Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

1956. március 10. SZABAD NOGrXd ■ 3 Küzdelem a megáradt Zagyvával T obbágyiban, a Zagyva híd­•* jánál emberek nézik a vi­zet, apad-e a Zagyva vagy fje­dig tovább árad. Az Üj Otthon Termelőszövetkezet irodájában Mézner Mihály elvtársat sá­ros, vizes gumicsizmában ta­lálni. Hiába van vasárnap és hiába van kora reggel, ő már bejárta a környéket. Termé­szetesen ő is azt vizsgálta, hogy mi a helyzet a vízzel. — A földünk nagy része ugyanis víz alatt van — kezdi a beszélgetést. — Tegnap még nagyon magas volt a Zagyva, a víz nem tudott lefolyni a föl­dekről, mára azonban legalább egy métert apadt, folyik a víz vissza a Zagyvába. — Vetés is van víz alatt? Hátratolja a fején a kucsmát, kilátszik ritkuló haja, prémgal­léros rövid kabátját is kigom­bolja és úgy felel: — Van. Tizenöt hold búza és tíz hold őszi árpa. — Mit szándékoznak tenni a víz ellen? — Ha így apad a Zagyva, ak­kor nem lesz semmi baj: árok­kal minden vizet le tudunk ve­zetni a földekről. A Zagyva medrét mélyíteni kellene úgy, mine ahogyan Apcig van. Ha mélyebb lenne a meder, akkor sokkal hamarabb elmenne a víz. Most a hidat figyeljük ál­landóan. mert gályát, gazt hoz magával a víz, a hídlábakban könnyen megakad és akkor új­ból duzzad a víz, kiönt a folyó. Karókkal piszkáljuk ki az ilyen hordalékot. Ez a legnagyobb probléma most, a víz. Mézner elvtárs még aludni se tud miatta. De nem borúlátó. Tervei legalább is ezt mutatják: — Ha így halad, akkor a ve­tésekről egy pár nap alatt le­megy a víz. Kár nem nagyon esik még a vetésekben, mert a föld fagyos, nem áztatja ki a víz. Ha lefolyt a víz, nem vá­runk tovább. Ügy- terveztük, hogy nyolcadikán vagy legké­sőbb tizedikén megkezdjük a fejtrágyázást. — Rámehetnek majd a ve­tésre? — Rá — mondja határozot­tan. — Ha bírja a föld, akkor géppel végezzük a fejtrágyá- zást, ha nem bírja, akkor kéz­zel szórjuk meg. Jó kompaszt- trágyánk van, ezt keverjük pétisóval és úgy szórjuk a ve­tésre. Ha kézzel kell megszór­nunk, akkor a kompaszt ki­visszük a vetés szélére, onnan aztán kosarakkal hordjuk szét. Utána rámegyünk a hengerek­kel. Molnár Jenő Négyzetesen vetik a kukoricát a rétsági járás termelőszövetkezetei Teljesítik kukoricavetéster­vüket a rétsági járás ter­melőszövetkezetei. A tervek szerint minden termelöszövet- ikezetben a földterület 14 szá­zalékán termelnek kukoricát. A termelőszövetkezetek a be­tervezett kukoricavetést a he­te rózis kukoricán kívül négy­zetesen vetik. A vetésnél nagy segítséget ad a Tolmácsi Gép­állomás, amely biztositia a ku­korica négyzetes vetését és a növényápolás géppel való el­végzését. Az új termelőszö­vetkezetek közül a diós jé­nai Üj Barázda Termelőszö­vetkezet összes kukorica ve­tését négyzetesen géppel veti és műveli. Duplájára emelkedett a tejtermelés a honti Győzelem Termelőszövetkezeiben A januári 65 literes napi fe- jés helyett ma már 123 litert fejnek a honti Győzelem Tsz- ben. Ezt az eredményt az új brigádvezetőnek, Németh Jó­zsefnek köszönhetik a termelő- szövetkezet tagjai. Eddig Su- hajda János volt a brigádve­zető, aki keveset törődött a takarmányozással. Németh Jó­zsefnek első feladata volt a takarmányozás megjavítása. A rosszabb minőségű takar­mányt szecskázzák, pácolják, ízesítik és csak azután etetik. Eddig egyik héten a takar­mányrépát, a másik héten a répaszeleteket kapták az álla­tok. Most mindkettőből egy­forma mennyiséget kapnak mindennap. Bevezették az egyedi takarmányozást, és a nyolc literen felüli teheneknél a napi háromszori fejest. Az eredmények láttán a termelő- szövetkezet tehenészei még na­gyobb kedvvel dolgoznak, mert látták: jó takarmányo­zással. gondos ápolással két­szeresére emelhetik a tehené­szet jövedelmét. Kétszáz mázsa cukorrépát termelnek a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei A balassagyarmati járás ter­melőszövetkezeteinek agronó- musai és a községi agronómu- sok csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalom­hoz. A 200 mázsás termés el­érése érdekében vállalták, hogv minden hold cukorrépát ősszel trágyázott és mélyen szántott talajba vetnek. iítszáz holdon végeznek gyomirtást a S2écsényi járás termelőszövetkezetei Az elmúlt évi 135 hold he­lyett az idén már 500 hold ga­bonavetésen végeznek vegysze­res gyomirtást a szécsényi já­rás termelőszövetkezetei, A legtöbb vegyszeres gyomirtást a hollókői Dózsa és a szécsé­nyi II, Rákóczi Termelőszö­vetkezetben végeznek, mert 50—50 holdon végzik el a vegyszeres gyomirtást. Mi újság Borsosberényben A borsosberényi Állami Gazdaság vezetői és a hely­beli Haladás Ter­melőszövetkezet között szoros, se­gítő, baráti kap­csolat 'jött létre, amely ’kedvezően hat a termelőszö­vetkezet további fejlődésére. Igen sokrétűen mutatkozik meg a gazdaság segítség- adása. A Haladás­nak nincs daráló­ja. Ha terményt akartak darálni, akkor a több kilo­méterre levő vad- !kerti, vagy pedig a rétsági malomba kellett szekerez- niük. Ma már az állami gazdaság végzi a darálást. Olykor-olykor szaksegítséget is kapnak a Haladás tagjai. Raj László igazgató az egyik gyűlésen bírál­ta a fejőgulyá­sok és a fo- gatosok munká­ját. A fogatosok mértéktelenül etet­ték a lovakkal a lucernát és a töb­bi jóminőségű pil­langós talcarmányt. Ugyanakkor a te­henekkel silány takarmányt etet­ték. Raj elvtárs javasolta, hogy a jó pillangós takar­mányt a tehenek­kel etessék, hadd növekedjék a tej­hozam és a pénz­jövedelem. A ta­karmányt por­ciózva etessék, mert ellenkező esetben még mi­előtt beállító, a ta­vasz, elfogy a ta­karmány. A gazdaság párt- szervezete és a községi pártveze- tők azon munkál­kodnak, hogy lét­rehozzák a ter­melőszövetkezet üzemi pártszerve­zetét. Kiválasztot­ták a szövetkezet­hez leghűbb, a kol­lektív munkában legkitűnőbb tago­kat s felvették párttagnak és így már ötre gyarapo­dott a párttagok és tagjelöltek száma. A pártvezetők agi- tációs kollektívát szervezve segítik a község szocialista fejlődését. Leg­utóbb négy dolgo­zó parasztcsalád lépett be a szövet­kezetbe. A segítségadás ellenére sem fejlő­dik úgy a Haladás, mint ahogy kelle­ne. Nézzük miért: elsősorban azért, mert az állami gazdaság segítő munkája nem ál­landó, hanem in­kább kampányjel­legű. A szakve­zetők kicsit fukar- kodnák a segítség- adással. Még nem adták át a gazda­ságban jól bevált agro- és zootech- nikai módszereket a szövetkezet nö­vénytermesztőinek és állattenyésztői­nek. Pedig a mód­szerek ismerete, gyakorlati alkal­mazása kulturál­tabbá tenné a szövetkezet gaz­dálkodását, A számszerű fejlődést a szövet­kezetben megbúvó negatív elemek munkája fékezi. Sok dolgozó pa­raszt hangoztatta már: „Amíg ezek a negatív elemek a szövetkezetben lesznek, nem lép­nék be abba“. A helyi tanácson, a pártbizottságon és a szövetkezethez hű tagokon a sor, hogy tiszta vizet öntve a pohárba mielőbb kiseprűz- zék e negatív ele­meket (ál-közép- parasztokat) a szö­vetkezetből. Á dol­gozó parasztok előtt le kell lep­lezni a szövetke­zeti fejlesztés ellen izgató ‘kulákokat, s nyilasokat, A köz­ségben „folytatott osztályharcot“ mi­sem jellemzi job­ban, mint az, hogy a ténylegesen „meg volt“ 13 kulák. he­lyett csak ötöt tar­tanak nyilván. A többi kulák ilyen vagy amolyan úton-módon átved- lett középparaszt­nak. A szövetkezet fejlesztését gátló negatív jelensége­ket mielőbb le kell küzdeni, hogy Borsosberény köz­ség is nagy lépést tegyen előre a szo­cialista úton. Saját erejéből építkezik a dejtári József Attila Tsz Nagyobb arányú építkezés­hez kezdtek hozzá a dejtári József Attila Termelőszövetke­zetben. Még a tavasz folya­mán felépítenek egy szecská­zót, egy kocsiszínt, egy bognár­műhelyt, a nyáron pedig egy 80 férőhelyes sertéshizlaldát. Az építkezést saját erejükből végzik. Van külön építöbrigád- juk. két kőművessel és két se­gédmunkással, akik egész év­ben csak az építkezéssel fog­lalkoznak. —— Hírek A legtöbb vetőburgonyát a balassagyarmati járás termelő- szövetkezetei és egyéni gazdái cserélik megyénkben. Eddig 901 mázsát igényeltek. ★ Párosversenyre hívták Le- génd dolgozó parasztjai a nóg- rádsápi gazdákat a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért — jelenti Sajgó István, Legénd község párttitkára. Méhészettel is foglalkozik ez évben a keszegi Dózsa, a nógrádi Béke és a diósjenői Üj Barázda Termelőszövetkezet. A diósjenőiek már 60 családot megvásároltak. •k Fejőgéppel fejik ez évben a teheneket a nagyoroszi Űttörő Tsz-ben. 40 000 forintot fordí­tanak a gépek beállítására. Vessük idejében a tavaszi búzát! A búzatermelésről beszélgetve gyakran felvetődik a kér- dés: érdemes-e tavaszi búzát termelni, hiszen keveseb­bet ad az őszi búzánál, Aki a statisztika' adatait böngészi, valóban azt állapíthatja meg, hogy a tavaszi búza átlagter­mése alatta marad az őszi búzáénak. Helytelen lenne azon­ban ebből azt a következtetést levonni, hogy azoknak van igazuk, akik ellenzik a tavaszi búza termelését. El kell is­mernünk, — a tapasztalat bizonyítja ezt — hogy dolgozó parasztságunk — de termelőszövetkezeteink egy része i= — sokkal nagyobb gondot fordít ősszel a búza vetésének előké­szítésére, a talaj megmunkálására, a vetőmag minőségére, az időben történő vetésre, mint tavasszal. Lebecsülik és csak az ősszel elmaradt vetések pótlásának tekintik a tavaszi vetést, Ebből adódik aztán a terméskülönbség. Ezt a különbséget csökkenteni lehet, ha lelkiismeretes, szakszerű munkával ké­szítjük elő a vetést. Különösen most van erre nagy szükség, hiszen megyénk több mint 3000 hold kenyérgabona vetéssel adósa az országnak. Ősszel súlyosan lemaradtunk a vetésterv teljesítésében, amit most pótolnunk kell. Szakszempontból mi a legfontosabb teendő? Tudott dolog, hogy minden növénynek — növényenként változó tartamú — úgynevezett tenyészidőre van szüksége. A növény csak akkor tudja teljes termelőképességét kifejteni, ha ezt az időt, kedvező feltételek mellett átélheti. Az őszi búza például akkor hoz jó termést, ha fejlődésének minél hosszabb szakaszát éli le az ősz folyamán, mert akkor tavasz- szal már rövidebb időre van szüksége, jól megerősödve, meg* bokrosodva mehet át a télbe és tavasszal ebből az állapotból indulhat fejlődésnek. Ezzel szemben a kései vetésű őszi búzá­nak az a sorsa, hogy tavasszal bokrosodik és ez alaposan meg­késlelteti a növekedését. Az ilyen vetés alacsonyabb termést ad. Hasonló a helyzet a tavaszi búzánál is. Az időben történő vetés több időt jelent a növény számára és több termést ad az országnak. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy amint az első vetésre alkalmas idő ránk köszönt, földbe tegyük a ma­got. Nem panaszkodhatunk megyénk éghajlatára sem. Az a tavaszi búzának éppen megfelel. Olyan területek állnak ren­delkezésünkre, amelyeken nem kell tartani a búza kényszer­érésétől, a május, június hűvösebb mint például az Alföl­dön és amikorra a nagy nyári hőség beköszönt, már vágni lehet nálunk a búzát. Megyénk adottságai tehát igen jól meg­felelnek ahhoz, hogy lényegesen jobb eredményeket tudjunk elérni a tavaszi búza termelésében, mint az ország délibb fekvésű megyéi. A rendkívüli havas februárban még azt gondoltuk, hogy ez évben a szokottnál később tavaszodik és csak már­cius végén tudunk a földekre menni. Március első napjai azon­ban gyorsan elolvasztották a vastag hótakarót és az erős szél sietteti a talaj száradását. Valószínű tehát, hogy még a hónap első felében hozzáfoghatunk a tavaszi búza vetéséhez, és ak­kor a fentebb leírtakból következően — félig már csatát nyertünk. Első tavaszi munkánk a búza vetése legyen! Feltétlenül őszi mélyszántásba szórjuk a magot, Az ilyen talajba előbb vethetjük, jobb ágya lesz a magnak, gyorsabb lesz a kelés is. Helyes, ha tápanyagban gazdag talajt biz­tosítunk a vetésnek, mert ez lényegesen magasabb termést eredményez. A héhalmi Április 4 Tsz tagjai például az elmúlt esztendőben lucerna után vetették a tavaszi búzát és a nitro­génben gazdag földről 12 mázsás holdanként! átlagtermést takarítottak be tavaszi búzából, míg őszi búzából mindössze 8 mázsás átlagot tudtak elérni. Nagy gondot kell fordítani a növényszámra is. Arra, hogy elegendő legyen a kalász és ezekben a magvak száma. A komplett kelést két tényező ala­kítja ki. Egyrészt a jó minőségű, jó csíraképességű és elegendő mennyiségű vetőmag, másrészt a talajelőkészítés. Az elmúlt esztendőben annyi tavaszi búza vetésünk volt, hogy mindenki biztosíthatott magának ez évre elegendő ve­tőmagot. Akinek' azonban mégsincs, az igénybe vehet a köz­ponti készletből. A cserét a terménybegyűjtőknél lehet lebo­nyolítani. Alapvető követelmény, hogy tisztítsuk és csáváz­zuk a vetőmagot, géppel vessünk. A gépi vetés lehetővé teszi, hogy a magot egyenletes mélységre helyezzük el és ezáltal megteremtsük a jó kelés feltételét. Nagy gonddal kell majd elvégezni a növényápolási mun­kát is. A tavaszi búzában könnyen felüti fejét a gyom. A ga­zok igen sok nedvességet és tápanyagot vonnak el a kultúr­növények elől és ezáltal csökkentik a termést. A gyomirtás­nak igen jó, gazdaságos és eredményes módja a vegyszeres gyomirtás. A termelők feladata, hogy a helyes agro- és zootechnikai módszereket betartsák. A tanácsok kötelessége, a rend­szeres felvilágosító munka, a tavaszi búza vetésének szüksé­gességéről. A Terményforgalmi Vállalat elsőrendű feladata a vetőmagcsere jó megszervezése. Tekintsék most termelőszövetkezeteink, dolgozó paraszt­jaink és tanácsaink a tavaszi munkák között legfontosabb fel­adatuknak a tavaszi búza vetését. Acs Antal megyei főagronómus Eg'/ asszonyról szeretnék Írni, szerény, kedves fiatalasszonyról, ákihez hason­lók százával járnak-kelnék az utcáikon. Nem visznek véghez országos hírű hős­tetteket, de becsületesen végzik min­dennapi munkájukat. Tóth Faragó József nénék hívják. Mindössze 26 éves, de már 13 munkás, dolgos esztendő van mögötte. Története szinte semmiben sem különbözik a pro- letárlányok történetétől. Hárman vol­tak testvérek, és édesapjuk korán meg­halt. Különösebb álmai, vágyai nem is voltak, hiszen korán hozzászokott a murikéhoz. — A polgári iskolát azonban szeret­tem volna elvégezni, hiszen nem vol­tam buta — emlékszik vissza. De hát nem sikerült. Pedia igazán nem voltak nagy követelései az élettel szemben. A Tűzhelygyárba került dolgozni. 13 éves gyermekleány. Eleinte a lemezeket rakta, törölgette. Később aztán a gép­hez került. Naponta 10 órát dolgoztak, és a vezetők nemtörődömségéért, gon­datlanságáért egyik ujjúval fizetett. Ke­serves esztendők voltak, de elmúltak. Most reggel 5 óm előtt kel, ellátja fér­jét, aztán ő is munkába indul. 13 év óta még nem késett egyszer sem. Mun­katársai szerelik, becsülik őt. A rendel­Meg kell dolgozni a becsületért - de megéri kezesére álló 480 percet úgy ossza be, hogy saját munkája mellett még arra is jut ideje, hogy a fiatalabb lányokat segíti, tanítja a helyes fogásokra. Mű­vezetője, Král József elvlárs igy beszél róla: ■— Ügyesen dolgozik. Minőségileg és mennyiségileg egyaránt kifogástalan n munkája. Sokszor jobban megmunkált darabot ad ki a kezéből, mint akárme­lyik férfimunkás. Február hónapban Tóth Faragóné 140 százalékra teljesítette havi tervét. A nemzetközi nőnap tiszteletére vállal­ta, hogy átlagteljesítménye 150 száza­lék lesz. A március 8-i értékelésnél az­tán kellemes meglepetés érte. Eredmé­nye: 163 százalék. — Hát... igyekszik az ember — mondja kissé alkadozva —, men ami­lyen a szorgalom, olyan az eredmény. Aztán még megváltozott életéről mesél — melyet egyrészt a gyár, másrészt pe­dig kis családja jelenti számára. Sze­reli a gyárat. Művezetőjétől hallottuk, hogy egyszer munkaerő hiányában munkabeírónalk javasolták, de nem vál­lalta, mert sajnálta elhagyni gépét. Azt pedig már Tóth Faragónétól tudjuk, hogy nemrégen költöztek szép új lakás­ba, a hálószoba mellé még kombinált szobabútort vették. S ami a legfonto­sabb,jván egy kisfia, aki az ősszel már iskolába megy. Befejezésül még annyit, hogy kimond­hatatlanul örült, mikor 8-án reggel a tűzhelygyári zenekar, végigjárva a mű­helyéket, a sajtolóüzem nödologozóit is zeneszóval köszöntötte. Hirtelen az ju­tott eszébe, hogy más most asszonynak lenni. Igaz. van még s'ok gondja, baja. és a becsületért is nagyon meg kell dol­gozni — de megéri. V. G{ A JÓK KÖZÜL A LEGJOBBAK (Tudósítónktó t.) Derekas, jó munkát végeztek a gépjavításban a kisterenyei gép­állomás dolgozói is. Ezt állapította meg a szemle-bi­zottság, amikor fe. lülvizsgálta a ki­javított gépeket. Az igaz, későn, Gagyi Zsigmond december 15-én „rajtoltak”, de ja­nuár 20-ra már behozták a lema­radást. 11 nappal a határidő előtt pedig jelentették: Ottrok Béla végeztek a téli gépjavítással. A jó eredmény az egész kollektíva munká­ját dicséri. De ki tagadja, hogy a jók között akadnak legjob­bak? Ottrok Béla brigádvezetőne k, Gagyi Zsigmond eszterga lyosnak, Nagy László trak­torosnak nem kis részük van abban, hogy jól kijavítva rohamra készen állnak a gépek a gépállomás udva­rán. Tudásuk leg­javát adták a munkába. Csak jöjjön a tavasz! A kistere­Nagy László nyei gépállomáson már várnak rá. hogy méltóan fo­gadják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents