Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-04 / 10. szám
4 1956. február 4. SZABAD >04; RAD A Hogyan lett Szúpatak szövetkezeti község A MEGYEI TSZ-TANÁCSKOZÁS HATÁROZATA (Francia József JB titkár jegyzeteiből) Szúpatak a Mátra egyik romantikus szépségű völgykatlanában terül el. Kis falu, alig 165 lakosú. A házak nagy része magán viseli a feudálkapi- talista múltat. A falu végén új Francia József építkezés kezdődött. Modern, egészséges lakóházak épülnek. Ez a jelent jelképezi. A falu lakosainak többsége mezőgazdálkodással foglalkozik. De élnek itt ipari dolgozók is. A dolgozó parasztok jól értenek a gazdálkodáshoz, különösen az állattenyésztéshez. A gazdák legtöbbjének 2—3 tehene, 1—2 anyakocája, s igavonó jószága van. Nem élnek itt rossz módban az emberek..; Mostanában új szelek fújnak a völgykatlanban. Behatolnak a tanácsház ajtaján, a parasztházak ablakain, mosolyt, derűt varázsolva az emberek orcáira. S ez a szél a termelő- szövetkezet felől fúj; édes, megnyugtató, derűs dallamokat zengve. S ezt a dallamot átveszik az állatok gondozásával foglalatoskodó férfiak, a fonó és tollat fosztó asszonyok, és fiatalok. S ez nem amolyan gyorsan múló szél, mint amilyen a Mátra felől fúj, hanem állandó és éltető. Amikor leszáll az alkony, lámpafénynél, a meleget sugárzó kályha mellett ülve a jövendő új életről beszélgetnek az emberek. Az igaz, hogy jól élnek, de- hát jobban is élhetnének, ez teljesen rajtuk múlik. Erjed, forr bennük a szövetkezetalakítás gondolata. Harc dúl most az emberek tudatában, a régi és az új harca. Hogy melyiknek oldalára dől a mérleg, az már a falu kommunistáin is múlik. A falu legelőrelátóbb emberei, Franyó Márton párttitkár, Viczián János tanácselnök, már többször javasolták a dolgozó parasztoknak; fordítsanak hátat a kisüzemi gazdálkodásnak és alakítsák meg a szövetkezetét. Sok gazda érdeklődéssel hallgatta e szavakat, s fontolóra tették azt. várva, ki lesz az eslő kezdeményező. Akadtak olyan emberek is, akik „kimosolyogták“ a párttitkár szavait, mondván: „korai még az“. Az újért folyó harc sosem volt könnyű. A szúpataki helyzetre is áll ez. Nem köny- nyű dolog választ adni, — s méghozzá őszinte, elfogadható választ — a dolgozó parasztok sokrétű kérdéseire. Mert a parasztokat minden érdekli, pontos válaszokat várnak, mielőtt elhatároznák magukat a Viczián János Szövetkezet alakítására. De így is van rendjén. A Központi Vezetőség 1955. november 12-i határozatának felolvasása után a párttagok azt mondták; „most már cselekedni kell“. Persze nem elég csak egyetérteni a határozattal, hanem küzdeni is kell annak végrehajtásáért. Kiknek, ha nem a párttagoknak kell e téren legelsőként jó példát mutatni? A jó példa nem maradt el. A január 22-i párt- vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok komolyan foglalkoztak a termelőszövetkezet alakítással, bár ekkor még csak három párttag tett határozott kijelentést, hogy tagjai akarnak lenni az új szövetkezetnek. A vezetőségválasztó taggyűlés óta a dolgozó parasztokat semmi sem foglalkoztatta úgy, mint a szövetkezet-alakítás. Ha két dolgozó paraszt összetalálkozott, azok biztos, hogy a szövetkezetről beszéltek. A Salgótarjáni Járási Pártbizottság — számolva a dolgozó parasztok kedvező hangulatával — brigádot küldött a falusi párt- szervezet munkájának segítéséhez. A brigád vezetőjéül a pártbizottság mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárát bízta meg. A brigád tagjainak közreműködésével rövidesen szervezett formát öltött a politikai fölvilágosító munka. A szervezés megkezdése előtt tanácskozást tartottak a falu vezetőivel. Felmérték a helyi erőt. Házi látogatások során megismerkedtek a kis- és középparasztokkal, azok rokonaival, akikkel aztán személyes baráti kapcsolatot teremtettek. A dolgozó parasztok bizalommal fordultak feléjük problémáikkal, a szövetkezettel kapcsolatos kérdéseikkel. Kidolgozták a helyi érveket, amelyet összhangba hoztak a szövetkezeti alapszabályzat pontjaival, a Központi Vezetőség határozataival. Az egyik este a helyi népnevelőkkel tanácskoztak. ReálL san értékelték a falu hangulatát, a szerzett tapasztalatokat. új tanácsokkal látták el a népnevelőket. A tanácskozáson jelentős fordulat következett be. Három párttag: Franyó Márton párttitkár 9 holdas, Viczián János tanácselnök, 16 holdas és Széplaki Pál 12 holSzéplaki Pál das középparasztok aláírták a belépési nyilatkozatot. így most már létrejött a jövendőbeli szövetkezet életerős magva, amely egészséges fejlődésnek indult... (Folytatjuk.) TÍZ ÉVES A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET Óriásit fejlődött a földműrT'ízesztendős múltra tekint vissza földművesszövetkezeti mozgalmunk. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Földművesszövetkezetek Országos Központja. Ez a mostani évforduló olyan határkő, amelynél érdemes megállni és visz- szapillantani a megtett útra. A nehézségek ellenére is már az első néhány hét alatt beigazolódott, hogy óriási az az erő, ami a földművesszövetkezetekben rejlik. Bebizonyosodott, hogy a földművesszövetkezetek nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is számottevő szervezetté tudnak válni. Kisterenyén kovács-, bognár. , és asztalosműhelyeket nyitottak. Salgótarjánban a földművesszövetkezeti tagok I. típusú tszcs-t alakítottak és földjeiken nemesített vetőmagot termeltek. Érsekvadkerten kiskereskedelmi bolt nyílott a földművesszövetkezet kezelésében. Jelentős fejlődést eredményezett a mozgalom történetében a Hangya szövetkezetek beleolvadása a földművesszövetkezetekbe. A régi tagok még biztosan jól emlékeznek a viharos, osztályharcos egyesítő közgyűlésekre. A kulákok, falusi spekulánsok nyílt támadását kellett visszaverni ezeken a gyűléseken. Tíz esztendő telt el az indulástól. Büszkén tekinthetnek vissza a földművesszövetkezetek alapító tagjai erre a tíz esztendőre és elmondhatják, érdemes volt küzdeni, dolgozni a szövetkezetért. Ma már nagyszerű eredniények hirdetik minden faluban, hogy e mozgalöm a pártmutatta úton halad, hozzásegít bennünket ahhoz, hogy meggyorsítsuk országépítő munkánkat, és ahhoz, hogy gyorsabban haladjon a falu szocialista átalakulása, vesszövetkezeti bolthálózat. Ma már 263 boltot. szaküzletet, kisáruházat számlálhatunk megyénkben. Több, mint 160 italbolt, vendéglő-étterem, cukrászda van falvainkban. Több száz felvásárló telep áll dolgozó parasztságunk rendelkezésére, hogy termelvényeit gyorsan értékesíthesse. Milliókra rúg egy-egy földművesszövetkezet árukészlete. A pásztói szövetkezet raktár- készletének értéke közel 3 millió forint. Havi forgalma gyakran meghaladja az 1 milliót. Az érsekvadkertiek egy kis vegyesbolttal kezdték működésüket. Jelenleg a szövetkezetnek 840 tagja van, és az elmúlt évben kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 6, köz- étkeztetési, valamint felvásárlási forgalma pedig a 2 és félmillió forintot. A vadkerti földművesszövetkezetnek sertéshizlaldája van, amelyben jelenleg 50 sertés hízik, és amely nagy szerepet játszik a község húsellátásának biztosításában. 1950-hez viszonyítva a kiskereskedelmi egységek száma 137-tel, a közétkeztetési egységek száma pedig 57-tel nőtt. Egyről tizenhatra szaporodtak a piaci boltok. A bolthálózat növekedésével emelkedett az áruforgalom is. A kiskereskedelmi és közétkeztetési forgalom öt év alatt megnégyszereződött. A piaci forgalom húszszorosa lett az 1950-es évinek. Pártunk és kormányunk egyre több új, nagyobb feladatokkal bízza meg a földművesszövetkezeteket. Megyénk 35 000 földművesszövetkezeti tagjának, több száz dolgozójának zöme igyekezett megvalósítani I a rábízott feladatokat, és azt I a nagyszerű lenini útmutatást, I amely szerint a dolgozó parasztoknak a beszerzési és értékesítési szövetkezésen keresztül el kell jutni a termelési szövetkezésig. A földművesszövetkezetek tagjai számos községben mutattak és mutatnak példát ma is azzal, hogy termelőszövetkezetet alakítanak, vagy belépnek a már meglévő termelőszövetkezetekbe. Az elmúlt esztendőben 360 földművesszövetkezeti tag írta alá a belépési nyilatkozatot a termelőszövetkezetbe. A nagyszerű eredmények ellenére szép számmal akadnak olyan hibák, amelyek gátjai a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődésének. Nagy szükség van arra, hogy jobban bevonjuk a dolgozó parasztokat a szövetkezet irányításába és ellenőrzésébe. Sokkal erőteljesebb, elevenebb szövetkezeti életet kell kifejleszteni. Különösen vonatkozik ez a körzeti földművesszövetkezetek helyi szervezeteire. Helytelen, hogy a földművesszövetkezetek megelégszenek azzal, hogy a dolgozó parasztokat csak mint fogyasztókat egyesítsék. Szükség van arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben törődjenek azzal, hogy a dolgozó paraszt a szövetkezetben termelvényeinek értékesítőjét is lássa. Nem kielégítő — bár számbelileg egyre növekszik — a szakcsoportok működése. C okoldalú a földművesszö^ vetkezetek munkája. Kétségtelen, hogy ez a mozgalom tíz esztendő alatt falvaink legnagyobb tömegszervezetévé nőtt, de arra van szükség, hogy még sokoldalúbbá tegyük. Tíz év alatt elért nagyszerű eredmény biztosíték arra, hogy a párt határozatainak szem előtt tartásával és segítségével sikerül még nagyobb eredményeket elérni. Pilinyi László A megyei tsz-tanácskozás valamennyi résztvevője örömmel állapítja meg, hogy a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata után termelőszövetkezeteink megerősödtek és a termelőszövetkezeti mozgalom számszerűleg is tovább fejlődött. A Központi Vezetőség márciusi határozata felfedte és szétzúzta azokat a káros, jobboldali nézeteket, amelyek népgazdaságunk szocialista fejlődését gátolják. Lelkesedéssel fogadtuk a Központi Vezetőség júniusi határozatát, amely megjelölte a mezőgazdasági termelés emelé sének, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útját, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén keresztül. A határozat után megyénkben is megindult a tsz-ek fejlődése. Megyénk területén több mint 1100 dolgozó paraszt, mintegy 4000 kh földdel választotta a szövetkezeti utat. A meglévő tér melőszövctkezetek gazdasági és politikai megerősödését igazolja az a tény, hogy a szövetkezeti vagyon az elmúlt évben 7 181 000 forinttal növekedett. Az egy munkaegységre eső érték pedig 6,33 forinttal magasabb, mint 1954-zen. Az elmúlt gazdasági év a termelőszövetkezetek vitathatatlan fölényét igazolja. A politikai munka és a tsz-ered- mény nyomán kedvező helyzet teremtődött a fejlesztésre. Sajnos, a kedvező helyzetet falusi tsz-szerveink lassúsága, kezdeményezésének hiánya folytán nem használták ki. A megyei tsz-tanácskozás valamennyi résztvevője elítéli a késedelmes munkát és vállalja, hogy a párt által kitűzött feladatok végrehajtásáért tudása legjavát adja. Ezért a legjobb munkával dolgozik a tsz megszilárdításáért és fejlesztéséért, a mezőgazdasági terméshozam emeléséért. A kettős feladat végrehajtása érdekében a megyei tsz-tanácskozás elhatározza, hogy a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdítása érdekében elsőrendű feladatnak tekinti a vezetés színvonalának állandó javítását. Ezt elősegítjük azzal is, hogy a jól működő tsz-ek védnökséget vállalnak a gyengébben működő, valamint az újonnan alakult tsz-ek felett, másrészt, hogy minden tsz-ünkben már a tavaszi munkák során kialakított brigádok és munkacsapatok fognak dolgozni. Elérjük, hogy a családtagok a közös munkából fokozott mértékben veszik ki részüket, így biztosítjuk, hogy a kampánymunkákat is időben elvégezzük. A párttagok példamutatásával olyan légkört biztosítunk, hogy szégyen legyen a közös munkából való kimaradás. Ennek érdekében javítjuk a fegyelmi és ellenőrző bizottságok munkáját. Elérjük, hogy a jövőben a minta alapszabály alkalmazása a gyakorlatban jusson érvényre. Ezért előtérbe helyezzük ennek ismertetését a tsz-tagság között. Az egész tsz-tagsággal megértetjük, hogy a jövedelem szerzésének fő forrása a közösből kell, hogy eredjen. Ahol még most sem rendezték a háztáji terület nagyságát és a megengedettnél nagyobb, ott haladéktalanul kivetjük az adót és a beszolgáltatást. Termelőszövetkezeteink még vonzóbbá tétele érdekében nagyobb mértékben folytatunk belterjes gazdálkodást. Elsősorban az állattenyésztés menj. nyiségi és minőségi fejlesztését helyezzük előtérbe, valamint az ipari növények termelését, amely biztosítja a nagyobb jövedelmet a tsz-tagságnak. Ez azonban nem jelentheti, hogy a kenyérgabona, vagy a kukorica vetésterület rovására menjen. Gazdálkodásunkban széles körben alkalmazzuk az agro- és a zootechnikai módszereket, amelyhez fokozott segítséget kérünk az állami gazdaságoktól és a gépállomásoktól, hogy maradéktalanul végre tudjuk hajtani a 3 százalékos terméshozam növelést. Az 1956-os évben nagyobb gondot fordítunk a közös épületek, a tanyaközpontok építésére, biztosítjuk, hogy a beruházások legalább 40 százalékban saját erőnkből történjenek, A tanácskozás elhatározta, hogy a tavaszi munkára való felkészüléssel egyidőben szövetkezeteink a számszerű fejlesztést, az elkövetkezendő hetekben a legfontosabb feladatnak tekintik. Ezért a még fennálló szektáns nézeteket felszámoljuk és a tanácskozás után megtartandó közgyűléseken elérjük, hogy minden tsz-tag vállalja, hogy két-három egyénileg dolgozó parasztot a fel- világosító munkán keresztül március 31-ig beszervez. Ezt a munkát folyamatossá tesszük és a havi közgyűléseken értékelni fogjuk. Rendszeressé tesszük termelőszövetkezeteink 1955-ös zárszámadás eredményeinek, valamint az 1956-os üzemterv ismertetésének népszerűsítését. E célra felhasználjuk a községi tanácsüléseket, és egyéb nyilvános értekezleteket. Fő- feladatnak tekintjük a tsz-tagság bevonását a felvilágosító munkába. A politikai felvilágosító munkánk során arra törekszünk, hogy minél több előkészítő bizottság jöjjön létre. Az előkészítő bizottságok munkáját elősegítjük azzal is, hogy megismertetjük a tsz működési elvét, életét, eredményét, amelynek célja, hogy az előkészítő bizottságok feladatukat a továbbszervezésben eredményesen végezhessék. Az előkészítő bizottságok elnökeit időközönként meghívjuk tsz-eink belső életének tanulmányozására a munkafolyamatok megszervezésének megismerésére, vagy a tsz-elnökök meglátogatják az előkészítő bizottságokat, hogy ezzel is megismertessék a tsz életét, működését. A felvilágosító munka során állandóan figyelemmel kísérjük a kulákság és más egyéb osztályidegen elemek tevékenységét. Pártszervezeteink segítségével az agitációs munkát úgy irányítjuk, hogy időben leplezzen le minden olyan kísérletet, amely a tsz-ek megszilárdítását és fejlesztését akarják gátolni. Ezzel biztosítani fogjuk a dolgozó parasztság mellénk állítását, és megnyerni a szövetkezés számára. Tanácskozásunk útmutatása: bátran küzdjünk a párt politikájának megvalósításáért, mert dolgozó parasztságunk között egyre nagyobb tért hódít a szövetkezés gondolata. MEGYEI TSZ-TANÄCSKOZÄS Tavaszra készül a falu A szécsényi Rákóczi Tsz-ben jói halad a gépjavítás Ugyancsak sok dolga akad mostanában Sárközi István nak, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz. kovácsának. Más kor is van tennivaló az igaz. de a tavaszra való készülődés az mégis más, az mindig sok kai több, felelősségteljesebb munkát jelent. Olyan kovácsvizsga is, amelynek eredményét az dönti el, hogy szuperál majd a vetőgép, az eke, meg a borona. Sárközi István megígérte, hogy február közepére minden gépet kijavít. Rajta nem, inkább az időn múlik az, hogy a szövetkezet idejében megkezdhesse a szántást, ve tést. Ocsovai Antal, a szövetkezet kertésze, a melegágyak előkészítését irányítja, öt hold kér tészetük lesz ez évben a szé- csényieknek. A hatvan melegágy! ablakot már kijavították, és hozzáláttak a lótrágya gyűj léséhez. Lesz-e sok kiscsibe ? A Balassagyarmati Baromfi- keltető Állomás dolgozói sem tétlenkednek. Nemrégen fejezték be a vérvizsgát. 25 000 állattól vettek vért. A szécsényi és szentéi tyúkok tojásai lesznek a legalkalmasabbak a kel tetésre. A gépek javításával már végeztek. Az első tojásokat február 23-án teszik a keltetőgépekbe és március 16-ra már előbújnak a kiscsibék. Jelentősen megjavítja az állomás munkáját az az áram fejlesztő agregátor, amelyiket most szereltek fel és üzemeltetésével áramzavar esetén sem szünetel az áramszolgáltatás — a keltetés íolvsmatossá válik. Hetenként 15 000 tojást raknak a gépekbe és egy esztendő alatt közel 200 000 kis- csibét ad a megyének a Balassagyarmati Baromfikeltető Altom ás A Magyarnándori Állami Gazdaságban metszik a gyümölcsfákat A tavaszra készülődés jegyében serény munka folyik a Magyarnándori Állami Gazdaságban. Február 1-re végeztek a téli gépjavítással. A gyümölcsösben most folyik a metszés. Megkezdték a vetőmagvak próbacsíráztatását. Csütörtökön a gazdaság vezetői kimentek a határba felülvizsgálni a vetés állapotát. Meghatározták, hogy mennyi fej trágyára van szüksége a vetésnek. Az istállótrágya kihordása most is folyik. Naponta 30 fogat végzi ezt a munkát. rt Mohorai Növényvédő Állomáson felkészülten várják a kitavaszodást Készül a tavaszi nagy feladatokra a Mohorai Növényvédő Állomás is. Az állomás dolgozói nem feledkeznek meg saját továbbképzésükről. Minden nap órarend szerinti szakmai oktatásban vesznek részt. A műhelyekben már elcsendesült a munka zaja. Kijavították a permetezőgépeket, porozógépeket, Zetorokat, vontatókat. Az első nagy feladat a gabonafélék vegyszeres gyomirtása lesz. 40 mázsa dikopur vegyszeres gyomirtószer már ren* delkezésükre álL A pásztói Szabadság Tsz versenyfelhívása a 200 mázsán felüli cukorrépatermés eléréséért Versenyre hívta ki a pásztói Szabadság Tsz megyénk valamennyi termelőszövetkezetét és állami gazdaságát a 200 mázsás cukorrépatermés elérésére. A pásztóiak ősszel 200 mázsa istállótrágyát szántottak alá holdanként, 30 centiméter mélyen. Tavasszal a vetés előtt simítóznak és elvégzik a talajtömörítést. A kikelés után azonnal sarabolnak. Az egye— lést négyleveles korban végzik. Holdanként 70 000 tövet hagynak meg az egyelésnél. A kártevők elleni védekezést időbén hajtják végre. Legalább háromszor kapálnak, kétszer fejtrágyáznak, holdanként 50 kg műtrágyát szórnak ki. A sziráki dolgozó parasztok tisztítják a vetőmagot Gépeiket javítják, trágyát hordanak és tisztítják a vetőmagot Szirák dolgozó parasztjai. Dankó Mihálynak, a falu kovácsának igen sok munkája akad. Csak éppen déltájban, ebédidő felé nem cseng az üllő. A határ is eleven. 170 holdra már kihordták az istállótrágyát, de még gyakran fordulnak a szekerek most is. Sokan már a tavaszi vetőmag tisztításával is végeztek. A Bcrsosberényi Állami Gazdaság befejezte a téli gépjavítást Befejezte a téli gépjavítást a Borsosberényi Állami Gazdaság. A herényiek 11 ekét, 8 traktortárcsát, 12 vetőgépet, 17 traktort javítottak kt A javításnál kb. 10 ezer forint megtakarítást értek el. A munka befejezésével a tolmácsi gépállomásnak segítenek a gépjavításban. Útnak indult a 240 ezer négyzetméter kertészül eg A városellátó zöldövezetek kertészei az első negyedév végéig 400 ezer négyzetméter melegágy; üveget kértek a Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozóitól. A vállalat becsülettel dolgozott a kérés valóraváltá- sán. Január végéig a rendelésnek csaknem a felét. 240 ezer négyzetméter kertészüveget már útnak indítottak. A dolgozók most megfogadták, hogy a melegágyak gyorsabb elkészítése érdekében a határidő előtt fél hónappal a hátralevő kér- tészüveget is leszállítják. A gyár kollektívája másirányú kötelezettségének is sikerrel tett eleget. Januári készárutervét 106,3 százalékra teljesítve 17 500 négyzetméter különböző táblaüveget készített az előirányzaton felül.
