Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-29 / 17. szám

1956. február 29. SZABAD XOi-Iltn 3 A XX. pártkongresszus határozata az SZK1* Szervezeti Szahálózatának részleges módosításáról (Egyhangúlag elfogadva (Folytatás a második oldalról) vezeti vonatkozásban még jobban megerősö­dött, a párttagok tömegeinek marxista—le­ninista edzettsége fokozódott. Jelentősen meg­növekedtek a párt káderei: a párt- és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja, hogy a Központi Bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelősségteljes fel­adatokkal kapcsolatban, amelyek elé a XIX. pártkongresszus után került a párt és az or­szág, helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilárdan vezette az országot a le­nini úton. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Központi Bizottság egész tevékenysé­gében megingathatatlanul őrködött a párt és a nép érdekei fölött. A kongresszus teljes egé­szében helyesli azokat a határozott intézkedé­seket, amelyeket az SZKP Központi Bizott­sága tett Berija és bandája, a párt és a nép veszedelmes ellensége bűnös összeesküvő üzel- meinek meghiúsítására. Ezzel komoly csapás érte az imperialista kémkedés terveit, tovább erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egészében helyesli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini normádnak helyreállí­tása, a pártonbelüli demokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elveinek a marxista—le­ninista politika alkalmazása alapján való meg­honosítása, a pártmunka stílusának és mód­szereinek tökéletesítése terén. A pártélet de­mokratikus alapjainak betartásáért, az admi- nisztrálgatás, és a bürokratikus vezetési mód­szerek ellen, a bírálat és önbírálat kibontakoz­tatásáért folytatott harc biztosította a párttö­megek aktivitásának fokozását, a kommunis­táknak a párt ügyéért való fokozott felelőssé­gét, a dolgozók újabb politikai és munkalen­dületét. A kommunisták és az összes dolgozók akti­vitásának fokozása szempontjából nagy jelen­tőségű volt annak széleskörű tisztázása, ho­gyan értelmezi a marxizmus—leninizmus az egyéniség szerepét a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a Központi Bizottság teljesen helyesen lépett fel a sze­mélyi kultusz ellen, mert ennek elterjedése csökkentette a párt és a néptömegek szere­pét, a kollektív vezetés szerepét a pártbán és nem ritkán komoly mulasztásokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a Köz­ponti Bizottságot, ne csökkentse a harcot a személyi kultusz maradványai ellen, egész tevékenységében abból induljon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt ve­zette néptömegek. A pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kol­lektív vezetés elvének betartása és a személyi kultusz elleni harc eredményeként a Köz­ponti Bizottság biztosította az ipar és a mező- gazdaság fejlesztése vezetésének javulását, feltárta a szocialista törvényesség megsérté­seit és megtette a szükséges intézkedéseket ezek kijavítására, harcra szólított fel az ön­elégültség és a közöny ellen, mozgósította az egész pártot, összes funkcionáriusainkat, a párttagokat és a pártonkívülieket a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyorsítá­sára, a szovjet nép anyagi jólétének további fellendítésére. A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl is a magasfokú harcképesség állapotában kell tartani a párt sorait, fárad­hatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész pártmunkánkat. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, tegyen intézkedéseket a párt egész szervezési munkájának további javítására, mindenekelőtt a gazdasági építés terén végzett szervezői munkájának megjaví­tására. A pártszervezeteknek éles fordulatot kell venniök a gazdasági építés konkrét veze­tésének kérdései felé, fokozniok kell az ipar- vállalatok, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok technikájának és gazdaságának tanulmányozását, hogy mély tárgyismerettel irányítsák munkájukat. A szervezési munka színvonala döntő mér­tékben függ attól, milyen a végrehajtás ellen­őrzésének megszervezése, milyen a káderek kiválasztása és nevelése a kommunisták el­osztása a gazdasági és a kulturális építés kü­lönböző területein. A kongresszus szükséges­nek tartja, hogy fokozottan ráirányítsa a fi­gyelmet a fiatal káderek, a nők kiemelésére, a termelésben foglalkoztatott kommunisták számának növelésére; A kongresszus helytelennek tartja, hogy egyes pártszervezetek megtűrik a figyelem lanyhulását a párt növekedésének szabályozá­sával kapcsolatban. A kongresszus abból ki­indulva, hogy a párt sorainak nem a mennyi­ségi, hanem a minőségi növekedése a fő, köte­lezi a pártszervezeteket, gondoskodjanak foko­zottabban arról, hogy egyéni alapon válasszák ki a pártba az élenjárókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasztok közül. A kongresszus megbízza a Központi Bizott­ságot, folytassa a pártszervek és a szovjet szervek szervezeti felépítése és tevékenységi formái tökéletesítésére irányuló munkát a változó helyzetnek megfelelően. Különös fi­gyelmet kell fordítani a kerületi szint tovább- erősítésére. A kongresszus megállapítja, hogy a párt ezen a területen nagy munkát végzett, és helyesnek tartja a falusi kerületi pártbizott­ságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek megfelelő instruktori csoportok felállítását, élükön a kerületi bizottságok gép­állomásügyi titkáraival. Sok kerületi pártszervezet munkájának szín­vonala ennek ellenére nem felel meg a párt által támasztott követelményeknek. Ennek magyarázata az, hogy több kerületben pártbi­zottsági gépállomásügyi titkárokká és gépállo- mási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szükséges tárgyi és politikai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak az or­szág előtt a mezőgazdaság fejlesztése terén, különös jelentőségű a kerületi pártszervezetek megerősítése tapasztalt és tehetséges káderek­kel. A kerületi pártmunkások jelenleg közvet­lenül a falusi alapszervezetekben, a gépállomá­sokon, a kolhozokban, a szovhozokban dolgoz­nak, megszervezik a mezőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak végrehajtá­sára. Ez azt jelenti, hogy a kerületi szerveze­tek munkájának színvonalától döntő mérték­ben függ most az egész nép ügyének, a mező- gazdaság rohamos fellendítésének sikere. Biz­tosítani kell ezért, hogy a kerületi pártbizott­ságokban vezető munkát, különösen gépállo­másügyi titkári és a gépállomás instruktori minőségben, továbbá a kerületi szovjetek vég­rehajtó bizottságaiban erélyes, kezdeményező­kész tömegszervezők, olyan emberek végezze­nek, akik jól ismerik a mezőgazdasági terme­lést. Ehhez következetesen folytatni kell a kerü­leti pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát, mind a kolhozokban és szovhozokban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelé­sével, mind pedig úgy, hogy városokból és ipari központokból hoznak pártmunkásokat a kerületekbe, a kerületi pártszervek és szov­jet szervek vezetőit közvetlenül anyagi mó­don érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenysé­gének eredményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi párt- szervezetek további erősítésén, minden erővel fokozni kell a városi és a városi kerületi párt- bizottságok felelősségét az iparvállalatok mun­kájáért. különösen a tudomány, a technika legújabb eredményeinek és az élenjárók ta­pasztalatainak termelési meghonosításáért, valamint mindazon vállalatok és szervezetek munkájáért, amelyek a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítésére hivatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesíté­sének legfontosabb feltétele az, hogy a párt egészben véve és külön-külön minden párt- szervezet tovább erősítse kapcsolatait a dol­gozók legszélesebb tömegeivel. A kongresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szük­ségességére, hogy felélénkítsék a szovjetek és a szakszervezeti szervezetek munkáját, hogy ezek lényegesen nagyobb szerepet töltsenek be a gazdasági és kulturális építőmunkában, a lakosság mindennapi szükségleteinek és igé­nyének kielégítésében, a dolgozók kommunis­ta nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely tevéke­nyen kiveszi részét a gazdasági és kulturá­lis építőmunkából, segít a pártnak kommu­nista szellemben nevelni az ifjúságot. De a Komszomol-szervezetek tevékenységében, kü­lönösen ideológiai nevelőmunkájukban, ko­moly hiányosságok vannak. A Komszomol- szervezetek — egyes esetekben—nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati tevékeny­ségbe, az eleven szervező munkát határozatok­kal, parádézással, hangoskodással helyettesí­tik. E hiányosságok megszüntetése céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítá- sót. A pártszervezetek gondoskodjanak job­ban arról, hogy megteremtsék a szükséges fel­tételeket az ifjúsági nevelő- és kulturális tö­megmunkához, s biztosítsák a Komszomol-tag­ság és az egész szovjet fiatalság még tevéke­nyebb részvételét az állami, gazdasági és kul­turális építőmunkában, az ország egész társa­dalmi és politikai életében. Az ideológiai munka terén a kongresszus az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy megszűnjék a propaganda elszakadása a kom­munista építés gyakorlatától. Propagandánkat és agitációnkat szorosabban kell összekap­csolni a kommunizmus anyagi-termelési bázi­sának, az anyagi és kulturális javak bőségé­nek megteremtésével, az állampolgárok kom­munista öntudatának emelésével összefüggő feladatokkal, végezve a marxizmus—leniniz­mus alkotó szellemétől idegen dogmatizmussal és betűrágással. A propagandának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxiz­mus— leninizmus elméletét, hanem az is, hogy elősegítse az elmélet gyakorlati valóra- váltását. A kongresszus megállapítja, hogy a Köz­ponti Bizottság időben lépett fel a párt fő irányvonalától, a nehézipar elsődleges fejlesz­tésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szocializmus országunkban való felépítése kér­désének és néhány elméleti kérdésnek az ösz- szezavarása ellen. A kongresszus megbízza a Központi Bizott­ságot, hogy továbbra is úgy őrizze a marxi- lenini elmélet tisztaságát, mint a szeme vilá­gát, s alkotóan fejlessze azt a kommunizmu­sért vívott gyakorlati harc folyamatában, az új történelmi tapasztalatoknak és az élő valóság tényeinek általánosítása alapján. Egyúttal nem gyengülő harcot kell folytatni a burzsoá ideo­lógia megnyilvánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza, hogy a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista ne­velése igen fontos feladat, s kötelezi a párt- szervezeteket, hogy e célból teljesebben és te­vékenyebben használják fel az ideológiai ne­velés minden eszközét — a propagandát, az agitációt, a sajtót, a rádiót, a népművelési szervezeteket és intézményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely fel van vértezve a marxizmus—leninizmus nagy tanításával, még szorosabban tömöríti majd zászlója alá az egész szovjet népet, s el­vezeti a kommunizmus világtörténelmi jelen­tőségű új győzelmeihez. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa elhatározta, hogy az SZKP Szervezeti Szabályzatában az alábbi módosítá­sokat kell eszközölni: 1. A területi pártbizottságok, a határterületi pártbizottságok és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak teljes ülését négyhónaponként legalább egy­szer, a körzeti (kerületi), városi és (kerületi) pártbizottságok teljes ülését pedig háromhó­naponként legalább egyszer össze kell hívni. 2. A helyi pártszervezetek kívánságait figyelembe véve ki kell mondani, hogy a sző- vetséges köztársaságok kommunista pártjai­nak kongresszusait, a határterületi, területi, körzeti és a — kerületekre oszló városokban — városi pártkonferenciákat kétévenként egy­szer össze kell hívni. A területekre oszló szö­vetséges köztársaságok (Ukrajna, Belorusz- szia, Kazahsztán, Üzbekisztán) kommunista pártjai négyévenként tarthatják kongresszu­saikat. 3. Az SZKP Szervezeti Szabályzata 35. pontjának c) alpontja törlendő. 4. A helyi pártszervek jogainak kiterjesztése céljából be kell vezetni, hogy a több, mint 300 Az SZKP XX. kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, készítse el a Szovjet­unió Kommunista Pártja programjának ter­vezetét, kiindulva a marxista—leninista elmé­let alaptételeiből, mely elmélet pártunk tör­ténelmi tapasztalatai, a szocialista országok testvérpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatai, és figyelembe véve a Szovjet­1956. február 24-én) kommunistát számláló nagyvállalatok és intéz­mények pártbizottságait szövetséges köztársa­ságok kommunista pártjai területi bizottságai­nak, határterületi bizottságainak, központi bi­zottságainak határozata alapján lehet meg­alakítani. 5. Nem célszerű, hogy a párt szervezeti sza­bályzatában továbbra is megmaradjon a pártbizottsági titkárok számára vonatkozó útmutatás, minthogy a konkrét munkakörül­ményektől függően számuk változhat. Ki kell mondani, hogy a pártbizottsági titkárok szá­mát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. 6. Abból kiindulva, hogy a pártszervezetek­nek fokozniuk kell befolyásukat a műhelyek­ben, a brigádokban és a vállalatok, kolhozok, gépállomások és szovhozok részlegeiben, Iá kell mondani, hogy a kerületi, városi pártbi­zottságok, vagy a megfelelő politikai osztályok határozata alapján, a több mint 50 kommu­nista párttaggal rendelkező alapszervezetek­ben műhelypártszervezeteket lehet alakítani; 7. Az SZKP Szervezeti Szabályzatának 64; pontjában törölni kell a közlekedési-politikai osztályokra vonatkozó kitételt. unió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésre irányuló, elkészítés alatt álló perspektivikus tervet. A kongresszus megbízza a Központi Bi­zottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé az SZKP XXI; kongresszus előtt, hogy széleskörű megvita­tás alá lehessen bocsátani. A nehézipar elsődleges fejlesztése biztosítja a népgazdaság minden ágának fejlődését Pervuhin elvtárs felszólalása M. G. Pervuhin, az SZKP XX. kongresszusának február 22-i, délelőtti ülésén elmondott beszédében a szovjet nehéz­ipar fejlesztésének több kér­désével foglalkozott. — V. 1. Lenin műveiben — mondotta — mélyrehatóan és alaposan bebizonyította, hogy csak erős nehézipar, az egész ország villamosítása és a tech­nika szüntelen fejlődése lehet a szocialista gazdaság fejlődé­sének szilárd alapja. Az irán­tunk ellenséges érzelmű bur­zsoá sajtó és rádió minden módon megpróbálja befeketí­teni azokat a nemes feladato­kat, amelyeket a hatodik öt­éves terv a szovjet nép elé ki­tűz. A londoni Times például megemlítve, hogy a hatodik ötéves terv fő feladata a ne­hézipar elsődleges fejlesztése, el akarja hitetni- olvasóival, hogy a Szovjetunióban „elve­tették1’ a lakosság életszínvo­nalának emelését. Az előző ötéves tervek ered­ményei meggyőzően igazolják, hogy helyes pártunknak a ne­hézipar elsődleges fejlesztésé­re való törekvése, mert ez biz­tosítja a népgazdaság minden ágának fejlődését és a nép anyagi jólétének szüntelen ja­vulását. A hatodik ötéves terv fő feladatának — a szovjet nép anyagi jóléte és kulturá­lis színvonala jelentős növelé­sének — megoldása elsősorban a nehézipar fejlődésétől függ. A hatodik ötéves terv az új technikának a népgazdaság minden ágában való elterjesz­tése alapján a páratlan tech­nikai haladás és az összes mi­nőségi mutatók komoly emel­kedésének ötéves terve lesz. E 1 feladat mepoldása is elképzel hetetlen a termelőeszközök termelésének mást megelőző fejlesztése nélkül. Az energiatermelés fejlődé­sének távlatairól szólva M. G. Pervuhin hangsúlyozta, hogy a kommunista párt és a szov­jet kormány állhatatosan és következetesen küzd az atom- és a hidrogénfegyver megtil­tásáért, az atomenergia békés­célú felhasználásáért. A Szov­jetuniónak a világ első ötezer kilowatt teljesítményű atom- villanytelepén szerzett tapasz­talatai meggyőzően bizonyítot­ták, hogy lehetséges és célsze­rű villamosenergia-termelésre atomenergiát használni. Ezért az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves tervben több két és félmillió kilowattig ter­jedő összteljesítményű atom- villanytelep építését tervezi, főképp ott, ahová messziről kell szállítani az üzemanyagot. Ez igen komoly ügy, amely a tudomány és az ipar különbö­ző ágainak dolgozóitól nagy erőfeszítéseket követel — mondotta Pervuhin. A villanytelepek atomreak­torai megalkotásának és a közlekedési atomerőgépek ki­dolgozásának folyamatában rövid idő alatt bonyolult tu­dományos és műszaki feladato­kat kell megoldani. A gépgyártóknak és az ener­getikusoknak olyan atomreak­torokat kell építeniük, ame­lyek lehetővé teszik, hogy nagynyomású gőzt nyerjünk, következésképpen korszerű turbogépegységekkel kell el- látniok az atomvillanytelepe- ket. A kohászati iparnak az atomreaktorok készítése szá­mára igen szilárd anyagok gyártását kell biztosítania. A szovjet tudósoknak és mérnököknek minden módon fokozniok kell a szabályozható termonukleáris reakciók elő* idézésévei kapcsolatos tudó* mányos kutatásokat és meg kell találniok e hatalmas probléma megoldásának út* jait. Ügy gondolom — folytat­ta a szónok —, hogy a szovjet tudósok meg tudják oldani ezt a problémát és feltétlenül meg fogják oldani. Ez a tudomány óriási győzelme lesz. Le fog­ják rakni az alapokat a jövő kommunista társadalmának kimeríthetetlen energetikai bázisához. Pervuhin ezután a vegyipar fejlesztésének, a termékek mi­nőségi javításának és a válla­latok műszaki vezetése megja­vításának feladatairól beszélt; Különösen hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszus irányelv- tervezete a népgazdaság min­den ágában óriási beruházáso­kat ír elő. Ezeknek a beruhá­zásoknak a helyes kihasználá­sa újabb nagy tartalékokat tár fel az építkezéseknél a nagyfokú takarékosság, a szo­cialista termelés bővítése és a dolgozók anyagi jólétének fo­kozása számára. M. G. Pervuhin befejezésül kijelentette: — Országunk további hatal* más gazdaság, és kulturális fellendülésének nagyszabású programja, amelyet a nép- gazdaságfejlesztő , hatodik öt* éves terv irányelveinek terve* zete vázol fel. új erővel bizo­nyítja az egész emberiség szá­mára államunk békeszerető politikáját. A szovjet szakszervezetek a kommunizmus építésének új győzelmeire mozgósítanak Azok a sikerek, amelyekkel pártunk eljutott a XX. párt- kongresszushoz, a munkások, parasztok, értelmiségiek oda­adó munkájának eredményei, azoknak eredményei, akiket pártunk vezet, pártunk, mely bölcsen vezeti hazánkat Le­nin útján — kezdte beszédét Svernyik elvtárs felszólalása Svernyik elvtárs. majd a töb­bi között ezeket mondotta: A párt — a hajtószíjak: a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol segítségével — muwkahőstettekre lelkesítette a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget. A szakszervezetek az új tár­sadalom építésének mine szakaszán hűségesen valósít ták meg a párt politikád Nem kétséges, hogy a szí szervezetek felszámolják mi kájuk hiányosságait és továl ra is latbavetik erőfeszítés két. hogy mint a kommuni (Folytatás a 4, oldalon.) AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA AZ ÚJ PÁRTPROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉRŐL Egyhangúlag elfogadták Ifehl uár 25-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents