levelet elküldték és aztán ölhetett kezekkel vártak. És egy-két kivételtől elte­kintve, várnak most is. A termelőszövetkezetekkel nem volt semmi! baj. Azok igyekeztek idejében szerződni és szerződött is valamennyi. Ám az egyéniek kevésbé mutatnak hajlandóságot arra, hogy géppel dolgoztassanak. Hozzájuk igaz, meg­győző szóval kellett volna bekopog tatni a gép­állomások dolgozóinak. Beszélni nekik a gépi munka óriási előnyéről. De ezt nem tette — az elmúlt néhány napig — egyetlen gépállo­más sem. Nagyon keveset, vagy egyáltalán jem vonták be ebbe a munkába a traktoro­sokat, a brigád vezetőket, a mezőgazdászokat. Pedig ki a iegilletékesebb arra, hegy gépének munkát szerezzen, ha nem az, aki egész esz­tendőben vezeti, ha nem az, aki felelős az egész brigád munkájáért? Felelősség terheli a igazgatókat is, akik tűrték, hogy a traktorosok, brigádvezetők, mezőgazdászok ne tegyenek semmit a szerző­déskötés sikeréért, de a megyei gépállomási igazgatóságot is, mert a gépjavítás hajrájá­ban elfelejtette, hogy ’a jól kijavított gép még nem minden. Az csak akkor ér valamit, ha arról is gondoskodnak, hogy munkájuk le­gyen. Az utóbbi néhány nap hozott némi ered­ményt. Különösen a kisterenyeiek kezdemé­nyezése örvendetes. Szerződéskötési kampányt indítottak, amelybe a traktorosok, fcrigádve- zetők, mezőgazdászok aktívan bekapcsolódtak. Van olyan nap, hogy 50 holdra is szerződnek. Valamennyi gépállomásnak sürgősen kö­vetni kell a kisterenyeiek példáját. Mert ha az eddigi mulasztásokat nem hozzák helyre megyénk gépállomásai, akkor nem tudnak eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket pártunk és kormányunk joggal el­vár tőlünk. tőségről, de a termelés nagy népgazdasági jelentőségéről sem. Igaz, hogy a múlt évek­ben a guba beváltási ára sem volt elég magas ahhoz, hogy szélesebb tömegek érdeklődje­nek a termelés iránt. így, einig 1954-ben az I. osz­tályú gubót 16 forintos és a III. osztályút 1 forintos árban váltották be kilogrammonként, 1955-ben már az I. ég II. osz­tályú gubó egységes ára 32.50 forint, a III. osztályúé 5 fo­rint lett, ami igen jelentős be­vételi többletet jelent. Mindenkinek jól jön ez a kü­lön jövedelem, az országnak pedig — különösen a textilipar­nak, a sebészetnek — nagy szüksége van a selyemhernyó­tenyésztésből eredő nyers­anyagra, A szécsényi járás a begyűjtési verseny élén I (Tudósítónktól.) Továbbra is vezet me- ; gyénk a legkisebb begyűj- j tési tervvel rendelkező me- I gyek versenyében. A szé- í csényi járás tart ja vezető ’ helyét a járások között. Bár I az elmúlt tíz nap alatt a j pásztói járás érte el a leg- j jobb eredményt. A szécsé- (nyeik már teljesítették első I negyedévi globális tervü- ! két. Eredményük 100,1 szá- í -/alék. Második a pásztói já- I rág 88,8, harmadik a rétsá- i gi 88,2. negyedik a bala.ssa- j gyarmati 88, ötödik pedig a j salgótarjáni járás 84,7 szá- I zalékkal. Ahogy közeledik április I 4-e, hazánk fclszabadulásá- I nak ünnepe, úgy élénkül a o begyűjtési verseny a járá- 8 sokban. Különösen a szé- £ csényi és a pásztói járásról § mondható ez el. De javult § nak az eredmények a ba­ji lassagyarmati és a rétsági !< járásban is. Csupán a sal- H gótarjáni járás nem tud el- g kerülni az utolsó helyről. ÜOCXX)OCOOOOOOOGOOOOCOOCXDOOOOCOeOOO<X>OOGvK Az őszí gabonavetések tavaszi ápolásáról 4 múlt év őszén meglehetősen kedvezőtlen időjárás kö- ** vetkeztében őszi kenyérgabonáink jelentős része gyengén ment a télbe. Sok helyen 'későn végezték el a ve­tést, rossz volt a talajelőkészítés, ezért fontos, hagy most a lehető legnagyobb gondosággal végezzük el a gabonafélék tavaszi ápolását; E munkák rendkívüli fontosságát még az is fokozza, hogy az idén későn tavaszodik, így őszi kenyér- gabonáink is későn kezdik meg tavaszi életüket és jobban rászorulnak segítségünkre. Rendkívül nagy feladatot jelent a kenyérgabonák ter­melésével kapcsolatban a Központi Vezetőség határozatában előírt 3 százalékos termésemelés. Figyelembe véve a tavalyi állapotot, erőfeszítéseinket meg kell sokszorozni, intézkedé­seinket céltudatosan kell végezni, hogy ez évben is bősége­sen arathassunk; Az őszi gabonavetésekkel kapcsolatos legelső teendőnk a gondos vizsgálás. Ha ezt elvégezzük, pontos intézkedéseket tudunk tenni és el tudjuk végezni az esetleges pangó, feles­leges vizek levezetését, amelyek veszélyeztetik vetéseinket. A tapasztalat szerint megyei viszonylatban a nagy hideg beköszöntése alkalmával hótakaró borította vetéseinket; Te­hát komolyabb kifagyás veszélyével nem kell számolnunk. Amennyiben ez mégis előfordul, ott gondoskodni kell a felül- vetésről, vagy teljes kipusztulás esetén — ami, hangsúlyo­zom, csak igen elvétve fordulhat elő —új vetésről. Amint az idő megengedi, gondolkodni kelt az áttelelt vetésiek tavaszi fejlődésének gyors megindulásáról; Ezzel kapcsolatban legfontosabb teendő — amire ez évben külö­nösen ügyelni kell — a felfagyás által okozott károk meg­szüntetése. A felfagyás ilyenkor következik be, amikor a nappali felmelegedés és az éjszakai fagyok váltják egymást. A felfagyás igen nagy kárt tud okozni, különösen pedig most tavasszal, mert a felfagyás veszélynek a sekélyen ve­tett búzák sokkal nagyobb mértékben ki vannak téve. Már­pedig ismeretes, hogy éppen a múlt év őszi esős időjárás niiatt búzavetéseink jelentős része kézzel került elvetésre, amely vetési mód mellett a vetőmag alátakarója sekély; A felfagyás kártételének megszüntetésére szolgál a veté­sek hengerelése, amelyet minden esetben jó, ha elvégzünlc. Hongé rezessel az elszakadt gyökereket visszanyomjuk a földbe és az újra fejlődésnek indul; A hengerezést lehetőleg többtagú hengerrel végezzük, mert ez jobban alakul a talaj egyenletességéhez, mint a sima, hosszú henger. A herugere- zésit akkor kell végezni, amikor a hengerrel károsodás nél­kül rá tudunk menni a talajra; A vetés kezdeti gyors fejlődésének elősegítése céljából szükséges megfelelő tápanyagokkal ellátni a növényt; Erre a célra legalkalmasabb a gyorsan ható nitrogén műtrágya, vagy a több éves, szinte komposzttá érett apró istálló trágya, amelyet most kell kihordani és egyenletesen elteríteni; A fejtrágyázáshoz szükséges nitrogén műtrágya, a Péti- só már megérkezett termelőszövetkezeteinkbe, tehát lehető­ség van arra, hogy amint a talaj állapota megengedi, elvé­gezzék a fej trágyázást. Március végéig még nagyobb meny- nyiségű műtrágya érkezik a megye területére, úgyhogy az egyénileg dolgozók igényeit is ki tudjuk elégíteni. A fejtrágyázást a hengerezéssel egyidőben el kell vé­gezni; Helyes azonban, ha a fejfSágya adagot két részben adjuk, hogy a tápanyag huzamosabb időn keresztül álljon a növényzet rendelkezésére; Vetéseinkben lévő gyomok igen nagy kárt okoznak. Sok vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövények elől. Attól függően, hogy a gyomosodás milyen mértékű, több mázsa terméskiesést okozhat. Ezért az őszi kenyérgabona tavaszi ápolásának egy másik fontos tényezője a vetések gyomtala­nítása. A korábbi években már magyüzemileg kipróbált és jól bevált vegyszeres gyomirtást termelőszövetkezeteink táb­láin minél nagyobb területén kell elvégezni. A mohorai Nö­vényvédő Állomás erre a munkára minden termelőszövet­kezettel megkötötte a szerződést. Mindezen munkálatok pontos és lelkiismeretes elvégzése a legfontosabb az őszi kenyérgabona tavaszi megsegítése érdekében. Ács Antal AZ OSZTÁLYHARC... íratlan törvény volt, ha valakit szájára vett a falu, annak mint kiközösítettelek távozni kellett a községből. Kegyetlen volt ez a törvény, vagyonuk­ból forgatott ki családokat, tett földönfutóvá embereket. Az erő gyenge volt, amely el­lent tudott volna állni ennek a törvénynek. . A módos gazdák törvénye volt ez, ők alkották, az ő javu­kat szolgálták: a módosakét, a gőgösekét..; Ma már a mód­ból és a gőgből sok lekopott, de a törvényt még élezgetik. ★ Nagy Sándor 5 holdas fiatal gazda Dej tár községben belé­pett a József Attila Termelő­szövetkezetbe. Arról való meg­győződése vitte oda, hogy az öttagú családjának csak a ter­melőszövetkezetben tud a mai­tól egy jobb életet biztosítani. Az a felismerés vitte erre az elhatározásra, hogy akik vele azonos sorban éltek, ma házat építenek, a ^családjuk szépen jár, arcuk a kiegyensúlyozott életük tükre. Ez győzte őt meg. A sokak közül Bella Jánosék példája, akik a közepes 458 munkaegység után 6 mázsa 87 kilogramm búzát, 13 mázsa 74 kilogramm rozsot, 2 mázsa 29 kilogramm árpát, 16 mázsa 3 kilogramm szólastakanmányt, 13 mázsa 74 kilogramm burgo­nyát, 27 kilogramm cukrot, 13 kilogramm mákot, azonkívül te­jet, malacot, dohányt és egyéb mást kaptak. Majd 5312 forint és 8 fillért. Ha egy csoportba tesszük a keresetet, 16 304 fo­rint és 80 fillér egy esztendő­ben. Ez minden kiadástól, ter­hektől mentes jövedelem. De ott van. még a háztáji is. Annyi a baromfi, hogy felbot- lanak benne. Csak libából 24 darabbal kezdték a telet. Majd négy 200 kilogrammos hizott- sertés, az egyik már kora té­len sóban, ázott, a másikat ké­sőbb vágták, kettő pedig piac­ra került. A fejőstehén, az üsző. a borjuk, mindmegannyi vagyon, ami megdobogtatja a magában küszködő gazda szí­vét. Különösen, ha az ő kis 5 holdjának jövedelmét kezdi számolni. Sovány számok ele­venednek meg. Eltörpülnek a munka, a gond mellett. Ezért lépett be Nagy Sándor és vitte magával közelebbi ro­konságát, köztük Farkas Ká­roly 7 holdas apósát. Mert ha valakire ráillik a gyarapodás, órájuk még attól is jobban. Öt- venen felül magányosan elko­pik a szorgalom. Akire támasz­kodhattak. József fiúk, most vetette le a katonaruhát és 7000 forint adó, 1000 kilo­gramm baromfi és tojás. 133 kilogramm sertéshátralékra jött haza. Ment ő is sógorával a termelőszövetkezetbe. A téli estéken már megszülettek a tervek: Nagy Sándor a zár­számadás után rendbe hozta a házát, padlóznak, tetőt javíta­nak. A gyerekek új ruhát kap­nak, de jut az asszonynak is, még neki is. Józsi pedig megnősül, menyecs­két visz a házhoz. Dolgoznak majd mindketten. Az öre­gelmek is akad a termelőszö­vetkezetben valami könnyebb munka, és ég veled búbánat, gond, másnak végzett nyári gyalognapszám... A termelőszövetkezetbe való minden egyes belépés mozgás­ba hozza a falut. Egyik része íészkelődik, hogy menjen-e? A másik része felszisszen, mint­ha kígyó marta volna. Most is elterjedt a faluban, mint a harangszó: „Nagy Sán­dor is belépett..Amikor Fábián Gáspár meghallot­ta, arcába szaladt a vér, és fű­tötte a gyűlölet. De a követke­zőikben már ismét az ismert Fábián Gáspár lett, az 50 holdas kulák fia. aki a világ sorsa iránt érdektelenül él és fáj­dalmas arcával szánalmat kelt maga iránt. Kereste, hol lehetne legse­bezhetőbben elejét venni Nagy Sándorék volt cselédei tervé­nek. Hajtotta a félelem, a ha­rag, hogy tenni kell, mert végképp elveszti a hitet, ha ezek is rövid idő után gyara­podni kezdenek, mint a töb­biek. Attól óvatosabb kulák ő, hogy maga legyen a szószóló. Felhasználta a kívül álló ro­konokat, akikkel célba vetette Farkas Károlynét, a jámbor- lelkű, a régi kötelékekkel megkötött asszonyt, a család­ját féltő gonddal őrző idős édesanyát. Ügy rendezte az esti itatásokat, hogy akkor ve­zette állatait a közös itatóhoz, amikor Farkasék valamelyik testvére, vagy rokona is ott volt. Először csupán érdeklő­dött Nagy Sándor után, ama­zok pedig zavartan ütötték le fejüket és ez tűz volt részére a vas melegítéséhez, amit ütött szívósan: „Legalább a Józsi gyereket ne vitte volna ma­gával. Nősülni akar. Így nem kap egy valamirevaló lányt” — szánakozott felettük. „Ki kötné magát ezekhez!?” És napról napra folytatta: „Apá­tok halódó ágyán fekszik, em­lékét gyalázzátok meg, amikor odaadjátok a földet. Nem fog tudni nyugalomban meghalni. Még a kanadai rokonok föld­jét is (200 négyszögöl a fez­nek nem kell. Szerző.) bevi­szik. Mit szólnak ezek, ha ha­zatérnek? Hogy néztek a sze­mükbe? Ha Nagy Sándorral nem birtok, akkor legalább anyátokat mentsétek meg. Ha meg nem, tagadjátok meg őket. Nem testvér, rokon az, ki ilyent tesz.” Megmérgezte őket és megin­dult a küzdelem..; A rokonok, mint a sáskák megrohanták Farkasékat. Nem a rokoni érzelem hajtja őket, hiszen volt idő, amikor Farka­sék az adósságtól görnyedtek, de akkor messze elkerülték őket. Nagy Sándor volt egye­düli támaszuk. Ö felezte meg velük a kenyeret, rendezgette adósságukat. Egyszerűen a kulák eszközévé váltak, hogy eltérítsék Farka­sékat a szövetkezeti úttól. Nem a gonosz szándék lát­szik-e abból, hogy Farkasékat azzal akarják eltéríteni ön­szántukból választott útról, hogy a régi rettegett törvényt elevenítették fel: megtagadták Farkasék rokonságát, amivel testvérüket, rokonukat, a saját vérüket, Farkasnét félholt idegállapotába zavarták. Fábián Gáspárnak lettek a hanghordozói, aki mindig a falu vergődését okozta, kinek nyögte uralkodását nem egy cseléd, ki a háború lovagja­ként ma is a pusztítást hirdeti, a békétlenséget szítja, aki ma velük cimborái, de holnap elle­nük fordul, hogy 50 holdjával ismét a falu ura legyen. Ki akar ebben Fábián Gás­párral osztozkodni? A falu nem osztozik. Ami­lyen erővel ott áll páríszerve- zetével, államapparátusával Nagy Sándor vagy Farkasék mellett és mindazok mellett, akik ma a termelőszövetkezet felé néznek, olyan erővel fog­ja elsöpörni azokat, akik meg akarják állítani a történelem kerekét. A parasztnak többé nem le­het sorsa, hogy más szolgája, más eszköze legyen. Miért kellene Farkas Kárcw lyéknak öregségükre is elsze* gényedve élni? A kuláikoknál gyalognapszámot teljesíteni? Józsi fiúknak ugyanezt a sor­sot vállalni? Vagy Nagy Sán­dornak 5 holdján gör­nyedni, és a nap 24 óráját azon gyötrődve tölteni, hogyan tartsa el öttagú családját; Miért, amikor másképpen is lehet élni? íme, itt a nép ellensége, aki fertőzi a falut. Mégis vannak, kik azt hiszik, hogy a farkas­nak kihúztuk a fogát. Még nem húztuk ki, mert alatto­mosan, egyre mar. De nézzünk csak a dolog mélyére. Ne csu­pán Nagy Sándor és Farkasék ügyét egyengessük, hanem mozduljanak meg a pénzügyi és a begyűjtési szervek, majd fény derül arra, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesí­tésének egyszerű megtagadá­sával is az ország fejlődésének gátlói az ilyen fábiángáspá- rok. ★ ^ Kemény ti a harc Nagy Sán­dor! Nagyon kemény. De innét fúj a szél. Helyt kell áll­ni, mert a parasztokról, a pa­rasztok családjairól, az ország­ról van szó. Ha erősek le­szünk, helyt tudunk állni. Sok százezren igazolják, hogy az a helyes lépés, amelyet a ter­melőszövetkezetek felé te­szünk. Ebben a lépés-ben tá­mogatja a dolgozó parasztokat, a nép. a párt, Bobál Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents