Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-22 / 15. szám

1956. február 22. 5 SZABAD MH.RÁn Hogyan alakult meg a rétsági Új Élet Termelőszövetkezet Rétságon még az elmúlt év decemberében is azt beszélték, „nem lesz itt tsz egyhamar”, mégis február 6-án tíz család­dal, 100 hold földdel megala­kították az Űj Elet Termelő­szövetkezetet. Hogyan, miként történt ez? A választ Bander Kálmán tanácselnök adta meg: Kralicsek István, tsz-elnök — A decemberi tanácsülésen még a legnagyobb ellenszenv volt a termelőszövetkezetek iránt. Ha erről beszéltünk, csak legyintettek a dolgozók. Januárban új erővel kezdtük meg a szervezést. Látogatást szerveztünk a pásztói Szabad­ság Termelőszövetkezetbe. Mert az is járási székhely, mint mi, és ott jól működő termelőszövetkezet van. A lá­togatáson 28 dolgozó paraszt, köztük sok középparaszt vett részt. Az ott látottak és hal­badság Tsz-be látogattak el. Onnan hazatérve sokan azt mondták: „Ha ők meg tudják csinálná, mi is“. így alakult meg tíz család­dal az Űj Élet Termelőszövet­kezet. Elnöknek Kralicsek István 3 holdas, intéző bizott­sági tagnak pedig Fábri Mi­hály 7,5 és Szikora Imre 8 hol­das gazdákat választották. A termelőszövetkezet meg­alakításához nagy segítséget adott a helybeli földműves- szövetkezet is. Különösen Pál Károly ügyvezető, aki elsőnek Szikora István intézőbizottsági tag lépett be a termelőszövetke­zetbe. Az ő példamutatása és a dolgozó parasztokkal való el­beszélgetése elősegítette, hogy „Űj Élet” névvel új útra tér­jenek Rétságon. Pál Károly tsz-tag Az eltelt néhány hét alatt Fábri Mihály intézőbizottsági tag lotta/k gondolkodóba ejtették a dolgozókat. Hazatérve már itt is, ott is a termelőszövet­kezetről beszéltek. A termelőszövetkezet meg­alakulását véglegesen az asz- szonyofk döntötték el, akik a közelben levő toknácsi Sza­még tovább erősödött a terme­lőszövetkezet. A tíz család mellé újabb öt család csatla­kozott. Köztük a 13 holdas Kramlik Ferenc is. A tanácsnak és a pártszer­vezet vezetőinek állandó felvi­lágosító munkája nyomán napról napra erősödik és fej­lődik a rétsági Új Élet Tsz. iiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiii imiiiiim '<iiiiiiiiim volt a helyzet, hogy az össz­lakosságból választott tagok száma is elsősorban a kulá- kokból, kereskedőkből és ipa­rosokból és egyéb olyan ele­mekből tevődött össze, akik távol álltak a dolgozó nép ér­dekeitől. Hogy csak néhány nevet említsünk a törvényha­tósági bizottsági tagok közül, említsük meg Laszkáry Gyu­la. Prónay József, Purgly Ele­mér, báró Buttler Ervin, Sztra- nyavszky Sándor, Grossz- schmid István, Hanzéli János, Mocsárv Ödön. gróf Majláth Géza, Kégli Elemér, Sossz- berger, Hatvani-Dajcs neve­ket. akiket évtizedeken keresz­tül megtalálhattuk a törvény­hatósági tagok névsorában. Ezzel szemben a mostani me­gyei tanács összetétele a kö­vetkező. A választott összes tagok száma 70, ebből mun* kás 28, paraszt 22, értelmiségi 8, egyéb 12. És most ilyen ne­veket olvasunk: Szabó István, Babecz György, Lőrincz János, Kusnyár János, Krizsanyik Jánosné, Czene József, Susán Bálint stb. Azt mondottuk, hogy a ta­nácsok működési területükön megvalósítják a proletárdikta­túra feladatait. Vegyünk egy példát erre. hogy jobban meg­világíthassuk például az egyes házak államosítására vonatko­zó rendeletet úgy hajtotta végre a tanács, hogy érvénye­sítette abban az osztályharcot. Először is munkásnak, dolgo­zó parasztnak és egyéb kis­embernek házát nem államo­sították, a kereskedők, iparo­sok és kulákok házát csak ak­kor államosította, ha abban az illető nem lakott benne, ha pedig benne lakott, akkor 5 szobás házig nem államosítot­ta. Viszont a nagykereskedők, földbirtokosok, nagyiparosok, bankárok és magasrangú ál­lami tisztviselők, katonatisz­tek stb. házát pedig tekintet nélkül annak nagyságára álla­mosította. Mindezt azonban a szocialista törvényesség betar­tásával, mert erre a nép álla­ma által hozott 4/1952. számú törvényerejű rendelet mégvolt. A gazdasági, építő és nevelő, kulturális feladatokat pedig úgy érvényesíti munkájában, hogy különböző szakszervein ke­resztül előmozdítja azok mű­ködését, ellenőrzi azok mun­káját, s ha kell, létesít szük­ség szerint ilyen intézménye­ket. A honvédelem erősítése az iskolai nevelőmunkában, töb­bek között az igaz hazafiság és proletárnemzetköziség szelle­mében való nevelésben, és ezen túl az egyének politikai ellenőrzésében is megnyilvá­nul. Például a sorozáson meg­jelent ifjakról a községi ta­nács elnöke információt ad a Honvéd Kiegészítő Parancs­nokságnak stb. Befejezik a téli gépjavítást megyénk gépállomásai A megyei gépállomási igaz­gatóság jelenti: megyénk gép­állomásai befejezték a téli gépjavítást. Sikerült felszá­molni január második felében cs február első részében azt a súlyos lemaradást, ami az esz­tendő első két hetében jelle­mezte a gépjavítás ütemét. A gépállomások 76 traktor fő. és 140 traktor folyójavítását vé­gezték el. Kijavítottak többek között 45 vetőgépet, 226 ekét, 189 tárcsát és 214 cséplőgépet. Védekezzünk a baromfipestis ellen! Ez év január hónapjában megyénk területén befejeztük a baromfipestis elleni (kötelező védőoltásokat, amelyet az el­múlt év őszén kezdtünk meg. A legutóbbi oltási eredmények az előző évihez viszonyítva, lé­nyegesen jobbak voltak. Az ol­tási morál iobb volt, ennek eredményeként lényegesen több baromfit oltottunk be. a legutolsó oltási kampányunk alkalmával. Baromfitartóink meggyőződ­hettek arról, hogv az oltásnak eredményei vannak, mert az utóbbi időben a szórványosan előforduló baromfipestis kivé­tel nélkül olyan baromfiakat betegített meg, amelyek jutás­ban nem részesültek. Miniszteri utasítás előírja, hogy ez év február hónap 15- től piacra, valamint a begyűj­tés felé olyan baromfiak vihe­tők csak, amelyeknek az oltá­sa megtörtént. Ennek a minisz­teri rendelkezésnek az a célja, hogy a baromfipestis gyakor­latilag. az egész ország terüle­tén megszűnjék. Az oltatlan baromfiaknak a piacon való értékesítésével, valamint a be­gyűjtés vonalán történő beadá­sával ne legyen meg a lehető­ság arra. hogy beteg, avagy fogékony állatokkal a betegség széthurcolása megtörténhessék. A baromfiak oltott voltáról úgy győződhetünk meg. hogy megnézzük azoknak bal szárnyredőjét. A szárnyredő- ben a tollatlan helyen, az oltás megtörténte kb. lencsenagysá­gú fekete folt alakiában észlel­hető. A baromfivásárlásoknál erre a körülményre figyelnünk kell. Olyan baromfit, amely­nél az előbb említett fekete folt nem észlelhető, állomá­nyunkba ne vigyük be. A to- vábbtartás céljára megvásá­rolt új baromfit legalább 8 napig különítsük el a többi ba­romfiaktól, men ha az állat­ban eselleg betegség lappan- gana, a 8 nap eltelte alatt fel­tétlenül már külső tünetekben is észlelhető a betegség. A le­vágott állatnak a tollát, vérét és étkezési célra nem haszná­landó belső szerveit, a bizton­ság kedvéért mindig éges­sük el. A levágásra szánt vásárolt baromfinak mosóvízét ne önt­Szakemberek véleményei és tervei a kukorica négyzetes vetéséről Takarmánynövényeink közül legnagyobb nemzetgazdasági jelentősége a kukoricának van. Nincs olyan terület, ahol ne tudnánk felhasználni. Ha bő­séges a kukoricatermésünk több sertést tudunk hizlalni, ezáltal több hús, zsír kerül dol­gozóink asztalára. Ahhoz, hogy több kukoricát termeljünk, szükséges, hogy a kevésbé értékes takarmány- növények helyére, elsősorban kukoricát vessünk. A kukorica termőterület növelésével azon­ban még nem érjük el a kitű­zött célt, a szilárd takarmány- bázis megteremtését. Ehhez a kukorica termésátlagait is nagymértékben növelni kell. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata kimondja: „Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetek­ben a kukorica termésho­zamának növelése érdeké­ben általánossá kell tenni a kukorica négyzetes ve­tését és művelését. A gép­állomások és az állami gazdaságok mezőgazdá­szai felelősek azért, hogy a kukorica vetésterületé­nek legalább felét 1956- ban négyzetesen művel­jék.“ Nézzük meg megyénk gépál­lomásai hogyan készültek fel, a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtására. Molnár Lőrincz üzemgazdász, pásztói gépállomás: Gépállomásunk feladata, hogy a körzetükbe tartozó termelő- szövetkezeteknél bevezessük és alkalmazzuk a fejlett agrotech­nikai módszereket. Mint pél­dául a kukorica négyzetes ve­tését. Ismeretes, hogy a kuko­rica munkaigényes növény. Ezért szükséges, hogy a mun­kát minél nagyobb mértékben gépesítjük. Az elmúlt évben , csak a kapálásnál tudtunk se- ] gíteni, mert korszerű kukorica- j vetőgépünk nem volt. Ebben az évben a rendel­kezésünkre bocsátott drót­vezérlésű négyzetes kuko­ricavető géppel a termelő­szövetkezetek kukoricave­tésének 90 százalékát négyzetesen akarjuk el­vetni és művelni, j Ennek érdekében agronómu- I saink már most megbeszélik a termelőszövetkezetek vezetői­vel, hogy hol mennyit vetnek és ezt a területet időben és megfelelően készítik elő a ve­tésre, hogy a vetésnél semmi­féle fennakadás ne legyen. Ter­melőszövetkezeteink bátran tervezhetik, hogy a kukoricát géppel vetik és kapálják, mert gépállomásunk minden igényt ki tud elégíteni. Fülöp Zoltán főagronómus, érsekvadkerti gépállomás: — Az elmúlt évben a gép­állomás által készített négyze­tes kukoricavetőgéppel segítet­tük a termelőszövetkezeteket. Az eredmény nem maradt el. A honti Győzelem Tsz-ben például 15 holdon vetet­tünk négyzetesen kukori­cát. Géppel négyszer meg­kapáltuk és a termés 32 mázsa holdanként. Míg a többi területen, ahol nem tudtunk géppel vetni és kapálni, csak 15—20 mázsa volt az átlagtermés. A tavaszon már korszerű négyzetes kuko­ricavetőgéppel is segítjük a termelőszövetkezeteket. Most folyik a szerződések kötése. Eddig a legtöbbet a dejtári Jó­zsef Attila Tsz kötötte, ahol a szerződésre termelt kukoricán kívül minden holdat négyzete­sen vetünk. Gépállomásunk mindent megtesz annak érde­kében, hogy a szerződésre le­kötött vetéseket, időben elvé­gezze. Mivel csak egy korsze­rű vetőgépünk lesz, ezért úgy tervezzük, nappal vetünk, éjjel pedig szállítjuk a másik ter­melőszövetkezetbe a vetőgépet, hogy ott is időben elvégezzük a vetést. Antal Simon igazgató, szécsényi gépállomás: — Az elmúlt évben a tan­gazdaságtól kölcsönkért vető­géppel csak néhány holdon vé­geztük el a kukorica négyzetes vetését. Az idén már nagyobb az igény a termelőszövetke­zetek részéről. Már eddig 30 holdra kötöttünk szer­ződést. Ezt a területet az ígért négyze­tes vetőgéppel el tudjuk végez­ni. De ha ez nem lesz elegen­dő, akkor felvesszük a kapcso­latot a tangazdasággal és az ő vetőgépükkel végezzük el a termelőszövetkezeteinkben a kukorica négyzetes vetését. Ambrus Lajos üzemgazdász, erdökürti gépállomás; — Gépállomásunk a tavalyi 80 holddal szemben az idén 194 holdon végzi el a kukorica négyzetes vetését. Ehhez min­den lehetőségünk megvan, mert két darab talajvezérléses vetőgépen kívül két darab új drótvezérléses kukoricavetőgép áll rendelkezésünkre. Az új és a régi gépekkel a környező termelőszövetke­zetek vetését időben el tudjuk végezni. A vetésen kívül nagy segítsé­get adunk a kapálásnál is. Az elmúlt évben 714 holdon kapál­tunk, most már eddig 730 hold kapálására van szerződésünk. De még több lesz, és ezt a terü­letet is el tudjuk végezni, mert van elegendő univerzál trakto­runk, amelyek a kapálást vég­zik majd a termelőszövetkeze­tekben. Foglalkozzunk többet a termelőszövetkezetek állattenyésztésével A Szécsényben megtartott állattenyésztési napon több mint 80 kihelyezett agronómus jelent meg. Milos elvtárs be­számolójában kihangsúlyozta, hogy a kihelyezett agronómu- sok keveset foglalkoznak a termelőszövetkezetek állatte­nyésztésével. Ennek tudható be az, hogy sok tsz-ben 1—2 li­teres az istállóátlag. A beszámolóban elhangzott bírálattal egyetértek, mert bi­zony a mi termelőszövetkeze­tünkben, a szécsényi II. Rákó­czi Tsz-ben is csak a növény- termesztéssel foglalkoztam. Az eredmény itt nem is maradt el. Búzából 15,2, őszi árpából 21,5 mázsás termést értünk el. De elhanyagoltuk az állatte­nyésztést, ezen belül a tejter­melést. Az állattenyésztési napon a tejtermékek fokozása és az ál­lattenyésztés fellendítése érde­kében versenyre hívtam ki a megye összes mezőgazdászát. Vállaltam, hogy tehenésze­tünkben a jelenlegi 2,5 literes istálló átlagot március 31-ig 5 literre emelem. Ezenkívül be­vezettem az egyedi etetést és az itatásos borjúnevelést. Az állattenyésztési nap hasz­nos és tanácsos volt, mert út­mutatást kaptunk, hogy a jö­vőben ne csak a növényter­mesztéssel, hanem az állatte­nyésztéssel is többet foglal­kozzunk, mert fejlett nagyüze­mi gazdálkodás csak úgy lehet­séges, ha a növénytermelés mellett fejlett az állattenyész­tés is. Meló Mihály, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz agronómusa Ml ÚJSÁG A SZÉCSÉNYI TEJÜZEMBEN ? A szécsényi tejüzem az el­múlt évek alatt igen nagy vál­tozáson ment keresztül. Még 1954-ben is csak tejgyűjtés és pasztőrözés volt a feladata, ma pedig sajt-, vajgyártó, feldol­gozó üzem. Cselényi Sándor telepvezető elmondta, hogy a tejüzemnek még további ter­vei vannak. Még ebben az év­ben bevezetik az ömlesztett sajtgyártást és a telep mellett egy sertésnevelőt létesítenek; Növekedett a telep dolgozói­nak létszáma is. Az elmúlt évek néhány dolgozójával szemben jelenleg 32 közvetlen és 12 telepen kívüli dolgozó al­kotja a létszámot. Nagy hiba azonban, hogy még nincs jó munkáskollektíva kialakulva, mert még mindig nagy a nyári és tavaszi munkaerővándorlás. A tejüzemet az elmúlt év­ben nem sok választotta el az éíüzem címtől. Most úgy dol­goznak, hogy az elkövetkező negyedévben ezt elérjék. Eh­„Már ebben az évben bebizonyítjuk, többet termelünk, mint az egyéniek" sük ki az udvarra szabadon, hogy azzal a baromfiak ne fer­tőződhessenek. Az ilyen mosó­vizet a lefolyókba, vagy ka­nálisokba öntsük. A baromfijainknak esetleges megbetegedését azonnal jelent­sük az illetékes állatorvosnak, aki a megfelelő útbaigazítást és szükség szerinti oltásokat haladéktalanul végre fogja hajtani. A baromfihullákat kóbor egyéneknek ne adjuk oda. ha a baromfi elhullik, azoknak el- ásásáról.. esetleges elégetéséről mindenki saját jól felfogott ér­dekében gondoskodjék. Ha a baromfitulajdonosok a fent leírtakat állandóan szem előtt tartják, megvan minden remény arra. hogv a nagy nemzetgazdasági karokat elő­idéző baromfipestistől gyakor­latilag mentesek leszünk. Dr. Schalkház lápét vez. főállatorvos Hatalmas tapasztalatokkal gyarapodva tértem haza a megyei tsz-tanácskozásról. Az ott hallottak még jobban meg­erősítették termelőszövetkeze­tünket. A morgóspusztai Aranykalász Tsz nem régen alakult, de igyekseünk, hogy már az első évben megfelelő politikai munkával, kollektív vezetéssel, jó terméseredmény­nyekkel felsorakozzunk az élenjáró termelőszövetkezetek közé. Az értekezleten idő hiányá­ban nem tudtam elmondani azt a pillanatot, amikor a mor­góspusztai új gazdák maguké­vá tették a párt határozatát és megalakították a termelőszö­vetkezetet. A párt határozata kimondja, hogy dolgozó pa­rasztságunk felemelkedésének egyedüli helyes és járható út­ja a szövetkezeti gazdálkodás. Mi, morgóspusztaiak. akik most választottuk ezt az új útat, felhívjuk a még egyéni­leg dolgozó pa rasz tgazd at ár - sainkat hogy lépjenek be. vagy alakítsanak új termelő­szövetkezetet, mert a nagy­üzemi gazdálkodás többet és jobbat tud termelni. A mi termelőszövetkezetünk már ebben az évben bebizonyítja, hogy többet termel, mint az egyénileg dolgozó paraszt. Palik Mihály, morgóspusztai Aranykalász Tsz párttitkára SZABAD NOGRÁD A* MDP Nóqrád moqyel bizottságának lapia íelelös kiadó: Haldú József Szerkesztőséé és kiadóhivatal- Salqótarián, Damlanicb út 2. Telefon 18-74 19-74 16-83 Terlesztfk: a Menve! Postahivatal Hlrl-aposztálva és hírlapkézbesltf nostahivatalok Előfizetés- nosta hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dtl 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest VIII. Rökk Szilárd u. 6 Felelős vezető: kulcsár Mihály hez minden fettétel megvan. Kovács Károly sajtmester fő­művezető, a szakma kiváló dolgozója vezetésével szak­munkásképző tanfolyamot in­dítottak, hogy ezáltal jó mun- káskollektívát alakítsanak ki. A telep munkáját nagyban befolyásolja a nyersanyagot, a tejet szolgáltató községek jó, vagy rossz munkája. Annak el­lenére, hogy januárban a glo­bális tervet 154,5 százalékra teljesítették, egyes községek, mint például Rimóc, Piliny és Etes csak 100 százalékon alul teljesítették beadásukat. Ebben a hónapban először saját érlelésű rockfortsajtot exportál a Szécsényi Tejüzem; Ez ünnepélyes pillanat lesz, mert új üzemrészük eredmé­nyes munkáját bizonyítja. Domszky György Szécsény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents