Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-25 / 16. szám
4 1956. február 25. SZABAD KOGRAD (Folytatás a harmadik oldalról) gítjük ki teljesen. Különösen nagymértékben kell kifejleszteni a műrost- és a szintetikus rost gyártását. N. A. Bulganyin rámutatott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automatizálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére és a szocializmus feltételei között elősegíti a dolgozók mű- szaki-4zulturális emelkedését. Ezenkívül az automatizálás biztosítja a termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkentését, ugyanakkor fokozza a termelőfolyamatok megbízhatóságát és folytonosságát. A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új gépek, felszerelések, anyagok és más készítmények minőségét, törekedni kell arra. hogy e készítmények megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak, az elavult gépeket. felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a termelésből és újakkal kell helyettesíteni. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Bulganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos Ikáderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósdkkal, helyesebben kell területileg elhelyezni a tudományos kutató- intézeteket és a főiskolákat, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy közelebb kerüljenek a termelési bázisokhoz. „A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, a mérnökeinek és technikusoknak, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet- és a gazdasági szervekre, a tudósokra, a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az ésszerű- sítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét.” A mezőgazdaság össztermelésének 70 százalékkal kell növekednie A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezőgazdaság össztermelésének a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. A szemestermények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék. 11 milliárd púd szemester- mény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takarmányozására. Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej- és egyéb szükségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés Kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő. „A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül 1 650 000 traktort kap majd (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 560 000 gabonakombájnt és sok más gépet." Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves tervidőszak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és traktorállomások villamosítását. A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedést tett a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására. Nagy jelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban felelőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kolhozokban végzett munkáért. N. A. Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervék szerint 8100 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis három és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vették közel 6500 kilométer hosszúságú új vasútvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállítás mennyisége több mint kétszeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsi-szállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik. Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel. N. A. Bulganyin részletesen foglalkozott a munka termelékenységének további emelésével és a termelés gazdaságosabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozásának. A munka termelékenységének emelkedését a hatodik ötéves tervben főképpen azok az átfogó intézkedések biztosítják, amelyek révén az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építkezéseknél és a népgazdaság más ágaiban meghonosítják a korszerű, új technikát és ennek alapján emelkedik a munka technikai ellátottsága. A munka termelékenységének emelésében komoly szerepet kell betöltenie a normamegállapítások és a munkabérek rendezésének. A szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának növeléséért A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. N. A. Bulganyin emlékeztetett azokra, a dolgozók élet- színvonalának további emelését és a munkakörülmények javítását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, amelyeket a párt Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsonyfizetésű kategóriák munkabérének emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, a nyugdíjellátás gyökeres javítására, stb. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem kiszélesedésének, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakásépítés előtt is. Tervbe vették a népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. „A középiskolák X. osztályát öt év leforgása alatt 6 200 000 ember -égzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi.“ „Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt és félmilliót meghaladó létszámú szakember-hadsereggel rendelkezik. A szakemberek jelentük a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek — nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A főiskolák és a középfdkú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag előírt intézkedéseiről és a közegészség- ügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elosztásának kérdésével. „Éppen úgy mint az előző ötéves tervekben — mondotta — most is a keleti területek gazdaságát kell a leggyorsabb ütemben fejleszteni. Itt óriási szén-, bauxit-, vízienergia-, fa-, vasérc-, színes- és ritkafémkészletek, vegyi nyersanyagkészletek összpontosulnak. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beruházása több, mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházásainak körülbelül felét teszi ki." Az ország keleti részén biztosítani kell a szemestermény-ter- melés továbbfejlesztését. Különösen nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása terén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sok oldalú, általános fejlesztése és megerősítése. Beszámolója befejező részében N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelőtapasztalatait. Országunk dolgozói az irányelvek tervezetének megvitatása során feltárták a népgazdaságunk mélyén rejlő újabb nagy tartalékokat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutatták az utat egész munkánk további megjavításához. N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves terve nemcsak belpoli- tikailag, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjetállam nagy alapítója előre látott: a szovjetállam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetéré, az emberiség történelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával". A Szovjetunió gazdasági építésének grandiózus tervei — mondotta N. A, Bulganyin — gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, ideológiánkból fakadnak, minden ország, minden nép közötti tartós béke és barátság ideológiájából. „A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdulására.“ N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a Szovjetunió továbbra is „következetesen és liajthalatlanul folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját”. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a kitűzött feladatok becsületes elvégzéséhez minden feltétellel és lehetőséggel rendelkezik; Beszámolója végén kijelentette: „Hős munkásosztályunkat és dicsőséges kolhozparasztságun* kát, kiváló értelmiségünket az akarat és a: célok megingatha- tatlan egysége forrasztja össze, alkotóenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált és bölcs vezetője van, mint a marxizmus—leninizmus nagy és halhatatlan tanításával felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja meg útun* kát a fényes jövő: a kommu* nizmus felé.” K. J. Vorosilov elvtárs felszólalása politikai jelentősége van, minthogy ezekkel a kérdésekkel a földkerekség valamennyi népének sorsa összekapcsolódik, az említett kérdésekre adott helyes válasz felfegyverez a békéért és a népek barátságáért, a nemzeti függetlenségért, a ragyogó jövőért küzdő minden harcost. Vorosilov ezután a szovjet állam 1955-ben tett külpolitikai lépéseit ismertette, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió következetesen és rendületlenül folytatja a népek közti béke és barátság politikáját. A következőkben a parlamenti küldöttségek kölcsönös cseréjének eddigi eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta: A Szovjetunió aktív békepolitikájának eredményeként javul a nemzetközi légkör, a népek fellélegzettek, a Szovjetuniónak, valamint a szocializmus és a demokrácia egész táborának külpolitikai pozíciói, a békéért világszerte küzdő minden harcos hadállásai pem dig megszilárdultak. Nem azért harcolunk a békéért, mintha országunk gyenge lénne. A Szovjetunió hatalmas állam, amely minden szükségessel rendelkezik, hogy meg* semmisítően visszaverjen bár* milyen agresszort. Azért védelmezzük a békét, mert tud- juk, milyen hatalmas áldozató- kát követel és milyen hatalmas pusztítást okoz a korszerű háború. Tudják ezt azok a katonai vezetők is, akik a második világháborúban szövetségeseink voltak. Jó lenne, ha e felismerésből megfelelő következtetéseket vonnának le politikájukban. (Taps.) Országunk hatalmas feladatai— folytatta Vorosilov — a szovjetállam további megszilárdítását és a szocialista törvényesség fokozását követelik meg az államapparátus valamennyi láncszemének tevékenységében. Nagyobb mértékben vonjuk be a dolgozókat az államigazgatásba Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában mélyrehatóan elemezte a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetét, megvilágította a kommunista építés fontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit, kijelölte a gazdaságunk további fellendítésének, népünk életszínvonala és kulturális színvonala emelésének útjait. A beszámolóban közölt adatok visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeket pártunk a kommunista építés időszerű feladatainak megoldásában, a béke, a biztonság, a népek közti barátság megszilárdításáért vívott harcában elért. Vorosilov ezután rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyeket a párt tett a beszámolási időszakban a gazdaság fellendítésére, majd így folytatta: Világos képet alkothatunk arról, hogy a szovjet hatalom éveiben sokkal többet tehettünk volna hazánk gazdaságának és kultúrájának fejlesztéséért, már most élvezhetnők szocialista rendszerünk minden gyümölcsét, ha az imperialista hatalmak nem okoztak volna óriási károkat nekünk. Az imperialista hatalmak mindent elkövettek, hogy megsemmisítsék a győztes szocializmus első országát. Mindez megnehezítette és akadályozta fejlődésünket. Csak a szovjet nép hősies harca, önfeláldozó munkája, szervezettsége és kitartása hiúsította meg az imperialisták számításait és emelte szocialista hatalmunkat a világ egyik leghatalmasabb államának szintjére. Ma, amikor a szocialista rendszer sikeresen működik és tényekkel bizonyította be Olyan korszakban élünk — hangoztatta a továbbiakban Vorosilov elvtárs —, amikor a világon a történelemben eddig még soha nem látott új, élenjáró társadalmi-politikai rendet teremtő folyamatok mennek végbe. Ezután rámutatott arra, hogy a Szovjetunióval együtt sok nép, együttvéve az emberiség egyiiarmada, máris szilárdan a szocializmus építésének útjára lépett és évről évre új sikereket ér el ezen az úton. Szólott az á^iai és afrikai országok százmillióinak ébredéséről, méltatta a nagy Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság jelentőségét, majd ezeket mondotta: Elérkezett az elnyomott népek nemzeti újjászületésének és annak ideje, hogy e népek teljesen lerázzák magukról a gyarmatosítók jármát. Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai, burmai és afganisztáni utazásának óriási sikere azzal magyarázható, hogy ezen országok dolgozó tömegei előtt mondott beszédeikben a keleti országok népeinek gondolatait, érzelmeit és felfogását fejezték ki. Ázsia népei a Szovjetunió képvisefölényét a tőkésrenddel szemben, kormányzópártunknak olyan intézkedéseket kell kidolgoznia, amelyek minden téren tökéletesítik rendszerünket, megszüntetik az egyes láncszemek hiányosságait és hibáit, fellendítik az elmaradott munkaterületeket, s ezzel megkönnyítik a kommunizmus felépítését. Azt hiszem, hogy ezzel a mércével kell felmérni pártunknak a XIX. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáját is. Meg kell mondanunk, hogy a Központi Bizottság nagy munkát végzet gazdaságunk további javításáért azzal, hogy feltárta a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, helyesen határozta meg a feladatokat a lehetőségek kihasználására és teljes erejével küzdött a kitűzött feladatok valóraváltásáért. A pártvezetésben, az állami és a gazdasági vezetésben — mint a Központi Bizottság követeli — határozottan szakítanunk kell a formális, hivatalos bürokratikus vezetési módszerekkel, szélesebben kell támaszkodnunk az élenjáró munkások, kolhozparasztok és szakemberek tapasztalataira, minden téren erősítenünk kell az eleven tömegszervező munkát. Vorosilov ezután a következőket mondotta: A Központi Bizottság a beszámolóban felölelt időszakban szilárdan és következetesen megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. Ezután is szilárdítanunk kell a kollektív munkának ezt a lenini elvét, mert csak így óvhatjuk meg magunkat az esetleges hibáktól és tömöríthet- jük még szorosabban a párt körül a dolgozók széles tömegeit. lőiben a békéért és a nemzeti szabadságért, valamennyi nép ragyogó jövőjéért küzdő következetes harcosokat ismertek meg. Látták, hogy a Szovjetunió kész minden módon szélesíteni velük a gazdasági és kulturális kapcsolatokat az egyenjogúság alapján, anélkül. hogy katonai tömböket, vagy bármiféle egyéb feltételt erőszakolna rájuk, látták, hogy a Szovjetunió nem akar beavatkozni belügyeikbe. (Taps.) Vorosilov ezután kijelentette: Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában marxista elemzés alapján fontos elméleti következtetéseket vont le a jelen nemzetközi fejlődés három döntő fontosságú kérdésében: a két rendszer békés egymás mellett éléséről, a háborúik elhárításának lehetőségéről a jelen korszakban és a különböző országok szocializmusba való áttérésének formáiról. E problémák elméleti kidolgozása a marxizmus-leninizmus alkalmazásának nagyszerű példája. E kérdések helyes marxista —leninista megoldásának óriási Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában vázolta a kommunista építés programját. E program megvalósítása szorosan összekapcsolódik azzal, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése minden módon kibontakozzék, még nagyobb mértékben bevonjuk a dolgozókat az államigazgatásba és tovább fejlődjék a szovjet szocialista demokratizmus. A tanácsok a szovjet állam fennállásának 38 esztendejében az igazi néphatalom szerveiként kifejlődtek, megedződtek és megszilárdultak, s a szovjet államrend megingathatatlan politikai alapját alkotják — hangsúlyozta Vorosilov, majd így folytatta: Ilyen körülmények között még kevésbé tűrhetjük a tanácsok munkájának fogyatékosságait. Pedig fogyatékosság — amint arra a beszámoló rámutatott — sajnos, bőven van. A szövetséges és autonom köztársaságok legfelső tanácsainak ülésszakait az alkotmányban megszabott időpontoktól eltérően hívják össze, sőt tavaly egyes szövetséges köztársaságokban a legfelső tanácsok az alkotmányban előírt két ülésszak helyett, csak egyet tartottak. Ez az alkotmánynak nemcsak alaki megsértése. Szem előtt kell tartani, elvtársak, hogy ahol a tanácsok ülésszakait nem hívják össze a megszabott időpontban, ott a tanácsok a nekik beszámolással tartozó és a végrehajtó szex- vek előtt elkerülhetetlenül elvesztik vezető szerepüket. A tanácsok ereje a tömegekhez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatukban van. A tanácsok — tanítja Vlagyimir Iljics Lenin — „olyan hatalom, amely nyitva áll mindenki előtt, amely mindent a tömegek szeme láttára végez, a tömeg számára hozzáférhető, közvetlenül a tömegtől indul ki, a néptömegeknek és akaratának egyenes és közvetlen szerve“. A tanácsoknak a lakossághoz fűződő kapcsolatának megszilárdítása szempontjából nagy jelentőségű, hogy a kül* döftek kötelesek beszámolni választóiknak. A párt olyan helyzet meg* teremtésére kötelez bennünket, hogy a tanácsok tagjai állandó kapcsolatot tartsanak fenn a választókkal, rendszeresen beszámoljanak nekik, megmagyarázzák a lakosságnak a tanács határozatait és tevékenyen részt vegyenek e határozatok végrehajtásában. Nálunk nem mindig tesznek eleget annak az alkotmányos követelménynek, amely szerint vissza kell hívni azokat a küldötteket, akik nem igazolják a választók bizalmát. Ez bizonyos mértékig azzal magyarázható, hogy a küldöttek visszahívásának rendje nincs kidolgozva. Ami a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai visz- szahívásának rendjét illeti, a megfelelő törvénytervezet elkészült és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik; hogy minden küldött jól az eszébe vésse. (Derült taps.) Intézkedéseket kell tenni an* najc érdekében is, hogy a szövetséges és autonóm köztársar ságok legfelső államhatalmi szervei fokozzák tevékenységüket. Vorosilov ezután méltatta azt a javaslatot, hogy a Szov* jetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsában gazdasági bizottságot kell létrehozni. A szónok a továbbiak során a törvényhozás és a szocialista törvényesség néhány kérdésével foglalkozott. A szovjet törvényhozás —1 mondotta — mindig fontos tényezője volt annak, hogy a szovjet népet mozgósítsuk a kommunista párt hazánk elé tűzött feladatainak teljesítésére. És ilyen értelemben beszélhetünk a szovjet törvényhozás alkotó és mozgósító erejéről. A Szovjetunió Legfelső Ta- nácsának több fontos törvényhozási intézkedést kell tennie (Folytatás az ötödik oldalon) A Szovjetunió következetesen folytatja a népek közötti béke politikáját