Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

2

1956. február 18.

S7.A1IAD KAGRÁD

(Folytatás az 1. oldalról)

szempontból hatékonyabb, mint az európai részen.

„Az elkövetkező tíz évben •— mondotta N. Sz. Hruscsov •— Szibériát a Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és villamosenergia-termelési, a hő- és áramigényes gyártási ágak legfontosabb bázisává, az alumínium, a magnézium, és a titán termelési bázisává, a villamoskohászat, a szénvegyészet és az elektrdkémia bázisává kell változtatnunk”.

A feladat az, hogy a legközelebbi két-három ötéves terv alatt Szibériát országunk harmadik legnagyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi 15 •—20 millió tonna nyersvasat termel. A következő tíz évben a Szovjetunió keleti részén új nagy gépgyártási központokat kell létesíteni, amelyek képesek a gépek, mechanizmusok, készülékek és műszerek minden fajtájának előállítására.

A párt Központi Bizottságának beszámolója nagy teret Szentel a mezőgazdasági kérdéseiknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett anépgazda- ság ezen ágának fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások 1954-ben és 1955-ben 34,4 milliárd rubelt tettek ki. E két év alatt a kolhozok, gépállomások és szovhozok 404 000 traktort (15 lóerősekre átszámítva), 228 000 tehergépkocsit, 83 000 gabonakombájnt és igen sok más gépet kaptak. A kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása végett jelentősen felemelték a szemes-termények, az állati termékek, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát. Több mint 120 000 mezőgazdasági szakember ment a kolhozokba. A városokból több mint 20 000 kommunistát küldtek falura és javasolták kolhozelnöknek.

Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóravál- tottak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermények és az ipari növények termelésének növelésére. A szemestermények termelése 1955- ben 1954-hez viszonyítva 22 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett.

A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről évenként átlagban legalább kétmilliárd púd szemesterményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagy meny- nyiségi kenyérgabonát kap a ezűzföldekről, nagymértékben bővítheti Ukrajnában és az Észak-Kaukázusban a kukorica vetésterületét annak érdekében, hogy e vidékeken nagymértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növények termesztését.

„A földművelésben az a fő feladatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy a terméshozam fokozásával és az új földek további hasznosításával a hatodik ötéves terv végéig a szemestermények évi összes termelését 11 milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a cukorrépa, a len, a kender, a napraforgó — vetésterületét növeljük és terméshozamát jelentősen fokozzuk, valamint nagymértékben bővítsük a burgonya és a zöldségfélék termesztését’’.

A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkák gépesítését. Teljes nagyságban jelentkezett a feladat, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kolhozok, gépállomások és szovhozok villamosítására.

N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az ötödik ötéves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal emelkedett. Országunkban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. A munkások és az alkalmazottak reálbére ez idő alatt 39 százalékkal, a kolhozparasztok reál- jövedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam öt év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire, ingyenes és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diák- ösztöndíjakra stb.

Az anyagi jólét javulása magyarázza azt a tényt i®, hogy a Szovjetunió lakosságának szaporodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16 300 000 fő volt.

A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kolhozpa- rasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsony fizetésű csoportjainak munkabérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hétórás munkanapra, a 16—18 éves serdülőkorban lévők pedig a hatórás

munkanapra. A munkások és alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidőt. A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amely gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakásépítkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdnem kétszeresére kell növekednie. Állami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alap- területű lakóház építését tervezzük.

N. Sz. Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, a főiskolák munkáját, a tudomány fejlődését jellemezte. Elmondotta a többi között, hogy a Szovjetunió főiskolái az ötödik ötéves terv során több mint 1 120 000 szakembert képeztek, azaz 72 százalékkal

többet, mint a negyedik ötéves tervben.

Az előadó ezután a szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy a kommunista párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztéséről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődését. A Kazah SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben 33-szorosóra, a Grúz SZSZK-é 27-szeresére, a Kirgiz SZSZK-é 37-szeresére, az örmény SZSZK-é 41-szeresére, a Tad- zsik SZSZK-é 24-szeresére !»tb. emelkedett. A szövetséges köztársaságokban nemzeti értelmiségi káderek nevelődtek, nagyot emelkedett a Szovjetunió valamennyi népének általános kulturális színvonala.

A Saa-rjcittnió Kommunista Mpárljtínak tovvtmnyscfje és föladatai

A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének elemzésére és kijelölte a párt feladatait. Hruscsov a következő adatokat sorolta fel a párt összetételéről: 1956. február 1- én a pártnak 7 215 505 tagja volt, ezek közül 6 795 896 párttag és 419 609 tagjelölt. Ez majdnem háromszor annyi, mint a XVIII. kongresszus idején és 333 000-rel több, mint amennyi a XIX. kongresszus idején volt.

„Arattunk nagy győzelmeket, de voltak balsikereink is, voltak nagy örömeink és voltak bánataink — mondotta N. Sz. Hruscsov. — De pártunk nem szédült meg a győzelmektől s a balsikerek nem csüg- gesztették el. A párt bátran és magabiztosan haladt és halad a maga választotta úton.” N. Sz. Hruscsov kijelentette: Jo- szif ^Visszárionovics Sztálin halála után a szocializmus el- lenégei arra számítottak, hogy esetleg fejvesztettség támad a párt soraiban, viszály tör ki vezetői között, s ingadozás áll be a párt bel- és külpolitikájának folytatásában.

Ezek a számítások azonban csődöt mondtak. „A párt vezető magva — hangsúlyozta — nem olyan emberekből áll, akiket személyes kapcsolatok, vagy kölcsönös előnyök fűznek egymáshoz, hanem olyan vezetők tevékeny kollektívájából, akiknek kapcsolatai kölcsönös elnézést, vagy személyes ellenségeskedést nem tűrő elvi, eszmei alapokra épülnek.”

N. Sz Hruscsov megjegyezte, hogy Lenin elveinek való- raváltása révén minden tekintetben fellendült a pártélet, a pártszervezetek belső politikai aktivitása, erősödtek a párt- szervezetek kapcsolatai a dolgozókkal, megnövekedett tömegbefolyásuk, s tovább erősödött és növekedett a párt.

Az előadó valamennyi párt- szervezetet felszólított arra, hogy fáradhatatlanul javítsa és tökéletesítse az egész pártmunkát, s mindenekelőtt emelje a párt szervező és ideológiai munkájának színvonalát.

A párt szervező munkájában a legfontosabb — emelte ki — a tömegek körében végzett munka, a tömegek megszervezése a párt kitűzte gazdasági-politikai feladatok

* ★

valóraváltásáért folytatott harcra.

N. Sz. Hruscsov a Központi Bizottság beszámolóját a következő szavakkal fejezte be:

„A szovjet ország most hatalmas fellendülésben van. Képletesen kifejezve, olyan magas hegyre, akkora magaslatra jutottunk fel, ahonnan már világosan tárul elénk a széles látóhatár, a végcélunkhoz, a \kommunista társadalomhoz vezető úton.

A mi ügyünk legyőzhetetlen! Legyőzhetetlen, mert a nagy szovjet néppel együtt száz és százmilliókat lendít előre a testvéri népi Kínában, valamennyi népi demokratikus országban. Legyőzhetetlen, mert lelkes támogatásra és rokon- szenvre talál a nemzeti és gyarmati elnyomás alól felszabadult népek körében és országokban. Legyőzhetetlen, nert az egész világ dolgozói ámogatják. Bennünket sen- i sem felemlíthet meg. Senki zm kényszeríthet arra, hogy 'eladjuk elfoglalt állásainkat, ■ lemondjunk a béke, a demokrácia és a szocializmus jgyének védelméről."

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 16-i, délelőtti ülése A. I. Kiricsenko elnökletével nyílt meg.

Kiricsenko elvtárs beszéde

Elvtársait! Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója mélyreható marxista— leninista elemzést ad a Szovjetunió belső és nemzetközi helyzetéről, összefoglalja azoknak a páratlan történelmi győzelmeknek eredményeit, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt és lenini Központi Bizottsága vezetésével kivívott.

A Központi Bizottság beszámolóját mélyenszántó elméleti tartalom hatja át, tudományosan megalapozza a kommunista építés leglényegesebb kérdéseit az adott történelmi körülmények között, önbírálattal értékeli a Központi Bizottság tevékenységét, feltárja munkánk hiányosságait és megjelöli a hiányosságok kiküszöbölésének útját.

N. Sz. Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában megvilágította a szovjet állam életének és fejlődésének minden alapvető területét, valóban nagyszerű, valóban lenyűgöző programot adott ahhoz a további harchoz, amely országunkban a kommunizmus győzelméért folyik.

Amikor a szovjet nép elmé- lyülten tanulmányozza annak a munkának eredményeit, amelyet pártunk végzett, látja és napról napra meggyőződik arról, hogy a kommunista párt, élén a Központi Bizottsággal. töretlenül vezeti hazánkat a lenini úton, egész forradalmi energiáját, akaraterejét, szervező tehetségét beleadja a kommunizmus építése programjának megvalósításába.

Vlagyimir Iljics Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója rámutatott arra. ho»v végeredményben a Szovjetunió gazdasági építésének sikerei határozzák meg a kommunizmusért vívott harcunk kimenetelét.

„Erre a térre tevődött át a harc világméretekben — mondotta Iljics. — Ha megoldjuk ezt a feladatot, akkor nemzetközi méretekben biztosan és véglegesen győztünk. Ezért a gazdasági építőmunka kérdései számunkra rendkívül nagy jelentőségre tesznek szert.” (Lenin Művei 32. kötet, 470. old.)

A XIX. kongresszus utáni időszakot éppen a nagyszerű gazdasági feladatok, a kommunista építés feladatainak kitűzése és következetes végrehajtása teszi nevezetessé.

E feladatok sikeres megoldásában igen nagy jelentőségűek voltak pártunk Központi Bizottságának ipari, mezőgazdasági, építési és a népgazdaság egyéb ágazataival foglalkozó, közismert, fontos határozatai.

A beszámoló részletezi országunk bámulatos sikereit a szocialista gazdaság és kultúra tovább fejlesztése terén. Ha pedig a mezőgazdaságról beszélünk, különösen említésre méltó az. hogy első ízben kezdték igen hasznosan szolgálni népünket a szűz- és parlagföldek tíz- és tízmillió hektárjai, továbbá az, hogy a két három legutóbbi évben nagy

lépéssel haladtunk előre a sze- mestermény-termesztés, a hús-, a tej-, a vaj és egyéb mező- gazdasági cikkek termelésének növelésében.

A beszámolóban tárgyalt időszakot jellemzi még pártunk ideológiai munkájának további emelkedése. A Központi Bizottság következetes harcot folytatott és folytat a marxista—leninista elmélet tisztaságáért, a szocialista ideológia helyzetének megerősítéséért, fáradhatatlanul gondoskodik a kommunisták és minden dolgozó eszmei neveléséről.

A Központi Bizottság munkájában a marxizmus-leniniz- mus nagy örökségére támaszkodik, figyelembe veszi a tudomány és a gyakorlat új adatait, az új történelmi feltételeket, azokat a tapasztalatokat, amelyeket pártunk és valamennyi ország testvéri kommunista pártjai gyűjtöttek és fejleszti, gazdagítja a marxi—lenini elméletet, bátran és szilárdan veti fel és oldja meg a legbonyolultabb belső és nemzetközi problémákat.

Ebben az értelemben véve a Központi Bizottság beszámolója fényesen tükrözi a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazását, további mélyreható elméleti kidolgozását adva a két rendszer békés egymás mellett élésével, a korunkban fenyegető háborúk elhárításának lehetőségével, különböző országoknak a szocializmusba való áttérése formáival összefüggő, életbevágóan fontos kérdéseknek, valamint más olyan kérdéseknek, amelyek rendkívüli jelentőségűek a világméretű munkás- és kommunista-mozgalom szempontjából

A XX. pártkongresszuson a Központi Bizottság által előterjesztett beszámoló tételei, a kongresszus határozatai, a Központi Bizottság januári, júliusi és más teljes üléseinek határozatai az alkotó marxizmus— leninizmus fegyvertárába kerülnek. Ezek mind mintaképei annak, hogyan kell a kommunista építés gyakorlati kérdéseinek mélyreható elméleti általánosítását adni, s egyúttal nagy elméleti és gazdasági fontosságú program-dokumentumok.

Az SZKP XIX. és XX. kongresszusa között eltelt időszakban még szorosabb lett a párt és a nép egysége, még jobban megizmosodtak hazánk olyan csodálatos erői, amilyen a munkásosztály és a parasztság szövetsége, s a szovjet népek

nagy barátsága; még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendje, növekedett az emberek anyagi jóléte, emelkedett a kulturális színvonal.

Pártunk állandóan erősíti tömegkapcsolatait, s pontosan kifejezi azt, aminek a szovjet nép tudatára ébred, amit a szovjet nép kíván és amire törekszik. A szovjet nép akaratának, létérdekeinek és törekvéseinek új kifejeződése a

hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete. Ez a történelmi jelentőségű program biztosítja a szovjetországnak és valamennyi nemzeti köztársaságának további rohamos gazdasági és kulturális fellendülését.

Elvtársak!

Mindannyian látjuk és nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártunk az utolsó években még jobban megszilárdította sorai egységét, fokozta harcképességét a párt fő irányvonaláért folytatott harcban. Látjuk, mennyire szilárdan és következetesen valósítja mega pártvezetés Lenin által kidolgozott elveit.

A Központi Bizottság sokrétű tevékenysége során, maradéktalanul megvalósította a kollektív vezetés elvét. Ez adta Központi Bizottságunknak az erőt ahhoz, hogy helyesen és idejében határozza meg a legfontosabb időszerű feladatokat, s azokra összpontosítsa a párt és a nép erőfeszítéseit.

Megnövekedett a Központi Bizottság szervező szerepe. A Központi Bizottság szívós és alapos szervező munkával kitartóan alátámasztotta a kidolgozott politikai vonalat. Meg kell mondani, elvtársak, hogy a fő feladatok megoldásánál a Központi Bizottság tevékenységének egyik legfontosabb segítője a párt, a szovjet és a gazdasági szervek valamennyi láncszemének magasabb színi vonalú szervező munkája volt.

„A derűlátás jegyében...“

A világsajtó N. SZ. Hruscsov kongresszusi beszédéről

A Pravda csütörtöki vezércikke a többi közt ezt írja: „Az SZKP Központi Bizottságának jelentésében kifejtett hatalmas építőprogram forró helyeslésre talál az egész szovjet népben, a népi demokratikus országok dolgozói körében. A szovjet nép kimeríthetetlen energiája és megtörhetetlen akarata a kommunizmus építésére, a békéért való harcra lelkesíti a kapitalista országok dolgozóit is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának példáján tanulnak az egész világ kommunista és munkáspártjai. Körülöttünk és barátaink körül százmilliók tömörülnek.”

A New York Herald Tribune moszkvai tudósítójának jelentését közli, aki hangsúlyozottan kiemeli N. Sz. Hruscsov- nak azt a megállapítását, hogy a háborúk nem elkerülhetetlenek és hogy társadalmi átalakulások lehetségesek a parlamenti többség megszerzése alapján. A jelentés kiemeli N. Sz. Hruscsov beszámolójának azt a részét is, hogy a következő ötéves terv éveiben bevezetik a hétórás munkanapot, emelik a kiskeresetűek bérét, az ifjúmunkások számára hatórás munkanapot vezetnek be, és jelentékenyen megjavulnak a dolgozók lakásviszonyai.

Az angol sajtó is nagy figyelmet szentel a kongresszus megnyitó ülésének és a Központi Bizottság beszámolójának. A londoni Times részletesen ismerteti N. Sz. Hruscsov beszámolójának külpolitikai részét és azt a következő címmel közli: „Az egymás mellett élés a szovjet politika alapja... Az Angliával való jobb kapcsolatokra irányuló törekvés változatlan."

A párizsi lapok kivétel nélkül vezető helyen számolnak be a kongresszus megnyitó üléséről. Az Express kiemeli a kongresszus hatalmas jelentőségét. „Tekintettel Oroszország világpolitikai súlyára — írja — ez az esemény világszerte elsőrendű jelentőségű. Az Echo szerint a kongresszus „a derűlátás jegyében" nyílt meg.

Valamennyi olasz lap első oldalán számol be a kongreszszus megnyitó üléséről. Aí Unita bő kivonatokban közli Hruscsov beszámolóját.

A kongresszus megnyitó ülése valamennyi nyugatnémet lap központi témája. A legtöbb újság vastagbetűs címfeliratok alatt számol be a megnyitó ülésről. A legnagyobb figyelmet Hruscsov beszámolójánaSk szentelik. Minden lap külön kiemeli a beszámolónak a német kérdéssel foglalkozó szakaszait)

A Borba és a Politika című jugoszláv lapok közük moszkvai tudósítóik jelentését az SZKP XX. kongresszusának megnyitásáról. Részletesen írnak N. Sz. Hruscsov beszámolójáról. A főhelyet a beszá* móló első része foglalja el, amely a nemzetközi helyzet elemzését adja.

Valamennyi egyiptomi lap első oldalon, vastagbetűs címfeliratok alatt ismerteti N. Sz. Hruscsov előadói beszédét és külön kiemeli a beszámoló külpolitikai részét. A lapok rámutatnak a kongresszus fontosságára és nemzetközi jelentőségére. Az Al Gumhurija egész oldal szélességű címfeliratában ezeket írja: „Oroszország követeli a gyarmati rendszer felszámolását világszerte. Oroszország elmélyíti kapcsolatait a katonai egyezményekben részt nem vevő államokkal. Hruscsov a békés egymás mellett élés és a Franciaországgal, Angliával, valamint Amerikával kialakult kapcsolatok megjavítása mellett szállt síkra".

A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói óriási érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa iránt. A Neues Deutschland hangsúlyozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve a Szovjetunió külpolitikájának vezető irányelve és az is marad.

Kedden és szerdán a lengyelek milliói feszült figyelemmel halgatták végig a kongresz- szuson elhangzott beszámolóról adott rádióielentést. Szerdán minden központi lap közölte N. Sz. Hruscsov előadói beszédének a Szovjetunió nemzetközi helyzetével foglalkozó első részét..