Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

\ 2t SZABAD XOfiHAI) 1956. fébruár 18. Készülnek az 1956. évi községfejlesztési tervek pártunk III. kongresszusá- nak határozatai, vala­mint a kormányhatározatok egész sora biztosítja, hogy he­lyi tanácsaink egyre szélesebb területen és egyre nagyobb ön­állósággal váljanak tényleges gazdáivá területüknek. Ennek megfelelően községi és városi tanácsaink most már másod­szor fognak hozzá és készítik el területük éves fejlesztési ter­vét. Első ízben tavaly készítet­tünk községpolitikai terveket. Ekkor még tapasztalat híján nehezen ment. A községi taná­csok zöme nem ismerte fel azt a kimeríthetetlen erőt, amely a falu és város fejlődését kí­vánó dolgozók tízezreiben rej­lik. Féltek bátran felkarolni azt a lehetőséget, ami szinte magától kínálkozott, mások viszont túlzott, erejüket felül­múló célkitűzésekkel lohasz- tották le az egészséges kezde­ményezéseket is. Mégis minde­zen hibákon túl megállapíthat­juk, hogy komoly eredmények­kel gazdagodva zártuk az el­múlt évet a községfejlesztési tervek megvalósítása terén is. Sok helyen, így Sóshartyánban, Somoskőújfalun, vagy Diósje- nőn a közös munka eredménye közelebb hozta egymáshoz a falu dolgozóit. Az is biztos, hogy a sóshartyáni kultúrház- ra a hartyániak úgy tekinte­nek és úgy vigyáznak, mint a sajátjukra. Mindezek a tapasztalatok, a szerzett gyakorlat lesz a bizto­síték arra, hogy 1956-ra jobb, több erőt mozgósító, gazdag és reális célkitűzéseket tartal­mazó, községfejlesztési terve­ket készítsünk. A községi, városi tanácsaink­nak már rendelkezésükre áll az éves jóváhagyott népgazda­sági terv, és az állami költség- vetés. Ezeknek egyes tételei mutatják, hogy az állam a be­ruházásokból, mit kíván a köz­ség részére juttatni ebben az évben. A községfejlesztési ter­veket mindezek figyelembe­vételével kell elkészíteni. Az állami népgazdasági terv ' és a költségvetés előirányzatain túl, községeink a falu dolgo­zóinak meghallgatásával szab­janak meg feladatokat, amit a saját erejükből, helyi lehető­ségek kihasználásával akar­nak elvégezni; Nagyon sok lehetőség és al­kalom kínálkozik tanácsaink­nak a helyi kérdések megoldá­sára. Mennyire hálás feladat, amikor, az évtizedek óta tapo­sott sártenger helyett köve­zett úton lehet közlekedni, vagy amikor a kis költségen megépített híd sokszor órákig tartó kerülőktől mentesíti a szekerező falusit. Parkosítás a falvaink szépítése, fásítása, vagy az ivóvízellátottság meg­javítása, csatornázás, mind megannyi hálás és könnyen megoldható feladatokat jelen­tenek a községfejlesztési tervek elkészítésénél. IV e féljünk bátran hozzá- nyúlni a felvetett kéré­sek, tervezgetések megvalósí­tásához, de ügyeljünk arra, hogy irreális, nem megvaló­sítható elgondolásokat ne ve­gyünk be terveinkbe. Az el nem érhető, vagy meg nem va­lósított program kedvét veszi a kezdeményezésnek, csökkenti a bizalmat a terveink iránt. A községfejlesztési tervek­nek meg kell teremteni az anyagi alapját is. A legfőbb anyagi alap, az, ha a falu dol­gozói ismerik a tervet, egyet­értenek vele és részt vesznek megvalósításában. Nagyon fon­tos az, hogy a tanácstagok a Választóikkal kisgyűléseken és egyéni beszélgetések formá­jában tárgyalják meg minden­kivel a tervet. Szerezzék meg a beleegyezését az egyetértését és támogatását a falu egészé­nek. Ez lesz a legfőbb biztosí­ték arra, hogy a terv megvaló­suljon. Ha községeinkben a dolgo­zók egyetértenek a fejlesztési terv célkitűzéseivel, akkor könnyű lesz elérni azt, hogy a pénzügyi alapja is megterem­tődjön a tervnek. \ pénzügyi alap megterem- tésének is sokféle útja és módja van. Legfőbb út az, ha mindenki jövedelmének megfelelően hozzájárul a fejlesztési alap megteremtéséhez. De ezen kí­vül még több forrása is lehet. Szendehely község az elmúlt évben a legjobb eredményt ér­te el a Békekölcsön jegyzés­ben. A lejegyzett összeg fele a községben maradt, a község­fejlesztési alap céljára. Ezen kívül az állam 50 ezer forint jutalomban és 10 ezer forint ér­tékű építőanyag juttatásban részesítette. Ez mind a község­fejlesztési tervnek a megvaló­sítását segíti elő Szendehe­lyen. Az idei községfejlesztési tervekbe belekerülnek az ál­lami népgazdasági tervben megvalósítandó célkitűzések is. A községfejlesztési tervek­nek a lakosság előtt történő is­mertetésekor ezeket is ismer­tetjük. Sok millió forint az a pénz­összeg, amit egy-egy évben megyénk községeiben, váro­saiban a lakosság szociális, kultúrális és egyéb irányú igé­nyeinek kielégítésére fordí­tunk. Beszéljenek a tanácsaink arról, hogy a 300 ezer forin­tos költséggel épülő iskolánál, vagy más építkezésnél külön­böző segítség adással, ellenőr­zéssel. — hogy ne csáki szal­májaként építkezzenek —, könnyen meg lehet takarítani néhány tízezer forintot. És ezek a megtakarítások, ame­lyek a községeinkben köny- nyen elérhetők, mind-mind a községfejlesztési alapba ke­rülnek, a terv célkitűzéseinek megvalósítását segítik elő. De ugyanez vonatkozik az idő­ben és mennyiségben történő adófizetés esetén, amikor az adóprémium nem lebecsülen­dő összege, vagy a begyűj­tés terén elért jó eredmény adta jutalom összege kerül a községfejlesztési alapba. Helyi tanácsaink most job­ban előkészíthetik a község­fejlesztési terveket, mint ta­valy. Használják fel a szerzett tapasztalatokat. Tegyék a ter­veket a községük .minden dol­gozójának saját ügyévé. A kiindulásnál hallgassák meg az állandó bizottságok elkép­zeléseit, terveit. Vonják be és kérjék a Hazafias Népfront Bizottságok véleményét, segít­ségét. Hallgassák meg a ter­melési bizottságok kívánsá­gát, kérését. A járási tanácsok vezető és szakigazgatási szervek szak­emberei nyújtsanak messze­menő konkrét segítséget a köaségfejlesztési tervek elké­szítéséhez és megvalósításá­hoz. TAolgozó népünk életét szebbé — kellemesebbé, vidámabbá tenni a legneme­sebb és legszebb feladat egyi­ke. Ezt segíti elő a jól elké­szített és megvalósított köz­ségfejlesztési terv. A községi pártszervezetek irányításával és segítségével oldjuk meg ezt a feladatot is. Bobál Gyula Az olvasó kérdez — az illetékesek válaszolnak Ifj. Blaskó János berceli olva­sónk kérdésére a Nógrad megyei Tanács VB Munkaerőgazdálko­dási Osztály vezetője a következő­ket válaszolja: „Felgyelmi úton elbocsátott dolgozó a MT 33/1955. sz. rende­leté értelmében csak közvetítés útján alkalmazható. Csak az MHT. által kijelölt vállalatnál vállalhat munkát, illetve a kije- jölt vállalathoz közvetíti az il­letékes Járási Tanács Munkaerő- gazdálkodási csoportja.” Dévai István zagyvapálfalvi olvasónk közbenjárásunkat kér­te annak érdekében, hogiy a fél­három és három óra között Kis- tenyeréről induló szerelvény, amely eddig utasokat nem vett fel, ezentúl minden állomáson álljon meg és vegyen fel utaso­kat. A MÄV Miskolci Igazgató­sága ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket közli: ,,A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a kérdéses (354. sz.) szerelvény — vonatnak ren­des személyszállító vonatként tör­ténő közlekedtetéséhez nem já­rul hozzá, mert előtte 27 perccel közlekedik a 334 sz. vonat és a szerelvény-vonat gépjét, ha arra szükség van, tehervonat továbbí­tására használják fel. Ezenkívül a félkettőkor Salgótarjánból in­duló 345. sz. vonat csak az isko­laköteles napokon és csak a nyá­ri menetrendig fog közlekedni. A vonalon közlekedő személyvo­natok nagy száma miatt a teh ér­vem átok "közlekedése már úgy­is akadályokba ütközik. Pályázat „Szovjet munkamódszerrel dol­gozom** címmel pályázatot indít az Új Világ. A pályázaton tech­nikusok, mérnökök, műszaki ve­zetők, termelésben élenjáró mun­kások egyaránt részt vehetnek. A pályamunkáknak tartalmaz­nak kell, hoqy szerzőjük milyen formában alkalmazza a szovjet munkamódszereket, s ezzel ho­gyan segíti a termelést, a terv- teljesítést, a termelékenység nö­velését, a takarékosságot. Majd azt is, hoqyan vette át a szov­jet munkamódszert — szovjet szakembertől, szakkönyvből, ta­pasztalatcsere, vagy előadás se­gítségével. Az MSZT a következő díjakat tűzte ki: I. díj: 3000,— Ft II. díj: 2000,— Ft III. díj: 1000,— Ft Ezenkívül könyvek, hangleme­zek, az Új Világ egy éves elő­fizetése. A pályázatokat az Új Világ Szerkesztőségéhez (Buda­pest, V., Semmelweis utca 1—3.) 1556. április 4-ig kell beküldeni. A könyvbarát-mozgaiomró! Február hónapban indul meg a könyvbarát mozgalom, amely lehetővé teszi, hogy csekély anyagi áldozattal bárki saját könyvtárat gyűjthessen magá­gának. A könyvbarátok tagjai számára ugyanis az Állami Könyvterjesztő Vállalat külön­böző jelentős kedvezménye­ket biztosít. A mozgalom részt­vevői kétféle könyvsorozat kö­zött választhatnak. „A művelt ember könyvtára“ havi előfi­zetési díja 15 forint, melynek ellenében 7 válogatott illet­mény kötetet, többek között: Anatole France: Pingvinek szi­gete című könyvét, Gergely Sándor: Rögös út-ját, Heyers- dahl: Tutajon a Csendes Óceánon át című művét kap­hatják meg a tagok kedvez­ményes áron. „A szép könyvek barátai1’ sorozat előfizetői havi 25 forint előfizetői díj ellenében 8 bib­liofil műhöz, így például Cso­konai: Kultúra-jához, Solohov: Űj barázdát szánt az eke című regényhez juthatnak. A könyvbarát mozgalomban való részvételre az Állami Könyvterjesztő Vállalat köny­vesboltjaiban már most leheti jelentkezni. Helyreigazítás Február 4-i számunkban a „Je­lentkezés egészségügyi szakisko­lákra” című cikkünkben az or- vossegéd képző szakiskola he­lyéül Takács Lajosné tévesen Budapest helyett Debrecent írt. Az orvossegédképző szeptember­ben indul Budapesten III. San Marco u. 48 — 50. sz. alatt. Debrece n be n, Szem bat he I yen, Szegeden és Budapesten bentla­kásos szülésznőképző és Bu­dapesten bentlakásos csecsemő- gondozónőképző iskola lesz. Az érdeklődők bővebb felvilágosí­tásért forduljanak a Megyei Ta­nács Egészségügyi Osztályához. Megkezdi munkáját Balassagyarmaton megyénk első állami motortekercselő-műhelye „A mi üzemünk, kérem, tizennégy profilú“ — mondja Bállá Sándor igazgató, nem kis büszkeséggel a hangjában, amikor a Balassa­gyarmati Vegyesipari Javító Vállalat tevé­kenységéről kérdezzük. Hogy ez a „tizennégy profil“ mit jelent, azt akkor látjuk igazában, amikor Debreczeni elvtárssal, a műszaki ve­zetővel sorra járjuk a műhelyeket. Autóka­rosszériajavítás, gumivulkanizálás, kazántaka­rítás, vízvezetékszerelés, lópatkolás, szekér- vasalás. kismotorjavítás, bútor- és címtábla- festés, kárpitozás — íme, ez mind a vállalat „profilja“. De még ezzel sem soroltuk fel va­lamennyi munkakört, hiszen a finommechani­kai részlég például rádiókat, írógépeket, szá­mológépeket javít, kerékpáralkatrészeket sze­rel, a gépműhely golyóscsapágyakat javít, tengelyeket esztergál, stb. — Akad munkánk bőven — mondják min­denütt a dolgozók — de szeretnénk, ha még több lenne. Ma még sók bajunk van a masze­kokkal, meg a kontárókkal.;: Ezt mondják, de amint a beszélgetésekből kiderül, abban, hogy a magánvállalkozók sok munkát elvisznek a Vegyesipari elől, s rá­adásul ezek jó részét el is rontják, elsősorban a balassagyarmati üzemek, hivatalok a hibá­sak, amelyek valamilyen kideríthetetlen okból szívesebben juttatják „maszekoknak“ megren­deléseiket, noha közismert tény, hogy a Ve­gyesipari Javító Vállalat jobban és olcsóbban dolgozik, mint a magánosok, s egyre inkább betartja a vállalt határidőket is. Ennek elle­nére a finommechanikai részleg dolgozói egész sereg példát sorolnak fel arra, hogy még olyan hivatalok is, amelyek karbantartási szerző­dést kötöttek a vállalattal, a szerződést meg­szegve, magánosoknak adják ki az írógépek karbantartását. Némelyikük arra hivatkozik, hogy „olyan olcsón, ahogyan a Vegyesipari vál­lalja, nem lehet jó munkát végezni (!).“ És az eredmény? Nos, az eredmény az, hogy az egyik vállalat benzines átkefélésért, „benzin­fürdő“ címén negyven forintot fizetett ki a magánvállalkozónak. Ugyanezt a munkát a Vegyesipari finommechanikai részlege 6, azaz hat forintért végzi el..: Sokan csak azért keresik fel a vállalatot, hogy lemondó nyilatkozatot szerezzenek, vagy­is igazolást arról, hogy a vállalat nem tudja elvégezni a felkínált munkát .A törvényes ren­delkezések szerint ugyanis csak ilyen igazolás birtokában lehet magánossal dolgoztatni. Egyes vállalatoknak egyenesen rosszul esik, ha nem kapják meg a nyilatkozatot, hanem a Vegyes­ipari elvállalja a munkát. Szabó Béla ÜB- elnök elvtárs, a kárpitosrészleg dolgozója me­séli, hogy a Népbolt-központban valósággal mentegetőztek a maszek-kárpitos előtt, amikor hiába szabtak meg akármilyen rövid határ­időt, a vállalat elfogadta a megrendelést, s így a maszek hoppon maradt. „Látja, nem csinál­hatunk semmit, oda kell nékik adni a mun­kát“ — engesztelték a Népbolt vezetői a ha- ragvó magán-kárpitost. Érdemes lenne már alaposabban megvizs­gálni, miben gyökeredzik egyes hivatalok, vállalatok mélységes rokonszenve a magán- vállalkozóik iránt! És vajon mi az oka annak, hogy a Nemzeti Bank helyi fiókja, amelynek ellenőriznie kellene a vállalatok, hivatalok pénzgazdálkodását, szótlanul eltűri, hogytöitíb helyen a törvényesen engedélyezett összegnél sokkal többet fizetnek ki magánvállalkozók­nak? A vállalat dolgozói szüntelenül arra törek­szenek, hogy megbecsülést szerezzenek mun­kájuknak. A pártalapszervezet, a kommunis­ták vezetésével egyre eredményesebben har­colnak a javítások költségeinek csökkentésé­ért, s mind jobb minőségű munkával elégítik ki a megrendelők igényeit. Gondoskodnak ar­ról is, hogy szélesítsék tevékenységi körüket. A napokban például új műhely kezdi meg munkáját: a motortekercselő részleg. Erről mindenki szemmellátható örömmel beszél. Az öröm érthető, hiszem Nógrád me­gyében ez lesz az első állami motortekercselő műhely. Eddig, ha egy-egy motor elromlott, javítását egy (időközben feloszlott) szövetkezet végezte, vagy Budapestre küldték fel, ami lé­nyegesen növelte a javítás költségeit és idő­tartamát, vagy — rosszabb esetben — kontá­rok vállalkoztak a motor „megjavítására“ s rendszerint tönkretették azt. Ezentúl, ha megyénk valamelyik üzemében, állami gazdaságában, vagy bárhol másutt ki­ég egy villanyimotor, bizalommal küldhetik ja­vításra a Vegyesipari Vállalathoz. A bizalom­ra minden ok megvan, hiszen Nagy András, a tekercselő részleg vezetője, jól képzett, hírne­ves tapasztalt szafcemlber. Igen korszerű, min­den tekintetben kielégítő lesz az új műhely berendezése is. A munka megkezdéséhez már folynak az előkészületek, s ezekből a vállalat csaknem valamennyi műhelye részt kéreti villanysze­relők a háromfázisú áram bevezetésén mun­kálkodnak, a kovácsok és bognárok máj- el­készítették a tekercseléshez szükséges mun­kapadokat, a gépműhely most állítja össze a kézitekercselő gépet, a finommechanikai rész­leg a próbatáblák és az ellenőrző műszerek el­készítésén dolgozik. Ezekre különösen nagy gondot fordítanak, mert az új részleg csakis kifogástalanul tekercselt motorokat akar ki­engedni a műhelyből. Munkájukért hathavi jótállást is vállalnak. Kőrútunk végén elégedetten mutatják a vál­lalat dolgozói az „első fecskét“, azaz a gyar­mati malom 52 lóerős motorját (az egyik leg­nagyobb motor a megyében!), amelyet máris beküldtek tekercselésre. De a Fatömegcikk és a Vágóhíd is jelezte, hogy elsők között ad munkát a tekercselőknek. — Hadd jöjjön csak minél több motor! —■ mondja Bállá elvtárs. — Ezt a részleget sze­retnénk hamarosan tovább fejleszteni, s azt akarjuk, hogy valóságos iskolává váljék, hogy sok-sok fiatal tanulja meg nálunk ezt az ér­tékes szakmát. Egy ipari tanulót már most, az induláskor beállítunk, a többi attól függ, jön-e elég megrendelés? Mi bízunk benne, hogy megrendelésben nem lesz hiány. Megyénk intézményei, üzemei, bi­zonyára felhasználják ezt az új lehetőséget, s nem küldik máshova a motorokat, amikor itt, helyben, szakértő kezekre bízhatják azo­kat. Bizonyára bőven ellátják majd munká­val megyénk első motortekercselő részlegét. Ha így lesz, akkor az „újszülöttre“ szép jövő, nagy és gyors fejlődés vár! Télen is vigyük levegőre a kisgyermeket! A friss levegő fontos a gyer­mek számára: erősíti, edzi szervezetét. Helytelenül jár el az a szülő, aki télen azért nem viszi friss levegőre gyermekét, mert félti a meghűléstől. A gyermek nem hűl meg, ha megfelelően öltöztetjük és ha fokozottan szoktatjuk hozzá a friss levegőhöz ... Természetesen egészséges, jól fejlett és nem beteg gyermek- ről van szó. Először — jól be­takarva — nyitott ablak mel­lett tartjuk. Legalább annyira takarjuk be. mintha az utcára vinnénk. Kezdetben 10—15 percre nyissuk ki az ablakot, majd ezt az időtartamot nap­ról napra fokozatosan növeljük egy órára. Naponta kétszer le­vegőztessük így a gyermeket. Néhányhetes gyermeket ilyen felkészítés után már az utcára is kivihetjük. Eleinte csendes, szél-mentes napokat válasszunk, amikor a levegő hőmérséklete nem több mínusz 10 foknál. Hogyan öltöztessük a gyer­meket, ha sétálni visszük? Elő­ször takarjuk vászon, majd íla- nell pelenkába és közben ügyeljünk arra, hogy kezeit és lábait ne szorítsuk le. Fejére puha anyagból készült kendőt tegyünk. A kendő keresztbeve­tett sarkát elől kössük meg. Semmi esetre se kössünk gör­csöt a tarkón, A kendő takarja el a gyer­mek homlokát és az arc meg az áll egy részét. A kendőre puha, gyapjúanyagból készült kötött sapkácskát tegyünk, vagy meleg anyagból készült második kendőt. Ezután takar­juk be a gyermeket gyapjúta­karóval vagy vattával bélelt takaróval úgy, hogy felső ré­szét a fej alá hajtsuk be. Ez­után 'hajtsuk a gyermek testé­re a takaró jobboldali csücs­két, fedjük be lábát alsó részé­vel és végül a baloldali alsó csücsökkel takarjuk körül a testet. Az, így feltett takarót szalaggal erősítsük meg a-gyer- mek törzsén, de semmi esetre se kössük át a takarót a gyer­mek nyakánál. A gyermeket fedetlen arc­cal vigyük a levegőre. Előző­leg azonban kenjük be a gyer­mek arcbőrét növényi olajjal. Kezdetben naponta kétszer 5—10 percre vigyük ki a gyer­meket a szabadba. Az anya gondosan figyelje meg, ho­gyan hat a friss levegőn tar­tózkodás a gyermekre. Ha ar­ca elsápad vagy elkókül, azon­nal vigye haza. Ha a gyer­mek jól tűri a friss levegőn tartózkodást, a séta idejét min­den egyes alkalommal 5—10 perccel növeljük. Az egészséges, jól felöltözte­tett és a friss levegőhöz hozzá­szoktatott kisgyermek 4—6 hó­napos korában szélmentes idő­ben 10—12 fokos hidegben is jól bírja a kétórás levegőzte­tést. A gyermeket 5—6 hónapos korában már kezdi szorítani a takaró. Az ilyen korú gyerme­kek már nem szeretik, ha na­gyon bepólyázzuk őket. Ebben a korban séta idejére puha, meleg anyagból készült kabát­kát adjunk a gyermekre és csak a test alsó részét csavar­tok be takaróval. Mielőtt azon­ban kivinnénk a friss levegő­re, nézzük meg, hogy meleg-e a lába. A gyapjúharisnyát me­legítsük fel, mielőtt a gyer­mekre adjuk. Legjobb, ha parkba vagy kertbe visszük sétálni a gyer­meket. Séta után az anya ellenőriz­ze: nem öltöztette-e túlságosan melegen gyermekét. Nem iz­zadt-e meg, megfelelően öltöz­tettük-e, nem hidegek-e lábai? Ne ijedjünk meg, ha a gyer­mek keze hűvös, a lábnak azonban mindig melegnek kell lennie. Gyermekünk egészséges fej­lődését segítjük elő, ha helye­sen öltöztetjük és télen is friss levegőre visszük. M « ÉLEI HÍREI A sztahanovista és kiváló nődolgozák tanácskozását szer­vezi meg a városi MNDSZ e hó 23-án. A tanácskozáson a vasiparban dolgozó nők vitat­ják meg, hogyan teljesíthetik még jobban, még hiénytala- nabbul a Központi Vezetőség novemberi határozatát. ■k MNDSZ alapszervezeteink sikeresen készítik elő a tag- szervezésben a nőnapra tett vállalásaikat. A zagyvapálfal­vi üveggyár MNDSZ-asszo- nyai 20, a zagyvarónaiak 10 új tagot szerveztek. ★ Jól dolgoznak a bárnai MNDSZ-szervezet asszonyai, ahol a kézimunka szakkör igen látogatott. E szakkör mellett azonban olvasókörök is elősegítik az asszonyok poli­tikai és irodalmi fejlődéséti tájékozottságát. ★ A második ötéves tervkezdé­si munkálatokból a salgótar­jáni tűzhelygyár MNDSZ-tag- jai is kiveszik részüket. A magkészítő-műhelyben Pola- reczki Lajosné 199 százalék­ra, a sajtolóműhelyben Hava­si Károlyné 164 százalékra, a nikkelezőben Koczka Sándor- né 141 százalékra teljesíti tervét. ★ Jól sikerült !karnevált ren­deztek farsang utolsó vasár­napján a zagyvarónai asszo­nyok. A 210 MNDSZ-tag lel­kes, jó munkáját ezenkívül az is bizonyítja, hogy nemrég új szabó-varró gazdasszony-kör indult meg náluk;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents